Keresés

Buzgó Mócsing:
Végre valaki, aki értelmesen tud megvitatni egy témát! :)
A plusz energiából hő lesz, amennyiben nem tudja "hátralökni" a részecskét amivel ütközött, ha gyorsítasz akkor elöbb utóbb átégetne a fénysugár, mert egységnyi idő alatt jóval több fény ütközik, ami gyakorlatilag megegyezik a fényerősség növekedésével.
Gondolj arra, ha egy teniszütővel nagyon erősen ütsz egy labdába, akkor átszakad az ütő.

nem ;-)))
akar szembe mesz vele
akar elfele futsz tole, mindig annyival gyon (megy)

Mindegy, milyen a pálya alakja, ha időben állandó, tehát pár hónap alatt nem vált ellipszisből körre, vagy fordítva... És nem. :)

Hogy a hold mikor jon ki, abba bele van kalkulalva az ellipszis...:)
De ehhez kepest jelentkezik a + - differencia.

Buzgo Mocsing, itt van a kutya elasva!
HA ervenyes lenne az altalad vazolt (egyebkent hetkoznapi eletunkbol jol ismert) sebessegosszeadasi szabaly, akkor azt kellene tapasztalnunk, hogy amikor mondjuk kozeledsz a fenyforrashoz, nagyobbank mereda feny sebesseget, mint amikor tavolodsz tole.
Ezt a kulonbsoget megprobaltak kimutatni Michelson es tarsai a mult szazad vegen, majd belerepedtek eveken at, de NEM SIKERULT ! Pedig igen pontos muszerekkel babraltak. Erre jott Einstein, aki azt mondta: Ha valamit ennyire nem lehet kimutatni, akkor az nincs. Tehat vonjuk le a kovetkeztetest, ahogyan Newton ota szamolgatjuk az egyik vonatkoztatasi rendszerben mert sebessegbol a masikra vonatkozot (azaz en 50, velem szembe 60, az egy 110-es karambol), az nem jo.... Olyan transzformacios formulakat kell talalni, ami nemtul nagy sebessegek eseten jol illeszkedik a newtoni dolgokhoz (tehat adja a 110-et:), de jol irja le a feny "fura" viselkedeset is. Es errol szol a specialis rel. elmelet.....

Ez tényleg zseniális.
Csak akadékoskodásnak: Nem lehet, hogy a hold azért jött ki annyival később, mert a pályája ellipszis volt kör helyett?

(ezt csak azért kérdezem, hogy tényleg igy van-e minden kétséget kizáróan? )

a) Valoban a Jupiter holdak fedese volt az elso esemeny, ami alapjan tudtak merni a c-t. (Olaf Ro:mer dan csillagasz, 1675) Nagysagrendileg jol merte.
b) Bradley aberracion alapulo modszere (keretik nem sandan vigyorogni:) (1728)
A fenyaberracio lenyegeben ugyanaz, mint amikor a vonaton ulsz, es a foldhoz kepest fuggolegesen eso esocseppek megdolt nyomot hagynak. A vonat sebesseget ismerv nemi szogfugvenyekkel ki lehet szamolni a doles szogebol a zuhano cseppek sebesseget.
vonatFold
esocsepp-feny
A dolog persze nem ilyen egyszeru, de mukodik...
c)Fizeau modszere (1849)
Forgo fogaskereken at fenysugarat bocsatott egy tukorre. A fordulatszamot novelve egyszercsak nem eszlelheto visszavert feny, mert ami eppen atjut egy foghijon, az vizzsaverodve eppen a kovetkezo fogat trafalja el. -sotet lesz.
Ismerni kell a fordulatszamot, a kerek adatait, ebbol kisamolhato, hogy mennyi ido alatt fordul el egy fognyit, s ebbol az idobol, valamint a tkor-fogaskerek taavolsagbol kiszamolhato a c.

Ennel persze joval korszerubb modszerek is vannak, de nem sorolnam tovabb....
Bocsesz ha hosszu volt...:)

Mar nem emlexem pontosan, de a gimnaziumi vagy kozepiskolai fizika konyvben van harom keplet. Az egyik a sebesseggel kapcsolatos, ugy van kitrukkozve, hogy az abszolut hatarsebesseg a fenysebesseg legyen, ennel nagyobbat ne lehessen kihozni. Egy masik a tomeggel kapcsolatos, a sebesseg novekedesevel no, hetkoznapi sebessegtartomanyban ez elhanyagolhato, fenysebesseg kozeleben a a mozgo test tomege elszall a vegtelenbe. A harmadik azt hiszem, az ido relativitasaval kapcsolatos. Ha tobbet akarsz tudni, akkor egy muszaki foiskola vagy egyetem fizikaanyagat javaslom tanulmanyozasra.
Szerintem ezt a sok gyakorlatisas es hasznos informaciot jobb egyszeruen elhinni ;)

