Az 1960-as evekben "global cooling"-ot josoltak, rohamosan kozeledo jegkorszakot. A megoldas szerintuk pontosan ugyanaz volt mint most a global warming-gal kapcsolatban: csokkentsek az ipart a gazdag orszagok. Tenyleg a termeszet megvedeserol szol ez az egesz, vagy valami egeszen masrol?
Akkor Téged a global warming nem is zavar? Kyoto smafu? Azt hittem, a topik jelenleg központi témájához akartál hozzátenni?
Bár ha a CO2 nem zavar, akkor is kérdés, fosszilis nélkül hogyan oldod meg a napi ingadozást, ami a jelenleg 3000 MW körüliről felmenne olyan 9000-10000 MW-ra?
Biomassza, szén, lignit nem oldja meg a CO2 kibocsátást, sőt, ha egységnyi energiára jutó CO2-t nézzük, már a szén/lignit is rosszabb, a biomassza pedig jóval rosszabb értéket produkál, mint a kőolaj/földgáz (a hidrogéntartalom sokat dob az égéshőn, viszont nem ad CO2-t).
Ma 2 milliárd liter benzin és 2.8 milliárd l gázolaj megy el évente. Ez átszámolva egy másodpercre, standard égéshőkkel kb. 5000 MW, ami ráadásul úgy saccra 10000 (csúcidő) és 2000 (minimálérték) között ingadozik.
Ezt raknád át a rendszerbe. Na most persze lehet, hogy nő a hatásfok mondjuk 50%-kal (többel nem, mert van tárolási veszteség az elektromos áramnál a SZET-ben is, meg az autóban is), de ez vajmi kevés segítség. Pillanatok alatt hazavágtad az egészet.
Azonkívül a fosszilis erőműveket nemhogy lekapcsolni nem akarom, hanem fejleszteni kívánom. Elsősorban szénre, lignitre alapozva, lehetőleg minnél jobban kiváltva az import szénhidrogéneket, másodsorban a helyi energiaellátásban akár biomasszára is, bár ennek nincs igazi jelentősége a léptékek miatt. Jórészt ezeknek kellene fedezniük a fogyasztás napi ingadozása révén csúcsidőben előálló áramigényt.
Ha mondjuk sikerülne a személygépjárműközlekedés 50%-t átterelni elektromos meghajtású járműre, az a villamosenergiafogyasztás, a termelés és a villamosenergiarendszerünk szempontjából mit vonna maga után. Milyen követelményeket, milyen rendszerigénye lenne ennek és mekkora fogyasztás generálna.
Ez még mindig nem elégséges, nézd már meg a nagyságrendeket. Ha még ide áttereled a közlekedést ("elektromos autó"), összeomlik a rendszer, egyszerűen nincs elég kapacitás! Még ha atomerűműveket is telepítesz, és a vízenergiát is teljesen kihasználod, mert ami hiányzik, az a várható napi ingadozásnak megfelelő mértékű tárolókapacitás.
Ha még a fosszilis erőműveket is egy az egyben le akarod kapcsolni, nincs az az irdatlan beruházás, amivel a működőképességet fenn lehetne tartani. Marad az együttműködés (ami nekünk lényegében áramvásárlást jelent), annak is megvannak a nehézségei.
Magyarországnak jelentős kiaknázatlan készletei vannak. Lényegében a meglévő vízenergiakészleteinket nem hasznosítjuk.
Nincs egyetlen erőművünk se a Dunán, pedig négyet építhetnénk, a Tiszán csak kettő üzemel pedig további három építése lehetséges lenne. A jelenlegi vízerőkihasználás (48 MW körül) tízszeresét (500 MW fölött) nyerhetnénk ki folyóinkból +egy 1200 MW-os Prédikálószéki SZET-et építhetnénk.
Mo. fogyasztása jelenleg 6000 MW csúcsidőben, völgyben 2000-3000 MW.
Paks 1750 MW.
Prédikálószék 1200 MW-ot bírna.
De ha áttereled ide a közlekedés energiaigényét, a fogyasztás többszörösére ugrana, egyben az áthidalandó különbség is.
