Ezzel a témával kapcsolatban azért szeretnék a cserépkályha, kandalló topikon kívül társalogni, mert szeretném, ha minél többen csatlakoznának a tömegkályát ismerő, építő vagy építeni szándékozók egyenlőre nem túl népes magyarországi táborához. Idén (2007) tavasszal szeretnék egy tömegkályhát építeni, és ezúton várom azok jelentkezését, akik szeretnének az akcióban tapasztalatszerzés céljából részt venni. Mi 3 éve építettünk egyet, és 3 év tapasztalata alapozta meg lelkesedést és elszántságot, hogy a témát alaposabban megismerjem. Röviden összegzésképp itt van néhány dolog, ami a fórumon erről elhangzott:
A tömegkályha általában minimum 3,5-4 tonna, de a tömeg és a tüzifafaigény nincs összfüggésben. Egy hatalmas szivacshoz lehetne hasonlítani, amit feltöltünk vízzel, majd a víz SZÉP LASSAN kicsöpög. Ha túl sok vizet akarunk beletölteni, a felesleges víz egyszerűen átfolyik. (Érts itt: kimegy a kéményen a meleg; ennél a kályhánál alkalmanként 15 kg fa feletti mennyiségnél ez biztosan bekövetkezik.) Az ezen felül egyszerre elégetett fa POCSÉKOLÁS. És nagyon fontos: maximum napi két begyújtás, farkasordító tél esetén is.
A hőtárolás, és az, hogy a hő milyen hatékony égésből származik, két külön dolog, a finn tömegkályha pedig egyszerűen igyekszik mindkettőben a maximumot nyújtani.
Leginkább ezért a legjobb fatüzelésű fűtőeszköz mindenhol, égövtől függetlenül, ahol lehet néhány fagyos hónappal számolni.Ennek a kályhának az egyik legfontosabb tulajdonsága a takarékosság.
Bár finnországban sok fa van, igyekeznek felelősségteljesen gazdálkodni vele,
és annyit használni, amennyit ültetnek. Kb 2-300 fokkal magasabb hőmérsékleten történik az égés, mint pl. egy cserépkályhában, ráadásul az égéstér felső harmadába merőlegesen bevezetett másodlagos levegő még tisztábbá teszi a folyamatot, így teljesíti a vonatkozó elég szigorú uniós emissziós határétékeket is. Száraz fa használata esetén az eltömődés kizárt
Itt egy autentikus vázlat:
www.mainewoodheat.com/downloads/AlbieCore.pd
további linkek:
www.diymasonryheater.blogspot.com/
http://www.ecoarc.no/fireplaceproject.htm
http://www.bugsoft.com/craigh/house/HeilmanHouse.pdf
http://www.tempcast.com/gallery/gallery16.html
üdv: V11
a dan tipusu kalyha eseten hogy alakulnak a befutesi periodusok? Naponta hanyszorr kell befuteni, a begyujtastol szamitva mikor jon meg a futohatas es mennyi idon keresztul tart? Mekkora a futoteljesitmeny ez ido alatt?
nagyon nem hagy nyugodni a gondolat, hogy egy ugyesen megtervezett hocserelo a tomegkalyhaban kivaloan alkalmas lenne a melegviz eloallitasara, es kivalthatna a vizteres kandallot. Az elkepzelesem szerint a tomegkalyha tetejere kerulne egy vzitartaly, a hocserelot meg ugy kellene kialakitani, hogy ketoldalt a fust leszallo reszen "logjon be" a kalyhaba, es a meleg viz-hideg viz termeszetes keringessel csereljen helyet. Ez esetben lehetne valtoztatni a begyujtasi szokasokon, mert a hocserelo elvezeti a hot. Mondjuk az elso begyujtas utan siman meg lehet meg egyszer rakni a mar felmelegedett kalyhat, mert ugyis van a tetejen meg viz ami a hot el tudja raktarozni. A viztartalyt ez esetben jo ugy meretezni hogy ket begyujtasnyi fa eppen fel tudja melegiteni.
a tomegkalyha mellett szol a koltesegek mellett az is, hogy ha mar megvan , akkor abban a helyisegben ahol elhelyezkedik, ki lehet sporolni mas futofeluletek kiepiteset. Igy indirekt modon is sporol. A viztartalybol pedig, amint azt mar emlitetted, az emeleti szobak futeset lehetne fedezni.
