Itt nincs barrikád, de volt már, hogy ott ültünk a tetején, kapkodtuk a fejünket, úgy röpködött a hülyeség oda-vissza. Akkor mondtad, hogy mi ketten valószínűleg különböző oldalon állnánk.
ON
A linked szuper, csak éppen pár hét magányt feltételez. Úgy hogy...
OK, persze, így is lehet mondani. A végeredmény szempontjából mindegy, mert úgyis csak a saját pozíciómból tudom értékelni.
Eszembe jutott valami: Stella! A frigóban!
teja:
Légüres térről volt szó, egyébként pedig kétlem, hogy egy aranyfüst lemeznek egyik oldala számottevően melegebb tudna lenni a másiknál.
Légkörben azért nem működik, mert túl nagy a légellenállás.
Hogy a hold mikor jon ki, abba bele van kalkulalva az ellipszis...:)
De ehhez kepest jelentkezik a + - differencia.
Arra gondoltam, hogy ha esetleg ha átellenben vagyunk egymástól, a pályája egy ellipszis lenne, ami a másik oldalára elnyúlik, az megmagyaránzá az időeltolódást.
De ha ez be van kalkulálva, akkor oké.
Igen, ismerem a jatekot...:)
Azonban ez egy kozismert atveres.
Nem a fennyomastol forog csorikam, hanem a megvilagitott (s ezert melegebb) oldalrol atlagosan nagyobb sebesseggel visszapattano levegomolekulak az okozoi. (Lenduletmegmaradas) Legalabbis ugy emlekszem, ez a magyarazata. Ettol persze meg a fenynyomas el es virul..:)
Viszont: a tőled távolodó fényforrás fényének a frekvenciája csökken.
Ugyanúgy, mint a vonatfütty a távolodó vonatnál elmélyül (Doppler-effektus).
Ezt hívják vöröseltolódásnak, és színképelemzéssel így lehet megmérni egy jó távoli másik galaxis sebességét és irányát.
Azt vették észre a csillagászok, hogy ezek a galaxisok utálnak minket: mind távolodik... :)
Nem tudom, ki mérte meg először a fény sebességét, de tudtommal úgy lehet mérni, hogy közös tengelyen forgatnak két egyforma fogaskereket, a fogak között pedig átvilágítanak. Ahogy gyorsulnak a kerekek, lesz egy olyan állapot, amikor az egyik kerék fogai között átjutó fény a "lassúsága" miatt már éppen nem jut át a másik kerék fogai között. A forgási sebességből, a fogak számából és a kerekek közötti távolságból már megállapítható a fény sebessége.
Ez nem ugyanaz az effektus, mint mikor egy filmen a kerekek visszafelé forognak? Mert akkor az valami egészen mást jelent....
Kedves Újlaki:
Az ora nem mer semmifele lassulo idot.
Csak ketyeg, ahogyan a mechanika diktalja neki. Ezt a perdiodikus mozgats mi emberek persze az ido erzekeltetesere, meresere felhasznaljuk.
Buzgo Mocsing:
Nem arrol van szo, hogy ha te egy piszok gyors urhajoban ulsz, lelassul az ido szamodra,es alig birod kivarni, hogy kettyenjen egyet az orad. Ezt csak a kulso szemlelo latja ugy, akihez KEPEST e nagyon gyorsan mozogsz, szamodra semmi erzekelheto valtozas nem lesz ami onmagadat illeti. Mert ha mar azt a fickot nezed, aki teged lassunak lat, hat te is olyannak fogod ot latni...:) Szep uj vilag, mi? :)
A sebesseg relativ fogalom. Ez a lenyeg!
Mindig valamilyen vonatkoztatasi rendszerhez (hozzam, a foldhoz, a rendorhoz:) kepest ertendo, es merheto!
Szoval nem vizsugar, csak egyszeruen az a termeszete, hogy mindenhez kepest ugyanakkora sebesseggel terjed.
A teniszutos peldanal maradva: Bizony van visszaloko ereje a fenynek, ez a fenynyomas. Merheto, de nem tul nagy persze.... Meg szerencse. Hanyattesnenk maskent a napsutesben...:)
Buzgó Mócsing: Az a tévedésed, hogy ez a megfigyelés (a sebességek lineáris összeadódása) csak nagyon kis sebességekre igaz. De hiszen már a sebességek abszolút volta sem igaz. Nem tudom, a tanárnőd miért nem magyarázta meg akkor neked a legyes problémádat. A légy a járműhöz képest a saját sebességével repül, a földhöz képest v1 + v2, ha meg a busz egy hajón megy, v1 + v2 + v3 sebességgel.
Azonban ahogy a mozgás sebessége közelít a fényéhez, már jelentkezni kezd az idő relativitásának hatása, és a sebességek már nem úgy adódnak össze (az eredő sebesség a megfigyelő helyzetétől és sebességétől függ).
