Ez a három kép okés is okuboinak. De azon, amin gyufásdobozt tartasz a szárhoz, nem ez a növény van. Valami félrenőhetett, vagy egyéb varázslat jöhetett közbe.
Amiket írsz, az rendben is van az okuboiról. Emlékeim szerint (öt éve nincs már ilyenem) a legtutibb jegy a levélfonák finom bársonyossága.
Sajnos ahogy akkor, nálam most is van belőle. Annyira enyhe volt az elmúlt két tél, hogy nem döglöttek ki.
És idén újabb bambusz kártevő is megjelent. Valamilyen levéltetű. Az ürüléke ragacsos, ragadnak a bambuszlevelek a felettük lévő leveleken lakó és ürítő tetvektől. Olyanok mint a normál levéltetű, csak fehéres átlátszók.
Szóval ez a két kártevő keseríti meg a bambuszaim életét.
Tuti, hogy most az elmúlt 2-3 évben kerültek be valahogy.
Alighanem igazad lehet és ez tényleg nem okuboi. Viszont akkor valami "zavar van az erőben", mert úgy 5 éve pont ti határoztátok annak, ugyanis eredetileg moso-nak vettem a "Kertészlánytól" a neten.
Tény, hogy a levelei a mellette lévő sulcata leveleinél 40-50%-al hosszabbak és szélesebbek. A rakéták borítólevelei barnáslilák sötétebb pöttyökkel. Az oldalágak kibontásakor szinte lapos, "2 dimenziós" a növény, olyan mint egy "kivasalt fenyőfa". A lomb súlyától a második évtől meghajlik, lekonyul a szára, pedig elég vastagfalú.
Szóval most akkor kellene valami új meghatározás, hogy mi is valójában...
(Tippelem, hogy talán Ph. viridiglaucescens lehet?)
No offense, de szerintem az első képen valami phyllostachys van. Az okuboi nem lesz ekkora, se vastagságban, se magasságban. Az ágai is máshogy jönnek ki a nóduszoknál. A leveleinek a fonákja bársonyosan szőrös. És a levelei egy mérettel nagyobbak (szélesebbek) a phyllokéinál.
Ez okuboi:
Itt meg egy tágabb képen középen az okuboi, jobbra a s. fastuosa az egyenes száraival, balra meg valami phyllo.
Már ültetéskor szeretném határolni, hogy később ne legyen gond. Egy 3x2 m-es területre tervezem ültetni. Egyelőre információkat gyűjtök, még nem rendeltem meg.
Hogy a yashadake mennyire terjed azt nem tudom, de a S. okuboi rokona megy mint a gyorsvonat. :)
Nálam (még) szabadon vannak engedve a bambik és 5 év alatt az okuboi kb kétszer akkora területet foglalt el mint a Ph. aureosulcata.
Ráadásul az okuboi így szabadon kiritkul, ami azt jelenti, hogy 40-50 centinként vannak a szárai. (Az esetleg közelebb lévők elszáradnak még fejlődés közben vagy 1 évesen.) Szóval nem igazán értem miért hívják sövénybambusznak mikor átlátható a "dzsungel", de így legalább a kutya tud közöttük szaladgálni. :-)
Még nem néztem milyen mélyre megy le, de alapból szerintem mélyebben lehetnek a rizómái mert a hajtásai kb egyszerre jelennek meg tavasszal a sulcataval de sokkal intenzívebben növekszik, amiből én arra következtetek, hogy mélyebben, a vizesebb talajrétegben lehet. Igazán akkor lesz érdekes a mélység, ha majd határolom, hogy alul vagy felül akar kiszökni...
Az okuboi egy vastagabb tavalyi szára. Háttérben látszik a "sűrűsége".
Tőle pár méterre a vele egyidős Ph aureosulcata tő
Másik kérdésem, hogy itt (Albertirsán), nagyon homokos, kavicsos a talaj. Érdemes feljavítani valamivel, azon kívül, hogy teszek az ültetőgödörbe marhatrágyát?
Félreérthetően fogalmaztam. Azt akartam leírni, hogy nálam a második évi új hajtások már kb. elérik a végleges méretet, a következő években már nem igazán nőnek nagyobbra az új szárak. Lehet, hogy ez amiatt van, hogy nálam szűk helyre van beszorítva és a rizómák nem tudnak úgy fejlődni mint ami potenciál lenne bennük
Azt vettem észre, hogy a hajtások száma, magassága inkább évjárat függő, idén pl. jobb az indulás, mint tavaly volt. Egyébként most hétvégén jöttem rá, hogy mégiscsak két fajtám van. Vagy 4-5 éve kaptam egy másik tövet, ami nehezen indult be, nagyon nem is nézegettem, csak ráfogtam, hogy az is ugyan olyan, mint ami már volt eddig is. Most néztem meg alaposabban és a szár színezetén látszik, hogy ez más fajta lesz, a sárga száron rövid és keskeny zöld sávok vannak. Méretben, levélzetben nem sok különbséget látok, de ez a csíkozás feltűnő.
Majd teszek fel fényképeket hátha tudtok segíteni a beazonosításban.
Álljunk meg egy szóra. A bambusz kihajtott, kifejlődött szára a következő év/ek/ben már nem nő tovább, hanem minden évben ÚJ, az előzőknél vastagabb, hosszabb szárakat növeszt, míg 5-6 éves korában el nem éri a fajtára jellemző maximális méretet. Tehát a tavalyi hajtások már nem lesznek nagyobbak, vastagabbak, csak dúsabb lomb lesz rajtuk és szilárdabb, erősebb lesz a száruk. Nem kell és nem is szabad évente levágni az előző szárakat, mert az visszaveti az egész tövet a növekedésben.
3 éves korában éri el az a bizonyos szár a szilárdsága maximumát és utána - általában 4-5 éves korában szokták kivágni és hasznosítani. Közben persze minden tavasszal jönnek az új és vastagabb szárak...
Természetesen mint minden növény esetében a talaj, a tápanyag és az öntözés (ha szükséges) is befolyásolja, mekkora lesz a bambusz.
Nem egészen Csongrádon vagyok én sem, hanem Csanyteleken. (Csongrádtól Szeged felé 15 km.)
Most nem igazán jó bambuszt kiásni és átültetni, mert éppen szárnevelés közben vannak. Nagyon megsínylik ilyenkor a bolygatást. Na nem annyira az anyatő, hanem a kiásott növény.
Egyébként Ph. aurea, Ph, aureosulcata, Ph. nigra, Ph. nigra boryana és S. okuboi van nekem ami eléri vagy meghaladja a 3 cm-es szárvastagságot.
Aureából van vödörben 2 éve egy tő (szegény már nagyon menne szabad földbe), így azt bármikor el lehetne vinni.
Nigra és Nigra boryana töveim még kicsik, de 1-1 adagot azokból is tudok adni.
Aureosulcata és Okuboiból meg szinte "bármennyi" kiásható...
De mint írtam, jobban jársz ha vársz vele nyár végéig, kb augusztusig.
Nem tudtam pontosan, de sejtettem, hogy kell neki egy kis idő, mire kifutja magát. Az enyém egyébként már a második teljes évben elég nagyra nőtt, onnantól kezdve már nem sokat változott. Neked milyen fajtáid lennének eladók?
Egyébként a Csongrád pont jó, a feleségem családja nem túl messza lakik onnan.