Meg mindig zavar egy kicsit a folyamatos szabalyozhatatlan futoteljesitmeny a tuz kialvasa utan, tehat annyira kell csak szigetelni, hogy a lakas ne hevuljon tul. Illetve hat nyaron a suto hasznalata kizart :)
Bocs ebben igazad van a sugárzást illetően. A te kandallód annyiból jobb a sima kandallónál, hogy a nagyobb hőt a pufferben tárolja és szabályzással egyenletesen tudod edagolni a meleget. Sokkal jobb megoldás a sima kandallónál, csak drága. Én 150 körül szeretném kihozni, de most az asszony kitalálta hogy burkoljuk le kőburkolattal hogy szebb legyen, így lehet 200E lesz, de még belefér a kasszába. Nálad annyival rosszabb a helyzet, hogy ez lesz az egyedüli fő fűtésed, így mindent ezzel kell megoldani. Nekem viszont már van mellette más fűtésem is, így a kályha csak extra lesz. Kérdés, hogy milyen sűrűn kell befűtened, hogy az 1m3-es puffer egyenletesen ellássa a fűtést mindenhol.
Itt azert helyesbitenek, ha valami a levegot futi kozvetlen, az a konvekcios mod :) A sugarzas teged fut, nem a levegot, no meg a falakat (meg minden egyebet ami elnyeli a sugarzast csakugy mint te), majd a felmelegedett falak es targyak a levegot, de azt is csak reszben mert inkabb sugaroznak. Ez volna a sugarzas lenyege
A vizteres kandallok is sugaroznak, a levegot joforman nem melegitik, az egesi ho mintegy 80%-a a viznek adodik at (konvekcioval termeszetesen, de ez meg nem melegiti a levegot csak a puffert), a kiszoko maradek ho pedig sugarzas formajaban jon ki a kandallo uvegajtajan keresztul. A viznek atadott hot ha pl falfutes formajaban hasznositod kesobb, akkor ismet csak sugarzasos uton futod a helyiseget. A puffer vesztesegeivel nem szamolok, mert a puffer hazon belul lenne (ertsd a szigetelesen belul), tehat ami ho kiszokik belole, az ugyis a belso ternek adodik at. Ugyanez ervenyes a csoveken szoko hore is, mivel a padlo alatt is szigetelve lesz.
mindent a leheto legolcsobban - azt hiszem ezzel sokan vagyunk igy :) Es ez a tomegkalyha legnagyobb elonye. A kandallobetet, amely nekem tetszene, 3000 euro sajnos (keringeto szivattyuval es vezerloelektronikaval egyutt, es akkor meg sehol sincs a burkolat es kemeny). Ennek negyedebol kijon a tomegkalyha (ugy ertettem te 150000 Ft-bol szeretned kihozni hazilagosan, ez kb 600 euro, a kemenyed gondolom mar megvan)
Ja, nekem fő alapelvem hogy mindent a lehető legolcsóbban hozzak ki. Ezért is lesz tömegkályha kandalló helyett. Klíma szóba se jöhetett ezért lett kútvíz+talajhőcserélő. A közvetlen fűtés alatt azt értem, hogy a kályha a levegőt fűti közvetlen, és ezt is nagyobb rész az előnyösebb sugárzó hővel. A kandalló+puffernél, konvekciós úton fűti a levegőt, mint a radiátor, meg fűti a puffert, aminek van vesztesége, onnan meg csöveken pl a padlóba, aminek szintén van vesztesége. Szóval hatásfok szempontjából mindenképpen rosszabb, + még a fa elégetése is a kandallóba rosszabb hatásfokú mint a tömegkályhában. ezért elég jóval kevesebb fa egy szezonra a kályhában mint a többibe. De ezek nálam még mind elmélet. A gyakorlat majd ősszel kezdődik. Viszonyítási alapom van a tavalyi évről, így tudok mihez hasonlítani.
