Keresés

Részletes keresés

rumci Creative Commons License 2006.02.11 0 0 449
Kezdjük a végéről!
Az angol nyelv oktatása rendes szókapcsolat, három szóba is írjuk, hiszen nincs okunk semmiféle egybeírásra.
Ha ebből a birtokviszonyból jelöletlen összetételt akarunk gyártani, akkor az előtag az angol nyelv lesz, az utótag pedig az oktatás. Igen ám, de ha egy összetétel előtagja szókapcsolat, az gondot okozhat, erre ad (vitatható, de jelenleg egyedül szabályos) megoldást az ún. második mozgószabály. A szerint ilyenkor a különírt előtagot alkalmilag egybeírjuk, és ahhoz kötőjellel kapcsoljuk az utótagot, tehát: angolnyelv-oktatás a helyes válasz.
De Angilában is oktatnak mindenféle nyelvet, ha ezekről akarunk beszélni, akkor az angol nyelvoktatás írásmód lesz a célra vezető
Előzmény: vera13 (448)
vera13 Creative Commons License 2006.02.11 0 0 448

Sziasztok

csak véletlenül találtam erre a forumra, de nagyon örülök. hogyan kell írni:

angolnyelv oktatás

angol-nyelv oktatás

angol nyelvoktatás

 

és ha még egy -a- betűt teszek a végére?

oktatása

csak a fél szabály jutott eszembe és mikor le akartam írni nem tudtam:(

köszi a segítséget

LvT Creative Commons License 2006.02.02 0 0 447
Kedves cecilke!

Ahogy rumci megadta az üzembehelyezési okmány két szó, hiszen melléknév és főnév egyszerű jelzői kapcsolatáról van szó. A naracssárga jelzőt sem írjuk össze a jelzett szóval.

Az üzembehelyezési egyébként is egy szó. A főszabály úgy szó, hogyha egy többszavas szókapcsolathoz egynél több képző járul, akkor egybeíródik (egy képző esetén még nem). Hagyományos kivétel persze lehet, de a kivétel itt leginkább csak ott van, hogy már az egyképzős származékot is egybeírjuk. Tehát üzembe helyez alapkifejezés + 1. képző: -és > üzembe helyezés + 2. képző: -i > üzembehelyezési.

(Vö. szabályzat: "137. Egyetlen képzőnek különírt szókapcsolatokhoz járulása nagyobbrészt nem teszi a kapcsolatot egybeírandóvá; képzők halmozódása azonban már egybeírást von maga után: egymás mellett és egymás melletti, de egymásmellettiség; hasonlóképpen: egymásutániság, egyenlőoldalúság, megnemtámadási (szerződés), elnemkötelezettség, szeretetreméltóság stb.
Alapformájukban különírt kapcsolatok egybeírását eredményezi a felsőfoknak összefoglaló jelezése is az ilyenekben: szívhez szóló és szívhez szólóbb, de: legszívhezszólóbb; hasonlóképpen: legharcrakészebb, leghasznothajtóbb stb."
)

---

A kitérőalkatrész-csere azonban más, ott úgy járul a csere a kitérő alkatrész szókapcsolathoz, hogy ez utóbbi nem melléknév (de mégcsak nem is főnévi jelző, mint a gyekmek király = 'király, aki [egyben] gyermek'). Ígyhát összetett szó lesz az eredmény, vagyis a csere nem önálló szó marad, hanem utótag. Ezért kell alkalmazni mozgószabályt (a 139. paragrafust).
Előzmény: cecilke (444)
LvT Creative Commons License 2006.02.02 0 0 446
Kedves ZsB!

Azt én sem értem, de rumcival ellentétben én úgy vélem, hogy ez a megjegyzés azt a félelmet tükrözi, hogy lassan nem mi fogunk a németeken a Hottentottenstottertroddelmutterattentäter... örvén röhögni, hanem ők rajtunk a szavattyúnélkülihiganygőzegyenriányítógyártás... kapcsán.
Előzmény: ZsB (441)
rumci Creative Commons License 2006.01.31 0 0 445
kitérőalkatrész-csere és üzembehelyezési okmány
Előzmény: cecilke (444)
cecilke Creative Commons License 2006.01.31 0 0 444

Kedves Lvt!

