Holnap indulok egy 4 napos Balaton felvidéki Kéktúrára. Mikor 3 éve elkezdtem a Kéktúrát, azt vettem észre magamon, hogy minden egyes túra előtt, nagyon izgatott vagyok
várom mindig a másnap reggelt, hogy végre már indulhassak. Mint kisgyermek a karácsonyi ajándékát :) Nos ez az érzés a mai napig sem lankadt :)
Tök jó érzés valami mást csinálni, egy picit kiszakadni a minden napokból, és olyat tenni ami nagyon nagy örömmel tölt el :)
Bocsánat, lehet, hogy off, de megosztottam veletek. Hajnal 2 kor ébresztő!!!! :)
Én inkább úgy fogalmaznék, hogy a nagyon eltérő sebességgel közlekedőket kellene szétválasztani.
Mert semmi bajom, ha egy országútis 40km/h-val teker az út szélén, ha ilyen szituációba kerülök, magam is megpróbálom feltekerni a tempót 20km/h fölé, egy átlagos dugóban az is bőven elég.
Autósként meg lelassítok, és megvárom míg legalább 1-2 métert hagyva tudok tovább menni.
De amikor valaki gyerekekkel bringázik, bizony elég nagy a sebesség különbség egy 50-km/h-s autó, és egy 10km/h-s gyerek között, aki ráadásul pici és kacskaringózik is sokszor.
Ezt nehéz észrevenni, és tolerálni is nehezebb autósként, bár nyilván ilyenkor is ki kell várni, míg biztonsággal meg tudom előzni a gyerekeket.
Sokan mérgesek a járdázókra is, pedig szerintem ha az ember 10km/h-val megy, akkor azzal sincs nagy probléma.
Nyilván, ha valaki belerongyol 20km/h-val egy tömegbe az már gáz.
Fejben megvan már a dolog, ismerem az útvonalat, tudom hol van bolt, benzinkút, szóval nem gáz. Meg egy nagyon jó barátom majdnem félúton lakik, vételezhetek nála is vizet.
A kékkutakra azért óvatosan építs, vannak kapzsi és önző önkormányzatok, akik kint hagyják neked, hogy azt hidd, mindjárt jön a megkönnyebbülés, aztán el van zárva a víz...
Amelyiknek van kormány akikerül, ameilynek meg nincs, az majd megoldja máshogy. Nem hárman egymás mellett tervezm, csak szólóban zsákból frissítéssel. Na jó, vizet veszek majd magamhoz kékkútból, vagy boltból.
Országúton kb kibírom a forgalmat, a bűz szokott zavarni. Viszont a belvárosban nagy parám, amikor oldalt parkoló autók vannak, és be vagy szorítva a dugóba... pláne ha egy busz meg el melletted.
fáj a szlovákokkal példálózni, de ott pl. tök jó hogy elég széles az út ahhoz, hogy az út szélét jelző fehét sáv meg az aszfalt széle között van még egy fél méter ott szépen elfér a biciklis
az autóút melletti bicikliút nagyon szép elméletben, de napi szinten érzékelem saját bőrömön hogy csak a szívás van vele
szemből eléd (rád) kanyarodnak, hátulról ugyanaz, mellékútról kijöve beállnak rá keresztben, pedig már piros aszfalt van sárga csíkokkal -múltkor kipróbáltam kocsival, hogy milyen az ha "nem tudom" hogy ott egy brinagút, ráállok-e, lehet hogy nem tudtam eléggé becsapni az agyamat hogy nem tudom, de kiverte a szemem a veres aszfalt, és nem kellett ráállnom hogy kilássak.. szóval csak a szokásos "le van mindenki más szarva" dolog ami ebben a k. (kedves) országban napi szinten szivárog be mindenhová
na, eltértem a tárgytól :-)
még szívás a külön úttal: télen senki le nem takarítja (kivétel erősíti..)
egyszer megcsináltál, úgy ahogy, aztán bírja ameddig.. ha tönkremegy, senki nem fogja szerintem felújítani
Régebben nagyon sokat keróztam ,országutiztam,de ahogy Ti úgy én is azt látom,hogy itthon nagyon nehézkes űzni ezt a "szakágat".A közlekedés többi résztvevője-persze itt is tisztelet a kivételnek-nagy ívben lesz@rja ,hogy Te is ott tekersz.Nekem valóságos halálfélelmem szokott lenni,mikor 20 centikre teker el melletted egy-egy őrült s ez igaz a kocákra és a vérprofi (busz,kamion etc.)sofőrökre is.Ne ,hogy már lassítani kelljen,ha valaki szembe jön,úgyis én vagyok az erősebb-hadd hulljon a férgese.
