Minden amit az újra előtérbe kerülő megújuló energiaforrások eltüzelésére alkalmas készülékekről tudni érdemes, hogyan kell kiválasztani, hol lehet kapni, hogy lehet csinálni
Igen megcsináltam 16os csőből az is ovális lett de a hatásfoka nulla szinte egy vödör vízbe próbáltam ki rákötöttem a napkoliba a bemenő hőmérséklet 70fok volt a kijövő meg 68 és feltekerte 10m csövet az áromlás 5l/percre volt állítva .
Igen. De ezt a hőcserélőt amit itt látsz nem én csináltam az első amit én csináltam az is ott van valahol a sörkolis oldalon de az 150mm átmérőjűre sikerült és nagyon nehéz volt beleerőszakolni a tartályba a mostani mint mondtam 105mm.Azóta próbálkozom és most végre összejött.
Nem tudom hogy sikerült az embernek pvc csőre tekerni de én is megpróbáltam és nekem nem sikerült mert összehorpadt a cső.A mostanival meg 105mm külső átmérőre sikerül feltekerni.A bojler 110mm -es luk van rajta.Dolgozom a 15 hajlító pofákon is hogy legyen nagyobb csőátmérőbe is.
Csak akkor olcsóbb ha magam csinálom meg, de a gond, hogy a cső feltekerésnél nekem mindig kilapul a réz. A naplopósoknál van komplett leírás hogyan kell feltekerni, de még nem sikerült a lágy rézcsőből megcsinálnom. Akkor saját készítésben kijön 10 alatt.
Amit a képen látsz az egy 200l villanybojlerba van amit én árulok az tud 3900w 80/70fokos víznél 0.3m2 fűtőfelület. A cser kft nél lehet kapni az 2600W os és 0.25m2 fűtőfelülete van ezt ajánlja 120-250l ig. De természetesen tudok nagyobbat is készíteni ha igény van rá csak az drágább.
Láttam a Hajdu bojlerbe való hőcserélődet. Ilyen hőcserélőt bármilyen Hajdu villanybojlerbe be lehet építeni? Lehet, hogy egy ismerőstől be tudok szerezni egy használaton kívül helyezett 200-250l-es villanybojlert. Ebbe lehet, hogy nagyobb 1-1,5 m2-es hőcserélő kellene. Ilyen hőcserélőt szerinted lehet gyárit venni, vagy miből lehetne összeeszkábálni.
Sziasztok! Harmadjára kérdem, de még nem kaptam választ,vagy azt mondjak hogy ovassak vissza,"visszaolvasva sem kaptam választ" .Szoval van egy Viadrus U22 Vegyes tüzelésű, öntöttvas 6 tagos kazánom. átalakíthatom hogy Faelgázosító legyen? Vagy nem éri meg a fáradságot?
Azon hogy nem lettél okosabb én egy kicsit sem csodálkozom, nem az volt a cél. Viccnek szántam, és abból amit magyarázni kell az nem jó, de azért megpróbálom röviden: vegyestüzelésnél is jelentkezhet kondenzáció, csak ezt kátrányosodásnak hívjuk, és küzdünk ellene. Ha növelni akarod a kazánod hatásfokát egy kis lépés a kondenzációs kazán, de a nagy durranás a kondenzációs lenne (kár, hogy nem működik). De még egyszer. Ne vedd komolyan.:))
Tisztelt nagyérdemű, a valóságban előforduló körülmények közepette a szilárd tüzelésű középkategóriás kazánjaink puffertárolós rendszerben mintegy 50 % hatásfokot produkálnak fatüzeléssel!
Uff :)
mondjuk itt a középkategóriás kifejezés semmiképpen sem vonatkozhat a te kazánod monumentalitására... :)
Azért nagyon kíváncsi vagyok még a puffer nélküliek(magam által átszámolt) hatásfokára, és faelgázosítók hasonló adatára. Én szívesen tenném bele számolási munkámat, ha lenne hiteles alapadatom...
Nekem is örömet okozott a vele való munkálkodás...
Tisztelt nagyérdemű, a valóságban előforduló körülmények közepette a szilárd tüzelésű középkategóriás kazánjaink puffertárolós rendszerben mintegy 50 % hatásfokot produkálnak fatüzeléssel!
Uff :)
mondjuk itt a középkategóriás kifejezés semmiképpen sem vonatkozhat a te kazánod monumentalitására... :)
Azért nagyon kíváncsi vagyok még a puffer nélküliek(magam által átszámolt) hatásfokára, és faelgázosítók hasonló adatára. Én szívesen tenném bele számolási munkámat, ha lenne hiteles alapadatom...
Köszi a rám szánt időt és számolgatást épn is hasonló hatásfokot számoltam csak én a kazán 170liter vizét is bele számoltam így 50%fölött lett a hatásfok.
Nálam is ez a probléma, rövid úton hideget sziv a szivattyu a vta372-n át, ezert nem kever ki elegendoen meleg vizet. A puffer távolabb van, onnan nem tud elég meleget szívni. Arra gondoltam, hogy a vta372 belét kicsavarva, ahol a szeleptest aljan a rugo felfekszik, ott van egy 11mm atmeroju lyuk. Azon keresztül kapja a hideg betápot. Na, oda fogok betenni a rugo fészkébe egy illeszkedo alátétet, amin kisebb a lyuk kevesebb hideg vizet tud beszivni. Az alatetet oda szoritja a termosztat rugoja, szerintem stabil lenne es mukodne is.
A siemens csőtermosztátom fokra egyezően a kazán hőmérőjével egyezően kapcsol, a másik egy cewal, az már pontatlanabb, ez van a kazán előremenőn 40 fokon.
Szia! Most mértem meg a szekundert, igen immergas soline, és 30 mm az átmérője, amig felfűtöm a rendszert teljesen nyitva, amikor félig elzárom a pillangót, azt is fél állásba helyezem. Gázzal szinte egyáltalán nem fűtök, legutóbb 39 m3 volt a havi fogyasztás, ami elhanyagolható. A korábbiakban részletesen leírtam a rendszert, az visszanézhető. A lényeg, hogy a kazán magában egy nyitott körön van és egy hőcserélővel kapcsolódik egy zárt rendszerű radiátor+padló fűtéshez. A kazánon 2 csőtermosztát van, a nyitott körnek van egy az előremenőn, a zárt körnek a kazán visszatérőjén van 65 fokra állítva, tehát ha visszahűti a kazánt, 65 fok alatt a zárt kör szivattyúja alkalmasint leáll, amíg a kazán vissza nem melegszik. Én ennek tudom be leginkább a kátrány visszaszorulását.
Arra igen, de nem alkalmas a biztonsági szerepre. Gondold meg, éppen megraktad a tüzet, tombol a tűz a kazánban, és éppen a felesége elzavar kenyérért, amikor bekövetkezik az áramszünet (de lehet más példát is hozni), nem tudod beindítani annyi idő alatt, hogy termeljen is áramot, addigra felforr a víz. Arra jó, ha van egy olcsó szinuszos szünetmentesed, ami kibírja kb 20-30 percig, akkor ezzel az aggregátorral ki tudod tolni az üzemidejét 4-5 órára. Ennyi nem több!
Köszi az észrevételeket.Én is sejtettem ,hogy kicsi lesz a furad,de az ajtó kialakítása igy tette lehetővé,és így volt a legegyszerűbb.Az ajtó 2 öntvényből áll,közte azbeszt.A belső öntvényen 3db 50mm-es/akkora a szekunder nyillásom/kör alakú lyuk van,ezért vállasztottam ezt a megoldást.Középre akartam 1 nagy kört,de az ajtót szét kellet volna furkálni.Írtad,hogy parázs anyag,nem mertem kockáztatni.És ha felteszek még két ilyen szellőzőt az is kevés lesz?Ha jól emlékszem neked immergas kazánod van,néztem hogy ott van 50-60mm szekunder kb.Azon gondolkodtam lehet az én kazánomon direkt nincs szekunder,mert a primer úgy van kialakítva,/csak feltevés/bár az újabb totyákat elnézve azokon már van gyárilag.érdekelne,hogy van kiakakítva a fűtésed hogy a visszatéród nem hűl le,vagy gázzal is fűtesz amíg nem megy a vegyes.Én amikor begyújto 70 fok-nál kapcsol a szivattyú,de a radiátorból visszahajtja a hideget.Ilyenkor leállítom55-60 fok körül és visszanyomatom megint 70-re.Bár a csőtermosztát 50fokon van néha 70 néhe 80 fokon kapcsol be.
Mondjuk a kínai cuccok (nagy többsége) nem az üzembiztonságukról híresek. Én sem alapoznék rá sokat. Én az enyémet évente szétszedem, kitakarítom, és havonta beindítom 10 percre. Amikor ezt nem tettem, az első szükséges alkalommal leállt, nem volt képes feszt adni. Azóta megy gond nélkül.
Amire rájöttem, hogy használat után a karburátorából az üzemanyag maradékot le kell engedni. Akkor beindul és megy gond nélkül legközelebbi induláskor.
Én vigyáznék a kétütemű agregátorokal nekem egyszercsak elkezdet őssze-vissza pörögni aztán fucs 200.000 ft.Most inkább rászántam kicsit többet (70.000)és van egy öninditos rendszer ami inditja az agregátort(andress 2,5KW)áramszünet esetén.
Van egy közös tulajdonságunk, én is kezdőnek tartom magam, csak a tapasztalati oldalról közelítem a témát, elméletben abszlút kívülálló, DE. A szekunder nyílás kicsi, ha figyelembe vesszük, hogy a primer/szekunder ideális aránya 80/20. Az én kazánomon is középen van a furat, este megmérem, hány cm az átmérője.
A pillangóhoz csak annyit tudok hozzáfűzni, hogy nálam közvetlenül a kazán után következik, és határozottan érezhető, ha lezárom akkor kissé feljebb megy a hőfok, és lassabban ég le. Természetesen csak azután, hogy a rendszert már nagyjából felfűtötte.
Amióta a visszatérőm is min 65 fokon van, a kátrányosodás a nem teljesen száraz tüzifa ellenére is látványosan alábbhagyott, egy kis konixal kezelhető, a kéményben pedig nem látom nyomát, ami nekem 5 cm Rockwollal szigetelt. Szerintem amig nem légszáraz tüzelővel fűtünk, addig marad a kátrány a kazánban.
Csak ez nem biztonsági rendszer lesz, hiszen mire beindítod, rákötöd, addigra a vizet már rég felforrt.
Ez max kényelmi, ha áramszünet lenne tartósan.
Ha jól emlékszem ezek az obis_praktikeres_bajumaxos kínai áramfejlesztők max 4,5 órát mehetnek egyhuzamban, aztán szünet. Legalább is az enyémnek a papírjában ez volt.
Egy gondolat erejéig visszatérnék a szünetmentes témára és tanácsot, megerősÍtést kérnék.
Egyenlőre akus szünetmentesben nem gondolkozom, de van egy pipec agregátorom 2 ütemű 950 w-os. Két Grundfos szivattyúm van a rendszerben.
Áramszünet esetén nyugodt szívvel ráköthetem őket az agregátorra?
Várom a megerősítéseket addig nem merem kipróbálni, és főleg az asszonyt beiskolázni egy: Hogyan indítsuk be az agregátort, ha nincs otthon at ember tanfolyamra. Egyébként Viadrus nyitott vagyok gyári hűtőpatronnal.
Szeretném a véleményeteket kérni hogy vajon a preselt kötések valoban anyival jobbak mint amenyivel többe kerülnek a foraszthatokal és vajon menyi az élettartalma (kb)egy tágulási tartálynak
Nézegettem a hőcserélőd és nem kellene belülre a füstcsőbe keresztbe behegeszteni még víz járatokat? Szerintem a belső cső nem fogja átadni rendesen a meleget mert csak a forró füst átszalad rajta le kéne lassítani valahogyan a forró füstgázt.
Ahuzatfokozóm nem gyári de arról másolták,ez horganyzott lemezből van agyári pedig saválló,de ez is sokat ki fog bírni. nekem bevált főleg mikor légnyomás problémák vannak akkor sokkal hamarabb beindul a tűz mint nélküle:)) Szerintem a szekunder levegő furatok amiket csináltál (kicsik,és nem jó helyen vannak) az ajtó közepén lenne legjobb helyen,nézd meg 1gyári kazánon,hogyan néz ki. A pillangó szelepet jó helyre tetted a funkcióját ott is betölti.Nálam a visszatérő ág kb 3-8fokkal kevesebb mint az elmenő ágon,mondjuk a szivattyúm állandóan megy de csak 8wattot fogyaszt (grundfos Alpha Pro)
Füsthő hasznosításán ügyködök én is. Csináltam egy ilyen hőcserélőt a kandallóra, de sajnos még nincs rákötve a központifűtésre. A belső hőátadó felülete kb 1 m2, és kb 30L víz megy bele. Egy csőtermosztátot kell még rátennem, hogy saját szivattyúját indítsa és egy biztonsági szelepet, 1-2 bar nyitással. Természetesen a gázkazánt ekkor le kell állítani.
Nincs még tapasztalatom vele, ahogy írtam, de azt gondolom, hogy olyan 60-70 fokos víznél kell kapcsolnia majd a csőtermosztátnak, hogy ne kapjon nagy hűtést a füst. Egyébként pedig egy éppen leállított gázkazános központifűtés, nem hiszem, hogy túl hideg lenne neki. Savas kicsapódás nem tudom, lesz-e.
Ugye mégis bebonyolítod pedig nem akartál semmi elektromos kütyüt . Ha érdekel van ithon 3/4" DANFOSS motoros szelep 220v a motorja és ha feszkót kap akkor nyit ki. Így néz ki .
Az 5/4-es puffer felé menő fűtésvezetékemből akarok kivenni meleget az indirekt tárolómhoz, de csak addig, amig nem lesz tele. Utána meg jó lenne ha zárva maradna a rétegződés felbomlásának elkerülése végett.
Ezért a sok gondolkodás után a mágnes szelep mellett maradok, mert az zárva marad, nem úgy mint a kapilláris szabályzók.
Azt szeretném kérdezni, hogy mire szeretnéd használlni a termosztatikus szelepet, nem néztem utána, de elég valószinü, hogy a Heimeiernek is van kapilláris vezetékes szelepe.
Mivel én alapvetően a puffert fűtöm, és a fűtésem a pufferből megy, és a pufi tetejében mindig van (marad) elég melegvíz a kezdésnek, a felfűtési időszak ez miatt nem érdekes.
A gázcirkó meg ott van, addig az is tud menni, fűteni.
A pufferem teljes felfűtési ideje 3-4 óra, ez 1000 liter (plusz közben megy a lakásba is természetesen) erre jön rá 15%-al több víz felmelegítése, így számításaim szerint lesz 45-50 perccel több a felfűtési idő.
Az áteresztő képesség jobban izgat.
A Heimeier 25-ös szelepe Kvs-ben 5,8-t tud. A mágnes szelep biztos hogy ennél jóval kevesebbet. Viszont a Heimeier ahogy hül az indirekt visszanyit (ekkor már nem fűt a vegyes), a mágnes szelep meg nem.
Nekem is csak akkor mondták, mikor be akartam tenni a szivattyú kerülő ágba egy mágnesszelepet, ami elenged (nyit) mikor kikapcsol a szivattyú. Így valszeg marad majd a rugós visszatérítésű motoros szelep.
Nem úgy gondoltam, hogy nem fogja tudni felfűteni, csak időben kitolódik a felfűtési időszak. Hiába bírja könnyedén, azért százx liter vizet kell melengetni pluszba, ami idő. Persze előfordulhat, hogy nem számottevő, ki kell próbálni.
Arra figyelj, hogy a mágnesszelep áteresztő képessége elég gyatra tudtommal. A leírtakkal csak annyi gond lehet, hogy még lassabban fogsz fűteni, mert előtte még melegvizet is csinálsz. Mondjuk egy késleltetés, hogy begyújtás után 1 órával nyit csak?
