Nagyjából az 1970-es évek óta széles körben közismert tény, hogy a világ fosszilis energiahordozó-készletei nem csak elméletileg végesek, hanem történelmi léptékkel mérve nyugtalanítóan hamar elfogynak, illetve kitermelésük aránytalanul megdrágul. A korábbi paradigma szerint a világ olajkészletei mindig negyven évre voltak elegendőek, mert a feltárási és kitermelési technológiák fejlődése lépést tudott tartani az igények növekedésével. Ebben az időben az árakat inkább olyan tényezők mozgatták, mint a nemzetközi biztonság, vagy az olajpiacokhoz való szabad hozzáférés egyéb körülményei.
A folyamatosan és kiszámíthatóan olcsó szénhidrogének szépen-lassan nyomasztó fölényre tettek szert a globális energiaellátásban és civilizációnk fejlődésének, fenntarthatóságának kulcstényezőjévé váltak. A hetvenes évek óta a helyzet kiszámíthatatlanabbá vált, társadalmunk „erőforrás korlátos” lett, az innováció a „gyorsabbat, nagyobbat,” helyett a „kisebbet, takarékosabbat” felé fordult. A kétezres évek a szénhidrogének piaci árának korábban elképzelhetőnél nagyobb ingadozását hozta, ami sokakban felvetette a kérdést, hogy társadalmunk lépést tud-e tartani ezzel a trenddel, vagy a tartós és nagymértékű áremelkedés olyan fundamentális változásokat hoz, amelyek feszegetik, vagy egyenesen lerombolják a társadalom hagyományos gazdasági és politikai kereteit.
A változások világszerte félelemmel töltik el az emberiség egy részét, a nem mindennapi körülmények életre hívták az ’armageddonista-vallást’, amely a világ pusztulásáról szóló ősi mítoszoknak a nagy monoteista világvallások megváltástanának modern keveréke. Az armageddonisták az antiglobalisták és más antikapitalisták nyomdokain járva megkérdőjelezhetetlenül hisznek az emberi civilizáció mai formájának pusztulásában. Dogmáik vitatását a vitapartner ostobaságával, elemzésre való képtelenségével, ellenérdekeltségével, vagy kulturális tradícióival, szélsőséges esetben származásával magyarázzák. Sokak értékelése szerint az ’armageddonista-hit’ megjelenése a válságról való párbeszédet vakvágányra viszi, az érvelést irracionális, emocionális síkra tereli, a konstruktív gondolkodni vagy tenni akarást destruktívizmusba fullasztja, vagy a legjobb esetben is arra ösztönöz, hogy lokális látszatmegoldásokkal is megnyugtathatjuk magunkat, ugyanis a hitelvek szerint a globális megoldások feleslegesek, mivel szerintük a globalizált világ amúgy is halott rövid időn belül.
A hajdan értelmes, konstruktív eszmecsere színteréül szolgáló Peak Oil topik mára az armageddonista vallás megvallásának és vitatásának helyévé redukálódott, így többen, akik a problémáról való racionális párbeszéd hívei, létrehozták ezen klubtopikot. Ebben a topikban az innovációról, mint a túlélés kulcsáról, illetve az ennek hatására szükségszerűen átalakuló gazdasági és társadalmi viszonyokról lesz szó, ahol a civilizáció estleges leépülése csak mint vitatható hipotézis szerepelhet, aminek elutasítása semmiképpen nem indukálhat kirekesztést, személyeskedést, illetve semmiképpen nem alakulhat ki olyan párbeszéd, ahol a megoldás irányába mutató műszaki, energetikai, gazdasági, stb. tárgyú javaslatokat ideológiai alapon feleslegesként próbálják lesöpörni.
Ebben a topikban nincs ranglista, de sokan jobbak bizonyos területeken, mint a másik, ezt kérem, tartsuk tiszteletben és ne álljon le a matematikus vitatkozni a modern közgazdaságtudományról az azt oktató egyetemi tanárral, legfeljebb kérdezzen, ahogy ez fordítva is elvárható. Ez a téma komplikált, energetikai, gazdaságtudományi, politikai, stb. megközelítéseket kíván, így próbáljuk egymás tudását kiegészíteni és nem megkérdőjelezni.
