Minden amit az újra előtérbe kerülő megújuló energiaforrások eltüzelésére alkalmas készülékekről tudni érdemes, hogyan kell kiválasztani, hol lehet kapni, hogy lehet csinálni
Megnéztem a vezérlőt, de a típusát nem tudtam leolvasni, annyira halványan látszik, vmilyen DIN..... betű és számkeverék van ráírva. A hálóztaról nem lehet lezárni, előtte csak a garázsban van elzázó. A vezérlő házán lévő nyíl is jó irányba mutat, viszont az a szonda szerű dolog, amely a hőcserélőbe merül, egy kicsit lötyög, és szárazon van, esetleg annak nem vízben kellene lennie?
Jogosak a biztonsági kérdések, s az érintettség okán nem is árt ismételni.
Az ünnepek alatt 1szer felkergettem a vizet (gőzt) 110 fok fölé, morgott, puffogott mire észrevettem, legnagyobb megdöbbenésémre a kazán tetején lévö, hálózati vízre kötött, max 40 KW-os Junkers biztonsági hőcserélő nem csinált semmit, gyorsan rákapcsoltam az üzemen kívüli padlófűtést, az hűtötte vissza, s ami még meglepőbb, a műanyag csöves radiátoros rendszernek sem lett semmi baja hála az égnek. A szerelő a jövő héten nézi meg, elvileg még van rajta jótállás.
Ebben a biztonsági hűtőkörben nagyon bíztam eddig már csak az árából is kindulva.
Esetlen van erről a típusról valakinek tapasztalata?
Raktál be azóta automata légtelenítőt, amit a múlt héten kérdeztél? Nekem minden körön van 1 (radiátor-padló-vegyes nyitott), és ilyen jelenséget nem tapasztaltam, bár igaz 80 fokon tartom a vizet átlagban.
Azt azóta sem írtad meg, hogy milyen kazánt vettél, és milyen teljesítménnyel.
Ünnepek utáni okulásként elmondom, hogy ma éjszaka 0-ra sikeresen leégett a szeméttároló kukám. Tegnap du. 4-kor hamuztam ki a kazánt, nem tűnt vészesnek, bár kicsit meleg volt a hamu. Este még többször jártam arra, fél 9-kor legutóbb, semmi rendellenest nem tapasztaltam.
Hajnal 3-kor az újságos csengetett be, addigra a 120 L-es kuka teljesen leégett, de még izzott, és kicsit lángolt úgy, hogy közben az eső is esett. A kerítés mellett volt, arról szépen leégett a műgyantás vakolat. Nagyon megijedtünk, pizsamában oltottuk a nejemmel.
Csak megerősíteni tudom a korábbiakat, a biztonságra nem lehet eleget odafigyelni. A kukába közvetlenül nem hamuzok ezután, s ezt tanácsolom másoknak is. Nem véletlen a mondás, hogy tűzre, vízre vigyázzatok.
Melegítés hatására a vízben elnyelt oxigén kioldódik( lásd:lábas belső oldala melegítéskor),úgyhogy míg ki nem oldódik az összes,addig légtelenítened kell!80 fokig fűtsd fel,úgy gyorsabb!(ahányszor ürítés után töltesz,ez mindig elő fog fordulni+még a nyitott tágtartály levegővel érintkező felületén is sok oxigént vesz fel a rendszered!)
Az ünnepek elött sikeresen kazáncsere történt nálunk.Az uj kazán jól müködik, egyedül olyan probléma van, hogy kilégtelenités után,ha a viz eléri a 50-60 fokot elkezdenek levegösödni a radiátorok, és nem gyözöm légteleniteni amig a viz vissza nem hül ez a hőfok alá.Nyitott rendszer van. Mitöl lehet ez a jelenség?valaki tudne esetleg segiteni.üdv!
Így karácsony alatt volt időm letesztelni azokat a kazán/égés módosításos megoldásokat amikkel itt az elmúlt hónapokban előrukkoltatok. Gondolok itt a pillangószelepes, lemezzel reteszelős dolgokra. Nemtudom, hogy egyeseknek hogy sikerült, de azt tapasztaltam,hogy minden környezeti viszonyhoz (hőmérséklet/szél), tüzelőanyag fajtához és annak nedvességtartalmához más és más huzatszabályozó és primer-szekunder levegő beállítás szükséges.
