Az 1960-as evekben "global cooling"-ot josoltak, rohamosan kozeledo jegkorszakot. A megoldas szerintuk pontosan ugyanaz volt mint most a global warming-gal kapcsolatban: csokkentsek az ipart a gazdag orszagok. Tenyleg a termeszet megvedeserol szol ez az egesz, vagy valami egeszen masrol?
Valaki:"szénből még mindig olcsóbb benzint csinálni, mint minden autót átállítani elektromosra"
Az lehet, de nagyobb biznisz gyártani egymillió elektromos autót, mint egymillió (x lehet százmillió is, egyre megy) hordó benzint szénből. Az előbbi millióknak ad munkát és milliárdokat fial óránként, míg az utóbbi néhány száz embernek és a haszon is rettentően elenyésző az autóiparhoz képest a vasért kitermelésétől a slusszkulcs átadásáig.
Elektromos autót fogunk gyártani.
És akkor mi van? Honnan jon az elektromossag? Ugye még mindig onnan, hogy fosszilis energiaval generatorokat hajtanak amik aramot termelnek. Az arammal a kocsiban akkumlatorokat toltenek. Az akkumlatorok elektromos motort hajtanak.
A tobbszoros atalakitas, tarolas miatt TÖBB fosszilis anyag lett egetve mintha kozvetlenul lett volna egetve benzinmotoros autokban. Az elektromos auto az egyik legnagyobb "termeszetvedo" szemfenyvesztes. Több CO2, több szennyezes, csak MASHOL. Persze, ha lennenek fuzios reaktorok, amik kozvetlenul nyomjak az oriasi mennyisegu elektromossagot, akkor jo lenne, na dehat az nincs.
ezt add be a vevőknek! szerintem nem fogod fellelkesedni Átlag Jenőt, ha megpróbálsz eladni neki egy új autót a mostani háromévese helyett, ami befektetés aztán negyven év alatt megtérül.
szénből még mindig olcsóbb benzint csinálni, mint minden autót átállítani elektromosra
Az lehet, de nagyobb biznisz gyártani egymillió elektromos autót, mint egymillió (x lehet százmillió is, egyre megy) hordó benzint szénből. Az előbbi millióknak ad munkát és milliárdokat fial óránként, míg az utóbbi néhány száz embernek és a haszon is rettentően elenyésző az autóiparhoz képest a vasért kitermelésétől a slusszkulcs átadásáig.
a felmelegedést, a jegestenger levegőösszetétele elemzésekor fedezték fel az oroszok, meterológiai szondák adatait elemezték, azt tapasztalták hogy az 55-ös és a 70-ben elengedett szonda jelentős CO2 különbséget mért, 4-5 ezreléket?!
72-re kiszámolták honnan indulhatott, az összes rendelkezésükre álló éghajlati információt figyelembevették, és megcsinálták az előrejelzést...
van egy nagyon fontos dolog...
ez fontos...
megkellene nézni, hogy az elmúlt 30-40 évben, mennyit halványodott az ég kékje...
ugyanis jelentősen kivilágosodott...
ha hiszitek ha nem, ennek arányában csökken a geomágneses pajzs...
nos... vonjátok le a következtetést...
az óceánok vize melegszik az egyeenlítőnél...
mikor nem lesz olyan hullámhosszú fény, ami a Na-Cl elektrolitoldatban olyan külsőkvantumpájára geresztené a Na-t hogy elektron szabaduljon fel....
és hogy hány perc alatt fog összeomlani a mágneses pajzs, amikor már a potenciálkülönbség olyan alacsony lesz, hogy a az egyenlítőtől a sarkokig a hátságok plazmarétegének már negyobb lesz az ellenálása..
utána ki kellene számolni, hogy milyen mélyre kellene építeni az óvóhelyeket....
Szerintem Kyoto azért bukott meg, mert kevés és megbízhatatlan infóra épült. Mint ilyenkor mindig, amikor sok a bizonytalansági tényező, de fontos kérdésről van szó, kialakult a hívők/nemhívők szekértábora, és hiba volt ezt ilyen korán politikai síkra terelni. Ugyanis most, ahogy egyre árnyaltabb és pontosabb lesz a kép, már nehéz ezt helyrehozni.
Természetesen, egyes érdekcsoportok vagy ide, vagy oda csapódtak a szekértáborok közül, mivel "középen" állni nem lehetett (és eltart még egy ideig, amíg újra lehet majd). Valóban, a "globális szocializmus" hívei a kyoto-i egyezmény mögé sorakoztak fel. Ettől az még nem az "ő ötletük" volt, ők csak felugrottak a "bandwagon"-ra, és ezzel polarizálták, kiélezték a konfliktust, megszüntették az árnyalt vita lehetőségét. Megjegyzem, a másik oldalon is vannak ilyen érdekcsoportok.