Azt mondod, hogy úgy helyes: kitérőalkatrész-csere és üzembehelyezési-okmány? Hmm.

Előzmény: LvT (440)
rumci Creative Commons License 2006.01.31 0 0 443
Én se. De azt hiszem, az ilyen megjegyzések implicite a szabályozó tanácstalanságát, a saját maga alkotta szabályozásról vallott véleményét tükrözik.
Előzmény: ZsB (441)
Kis Ádám Creative Commons License 2006.01.31 0 0 442

Az AkH nagyon tágan értelmezett helyesírási szabályzat. A nyelvhelyességen túl óriási része helyesejtési.

 

Kis Ádám

Előzmény: ZsB (441)
ZsB Creative Commons License 2006.01.31 0 0 441
Én, monnyuk, sose értettem, mi a fenét keresnek ezek a "nyelvhelyességi" megjegyzések egy helyesírási szabályzatban...
Előzmény: LvT (440)
LvT Creative Commons License 2006.01.31 0 0 440
Kedves UV pót!

autósnavigációsrendszer-összeállítás

Szabályzat: "139. b) Ha egy különírt szókapcsolat (pl. hajlított bútor) olyan utótagot kap (pl. gyár), amely az egészhez járul, az egyébként különírandó előrészt az új alakulatban egybeírjuk, és ehhez az utótagot (a szótagszámtól függetlenül) kötőjellel kapcsoljuk: hajlítottbútor-gyár. Hasonló esetek: hideg víz, de: hidegvíz-csap; házi feladat, de: házifeladat-készítés; légi fénykép, de: légifénykép-montázs; szabad vezeték, de: szabadvezeték-hálózat; stb. – Ritkábban ugyan, de előtag is járulhat szókapcsolathoz: házi feladat, de: számtan-házifeladat; stb."

De ezután megjegyzi: "A szabályt csak akkor alkalmazzuk, ha értelmetlenséget kerülünk el vele. Ha szószaporítás nélkül lehetséges, éljünk inkább szerkezetes megoldással: lőtt vadak, lőtt vadak árusítása (nem lőttvad-árusítás), hőre lágyuló műanyagok feldolgozása (nem: hőrelágyulóműanyag-feldolgozás) stb."

Ez utóbbi megfontolását neked is ajánlom: nem lehetne inkább: autós navigációs rendszer összeállítása?
Előzmény: UV pót (439)
UV pót Creative Commons License 2006.01.31 0 0 439
autós navigációs rendszer összeállítás
autósnavigációsrendszer-összeállítás
autósnavigációs-rendszer összeállítás
stb.
Várom az ötleteket, tanácstalan vagyok!
UVP
rumci Creative Commons License 2006.01.21 0 0 438
papír zsebkendő
Előzmény: Tibor. (437)
Tibor. Creative Commons License 2006.01.21 0 0 437
de most akkor melyik a helyes

papír zsebkendő

papírzsebkendő
Kis Ádám Creative Commons License 2006.01.17 0 0 436

Szerintem a hivatkozott válaszod kissé leegyszerűsítően határozott volt, kellett hozzá az a distinkció, amely utána következett.

 

Kis Ádám

Előzmény: phls (434)
phls Creative Commons License 2006.01.17 0 0 435
Kedves rumci, alig van időm, nemsokára válaszolok. Bocs.
Előzmény: rumci (426)
phls Creative Commons License 2006.01.17 0 0 434
Kedves Ádám, ezt nagyon nem értem. Kifejtenéd?
Előzmény: Kis Ádám (427)
phls Creative Commons License 2006.01.17 0 0 433
Külön van a játék.
Játékasztal: amin játszanak (kártya-, rulett- stb. aszatal). Játék asztal: a babaházba való kis asztal. Érződik, hogy eléggé a határon van a dolog. A játék ólomkatonát senkinek nem jutna eszébe egybeírni. (A játékmackó stb. gyakori alakokra esetleg rá lehetne erőltetni a hagyomány alapján való egybeírást, de csak megbolondítanánk a rendszert.)