Mi van akkor, ha egy egyszerű mágnes szelepet teszek be, és azt úgy kötöm, hogy ha a kazán keringetője megy (vagyis ég a tűz) akkor és (még feltételként) az indirektben mondjuk 60 fok alatt van a hőfok, akkor nyit, ha elérte az indirektben a víz a 60 fokot, akkor lezár a mágnes szelep, és ha kialudt a tűz a kazánban, akkor ki sem tud nyitnyi, csak a következő begyújtásnál.
Szerintem ennél egyszerűbb logikai megoldás nincs, és a jelenleg működő rendszeremre (gányoló féle bekötés) pillanatok alatt ráköthető.
Nekem meg a padlófűtés a pufferem. A múltkor számoltuk 20-25 tonna beton. Naponta egyszer bedurrantok fával és egy nap alatt nem hül annyit, hogy fűteni kelljen. Persze ehhez megfelelően szigetelt ház kell.
A fatüzelésnek van még egy nagy előnye: ha már bent van a fáskamrádban, csinálhat akármit Putyin akkor is tudsz fűteni. Az meg hogy olcsóbb csak bónusz.
Amennyire a lábas és benne a cucc melegszik (cucc melegedés), az az alsó fűtőérték, ez nem egyenlő a melegítés érdekében elégetett gáz hőértékével. Az alsó fűtőérték + veszteségek a hőérték. Ha a vízgőzből visszanyerek még fűtőértéket, akkor a veszteséget csökkentem, de azért marad ott még abból. A hagyományos kazánpoknál talán azért siklunk el a két érték felett, mert mindkettő 100% alatti, nem olyan feltűnő. Tehát a 108%-hoz tartozik a 87-90% (ezt most csak fejből írtam), a gázra vetített MJ-al számolva mondjuk 93%-80% (kondenzációs-hagyományos)(ez is csak has)
Nem akartam én offolni, onnan indult a dolog, hogy számolgattam a fatüzelés hatásfokát és a gázkazánhoz viszonyítottam (mert mi máshoz tudnám viszonyítani) aztán ez lett belőle.
Nekem meg az a lényeg, hogy x ideig bizonyos körülmények között tudok fűteni gázzal, ÉTI25-el ennyiért vagy kondenzációssal annyiért, szilárd tüzelővel amannyiért. Nem érdekel, melyik milyen hatásfokú, lényeg, hogy a lehető legolcsóbban jöjjek ki (akár egy Lean-t is lehetne rá csinálni :) ).
Ha felteszel egy lábast a gáztűzhelyre, ami a lábas alját melegíti ez az alsó fűtőérték. Ezzel számoltak több száz éve, ezt vették 100 %-nak.
A gáz elégésekor vízpára keletkezik (mert a gázban sok hidrogén van, a levegőben meg oxigén és lesz belőle H2O gőz)ami lecsapódik az ablakodon és ez plusz hőleadással jár, mondjuk 15%. Ezt tudja hasznosítani a kondenzációs kazán. Ha ezt ha hozzáadod az alsó fűtőértékhez, megkapod a felső fűtőértéket. Na akkor most ez hány százalék?
Ennyi a történet, ezt rágjuk már mióta mint a kutya a gumicsontot.
Valóban a növények a fotoszintézis során környezeti hőjü (földhideg) vizet, folyékony halmazállapotban kapnak meg feldolgozásra. Így a fotoszintézis során valóban bele kerül a szénhidrogén végtermékbe a víz halmazállapot váltásának energiája is a vízbontás mellé, ezért lett égéshő és fűtőérték. Amit a növények beépítenek a szénhidrogénbe energiát, az az égéshő. Aztán később az emberi faj elkövette azt a hibát, hogy a számára akkortájt az égésből értékesíthető hőt tekintette 100%-nak, és ebbe valóban valamennyire forró füstgázt kell érteni maradékul. Éppen annyira forrót, hogy még a visszakapott víztartalomban nem következett be halmazállapot visszaváltozás. El is nevezte a humanoid ezt fűtőértéknek. Később rájött, baxxa meg, mire az oxidáció végbemegy, minden alkotó elem az eredeti kémiai állapotába kerül vissza, a felészabaduló energia = égéshő. De ehhez képest amit mi fűtésre kihasználunk, és 100%-nak tekintünk, az valójában kevesebb energiát jelent, mint az égéshő. De már nem lehett segíteni, mindenki a rosszat tudta. Így hát a rossz érték lett forintosítottan beértékelve, és én/mi itt az utódokként az értéküket akarván összehasonlítani, nem tudtunk mást csinálni, mint hogy a hibásan 100%-nak kalibrált menyiségeket használtuk.
Engem az mosolyogtat, hogy az itt összekakaskodók azt hiszik ez a része az emberi kábítás, a marketinges csalás. Pedig ez csak egy marha nagy matematikai, fizikatudományi tévedése az emberiségnek. A nagy marketinges csalást én a technológiai oldalra sejtem. Hogy a ~106%-ból vajon 50; 80; 90; 99; %e az igaz? Hogy a bemérő műszert nem ugyanaz a marketinges gyártatja le a megrendelésével? Hogy itt a fórumon is előforduló ugynevezett "szakemberek" képzése nem egy előre programozott marketing gépezet miatt lett olyan gondolkodni, összefüggéseket látni nem tudó, dogmatikusan sematizált kiszolgáló gépezet?
A fűtőértéket felső és alsó fűtőértékre vonatkoztathatjuk. A felső érték az egységnyi gáz tökéletes elégésekor felszabaduló hőmennyiséget jelenti, feltételezve, hogy a füstgázban jelenlévő vízgőz rejtett hőjét is visszanyertük Az alsó érték az egységnyi gáz elégésekor felszabaduló hőmennyiséget jelenti, feltételezve, hogy a füstgázban jelenlévő összes víz megmarad gőz halmazállapotúnak.
A két fűtőérték különbsége tehát a füstgázban lévő vízgőz kondenzációs hőértékéből adódik. Tekintve, hogy a hagyományos elven működő kazánokkal nem lehetett visszanyerni ezt a hőt, mindig az alsó fűtőértékkel számoltunk/számolunk a kazánok hatásfokának kiszámításakor. Vagyis nem ismertük el veszteségként, hogy az elsődleges égési folyamatban bevitt energia kb. 11%-a kizárólag vízgőz keletkezésére fordítódik, és mégis 100%-nak vettük a bevitt energiát.Ezt a vonatkoztatási adatotalkalmazva a kondenzációs kazánok esetén tehát 100%-nál magasabb hatásfokról beszélhetünk a kondenzációs hő visszanyerése miatt.
Tehát jól értem, csak azért 100% fölötti, mert a hagyományost 100%-nak tekintjük?
Na ez a marketing duma.
Mivel itt viszonyítási alapról beszélünk, vagyis ha innen nézem 110%, ha onnan akkor max 87%.
Nehéz azzal az emberrel is mit kezdeni aki elhiszi amit a marketingesek leírtak és saját maga még nem is tapasztalta, hogy mit jelent a kondenzációs kazán....
Nézd arra senki sem figyelne oda, hogy 86-ról 92% -s lenne a hatásfok ellenben ha azt mondják, hogy nálunk már 108% és a jövőre megjelenő darab már 110% lesz akkor az már hír érték...miközben ez nem igaz...
Az emberek úgy is arra figyelnek fel ami szokatlan vagy nem hihető vagy tragikus...
Szerintem már leírtam párszor, ha visszaolvasol megtalálod.
Amit kérdezel a co-firing (vegyesen fa(brikett) és szén, gugli a barátod) szintén írtam, én is azt csinálom. Nekem nagyon jól működik.
Én szénbrikettet nem használok, mert nem tartom jó anyagnak, nincs jó tapasztalatom vele (nekem mindig szétmállott és lefulladt) én a legjobb minőségű fekete szenet veszem, ez most itt felénk a lengyel extra dió.
Tatabányáról szerzem be a Carbonex kft-től.
A neten ha rákeresel a lengyel extra dióra még van olyan kiszállító, aki depó ár alatt is ki tudja hozni neked. Persze ha a környéken laksz.
Vissza kéne keresni Berci nagyon preciz, és komoly méréseket csinált ezügyben.
Talán a napenergiás topicban vannak adatok, de régebben fent volt a honlapján.
Ő állitotta hogy egy kondenzációs 106%-osnak mondott kazán a gyakorlatban nincs 90. Heves vitákat váltott ki az állitásával, de pontos mérésekkel tudta igazolni.
Már régen írtam a fórumba,most kerestem vissza mikor is konzultáltunk utoljára kb.A pillangó jól működik de a tűztérbe nem nagyon csokkent a kátrány,de az előbb már leírtam bandesznek a kéményszigetelés kapcsán.Csináltam szekunder levegő nyillást ,de szerintem kicsi lett még akarok betenni kb kettőt.Nem érzek válltozást,az égés során.Az ajtó belső kialakítása miatt választottam ezt a formát.majd látod a fotókon.A furatok kicsik /6mm/bár a gyufa lángját behúzza.Szerinted is elapróztam?Még van két ilyen lemezem ha ezeket is felrakom szerinted lesz változás,vagy ne is furkáljam össze az ajtót?A pillangót is lefényképeztem,de szerintem nem jó helyre tettem,lehet hogy közvetlen a kazán tetejéhez kellett volna és jobban visszetartotta volna a hőt.Így viszont a kazánházban is jóidő van.Várom az észrevételeket még kezdő vagyok ebben a kazános témában.
Én úgy tudom, hogy kondenzációsnak kifejezetten jó a kapcsolgatós üzemmód. Ilyenkor nem melegszik annyira fel a víz, kisebb a visszatérő hőfoka, valamint vissza tud hülni a hőcserélő, így jobban lekondenzál.
Ő akkoriban azt mérte, hogy csak folymatos üzemnél jön ki megközelitőleg a gyártó által megadott hatásfok. Általános ki-be kapcsolós üzemnél gyakran a 80%-ot sem éri el egy kondenzációs gázkazán, ezért javasolta ő anno (vagy 4 éve) hogy nem csak a vegyeskazánra érdemes puffert rakni.
Hasonló effektel magyarázta mint pl egy autó városi, vagy autópályás fogyasztása.
Az autógyárak se egyenletes 90-es autópályás fogyasztást adnak meg...
Én is gondolkodtam a kémény szigetelésén nekem is 5 nagyméretű téglás kéményem van.A belseje kb 300x200mm -es és elég lassan melegszik át.Kátrány az van bár mióta nem vizes a fa és van pillangó azóta csokkent,de nem szünt meg.Totya a kazán,a füstjáratokba megszünt,de az tűztérbe nem teljesen.Néha leég utánna meg keletkezik.A visszatérőm sajnos hideg amikor a szivattyú bekapcsol a radiátorokból hozza a hideget.gondolom ez is szerepet játszikbenne.Úgyhogy idén én is leszigetelem a tető feletti részt. A huzatfokozód gyári,és bevált?
Anélkül, hogy folytatnám a sztahanovista-kondenzációs (már 200%-t teljesítettem) vitát, az jutott eszembe, amit egyok olvtárs le is írt itt. Ha a lakásban 20 Celsius fok van, és a kondenzációs kéményén 30 valahány fok jön ki, akkor hol a fenében van a 100%-os hatásfok?
Mert logikailag akkor lenne 100%, ha 20 fokos lakásból 20 fokos "füstgáz" távozna. Nem?
Vagy rosszul "logikuskodom"?
Mindenféle égéhőtől meg egyéb szakzsargonoktól eltekintve.
Nézd az igérgetésben a marketingesek sem akarnak lemaradni...hiszen a felhasználó többnyire ezalapján dönt...
Sokan megmagyarázzák mit miért nem lehet összehasonlitani. Azonban a tények makacs dolgok.
Ha majd lesz kondenzációs kazán+felület fűtés a házadban és fűtesz vele akkor majd megtapasztalaod, hogy az igéret és valóság között van bizony egy kis különbség. Bármennyire is szeretnékegyesek akkor sem alakul át a teljes gáz hőenergiáváa és még a kondenzációs technikával sem sikerül 100% fölé vinni a hátásfokot...csak papíron olyan mint az örökmozgó...elég sokat lehet olvasni róla de mindezidáig nem csináltak ilyet...
Kéményajtóról jut eszembe: 2 éve történt a szomszéd faluban: egyszerre túl sok dióhéjat pakoltak a kazánba, ami eleinte csak füstölt, majd később lobbanva-robbanva begyulladt. A tetőtérben levő beton kéményajtó mindkét elemét kilökte, majd leégett az egész tető a tetőtérrel együtt. Mire a földszinten levő gazdának szólt a szembeszomszéd, hogy ég a ház, már késő volt :(
Mivel nekem is még a régi kéményajtók voltak, és van kb 4-5 110 L-es kukára való dióhéjam amit elfűtögetek, e hír után mindegyik ajtót kicseréltem kulccsal nyitható rozsdamentes fémekre. Én amúgy is keveset teszek rá egyszerre a dióhéjból ( 6-7 kis szeneslapát ), ennyi még nem durranva lobban be, de jó az elővigyázatosság.
Egy kis anyag mindenkinek: janijani ezt nevezte helyesen alsó fűtőértéknek.
Forrás: wikipédia
Egy tüzelőanyag fűtőértéke az a hőmennyiség, ami 1 kg tüzelőanyagból kinyerhető olyankor, ha a füstgázzal együtt távozó víz gőz halmazállapotban hagyja el a berendezést. Értékét úgy kapjuk meg, ha az anyag égéshőjéből kivonjuk a gőzként távozó vízmennyiség párolgáshőjét.
A fűtőérték tipikus mértékegységei szilárd anyagoknál kJ/kg, MJ/kg, gáznemű anyagoknál kJ/Nm3.
A fűtőérték használata indokolt a gyakorlati számításokban (tüzelőanyag-igény vagy kazánhatásfok számítása) minden olyan esetben, amikor a távozó víz halmazállapota gőz, vagyis, amikor a füstgáz >100 °C hőmérsékletű. A fűtőérték nem használható az ún. kondenzációs kazánok esetében, ahol a füstgázt 100 °C hőmérséklet alá hűtik. Ekkor a gőz még a kazánban kicsapódik a füstgázból, s így hasznosítható a párolgáshője.
A fűtőértéket időnként az angolszász irodalomból tükörfordítással létrehozott "alsó fűtőérték"-ként (Lower Heating Value LHV) szokás nevezni.
Tehát vigyázat, van égéshő, és van fűtőérték. Biztos én is sokat kevertem már életemben. És fogom is
Ugyanezt zöldövezeti olvtársunk pár éve így írta le:
"Az alsó hőérték definiciója: Az a hőmennyiség, amely állandó nyomáson, meghatározott mennyiségű gáznak levegőben valótökéletes elégése során felszabadul, ha az égéstermék véghőmérséklete megegyezik a kiindulási hőmérséklettel, valamint mind a kiindulási komponensek, mind az égés termékeigázhalmazállapotúak (ahogyan azt az MSZ ISO 6976:1997. szabvány meghatározza, mértékegysége: MJ/m3). (1 kWh = 3,6 MJ)
Szinte biztos voltam a válaszodban. Majdnem szó szerint jött...
Azonban az idézett mondatommal:"Azzal meg senki se kábítsa magát, hogy a gázfűtése 100% os!!! (Bár nekem tökmindegy)" nem azt akartam kifejezni, hogy nem lehet a gázégetőmű működési hatásfoka 100% felett, hanem azt, hogy ábrándozik az, aki azt gondolja, hogy a mű által megtermelt hőenergia 100%-a bent kettyen le neki a lakásban. Ugyanakkor a saját és zetorkapitány esetében, ahol kiszámoltam a szilárd kazánjaink hatásfokát, (és amely adatot felhasználtam az alaphszemben) mint összehasonlítási alapot a gázüzemre, ott a tartályainkban már belandolt energiát vettem számítási alapnak. Ezért a gázkazán megtermelt hőjéből az összehasonlítási alap helyességéhez pl saccolással le kell vonni valamennyi képzelt százalékot, ami hivatott a teljes fűtési rendszer összhatásfokát tükrözni szokásos gázfűtésnél.