Megoldást jelenthet országhatárokon átnyúló együttműködés. Némi gond, hogy ha hosszútávú szállításról van szó, az veszteséges; rövidtávon ellenben nagyjából egybeesnek a csúcsidők. Ennek ellenére csinálják, ha jól rémlik, pár 100 MW megy ide-oda.
OK, már rájöttem. Elég komoly energiaügyi szakemberektől (akik részt vesznek a magyar energiaellátás tervezésében), előadásokon felvetett kérdések kapcsán azt hallottam, hogy nem lehet elegendő mennyiségű ilyen tárolókapacitást Mo-n találni ahhoz, hogy mondjuk az atomenergia arányát a segítségével a jelenleginél sokkal nagyobbra lehessen növelni. Tény, hogy ehhez nem értek részletesen, elhiszem nekik.
Természetes vízenergia tartalékunk pedig gyakorlatilag nincs.
Nem tudok olyan áramtárolási módról, aminek a hatékonysága jelenleg megfelelő lenne. Még a nevezetes víztárolós-felszivattyúzós-csúcsidőben leeresztős megoldás sem működik, csak nagy magassági szintkülönbségekkel tarkított domborzatú országban (egyébként nagyon nehéz teljesen mesterséges úton úgy kialakítani, hogy a hatékonysága megfelelő legyen).
Igaz, nem több mint 40%. A kérdés ennél bonyolultabb, de mégis az a helyzet, hogy az elektromos autók fogyasztásának túlnyomó részét is ilyen forrás fedezné.
Az alaperőművek (atomerőmű, vízierőmű) nem tudnák, mert a közlekedés nagy napi ingadozást mutat, azaz ezt csak csak napon belül változtatható teljesítményű forrás tudja fedezni. Az energiaellátásban kétféle erőmű van: alaperőmű (tipikusan atom/víz) vagy csúcserőmű (tipikusan fosszilis).
Ez pontosan így van. Ráadásul a földgázt is importáljuk. Ám még a kettő együttes részesedése az elektromos áramtermelésből se több mint negyven százalék.
A földgáz is CO2 emissziót jelent a légkörbe. Semmivel nem jobb, ha az elektromos autóm áramát földgázból állítják elő. Nem is beszélve, hogy abban metán is van, ami sokkal (kb. 20-szor) potensebb üvegházgáz, és annak egy része is a levegőbe kerül.
Jelenleg a globális szocialistáknak, mint már írtam, nincsen számottevő érdekérvényesítő képessége.
A jelenlegi nemzetközi szervezetke vertikálisan épülnek fel, azaz ráépülnek a nemzetállami szintre: államokat tömörítenek, a szervezetekben államok ütköznek.
Akkor lesznek majd számottevő globális szocialisták (és más hasonlók, pl. globális konzervatívok), ha horizontális lesz a felépítés, azaz az érdekek összeütközése országhatárpkon átnyúlóan szerveződő csoportok között történik meg. Jelenleg a gazdasági szféra (multinacionális szerveződések képében) van leginkább előrehaladott állapotban efelé, de még mindig nem használja ki a benne rejlő teljes lehetőséget. Ld. (188) alatt írottakat.
Ezt persze a nemzetállamok nem nézik jó néven, innen az állandó összeütközés multik és nemzeti csoportosulások között.
A globális baloldal embrionális formája azokban a szervezetekben van meg, amik jelenleg "globalizációellenesnek" minősítik magukat, és a G-8 összejövetelein happeninget szerveznek. Meg Greenpeace, és hasonlók. De ezek még nagyon kevéssé kialakult, kis érdekérvényesítő képességű csoportok, a kifejlett globális baloldal nagy valószínűséggel meglehetősen más lesz (előre megjósolni persze nagyon nehéz, hogy pontosan milyen formában jelentkezik majd).