A témák közt természetesen hasonló prioritással rendelkezik a gazdasági világválság, mint az olajcsúcs, miután a kettő szorosan kapcsolódik egymáshoz. Amennyiben van rá igény, nyitunk külön gazdasági topikot.
már 10% felett jár. számold bele a cbm-et, a tight sands-et és az offshore-t is.
miért növekednek évi 3%-ot, de ok, legyen, ám mi ennek a mixe és ki mondta, kizárólag shaleből akarják fedezni? annyit mondtam, hogy reális lehet a lecsatlakozás a kk-i olajimportról. pl. a gáz 97%-a az amerikai kontinensről érkezik már most is. ha az offsoher oilt nem baszta volna keresztbe a dh katasztrófa, még durvább növekedést értek volna el.
itt egy graf, 2009-ig jelzi, jól érzékelhetően a potenciált. a horizontális fúrás és a többszörös repesztések egyre jobb hozama még meg sem jelenik ezen. brutális tartalék van ebben a rendszerben, és ez csak egyedül a gas shale...
"ha képesek a nehéz transzport és a közlekedés (pl. tömegközlekedés) egy részét átállítani gázra, de facto lecsatlakozhtanak a kk-i olajimportról és elég lesz a saját, Kanada, ill az amerikai kontinens ellátása"
Ennek szerinted milyen realitása van és mennyi időn belül?
jelenleg az amik az energiafelhasználásuk olyan 20%-át fedezik gázból,40%-át olajból,a maradék meg fölég szén. A shale olyan 10%-a a teljes gázmennyiségnek,vagyis a teljes energiamixnek 1%-a
Ha a következő évtizedben évi 3%-al növekszik az össz ami energiafelhasználás,és ha pusztán a gáz kitermelésének növekedésével fedezik ezt,akkor a gázkitermelésnek 2.5*-osára kell emelkednie.
Ha a shale fogja fedezni,akkor annak a kitermelésének min 15*-ösére,ha a normál mezők kimerülésével számolunk,akkor 20*-osára kell emelkednie.
van pár érdekesség az alábi kivágásban, ami megerősíti azt a régi feltételezésemet, hogy a shale gas igazi game-changer lesz (ill. már az) az USA-ban. a prezi szerint az idén januári trade deficit 75%-a az olajimportból származik. ez durva szám és ha képesek a nehéz transzport és a közlekedés (pl. tömegközlekedés) egy részét átállítani gázra, de facto lecsatlakozhtanak a kk-i olajimportról és elég lesz a saját, Kanada, ill az amerikai kontinens ellátása. ez pedig globálisan fogja megváltoztatni szinte az összes kapcsolódó szakpolitikát...
az a baj ezzel, hogy ha sikerül megoldani a mélyebb fekvésű, drágább fosszilis kitermelését, akkor nem egyszerre jelentkezik a globális felmelegedés problémája, és a kifogyás problémája,ezért sokkal kevesebb érvet lehet bevetni a fosszilisek kiszorítása mellett
ebből viszont két dolog következik: - a gazdaság tovább fejlődik a fosszilisekre épülő módon, pedig ez mindenképpen véges erőforrás bázis, legfeljebb a vég határai tágulnak, de nem tágíthatóak gyorsuló ütemben a végtelenségig - benyeljük a globális felmelegedést, mert gazdaságos fosszilis kitermelés mellett ezt le fogják szarni
úgyhogy ez az energia, gáz etc iparnak jó hír, a világ egészének meg nagyon rossz
4000 $/hordó büntit kell kifizetni minden elfolyt horó után. Tehát érthető,hogy a BP miért nem lelkesedik pontos kalkulációért.
Viszont az,hogy 15 000 hordó/nap olajat nyertek ki a kútból (víz nélkül ennyit) úgy,hogy a négy szellőzőszelepből egy volt zárva reálissá teszi a min 60 000 hordó/nap olaj kiáramlást mint legalsó becslést.