Nincs adatom, de hirtelen azt gondoltam, ha egy hagyományos gázkazán hatásfoka 85-95% , akkor a teljes rendszerben az mondjuk 80% hőhasznosulást jelent. 106%-os kondenzációs meg mondjuk 90-95%. Erre 90-et írtam, lehet alulértékelten...
Inkább az a hibám, hogy nem vettem bele a tartály és a lakás viszonylatában is valamennyi fennálló hatásfok értéket. Persze erre nem is volt/van adatunk, csak azt tudjuk, kevesebb valamivel, mint a gázkazán esetén ugyanabban a rendszerben. Mert pl azonnal meleg víz indul a felhasználó felé, mert nem kell egy kéményt újra üzemmeleg állapotba hozni, stb...
Nincs se alsó se felső fűtőérték...max kondenzáció van...azonban annak a hatásfokával sem tudsz 92% fölé menni..ha pedig elhiszed a 100% fölötti eredményeket amit írnak a marketingesek akkor azt megérdemled...alap esetben ha nem lép fel kondenzáció akkor kb max. 86% a hatásfoka a legtöbb korszerű kazánnak...és még a kondenzációs kazánnak is....
A fizika törvényeit a marketingeseknek sem sikerül áthágni max csak a prospektusokban...olyan embereknek írnak akik elhiszik, hogy amit leírtak az igaz is...és azok vallás szerűen hintik az igét, hogy mit olvastak...
Szerintem ez már ezerszer lerágott csont, nem mindegy hogy az alsó vagy a felső fűtőértékkel számolunk. Mivel a kazánok az alsó fűtőértéket tudták csak hasznosítani ezzel számoltak mindígis. Ezzel szemben a kondenzációsok visszanyerik a kondenzációs hőt is és ezt is ki kellett valahogy fejezni.
Sziasztok ! Van egy 6 elemmentes Viadrusz vegyes-tüzelésű kazánom ,azt hiszem hogy 34 kW-os, átalakíthatom úgy hogy a fát elgázosítsa ? Vagy nem éri meg ?
Alsó fűtőérték + kondenzációs hő = felső fűtőérték
A kazánoknál az alsó fűtőértékkel számolnak, a kondenzációs kazánnál hozzáadódik a kondenzációs hő, ezért jön ki 100% feletti hatásfok. Ezen lepődött meg a holland fickó is aki feltalálta a kondenzációs kazánt.
Az a baj, hogy ez totál pazarlás. (bocsi) A szén először elpárologtatja a vizet a fából (egy csomó energia kárbavész) majd ha kiszáradt a fa utána termel neked egy kis energiát is. De addig tönkreteszi a kazánod, a kéményed, meg az idegeid.
Ja hát a vizes fát már nem is akartam említeni. Vettem olyan fanedvesség mérőt amit linkeltél. Ha épphogy hozzáér akkor 25%, ha félig belenyomom akkor 45%, ha teljesen akkor "OL" :) De így hogy aláterítem a szenet egész szépen elég. Azelőtt leégés után találtam olyan fadarabokat a sarkokban amik meg sem perzselődtek...
Csak a hamuzóajtón tud primer levegőt szívni, de azt jobban felesleges lezárni, mert akkor a sima fa elalszik.
De most már legalább nem lesz több kátrány mert látom és 120 fok alá nem engedem a füsthőmérsékletet.
Ígértem a hajdú bojler hőcserélőről képet igaz itt még csak félkész állapotban van és ez 10-es csőből van csinálva. Próbából készült 3 darab csőből van.
Azért mert teljesen eldugult ...a padlástérben már érezni lehetett azt a kellemetlen szagot ami a szerelőnyíláson szivárgott. Féktisztító sparyvel csináltam...a benzinködöt még be tudta szívni, főleg mikor égett...
Van egy 160A egyfázisú MIG gépem és CORGON kevertgázzal hegesztem az elektródással is megtudnám hegeszteni de unom ,hogy folyton Új elektródát kell berakni védőgázasnál meg szinte egyszerre meglehet hegeszteni egy oldalt . A pufferomba is a csonkokat evvel hegesztettem be meg a bojlert is kombi tárolónak. Meg a minősítésem is erre van meg .
Ennél a kazánnál akkor sem stimmel valami. Vagy a kémény nem jó a kazánhoz, vagy a kazán a kéményhez. 8-D
Na viccet félretéve, itt valami nagyon nem kóser.
Fals levegő után kutass még, akkor szokott ilyeneket csinálni. Meg a fa vizes, az tuti, mert ha vacak a kazán és a kémény, de száraz a fa, akkor csak okádná a füstöt, de ennyi kátrány nem folyna!
Hát, rendben akkor leszek ha majd egy másik házban vízteres kandalló melegénél írogatok....
Annyit sikerült elérnem, hogy most már nem kátrányosodik vissza. Azóta úgy gyújtok be, hogy 3 homokozólapátnyi szenet elterítek a a tiszta rostélyokon, aztán kartonpapír, fölé vékony gallyak, majd lécdarabok és erre az akáchasábok. Aztán max levegő és huzattal engedem égni 10-15 percig. Beépítettem egy hőmérőt a füstcsőbe a "fojtószelep" után, de csak 160 fokig van skálázva. Így nem kátrányosodik akkor sem ha közben már forog a víz. Viszont ez csak arra jó, hogy tisztán tartsa a belsejét, fűteni így nem fűt! Hiába dübörög, ég a füstgáz az egész kazánban, nem melegszik a víz. Ez ennek a dögnek a specialitása. Saccra 200 fokos füstgáznál lezárom a levegőt és megfelezem a kémény keresztmetszetet és így elkezd melegedni a víz. Nem szereti a gyors gázáramlást. 15kg fa felviszi 65 fokra és elég 3-4 óráig.Akkor a legjobb a hatásfoka a füst 120-140 fokos. Az a lényeg, hogy tele legyen a tűztér fával, akkor egyenletesen szépen nyugodtan ég. Biztos, hogy rossz a vízáralmlás is a kazánban, mert a hőmérő kevesebbet mér mint a valós előremenő. A kilépő vízcső égeti a kezezem miközben a hőmérő mégcsak 38 foknál jár. Így fűtöttem túl a kéménykiégetés után, megtaktam szénnel, aztán elindítottam a szivattyút. A hőmérő 50 fokot mutatott, de már hallottam hogy bugyog belül, aztán megfordult a rendszerben a víz, jött a meleg visszatérő és 5 perc alatt felment 90-re. Rányitottam 3db hideg radiátort, de még akkor is emelkedett. hiába zártam le teljesen a levegőket, akkor is égett tovább. Akkor jöttem rá, hogy itt minden el van méretezve és 30KW-ot nem tudok uralni. Ide bőven elég lenne egy modern MAX. 18Kw-os kazánka, fele ennyi fát enne és lehetne folyamatosan egyenletesen fűteni. Video: http://www.youtube.com/watch?v=YFwICD6-OQo
Ez mázsája volt 1750 májusban kuglira vágva és leborítva a kapum elé, 20 mázsát vettem. Tudtam volna venni méterfát 14500-ért fuvarral de csak úgy ha megveszek egy teherautóval 10 erdei köbmétert
Nem a lakásban van a kazán, hanem egy 12-15 fokos kazánházban, kb 2 x 1,5 m colos vascsővel bekötve, minden indulásnál felmelegíti magát ez jár némi veszteséggel. De jó helyen van az ott, nekem ne zörögjön semmi kazán a lakásban.
Nem a lakásban van a kazán, hanem egy 12-15 fokos kazánházban, kb 2 x 1,5 m colos vascsővel bekötve, minden indulásnál felmelegíti magát ez jár némi veszteséggel.
1750-ért vettem a fát, 2500-ért nem érné meg mert akkor tényleg ugyanannyi lenne mint a gázzal. Azért húzom a strigulákat hogy hányszor gyujtottam be, nem árt tisztában lenni nehogy elszámoljam magam.
Folyamatos üzemre(kinti -10 fokra) lett számolva és nincs puffertartály Köszi a gyors választ
ogy számoltad a radiátorokat? Folyamatos üzemre, (van puffertartály vagy valaki éjszaka is fűt) vagy időszakos működésre?
A kazánoknak meg van adva a teljesítményük, ha szenesek akkor ez általában a széntüzelésre. Az a szerencsés (ha nincs puffer), hogy megegyezik a radiátorok hőleadó képességével, akkor (amíg megy a keringető) nem forr fel a rendszer.
Nálam kb. 4kW a max. hőigény (kinti -13 fokban) igaz akkor folyamatosan kell ennyi. Beépítettem kb. 8 kW radiátort és a legkisebb kapható kazánt (a keskenysége miatt, befért a kémény és a fal közé) Celsius PV-16, aminek 19 kW a maximális hőleadása (szénnel).
Gondoltam ennyi belefér, mert -fával kisebb a max teljesítmény -ha 75 fok fölé megy aze lőremenő, radiátorok teljesítménye a katalógusérték fölé nő -annyira csak nem romlik el a huzatszabályzó, hogy egyáltalán ne fékezze az égést
Szóval nálam kb. duplája a névleges kazánteljesítmény a radiátorteljesítménynek, de elégedett vagyok a rendszerrel.
Karácsony körül ígértem egy videót a kéménykiégetésről. Az első kört nem tudtam rögzíteni, mert inkább a poroltóért rohantam. Ez a második próbálkozásról készült, mikor már kiégett a lerakódás,de még mindig látszik ahogy izzik a szmötyi. A füstcső felizott és megyulladt a toldásnál kifolyt kátrány. A kéményben kb. a padlástérben lehetett a dugulás , odáig lehetett hallani a pattogást a lakásban... Kívülről csak annyi látszott, hogy ömlik a szürke füst és a pernye, miközben lent egyre jobban és hangosabban szívta a levegőt. Egész kb. egy percig tartott, utána olyan lett a huzat mint az első használatkor. Az alu béléssel nemtudom mi lett, még nem néztem bele. Video:
Köszi a segítséget,technológiai csőszerelő vagyok. Attól nem félek,hogy nem lesz jó,azért egy kazánt nem olyan nagyon nagy dolog összetenni. Azért kérdem mindezt mert még a méretezésekkel van egy kis probléma,de azért köszi!
Hogy számoltad a radiátorokat? Folyamatos üzemre, (van puffertartály vagy valaki éjszaka is fűt) vagy időszakos működésre?
A kazánoknak meg van adva a teljesítményük, ha szenesek akkor ez általában a széntüzelésre. Az a szerencsés (ha nincs puffer), hogy megegyezik a radiátorok hőleadó képességével, akkor (amíg megy a keringető) nem forr fel a rendszer.
Nálam kb. 4kW a max. hőigény (kinti -13 fokban) igaz akkor folyamatosan kell ennyi. Beépítettem kb. 8 kW radiátort és a legkisebb kapható kazánt (a keskenysége miatt, befért a kémény és a fal közé) Celsius PV-16, aminek 19 kW a maximális hőleadása (szénnel).
Gondoltam ennyi belefér, mert -fával kisebb a max teljesítmény -ha 75 fok fölé megy aze lőremenő, radiátorok teljesítménye a katalógusérték fölé nő -annyira csak nem romlik el a huzatszabályzó, hogy egyáltalán ne fékezze az égést
Szóval nálam kb. duplája a névleges kazánteljesítmény a radiátorteljesítménynek, de elégedett vagyok a rendszerrel.
Ha 10kw az összteljesítmény akk. 10 kw-os kazán kell hozzá, mert ez névleges teljesítmény, a veszteségek már le vannak vonva (rostély, füstgáz, sugárzási veszteség stb.) de ha valamelyest több az se baj és ha Te csőszerelő vagy (vízvezeték és központifűtés szerelő?) akk. hogy kérdezhetsz ilyet? A másik meg az h. ne magatok csináljátok a kazánt, mert biztos h. nem lesz olyan jó mint egy jobb gyártó terméke, sőt!
Nagyon jó ez a fórum,de sajnos nincs időm visszaolvasni,tudna valaki segíteni nekem! Idén szeretnék központi fűtést csinálni a házamban(most konvektorok vannak fent),a kazánt én és a testvérem csináljuk.Én csőszerelő vagyok ő pedig minősített hegesztő. Azt már kiszámoltuk hogy mekkora radiátorokra lenne szükségem,összesen 10kw. Azt szeretném megtudni hogy hány kw-os kazán kell ehez és hogyan lehet kiszámolni , például: 20kw kazánban hány liter víznek kell lenni,mekkora égéstér kell?
És van még benne egy + különbség, hogy az egyik energia hordozó esetén legalább egy bizonyos mennyiség erejéig képes és jogos vagy felhalmozni belőle. Míg a másiknál..."csak a kereskedelmi erőd köt vele össze", az is csak a felhasználási igényed pillanatában éppen érvényes mértékik.
Szerintem nem igen számolsz jól. Az már régi aranymetszés, hogy a 2 energia hordozó végfelhasználói ára közt a fatüzelésben rejlő kényelmi hiányosságok rejtette emberi vagy gépi erőforrás/munka ára mutatkozik meg a gázhoz képest alacsonyabb árban. Olyan 20-30%!
3,2ft/MJ <--->4,59ft/MJ közt nekem 30,3% különbség van,
3,2ft/MJ <--->4,2 ft/MJ közt nekem 23,8 % különbség van.
1 Azzal meg senki se kábítsa magát, hogy a gázfűtése 100% os!!! (Bár nekem tökmindegy) Még annál is rosszabb, ebben az összehasonlításban, mint amennyi magának a gázégető műnek a tényleges/ráírt saját hatásfoka, mert vele a tényleges fűtéskor ugyanúgy meddő módon fel kell fűteni a rendszerben lévő vizet, mikor meg kikapcsol akkor meg benne marad keringetés nélküli felfűtött víz. Márpedig én mondjuk zetorkpitány rendszerénél a szilárd kazán hatásfokába már beleszámoltam ugyanezt a féle veszteséget (azzal együtt cca:50%) ...
Én úgy "tervezem" a vezérlést, hogy két sorba kötött termosztát lenne ami egy szivattyút kapcsolna. Az egyik termosztát akkor lenne bekapcsolt állapotban, ha a puffer tetején legalább 60 fokos víz van a másik akkor lenne bekapcsolt állapotban, ha a bojlerban lévő víz hidegebb mint 50-55 fok. Ezt azért tervezném így mert így fűtési szezonon kívűl ha 3-4 naponta felfűteném a puffert az ellátná a családot meleg vízzel szinte áram nélkül is. (a tüzelő a kazánba nekem szinte ingyen van az árammal ellentétben...)
Ez a lényeg, hogy lehetőleg nem akarok vezérlést, max szabályozást, vagy még azt sem.
Ezért kérdezgetek itt most.
Mivel csak előmelegítésre akarom használni, nem létfontoságú, a begyújtásaim általában délután szoktak lenni, vagyis mire felmelegszik, át is kerül belőle a víz a villanybojlerbe (ugye a fürdési idő), onnan meg már nem tud kiszökni a meleg.
12000.- -15000ft között a légtelenítéssel meg semmi probléma mert a belső átmérő miatt . Nekem is ilyen van 200l bojlerba a napkollektorhoz és semmi probléma nincs a légtelenítéssel.
Nekem most lesz 150+200 (villany) liter melegvíz télen (tavasszal és ősszel is), vagyis amikor begyújtok.
Nekem a szempont, hogy a villany minnél kevesebbet melegítsen rajta, vagyis előmelegített vizet kapjon. Ha még marad is plussz melegvíz az csak jó. Nekünk egyelőre elég a 200 liter meleg.
Ha nem titok mit kóstál "egy nem drága indirekt"? Mivel ez a sorba kötéses variáció az én fejemben is megfordult. Most egy 200 literes villanybojlerem van ami néha kevésnek bizonyul és az én elméletem szerint sorba kötés esetén elég lenne egy kisebb (60-80 literes) indirekt tároló is mivel egyszerre ennél több meleg vizet úgy sem veszek ki a rendszerből. Érdekelne az ezzel kapcsolatos véleményed is.