Olaf Römer, dán csillagász 1675-ben. Akkoriban már egészen pontos ingaórák voltak, és azt figyelték meg, hogy a Jupiter holdjai hol előbb, hol később bukkannak fel, mint kellene.
Amikor a Föld és a Jupiter a saját pályáján épp átellenben van egymással, akkor a fény sokkal hosszabb úton jut el a négy Jupiter-holdról a Földig, mint akkor, ha Föld-Jupiter együttállás van. Gyakorlatilag földpálya teljes átmérőjét vagy meg kell tennie a fénynek, vagy nem. Tehát, mivel a Jupiter holdjának (mondjuk) felbukkanási idejét pontosan ki lehet számolni, azt pedig meg lehet mérni, hogy ehhez képest mennyivel később ér ide a fény (mondjuk) a legtávolabbi helyzetben, és még a távolságot (földpálya átmérője) is ismerjük: innen már könnyű...
Römer 22 percet mért eltérésnek (valójában 16 körül), és Cassini 1671-ben 280 000 000 km földpálya-átmérőt számolt (valójában 300 000 000 km).
Ezekből egészen jó eredmény jött ki (1675-ben!), vagyis fénysebességre 210 000 km/sec.
Szerintem tudtak az öregek, na. :)

AndreWWW
Ha én egyenesen belerohanok a fénybe, akkor rólam a fény visszaverődik a fényforrásba, fénysebesség + az én sebességemmel, nem?

Nem gondoljátok, hogy egy kicsit sántít az a képlet, hogy:
a fény sebessége=a fény sebessége + a jármű sebessége
vegyük már észre: a fény attól még nem fog gyorsabban menni, mert te közeledsz hozzá, ugyanúgy ahogy nem fognak megbüntetni gtyorshajtásért, ha 50-nel mész a rendőr pedig szembe jön egy biciklin 15km/ó-val!

Persze hogy E=mc² :)

Az altalad vazolt urszondas esetnek ehhez nem sok koze van. ezeknek a kutyuknek a palyajat piszok pontosan ki lehet szamolni elore mar a newtoni mechanika alapjan is, csak az a fontos, hogy minden szamottevo tomeggel rendelkezo egitest gravitacios hatasat bekalkulaljak. Tehat hogy peldadnal maradjak, ezek ismereteben ki lehet szamolni, hogy pontosan mikor, milyen gyorsulassal, mennyi ideig, milyen iranbyan kell a szondat kiloni, menet kozben hol es milyen modosito manovereket kell vegezni ahhoz, hogy ot ewv mulva mondjk ezer km pontossaggal celba erjen.
A relativitaselmelet gyakorlati alkalmazasa? Hmmm, talan az atomenegia, mas nem jut eszembe. Annak igen sok koze van az E=mc₂-hez...
Udv: teja

Annakidején egy fizika professzorommal én is alaposan összevitetkoztam - a vizsgán - a fény abszolut sebességéről. Hasonlóan a zseblámbás példát vettem elő, meg a közel fénysebességgel száguldó jármű reflektorának fény-sebességét, de valahogy úgy maygarázta Nébli tanár úr, hogy a fénysebesség megközelítésekor megnövekszik a tömeg, illetve a geometriai méret és ez a növekedés az abszolut sebsségi határ megközelítésekor rohamosan növekszik, így sehogy nem léphető át.
Tegyük azonban mindjárt hozzá, hogy az Einstein-féle elméletek mind a haygományos terekre ( tehát nem a Bólyai-Lobacsevszij által leírtakra) vonatkoznak. Volt továbbá - állítólag - Einsteinnek egy harmadik elmélete is, amelyben az idő-tényező az előzőek alapján, mint meghatározott, [magyarul befolyásolható] volt. Tehát elméletileg ez megnyitotta volna az utat az időutazáshoz, vagy más, a téridő szerkezetéből következő egyéb, általunk még föl sem mérhető területhez. Ezt a művét Einstein idős korában - megincsak állítólag - visszavonta, azaz megsemmisítette, talán épp az atomefgyverkezés lehetett az oka, ki tudja.

DomiG
Most látom csak, hogy mit irtál??

Gyakorlati alkalmazás:
Nagy sebességgel (a fényével összemérhető) mozgó eszközök pálya-módosításaihoz a fedélezeti óra korrekciójának számítása az Einsteini formulák szerint.

Ezzel azt akarod mondani, hogy egy ürhajó fedélzetén másképp megy az óra????? Ez komoly? Mi köze van egy szerkezetnek az időhöz. Ez csak egy mechanikus szerkezet, aminek mindenhol egyformán kellene müködnie.
Amennyiben egy mechanikus szerkezet odafönn lassabban/gyorsabban müködne, akkor pl. a gépek, számitógépek, stb. is azt tennék?? Esetleg az emberi szervezet is? És ezért öregszünk ott lassabban?

Félreértettelek?