A kyoto-i szerződés körüli kavaráshoz ezek kevesek lennének. Ellenben a nemzetállami önzés ebben a vertikális felépítésben sokkal inkább, és meg is teszi: mindenki a saját pecsenyéjét sütögeti. India, Kína azzal érvel, hogy náluk kicsi a per capita kibocsátás, ezért nem vállal; USA azzal, hogy ha ők nem vállalnak, akkor semmi értelme (ez is igaz), ezért ő is kimarad, mert ha nem, akkor versenyhátrányba kerül. Ez szimplán azon múlik, hogy jelenleg a globális szerveződésnek a vertikális része dominál, amikor is a nemzetállami önzés gyakorlatilag minden kooperációt meg tud torpedózni. A kooperáció a jelenlegi vertikális struktúrában nem kifizetődő, ezt elemeztem már korábban, ld. (156)-ban:
"a nem kooperáló ország előnyre tesz szert, mivel fenntarthatja gazdasági növekedését. Az elsőként belépők vállalják az áldozat túlnyomó részét, az USA akár erre is játszhat. Ő nyugodtan elvan egy ideig, kimarad, fejlődik és közben fejleszt. Majd 10 év múlva beszáll, sokkal kisebb áldozatok árán sokkal nagyobb és látványosabb eredményt ér el, mint azok, akik nagy nehezen, áldozatok árán addig is vágtak."
Viszont az idővel természetes módon nő az egymásrautaltság (USA ktsgvetési hiányát pl. Kína finanszírozza stb.), és ez még csak fokozódni fog. Lassan csökken a nemzetállami szuverenitás szerepe, és előtérbe kerülnek a horizontálisan szerveződő érdekcsoportok. De sok lépés kell még ahhoz, hogy tényleg ezek váljanak a nemzetközi politikai meghatározó szereplőivé.
A folyamat ellen abszolút természetes módon pont azok az országok tiltakoznak, amik a jelenlegi felállás haszonélvezői, azaz a nagyhatalmak, közülük leginkább az egyetlen szuperhatalom, az USA. Másrészt ezekben az országokban is vannak, akik látják az elkerülhetetlent, de azért (érthető) módon ők is úgy próbálnak belemenni, hogy az ő országuk minél jobban járjon a végén.
Az EU pl. azért támogatja a horizontális struktúrák erősítését, mert eleve már önmagán belül is ebben az irányban elkötelezett: Európa másképp nem is tud globális tényező lenni, csak mint unió.
Nem kell feltenni azt, mert mint már magyaraztam, az elektromossaggal mukodo autok IS olajat hasznalnak, csak nem kozvetlenul. Valahol mashol valaki olaj-alapu uzemanyagot eget hogy elektromossagot termeljen. Az megy, tobbszoros attetellel es veszteseggel a kocsiba. Az elektromos auto az egyik legnagyobb "termeszetvedo" szemfenyvesztes. Jó, a fust valahol mashol lesz (de lesz, meg CO2 is, meg minden).
Ha az elektromos autóhoz nem olaj elégetése, hanem más úton, például szén elégetése, atomenergia, vagy vízenergia útján jutunk, akkor nem értem mi a gond! Az elektromos autó kiküszöböli az olaj használatát a gépjárműközlekedésben. Tehát helyi viszonylatban úgy ötven százalékkal csökkentené Magyarország kőolajfogyasztását, ha elektromos autók használatára állna át a magyar lakosság néhány emberöltős távlatban.
2004-ben Magyarország villamosenergia termeléséből 2,2%-al részesedik a kőolaj, míg a földgáz 35,2%-al. forrás
Tehát az áram elhanyagolható mértékben származik olajból.
Magyarán ha Magyarországon lecseréled a robbanómotoros autódat elektromos üzeműre, akkor pontosan annyi kőolajszármazékot spórolsz meg, amennyit a robbanómotorosba tankoltál volna.
2003-ban a folyékony szénhidrogének felhasználásából 55,6%-ban a közlekedési szektor részesedett. forrás Azok is, mind, vegulis az olajbol (vagy szenbol) jonnek.
??? Itt konkrétan a robbanómotorokban elégetett kőolajszármazékokról van szó. Jelenleg szinte biztos, hogy egyetlen csepp kőszénből előállított benzint se tankolna Magyarországon ezért nem értem, miről beszélsz!
