Volt az a sztori, amikor több hónap után is emlékezett rá, hogy miben voltam a bíróságon, én magam se emlékeztem rá, ő meg harisnyáig bezárólag előadta, valami olyan szöveggel, hogy ha telik nekem piros virágos harisnyára, akkor neki ugye minek is kell tartásdíjat fizetni. Akkor kedvem lett volna visszaírni, hogy az összes harisnyámat a szeretőim vették, mert imádnak abban látni az ágyban, és ha akarja a bugyijaimat is megnézegetheti, mert azt nem volt alkalma a bíróságon megtekinteni, de aztán legyintettem egyet és nem válaszoltam. Tényleg az válik be, hogy semmi kommunikáció
Csak ugye ezt szerettem volna tudni mikor jön értük. Volt már olyan, hogy órákat vártunk rá, és ti itt jobbára szülők vagytok tudjátok milyen az, amikor a gyerek már be van izgulva, hogy menni fog, és 1-2 órával később jön meg érte, gyak. azt hittem kidöntik a falakat.
Szerintem már ne akarj vele jófej lenni, maximum annyiban, hogy talán boldogabb tőle, ha rövidre zárod a vele való kommunikációt. Szomorú, de ez van.
Ha meg ilyenekkel jön, hogy te kivel fetrengesz (ez vicces amúgy), akkor mondd neki, hogy sajnálod, hogy még mindig veled fantáziál, de te már túlléptél rajta.
A biciklit meg vidd oda neki, amikor viszed a gyerekeket. Vállald át, hogy most nem kell értük jönni, te elviszed őket :) Aztán "Meglepetéés" :D
Ráadásul milyen cool dolog lehetne neki is, hogy ő tanította meg a kisfiát biciklizni, arra a gyerek is tökre emlékezne. Tényleg, azt a havi 4 napot olyan jól el lehetne tölteni úgy, hogy a gyerekek imádják, neki nem kell a hétköznapokkal nyűglődni, és még sem tudja kihasználni.
A múltkor kérte, hogy vigyük el hozzá a bicikliket. Már tök naivan megörültem, hogy na, biciklizni fog velük, aztán kiderült, hogy azt akarja, hogy ÖRÖKRE nála maradjanak. És még ő volt felháborodva, hogy ezt nem engedem, mondtam, hogy elvihetik, de utána vissza is kell hozni...Ugyan így el akarta vinni a lányom távcsövét is, hogy ő akarja nézegetni otthon a csillagokat. Hát már bocsika, de azt a gyerek kapta egyik szülinapjára. Persze én voltam megint a gonosz, hogy nem adtam oda.
Tényleg nagyon el tudok ezen keseredni, valahogy nem bírom ezt megemészteni. A kettőnk dolgán kb. 6-7 hónap alatt túl voltam, de azon, ami az apaságát érinti nem bírok.
Igen, az szerepel a papírunkba, hogy őszi, tavaszi és téli szünet első három napja. Na most persze szólhatnék a gyámhivatalnak, hogy nem veszi igénybe ezeket a napokat, de valahogy nincs kedvem ezzel szórakozni, most komolyan én nyomuljak folyamatosan, hogy legyen már a saját gyerekeivel?? Én próbálkozom, de nem sok sikerrel, láthatóan. Attól félek a gyerekek szívnák csak meg, ha én ezt így gyámhivatalon keresztül erőltetném ki. Ő továbbra is csak lehetőségként, és nem kötelességként tartja számon a kapcsolattartást, ez van.
Elméletileg a nem nyári szüneteknél nem lenne lehetőség az ilyen egyezkedésekre, csak én mindig tényleg jófej akartam lenni, hogy alapvetően nekem tök mindegy melyik napokról van szó, de ha rögzítettük, akkor utána ugye tudom, és én is tudok tervezni (aztán ugye a téli szünetben jól megszívtam amikor a kicsit nem vitte el, nekem meg színház jegyem volt). A nyári szünetnél van egyezkedési lehetőség adva a bírósági papírban is úgy, hogy május 31-ig kell megegyezni, de az rohadt késő, mert akkor már csak vagy aranyárban tudunk nyaralni menni, vagy sehogy. Sokan vagyunk, a szüleimmel szoktunk hetesben menni, mert vizes programot nem merek tök egyedül bevállalni velük.
Amúgy meg rohadtul nincs kedvem ezeket olvasgatni, hogy én olyankor fetrengek, meg a szeretőimmel hentergek meg ilyenek, nem mintha bármi köze is lenne hozzá mit csinálok, csak akkor is. Szegény anyukám olvassa el ezeket helyettem amúgy is. Mondjuk ő aranyos, mert jókat tud röhögni ezeken. A múltkoriban állítólag valami olyan is volt, hogy önbíráskodva nem engedem be a házba.
Ja amúgy a kicsi szülinapjára most már egy tábla csokit sem kapott tőle. Nem mintha konkrétan az ajándék számítana, mert mindent megkap tőlem, de a gesztus, az azért jó lenne. Komolyan egy 500 Ft-os kisautónak is úgy tud örülni...Meg olyan jó lenne, ha kicsit futkározna vele a biciklivel, én már alig bírom megtartani a gyereket, olyan nehéz nekem. Neki mégiscsak könnyebb lenne.
