Sir 24.30-34
"Olyan vagyok, mint a folyam mellékága, mint a csatorna, amely átszeli a kertet.
Így szóltam: "Öntözni akarom kertemet, locsolni akarom a virágágyaimat." De nézd csak, az árkom folyóvá változott, a folyamból pedig tenger kerekedett.
Tanításom ragyogjon, mint a hajnalpír, akarom, hogy messze hatoljon sugara.
Prófétai szózatként ontom tanításom, hadd hallják, akikre hagyom: a késő nemzedékek.
Látjátok, én nemcsak magamért küzdöttem; mindenkiért, aki bölcsességet keres."
"Christos Annesti!" - Alithos Annesti ! Igen Krisztus valóban feltámadt !
Isten Szava él és eleven !
„Azok, akik szeretnek engem, meg fogják tanulni, hogy azáltal növekedhetnek szeretetemben, ha másokat hozzám vezetnek, hogy azok is megszeressenek engem. Szentséges Szívem szeretettől lángol és türelmetlenül várja, hogy befogadjon titeket mélységeibe. Mindössze szeretetet kérek tőletek, mert a szeretet az erények fájának gyökere. Jöjjetek mindnyájan, akik még nem engesztelődtetek ki velem! Jöjjetek, jöjjetek és fogadjátok szeretetemet! Jöjjetek mindnyájan, akik még nem értettetek meg engem! Kössetek velem békét! Jöjjetek és kössetek békét a Szeretettel ! Én, az Úr Jézus Krisztus azt akarom, hogy váljatok a Világosság gyermekeivé, igen, a Béke és Szeretet tanítványaivá, akik tisztelnek engem. ….. Ne féljetek tehát! Az a kívánságom, hogy üzenetemet, a "Béke és a szeretet" üzenetét terjesszék északtól délig, és kelettől nyugatig. Bízzatok bennem! Én készítettem elő a rejtekben a ti korszakotok számára. Üzenetemben azt kérem, hogy egyesüljenek egyházaim, mert ahogy az Atya és én Egy vagyunk, úgy kell Egyházamnak is egynek lennie, mindnek egyetlen nyájban egyesülnie. Én választottam Pétert, hogy őrzőtök legyen és őrködjék az Igazság felett eljövetelemig. De az emberek nem engedelmeskedtek nekem, saját szabályokat hirdetve megoszlottak. Bizony mondom nektek, ne hallassatok azokra, akik szembeszegülnek Péterrel, az én bárányaim Péterével, aki most II. János Pál..., mert ő az én választottam és Lelkem kedvese. Ne hallgassatok azokra, kedveseim, akik elítélik őt, mert félrevezették őket. Igen, amikor megoszlottak, belőlem szakítottak le egy részt. Nem ismerték fel, hogy az én Testemből szakítottak ki egy darabot. Ó szeretteim,... ezt érdemlem én?.:. Miért szakítjátok szét Szívemet? ... Miért szaggatjátok meg Istenetek Szívét? Miért kell szemembe még több véres könnynek gyűlnie? Úgy kérlek benneteket, mint egy koldus - akit saját barátai bénítottak meg -, hogy mindannyian forduljatok vissza Péterhez, és legyetek egy, ahogy az Atya és én Egy vagyunk. Hívom mindazokat is, akik elutasítják Édesanyámat, hogy nyissák ki fülüket és halljanak. Édesanyám a mennyország Királynője, "Isten Anyja" az ő neve. Nem hibáztatom azokat, akik nem tudják ezt, csak az Igazsághoz próbálom őket visszavezetni. A világ megtéréséért kiáltok! Azokat is emlékeztetem, akik megfeledkeztek mindenhatóságomról, hogy nem kellene engem önmagukhoz hasonlítaniuk. Emlékeztetlek benneteket, hogy a végső időkben éltek, és jeleim ezért sokasodnak... Az Írás beteljesedőben van... Béke és Szeretet vagyok. Én, Jézus, a ti Uratok, mindig nagyon irgalmas vagyok. Igen, nagy az én irgalmam. Higgyetek irgalmamban, de ne felejtsétek el, hogy én az igazságosság Istene is vagyok. A tisztulás, amelyet küldeni fogok, szeretetből lesz. Ne értsetek félre vagy ne magyarázzátok helytelenül azt Isten fenyegetésének. Én nem fenyegetlek, hanem szeretetből figyelmeztetlek benneteket, éppen úgy, mint az apa, aki figyelmezteti gyermekét, igyekszik meggyőzni és észretéríteni őt. Én is igyekezlek meggyőzni benneteket és rámutatni, hogy közületek egyesek mennyire tévednek, mennyire félrevezették őket, és hogy a bűnök miképpen torlaszolják el világosságom útját. Azért jövök, hogy felébresszelek benneteket, mert közületek sokan merültek mély álomba. Végtelen irgalmamból jövök el hozzátok, hogy életre keltsem a halottat. Azért jövök, hogy irántatok való végtelen szeretetből megkérjelek titeket, hogy tartsatok bűnbánatot, változtassátok meg életeteket, és legyetek szentek, éljetek szentségben, mert én Szent vagyok. Az én békémet adom nektek, hogy békében éljetek és tovább tudjátok adni ezt a békét testvéreiteknek. Jöjjetek, mélyüljetek el az imádságban ennek az évnek a végén! Jöjjetek és szeressétek egymást úgy, ahogyan én, a ti Uratok szeretlek benneteket! Megáldalak benneteket!”