Ja hogy te specifikusan Magyarorszagra gondolsz? Nem tudom mennyi koolaja meg foldgaza van, de tudtommal nem sok.
Persze. Alább is erről írtam és ez egy konkrét példa, amivel lehet kezdeni valamit és nem a nagy általánosság.
"Elmeletileg igy van. Gyakorlatilag a jelenlegi felallasban az olaj az egyetlen elegge koncentralt energiaforras, ami elegseges a mai szintu energiaigenyre."
Feltéve, hogy robbanómotort használunk a személygépkocsijainkban.
Nem kell feltenni azt, mert mint már magyaraztam, az elektromossaggal mukodo autok IS olajat hasznalnak, csak nem kozvetlenul. Valahol mashol valaki olaj-alapu uzemanyagot eget hogy elektromossagot termeljen. Az megy, tobbszoros attetellel es veszteseggel a kocsiba. Az elektromos auto az egyik legnagyobb "termeszetvedo" szemfenyvesztes. Jó, a fust valahol mashol lesz (de lesz, meg CO2 is, meg minden).
2003-ban a folyékony szénhidrogének felhasználásából 55,6%-ban a közlekedési szektor részesedett. forrás
Azok is, mind, vegulis az olajbol (vagy szenbol) jonnek.
"Komoly realis akadalyok vannak. Uj energia kizarolag a Nap iranyabol johet."
Nem új energia kell, nekünk tökéletesen jó a régi is csak minnél nagyobb mértékben váltsuk ki a kőolajat és a földgázt. Mivel ez nekünk nincs és mindkettő beszerzése problémás lehet.
Ja hogy te specifikusan Magyarorszagra gondolsz? Nem tudom mennyi koolaja meg foldgaza van, de tudtommal nem sok.
gondolkodj el, olvasgass, tájékozódj a banki világban...
tudod 250 fejlett gépet (f-35) tudnak felmutatni, több mint 4000 szu-30, szu-33, mig-31, yf-288 ellen... india, kína a világ fele... az arabok, franciák, németek, orosz, a világ másik fele...
anglia tartózkodik...
usa, izrael, 198 milka... és tökre elvannak adósódva... a világuk a kőolajra épül... tankerekkel szállítják oda a fél világon keresztül...
a cionnista héberek és szkientek uralják a butaságaikkal mind a két álnemzetet...
az usa megosztott, fehérek és feketék, vagy spanyolnyelvűek az gazdag angol államok ellen...
fokozódó termászeti katasztrófák...
a világon eluralkodó, amerika és héberellenesség, és a tetteik alapján ítélik el őket...
nos... az akasztás előtt őrjöng úgy az elítélt bűnöző, mint ahogy a pincsikutyák rázzák most a rongyot...
Ők a világ urai és tényleg tegyenek is magasról mindenre ami csak akadályozná őket, mert nekünk igencsak kényelmes és előnyös ez az uralom. Talán csak a dualista monarchia volt ilyen frankó, mint most. Jó, persze lehetne egy kicsivel jobb a helyi kormányzatunk, de ez már végképp nem tartozik ide.
igen, úgy fest, hogy az indiai autós társadalom még várat magára pár évet. addig kéne előállni egy szénbenzinnél és földgáznál olcsóbb autóhajtási móddal. de ehhez nem szabadna megvárni az olaj elfogyását, mert az egy újabb évtizednyi időveszteség.
nagy szolgálatot tennél, ha a nemzeti tudat "erősítése" végett Te tennéd be, hogy a közlekedésben elégetett szénhidrogének menniysége hogyan oszlik meg országonként... Nehogy véletlenül valaki a kínai olajéséggel magyrázza ezt kizárólagosan!
Ráadául a grafikon szemléletesen mutatja, hogy miközben az összfelhasználás milyen arányban csökken azon belül hogy nő a gépjárművek igénye...
És ekkor talán lenne egyel több közöttünk aki felismerné USÁKIA felelősségét!