Egyébként ugyanilyen az ajándék szó is: az ajándéktárgy olyan tárgy, mely ált. ajándékozásra való. Az ajándék tárgy olyan tárgy, melyet ajándékba kapunk. (Lehet, hogy ajándéktárgyat kaptunk – nem túl személyes ajándék.) Pont uez a helyzet a könyvvel is. Az ajándékcsomag nem csak simán ajándékba kapott csomag, hanem olyan cs., amely ajándéko(ka)t tartalmaz – ezért van egybe. Viszont istenigazából nem értem, hogy az ajándékműsor miért íratik egybe: a műsor maga az ajándék.

Nem igazán értem a jutalomdíj, -könyv, -út stb. egybeírását: a díj stb. jutalom, mert jutalmul kapják. Nem tudom elképzelni, hogy a jutalom képeskönyv egy szó lenne.

Bocs a tipografálatlanságért.
Előzmény: member2005 (432)
member2005 Creative Commons License 2006.01.17 0 0 432

Még a fórum elején felvetődött a papír+zseb+kendő problémája. A szabály egyértelmű, de csak akkor, ha tudjuk, hogy a zsebkendő zsebkendő-e vagy zseb+kendő.

 

papír zsebkendő vagy papízsebkendő ???

 

 

MHSz.: játék puska, játék katona

M-A nagyszótár: játékautó, játékkatona, játékmackó

 

Melyik a helyes változat a játék(-) esetében?????

 

Köszönöm a válaszokat.

draconius Creative Commons License 2006.01.16 0 0 431
Köszi, ZsB!

Közben én is erre jutottam. (Az eredeti szövegkörnyezetben jobban értelmezhető, ha benne van a "származású"..)
Előzmény: ZsB (429)
ZsB Creative Commons License 2006.01.16 0 0 430
ja, hazai származás(ú)-hoz: AkH. 137.
Előzmény: ZsB (429)
ZsB Creative Commons License 2006.01.16 0 0 429

(Bár nem vagyok se rumci, se phls, se LvT.) A harmadik verzió élból kieseik, a hazai származás(ú) közönséges jelzős szerkezet (egyszer képezve). Az importakármik meg egytől egyig egybeíródnak (az export, import az istennek se akar melléknév lenni, noha), többnyire jelentéstömörítésnek elemezve (AkH. 128.), bár az importszármazást tudnám jelöletlen határozós szerkezetnek (importból származás) értelmezni (125.b). Vagyis

hazai vagy importszármazású.

Amiből persze nem derül ki, hogy (hazai származású) + (importszármazású), vagy (hazai) + (importszármazású). (Btw. nem fölösleges itten a származású?)

Előzmény: draconius (428)
draconius Creative Commons License 2006.01.16 0 0 428
Kedves rumci, phls, LvT!

Köszi a hozzászólásokat, de engem csak elbizonytalanít a sok példa. Az "árfolyamnyereség jellege bevétel" az én fülemnek eléggé sántít. A tevékenység jellege meg eseti bevétel? Ez végképp rossznak tűnik. Nekem phls megközelítése a probléma megoldására is teljesen új (egyszerű halandóként mostanában szeretném kicsit igényesebbé tenni a nyelvhasználatomat), viszont ha jól értem, akkor az én fülem szerint mégiscsak egybe kellene írnom az esetibevétel-jelleget? (A szememnek meg ez a furább...)

Más:
hazai vagy import származású
hazai vagy importszármazású
hazai- vagy importszármazású
zöldség?

És miért? (Sokat segítene, ha MHSz szabályok sorszámára tudnátok hivatkozni.)

Köszi
drac
Előzmény: phls (424)
Kis Ádám Creative Commons License 2006.01.13 0 0 427

Kedves phls!