Nehéz elképzelni, de így van: a közel fénysebességgel haladó jármű fényszórójának fénye fénysebességgel távolodik a járműben ülő megfigyelőtől (az ő saját idejével mérve), de egészen más sebességgel (a fénysebességet meg nem haladó sebességgel) az "álló" megfigyelő számára. Ugyanez van, ha szembeszaladsz a fényszóróval: akármilyen gyors vagy, a fény csak fénysebességgel (vagy lassabban) jön szembe veled, és ugyanazzal a sebességgel távolodik, amikor visszaverődik. A melletted álló már máshogy látja, de hát az ő ideje másként telik.
Persze, te az idő eltérő folyását sem érted. Nem az óra megy lassabban a mozgó járművön, hanem az idő telik lassabban; az óra csak ezt a lassuló időt méri.
Ez nem csak misztifikáció, ha nehezen is, de mérhető. Ha jól tudom, hosszú évek óta repked egy repülőgép, fedélzeténe egy atomórával, míg az óra párja a földön jár. Arra várnak, hogy a két óra által mutatott idő eltérése meghaladja a mérési hibahatárt.
Nem tudom, ki mérte meg először a fény sebességét, de tudtommal úgy lehet mérni, hogy közös tengelyen forgatnak két egyforma fogaskereket, a fogak között pedig átvilágítanak. Ahogy gyorsulnak a kerekek, lesz egy olyan állapot, amikor az egyik kerék fogai között átjutó fény a "lassúsága" miatt már éppen nem jut át a másik kerék fogai között. A forgási sebességből, a fogak számából és a kerekek közötti távolságból már megállapítható a fény sebessége.
És itt kapaszkodj meg: akármilyen gyorsan mozgó lámpával világítanak át, a fény sebeségére ugyanaz az érték jön ki.
********************************************************************************************
6 June 1999 - European Telecommunications Boycott www.telecom.eu.org 1999. június 6. - Európai távközlési bojkott www.planet2001.hu/telecom.eu.org ********************************************************************************************
teja
Értem mit mondasz, azt is hogy miért van úgy.
Ha pl én szaladok a fény felé, akkor a fény olyan mintha egy vizsugár lenne mondjuk, és ha annak nekiszaladok sem fogom ugyanolyan sebességgel + az én sebességemmel visszaverni a sugarát.
Vagyis abban a pillanatban, hogy belém ütközik, már fordul is vissza 300.000 km-es sebességgel, és aztán gondolom ide-oda cikázik köztem meg a fényforrás között. (Esetleg fényesebb lesz, de nem lesz gyorsabb....) Igazam van?
Ha egy vonaton utazol 100 km/órás sebbel, és előrefelé világítasz egy zseblámpával, annak a fénynek a sebessége sem lesz c+100 km/ó.
Csak c. De mehetsz 0.9 c-vel is, bár nem pont vonattal, és akkor igaz lesz az a számítás, hogy c +0.9 c=c
teja-nak igaza van,
már igen régóta nem foglalkozom ilyesmivel, de valahogy nem felejtettem el annak a könyvnek a nevét, amit olvasva megértettem (vagy azt hittem megértettem) ezt.
Taylor-Wheeler:téridő fizika.
ahogy emléxem, elég olvasmányos iromány.
és még egy nagy felfedezés a könyvből: nemcsak a sört, hanem az időt is lehet méterben mérni :-)
Buzgó Mócsing:
Végre valaki, aki értelmesen tud megvitatni egy témát! :)
A plusz energiából hő lesz, amennyiben nem tudja "hátralökni" a részecskét amivel ütközött, ha gyorsítasz akkor elöbb utóbb átégetne a fénysugár, mert egységnyi idő alatt jóval több fény ütközik, ami gyakorlatilag megegyezik a fényerősség növekedésével.
Gondolj arra, ha egy teniszütővel nagyon erősen ütsz egy labdába, akkor átszakad az ütő.
Buzgo Mocsing, itt van a kutya elasva!
HA ervenyes lenne az altalad vazolt (egyebkent hetkoznapi eletunkbol jol ismert) sebessegosszeadasi szabaly, akkor azt kellene tapasztalnunk, hogy amikor mondjuk kozeledsz a fenyforrashoz, nagyobbank mereda feny sebesseget, mint amikor tavolodsz tole.
Ezt a kulonbsoget megprobaltak kimutatni Michelson es tarsai a mult szazad vegen, majd belerepedtek eveken at, de NEM SIKERULT ! Pedig igen pontos muszerekkel babraltak. Erre jott Einstein, aki azt mondta: Ha valamit ennyire nem lehet kimutatni, akkor az nincs. Tehat vonjuk le a kovetkeztetest, ahogyan Newton ota szamolgatjuk az egyik vonatkoztatasi rendszerben mert sebessegbol a masikra vonatkozot (azaz en 50, velem szembe 60, az egy 110-es karambol), az nem jo.... Olyan transzformacios formulakat kell talalni, ami nemtul nagy sebessegek eseten jol illeszkedik a newtoni dolgokhoz (tehat adja a 110-et:), de jol irja le a feny "fura" viselkedeset is. Es errol szol a specialis rel. elmelet.....