Ha jól tudom, úgy, hogy azt tapasztalták, hogy a Jupiter egyik holdja pár perccel később bukkant elő, mint amikor kellett volna. Na a számított és tapasztalt időpont közötti különbség és a hold távolsága alapján számolták ki.
Amúgy a falon mászkáló zseblámpa-fényben nem vagyok biztos (mármint hogy az gyorsabban megy a falon, mint a fény). Épp az alényeg, hogy semmi sem megy gyorsabban, nem? Ha a fényforrás felé rohansz mondjuk fényseb/2-vel, akkor a fény sebességew hozzád képest még mindig csak 300.000km/sec. Ebből következik, hogy ha a sebesség változik, akkor az egyenletben egy másik számnak is változnia kell - és ez az idő.

Bevallom, még nagyon keveset hallottam tőle, inkább csak róla.

Amiből itéltem, hogy van egy könyve, ha jól tudom valami Bébi-galaxisok a cime, és ez egy kicsit sci-fisnek tünik nekem.:((

De mint mondom, alaposabban megnézem magamnak.

en csak a vonatok meg merorudak reszre gondoltam
es most eppen nem is ertem ;-))), csak emlekszem ,amikor olvastam azt montam , nahat!

"fenypacni a fenysebessegnel gyorsabban mozog"
- a fénypacni nem mozog, csak a zseblámpa fénye máshonnan verődik vissza, de az már nem ugyanaz a fény lesz

"Tudom, hogy szentségtörés ilyeneket mondani, és minden tiszteletem Hawkingé, de amennyit hallottam tőle, ő csak álmodozik:(( "

Hat, anno az Einsteini gondolatok is almodozasnak tuntek :))
Hawkingnak tobb elmeletet is igazoltak mar a kiserletek, valamit biztos tud a srac, bar ketsegtelen, hogy soksok elmelete var meg bizonyitasra.

"Azt hiszem, a végtelen fogalma csak elméletben létezhet, mert olyan nincs, hogy valami tényleg végtelen."
- De olyan sincs, hogy a világegyetemnek vége van, mert ahhoz meg kellene gyözödnünk arról, hogy "mögötte" nincs semmi márpedig akkor létezik a "mögötte".

Köszi, márt elolvastam az ajánlott weboldalt, és minden világos.
Könyvem van nekem is - igaz, nem amelyiket ajánljátok - de abból nem tudtam kihámozni:((

Most már más kérdéseket tettem fel, amikre jó lenne, ha valaki tudna válaszolni!

1999-05-30 18:58:42
1999-05-30 21:19:06

bubu
Tudom, hogy szentségtörés ilyeneket mondani, és minden tiszteletem Hawkingé, de amennyit hallottam tőle, ő csak álmodozik:((

igen jol ertheto meggondolas van Az ido rovid toreneteben (Hawking) is

Albert Einstein: A relativitas elmelete.

Kicsi szurke konyv, eleg sok helyen lehet kapni. Asszem ennel jobb forrast nem talasz ;

Egyáltalán honnan tudják, mi a fény sebessége, és hogyan/ki mérte meg?

Almák a függőágyon :)

hirtelen mod, a'la Hopkincs: Ketfele relativitaselmelet van, a specialis meg az altalanos.

Specialis: Az informacio (hatas) terjedesenek sebessege veges. Ezt a sebesseget az elektrodinamikabol lehet tudni, a feny vakuumbeli sebessege. Ez nem jelenti azt, hogy valami ne tudna a fenysebessegnel gyorsabban mozogni (pl a zseblambat forgatod, akkor egy eleg messzi falon a fenypacni a fenysebessegnel gyorsabban mozog, de nem visz at informaciot az egyik helyrol a masikra). Ha ezt a feltevest osszekombinaljuk a "kauzalitassal" (akarhogyen nezem, az okozat nem elozze meg az okot), akkor mar keszen is van a specialis relativitaselmelet.

Altalanos: bonyolultabb, a gravitaciot is bevonja a jatekba: A tomeggel rendelkezo testek deformaljak a teridot. Mostmar csak azt kene megmagyaraznom, hogy mi az a terido, es hogyan deformalja el a tomeg ...

Gyakorlati alkalmazás:
Nagy sebességgel (a fényével összemérhető) mozgó eszközök pálya-módosításaihoz a fedélezeti óra korrekciójának számítása az Einsteini formulák szerint.

Oltran
Ezen már én is gondolkoztam.
Azt hiszem, a végtelen fogalma csak elméletben létezhet, mert olyan nincs, hogy valami tényleg végtelen.

Különben végre megértettem a relativitáselméletet, fogok virágot küldeni annak aki irta ezt a weblapot, meg persze Trebitschnek is...:)))
Már nagyon régen fúrta az oldalam.

(Emlékszem az általános iskola alsó tagozatában már azzal szekiroztam a tanárnőt, hogy ha a haladó vonaton a haladás irányába repül egy légy, akkor annak mi a sebessége? :))) Legtöbbször elintéztek azzal, hogy ne kötekedjek:((

sőt, nem is lehet, mivel a gömbön kivül is van valami, szóval ha azzal hasonlítgatjuk, akkor a mi terünkön kivűl is van valami, csak éppen mi sohase nem fogunk tudni eljutni oda.