Meg már megvan az indirekt is, nem volt sok pénz. Ugyanakkor nyáron egyelőre kénytelen vagyok a villanyt használni. Majd a későbbi terv a HMV napocskás melegítése.
Lehetne még a pufferba belerakni egy bojlert és kész a kombi tároló akkor nem kell semmiféle kütyü mikor begyújtasz és felmelegszik a puffer teteje addigra megvan a meleg víz is.
Egy váltószeleppel szokták megoldani, de meg lehet egy motorossal is, csak drágább és bonyolultabb szabályozást igényel. Vízhőfok függvényében átváltani, vagy engedni az indirektbe fűtővizet, mondjuk 65°-ig, vagy ha van tágulási és utánkeverés, akkor tovább is.
Azért érdemes megnézni a gyakorlatban, mert nem vagyok benne biztos, hogy a gáznak megvan a fűtőértéke. Össze kell hasonlítani hány kg fa, hány m3 gáz, adott időre, milyen komfort, stb.
Ismersz már, hogy nálam az egyszerűség a biztonság titka, vagyis nem akarom túlszabályozni a dolgot.
Igazából ha a HMV visszadolgozik a fűtéspufferre, az nem is olyan nagy gond, hiszen nincs igazából veszteségem, mert amit vesztek a melegvizen, nyerek a fűtésen.
Az elképzelés az, hogy az indirekt tárolóm igazából csak előmelegítője lenne a villanybojlernek, vagyis alatta a pincében lenne, a kazántól kapna meleg vizet, előmelegítené a HMV-t annyira, hogy a közvetlenül (a födémen át) fölötte lévő villanybojler hidegbekötésére lenne rákötve annak csak tartania és esetleg rámelegítenie kelljen.
A pillangó szelep szabályozása kézzel szokott történni, a kazán éppen szükséges teljesítményét tudod vele állítani. Valamint baypass szerepet is játszik, ha kinyitod az ajtót, és nem akarsz a kiáramló füsttől megfulladni.
Voltak elméletek az automatizálásáre, de még senki nem jutott el a megvalósításig.
Már volt szó róla, egy mezei kazánnál olyan drága lenne mindkét szabályozás (és bonyolult az égés természete miatt), hogy mire megcsinálod, olcsóbb ha veszel egy faelgázost. De ha valakinek sikerülne kihozni olcsóból, tegye itt közzé.
"A kondenzációs kazánnál 106% hatásfokot mért a szerelő, én 100%-nak veszem mert itt is vannak veszteségek mire a padlómba kerül a meleg." Hol van a kazán? Mert ha benn van a lakásban és a 106 % megvan, teljesen mindegy, mi kerül a padlóba, a hőmennyiség lakáson belül marad. Meg a 106 % is. Bár kicsit sok, még ha mérték is.
Szia Csaba, ez nálam is felmerült kérdés. a hmv hőcserélője a kazán előremenőjéből van leválasztva (35/22 réz) a puffer előtt, a visszatérője pedig a puffer után a kazán felé. most egy csőtermosztát kapcsol egy szivattyút a hmv felé ha az előre elért egy bizonyos fokot. leállítani csak manuálisan tudom. hogy lehetne ezt jobban szabályozni illetve hogy lehet megakadályozni a víz megfordulását ha nem megy a szivattyú? köszi
Ha egy vegyeskazánnak 50% körül van a hatásfoka, akkor 130ft/m3-es gázárnál, és 2500ft/q tüzifaárnál kb egálban van árban a két rendszer, ha jól számolok...
Gyakorlatban akkor meg jobban megéri gázzal fűteni.
Az a gond még egy kazi nem fér el de kb olyan 40cm még elmegy szétvágni meg nem probléma egy lakatos műhely ha van az embernek. Az új hátlapot meg meg a többi részt kivágják lézervágóval és csak össze kell hegesztenem. Amúgy lemezkazánom van és nem illyedek meg a kihívásoktól.
Gondolkoztam a dolgodon, 6-700 fokos füst... Kazánt szétvágni nagy munka...
Mi lenne ha a füstöt bevezetnéd az alsó ajtón egy lemezkazánba és azt kötnéd be a kéménybe? Jól leszigetelhetnéd hogy ne legyen veszteség, takarítani tudnád az ajtókon keresztül és egy lemezkazán nem is olyan drága.
A kisnyomású gőzkazán az felejtő. Azon is gondolkodtam hogy a meglévő kazán hátulját vágom szét és csinálok még vagy két fordulót a füstnek mert most két aknás és így lenne belőle 4 aknás kazán.
Szerintem az 5/4" csőbe be kellene építeni egy szabályzószelepet mivel az áromlást csökkented és akkor a behegesztet csonkon is meg fordul a víz ,de én 22 es csővel kötném az indirektet akkor nem kell annyira visszafojtani az előremenőt ,vagy az indirekt elé beépítesz egy kisebb teljesítményű szivattyút meg egy mágnesszelepet mert az indirektet felfűtöd akkor le álljon a keringés és még a szivattyún keresztül se forduljon meg a víz.
A hegesztéshez minimum be kell jelölni a szivárgás helyét. Le kellene tisztítani a lemezt, ha kívülről nem hozzáférhető, le kell vágni a kazán egy részét.
Én is számolgattam már, bár máshonnan közelítettem meg a dolgot hasonló eredményre jutottam.
Tapasztalati úton arra jutottam, hogy ha a kondenzációs kazánnal eltüzelek 5 m3 gázt az egyenértékű a vegyeskazánban eltüzelt 25 kg fával.
A kondenzációs kazánnál 106% hatásfokot mért a szerelő, én 100%-nak veszem mert itt is vannak veszteségek mire a padlómba kerül a meleg. 5 m3 gáz = 170 MJ hő. 25 kg fa = 375 MJ hő.
170/375 x 100 = 45,3 % a hatásfoka a vegyeskazánnak.
Hozzátartozik a dologhoz, hogy naponta egyszer gyújtok be a vegyesbe, ilyenkor 15 fokos a kazán és benne a 120 liter víz, amikor leégett a tűz 35 fokos kazánnál áll le a keringetőszivattyúm, tehát 20 fok bennemarad a kazánban ami másnapra kihűl.Cserébe viszont 15 fok van a kazánházban, ha egyáltalán nem fűtök 12 fok. Ha folyamatosan tüzelnék talán 50 %-ot is elérhetne a vegyeskazán hatásfoka.
A vegyesből 5/4-es csővel megyek a puffer felé (kb. 8 méter). Erről kb a vegyestől 2 méterre le kéne ágaznom egy 18-as rézzel és ez menne az indirekt HMV tároló hőcserélőjébe, ahonnan a kihült víz a kazán visszatérőjébe csatlakozna kb 3 méterre a kazáncsonktól.
A kérdésem a következő lenne, az 5/4-esből át menne-e a forró víz a 18-as rézcsőbe, a kazán saját szivattyúja segítségével, vagy kell saját szivattyú hozzá (akkor meg a hidrosztatikai nyomásokat kell beszabályoznom majd).
Ha új kazán, akkor most nem késő még valami gőzösben gondolkodni. Vagy ha nem gőzös, akkor egy olyan, bojlerrel egybe szerelt, a füsthőt külön is hasznosító kazán, mint az apámék korábban emlegetett, és még azóta is az udvaron heverő Bükk 45-e.
" csak a tisztítónyásaikakkal volt gond, meg eltörtek a füstcsonk csavarjaik."
A csavarokat indulásból én is cserélhettem,most jók. a tisztító nyílások még nem kerültek a látómezőmbe, de csak februárban lesz 1 éves nálam az üzem ideje. Egyenlőre semmi jele bármiféle tisztítani való komolyabb lerakódásnak. (mondjuk van is igen magas vízhő :) és meg is van hajtva begyujtásonként)
Igaz megkésve, de most legalább nekiveselkedtem, számolgattam egy kicsit a rendszeredre. Már ami adat rendelkezésre állt. A következőket írtad:
egyik esetben 33 fokot emeltél a 2000 l víz hőjén, amihez 50 kg tüzianyag ment el, másik esetben 11->75-re, 64 fokot melegítettél a 2000 l vizen 75 kg vegyes tüzianyaggal.
Néhány apróság, bár te szalmát meg egyébb vegyes fát használtál, én jobbat nem tudván kilonként 15 Mj hőenergiával számoltam. Szalma égéshőjét nem ismerem, de a fák zőme 15Mj/kg -nál jár pár tizeden belül. Nagyon más a szalmáé sem lehet.
Aztán a kazántest 600 kg-jában tárolt hőre nekem a vas fajhőjével számolva 19 MJ jött ki 70 fok delta T-vel, a víztartalmára 50 MJ. A bojler 120 l vizére semmit se vettem. Egyrészt mert az inkább csak félig (se) van vizzel (különben nem lenne tágulási funkciója) másrészt mert nem tudom előtte meleg volt e már, de ha előző nap is volt fűtve, akkor minden bizonnyal már meleg is maradt a szigetelésén belül. tartály vasanyaga meg a kazán felét adja, 10 MJ-t. Így az összes + hőenergiát kerekítve 19+10+50=80 MJ-ra vettem!
egyik esetben a 2000 l víz 33 fokkal való felmelegítése cca276 MJ hőt jelent, ehhez az 50 kg fa elégetéséből 750 Mj energia szabadult fel. + 80 MJ apróságok = 356/750*100= 47,5% hatásfok
másik esetben a 2000 l víz 64 fokkal való melegedése 535 Mj hőt jelent, ehhez meg 75 kg elégetett fa esetén 1125 Mj energia felszabadulása tartozik. Itt meg összesen 615/1125*100=54,7% hatásfok jön ki.
Egyrészt a teljes energia tartalomból ekkora rész kerül be a tárolódba. Ebben valahol benne van, hogy a fa víztartalma is visz egy részt a vesztességből. Másrészt vállalható valóság mindez, hiszen az én rendszeremben annak idején tett hasonló számítások ( a vasanyagok, kazánköri vízek bele nem számolása mellett) nekem is 48 % hatásfokot adtak.
Az alábbi problémával fordulok hozzátok: Szüleim 6 éves lemezkazánja a felső tagnál szivárog (napi szinten kb 6-8 liter vizet jelent). Lehet ezt javítani? Vagy mindenképp ki kell cserélni a kazánt? Mivel kb 4-4cm szűk a hely, így gondolom heggeszteni ilyesmit nem lehet, vagy tévedek?! Várom az ötleteiteket!
Hat mondjuk nem lambda szenzoros, de majdnem tizszer olcsobb. Egy 1000-2000 literes pufferrel a Zeus is van olyan hatekony mint a Koeb puffer nelkul. Sohasem ertettem, mi ertelme van ilyen draga fatuzelesu kazanokat gyartani. Az elettartama nem annyival hosszabb, a hatekonysaga sem annyival jobb. Lehet, hogy valojaban elvezeti cikk? :)
Nem hőerőművet akarok építeni. Az elgázosító része nem kerámia hanem samot már szereltünk ilyet és belemásztam nyakig hogy feltárjam a belsejét.Kicsit hülyének is néztek a kollégák.
Jó nektek. Elkezdtem tervezni az új kazánomat mert inkább megcsinálom mint megvegyem http://www.koeb-holzfeuerungen.com/kus_tree/powerslave,id,13,nodeid,13,lang,EN.html
Megtörtént, a karácsonyi hőmérőm funkcióját betölti.
Első mérések azt mutatják, a fütésben optimális faégések füsthője a kéményben cca 190 és 270 C közé esik. Legtöbbet 230-240 körül tanyázik a mutató. 300-320 fokot csak a begyújtáskor a kéményben végződő lángokkal lépem túl, vagy ha olajos faforgáccsal katalizálom a hőtermelést.
Ferroli öntöttvas kazánom van, amit fával fűtök, de arra goldoltam, hogy hetente egyszer nem ártana szénnel is bepörkölnöm, hogy leégjen róla a korom-kátrány.
Elöször is BUÉK! Örülök hogy te válaszoltál a Calorosok közül. Tegnap kikerestem pár Caloros társat,téged is megtaláltalak. E-mailben teszek fel egy pár kérdést,és leirom az én rendszerem. Jó lenne ha tudnál hasznos tanácsot adni! Köszi elöre is.
Gondolom ez m2 ár, elég húzós. A kasírozott kőzetgyapot, 10-es 4-5k körül van.
Viszont ha ilyen jól hőszigetel, akkor elég jó kombináció.
Armaflexet bentről megpróbálok majd hozni, de az csak vékonyabba van, ezért kell alá valami. Meg várom még a hőszigetelő festékemet, ami karácsony előtt nem ért ide hozzám, remélem idén meglesz.
A 10cm gyapotnak 7000,- körül van az ára az narancssárga barkácsáruházba a 2cm K-flexet pedig boltoltam annak nem tudom az árát . Szigetelésügyileg pedig annyit 1 hét alatt hűlt a víz 10fokot bár nálam a tartály teteje még nyitva mert kombi tartály és a bojler /feneke/még nincs a helyére csavarozva és nincs bekötve, ezért itt még a meleg eltud szökni.
Csak azért is idegenkedek tőle, mert ugyebár nem túl egészséges a szállingózó gyapot szálacskák. Tetőtérnél kötelező is fóliával zárni, mindamelett hogy párazáró amúgy is kell.
Igen armaflrx vagy K-flex vagy még lehet polifoamal szigetelni is az austrotermnek most az új üveggyapot szigetelése már nem olyan mint a régi sárga sokkal stabilabb.
Nekem is Calor V50-esem van, 9,5 méter magas 250-es kéménybe kötve. Bömbölve ég vele. Ha szeles idő van, akkor a füstcsőbe épített pillangószeleppel kell lefojtanom.
Minden kedves fórumozónak békésebb, boldogabb, kiszámíthatóbb, s nem utolsó sorban pattogó tűzzel melegített új évet kívánok, és megköszönöm a sok segítő hozzászólást.
Nem arra akartam kilyukadni, hogy cellt kell használni, csak pont most néztem a tartályomra a szigeteléseket, és én is megtaláltam az alukasírozott kőzetgyapotot, 100-as 4-5k / m2 :(
Olyan kérdésem lenne, hogy a kazántérben lévő kéményt szeretném hőszigetelni, ehhez keresnék azbesztet gurtniban, vagy ahhoz hasonló anyagot. Régebben lehetett kapni, de mióta az azbeszt rákkeltő nincs ilyen.
Üdv. mindenkinek! Kérdésem az lenne:van Calor V-50 vegyeskazán 200-as füstcsövel,25x25 cm belsö átméröjü 8m hosszú kéménnyel.Az égés a kazánban nem jó ,füstöl a kémény! Szerintem nagy a kémény belsö átméröje,ezért a füstgáz lehül.Mit javasoltok,pláne azok akiknek ilyen kazánjuk van.Kéményszükités vagy bélelés?? Elöre is köszönöm a válaszokat.Boldog új évet kivánok mindenkinek!
De inkább a füstgáz hőmérséklet alapján kellene vezérelni a szelepet. A baj ott kezdődik, hogy 100-nál elvileg el kell keringtetni benne a vizet, különben felforr, de ekkor még lehet, hogy túl lehűtené a füstgázt. Esetleg keverőszeleppel nem a teljes vizet engedni rá...
Igen, gondolkodom ezen is. Nem tudom azok mennyire lineárisak, majd megnézem a karakterisztikákat pontosan, mennyire lenne macerás illesztőt csinálni hozzá. Vagy akár sima PTC-t venni.
Még körbejárom a dolgot, de a PT100 nagyon adná magát.
Erre a FAB alaptípus is elég bőven. Annak van 6 bemenete ami analóg is lehet, és 4 relés kimenete. Ez a legolcsóbb típus, 14625+Áfa az ára. Ez LCD kijelző nélküli változat, az LCD-s 4000-rel drágább. Azaz ez a legolcsóbb megoldás, hacsak nem ZS tud nagykerből jobbat :-).