A "csodálatos" bicikliutainkról pedig inkább ne is beszéljünk,bár lassú változás már tapasztalható.Pár helyen épülnek normális utak is.
Ezért elkezdtem hanyagolni az országutizást és inkább az apostolok lovára váltottam,bár időnként nyeregbe pattanok és kis forgalmú mellékutakon,erdei aszfaltokon szoktam tolni egy-egy kört. Viszont ha jól meggondolom a gyaloglás,túrázás sokkal egészségesebb,több izmot mozgat meg! ?
Kiváncsi leszek, milyen lesz a Budapest- Balaton bringaút... annyi már biztos, hogy combos, mert a nyomvonal kész hullámvasút.
Ez a bringaút dolog idehaza olyan, mintha egy kötelező muszáj lenne egyeseknek. Úgyhogy annyival elintézik, hogy valahova ráfestik az útra hogy bringa út IS aztán kész.
Az útminőség meg .... a hasadások, a gyökeresedés.
Azzal mondjuk nem értek egyet Hörpölinnel, hogy nem kell szétválasztani a bringást az autóstól. Őszintén szólva nem élmény letüdőzni a benzingőzt.
Kisforgalmú mellékutak esetén még okés, de főútvonalak, nagyforgalmú utak esetén én mindenképpen leválasztanám a bringásokat a kocsiktól.
Más - tegnap jártam egy Pszentkereszt-Vaskapu-szurdok-Pilistető-Pilisszentkereszt kört.
Biztos, hogy már százszor kitárgyaltátok az új útbaigazító táblákat, úgyhogy amit írok, az kb csak egy plusz puffogás, de az a helyzet, hogy nem jók a táblák.
A Galla után itt is azt tapasztalom, hogy rossz helyre van kirakva és rossz irányba mutat.
Azonkívül múlt héten a Prédikálószéken láttam olyat, hogy ki volt táblázva a piros jelzés. Fél kilométerre onnan, ahol ténylegesen fut. Ráadásul őszintén szólva nem valami informatív, ha egy erdei táblára csak annyi van kiírva, hogy Dömös arra.
A régi sötétbarna, félköríves tábláknál az volt a jó, hogy következetesek voltak. Mindegyik tábla OTT állt, ahol konkrétan az útkereszteződés, ösvény leválás volt. KONKRÉTAN csak azt a jelzést mutatták, amit eleve látni lehetett és rajtuk volt az útirányon túl a távolság.
Ma meg azt tapasztalom, hogy ahol épp eszükbe jutott, ledöftek egy táblát, rajta olyan információval és tájolással, hogy folyton sakkozni kell, hogy na akkor most tényleg le kell forduljak jobbra, vagy még gyalogolnom kell már métert és majd csak ott. Aztán mi az, hogy piros jelzés itt, ahol csak piros kereszt van felfestve?
El van kapkodva a dolog szerintem. Legalábbis nekem ez a benyomásom. Különösen a Prédikálószéknél éreztem ezt, hogy gyorsan kellett valami okosat csinálni. Okosat, de nem hasznosat.
Amikor Rajkától kerekeztünk Budapestig, szintén rémes emlékeink maradtak.
Kivéve Komárom és Esztergom között, mert a komáromi szállásadó rábeszélt a szlovák oldalra.
Töltésen vezetett szuper kerékpárút, ahol a helyi kézi erők még sepregették is az utat.
A magyar oldalon meg teherautók között lavírozgatva, életveszélyes körülmények között tekerhetsz ugyanezen a szakaszon. Ahol meg kerékpárút van, ott megy a gyökérkerülgetés, össze-vissza tekergés, veszekedés a közös gyalogosforgalommal, valamint követhetetlen útvonalvezetés. Mondjuk ez utóbbi a Balaton körül csúcsosodik ki igazán.
Akkor hasonlóak a tapasztalataink. Őszintén szólva magunk között kicsit sarkosabban fogalmaztam, és azt most is fenntartom: szégyen, hogy az EuroVelo 6 kerékpárúton - ami Európa egyik fő kerékpáros ütőere - nem vagyunk képesek 30 km egybefüggő, kijelölt, aszfaltos szakaszt létrehozni Budapest belvárosa és Szentendre között! Pedig még forgalma is lenne, hiszen több tucatnyi kerékpárossal találkoztam útközben, és ha lenne egy jó kerékpárút, akkor még többen kirándulnának két keréken Szentendrére, és ha az út esetleg továbbvezetne, akkor akár a Dunakanyarba is!