Megint jol latod a dolgot. Orulok hogy szoszerint emlitetted a "globális szocializmus" hívei"-t, mert szerintem is errol van szo. A masik oldal erdekcsoportjai ezzel ellentetesen allnak.
USA-ban azert a józan termeszetvedo dolgok talajra talalnak, megvalosulnak, dacara az esetleg tul masik oldalon levo erdekcsoportoknak. Akik pruszkoltek a fustkod ugyben bevezettet catalyc converter-ek ellen, ennek ellenere kotelezove valt, akik pruszkotek a freon betiltasa ellen, ennek ellenere USA csatlakozott es be is tartotta, es igy tovabb. Kyoto-ba nem, mert ott tul nyilvanvalo a globalis szocialistak kontrollja.
Ráadásul 1970-ben nem is láthattak globális felmelegedést. Akkor ugyanis 1945-től kezdődő hűlési szakasz volt, ami teljesen más félelmeket eredményezett (hogy küszöbön az új jégkorszak). Ld itt:
Vajon az IPCC miért nem ezzel a híres orosz jóslattal számol? :))))
Én hoztam ide grafikonokat, modellek összehasonlító analízisét, megneveztem konkrét bizonytalansági tényezőket.
Volt egy érdekes pont: Hansen nevű amerikai tudós (nagy szaktekintély!) modellezte a felmelegedést a 90-es évekre. Az eredeti modell jóval többet jósolt, mint amennyi tényleg bejött. Ha jól rémlik, kettes faktor volt a jósolt és a mért melegedés között, az előbbi javára!
Nosza neki, utánanéztek és kiderült: ennek két oka volt. Egyrészt nem nőtt annyira a CO2 szint, mint amennyit Hansen előre beletett a modellbe. Többek között azért sem, mert ami CO2-t kibocsátunk, annak nem a teljes része kerül a légkörbe, egy része megkötődik, ezt pontosan számolni nem tudjuk (nem ismerjük pontosan az összes ilyen "nyelőt"), ergó a kibocsátásból nem tudjuk egyből megmondani, mennyire emelkedik a légköri CO2 szint. A kibocsátás szintje sem olyan könnyen látható előre, ma már az IPCC alternatív szcenáriókkal dolgozik (SRES), amik egyből a légköri CO2 szint alakulására tesznek feltevést.
A másik probléma: aeroszolok. Ezek a napfény egy részét visszaverik, ha többen vannak a légkörben, akkor ellene hatnak a melegedésnek.
Persze meg lehetett patkolni a Hansen modellt ezzel a kettővel, és akkor már egészen jól működött (rövid távon!), de ez azt jelenti, hogy előre tudni kellene az aeroszol alakulását, amit ugyanúgy nem egyszerű, mint a CO2 szintét. Hiába tudjuk, hogy mi mennyit bocsátunk ki, ugyanis van természetes eredetű is, ld. felhők.
Arról, hogy a felhők szerepe mekkora bizonytalanságot jelent a klíma előrejelzésben, ugyancsak írtam lentebb. Nem is beszélve arról, hogyan határozzuk meg az előrejelzéshez szükséges modellek paramétereit (metodológiai problémák, írtam lentebb).
Ennek következtében az első előrejelzések 2100-ra 2 és 8 fok között szórtak, ma meg, ha jól rémlik, valami 1 és 5 fok között, realisztikus szcenáriók +1 és +2.5 fok közötti felmelegedést mondanak, és elég jó eséllyel tudok arra fogadni, hogy még ennek a tartománynak a teteje is lejjebb fog menni, ahogy fejlődnek a modellek.
Amíg ezeket a problémákat legalább egy kicsit meg nem érted, esélyed nincs, hogy érdemben átlásd a dolgot.
De az oroszok ezt 1970-ben két műholdból mind tudták... hát tudod mit, hülyítsd a nénikédet.
A műholdas hőmérsékletmérések egyébként eleinte éppenhogy nem mutatták a felmelegedést, és csak később sikerült ezt "helyrehozni". 1970-ben még senkinek lövése sem volt ezekről a dolgokról. Ld. Satellite temperature measurements.
Megetetted az USA tudósait... aha! Mivel, a "korioriszi erőddel"? Nagyotmondásban nincs határ, látom.
(75) alatt idéztem egy előadást az ELTE két professzorától, ami demonstrálja, milyen nehéz a globális felmelegedésre fogni a hurrikánokat. Ők ezt azon a kérdésen mutatják be, hogy "vannak-e boszorkányok, ha két erős hurrikán van egy évszázadban?"