A 12be/8kimenetesek 20.000 Ft +Áfa körül indulnak.
Az SR széria kicsit drágább, de bővíthető, stb, kérdés erre szükséged van-e.
Kell még egy programozó kábel is, USB-sben 4700+Áfa.
Igen, megoldható a meredekség mérés. Viszont ha analóg dolgot akarsz mérni, akkor kell hozzá külső illesztő, ami a hőérzékelőt hozzáilleszti a bemenethez. Ezt vagy meg kell csinálni, vagy meg kell venni. Összedobni egy ilyen áramkört nem nagy kaland, egy-két műveleti erősítő, meg pár alkatrész, 1000Ft nagyságrend. Megvenni ennek sokszorosa.
Illetve lenne még költséged vele. Pl kell neki táp, csatlakozók, szerelvények, stb.
Nem kötözködnék, mert nincs értelme, de szerintem a linkelt lapon 15.000 (áfásan) az STS20, a TS-130-t pedig nem találtam 22-23.000 alatt, ez nem néhány 100 Ft különbség. Emlékeim szerint januárban kb. 8e-t "nyertem"? rajta és nagyon örültem neki, hogy a netem +talátam ezt a tipust.
Úgy terveztem a beépítését hogy az előremenőbe kötöm párhuzamosan be a hőcserélőt egy kétutú szeleppel még a kazán előremenője el nem éri a 60fokot addig engedi direktbe a vizet mikor elérte akkor átvált a hőcserélő felé és az is fűti a vizet tovább így elkerülöm a füstgáz le hűlését . Nálam a kazánból kilépő füstgáz 600és 730fok között ingadozik szerintem ha egy 100fokot még hűl a füst akkor abból nem lesz nagy gond a huztnak.
Igen én voltam vagyok akit foglalkoztat a füstgáz hasznosítása én is valami hasonlóra gondoltam csak nálam a külseje téglalap alakú belül a füstcső 160mm és a csövek keresztbe a füstjáratba 6/4" csőből van, lenne. De szerintem olcsobban is kijön ha én rakom össze.
Nem a mostani témához kapcsolódik, de emlékeim szerint te (is) foglalkoztál a füstgázhő hasznosításának gondolatával. Lusta voltam visszaolvasni, ha még se te voltál bocs, vkinek talán hasznos lesz. Én is sokat rágodtam rajta és Holicsével is +osztottam az elképzelésemet anno. Azóta is figyelgetem a hozzászólásokat és netet is böngészem, nem tettem le a megvalósításról. Találtam néhány képet kisipari gyártmányról felteszem (sajnos ilyen kicsik voltak).
Üdv:diniboy
"központifűtéses hődobok a kéménycső helyére beépíthetőek kandallókra, kályhákra a füstgáz hőenergiájának felhasználásával további helységeket fűthet 2-5 átlagos radiátor fűtésére alkalmas.teljesítménytől függően egyedi méret alapján is. 35000 ft- tól kiváló minőségű magyar termék 5 év garnciával a gyárótól eladó.( szállítás megoldható üzemanyagköltségért)"
Szerintem a képek alapján Neked Watts tip. termikus elfolyó szeleped van, én is ezt használom. Amikor kazánt cseréltem ezt, ill. a TS-130 -t írta a szakirodalom, de ez jóval olcsóbb volt. Megnéztem az enyémet és a szeleptest fej részére (piros kézi indító gomb a végén) rá van gravirozva a tip. (... 97 oC). Az STS20 felirat pedig az öntvény testen látható.
Sajnos a leírását eldobtam,de a boltból ahonnét vettem, kérésemre faxoltak egy német - angol nyelvűt. Nem tudom ide betenni, mert nagyon rossz min. a kép.
Megprobálom ide leírni a lényeget.
4 tip. van belőle STS20, STS20/103, STS20/85, STS20/55, ennek megfelelően a munkapont 97+-2fok,103+-3fok, 85+-3fok, 55+-3fok. Áteresztő képesség 6,5m3/h mindegyik esetben.
Egyszer már nálam is megszaladt a kazán és olyan 103 fokot mutatott a beépített hőfokmérő, amikor nyitott a szelep és átengedte a hideg hálózati vizet a hőcserélőn. Azt viszont nem tudom, hogy a beép. hőmérő szondája hol helyezkedik el a kazántestben a szigetelés alatt, így adódhat eltérés a két hőfok között.
Egy másik tanárom meg az Észak Terv-nél dolgozott főmérnökként, a harmadik meg szintén a csőszernél a beszabályozási részlegnél én meg mindig odafigyeltem rájuk, ezért amit mondok az biztos nem hülyeség : )
Kösz neked is, szal még akk. a műanyagba is beletrafáltam? xD Mert utólag visszagondolva a kadmiumozott közdarabra biztosan emlékszek, egyébként ugyanaz a kivitelező tanárom mondta aki a glikol miatti 30%-os teljesítmény csökkenést és aki a csőszernél lehúzott jó pár évet. Sok jó dolgot mondott : )
Szerintem nem offolod le a topickot mert pl engem is érdekelne egy ilyen vezérlés igaz én még csak most csinálom az égőt de egyszer eljön az idő a vezérlésre is és akkor jól jön.
Szerintem meg lehet oldani a dolgot. Szívesen foglalkozok vele, ha úgy gondolod. Szeretek vezérlésekkel bíbelődni :)
Esetleg bizonyos villamos alkatrészeket is tudok, talán jobb áron beszerezni, ha valakinek szüksége lenne rá, gondolok itt Moeller, Finder, Elko, Schneider, stb cuccokra (nagykerből)
Egy egyszerű idő kapcsoló nem igazán jó,mert az adagolási időt és a szünetet is kell állítani,ez még nem volna gond,de amikor nem megy a ventilátor tűztartási funkcióban jóval hosszabb szünet kell.Viszont ha újból indul akkor a tűztartási funkció miatt kevesebb az égőtérben a tüzelő anyag egy hosszabb betolásra lenne szükség.Most mechanikusan egy nyelvel van megoldva ami egy mikro kapcsolót kapcsol ,de folyamatos apró adagolásnál sokkal jobb hatásfokkal égne a tűz.
Amúgy nem mondtál nagy hü... mert régen mikor volt a nagy gázosítás akkor lehetett kapni fég gyártmányú alumínium gázbojlert és ahoz adtak két fehér műanyag közbetétet avval lehetett csak bekötni mert ha nem ezzel kötötted akkor pár év múlva egyszerűen csak elporladt a menet és elkezdett ereszteni ha ügyes voltál akkor lehetett másik menetet vágni a csonkra ha nem akkor csere az egészet.
Bocs mindenkitől, rosszul emlékeztem a bakelit közdarabról, de a kadmiumozott sárgaréz már nekem is beugrott, neked meg kösz h. utána néztél, de hát erről szól ez a fórum ; )
"Arra viszont figyelni kell, hogy réz és acél, vagy réz és alumínium közvetlenül ne érintkezhessen egymással, mert ez korróziót okoz. Réz-acél csatlakoztatásánál az elemek közé sárgaréz-, vagy nikkelezett sárgaréz idomot kell beépíteni. Réz-alumínium csatlakoztatásánál az elemek közé sárgaréz-, vagy kadmiumozott sárgaréz idomot kell beépíteni. Lehetőleg zárt fűtési rendszert kell kiépíteni, hogy ne juthasson be oxigén a rendszerbe."
Forrás: Cséki István: A rézcsövek alkalmazástechnikai kézikönyve Magyar Elektronikus Könyvtár
Tanultam, figyeltem, és megjegyeztem, egyébként nagyobb forgalmazóknál és érdeklődésre biztos h. mutatnak neked is, de ha már itt tartunk, Te közdarab nélkül szereltél aluradiátorra?
Sztem jobb a réz, de az ötrétegű csövek mind 110 C fokig és 10 bar-os üzemi nyomásig vannak hitelesítve, a műanyag hőtágulása minden csőanyag közül a legnagyobb ezért kompenzátorokkal és lírákkal lehetővé kell tenni a cső mozgását, erre pedig a tervezési segédletek nyújtanak segítséget ill. egyéb számolási modszer is létezik rá, de az biztos h. ha megfelelő a kialakítás akk. a préseléseknél nem lehet baj.
A gyakorlatban a rézionokkal nem foglalkoznak a szerelőipari technológiák mivel a sárgaréz beépítésének az elkerülése szinte lehetetlen, a szabályozó szelepek abból vannak, de mivel nagyon nagy a potenciál különbség a réz és alumínium között és ez elektrokémiai korróziót okoz, ezért semmiképp sem szabad alumínium radiátort köztes felület pl. bakelit nélkül sárgarézből készült szabályozó szeleppel összeszerelni, érdeklődni ezek felől a szakboltokban lehet : )
Én az SR szériából vettem meg az SR22-MRDC darabot.
A rendszer és modulok: http://www.dialcomp.hu/modules.php?name=Content&pa=showpage&pid=190
Az ára több mindenből tevődik össze:
Ez a modul maga 27000+Áfa volt durván (kijelző nélküli változat) Kell egy programozó kábel, amiből én USB-set vettem, ez 5000+áfa körül volt.
Amit én extraként vettem, az egy kijelző plusz egy fedél és keret és kábel, hogy a szekrényre is rá tudd tenni a kijelzőt, nem kell kinyitni. A kábel, keret és a kijelző 7000+áfa körül volt. Összesen fizettem mindenért 50.000 Ft-ot.
Persze pl. a kijelző nem kötelező, anélkül is megy vígan. Csak nem látod mi hogy áll. Igazából egy másik megjelenítőt néztem ki hozzá - SH300 - sok gommbbal, stb, de maga a kijelző 18000+áfa, és még kell hozzá busz illesztőlábel is, így benne lett volna 30-ban, annyira nem fontos.
Persze a kisebb modulok olcsóbbak. Sokféle van, először meg kell határozni hány, milyen be és kimenetre van szükséged, kicsit ráhagyni, mert ki tudja mit hoz a jövő, tudjál fejleszteni.
Pl ennél a cégnék a FAB sorozata olcsóbb, de nem tud annyit, utólag nem bővíthető, de neked lehet, az is bőven elég/sok.
Az analóg bemenetek 0-10V között mennek 0,1Vos felbontással. Azt hogy mit teszel rá, te dolgod, de erre kell illeszteni. PL ha PT100-at, akkor kell csinálni hozzá ezt azt.
Én PLC-ben ezt találtam a legolcsóbbnak, sokáig néztem a JAZZ PLC-ket is:
www.kvalix.hu
De ugyanilyen konfigurációnál az sokkal többre jött ki nálam, viszont van amiben a Jazz alapmodul többet tud mint ez, de nekem nincs rá szükségem.
Minden más PLC drágább volt ezeknél, amit találtam, nyilván a tudásuk is magasabb.
Nálam szorítógyűrűs idomok vannak, bírta. Nyílt rendszernél nincs is gond, zártnál az a baj, hogy 90 fok felett nem annyira nyomásálló a cső, mint ami rá van írva.
A réz kiválik a vason, vasion megy be helyette. Ez még nem jelentős baj. A nagyobb baj, hogy létrejön egy réz-vas határfelület, ami galvánelemként mőködve katalizálja a vas oxidálódását. A réz ebben a folyamatban nem fogy el, az oxigén mennyisége szabja meg, hogy mennyi idő alatt jön létre pontkorrózió. Mit lehet tenni:
-Lehetőleg kerülni a vörösréz szerelvényeket vassal együtt nyitott rendszerben. Még extrémebb eset a rézcső alumínium radiátorral nyitott rendszerben.... -Nyitott rendszerben is törekedni kell arra, hogy minél kevesebb oxigén jusson be. -A rendszer lúgosítása gátolja a vas oxidációját. Tiszta vas rendszerbe (hagyományos hegesztett csövek) bátran mehet a trisó. A műanyagok nem szeretik az extrém lúgos közeget, ezért nálam (vas+ötrétegű cső) 10,5-es pH-ig tettem csak bele. A trisó foszfát-ionja amúgy passziválja a vasat, ez sima rozsdásodás ellen jó, de réz okozta pontkorrózió ellen nem tudom, hogy véd-e. Alumínium lúgban oldódik, így aluradiátorokat tönkreteszi(!) -A tágulásival ne legyen vízcsere, csak a tágulás miatt. A csövét lefelé indítsuk, hogy ne induljon meg gravitációs áramlás. (egy szál csőben is megindul, főleg ha vastag a cső) Nálam nem így van, felfelé indul, de van rajta egy hurok, az is bevált (a hurok után feljebb már hideg a cső)
Az oxigént én úgy zártam ki, hogy a "gőzvezetéket" (a tágulási felett végződik, ha felforrna a rendszer, azon jön a gőz - sokan elhagyják) és a tágulási tartályt légmentesen összekötöttem egy nejloncsővel. A tágulásiból vezet ki még egy vezeték, annak a végén is van egy légmentes zacskó, azt fújja fel, ha tágul. A mégis bejutó oxigénnek (valamennyi átdiffundál a műanyagokon) beakasztottam egy edénybe "ennivalót". Vasszögek, mütyürök rézdróttal vegyítve, konyhasóval megszórva - az beszívja a párát, azaz nedves lesz, meg a klorid segíti is a vas rozsdásodását. Ha jártam volna épen Pesten, akkor lehet hogy veszek aszkorbinsavat zsákosan, és abból teszek be egy kilót. Lényeg hogy egy olyan anyag legyen, ami szeret oxidálódni.
Egyszerűbb megoldás a zárt tágulási, szelep nélkül, esetleg lefűrészelt tetővel - ha baj van, ott durranjon ki, de a nyílt vízfelszínhez képest jóval kevesebb oxigén jut be.
Sziasztok 5 rétegű csővel van valakinek tapasztalata kazántól puffer +radiátorok felé,birná a 90°esetleg nagyobb hőmérsékletet vagy a préselt idomok nem birnák a hőtágulást?Akinek van tapasztalata kérem segitsen vagy maradjak a 22-es réznél?
Szia ,ha meglehet kérdezni hol és mennyiért vetted?Van egy apríték égetőm és nagyon gondolkodok rajta ,hogy egy plc-s vezérléssel üzem biztosabban fűtene.
Bár korábban írtam, hogy PIC-kel csinálnék saját hardwert, és el is kezdődött a tervezés, de beláttam, az kicsit tovább tartana, mint ezt beszerezni készen. És valószínűleg drágább is lett volna a végén.
Így remélhetőleg össze fogom tudni hasonlítani az idei évet a következővel.
Látom ez a szünetmentes téma nem akar véget érni. Azért ajánlanáám a kérdezőket, hogy kicsit olvassanak vissza a topicon, hátha találnak ezügyben mindenfélét, mert már párszor ki lett vesézve mostanában, és korábban....
Kicsit más: elképesztően kegyes volt velem a Jézuska. Nézzétek mit vettem/kaptam:
Egy PLC, 14 bement, amiből 8 lehet analóg, 8 kimenet, és sok okosság.
Azthiszem nem fogok unatkozni a téli estéken. Ez lenne a központi vezérlő a fűtésre, napkollektornak, és aminek lehet. Úgyhogy állhatok neki újra PLC-t programozni megint, amihez már lkb. 10-12 éve nem volt szerencsém :-)
Remélem nem a gőzgépet fogom feltalálni újra.
Ha a topiclakókat érdekli majd beteszem ide az eredményeket, illetve a kialakítást, terveket, haladást, stb. De ha nem, nem untatom vele a társaságot ;-)
Asszem max nagyonhosszútávon... Ezért a SD kombiért félévesen adtam 70et, mert haldoklott a régi gázcirkóm. Saját beépítés volt, amiért csak az anyagdíjat kellett kiperkálnom. Szerintem a kondis nem jött volna ki 300alatt, plusz kémény, plusz szerelés (mert az újra csak akkor van gari). Ebből szerintem nem az jön ki, hogy nekem a kondis a jobb, főleg ha nincs annyi lóvém, hogy vasvillával hánnyam ki a disznóknak... A kéményt néztem párszor, de szerintem ha meg tudom fogni, akkor még a földszint falát sem fűtöm, a varjak pedig asszem nem véletlenül ülnek a szomszéd kéményénél :P
Ezt tudtam,mármint a folyásszabályt a vizvezetékeknél. Remélem nem lesz gondom,hogy nyitott tartállyal szerelem a rendszert. Köszönöm a véleményeket, persze akinek még van ne tartsa magában! Sokat lehet itt tanulni!