Pl nem értem ,hogy akik szénnel és fával használják vegyesen, hogy állítják be hogy ne okádja a füstöt a széntől és a fa is rendesen égjen? Megcsinálam a 3 táskás totya-klón lemezkazánomat olyan füstjáratosra, hogy a lehető leghosszabb utat tegye meg a láng-füst, mire a kémény csatlakozáshoz ér. Száraz bútorlappal szépen működött , levegőt teljesen elzárva, teljesen nyitott kémény pillangó szeleppel pont annyít szívott ,hogy pont a kazán közepében égtek a füstgázok, pár bútorlappal brutális teljesítményt értem el. Aztán elfogyott a pozdorja lap és újra elkezdtem akác+szénnel használni, ami úgy lerakódott a tűztértől a kéményig, hogy úgy néztek ki a belső felületek mintha bundával béleltem volna. Pedig adtam neki több levegőt és lengyel extra fekete szenet használok.
Ez úgy oldódott meg, hogy az összes terelőlemezt ki kellett vennem és a kéményt féktisztító spayvel (benzin+acetát) kiégettem. Nemsok hiányzott a teljes eltömődéshez...
Nézegettem a solid plus kazán belső szekzetetét, ilyen körülmények között az is eldugulna, de legalább viszonylag egszerű tisztítani, főleg hogy a láng eléri a felső rostélyokat. Egy olyan kazánnál ahol a tüzelőanyag és legfelső táska között több mint 1m-t kellene megtenni a lángnak mégis hogyan kell lezajlani az öntisztulásnak?
Engem is érdekel, mi lenne vajon áramszünet esetén, vagy ha megállna a szivattyú.
Az világos, hogy bekapcsol a védelem: vagy lefúj a kazán, vagy mint nálam, a vízvezetékre van kötve, így hűti magát. Az más kérdés, hogy mekkora sokk ez neki.
De: a huzatszabályozós beállítással mi lesz? Én éjszaka szénnel fűtök, 15-30 kg egyszeri adaggal. A 30 kg mondjuk (2 diszpis vödör) 8 óra alatt ég le, de akkor 60 fokos vízzel fűtök, a huzatszabályozó erre van beállítva. Ha nagyobb a beállított hőmérséklet, hamarabb leég, és reggel lesz hűvösebb a lakásban.
Szóval, ha leáll a szivattyú, akkor ugye a hőmérséklet emelkedni kezd, majd a huzatszabályozó előbb utóbb teljesen lezár. Azt nem hiszem, hogy a szén égése, leállna, inkább szerintem levegő nélkül elkezdene füstölni, mint az állat. Az meg nem igazán egézséges, mivel CO és egyéb elégetlen gázok igen nagy mennyiségben keletkeznek. Az meg ugye robbanásveszélyes. Kéményproblémák esetén komoly balesetek lehetnek ebből.
Az egyik kb. 4 napja merült fel bennem. Én szépen megrakom fullra a kazánt éjszakára. Tegnap előtt egy 10 éve száradó fával pakoltam meg, a rönkök csak félbe voltak vágva. Éjfélkor tettem rá mindezt, amikor fél háromkor véletlenül felkeltem, égetett a radiátor, ami egy lemezradiátornál nem semmi, hisz a lemez a víztől tök messze van, nem úgy mint egy mostani pl. Airfel lapradiátor, ami tele van vízzel. Lehetett olyan 85-90 fokos a víz az biztos, mert 60 fokos csövet még fogni tudom pár mp-ig. Na ha ekkor elmegy az áram és leáll a szivattyú akkor a vizet tuti felfőzi és a biztonsági szelepen kinyomja a vizel. De mi lesz a kazánnal? Ekkora hőmérsékleten az felrobbanna vagy mi lenne? Mert ugye alapesetben az ember szépen alszik, és gőze nincs, hogy most van e áram vagy sem.
Szóval létezik erre valami megoldás? Valami vész áramforrás, mint pl. PC-nél a szünetmentes táp, vagy mit lehet ezzel csinálni?