A geddonistak eleteleme, hogy a technologiat alkalmatlannak tartjak a problemak megoldasara. Ugyanis, ha a technologiaval meg lehet a gondokat (legalabbis jelentös reszet) oldani, akkor nincs is geddon.
akivel ma beszeltem, azt mondta, h a szivattyuzast fogjak eroltetni, mert mas nincs, mellette furjak a mentokutakat. nagy hurrikan ne jojjon, ezen imadkoznak.
amugy a napi 50ezer hordo vizzel egyutt annyi. ebbol mennyi az olaj, csak ok es az usa regulatorok tudjak, de state secret. ennyit a transzparenciarol.
a gazosok pedig orulnek, mert az eddiginel is erosebb kormanyzati hatszelet fog kapni az unconventional, bar mar megel magatol is.
ja: valakik mondtak, hogy gyorsan urul egy shale kut: mar harom repesztest elbir ugyanaz a kozet, megharomszorozva az elettartamot, a learning curveot es a decline ratet is simitja. 5 eve elkepzelhetetlen lett volna.
az a baj a geddonistakkal, hogy a tech gap-et semmibe veszik. pussz innen is.
Ugy nez ki,hogy az ujabb estimatok szerint az ixtoc annyi olajat engedett ki oszesen,mint amit a deepwater eddig Augusztus vegere jo esetben elerik a szadam fele kibocsajtas felet,rosszban annyit mint szadam(12 millio hordo) Es jelenleg kerdes,hogy atomon kivul le lehet-e majd zarni massal a kutat(bar azt nem ertem hogz a serult cso miert tenne lehetelenne a mentesito kutak hasznalata) Ja ,a BP-vel a hatraidos tozsden mar max egy evre kotnek uzlete
Ugy nez ki,hogy egy atomeromu,es egy brutal meretu edesvizgyar is lealhat,ha ay olaj eleri florida partjait
Valsz nem allitjak le a furasokat,de kerdes hogy mennyivel fognak megdragulni a furasok ,ha be kell tartani egy csomo uj es regi eloirast(las atom a 80-as evekben)
Ugy nez ki,hogy egy atomeromu,es egy brutal meretu edesvizgyar is lealhat,ha ay olaj eleri florida partjait
Valsz nem allitjak le a furasokat,de kerdes hogy mennyivel fognak megdragulni a furasok ,ha be kell tartani egy csomo uj es regi eloirast(las atom a 80-as evekben)
a perzsa obolbe pedig 11mb nyersolajat ontottek az idiota irakiak, az egetes mellett. ahhoz meg 2-3 honapig kell omlenie a dh-nak, hogy azt elerje. raadasul az nehez olaj volt.
a bp-t felvasarolja majd vmi meg nagyobb. amugy pedig lehet sirni a nepeknek, bezzeg tobb benzinkutat gyujtananak fel, ha nem lenne crude az offshore padok nelkul.
Az ixtoc csak napi 5 000 hordó volt,ez viszont napi 50 000 hordó-minimum Szadám meg füstöt eregetett,és nem a föld egyik legdrágább ingatlanait és legnagyobb turisztikai iparát tartalmazó területén.
Úgy néz ki,hogy tényleg volt egy buli-a kút termelésre való átállását ünnepelték.
De úgy néz ki,hogy a feltörő gáz eltörte a csövet pár 100 méter mélyen,és beletolta a kitörés gátlóba,ez volt az oka hogy az sem működik.
Ezért nem működött az iszapos lezárás sem
egyre inkább úgy néz ki,hogy legalább tucatnyi ponton megállapítható a BP felelőtlensége,illetve a költségcsökkentés előtérbe helyezése a biztonsággal szemben.