bocs, most latom, hogy nem is hopumpara gondoltal, hanem a kutvizet vezetned at a szellozobe tett hocserelon, a levego hutesere. Nekem a furt kutrol azonnal a futes jott be :)
"mivel nem csak a szoba levegőjét fűti közvetlen a kandalló, így a veszteség mindenképp nagyobb lesz."... ez alatt mit ertesz? Nem akar lejonni nekem ...
rekuperatoros szellozteto rendszert feltetlenul akarok, az be lesz tervezve kezdettol fogva. Ami nem lesz, az a talajhocserelo, illetve hopumpa sem, ez utobbi azert nem, mert egyelore eleg borsos arban merik. Ja, es nyaron nem kell klima mifelenk :)
itt telen rendes hidegek szoktak lenni, folyamatos koddel parosulva, amely a szolaris nyeresegeket legtobbszor nullazza,igy a jo szigeteles ellenere sem lesz eleg az a homennyiseg, amelyet a cserelt levego be tudna vinni. Egy belso bypass persze ezt megoldana, amely keringetne es futene a belso levegot. Fene tudja, valamiert nem tul szimpatikus a dolog, bar meg ez is lehet belole.
ha lesznek majd tapasztalataid, nagyon szivesen tanulok majd beloluk, barmelyik berendezesrol legyen is szo. Nagyon varom hat, hogy megepitsd a tomegkalyhat, szoval hajra :)
Értem, akkor mire odakerül a sor nálad, addígra tudok konkrét tapasztalatot is mondani, mivel én a mostani szezonban már ezzel szeretnék fűteni mindenképp. A kandallónak talán még az ára ami kicsit ellene szól, mivel egy ilyen hatásfokú betét maga annyi mint egy egész tömegkályha.
Az elgondolás nem rossz amúgy. De mivel nem csak a szoba levegőjét fűti közvetlen a kandalló, így a veszteség mindenképp nagyobb lesz. Árban mindenképp sokkal több ez a megoldás mint a kályha. Ha a kályha elhelyezése jól sikerülne, akkor elég lenne csak az magába, 1-2 radiátor kiegészítéssel a távolabbi helyiségekbe. De ha ennyire szigetelsz, és jó ablakaid lesznek, akkor elengedhetetlen a szellőző rendszer. Mivel kicsi lesz a ház hőigénye, azt már a szellőzőn keresztül is tudnád fedezni, így egy melegvizes hőcserélőt ha beiktatnál a szellőzőbe, akkor a kályhával együtt pont elég lenne. Ha van fúrt kút, akkor meg nyáron a klímát is meg lehetne vele spórolni. De nálam minden lesz, már csak be kell fejezni, így lesz velük tapasztalatom.
az elkepzelesem az, hogy annyira leszigetelni a hazat hogy kb egy 1000 l-es pufferrel birja ugy 3 napig a futes (teljesen felfutott pufferrel es atlagos teli kulso homerseklettel szamolva). Ezzel meg is szunne a rendszeres tuzrakas problemaja, hetente ketszer jut majd ido a tuzet megrakni : ) Hosszabb futetlen idoszakban pedig egy elektromos ellenallas tartana a rendszert fagypont folotti homersekleten. Ha kandallo mellet dontok, a hatasfokon vesztek egy keveset, mert max. 80-85%-ot ernek "csak" el.
meg egy kicsit szamolgatok, ha sikerul a tomegkalyhat az igenyeimhez szabni, akkor az lesz, mivel szimpatikusabb a kandallonal : )
sajnos az idei szezonban meg nem hasznalnam, de rossz esetben az is lehet hogy meg a kovetkezo szezonban sem, telekproblema miatt :(
Döngölt homokon van 8 centi aljzatbeton, aztán a padlófűtés alatt levő 7 centi szigetelő azon a részen el van hagyva, + 6-7 centi vasalt beton. Összesen kb 20centi beton + benne 5-ös 10x10-es spernó rács. A kályha őszre lesz kész. tervek szerint 1mx1.1m magassága kb. 2m + a padka. Az infókat a topik nyitójától tudom, mivel voltam nála személyesen kályhabemutatón, és működés közben is megfigyelhettem.