 

Jelen kiegészítésed korábbi bejegyzésedhez, fontos és aktuális. Így tudható, hogy milyen korlátok között érvényes az álláspontod.

 

Kis Ádám

Előzmény: phls (425)
rumci Creative Commons License 2006.01.13 0 0 426
„sokszor már egy képző is képes erre (jobbkezes)”
Az állítás igaz, a példa rossz. A jobbkezest nem azért írjuk egybe, mert a képző egyberánt, hanem azért, mert jelentésváltozás forog fenn: jobb kezes 'jobb kézzel rendelkező' (attól tekintsünk el, hogy a jobb kezesnek nyilván inkább örül a bank, mint a rosszabb kezesnek), míg jobbkezes 'jobbkéz-dominanciás (személy)'

„csak a ragozott alakjait (jellege stb.).”
Ne tedd! Bármily meghökkentő, vannak olyan esetek, amikor másképp írjuk a birtokos személyjeles, illetve -bAn ragos alakot (az -Ú képzőssel párhuzamban) másképp írjuk, mint a jel és képző nélküli alapszót. Ilyen példák: asszonykorban, de asszony korában; állatalak, de állat alakú.

„A munka idényjellegéhez kétség sem férhet. – Idényjellegű munka. – *A munka idény.”
Az átalakítás rossz, nem a munkának kell ugyanis idénynek lennie, hanem a jellegének: a munka jellege idény. Mivel az átalakítás nem működik, ezért írjuk egybe.

A műemléknél jól csinálod, de kétlem, hogy a műemlékjelleg összetétel lenne. Ettől még a műemlék jellegű lehet az (esetleg hagyományból?), vö. állat alakú.

Szerinted az jól formált, hogy "az árfolyamnyereség jellege (eseti) bevétel"? Szerintem nem. De biztos, hogy a határon van. Erre vonatkozott az a megállapításom, hogy nem véletlenül nem szólaltam meg, annyira billeg szegény.

A medence ügyében az OH.-val értek egyet. Az az átalakítás is vérző nyakú.
Előzmény: phls (424)
phls Creative Commons License 2006.01.12 0 0 425
Kedves Ádám!

Azért nem kellene a különírási hajlammal kapcsolatos érveket/érzéseket en bloc elvetni.

Nem vetettem el semmit, csak azzal érveltem, hogy a jelöletlen (főleg a tárgyas, a birtokos és a jelentéssűrítő) összetételek különírása azt a látszatot kelti, hogy az érintett rag (, jel, kifejtés) minden következmény nélkül elhagyható, azaz hogy a szókapcsolat két tagjának egymás után való írása értelmileg azonos a jelöletlen összetétellel. Más szóval: a hibás különírás koptatja nyelvünk agglutináló jellegét, s terelgeti a magyart az izoláló nyelvek táborába. Persze lehet erre azt mondani, hogy akkor mi van.

E kérdés teljesen független attól, hogy nehéz-e vagy könnyű a folyamatos melléknévi igeneves összetételek helyesírási szabályait a gyakorlatban alkalmazni. Attól is teljesen független, hogy bármely, az egybe- vagy éppen a különírásról szóló szabály alól miféle egyedi kivételek vannak, s hogy ki-ki mekkora szabadságot enged meg magának az írás során.
Előzmény: Kis Ádám (421)
phls Creative Commons License 2006.01.12 0 0 424
Kedves rumci és LvT,

itt Lucifer személyesen. Ti. szerintem eseti bevétel jelleg. Hogy miért? Azért, mert bevétel jelleg, nem pedig bevételjelleg:

Tudjuk, hogy a képzők halmozása egyberántja a szavakat (egymásmellettiség), de sokszor már egy képző is képes erre (jobbkezes). Éppen ezért – nehogy bárkit is befolyásoljon – a további példákban az ellentét kiemelésére s igazam bizonyítására közvetlenül nem használom a jelleg szónak a képzett alakjait (gyak. a jellegű szót), csak a ragozott alakjait (jellege stb.). Nézzük a köv. mondatokat (a csillagozás a szemantikai rosszul formáltságot, magyarul a sületlenséget jelöli):

A munka idényjellegéhez kétség sem férhet. – Idényjellegű munka. – *A munka idény.