Mindezt annak ellenére mondom, hogy ritka kivételektől eltekintve nem értek egyet a kerékpárutak koncepciójával, vagyis a kerékpáros és autós forgalom szétválasztásával. De ezt itt inkább ne boncolgassuk, mert nagyon offtopik. Csak annyit tennék még hozzá, hogy ha van használható, kijelölt kerékpárút, akkor azon tekerek, ha nincs, akkor magamat az úttesten való közlekedés egyenrangú résztvevőjének tekintem, a szabályokat betartom és ezt elvárom másoktól is.
Dorogra ki vonattal gyere, kényelmes, gyors. A Bécsi út hét közben nightmare
Visegrádról három választásod van - vagy visszafordultsz Esztergom felé busszal és onnan jössz vissza vonattal, vagy bejössz Szentendrére és onnan HÉV, ha nem akarsz Árpád-hídhoz bebuszozni
Üdítő opció lehet, ha hajóval csörögsz le a Dunán - mondjuk az időben fogós, mert ha jól emlékszem, az utolsó hajó négy óra felé indul Visegrádról
A harmadik választás, ha egy cuccal át is kompoztok Nagymarosra és akkor máris azon a vonaton vagytok, ami behoz a Nyugatiba.
Tavaly a kánikulás időszakban vagy háromszor játszottam el azt, hogy éjjel 10kor felültem a bringára és elzúztam Szentendrére. Az első alkalommal megdöbbentett az, amit a bicikliúttal kapcsolatban tapasztaltam az óbudai Főtértől kezdve.
Ezelőtt a nyár előtt kb 15 éve tekertem erre még édesapámmal talán és úgy emlékeztem, hogy kiváló volt a jelzettség és az út állapota végig. Békásmegyeren a Pünkösdfürdőnél kellett elfordulni Csillaghegy felé és onnan a HÉV mellett ment ki egy remek kerékpáros út Szentendrére.
Tavaly este lesokkolt az, hogy az emlékekkel szemben már Óbudán csak és kizárólag az emlékeimre hagyatkozva tudtam követni - mint kiderült - a régi kerékpárút nyomvonalat.
Olyan éjfél felé értem Békásmegyerre, ott meg jött a meglepetés, hogy nem Csillaghegy felé,hanem a dunai gát felé kellett fordulni. Nem értettem. De letértem. Végigmentem egészen Békásmegyer határáig és ott a séd partján elvesztettem a fonalat. Végül a dizsndzsáson áthurcolva a drótszamarat kibotladoztam a Szentendrei útra és a kalászi körforgalomnál visszatértem a régi, HÉV mellett futó útra. A sors fintora volt, hogy a dzsindásban összeszedtem egy tövist a hátsó kerékbe, úgyhogy mikor beutottam hajnali egykor Szentendrére már nem tudtam tovább tekerni.
A HÉV hajnali négykor indult a kiírás szerint, úgyhogy lefeküdtem az állomás egyik padjára aludni. De valahogy rössz érzésem volt - biztos,hogy négy?
Hajnali kettőkor nem bírtam tovább, felkeltem, odamentem a pénztárhoz és elhűlve láttam, hogy bizony hajnali négy, DE BÉKÁSMEGYERRŐL, mert hogy vonal karbantartás...
Nem volt mit tenni. fel kellett cihelődni és áttolni a drótszamarat. Meg sem próbáltam kideríteni, hogy volt az új út, mentem a régin visszafelé. Azonban ekkor már elért a "hajnali részegség" úgyhogy a MOL kút után benéztem a letérést és egy tök vadidegen helyen találtam magam. Újabb dzsindzsa túra után az IVANKA vagy mi nevű irodaház mellett tértem vissza a régi bringaútra.
Azóta már tudom, hogy Békásmegyer határánál ahol a Szentendrei út felé kanyarodik az új út jobbra a kis híd után megint jobbra kell fordulni és a Duna partján van végig az új bringa út - meglehetősen elhanyagolt, jelzetlen állapotban. Őszintén szólva annyira nem gusztusos, hogy én maradok a régi mellett, ami meg sok helyen olyan pupos, hogy garantált a gerinc és csukló masszázs.
Nem tudom, ezt miért kellett szétbarmolni, illetve Óbudán hova tűntek a régi jó jelzések...
