Csak egy szűk folyosón mehettek volna tovább, a hegyeken át görögbe, toronyiránt megmászva - mivel a bulgárok majdnem a tengerig elzárták délről. Örültek, hogy Durazzoba elvánszorogtak... aki lemaradt nem partizán, hanem fogoly lett (több, mint 150 ezer).
Nem vagyok albán specialista, de úgy tudom, hogy a török megszállás után a többségük beolvadt, pl. áttért mozlim hitre, s az ifjútörök mozgalomnak erős albán szálai voltak. A török főtisztek közt számos albán származású volt, pl. Abdulrahman, az utolsó budai pasa is, s befolyásuk az idő előrehaladtával csak erősödött. A szerbek ellen előszeretettel használtak albán katonaságot a törökök - s tudtommal nem lázadtak ez ellen, sőt előszeretettel erőszakoskodtak a "békés" szomszédokkal.
A WWI-ben sem a szerbekhez, olaszokhoz (antant) álltak, hanem az OMM-hez, a WWII-ben pedig még erőteljesebben megjelent a szerb-albán ellentét. (voltak bosnyák SS-ek, a Handzsár hegyi hadosztály, nevükben is szerepelt, hogy mozlimok). Szóval Jugo messze nem volt a népek barátságának bölcsője. Mivel ez flotta topic ezért itt a témát befejezettnek tekintem részemről.
eddig csak olyan tényeket soroltál fel, amiből közvetlenül nem következik az albánok szerbellenessége. a linket meg szerintem el sem olvastad :)
egyébként 1) de, mehettek volna: a hegyekbe partizánnak. vagy a hegyeken keresztül görögországba. 2) középkori gyökerei biztosan nincsenek, ezt tényleg rosszul tudod, nézz utána. A Karagyorgyevics család is részben albán pl. sokkal inkább jellemző a békés együttélés.
a második világháborús példád meg eleve irreleváns, akkor a horvátok is ölték a szerbeket, 20 évvel előtte meg egyesülni akartak velük. sőt! a szerbek maguk is ölték a szerbeket :)
Tévedésben vagy, elég erősen, ez nem a Golf-áramlat:) 1, a Vardar völgyét a bolgárok kezárták, s már közelítettek Dél-Albániához, tehát 3 oldalról bezárult a harapófogó, más irányba NEM MEHETTEK csak Albániába.
2, dehogy Milosevics terméke, középkori gyökerei vannak, de elég arra utalni, hogy az Albánok Monarchia pártiak voltak, sok be is állt önkéntesnek, mikor megérkeztek a magyar-osztrák csapatok WWII-ben az albánok a németek oldalán harcoltak a szerbek ellen, elég keményen, pl. Szkander Bég SS hegyi hadosztály nem éppen a szerb önkéntesekből alakult meg:)
az albán - szerb konfliktus 80 utáni, a milosevics korszak terméke. amiről te írsz annak semmi köze az albán - szerb viszonyhoz, albánia függetlensége OM-szerb meccs volt, az OM nem akarta kiengedni a szerbeket az adriára. ha az albánok a szerbek ellenségei lettek volna, akkor a szerbek nem albán területre menekülnek.
dede, Albániát a szerbek a Balkánháború idején be akarták kebelezni, csak a Monarchia fellépése akadályozta meg. Szóval albánok már ekkor sem kedvelték a szerbeket, hogy a török időkre ne utaljak, s egyebekre...
Nem lett volna egy sétamenet... hegyeknek felfelé, ellenséges albán lakosság között, akiknek ugyanúgy otthon van a flintájuk, mint a szerbeknek saját hegyeik közt... s még üldözik is, a fele lemorzsolódott volna, s talán a foglyokat is sikerül kiszabadítani.
üldözték őket és szerették volna szőröstül, bőröstül elfogni, a flotta is szeretett volna közbeavatkozni, csak nem tudott (mert) Horthy a Novara sérüléseinek javításaival magyarázta, mintha más hajó nem is létezett volna (nyilván csak a sajátjáról szólt, Haust nem akarta bírálni, a klasszikus Horthy lojalitás iskolapéldája). Így olasz, francia, angol hajók szép kényelmesen elszállították a szerbeket és a K. und K. foglyokat. Mikor , mint írtam Durazzót megostromolták a K. und K. szárazföldi csapatok akkor az olaszok majdnem az összes csapatukat evakuálni tudták a tengeren át.
Horthy Miklós: Emlékirataim 134. oldal, olvasd el :P Durazzóból Korfura zavartalanul átszállították a szerb hadsereg maradványait, 134 ezer embert ( + a foglyokat, amit Horthy elfelejtett, mert nem nagy dicsőség volt a flotta számára).