A tájjeleg az igazi vendégcsalogató. Tájjelegű bor. *A bor táj.

A földrész népességének egyik legszembetűnőbb rasszjellege a duzzadt ajak. Rasszjellegű ismérv. *A népesség rassz.

A ház műemlék jellegét a pénzéhes vállalkozó is tiszteletben tartotta. A ház jellege műemlék. Műemlék jellegű épület. A ház műemlék.

Az írást – éppen tanulmány jellege miatt – könyvsorozatunk záró tagjában, a "Helyesírási tanulmányok" c. kötetben közöljük. Tanulmány jellegű írás. Az írás jellege tanulmány. Ez az írás tanulmány.

A hegyek övezte térség medence jellegével sajnos minden kiadós eső után szembesülniük kellett a lapályon lakóknak: nem a boldogságban úsztak... A térség jellege medence. Medence jellegű térség. A térség [nem más, mint egy nagy] medence.

Az árfolyamnyereség bevétel jellege még a kezdő revizornak is világos. A jelleg bevétel. A bevétel jellegű rovatok az 1. oldalon vannak, a kiadásiak a 2.-on. Az árfolyamnyereség jellege bevétel. Az árfolyamnyereség [egyfajta] bevétel.

Szerintem ez elég bizonyíték arra, hogy a fentiek a helyes írásmódok. Erről egyszer már elvitatgozgattunk rumcival, az ige/forint alapú alakú szerkezetek kapcsán. – A medence az OH miatt van: OH: medencejelleg, szerintem medence jelleg.
Előzmény: rumci (418)
ZsB Creative Commons License 2006.01.12 0 0 423

Kedves kissmoni!

A megkülönböztetőképességet és a megkülönböztető jegyet azért vélem külön kategóriáknak, mert az alaptag (képesség, ill. jegy) "hordozója" más szerepben viszonyul a megkülönböztetéshez, az egyikben ágens, a másikban páciens. A megkülönböztetőképesség nyugodtan lehetne megkülönböztetésképesség (vö. látásképesség), a megkülönböztető jegy nem lehetne megkülönböztetésjegy. Az egyikben a cselekvést megnevező főnév szerepében van az igenév (nem az alaptag, - a képesség - cselekszik), a másikban "igazi" igenév (az alaptag - a jegy - cselekszik).

 

Ha jól értem mostani beírásodat, itt arról volna szó, hogy egy terméknek van megkülönböztetőképessége? (Ez bennem eddig föl sem merült, elég nagy marhaságnak tűnik...)

Előzmény: kissmoni (422)
kissmoni Creative Commons License 2006.01.12 0 0 422
(413, 414, 415)

 

Mindenkinek köszönöm a gyors választ!

 

Kedves rumci!

 

Azért tettem fel a kérdést, mert magam nem igazodtam ki a katyvaszban. (Remélem, jól használom, most találkoztam először a katyvasz szóval :-))

A kommunikációs képességet csak azért hoztam fel, hogy illusztráljam: nem alkalmi szókapcsolatról van szó, hanem önálló fogalomat jelölő kifejezésről, mégis külön kell írni.

 

Kedves ZsB!

Nem értem, miért ne sorolhatnánk a megkülönböztetőképességet (akkor mostantól egybeírva) ugyanabba a fogalmi körbe, mint a megkülönböztető jegyet. Egy adott terméket épp a megkülönböztető jegyek (ha tetszik: a termék tulajdonságai) alapján tekintenek megkülönböztetésre képesnek (szerintem inkább alkalmasnak, mert a termék maga nem különböztet meg, csak alkalmas arra, hogy mások megkülönböztessék [ezzel szemben a befogadóképességnél az adott hely képes pl. n főt befogadni; a hővezető képességnél az adott anyag képes vezetni a hőt stb.], de ez most nem érdekes, már bevett terminológiával van dolgunk). 