Amiről Ti beszéltek az az ún. folyási szabály ami vízellátásra vonatkozik és nem fűtési rendszerre ahol hosszabb távlatban gondolkodva gyakorlatilag alig cserélődik a víz, a lényeg h. a rézvezetékben a víz kioldja a réz egy kis részét, literenként 2 mg-ot, többet nem tud mert már telített az oldat, ezek a rézionok támadják meg az acélt meg a horganyt, de a fűtésnél ez nem folyamatosan történik ezért itt nem kell figyelembe venni.
Nekem jó igy a nyittott,de olvastam már olyat,hogy a réz+vas és tombol a korrózió. Gondolom a radiátor tudna kilukadni /vagy a rézcső/ ?? Ja van még egy Viessmann 160 literes indirekt is a rendszerben, szuperül működik és saválló és a puffer is az amit szereztem. Azok biztosan nem lukadnak ki :-)) Szerintem meradok a nyitottnál csak valószinű máshová kötöm majd be. Most egyből a kazán előremenőjénél van.,a tertály a padlásan /nem hordó :-)/
Na hát jó az! Ha az idei keményebb telet kifűtöd 170-ből az eddigi 240 helyett, mit akarsz ennél jobbat? Ilyen 0 fok feletti időkben mindennap megtolod egy begyujtás fával és aztán a gáz csak tartja a meleget. Más is csinálja így, nekem is bejött.
A sok víz lent a pincében le lett szigetelve frankón 13-as polifoammal, ettől kapásból le tud menni lent a hőmérséklet a kintitől függően 12-16 fokra, régen 20 alá nem ment, azaz ennek nagy hatása van, nem is kérdés. A régi rendszer gravitációval ment, a mostani mindegyik kazán saját szivattyúval, így más a szitu, mert régen az ÉTI hosszan fűtött olyan 10-14 perceket és lassan jött fel a nagyon meleg, míg most meg rövideket, de szinte azonnal jön a langyos, nincs gond a hőérzettel a langyos (max. 40 fok lehet itt fent a víz) radiátorok mellett sem. A thermosztát jó helyen van szerintem, ilyen öntanulós cucc, még lehet rajta állítani, hogy 5 perc legyen a minimum menete.
A 35e kb. 3-4 m3 fa lehet saccra, súlyra gőzöm sincs. Az idei költség reálisan eddig 35+35e. Kb. a tél 40%-ánál tartunk, azaz ha a tél hátralévő részét egy 100-asból kifűtjük, akkor nem rossz a régi rendszer mostani gázárral számított kb. 240e-hez képest.
Annó engem is oltogattak a kondis kazánnal. De utánajártam és azt számolgattam, hogy nem nagyon menne nekem a kondenzálási hőfok környékén sokat, azért meg nem adok ki +100at a kazánra és még ott lett volna még a kéménybélés cseréje is kb150ért... Nekem ezért lett egy sima modulációs, de féléves...
Nem látom az okot hogy miért ne maradhatna nyitott.
2 éve még mindenütt azt írták hogy vegyestüzelésű csak nyitott rendszerben lehet, azóta meg olvasom hogy mégis sokan rakják zárt rendszerbe. Végülis méretezés kérdése, jó nagy kiegyenlítőtartály kell az meg sok pénz.
Sziasztok! Én is olvasom a fórumot szinte minden nap. Most "izgat" ez a nyitott tágulási nem jó téma. Nekem nyitott van, lemezkazán,22-es rézcső és lemezradiátor. Eddig ment gond nélkül,mondjuk még nem nagy időt /2 szezon/. Jövőre átalakitás,beépitek 750-literes pufit. A pufit a kazánnal 5/4" fekete csővel tervezem szerelni+ESBE 60 fokos /ez most nincs,de nem izzad és nem is kátrányosodik/. A radiátoroknál marad minden rézcsöves. A kérdésem: maradhat nyitott a rendszer, vagy teljesen felejtős a dolog???
A rendszerben levő sok víz szerintem nem lehet veszteségforrás, ha fűtetlen helyiségen megy keresztül a cső le kell szigetelni. Ajánlom 10 cm üveggyapottal és folpack fóliával légmentesen betekerni.
Ez a 4 perces bekapcsolás nekem rövidnek tünik, nekem hosszabban szokott menni, kb 12-15 percet is, de ritkán kapcsol be. Talán rossz helyen van a termosztátod.
A sütés-főzést nyugodtan hozzászámolhatod a fűtéshez, hiszen melegíti a lakást. A melegvizet már nem annyira mert elmegy a meleggel együtt a lefolyóba.
Ha okt eleje óta 60 m3 gázod ment melegvízzel együtt az nem sok, azért az idén hamarabb jött a hideg és hidegebb is volt mint az ezt megelőző években.
35 000 Ft az mennyi fa? Nem mindegy hogy 700-ért vagy 2500-ért vetted mázsáját.
Panellakók havi 22-25 ezret fizetnek azért a kis lakás fűtéséért + még melegvízdíj. Azért ha ehhez viszonyítjuk sokkal nagyobb házat tudunk fűteni olcsóbban.
Bocs, hogy beleugatok a kondi témába. Nálunk most egyszerre 2 dolog lett installálva, egy kondis az ÉTI helyett, és egy vegyes Viadrus 4 tagos. Idén ha időm engedi, fűtök a Viadrussal (régen szinte csak a gáz ment) naponta 1x vagy 2x megrakom, a többi időben a kondis megy. Egyelőre magam sem tudok eligazodni azon, hogy a kondis mit hozott a konyhára, szerintem nem annyit, mint amit vártam, az az érzésem, hogy a vastag csöveket le kellett volna cserélni vékonyakra, úgy együtt lett volna az igazi, ill. egy nem kondis kazán éppúgy kb. ennyit hozna a konyhára, talán (és fele árban van). A kondis a nagy víztömeg és a Honeywell thermosztát miatt gyakran kapcsolgat (be van állítva min. egy menet 4 perc) és 45 fok alatti előremenővel is kifűti a lakást -10 fok alatt is. A rendszerben lévő sok víz miatt efölé nehezen menne az előremenő, leginkább 40-42 fokos. Eddig a fa és elfogyasztott gáz okt. eleje óta (benne főzés és melegvíz is, ez kb. 60 m3 gáz) felső becsléssel kb. 45e + 35e ft-al jön ki. Régen egy átlagos évet 2500 m3 gázzal úsztunk meg (ebben is van kb. napi 1 m3 főzés+melegvíz). Azaz lassan az idény feléhez közelítve összességében takarékosabbnak tűnik a mostani megoldás, persze még várjuk ki az áprilist is!
Meg azért ne felejtsük el, hogy van 10 000 Ft villanyszámlám is ami nagyrészt hővé alakul. A számítógéptől a hűtőszekrényen át a karácsonyfaégőig végső soron minden hőt termel és ez is hozzáadódik a fűtéshez.
Le van szigetelve a falakon 10 cm EPS, az ablakokba beépítettem egy harmadik réteg üveget és a padlás eddig 10 cm üveggyapot volt, most vastagítom 25 cm-re, eddig 1/3-ánál tartok, a padló alatt is van 5 cm porán(ezt ha most kezdeném 10 cm-t raknék)
47 fokon kifűti nekem a legnagyobb hidegben is a házat. Enyhe időben azért gazdaságosabb a kondis mert eltüzelek 2 m3 gázt és meleg van. A vegyesbe nem gyujthatok be 5-10 kg fával mert épp hogy felmelegítené a kazánt. Hidegben elmenne 10-12 m3 gáz, 120 forinttal számolva 1200-1440 Ft, 50 kiló fa meg csak 1000 Ft és azzal egész nap el lehet fűtögetni.
A kondis 47 fok előremenővel. Ha begyujtok a vegyesbe el szoktam ereszteni 55 fokig, akkor lefojtom és 50 fokon fűt. Arra jöttem rá, hidegben érdemes begyujtani a vegyesbe, enyhe időben gazdaságosabb a gáz. Kb 0...+5 fok között van a határ.
Igen. Eredetileg volt egy vegyeskazánnal gravitációs rendszer, aztán ráépítettünk a házra egy szintet itt padlófűtés lett csinálva. Aztán beköttettük a gázt, először FÉG kazán és ez lett lecserélve kondenzációsra. A régi vastag csövek maradtak, a kazánházban 2 m van belőle ezt le kellene szigetelni (bár ott sem árt egy kis meleg), a többi a lakásban van, felfogható akár radiátornak is. Akinek pincében van hosszú cső le kell szigetelni, a meleg nem vész el csak bentmarad a csőben. Legközelebb amikor indul a kazán már nem kell felfűteni, meleg csővel indul.
a ter-9 az ket termosztat egyben, meg tudom vele oldani hogy a beallitott ertektol mennyi lehet az elteres, alatta futes, felette hutes, a beallitott turesben pedig semmit nem csinal, nema zona funkcionak nevezik azthiszem
Nekem 106% hatásfokot mért a kondenzációson a karbantartáskor a szerelő. A régi FÉG kazánom gyári adat 86% hatásfokot írt a prospektus. Ezek alapján 20%-kal kellene kevesebbnek lenni a fogyasztásnak, nekem 45%-kal lett kevesebb. Ezek szerint ha utánaszámolok a FÉG nem hozta a 86%-ot hanem kb 55-60%-on működött.
Ezeket a régi energiafaló kazánokat mindenképpen érdemes lecserélni, mert hosszútávon tuti hogy emelkedni fognak az energiaárak.Lehet fával meg szénnel fűteni, különösen akinek olcsón vagy ingyen van, de ha meg kell venni annak is emelkedni fog az ára.
A füstgáz érzékelőm a füstcsőben van a kazántól olyan kb 20 cm-re a pillangó szelepnél. A szelep nyitott körcikk részénél van befúrva, így nem akadályozza az elfordulást, de lezárt pillangónál is az átmenő gázt érzékeli.
Az tuti, hogy ha a kazán az előírt füstgázhőfokot tudja hozni, ott nem lesz korom meg larakódás, meg kátrány olyan ami ne lehetene kezelhető.
Egyiknek sem jó az oldott oxigén meg az iszapos víz, de nem kell a kondenzációs kazánt valami nagyon finom dolognak elképzelni. Ugyanaz mint bármelyik másik kazán csak egy spórolós holland addig nézegette a gázkazánja csövén kiáramló meleg füstgázt, hogy betett egy hőcserélőt amivel visszanyerte a meleget belőle (meg egy ventillátort, hogy a lehűtött füst kimenjen a kéményen). Akkor lepődött meg, amikor 50 fok alá hűtötte a füstöt, a kicsapódó kondenzvíz mellett sokkal több hőt adott le mint 50 fok felett.
Ugyanezt el lehetne játszani a fatüzelésnél is mert ott is 200 fokos füst megy ki sok párával, csak nagyon nagy hőcserélő kellene hogy a nagymennyiségű 200 fokos füstöt le tudjuk hűteni 50 fok alá.
Persze, hogy működik, nem azt mondtam, hogy nem. A motorom is elment a mosóbenzinnel amikor gyerek voltam (persze nem sokáig - olcsó volt? a nagygenerál már nem).
A kérdés az, hogy mit érdemes bekötni a fűtésbiztonsági rendszerbe:
Egy olyan szünetmentest (amit használtan aksi nélkül már 4-5 eft-ért lehet kapni) ami "tökéletes" biztonságot garantál az előállított szinuszhulámmal.
Vagy egy olyan szünetmentest, ami semmivel nem olcsóbb ha használtan veszed, viszont a rákötött egység nem működik vele tökéletesen.
Én az elsőt választanám, főleg mert BIZTONSÁGRÓL van szó.
Persze akit már "megcsapott" a kazán gőze az másképp ítéli meg a biztonságot.
"Nem mindenki olyan, hogy nézegeti ezeket a dolgokat, sőt, lehet nem is ért hozzá"
A kondis kazán is egy öntött (alumínium) cucc, vagy van amelyik rozsdamentes acél. Van még egy keringetőszivattyú meg az összekötő csövek. Ez a vízoldal, semmivel sem bonyolultabb, finomabb mint bármelyik régi kazán.
A bonyolult vezérlést ne keverjük ide, annak semmi köze ahhoz, hogy üzemeltethető-e nyitott rendszerben vagy csak zárt rendszerbe lehet tenni.
Honnan veszed, hogy az ETI orosz? Egyedől a víztest 4 mm orosz acélpáncél lemez (volt eleinte) a többi része vagy magyar, vagy Heni néni automatikálya, ami egy közönséges mágnesszelep.
A kazán cseréknél, és új beépítéseknél, először mindig a meglévő fűtést kellene górcső alá venni. És akkor kiderül érdemes befektetni cserébe, vagy kicsit helyrehozni a meglévőt pár tízezer forintból.
Jól van, ahogy mondod lealázza a hőcserélőt. Arra gondolsz, hogy képez rajta egy szenny bevonatot ami csökkenti a hőátadást? Ebben az esetben a hőcserélővel való leválasztás sem old meg semmit, mert igaz hogy a kondis kazán és a hőcserélő primer oldala között tiszta marad a rendszer, de a hőcserélő szekunder oldalát ugyanúgy lealázza mint ha a kondis kazánt alázná le.
Az oldott oxigént ne buborék formályában képzeld el! Tökéletesen bejut mindenhova, ha 6m ha 20m.
Egyszerűbb lenne felsorolni, miben eggyeznek. Az ÉTI egy öntöttvas kazán, egy egyzserű gázégővel. Egy kondenzációsnál a gázégő modulált és a keringtetés is, a vezérlés mindig az ideális állapotra törekszik. Egy ÉTI kb a jó öreg orosz járgány, a kondenzációs a japán. Mindkettővel eljutsz ugyanoda, csak nem mindegy, mennyiért. Persze, mint a japánoknál is, sok kütyü miatt sokkal érzékenyebb, könnyebben meghibásodik. Az orosz, meg mint tudjuk, szétverhetetlen :).
Minél több védelem, annál biztosabb, meg ha jól tudom, a modulált szivattyúval se egyszerű, tized nyomásokkal.
Ha egy rendszerből elmegy a nyomás és a gazdi nem veszi észre, akkor szépen beszipkázza a levegőt, nyitottnál ugyanez, csak erőlködnie sem kell. Nem mindenki olyan, hogy nézegeti ezeket a dolgokat, sőt, lehet nem is ért hozzá. Ő megvesz valamit, amitől elvárja, hogy a lehető legkomfortosabb legyen.
Azért jó tudni. Az oxigéndiffuzió szót sem ismertük az első padlófűtések leiszaposodásáig. És ott sem a tágulási vezeték lett elítélve okozóként, hanem a lefektetett cső. Meg akkor már hol van ilyenkor a biztonsági vezeték, bár azt a gépészek előszeretettel kigyják. Mert nélküle a tágtartály csak kényelmi szerelvény, biztonságinak a legtöbb esetben sem nevezhető.
Tehát a diffúzióval csak csinján, mert nem oly veszélyes dolog az. Inkább kivégzés szerű a kondis kazánnak a ráeresztett ezeréves fűtővíz, mert az mint sok példa mutatja, lealázza a hőcserélőt.
A kondis kazánban kicsit finomabb cuccok vannak,mint az ÉTI-ben,az oxigén pedig a tágulási vezetéken jut a rendszerbe,de ha Te betetetted saját rendszeredbe,lelked rajta!
Persze tudom egyiknek sem hasznos az oldott oxigén meg a vasoxid iszap. Ebből a szempontból a kondenzációs kazán sem különbözik a többitől, csak azzal nem értek egyet hogy elterjedt ez a nézet, hogy ezt aztán nem szabad nyitott rendszerbe kötni.