Ezek után a BP teljes megsemmisítése szinte biztos.
szerintem osszemerheto a ketto. csernobil emberi hiba + konstrukcios, dh szinten (ha a nem megfelelo minosegellenorzes, stbstb annak tekintheto), az emberi hiba pedig nyomas miatt volt, lasd lejjebb.
amugy volt mar ekkora, pl '79-ben az ixtoc-1, szinten obolben, szaddam pedig meg tobbet eresztett ki vizbe es levegobe, megis tuleltuk.
ahogy '86 utan a nuke ipar, most az olajosok fognak szopni, usaban biztos. tegnap beszeltem telefonon egy usgs vezeto geologussal mas ugyben, de persze errol is, mar erik a narancs nekik (marmint regulatori oldalrol). mondjuk max par ev es minden a regiben lesz (kiveve a bp-t), eros a lobbi.
amugy a dh robbanas mikor tortent: epp bp fejesek jottek latogatoba es partyt tartottak. utananeztem vagy egy tucat hasonlo mulasztasos katasztrofanak olaj-gaz iparban, ketharmaduk vagy unnepnapon (fokent xmas es ujev) vagy akkor tortenik, mikor jonnek 'odafontrol' latogatoba es mindenki ideges. szopo.
a heten meg megyek egy talalkara, lesz ott vezeto bp-s, megkerdezem, igaz-e a partys sztori.
Mi a súlyosabb,a Bp Deepwater Horizont robbanása,ami miatt hónapokon keresztül napi 50 000 hordó olaj ömlik az Atlanti óceánba,vagy Csernobil,ahol egy reaktor belseje ömlött ki a környezetbe?
Minek volt/lesz több az áldozat száma,és mi költségesebb?
figyelembe véve,hogy mindkettő a valószínűsíthető legnagyobb baleset a kategórián belül( talán a BP DH-t egy föld alatti gázmező település sütögetése ütheti csak)
"Valamit elírtak a cikkben (mondjuk egy nagyságrendet), és az antimonos forróakku energiasűrűsége jobb"
Nem tudom, mit írtak el, de ezt a mondatot "Az eddigi mérések alapján az új rendszer áramleadása egy lítiumion akku húszszorosa" én csak úgy tudom dekódolni, hogy egységnyi tömegre vagy térfogatra vetítve ad le az akksi hússzor annyi áramot. Vagy egységnyi idő alatt? Mert ez is áttörés lenne a javából... Ebben az esetben a dolog nem a Li akksik vetélytársa lenne, hanem a szuperkapacitoroké, amelyek ma még egy nagyaságrenddel drágábbak az akksiknál. Ha ez a 700 fokos cucc teljesítményre felveszi a versenyt a kapacitorokkal, de még az akksiknál is olcsóbb, akkor ez nagyon nagy áttörés.
az eredeti cikkben az szerepel, hogy a kisütőáram 20szoros is lehet (mihez képest? a liIon is tud 3C-t), emellett maga az aksi 3madába kerül, és 46 évig működik
ha ez mind egyszerre igaz, az "túl szép hogy igaz legyen", szóval leginkább fordítási hibára gyanakszom
egy akkumulátor használatának az ára leginkább a kapacitás, és az élettartam függvénye, ha nagy a kapacitása és az élettartama, akkor fajlagosan olcsó lesz vele az áram tárolása, és az elviszi a hátán az egyéb hátrányokat, mint pl. hogy forró, és mérgező a benne lévő anyag
feltételezem, hogy a meg nem említett hátránya az, hogy nagy az önkisülése üzemi hőfokon, tehát nem lehet felmelegítve tartogatni az áramot, vagy folyamatosan tölteni kell bele, vagy folyamatosan kisütni
én úgy gondoltam, hogy a fűtését, mármint a melegen tartását el kell hogy végezze a töltés kisütés közben keletkező hő, ha mást nem a vezetők ellenállása, de aligha 100%a hatásfoka, ott leesik annyi energia ami tudja fűteni, és annak mindegy hogy hány fokos épp az aksi, nem az erőműből származő forró vízre gondoltam, mint hulladéhőre
gyakorlatilag áram fűti, de olyankor amikor az amúgy is betárazásra kerülne, tehát olcsó
A kérdés az, hogy milyen hőmérsékletű hulladékhő nyerhető ki az erőműből (ami NEM szélerőmű...).