 

Kedves LvT!

A szótagszámlálási szabályt nem akartam belekeverni, mert ez a szempont – tekintve, hogy 2 elemből álló összetételről van szó, igaz, az első igekötős, de az igekötő csak 1 szótagú – most nem releváns. Az is világos, hogy a hővezető/fénytörő stb. képesség miért van külön; ezért nem hoztam fel példaként arra az esetre, amikor a második elem a képesség szó, és külön kell írni az elsőtől.

Előzmény: LvT (415)
Kis Ádám Creative Commons License 2006.01.12 0 0 421

Azért nem kellene a különírási hajlammal kapcsolatos érveket/érzéseket  en bloc elvetni. Először is bizonyos esetekben nagyon komoly felkészültség kell ahhoz, hogy valaki eldöntse, hogy az aktuális esetben egybe- vagy különírás szükséges.

 

Főképp a melléknévi igeneves szerkezetek tartoznak ide, ahogy az állandóság-alkalmiság a határvonal:

 

az esztergához tartozó forgókés

a tokmányban forgó kés

 

Ennél még nagyobb problémát okoznak azok az esetek, amikor az egybeírás kritériuma az, hogy az összetételi tagok jelentésének egyszerű összegzése nem ugyanazt jelenti, mint az összetett szó.

 

Nem világos ezért, hogy miért íratja két szóba a szabályzat a végső fokon, végső soron határozós kifejezéseket, amelyekben a végső nem igazán koznyelvi szó, hétköznapi szóhasználatban inkább utolsó-t mondanánk, az Éksz2 is vál-nak minősíti. A fok, a sor sem konkrét jelentésével jelenik meg. A moziban nem a végső sor-ba, hanem az utolsó sor-ba kérünk jegyet, a látrűnak is a legfelső fok-án állunk. Magam a végsősoron-t,  - a szabály figyelembe vételével és a szójegyzék fogyelmen kívül hagyásával - egybeírom.

 

Nem vagyok ilyen bátor a házi feladat-tal, melyet - ad analogiam vízipóló, kézilabda - egybe kellene írni. Ezt a gyakorlatomban nem írom egybe (igaz, az utóbbi időben ritkán írom le), azonban minden lehetséges esetben szóvá teszem.

 

Vitatom a nyitva tartás-t is, hiszen ez is elvont, itt is jelentésváltozás figyelhető meg.

 

Végül, úgy vélem, hogy ebben a helyesírási esetben - mint több esetben is - szélesebb szabadságfokot kellene biztosítani az író embernek. Lehetnek olyan esetek, amelyekben az egybe- vagy különírás közötti választás kifejezhet valamilyen szándékot.

 

Kis Ádám

 

 

Előzmény: phls (420)
phls Creative Commons License 2006.01.12 0 0 420
A magyar helyesírás egyik alapelve az értelemtükröztetés (egybe!), s a magyar nyelv egyik sajátsága a ragozó volta. A szóösszetételeknek egy jó része pl. birtokos szerkezetet takar, s az összetételt pont a birtokos személyrag hiánya különbözteti meg a szókapcsolattól: székláb / szék lába. Ha az összetételt különírnád: szék láb (nagyon régen ez így volt), akkor a nyelvet tk. a ragozó mivoltától fosztanád meg.

Ahogy tetted egyébként (másképpen) a hsz.-odban:
dinoszaurusztojás nem szebb a dinoszaurusz tojás / dinoszaurusz-tojás?
Lemaradt a -nál rag. – Sajnos egyre több ilyen megnyilvánulás található a hálón: a legtöbbször a tárgy ragja kopik le.

Nem hiszem, hogy aki rendszeresen olvas, szemét-agyát szoktatja a látott írásképhez és a neki megfelelő fogalmi szerkezethez, annak a különírás vagy az általad is mutatott kötőjeles írás mankójára kellene szorulnia.
Előzmény: member2005 (419)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!