Ha azért antialkesz, mert ivott valamelyik családtagja vagy muszájból( a saját alkoholproblémái miatt) és ezekről tudok, lehet, nem innék a közelében, de ha csak úgy nem szereti az italt, akkor az ő baja. :)
Úgy kellett volna, hogy akkor ugye tudod, hogy április 18-21-én nálad vannak a gyerekek, nekem foglalásom van wellnessre, a nyárra még választhatsz, hogy július 14-30 vagy augusztus 1-15, de a héten döntsd el, mert le kell adnom a szabit.
És akkor nem kell neki hosszút válaszolni, csak annyit, hogy "oké", meg annyit, hogy "augusztus".
Nekem is vannak ismerőseim, akiknek ez gyakori program, hogy hétvégén együtt berúgnak, főleg nyáron. Vagy nem midnen hétvégén. Modnjuk nem alkeszek, de azért nekem már picit aggasztó. De elég ritkán visszataszítóak ilyenkor, inkább viccesek, kedves a legtöbb.
Nem kértél okos tanácsot... tehát vélemény lesz :)
Szerintem ha kompromisszumképtelen, akkor ragaszkodj a papírra írt időintervallumokhoz és csak azt kérdezd meg, hogy
az ott szereplő X napból hány napon keresztül szeretné ha nála lennének a gyerekek.
+1 ha képes felnőtt módjára, szépen, kompromisszumképesen kérni... akkor jusson eszedbe, hogy TE jobb ember vagy annál, hogy kicsinyesen gonosz légy ;)
Ez most rinya lesz, muszáj kiadnom, de kérlek Gabika ne adjál okos tanácsokat a témában, mert megoldottam. :)
Szóval szerettem volna megtudni, hogy ex mikor viszi el a gyerekeket a tavaszi szünetben és nyáron. Ez ügyben a következő sms váltások zajlottak le köztünk, nem szó szerint idézve:
Én: Szia! Szeretném megkérdezni mikor fogod elvinni a gyerekeket a tavaszi szünetben meg a nyári szünetben. Köszi. VV
Ex: Mond egy időpontot a tavaszi szünetre, ami 1,5 nap
Én: Szia! Ugye tudod, hogy 3 nap jár neked a tavaszi szünetből? Illetve kérlek a nyárra is mondjál valamit, júl 22. től zár be az ovi, jó lenne ha az egyik hét arra esne. És szeretnénk a nyaralást lefoglalni, azért jó lenne tudni mikor viszed el őket. (megjegyzem, ez is jófejség, mert konkrétan le van írva, hogy a tavaszi szünet első 3 napja jár neki, én meg ugye mindig lehetővé teszem, hogy más napokat jelöljön meg)
Ex: Nem viszem el őket többre, mert nem tudok kivenni több szabit. (na most nem azért, de a tavaszi szünetben 4 olyan nap van, ami munkaszüneti nap, de ezt persze nem írtam meg).
Én: Tudomásul veszem. De nyáron mikor viszed el őket?
Ex: baromi hosszú sms, amit anyámmal olvastattam el, mert már az elején láttam, hogy gáz, amiben egy szó sem volt arról, hogy mikor viszi el őket nyáron, ellenben az én szidalmazásom az elég cirkalmasan volt benne.
Itt úgy döntöttem, hogy akkor ezt hagyom a fenébe, megnéztem a bírósági papíron mi szerepel arra az esetre a nyárra, ha nem tudunk megegyezni, azt szabadon hagyom, aztán lefoglalom a nyaralást, ha mégis akkor akarja elvinni őket, akkor így járt, a franc esne bele, én igazán próbálkoztam. Hát így lehet vele amúgy kommunikálni ilyen rohadt egyszerű kérdésben. Amúgy tuti fix. hogy tudja már mikor lesz szabin, tekintve, hogy februárban le kell nekik adni az éves szabadságtervet.
Mindig elképedve figyeltem azt a mértéktelenséget, mind ételben mind italban.
Hogy az mitől jó, hogy hajnal kettőkor a főnök szedi össze a merev részeg figurákat a wc-ből, és rakja taxiba, ezt nem tudom, de hetek múlva is úgy emlegették mindig, mint jó bulit. :)
Exem szülei is fullba nyomták a cigit, anyja még a terhesség alatt se hagyta abba, plusz alkoholizáltak is rendesen. Ex nem dohányzott soha életében, a szagától is undorodik, a tesója viszont vígan bagózik. Sok mindent lehet rá mondani, de alkoholt is csak rohadt ritkán ivott, ellentétben a tesójával. Szóval ez inkább egyéni dolog, nagyon eltérően reagálhatnak ugyan arra a dologra még testvérek is.
Nyilván persze lehet, hogy lesz olyan gyerekem, aki szeretni fogja az alkoholt, nincs ezzel amúgy semmi gondom, ha valaki időnként megiszik egy pohár bort, de, hogy én önként tanítási célból nem adok eléjük alkoholt 18 éves koruk előtt, az biztos.
A kisebbik tesóm kapcsán a dohányzással megküzdöttek a szüleim, mondjuk nem volt már annyira kicsi akkor, a mai napig érthetetlen számomra, hogy mi a francért csinálta, amikor ráadásul fúvós hangszeren zenész, mármint Zeneakadémiára járt. Aztán hála az égnek észhez tért ilyen téren. De nem hinném, hogy bármi másképpen történt volna akkor, ha a szüleim maguk adnak neki cigit.
Nekem ez a meggyőződésem, hogy ilyen téren nincsen preventív "tanítás".