Olyan ez mintha egy új autónál azt mondanánk, hogy ezt aztán nem szabad sáros úton használni. A régieknek sem volt jó a sáros út, mégis használtuk.
Engem meggyőztél. Hagyni kell azt a Noé bárkályán is szolgálatot teljesítő öreg jól bevált ÉTI kazánt. És szaporítani a kérdéseket, amire talán nem is vársz választ.
Mert ugye az a kb 65% hatásfok amivel a régi bicikli megy, az már valami, mert arra nem kérsz magyarázatot.
Nem hiszek a sok oldott oxigénben, ha felteszem a kiegyenlítőtartályt 6 m magasra akkor egy 6 m hosszú csövön hogyan jön le az oldott oxigén?
Miben különbözik a kondenzációs kazán a régi ÉTI kazántól? Van rajta egy füstgáz hőcserélő. Ha az ÉTI-t be lehetett kötni nyitottba, a kondist miért nem? Ez a nyomáskapcsoló csak egy védelem a modern kazánokban hogyha kilyukad, elfolyik a fűtővíz ne tudjon elindulni. Az ÉTI-t mi védte? A FÉG kazánokat mi védte? A vegyeskazánokat mi védte? A gazdinak időnként meg kellett nézni, hogy nem fogyott-e el a víz a tartályból.
Érdemes feltenni, sokkal jobb komfortérzet érhető el vele, igaz a kazánt be kell állítgatni a ház adottságaihoz. Gázkazánnal semmiképpen nem kellene fűteni a puffert, csak szökik az energia, a vezérlés leszabályoz szépen direktben.
0,6 bar alatt el sem indul a kondenzációs kazán, és elég érzékeny is, nyitott rendszerbe semmiképpen nem ajánlott. Ha jelenleg nem bélelt a kéményed, akkor annak az átalakítása is elég macerás. De ha korszerűsítésre kerül a sor, akkor mindenképpen jobb a kondenzációst betenni, annyival már nem drágábbak. Enyhébb időben le fog kondenzálni, hidegebb időben pedig normál kazánként fog üzemelni, de még így is kevsebbet fog enni, mint az Éti, főleg gravitációs üzemben.
Be lehet tenni a kondenzációs kazánt is nyitott rendszerbe, ha elég magasra tudod tenni a tágulási tartályt. A kazán leírásában meg kell nézni a minimális rendszernyomást, az én SD kazánomnál 0,6 bar (de láttam valamelyiknél 0,4 bart is) ez azt jelenti, hogy 6 m magasra kell tennem a kiegyenlítőtartályt hogy működjön. Ez egy kétszintes ház padlásán simán megoldható, ha nincs ilyen magas az épület akkor külön kört kell kialakítani a kondenzációsnak és hőcserélővel kell csatlakozni a meglevő fűtésre.
Köszi a választ! Azt hiszem, akkor nem foglalkozom vele. Amíg egészségileg bírom, addig marad a príma vegyes tüzelésű. Ha meg, már nem bírom egészségileg, akkor az már nem az én problémám lesz.
A kémény-es topikban feltettem már a kérdést, de talán itt hamarabb kapok választ.
Vegyes tüzelésű kazánhoz Leier LSK 20-as (szigetelt) kéményt építtettünk a készülő házunkba. Most készítik az ácsok a tetőt, és a felelős műszaki vezető tegnap megjegyezte, hogy szerinte a szarufa túl közel van a kéményhez, és hogy kérdezzem meg szakembertől, mennyi távolságnak kell lennie a kémény és a szarufa között Leier kémény esetén. Szerintetek?
az en motorom sohasem all meg csak ha elveszem tole feluton a tapot :) kiserletezgetek vele, ket termosztattal meg tudom azt csinalni hogy ha az eloremeno homerseklet ket ertek kozott van akkor alljon egy helyben mert nem kap aramot
megvan a gazkazanhoz a kulso homerseklet erzekelo, de egyenlore nincs bekotve mert van egy 1500l-es futesi puffer tarolo is es a felso harmadat futi a gazkazan is, a vegyes pedig az egeszet, persze nem egyszerre. lehet, hogy a gazkazant ki kellene hagynom a pufferbol?
Még egy "apróság":jóval több vizet kell felmelegítened vele(vastag csövezés miatt),úgyhogy a spórolás lehet nem lenne olyan mértékű,amilyet szeretnél:D
A kondikazán 40,max 45C-on "érzi "jól magát.A Te gravitációs fűtésed elvileg 90/70-re lett csinálva.Kérdés:ki tudnád-e fűteni 40C-os vízzel a lakást?A modern kazánok legtöbbje nyomásfüggő:1,bár nyomás alatt be sem indul,úgyhogy egy hőcserélővel le kell választani a két rendszert és egy szivattyút betenni a gravitációs oldalra.
Hátul egy kerítést látok,fal sarokig meszelve,tető helye sem látszik,csak egy összeborult kémény.Az a romhalmaz még egy év múlva is ugyanúgy ott lesz,kivéve a kazán(20Ft/kg). :DDD
Egy kíváncsi kérdés. A vegyes kazánom kifogástalanul muzsikál. 2 colos csövek, gravitációs keringés. Sorba van kötve egy ÉTI 25. gázkazán. Úgy hallottam, hogy a korszerű pl Wiesman kondenzációs kazán 30-40 %-al kevesebb gázt fogyaszt. Az ÉTI 25. gravitációsan is működik, mi a helyzet a kondenzációs kazánokkal? A vegyes kazánom, kizárólag nyitott rendszerben üzemeltethető. Mi a megoldás?
Köszi a képeket! Úgy néz ki füstgáz hőmérőt is be kell szereznem, mert az egész kémény eldugulást, füstölést, rossz égést a nem megfelelő hőmérsékleten való tüzelés okozta. A füstgáz szenzorod a füstcsőben vagy a kéményben van? Én eddig úgy tüzeltem, hogy begyújtás után 1 órával már szinte meg lehetett fogni a füstcsövet. Mert azt hittem azért nem ég rendesen a fa mert túl nagy a huzat és nem tud terjeszkedni a láng, ezért lefojtottam ahogy csak lehetett. No meg a kémény bélést is féltettem. Ezzel azt értem el, hogy 1 hónap alatt teljesen eldugult az egész ettől a moha szerű lerakódástól. Tegnap jöttem rá, pont hogy nem volt megfelelő huzat. Azóta túlvagyok egy füstcső és kémény kigyulladáson és egy kazán alakformáláson. Megértettem, hogy nem véletlen tervezték olyanra a kazánt amilyen és hogy miért kell méretezni a rendszert és rendeltetésszerűen használni. Holnap töltök fel videót és képeket.
A 3 pontnál van közbenső állapot, tehát mikor se nem nyit, se nem zár, és nincs is végponton. a 2 pontos vagy nyitva van vagy zárva (mint a villanykapcsoló), vagy ezen állapotok elérésére törekszik.
Ott a gond, hogy sohasem fog megállni, mindig megy valamelyik irányba, mégha ezt egy ütemadó relével lassítod is. Idő előtti elhasználódás, esetleg zaj, vagy belengés.
Nem tudom, hogyan van a rendszered, de ha a gázkazánod szabályoz külső hőmérsékletre is, akkor azt még 1x nem kellene keverőkörrel is, ilyenkor a radiátoros kör mehetne direktbe, vegyesnél meg szabályozna ez is.
Vezérelni sok minden alapján lehet, itt van egyből a külső hőmérséklet, vagy helyiség hőmérséklet (nem szobatermosztát jel!), előremenő és visszatérő hőmérséklet különbség (felvett hőmennyiség).
Elnézést ha beleszólok de ha jól értelmezem 3járatú keverőszelep motorhoz szeretnétek vezérlést. Nálam a vegyes kazánnál van egy keverőszelep ami az állandó 60 fokot biztosítja a kazán visszatérőnek ezt egy conrados elektronikával oldottam meg ami figyeli az előremenőt és úgy kapcsolgatja a motort igaz nem áll le közben mint a gyári vezérléseknél hanem az elektronika reléjére van kötve mikor behúz akkor zár a motor mikor elenged a relé akkor meg nyitja a szelepet a motor. Visszaolvasva egy pár oldalt raktam fel egy képet a digitális füsttermosztátomról az tud vezérelni keverőszelep motort 150sec és 260sec is. Igaz az ára 20 körül van .
utananeztem a dolgoknak, a termosztatomban spdt rele van, hol egyik iranyt zarja, hol a masikat. csak az a bajom hogy a motor hol egyik vegallasra fut hol a masikra :) ezrt kellene szerintem egy utemado relet kozbeiktatni, de aszimetrikusat hogy a szunet es a kapcsolasi ido kulonbozo lehessen.
én is bele futottam ebbe. az Albatros2, az 100ig összehozható, de olcsóbb lehet a barkácsolás, bár nem biztos, hogy ugyan azt tudja.
szerintem egy ilyen ter9-es motyóval meg lehet csinálni, bár nem vagyok biztos a működésében. ha úgy működik, ahogy gondolom, akkor mehet. az egyik termisztor nézi a külső hőmérsékletet, a másik az előremenőt. mondjuk a külső -10 - +10 függvényében állítja az előremenőt 35-45-re. függetlenül ettől egy intelligens szobatermosztát (mondjuk Siemens REV 17) kapcsolgat bent. így hirtelen.
miert kell 2 termosztat egy szelephez? ha kevesebb az eloremeno homerseklet a beallitottnal akkor nyit, ha tobb akkor zar. megallni sosem fog az igaz, de 1percenkent mozdul egy minimalisat jobb-ra vagy balra. ket szelepem van, egyik a radiatoros a masik a padlofutes eloremeno. mi alapjan vezerelhetnem massal mint az eloremenovel?
Azért ennyire nem veszélyes. Melegednek rendesen, és nem is szeretik, de működnek. Legalábbis amiket én láttam. Egyikről meg tudom, hogy már pár éve megy, fűtési szezonban havi 1-2 órás próbaüzemekkel.
Azért annál olcsóbban is ki lehet hozni, albatros pl 50-100k inkább.
A csőtermosztátos megoldásnál kettőt használnál? Mert 1-el nem fog beállni, azaz nem is tud, mivel csak két állapot van, a vezérléshez meg 3 az ideális (3 pont szabályozás).
Én plc-vel fogok vezérelgetni, de ez elég húzós móka, egy olcsóbb verzióba szerintem olyan 50k-ból ki lehetne hozni (mondjuk egy moeller easyvel).
Ha 2 szelepet szeretnél vezérelni, és mindkettőnél csak az előremenő alapján, az megoldható pl 1 vezérlővel.
Ez kell a keringető szivattyúnak, ez van a konnektorban is.
Az olcsó inverterek és szünetmentesek által létrehozott 220V-os szinusz hullám csak hasonlít az eredetihez. Trapéz formájú, négyszög formájú és egyébb a szinuszhullámhoz hasonló hullámalakokat hoznak létre. Ezekkel a kapcsolóüzemű tápok mint a számítógép tápja alapvetően gond nélkül elboldogul. De a motorok már nem. Kerregni, melegedni fognak, ha szerencséd van nem égnek le (ritka eset).
Na ez nagyon egyszerűen, nem teljesen pontosan, de a lényegét tekintve röviden.
igen ,olcso es jo, nincs kedvem 150-200ezreket kiadni egy albatros vagy smile vezelresert mikor ugyanazt ossze tudom hozni harmadabol. 2db TER-9-el es par relevel mar mukodik a rendszerem. mar csak a 2db motoros keveroszelepet kell megoldanom, de egyre jobban atgondolva egy aszimetrikus utemado relo lesz a megoldas. Azt hittem mas is belefutott mar a problemaba, ezek szerint mindenki a gyari vezerleseket hasznalja. Persze egy gyari az mindenkeppen jobb mert idojaraskovetes meg egyeb dolgok, de azt tudja a gazkazanom
kinek milyen otlete van egy vrg131 es hozza ara561 vezerlesere? siman csotermosztattal nem tudtam megoldani mert barmelyik irany kap feszultseget abban a pillanatban elmegy a masik vegallasba :( szoval piciket nem tudok allitani pedig az lenne a cel, hogy egy fix eloremeno hofokot tartson. Egy aszimetrikus utemado kozbeiktatasan gondolkodom. ki hogyan oldotta meg a problemat? az utemadoval meg tudnam oldani, hogy kis szunetek kozbeiktatasaval egy kis idore meghuzna a rele
Egyszer nekem is recsegett a kazán és kezdett gömbölyödni. Befagyott a padláson a tágulási tartály. Szerencsére ott voltam és kitaláltam miért csinálja, kieresztettem néhány liter vizet és abbamaradt a recsegés, azóta is domború a kazán oldala.
Lehet hogy rosszul gondolom,de a kazán abban a "épületben" volt ami mögötte látszik, és azt vitte ki, illetve annak az oldalát. Persze nem vagyok benne biztos, hogy korábban az az rom épületnek volt nevezhető. A kémény is leszakadt úgy ahogy van, ha jól látom ezek alapján.
Nem hinném hogy az udvar közepén volt a kazán, azt már elhúzták ide oda..
http://www.heol.hu/heves/kek-hirek-bulvar/udvarra-repult-a-kazan-kepgaleria-278233 Ez komoly!Zárttá tettek egy olyan kazánt,amit nem lett volna szabad!(szigetelés is korrekt)
A nyomás (előfeszítés) beállítására találtam annak idején egy vitopend kazán leírást (be is linkeltem szerintem) ott képlettel, példával szépen le van vezetve.
Szerintem ha bárkit megkeresel innen magánban azok közül akik vettek - akár én is, Blue, vagy Holicse, magánban meg fogja adni az elérhetőséget. Én már vagy 10 embernek megadtam, de nyilvánosan nem teszem ki senkinek az adatait.
Nekem is szandekomban allna megvenni ezt a sokak altal megvett Effekta tapot. Csak jo lenne, ha vki kuldene az emberke elerhetoseget. :) Vagy ez titkos ? Esetleg karacsonyi ajandek nem lehetne ? :D
Az hogy alapból veszel ehhez az aksihoz egy invertert, jó ötlet. Azonban a teljesítménnyel már bajok vannak. A 150VA-s inverternél én 100-120 W folyamatosan kivehető teljesítménynél számolnék. Erre raknál te 100W terhelést. Ez kb az a helyzet, hogy te olyan autót szeretnél, amivel 130km/h-s tempót akarsz tartani folyamatosan, és veszel egy olyan autót, aminek ez a 130 km/h a végsebessége.
Ráadásul motorokat is rákötnél - szivattyú, faelgázosító stb - amik indításnál a névleges áramfelvételük többszörösét igénylik rövid ideig. Magyarul túl fogják terhelni az invertert, ami meg lekapcsol/letilt. A 150VA-es inverter egyébként nem azt jelenti, hogy képes 150W folyamatos teljesítmény leadására.
Azaz ha ilyen megoldásban gondolkodsz, akkor alaphangon legalább 300W-os invertert kellene venni, vagy nagyobbat a lökésszerű nagy áramfelvételek miatt. Én nem bíznám ilyen kicsire a dolgot, bizonytalan. Bár erre azt is lehet mondani, hogy egyszer kell bekapcsolni a szivattyút, és forog. Viszont ha bármiért kicsit megszorul, leáll a rendszered, ülhetsz mellette folyamatosan. Viszont a nagyobb szinuszos inverterek meg már drágábbak is, illetve kellene egy aksitöltőt is tenned az inverter mellé....
A következő módon formáztam. Vannak nagy labor tápjaim, sokminden állítható rajtuk. Először áramgenerátoros üzemben feltöltöttem 13,8 V-ig, majd feszgenerátoros üzemre váltva 14,6 V-ig. Utána csepptöltésen hagytam 13,5V-on egy pár órát. Ezután kisütöttem C/20 kisütőárammal - amit én gyakorlatilag autó izzókkal oldottam meg. Azaz a 44Ah-a aksit durván 2A-rel kisütöttem amíg az aksi kapocsfeszültsége 10,5 V-ra nem esett. Utána újra töltés. Ezt a ciklust 2x megcsináltam, majd csepptöltésre raktam, illetve tartja maga az inverter ilyen állapotban.