A másik kérdésem, hogy a tisztítást ti hogyan végzitek, illetve mivel? Én ma vagy 2,5 órán keresztül kapartam, már ahol hozzáfértem, mert ugye a tagok belső felét nem is látom, meg hozzáférni is szar. De szétment a kezem, mire végeztem. Na meg el is tört az egyik hozzá adott tisztító eszköz. A kis fémlap csak oda volt egy pöttyel rakva a vasrúdra, ami ilyen igénybevételnél nem csoda, hogy letört. Ahogy keresgettem valami célszerszámot, találtam egy fúróba rakható - fóróhegyként- drótkefét. Ha ebből létezve kicsit hosszabb szálas, és mindez nem tenné tönkre a tagokat, akkor az nem lenne rossz dolog. Szépen mindent leszedne nekem, csak félek, hogy a fémet is károsítaná. Szerintetek?
Igen igazad van, de ennyire már nem akartam belemenni, írtam is az elején. Jobban meg mégannyira nem, az már itt nagyon OFF lenne.
A faelgázosító - ahogy a kérdező is jelezte - akár 5 óráig is éghet. Az meg rosszabb állapotú aksinál határeset lehet ilyen konstrukcióban, ezért kellene próbát tenni.
Nyilván minél jobban kisütöd az aksikat, annál jobban jönnek ki az egyenlőtlenségek a celláknál. És lehetőség szerint minél többször minél kevésbé legyen kisütve, hogy megelőzzük a szulfátosodást, illetve ennek a folyamatnak az elindulását.
Nincs állandó töltésen az autóban, csak amíg a kapocsfesz el nem éri a 13,8-14,4 V körüli feszt - töltésvezérlőként változhat kicsit.
Elméletben úgy van ahogy írtad, gyakorlatban nem. A 12 voltos aksi 6 cellából áll, és a cellák nem egyszerre merülnek, mindíg van egy amelyik gyengébb a többinél. Tartós merítésnél ez már rég a mélykisülés felé tart miközben a többi még bírja, az aksin 11 volt feletti kapocsfeszültséget mérsz. Igazság szerint cellánként kellene mérni a feszültséget, de ez lehetetlen mert rejtett sinekkel vannak összekötve a cellák. De ritkán van áramszünet és akkor is csak addig kell amíg leég a tűz a kazánban, ez max 3 óra, azt meg ki fogja bírni az aksi. Utána meg úgyis feltöltöd és csepptöltésre kell kötni. Az autóban is állandó töltésen van.
Ha tudtad, akk. mégis miért így csináltad? Gondolom mert nem tudsz hegeszteni, de pl. csinálhattad volna rézzel, erre elég a lágy forrasztás az meg nagyon egyszerű, kis gyakorlással bárki szép munkát végezhet, bár a réz az drága de tartós.
Mi is a szelektív gyűjtőbe vittük a papírt, amíg be nem gyújtottam a vegyesbe ősszel. Most is szelektíven gyűjtjük, csak már nem a konténerbe kerül, hanem a kazánba. Ez is egyfajta újrahasznosítás. Nekem is ugyanaz a tapasztalat, jó gyorsan felmelegszik a kémény és a kazán is.
Karácsony alkalmával én is csináltam egy kísérletet. Bár sokaknak bizttos nem fog újdonságot mondani.
Költözés után vagyunk pár hónappal, ugyebár ismerős a sok kiürült kartondoboz probléma. Ráadásul ezek "profi" költöztető dobozok duplafalúak, vastag anyagból. A papírt mindig külön visszük a szelektívbe mindig, de így most úgy gondoltam kipróbálom milyen tüzelni/begyújtani tömény papírral.
Alulra vastagabb fák, rá vékonyabbak, lécek, stb, kis gyújtós, majd a kazán háromnegyedét teleraktam töményen ilyen beltéri méretre bevágott vastag kartonpapírokkal. Időnként a sorokba egy két lécet is benyomtam, majd begyújtottam. Tapasztalatok: - a kazán jóval hamarabb elérte a 60 fokot, dobáltam utána is bele kartonokat még, kb fele idő alatt felfűthette. Pontosan nem mértem. - jó hamar le is égett persze, és utána már megpakoltam fával
Lehet ha gyorsan be akarok durrantani meg fogom még ezt csinálni.
A kérdésre ha mélyen bele akarunk menni nem is olyan egyszerű a válasz, így csak a felszínt világítom meg.
Tegyük fel akkor a szünetmentesen van 100W-nyi terhelés, ha jól értelmezem (keringető + kazán).
Az 24V-ról elvileg 4,2 A-t venne fel, de számolhatunk a veszteségek miatt 5A-rel.
Ha van mögötte 144Ah kapacitásod akkor elvileg 29 órát üzemelne, de ebben az esetben nem.... Miért is?