Aki egy kicsit ért a valószínűségszámításhoz és statisztikához (Bayes tétele), megértheti az argumentumot, ami lényegében azt demonstrálja, hogy bizonyos apriori valószínűségeket fel kell venni egy ilyen kérdés megválaszolásához, amiket csak hasraütéssel tudunk meghatározni, de amiknek a megválasztásától függ, hogy igennel vagy nemmel felelünk-e a kérdésre.
Más lehetséges módszer lenne, ha pontosan ismernénk a hurrikánok keletkezését és erősségének függését a klimatikus viszonyoktól, ami ellenben nem áll fenn jelenleg (ekkor nem kellene statisztikához nyúlni, hanem direktben demonstrálható lenne az összefüggés).
Megjegyzem, a "kis jégkorszakban", amikor volt olyan, hogy 10 évből 8-ban nem volt termés, az emberek nem globális lehűlésre fogták (arról még nem is tudtak, hogy ilyen lehetne), hanem a boszorkányokra (az akkor nagyon kurrens volt) és Európa-szerte lázasan égették a boszorkányokat. A hurrikánok gyakoriságával érvelni a globális felmelegedés mellett a jelenlegi ismereteink szintjén pontosan ilyen szintű dolog.
Sajnos a statisztikához nagyon kevesen értenek: jól demonstrálható, hogy az emberek intuitíve mennyire kevéssé értik a valószínűséggel kapcsolatos fogalmakat (leszámítva a képzett keveseket, fizikusok ebben pl. erős képzést kapnak). Ezért lehet a statisztikával nagyot hazudni (ugye mindenki ismeri: "van a kis hazugság meg a statisztika"), még nagyon intelligens embereknek is, mert a valszám egyszerűen nem tartozik azon dolgok közé, amihez az evolúció során kifejlődtek volna a megfelelő heurisztikáink.
Mérő László mindig elmondja a pszichológusoknak statisztikából a "fél kontingencia tábla" estét, ami az egyik leggyakoribb statisztikai csalás, de egy statisztikából csak alapfokon képzett embert már nem lehet átejteni vele.
Képzeld, tudom, mi a Coriolis erő szerepe a légkörzésben.
Ne nézz hülyének, gyakorló fizikus vagyok :)
Viszont azt is tudom, hogy a jelzett okfejtésed alapján fogalmad sincs arról, hogyan működik ez a légköri cirkulációban.
Jelenleg nincs olyan korrekt elmélet, ami kapcsolatot mutatna ki a globális felmelegedés, és a hurrikánok gyakorisága között (merthogy ha nem tudnád, ez az argumentum arra menne ki, ha jól fogalmaznád meg). Itt van rendesen leírva:
a) nem a Coriolis erő "megnövekedése" az ok a spekuláció szerint. A Coriolis erő szimplán csak azért felel, hogy a hurrikánt forgásba hozza.
b) a globális felmelegedés -> erősebb hurrikánok spekulációnak egy gyenge pontja van: hogy valójában nem tudjuk, m is határozza meg a hurrikán erejét? a légköri hőmérsékletgradiens vagy az óceáni víz és a levegő közti hőmérsékletkülönbség. Az utóbbi nem feltétlenül növekszik a globális felmelegedéssel.
Az összmennyiség világos, hogy nőni fog, nem is kérdéses. De senki nem is mondta, hogy nem fog, ezt senki sem vitatta. Te viszont azt mondtad, hogy ahelyett szénkibocsátás lesz, és így a benzin kifogyása semmit sem old meg. Ez viszont nem igaz, annak nagy részét elektromos/atom/fúziós energia fogja pótolni.
Miért ne lenne valódi lehetőség? Nem látok semmi olyan okot, ami miatt ne lehetne normális teljesítményű, 400-500 km hatótávolságú, relatíve gyorsan feltölthető elektromos vagy hidrogénhajtású autókat készíteni.
Persze, lehet gyártani szintetikus benzint, de ha 100 km megtétele mai árakon számolva benzines autóval mondjuk 8 ezer forint lesz, elektromos/hidrogén meghajtással meg 2 ezer, akkor nem látom okát, hogy miért ne terjedne el.
centrifugális azért nem hathat, mert az egy kötélre hathat csak, amit feszíti a sentripetális erő
itt a helyzeti energiaváltozást kikényszerítő erőt hívhatjuk... amit max centrifugális erőnek hívhatunk...
igazából csak centripetális erő létezik... például, ha nem hiszed, nyisd ki a négyjegyű fügvénytáblázatot.... és mutasd meg hol használnak centrifugális képletet...
tudod én már nem az őskorban jártam iskolába... nekünk is igaz sok skizodiitást tanítottak, de a centrifugális erőt már nem...