-90%-a hatásfoka, ezért a leggazdaságosabb fatüzelést biztosítja -nem kell 10-15 évente átrakni -magasabb hőfokú tökéletes tiszta égés -olcsóbb egyszerű anyagokból meg lehet építeni -napi egyszeri begyújtással egyenletes hőleadás a nap 24 órájában -1 szezonban max 4x kell hamuzni. -nem kormolódik a kémény -sütő funkció -4m-ig lehet fűtött padkát építeni hozzá - a nagy tömege miatt jó hőtároló képesség
hátránya:
-nagy tömege miatt erősebb alapot igényel -kályhaépítők körében még nem nagyon ismert, ezért szinte alig van aki ilyet vállal, de egy jó kőművesnek nem lehet akadály.
Értem. Nálam az a szerencsétlen helyzet alakult ki, hogy nálam mindíg akkor jött valami új, amikor már az előző kész volt.
Először megvettem a légkollektorokat. Aztán mivel nem akartam csak a vk-ra bízni a fűtést, hogy ne kelljen szenet hordani meg egész nap fával tömni, hogy meleg legyen, így bevezettem a gázt, és vettem egy gázkazánt. Közben mikor már ezek megvoltak, rábukkantam a tömegkályhára. Nincs más hátra most ezt is megcsinálom annak ellenére hogy a többi már megvan. Ha előbb tudom, akkor be se vezetem a gázt. Nálad más a helyzet, mert most kell döntened, így nincs értelme több rendszernek. HA jó az elhelyezésed, akkor egy tömegkályha nagyon hasznos és takarékos megoldás. Ezzel is megoldható a puffer melegítése, mivel feltehetően nagyon kicsi lesz a hőigényed a jó sziegtelés miatt, így nem lesz hátrány abból hogy vizet is melegítesz a kályhával. 1 dolog szól ellene, hogy ennél azért fontos a rendszeres fűtés. 1-2 naponta. A másik dolog, hogy mivel ez is egy nagy puffer, a vizes puffer nem biztos hogy kell. Ha kandallót csinálsz, ott eleve a hatásfok miatt sokkal több fa kell ugyan olyan hőmérséklethez. Így hiába szigetelsz, mégis több fa kell vagy legalább annyi, mint ha nem szigetelnél és tömegkályhával fűtené. A másik a kandalló ellen, hogy mivel írtad hogy nem rendszeresen fűtené, mikor nem fűtesz, akkor mi adná a meleget, az rendbe van hogy meleg a puffered, de akkor kell egy másik fűtés rendszer, pf, vagy falfűtés, esetleg radiátorok, ami akkor is fűt mikor nem fűt a kandalló. De a tömegkályhánál nem kell esetleg csak 1-2 radiátor a távoli helyiségekben, vagy alacsonyhőfokú fűtés, és akkor napkollektorral is rásegíthetsz a pufferra. Érdekes helyzet, de érdemes jól átgondolni minden variációt. Meg költségvetést készíteni a különböző rendszerekről, illetve fogyasztásáról. Az idei szezonban már használnád?
En meg csak tervezesi fazisban vagyok, es pont az szeretnem elkerulni, hogy tobb futesi rendszert epitsek ki. Egy kell, ami mindent csinal, ugy erzem ez a legtakarekosabb megoldas. Gazat alapbol nem szeretnek bevezetni, marad hat a fatuzeles. Pellett nem igazan tetszik mert a pelletgyartoktol tesz fuggove, illetve aram nelkul nem megy. Marad hat a vizes kandallo+puffer (nyitott vizkoros, amely aramszunet eseten is futheto), vagy tomegkalyha+valami kiegeszito ami megoldja az egesz lakas futeset illetve a melegvizet. Meg egy kicsit gondolkodom rajta, hatha valami hasznalhato otletem akad :) Azt mindenkeppen szeretnem, hogy ne legyen kotelezo a napi begyujtas, ennek erdekeben hajlando vagyok 15 cm szigetelest is feltenni a hazra, de az meg mindig nem lesz eleg, fog kellenni a puffer is... sajnos
a suto valoban haba tortan, nekem is nagyon tetszik, ellenervet csak annyit latok, hogy ha nyaron az ember bemelegiti a sutot, akkor bizony felfozi a lakast is :)
a tomegkalyha mellett szol mindenkeppen az alacsony koltseg, amint mondtad, egy rendesebb kandallo joval dragabb is.