"Szulfátlanító". Nekem is van, hasznos dolognak tartom,ennyit mindenképpen megér. Én nem értek hozzá annyira mélyen, bár szedtem már szét ilyet, udom mit csinál. Sok helyen kibeszélték már ezt hozzáértőek. Gyakorlatilag tapasztalat alapján az aksi élettartamét kitolja valamennyire - nem is kicst - van fent ezzel kapcsolatosan sok teszt a neten. Illetve a kezdeti viszonylag enyhe szulfátosodást képes eltüntetni. Viszont azért csodát nem szabad várni tőle - tönkrement akkukat nem fog helyrehozni, az ritka.
Én a helyedben a topicon már sokunk által megvett Effekta tápot venném meg 4000 Ft-ért, és mellé még egy 44h.-s aksit szerezni. Ennél olcsóbban nehezebben látom megoldhatónak. Csak ha bent hagyod esetleg a 100Ah-s aksit is, és akkor aksit se kell venned, viszont akkor a kisütés/töltés folyamata macerássabb lesz a korábban leírtak miatt. De használni azért persze tudod.
Vagy ha igényled vehetsz persze a 10Ah-s aksi mellé egy másik 100Ah-s aksit is ;-)
Köszönöm, hogy többízben is válaszoltál, és nagyon kimerítően.
Megnéztem az általad ajánlott panelektron honlapját, és akkor merült fel az alábbi lehetőség is bennem:
A meglévő 100 Ah akkumulátorhoz - amely nem autó indító- vennék egy 150 VA szinuszos invertert, akkor talán ugyanott lennék, mint a szünetmentessel, mivel még azt sem vettem meg, és nem kellene 2 db autó indító aksit megvenni. Kérdezném a véleményedet!
Amennyiben ez az út nem járható, akkor azt kérdezném, hogy milyen külső eszközökkel formáztad meg az új akksit?
A harmadik: mi a véleményed a panelektron által ajánlott akksi reperáló kütyüről /szulfátosodás akadályozó/, amelynek ára is elenyésző ?
Nálam a Giacommi kicsit leszerepelt mert egy hónap múlva megadta magát és elkezdet folyni a víz belőle most spiroventet használok igaz drágább az olasznál de ha meggondolom három vagy négy lecserélése után már nem biztos hogy drágább.
Leszaladtam, és a kupak tényleg teljesen rá volt tekerve, egyet vissza, és egy nagyon gyengét szusszantott, lehet mégis működik.
A kazánt is átnéztem (Immergas Soline 5 tagos), az az egy nyílás van rajta összesen a tetején, ahová a junkers került, a gépkönyve is ide javasolja tenni. A junkersben viszont van egy rézhüvely direkt a szondának.
Ahová a szonda bowdenes valamilye (utolsó kép) csatlakozik, ott mintha látnék állítási lehetőséget, talán ott szabályozható valami, hogy mikor kapcsoljon? Eddig azt gondoltam, mindennaposak ezek a kütyük, de ezer féle van már mindenből.
Megnéztem a képeidet, de nem tudom, mi hogyan van kötve a hőcserélőben. Hogyan néz ki a hőcserélő belül. Hova nyúlik be a merülőhüvely.
Nem vagyok fűtésszerelő, csak egy "agyas" aki olvas és "néha" gondolkodni is szokott. :-)
Egy biztos, én keresnék a kazán hátulján fenn egy szabad csonkot ahova bedugható lenne az érzékelő.
Ugyanis mi a biztosíték arra, hogy a levegő ami esetleg ma a hibát okozta (nem biztos csak feltételezés), nem fog holnap vagy holnap után hasonlót produkálni?
A képet feltöltés után még be is kell szúrni, ahova szeretnéd! De túl nagy kép nem is megy fel, le kell kicsinyíteni előtte.
A Flexvent ki van nyitva, nekem eléggé rácsavartnak tűnik a kupak. A teljesen rácsavart állapotból kb 1 fordulat vissza. Amúgy én tapasztaltam olyant vele, hogy csak egy bizonyos nyomás felett engedi el a levegőt.
Köszönöm, ezt a szerelő előtt magam is ki fogom próbálni, csak rezsóm van, de az is megteszi majd.
Arra kérnélek, hogy a 7580-ban lévő képeket is nézd meg, adnék a véleményedre. Ha más szögből kellenének képek, azt is meg próbálhatjuk.
Sajna valami gond lehet, mert kb 1/2 órája szándékosan felvittem 110-re, a légtelenítő szusszant egyet a "biztonsági" hőcserélő tetején, de más nem történt. Kb. 5 percet volt 100 felett, azután a padlóval visszahűtöttem.
A szondát a kazántestbe teszik, a legmagasabb pontra, ahol a víz először éri el a 95 fokot. Ha máshol van a rendszerben (külső hőcserélő, visszatérő, stb) akkor hibaforrás!
Nem tudom a szerelő mi alapján dönti el. Én a következőt tenném:
Elektromos vízforralót vinnék a kazán mellé, és egy kancsó hideg vizet.
Kell még egy hőmérő és mehet a teszt.
A szondát a merülőhüvelyből egy kis csavar kilazítása után ki lehet húzni. Vigyázni kell, hogy a kapilláris(ok) ne törjön meg, a szondát belemeríteni a felmelegített (95 fok fölött lehetőleg, hőmérővel ellenőrizve) forró vizbe. Ekkor át kell engednie a hideg vizet a biztonsági hőcserélőn. Utána vissza a hideg vizbe a szondát, ekkor le kell zárnia. A főcsapnál nem baj ha van valaki, aki elzárja a vizet, ha nem zárna vissza a termoszelep. Persze mindezt nem üzemelő rendszernél (vagyis nincs éppen begyújtva).
Én is vettem megint 2,5 tonna vegyes keményfát. Kb. 40% tölgy, 25%bükk 15% éger és a maradék 20% legalább 5 féle egyébb fa, amiből csak az akácot ismerem fel. Elég száraznak tűnik, az eladó szerint februárban döntötték az utolsó fát. Zöméban 30-40cm átmérőjű szép tuskók. Volt közöttük pár göcsörtös is, amiket elég nehéz volt felhasogatni. Az égernek van súlya rendesen, de van egy másik fafajtából is néhány tuskóm, amik meg pille könnyűek. Nem tudom milyen fajta lehet, fehéres a színe a "húsának" és jellegzetes illata van. Úgy számolom, hogy ez kb. márciusig ki fog tartani.
Ezen a képen az apraja látható. Vettem hozzá egy német szegmentált körfűrész tárcsát, kifejezetten rönkfához, viszi mint a vajat, az ujjakra is nagyon kell vigyázni.
Ha gyorsan akarod felfűteni a kazánt, próbálj a tüzifa közé egy kis brikettet rakni. Én nemrég próbáltAM, és nagyon meggyőző volt. Erre a célra úgy tünik a viszonlag nagy lyukú brikett jobb mint a tégla, és hamuja is kevesebb (sokkal) mint a kartonnak. Igaz hogy nincs ingyen, mint nálad a karton de az is elfogy egyszer. Én pl kartont csak begyújtáshoz használok, az összes többi papír megy a szelektívbe, a reklámújság úgyis rosszul ég:))
igen, ezt saját börömön tapasztaltam.Ami ez elött bennt volt az 30kw-os volt.Szenvedés volt vele.Igy ezzel a 20kwossal könnyen tudunk fűteni,ezért maradtma ennél a lemeznél, mert a 4 tagos öntvény nagy teljersítményű, a 3 tagosnak meg nagyon kicsi volt a tüztere., na meg ez a lemez olcsobb is volt.De utolag örülök hogy emelett döntöttem.üdv!
Én 10-ért vettem májusban akácot, ágfának mondottat, átlag 8-10 cm átmérővel, de sajnos azóta sem jött össze még egy fuvar, a szaki csak ígéri, de nem hozza. 1 m-es szálakban adja, s magam fűrészeltem, így megérte.
Korábban én is terveztem, hogy a nagy hidegekben szénnel rásegítek, de a példa azt mutatta, nem szükséges.
Én is úgy gondolom, ahogy korábban is írtam neked, hogy nem kell túlméretezni a kazánt. Most a -15 fokokban is bebizonyosodott, hogy egy 25,6 KW-os kazán csak fával simán kifűtött 140 nm-t, igaz több fával, de bírta könnyedén. Egy négy tagos Soline is sok lett volna Neked, ha nem bővíted a házat.
Gyanakszom a hőcserélőn lévő légtelenítőre is. Az nem lehetséges, hogy a hőcserélő levegős, és azért nem kapcsolt időben, mert a levegő rosszabbul vezeti a hőt, mint a víz? Amúgy ha jön a szerelő, ő hogy fogja eldönteni a szondáról, hogy jó-e vagy sem, csak azért, hogy ne ránézés legyen a dologból?
Az új kazán pénz híján nem a tervezett öntvény lett hanem egy 1-2 évet használt lemezkazán lett sajnos.De nagy megelégedésemre nagyon jól teljesít.Kb 20 kw lehet.Mondjuk nekem bőven elég mivel 50 nm lakást fűtök csak.A fűtés ugy néz ki lent van a pincében a kazán, fent meg 5 darab lapradiátor.3 db az egyik körön 2 db a másik körön.padláson meg a tágulási.Nincs se pufferem, se esbe szelepem.utobbiak pénz hiján.Az automata légtelenitöket még nem vettem meg.A rendszer most jól müködik 60-70 fokos vizzel fütök.Csak ennyi a baj hogy sokat kell légteleniteni a radiátorokat ha elérem a 60 fokot.Valamiért fellevegösödik.Remélem az automata légtelenítő segit majd a problémán. üdv!
Az véleményem, hogy a hagyományos, nagyfűtőértékű szenet vegyed.
Olyan mint a tea. A filteres a maradék, a por, a szálas tea a minőség. A préselt brikett a porból gyártott, könnyen máló, sérülékeny. Meleg hatására, mielőtt elégne elmálik, lefulladhat.
A darabos diószén a minőségi jó cucc. Olyat vegyél aminek nincs sok hamuja, nem kénes, és nem kavicsos. Ez általában nem olcsó, de jó.
Megnéztem a vezérlőt, de a típusát nem tudtam leolvasni, annyira halványan látszik, vmilyen DIN..... betű és számkeverék van ráírva. A hálóztaról nem lehet lezárni, előtte csak a garázsban van elzázó. A vezérlő házán lévő nyíl is jó irányba mutat, viszont az a szonda szerű dolog, amely a hőcserélőbe merül, egy kicsit lötyög, és szárazon van, esetleg annak nem vízben kellene lennie?
Jogosak a biztonsági kérdések, s az érintettség okán nem is árt ismételni.
Az ünnepek alatt 1szer felkergettem a vizet (gőzt) 110 fok fölé, morgott, puffogott mire észrevettem, legnagyobb megdöbbenésémre a kazán tetején lévö, hálózati vízre kötött, max 40 KW-os Junkers biztonsági hőcserélő nem csinált semmit, gyorsan rákapcsoltam az üzemen kívüli padlófűtést, az hűtötte vissza, s ami még meglepőbb, a műanyag csöves radiátoros rendszernek sem lett semmi baja hála az égnek. A szerelő a jövő héten nézi meg, elvileg még van rajta jótállás.
Ebben a biztonsági hűtőkörben nagyon bíztam eddig már csak az árából is kindulva.
Esetlen van erről a típusról valakinek tapasztalata?
Raktál be azóta automata légtelenítőt, amit a múlt héten kérdeztél? Nekem minden körön van 1 (radiátor-padló-vegyes nyitott), és ilyen jelenséget nem tapasztaltam, bár igaz 80 fokon tartom a vizet átlagban.
Azt azóta sem írtad meg, hogy milyen kazánt vettél, és milyen teljesítménnyel.
Ünnepek utáni okulásként elmondom, hogy ma éjszaka 0-ra sikeresen leégett a szeméttároló kukám. Tegnap du. 4-kor hamuztam ki a kazánt, nem tűnt vészesnek, bár kicsit meleg volt a hamu. Este még többször jártam arra, fél 9-kor legutóbb, semmi rendellenest nem tapasztaltam.
Hajnal 3-kor az újságos csengetett be, addigra a 120 L-es kuka teljesen leégett, de még izzott, és kicsit lángolt úgy, hogy közben az eső is esett. A kerítés mellett volt, arról szépen leégett a műgyantás vakolat. Nagyon megijedtünk, pizsamában oltottuk a nejemmel.
Csak megerősíteni tudom a korábbiakat, a biztonságra nem lehet eleget odafigyelni. A kukába közvetlenül nem hamuzok ezután, s ezt tanácsolom másoknak is. Nem véletlen a mondás, hogy tűzre, vízre vigyázzatok.
Melegítés hatására a vízben elnyelt oxigén kioldódik( lásd:lábas belső oldala melegítéskor),úgyhogy míg ki nem oldódik az összes,addig légtelenítened kell!80 fokig fűtsd fel,úgy gyorsabb!(ahányszor ürítés után töltesz,ez mindig elő fog fordulni+még a nyitott tágtartály levegővel érintkező felületén is sok oxigént vesz fel a rendszered!)
Az ünnepek elött sikeresen kazáncsere történt nálunk.Az uj kazán jól müködik, egyedül olyan probléma van, hogy kilégtelenités után,ha a viz eléri a 50-60 fokot elkezdenek levegösödni a radiátorok, és nem gyözöm légteleniteni amig a viz vissza nem hül ez a hőfok alá.Nyitott rendszer van. Mitöl lehet ez a jelenség?valaki tudne esetleg segiteni.üdv!
Így karácsony alatt volt időm letesztelni azokat a kazán/égés módosításos megoldásokat amikkel itt az elmúlt hónapokban előrukkoltatok. Gondolok itt a pillangószelepes, lemezzel reteszelős dolgokra. Nemtudom, hogy egyeseknek hogy sikerült, de azt tapasztaltam,hogy minden környezeti viszonyhoz (hőmérséklet/szél), tüzelőanyag fajtához és annak nedvességtartalmához más és más huzatszabályozó és primer-szekunder levegő beállítás szükséges.
Pl nem értem ,hogy akik szénnel és fával használják vegyesen, hogy állítják be hogy ne okádja a füstöt a széntől és a fa is rendesen égjen? Megcsinálam a 3 táskás totya-klón lemezkazánomat olyan füstjáratosra, hogy a lehető leghosszabb utat tegye meg a láng-füst, mire a kémény csatlakozáshoz ér. Száraz bútorlappal szépen működött , levegőt teljesen elzárva, teljesen nyitott kémény pillangó szeleppel pont annyít szívott ,hogy pont a kazán közepében égtek a füstgázok, pár bútorlappal brutális teljesítményt értem el. Aztán elfogyott a pozdorja lap és újra elkezdtem akác+szénnel használni, ami úgy lerakódott a tűztértől a kéményig, hogy úgy néztek ki a belső felületek mintha bundával béleltem volna. Pedig adtam neki több levegőt és lengyel extra fekete szenet használok.
Ez úgy oldódott meg, hogy az összes terelőlemezt ki kellett vennem és a kéményt féktisztító spayvel (benzin+acetát) kiégettem. Nemsok hiányzott a teljes eltömődéshez...
Nézegettem a solid plus kazán belső szekzetetét, ilyen körülmények között az is eldugulna, de legalább viszonylag egszerű tisztítani, főleg hogy a láng eléri a felső rostélyokat. Egy olyan kazánnál ahol a tüzelőanyag és legfelső táska között több mint 1m-t kellene megtenni a lángnak mégis hogyan kell lezajlani az öntisztulásnak?
Így néz ki .
Ez egy Danfoss.
Kép csak külön megy fel hozzá...
Próbából készült 3 darab csőből van.
Az indirektem duplafalú, ezért rajzoltam ezt.
