furcsamód nem minden halálba készülönek van része HKÉ-ben
illetve nem feltétlenül kell ahhoz kómába esned, klinikai meghalnod, hogy HKÉ-d legyen, elég csak a veszély élménye is, hogy egy hasonló élménysort kiváltson, ezért aztán valóban nem nélkülözi a logikát az a nézet, miszerint ez csak egy agyjáték, az utolsó kósza elektronok által keltett illúzió
nos, ezzel sokan meg is nyugodhatnának, ha nem lenne kísérteties hasonlóság, a sok élménybeszámoló között, illetve, ha nem lennének a zavarbaejtö kísérletek, hogy ti. a mütöasztalon fekvö, igen rossz börben levö páciens hogyan tudta elolvasni a mütö reflektorának a tetejlre felírt üzenetet, és ezt pontosan visszaidézni a mütétet követöen...ezek azok a kérdések, amik nem egyértelmüen magyarázhatók...
furcsa volt azt látni a frei dossziéban, hogy azok az emberek, akik HKÉ-n estek át, úgy emlékeznek ezekre a pillanatokra, mint életük legcsodálatosabb élményére
szerintem hálistennek nincs erröl mindenkinek bizonyossága, mint ahogy azt sem tudhatjuk, hogy lesz-e élet az élet után, ezért aztán nem öljük halomra önmagunkat, hogy minél elöbb kikerülhessünk a röghöz kötött földi létböl
de az ember egyik legalapvetöbb igénye a testen kívüli tudat megmaradása, az, hogy személyiséged ne vesszen el, a fizikai megsemmisülés pillanatában, ezért aztán nem csodálom, hogy ilyen kellemes élményeket tapasztal/képzel sok ember
nincs az az isten, aki eldönti, hogy ez most valós-e vagy mi, meg hogy van-e élet a halál után
a reinkarnációs téma is érdekes, de megvárom, hogy ki mit szól az eddigiekhez