A te esetedben valóban nem érdemes keverni a kettőt, puffer, meg tömegkályha. Ez önmagában működik, és sugároz, nem kell vizet melegíteni vele és fűteni a falat. Erre inkább az előző verzió a jobb. Én dán kályhát szeretnék, a finn kályha másodlagos levegő bevezetés megoldásával. Nekem pf van mindenhol, gázkazánnal, és vegyes kazán lehetőséggel. + 10+m2 légkollektor, + légfűtés kazánról vizes hőcserélővel, ami egyben nyáron klíma is kútvízzel járatva, és talajhőcserélővel kiegészítve. (A falakon 10cm szigetelés) Nálam a kályha építésének elsődleges célja, hogy a vegyes és gázkazán működését a lehető legrövidebb időre leszorítani, maximum decembertől a nagy hidegekben menjen alapjáraton. Átmeneti időben a légkolelktorok 90%-ban ellátják a fűtést, utána tömegkályhával fűtenék, és ha nagyon muszály nagy hidegben jönne a gázkazán pf-el. Másodlagos célja a látvány, (kandallohatás, üveges tűztérajtó). A sütő meg hab a tortán amivel szintén villanyáramot takarítunk meg mivel nem gázról megy a sütés, főzés. A fűtött padkáról nem is beszélve.
Nálam a vizet a gázkazán fűti, így a kályhát nem bonyolítom vízzel. A bojlert, tavasztól őszig, meg napkollektor. Mivel csak 80-100m2 a házam, így légkollektorral kiegészítve azt várom, hogy a gáz szinte be sem kapcsol, csak minimálisan. A következő fűtési szezon már ebben a rendszerben fog működni. A másik tényező az ára. Ezt 150 körül kihozom, de egy normális kandalló vagy cserépkályha a duplájától kezdődik. Nálam nem kérdés, hogy ezek után tömegkályha lesz. Napi 1x begyújtásba 8-10kg fával meg nem halunk bele tudva, hogy nem jön havi 10-20-30-ezres gázszámla.
Már többször felmerült a tömegkályha nagy hőtehetetlensége. Kicsit offtopic kérdés: mennyi az optimális tárolt hőmennyiség? kJ-ban vagy téglában kifejezve. :-)
Mivel nekem egy 100-120 kilós vaskandallóm van, azt szeretném körbepakolni téglával, mivel eredeti felállásban elég hamar kihűl.
te a finn vagy a dan verziot szeretned megepiteni?
sokat gondolkodtam ezen a tomegkalyha dolgon, de nem vagyok meggyozodve hogy erre van szuksegem. Nekem az eredeti otlet azert volt a vizes kandallo, mert abbol lehet kapni 80-85% hatasfokkal mukodot, es a termelt hot puffertartalyban raktarozni, majd szetosztani az egesz lakasban pl. falfutes formajaban, illetev a hasznalati meleg vizet is innen kapni, nem futesszezonban pedig elektromos rasegitessel. Az ilyen kandallok tipikusan 14-27 kw teljesitmenyuek, ebbel 4-5 w-ot adnak le sugarzas formajaban, a tobbit a puffertartalyba megy direkt. Nos, ha a termelt hot vizben tarolom, akkor folosleges a nagy tomegu kalyha, mert erre a celra ott a viz tomege.
A nagy tomegnek a mereten kivul van nehany mas hatranya is: ha egyszer begyujtottad, akkor bizony sugaroz mig ki nem hul. Ez hazavagja a helyiseg futesvezerleset, a rendszer hatalmas tehetetlensege miatt. Mondok mas peldat is: hideg delelott, tomegkalyha be, delutani napsutes, tomegkalyha vigan fut, a potencialis szolaris nyeresegnek annyi, mert nincs ami felvegye a besugarzo meleget, csupan tulfutodik a haz :( Szoval erdemes elgondolkodni mielott az ember belevag. Egesz biztosan jo megoldas, ha egyuttal kikuszoboli mas futesi rendszer kiepiteset, ez esetben viszont marad a folytonos "kezi vezerles", azaz a rendszeres tuzrakas.
Én egy fél lépéssel járok előtted. Én is nem rég találtam rá erre a topikra. NEkem is szintén nagyon megtetszett, és elhatároztam, hogy építek egy dán tőmegkályhát. Én annyival járok előtted, hogy volt alkalmam a topiknyitó kályhályát élőben látni, érezni. És sok hasznos információt mondott róla.