„A maradék kedvéért meggyorsítom tervem megvalósítását, ezért maradjatok ébren, mert nem tudjátok, hogy mikor hallotok meg engem a lángokon keresztül... és a Szentlélek sokakra ki fog áradni.”
Eltévedt bárányokat megkerested
Halál völgyében járó bárányaidat életre keltetted
Parazsat raktál szívükre
Tükröt szemükbe
Ó engedd báránynak pásztorért lépjen
Engedd meg
Engedd meg a sót benned megfürössze
Engedd meg
Engedd életbe, engedd szent Szívedbe
Engedd be
Folyamod oly édes
Folyamod oly széles
Megkerülni nem lehet
Ki megízleli megtanul úszni
Ki szájába veszi
Megtanul látni
Büszke térd meghajlik
Magányos szem könnybe lábad
Rohanó lábak, feledik útjukat, megállnak
Tágas rét, zöldellő mező, harmatos hajnal gyümölcse
Zengő dal, szív ének
Boldog béke köszönti szívünket
Egymást ölelő szeretet
Múlt elveszik
Hegyek leomolnak
Világosság önti el szívünket
Világosság tölti be szemeinket
„Visszadom szőlőtöket, és a halál völgyéből a reménység kapuját készítem. Úgy fogtok válaszolni nekem, mint amikor még fiatalok és tiszták voltatok. Jó ideje elvetettétek a tanítást, és olyan áldozatokat mutattok be nekem, amelyek sohasem jutottak el hozzám. De irgalmamban azt mondom minden halálvölgynek: Támadj fel! Teljen meg minden sötét völgy az én Szavammal! Hordják le a hegyeket és a dombokat, és váljanak legelővé! Jöjjön ide mindenki, akinek homlokát szeretetem sóhajával megjelöltem, és egyen az élet fájáról! Ma mindenkinek megadom a lehetőséget, hogy közvetlenül szent lakóhelyemről hallhassa hangomat. Hangom visszhangként zeng Jeruzsálemből és eléri a Föld minden lakóját. Senki sem mondhatja majd, hogy nem figyelmeztettelek benneteket.
Nemzetről nemzetre küldöm Szentlelkemet, hogy kiáradjon rátok. Állhatatosan küldöm hozzátok szolgáimat, a prófétákat, hogy emlékeztessenek benneteket, ki a ti Atyátok, elforduljatok gonosz cselekedeteiktől és engeszteljetek tetteitekért.
Eljövök hozzátok, nehogy istentelen elméleteket bálványozzatok. Elküldöm követeimet, hogy emlékeztessenek benneteket tanításomra, és hogy éljetek szentül, mert én Szent vagyok. Méltóvá kell válnotok, hogy eljövetelem napján szemembe nézhessetek.”
Szűzanya kitartó leányai, Garabandal kitartó tanúi
Fogjátok a kezet, mely Jézust nevelte
Érzitek a Szívet, mely Jézust hordozza
Köszönet nektek, áldás és Béke
Köszönet Égből és földből
Köszönet
Jézus irgalom hálója oly nagy, oly terjedelmes
Jézus figyelme oly részletes
Keze nyoma ott van mindenen
Keze nyoma itt van, kint és bent
Nincs lépésünk, melyet ne igazgatna
Nem történik semmi, hol jelét ne mutatná
Ott van örömben, ott van bánatban, ott van élet viharában és ott van örömében, együtt örülve, mosolyát adva, ölelését nyújtva
Egyszerű Veled járni, csak Reád kell nézni
Egyszerű Hozzád beszélni, hinni
Egyszerű, csak Benned kell maradni
S ha világ pillanatot elragadja, adsz jelet visszatérni, kezedbe kimaradt perceket letenni
Veled nincs nehézség, nincs mélység és magasság, nincs félelem, ki állhatna ellen ?