Akkor te is rosszul tudod, olvasd el Julier Ferenc ide vonatkozó fejezetét, vagy a flotta történetével foglalkozó könyvek is említik, talán még Horthy is az emlékirataiban. Az albán partokon gyülekeztek, s onnan szállította el őket az antant hajókkal, valamint a 23 ezer osztrák- magyar hadifoglyot is.
ezt bizony rosszul tudod, mint porta jelezte is. A K. und K. flotta pedig érdemben nem fejtett ki ellentevékenységet, pedig szerettek volna. Sőt, az olaszok partraszálltak Durazzoban (Albánia), ahonnan egy magyar népfelkelő hadosztály és két osztrák dandár verte ki, az olaszok tengeri úton evakuálták a csapataikat.
Azt tudni kell, a szerbek annyi fegyvert vittek el kb. mint az angolok 1940-ben Flandriából, tehát Korfun jó időbe telt mire újraszervezték a szétvert csapatokat, majd felszerelték.
nem érted amit mondok. Korfura már ÁTSZÁLLÍTOTTÁK őket! nem kényszerből, hanem hogy ne albánia vagy görögország kényszerüljön ellátni őket. ezen kívül meg korfu már jócskán túl van az otrantói szoroson, azon meg a monarchia flottája nem jött ki. a szerb haderő azon a ponton hogy albán területre menekült, már nem volt elkapható.
Az Adria jellegzetessége, hogy a horvát oldal mély, az olasz oldal lapályos. A fronthoz legközelebbi olasz kikötő valóban Mestre volt, de: 1, közel sem vagyok benne biztos, hogy a nagy merülésű szállítóhajókat a WWI-ben egyáltalán képes lett volna fogadni (amelyek jöttek az USA-ból, Angliából), móló méret, medence mélysége, daruk teherbírása ...) 2, a vasúti csatlakozás kiépítettsége a kikötőhöz...
A legközelebbi komolyabb olasz kikötő Ancona volt, az meg messzebb volt a fronttól, mint Genoa mélytengeri kikötője, ahonnan ráadásul vasúti fővonal ment Udinéig.
Szerintem, ha Mestre alkalmas lett volna a kirakodásra, akkor használták volna az olaszok. Szépen partmenti hajózással, amit megvéd a partvédő tüzérség, a repcsik - a sekély víz miatt a tengók meg nem vethetők be ellene...
Elméletileg a a 12 löveg valóban több lövést képes leadni, mint a 8, viszont ne feledkezzünk meg arról, hogy a 381 mm-es lövedék súlya több, mint duplája a 305-ének, tehát találat esetén arányosan nagyobb a rombolóereje.
Ráadásul az a 2 csomó óriási különbség a tengeren, pont annyit jelent, hogy nem tudja kimanőverezni az erősebb tüzérségű hajót, hanem még az van előnyben...
az Antantnak miért nem lett volna érdeke az Adrián némi kis szabad hajózásra? Szerintetek honna olcsóbb ellátni az olasz-szövetséges alakulatokat utánpótlással? Az olasz csizma nyugati oldaláról, vagy pl Mestréből? Lett volna érdeke szabad hajózásra, de nem próbálkozott vele. Végül is szép lassan az Adria Monarchia felöli oldala a Központi hatalmak kezébe került.
2. volt itt mübenzinről szó, milyen hajókat hajtottak benzinnel? Volt egy pár tengeralattjáró, ami eredetileg benzin és nem dizel motoros volt. Ja és a legfontosabb, a MAS-ok is Paggio motorokkal volt építve. ( Arról a Paggióról van szó, akik a robogókat találták ki, a IIVH után.)
Szia, tényleg nem neked szólt, ne haragudj, bár egy dologban tényleg vezetett a a flotta, a három löveges tornyokat először a Tegetthof osztályra szereltek. Igy 12 db 30,5 feles volt 8 db 38-as ellen. Nem teljesen egyértelmü melyik a jobb. Sebességben egyértelmüen a Monarchia hajói nem voltak a legjobbak. Viszont kiképzettségben, fegyelemben igen. Édesviz
Feladatfelosztás szerint a Balti-tenger az oroszok reszortja volt. Mikor látták, hogy nem bírják megoldani, akkor az angolok beküldtek egy tengó flotillát. Az Adriai-teherszállítás töredéke volt a Baltinak, ráadásul közvetlenül partmenti, a tüzérség hatókörén belül, sekély vízben. Ezért nem volt érdemes se hajókat, se tengókat kockáztatni. Az angolokat két dolog érdekelte: 1, biztosítsák saját tengeri ellátásukat 2, elvágják Németországot ( még az élelmiszert is blokád árúvá minősítették, ami ugyebár nem hadianyag).
Ezen kívül volt pár mellékhadszintéri kezdeményezésük. pl. Dardanellák bombázása, majd Gallipoli. De az Adriához az angoloknak semmilyen érdekük sem fűződött, a Földközi-tengerért felelős franciáknak is csak minimális ( pl. Cattaro bénítását letudták pár nehézlöveg felküldésével a montenegroi Lovcen-hegyre.