Az biztos, hogy ez a kályha nem úgy fűt mint a kandalló, hogy körülette nem lehet megmaradni, a szoba sarka mg hideg. Ez egyenletesen alacsony hőfokon fűt, és mindenhol egyforma a levegő hőmérséklete.
Nekem szintén jó szigetelésű a házam(K= 0.22), ősszel fogok egyet építeni, így konkrét tapasztalatom csak ősszel lesz leghamarabb. Egy biztos, hogy 80m2-es szigetelt házat egymagában kifűti 30mázsa fával. Lehet számolni, hogy megéri -e vagy nem. A másik fő érv, hogy fele annyiba kerül mint egy cserépkályha, és az mellett még más előnyei is vannak, amiket a fórumban leírtak többször is. Nem beszélve a sütő funkcióról. Az alsó szintet főleg hogy szigetelt a ház biztosan ki tudja fűteni. Ezek kisebb kályhák:
a hetvegen talaltam ra erre a topikra es vegigolvastam, mert erdekesnek tunik a tomegkalyha. En mindeddig vizteres kandalloban gondolkodtam, amely egyeduli megoldasnak tunt a gaztol fuggetlen futes es melegviz eloallitasara, ugy hogy szep is legyen, meg a tuz is lobogjon :-) Most meg ugy tunik a tomegkalyha komoly alternativat kinal erre.
felmerult bennem hogy vajon mennyire lehetne egy tomegkalyhat az en igenyeimhez igazitani:
- lehet valamennyit a mereteibol lefaragni? A magassag ok, de valamennyivel karcsubb kalyhara lenne szuksegem. Olvastam a dan verziorol, de az nekem meg mindig tul nagy. Elere allitott teglaval vajon megoldhato a kulso burkolat? A hotarolas nem fontos szempont, mert szeretnek melegvizet eloallitani vele, es azt puffertartalyban lehet tarolni, tehat megvolna a szukseges tomeg.
- felmerult a regebbi hozzaszolasokban, hogy pontos ciklusokban kell futeni az optimalis kihasznalas erdekeben. Ez ervenyes akkor is, ha vizmelegitesre is hasznalja az ember? Elkepzelesem szerint ha van rendelkezesre allo hokapacitas, akkor mindaddig lehet hatekonyan tuzelni benne, ameddig az el nem fogy (i.e. amig fel nem melegedik az osszes viz, illetve az osszes tegla)
- tapasztalat hijan nem tudom elkepzelni mit jelent a gyakorlatban az egy iranybol erkezo hozugarzas. Alkalmas ez a kalyha arra, hogy pl egy szoba sarkaba helyezve kellemesen futson? Nem all fenn az a problema, hogy a kalyhahoz kozel tul eros a hoerzet, a legtavolabbi sarok meg tul hideg? Termeszetesen nagyon jol leszigetelt falakkal szamolva. Tovabbmenve: ki tudna valtani egy ilyen kalyha az also lakoszint falfuteset, mar amennyiben az also szint futesigenye megfeleloen alacsony?
Te Máriahalmi vagy? HA igen az királyság. Mert én meg dorogi.
Most építkezek, és nagyon beizgultam erre a tömegkályhára, és elhatároztam, hogy építenék egyet. Eredetileg kandalló vagy cserépkályha lett volna, de pénzhiány miatt, egyelőre semmi, csak egy 60E ft-os kis vaskandalló. De a helyét előkészítettük( nincs alatta szigetelés meg padlófűtés, 1mx1.2m.) Központi helyen van, a szobák és a mellékhelységek kivételével szinte egyterű a lakás 80m2-el, + galéria. 10centi szigeteléssel, alacsonyenergiásnak mondható, +van 14m2 légkollektorom talajhőcserélővel kiegészítve. +gázkazán padlófűtéssel, meg vegyeskazán. Ki van építve a szellőző rendszer is vizes hőcserélővel, így légfűteni is tudok szellőzőn keresztül, illetve kútvízzel nyáron hűteni.