A másik meg az, hogy a konténer egésze, vagy csak valamilyen zóna kell, hogy 700 celsius-os legyen.
A zónás melegítés szarabb ügy, ahhoz első közelítésben földgázos lángkemence kell vagy indukciós zónás fűtő, mint a szilárdtest áramkörök (alapanyag-)előállításánál. (mindkettő elég értékes FAJTA energia, ellentétben a hulladékhővel)
Illetve a konténer egésze, ha FOLYAMATOS üzemű, akkor elég egyszer felfűteni, azután a hőt tartani. (Akkor megint csak erőművi puffer)
a. a Li-ion jobb mindenben, mint az antimon. Akkor egyelőre semmi áttörésről nincs szó
b. a Li-ion jobb mindenben (energiasűrűség, veszélyesség), de drágább gyártani. Akkor értem, mi az áttörés.
Nem értem, miért tudjuk az antimon sorozat-árát. (kísérleti technológia, protó sincs) Az antimon ritka, tehát nem hinném, hogy a megtakarítás nyersanyag-természetű (Az igazi az olyan anyagún akku, amiből tele vagyunk: vas, szilícium, alumínium stb.)
c. Valamit elírtak a cikkben (mondjuk egy nagyságrendet), és az antimonos forróakku energiasűrűsége jobb
Miért ne lenne alkalmas? Ez a 700 fok nyilván egy hőszigetelt tartályban lenne, csak fenn kell tartani, és arra elég lehet a töltés/kisütés hulladékhője, ha a folyamat elég intenzív. Csak hordozható aksit nem lehet belőle csinálni, mert ahoz veszélyes.
A benzin kb 10 kWh/l (vagy 11kWh/kg inkább, ami 8-9 kWh/l?) 1 m3 vezetékes fölgáz szintén 10 kWh. Ezt egyszerű fejben tartani (ha az ember a tízes számrendszert és a CGS-t / MKSA-t szokta meg)
Ebből minden számolható Akkor a Li-ion 55 -ször annyi tömegben (0.2 kWh/kg a 11-hez) és 25-ször annyi térfogatban (0.4 kWh/kg a 10-hez), esetleg 20 -szoros.
Szóval a Li jobb, mint az antimon akku. Viszont drágább legyártani? (kísérleti technológiánál még nemigen van gyártási ár). Vagy valami elírás van a cikkben.
Padisah: A hőmérséklet, antimon ár aggályaidat osztom, mint látod alant. Az erőmű szintén jogos (plusz, hogy van hulladékhő, csak esetleg nem 700 celsiuson)
"1 konténer = 100l benzin, az energiasűrűséget tekintve. mondjuk 6x1.5x2m, ami 18 m3 osztva 0.1 m3 -rel. térfogat 180 szoros. Semmi ok nincs feltételezni, hogy az akku sűrűsége 3 kg/l alatt lenne, a benziné kb. 0.7 kg/l. A súlyarány eszerint kb 700-szoros"
A dolog - bármennyire is ideális lenne, hogy a benzin vetélytársává váljék - jelenleg legfeljebb az akkumulátorok vetélytársa lehet.
Jelenleg a Litium-ion-polimer akksik energiasűrűsége 200Wh/kg és 400Wh/l körül mozog.
Ez számításaid szerint mennyi lenne?
És akkkor már nézzünk meg egy még relevánsabb adatot: wh/dollár. Ebben hogy áll ez és a Li-ion-polimer?
A 700 fokos üzemi hőmérséklet nyilván alkalmazhatatlanná teszi, de ezt próbálják leszorítani. A harmada már nem okozna komoly gondot.
A másik, hogy nem tiszta, minek kell 700 fokosnak lennie? Nem hiszem, hogy az egész tanknak egyszerre... Ha így vesszük, a benzin is nagyon magas hőmérsékleten adja le az energiáját, de a normál működés során nem lángol egyszerre az egész benzintank, csak elenyészően kevés benzin. :-))