A két eltérő kapacitású akkumulátoron ugyanaz az áram fog keresztül folyni - 5A.
Sajnos az akkumulátorok kapocsfeszültsége nem egyforma mértékben fog csökkenni, az akkumulátorok eltérően kezdenek el lemerülni. Hogy milyen eltérő mértékben, az sok mindentől függ: - akkumulátorok típusa (ciklikus, nem ciklikus, felépítés, stb) - állapota - kisütés előtti töltöttségi állapotuk.
5A-rel kisütve a kisebb 44Ah-s akkumulátor durván 9 óra alatt esne le 10,5 V körüli feszültségre elvben. Az alá nem illik már meríteni, mert elkezd közelíteni az akkumulátor az újrahasznosítás felé. Azaz ez a a fesz, ami alá nem szerencsés már menni ólomaksi esetében, de az még jobb ha ezt sem éri el. Ugyanis elindul erősen a szulfátosodási folyamat.
Ha ráadásul sima autóakkumulátorról beszélünk, akkor a kapacitást C/20 értékkel adják meg. Azaz ha az aksit a névleges kapacitásának 20-adnyi áramerősséggel sütjük ki. Ez pl 44Ah esetében 2,2 A lenne. Azonban a kisütés ebben az esetben 5A, az durván C/9. Ekkor már nem vehető az akkumulátor teljes kapacitása csak kevesebb, katalógusadat mennyivel - általába 10% körüli csökkenés C/10-nél. Az egyik oka, hogy a nagyobb áramerősség miatt a belső ellenálláson nagyobb hő disszipálódik.
Tehát a te esetben - ha jó állapotú aksikról beszélünk - durván a gyakorlatban 7 órát fogni menni a dolog elvileg. De ezt6 sokminden befolyásolhatja - pl ha pincében van és hideg a hőmérséklet, stb. Ekkor a nagy akisid kapocsfeszültsége valahol a megfelelő tartományban lesz - 12-13V között - míg a kicsié 10,5V-ra esik.
Ez baj. Az inverter nem látja külön a két aksit, csak a bemenő feszültségét, ami mondjuk 23V körül lesz, és az inverter 21V-nál kapcsolna le. Azaz tovább meríti az aksikat, aminek következménye az lesz, hogy a kis aksi mélykisülésbe kerül, és hamar kuka lesz.
Ezt egy módon lehet megakadályozni ilyen esetben: külön kell figyelni mindkét aksi feszültségét, és akkor kell lekapcsolni a rendszerről, amikor a kisebb lement 10,5 V környékére. Ezt megcsinálni annyi, mintha vennél egy másik 44Ah-s aksit.
Két sorba kötött aksinál a kicsi fog "dominálni", ahhoz kell igazítani mindent, a nagy kapacitását nem fogod tudni kihasználni..
Ilyen felépítésben, ahogy szeretnéd, én inkább vennék egy másik 44Ah-s aksit - vagy esetlegesen egy 100Ah-st, ha szükségesnek érzed. Persze ha csak ez van, akkor viszont 5 órát ugyan elmehetsz vele bőven - ha jó állapotúak!!!! - de a 100Ah-s aksinak nincsen mellette értelme. Legalábbis kapacitásban nem fogod tudni kihasználni.
A helyedben csinálnék egy próbát, és pl először óránként, majd amikor a kis aksi kapocsfeszültsége 11,5 V alá esik negyedóránként mérném multiméterrel, mennyit tudsz áthidalni.
Mert ha valami ki tudja milyen régi akkumulátor akkor rosszabb eredmények fognak kijönni.
Bocsánat, ha túl hosszú voltam, de talán így kerekebb a mondanivaló.
Két kérdésem lenne, ha válaszolnál rájuk megköszönném.
Amennyiben az Effekta MT 700-hoz két darab 12 Voltos olyan akkumulátort kötnék sorosan, amelyikből az egyik 100 Ah / ez már megvan /, a másik pedig talán 44 Ah, akkor az is megfelelő, vagy mindkét akkumulátornak egyező teljesítményűnek kell lennie?
A fentiek alapján, amennyiben az összesen 144 Ah teljesítmény egy faelgázosítós kazánt üzemeltet áramszünet idején az Effektán keresztül / keringtető szivattyú 50W, ventilátor szintén 50W / elég lesz-e akár 5 órán keresztül a teljes leégésig mindkettőt meghajtani?