Szóval már csak ez a tömegkályha hiányzik. Lenne helyem mellette fűtött ülőpadkának is. Azért is jönne még jól ez a sütő funkció is, mert csak villanytűzhely van villany főzőlappal, így spórolni is tudnánk, meg nem függenénk az áramtól.
Esetleg ha belekezdenék, akkor tudsz majd segíteni 1-2 dologban? Esetleg később ha beválik, akkor csinálnék még 1-2-t ismerősöknek rokonoknak.
Bocs, de nemigen járok már erre, ha visszaolvastál kicsit, már biztosan tudod, miért. A tömegkályhával kapcsolatros dolgokat itt találsz: www.tomegkalyha.eoldal.hu www.tomegkalyha.hu
A tömegkályha elvének kapisgálásához számomra sajátos módon a finn és dán típus általad közzé tett alaprajz sémája adott a legtöbbet. Megtennéd-e, hogy ezen kályhák fűggőleges metszeteit is lerajzolnád, hasonló stílusban, egyet előröl az ajtók felől nézve, egyet pedig oldalról?
Nagy segítség volna, ha nagyon egyszerű rajzon meg tudnád mutatni azt is, hogy a két oldalt függőlegesen vezett füstjáratok a kéménybekötés előtt miképpen egyesülnek.
Kicsit leült ez a topic. Remélem sikerül felpezsdítenem, most jött meg Lars Helbro válaszlevele, SIKERÜLT megállapodnunk. Június végén jön Magyarországra, falunkba, Etére. Közben az ő életében is fontos változás történt: A CO2 kibocsájtás visszaszorító/megoldáskereső nemzetközi csoportjában vezető pozícióba került, ez a munkájának és szakmai hozzáértésének az elismerése. Örülünk, hogy eljön Magyarországra, és gondoljuk, hogy itt a fórumon is sokan fontosnak tartják, hogy élőben találkozzanak vele és tanuljanak tőle. Sokan jelentkeztetek már nálunk, mindannyiótokat pontosan tájékoztatunkk a menetrendről és még új jelentkezőket várunk. Nemzetközi lesz a csapat, jönnek Dániából, Ausztriából, Japánból, Kanadából és hamarosan Lars honlapján is feltüntetésre kerüla mi kurzusunk. Lars az idén sehol máshol nem tart előadást, ennek külön örülünk, hogy hozzánk eljön.
Nekem a hőcserélővel kapcsolatban még az jutott eszembe, hogy valahol olvastam, hogy cserépkályhákba szokás beépíteni egy nagyobb, 100-200 literes tartályt, és ebből mehetett a melegvíz a távolabbi helyiségekbe.
Ez az egyszerű megoldás szerintem itt is jó lehet, egyszerűen a mag mellé kell tenni egy szigeteletlen víztartályt, majd együtt leszigetelni, ez kb. olyan lenne mint vackor "doboza", csak nagyobb.
A mag szép lassan átmelegíti a tartályban a vizet, az épületfűtés pedig folyamatosan "hűtené". Ha jó a méretezés (felület, térfogat, hőátadási tényezők, teljesítményigény), beáll az egyensúly, a víz egyenletesen meleg lesz, pontosabban a maggal együtt egyenletesen, lassan hűlne csak le. Kicsit számolgatni kell, de elkúrni szerintem sem nagyon lehet.
Persze a forrásveszély miatt, jó ha egy termosztát figyeli a hőfokot, és ha az túl magas, a szobatermosztáttól függetlenül bekapcsolja a szivattyút.
Amúgy szerintem is jeletősen lehet költségeket csökkenteni még az anyagban is, pl. nem látom be, miért kell az égésteren kívül tömör samott, szerintem a füstjáratok lehetnek normál téglából is, mint amiből a hagyományos kémények is készülnek, max az elején vékonyabb samottal burkolva.
Én a kandalló-kályhám hiányosságai (gyenge hatásfok és hőtároló képesség) miatt szeretnék építeni. Az épület tagoltsága miatt mindenképp rendes vizes hőcserélős megoldás jöhet szóba. De ha ezt elkúrom veszek egy rendes kazánt...
a megépítés nem jelent gondot, csak hogy milyet?
elhangzottak itt 1millós költségek, szerintem házilag ennek a töredékéből (2-300k) ki lehet hozni.