én ha kitalálnék valami forradalmian új elméletet, nem hülyéznék le mindenkit, aki még nem hallott róla, vagy nem ért vele egyet. és ez független attól, hogy az elmélet egy agyrém-e vagy sem.
:D nincs köze???? nézd... lehet hogy kimaradtál földrajzóráról általános hatodikban, de azért elmondom, mintha 12 évesekkel lennék körülvéve...
tudod van egy centripetális erő, ami a Föld forgásából adódik, ezt a szögsebsség adja, plussz a tömeg, a Föld ezért ellaposodot...
de akerületi sebesség a sarkoknál, 0... így a centrifugális erő is egy nagy 0!
az egyenlítőnél a HŐMÉRSÁKLET hatására expandáaló gáz (és az óceánoknak a vize)
helyzeti energiát nyer, mert csak felfele tud tágulni,... (hmg)
és a lényeg az erők eredője, egy forgatónyomatékot gyakorol a légtömegegkre, és az óóóóceánokra...
minnél nagyobb a hőmérékletkülönbség a sarkok és az egyenlítő közt, annál nagyobb lesz a felmelegedő víz és levegő "h"-ja és a helyzetienergia különbség
nemcsak a kibocsátási ráta számít, hanem az összmennyiség is. hacsak nem feltételezed, hogy az összes CO2 biomasszává vagy mészkővé alakul, a végeredmény ott marad a légkörben. és szén jóval több van össztömegre, mint olaj.
amúgy ha az összes szénkészlet biomasszává alakul, az sem biztos, hogy kéjérzet lesz. ez a biomassza nem platánfa lesz nagy valószínűséggel, hanem tengeri alga, és hogy ez milyen változást idéz elő az óceáni életközösségben, azt csak a jóisten tudja.
Az alternatív hajtóanyagú (áram, hidrogén) jármű fejlesztése főleg PR célokat szolgál, nem valódi lehetőség.
Ha a kőolaj aránytalanul drágává válik más energiahordozókhoz képest, akkor lehet gyártani szintetikus benzint. A technológia régóta adott, csak a jelenlegi kőolajár mellett nem éri meg. Használható marad a teljes eddigi infrastruktúra, járművek...
Az teljesen biztos, hogy ha megszűnik a kőolaj égetése, akkor kevesebb széndioxid fog a légkörbe kerülni, mint előtte. Az ok nagyon egyszerű: a kőolajfogyasztásnak csak egy részét váltja ki a szén és földgáz, egy másik részét atomerőművek és megújuló energiaforrások fogják kiváltani. Nyilván ennyivel csökkenni is fog a CO2 kibocsátás (nem számítva persze azt, hogy növekedni fog esetleg az energiafogyasztás).
Autók esetén szépen láthatóan jön előre az elektromos autó. Emlékeim szerint a Toyota 2010-re már autóinak 5%-át hibrid meghajtással akarja forgalmazni, és a Honda is nagyon erősen mozgolódik e téren. A BMW a hidrogén meghajtással foglalkozik, és más gyártók is meg-meg próbálkoznak idővel valamivel.
Az biztos, hogy ezek a gyártók nem költenének sok-sok milliót ilyen célokra, ha nem látnának benne fantáziát és megtérülési lehetőséget. Sok még a megoldatlan probléma (pl. az akkumulátorok biztonságos megsemmisítése, hidrogén hajtásnál a hidrogén biztonságos tárolása, ...), de már belátható időn belül (mondjuk 2015-re) lesznek jól használható, normál méretű elektromos (vagy hidrogén hajtású) autók. Ezek először nyilván városi autók lesznek, de később, a technika fejlődésével már nagy autókban is meg fog jelenni.
Semmit nem látok, ami arra utal, hogy a későbbiekben nagyon drágává váló benzinhajtás megmaradjon. Egyszerűen nem lesz alternatívája az 1000 forintos literenkénti árú benzin az elektromos áramnak. Márpedig ha tényleg fogyni kezd a kőolaj (20-30 év múlva), akkor mai árakon számolva ilyen árak nagyon lazán előfordulhatnak. Eközben az áram ára igazán jelentősen nem emelkedne, így az elektromos meghajtású autók működtetése nagyságrendileg olcsóbb lesz, mint a benzinüzeműeké. Így aztán a kutya sem fog ragaszkodni a kőolajüzemelésűhöz.