Veled a madár is szebben dalol, Veled a könnycsepp mosoly lesz
Csend megtelik énekkel, édes örömmel
S két kedves élő szó, jó Veled
„Ébredjetek, szeretteim! Szabadítótok vagyok, a keresztre feszített, a ti Megváltótok. Érezzétek szeretetemet!... A ti kedvetekért jöttem el, hogy növeljem a szeretetet, és mérsékeljem a gonoszságot. Azért jöttem, hogy ellássam lelketeket mindazzal, amiben hiányt szenved. Ne féljetek kicsinyeim, hiszen jóságos vagyok, én vagyok a Magasságbeli. Bízzatok tehát, mert Atyátok karjaiban vagytok. Én, a Szentháromság egy és ugyanaz vagyok. Teljesen adjátok át magatokat nekem, és engedjétek, hogy a világosság élő oszlopaivá alakítsalak benneteket. Engedjétek, hogy mindenemet, amim van, megosszam veletek! Szeretlek benneteket! Szeretteim, e sötét világban már csak pislákol a fény, mert a gonosz lélek még azt a kis világosságot is ki akarja oltani, ami még a világban van. A ti nemzedéketek kegyetlen örömét leli abban, hogy a rosszat jónak nevezi, a jót pedig rossznak. Könyörület nélkül, szüntelenül káromolják Szent Nevemet, és most még inkább készek rá, mint valaha, hogy az ördög felé forduljanak és lába elé térdeljenek. Mennyire szenvedek, amikor ezt látom! Érezzétek Szentséges Szívemet, mennyire össze van törve, mennyire vérzik, amikor ez a halott korszak hozzám kötő köldökzsinórját igyekszik elvágni, hogy azután örömmel nevezhesse magát istentelennek. Hogy azt mondhassák: "Nem szükséges arra gondolni, hogy kihez tartozunk. Íme, szabadok vagyunk, kimegyünk és építünk egy bábeli tornyot. Nem így tettünk azelőtt is? Miért legyünk Istenhez kötve? Mit nyerünk az Ő törvényeivel?"Mindezt azért teszik, mivel sohasem ismerték az Atyát, és engem sem. E nemzedék nagyobb része Baál-imádó, igen. Őseik leszármazottjai ők, akik hamis isteneket imádtak. Amit tesznek, az elhervasztja lelküket, mivel elvágták a köldökzsinórt, amely hozzám kötötte őket, és táplálta lelküket... Önként mennek az örök tűzbe, megtámadják Szent Nevemet, és szándékosan provokálnak... Jöjjetek, hívtalak benneteket, és ti meghallottatok engem. Én vagyok a ti Uratok, és ti vagytok az én népem, az én tulajdonom. Fogadjatok szeretettel és békével! A Föld tisztátalanná vált e nemzedék lába alatt, ezért száll le rájuk a magasból tisztító tüzem, hogy megtisztítsa a szurkos talajt. Emeljétek hozzám lelketeket, és legyetek eggyé velem! Fogadjátok az én békémet! Megáldalak benneteket, és mindazt, amit megáldásra magatokkal hoztatok. Az én leheletem van minden ikonon és kegytárgyon. Legyetek egy!
Legyetek szentek, mivel én Szent vagyok. Olvassátok Szavamat, értem éljetek, és csak énértem! Viszonozzátok szeretettel a gonoszságot! Legyetek olyanok, mint a szőlővesszők, amelyek a szőlőtőről hajtanak ki. Hamarosan rügyezni és bimbózni fogtok, és gyümölccsel töltitek el a világot. Fogadjátok békémet, maradjatok keblemen! Az én Nevem Szent, ezért legyetek ti is szentek! Jöjjetek!
Én vagyok. A Szeretet közel van hozzátok, ne féljetek. Jöjjetek, csupán szeretetet kérek tőletek, a szeretet viszonzását. Az én békém a tiétek, vegyétek békémet, hogy tovább adhassátok másoknak! Ne tegyetek rosszat! Egyesüljetek! Egyesüljetek, és legyetek eggyé, miként én és az Atya is egy és ugyanaz vagyunk. Béke... Béke, jöjjetek és kössetek velem békét, a Szeretet szól most hozzátok!”
„Emmanuel, jöjj, jöjj Kedvesem, jöjj, és keltsd újból életre lelkemet! Jöjj, adj életet lelkemnek!
Ó, Atyának szeretett Fia, kinyitottam szívem ajtaját, sokáig kell várnom, hogy szobámba lépj? Ha csupán áthaladsz szívemen, illatod különleges áradata marad nyomodban. Szereteted meggyógyítja szegény lelkemet. Szeretet Lelke! Csupán részemet add nekem szeretetedből! Emmanuel, jöjj, jöjj, Te Tökéletes, jöjj, és ragadd magaddal lelkemet, hogy ne lásson szükséget nyomorúságos Szívem!
Ó Atyának szeretett Fia, mily szépséges vagy! Magasságbelinek Fia, ki olyan, mint Te? Jöjj, és vezess lábad nyomában! Együtt fogjuk megtenni az utat. Követni fogjuk a jeleket, melyeket Atyád keze hagyott, hogy gyönyörűsége kertjébe vezessen. Egy szívvel és egy lélekkel fogjuk követni, Kedvesem, azt az édes illatnyomot, amelyet Atyád hagyott számomra. Bátorításomra zafírokat terített utamra. Megnyugtatásomra olajjal írta rá egész valómra Szent Nevét.
Ó Atyának szeretett Fia, Te, akinek kezéből feltámadásod óta tiszta mirha csordul, jöjj és vidítsd fel lelkemet! Egyetlen pillantásod elég lesz ahhoz, hogy lelkemet megnyugtassa és lecsendesítse, elég lesz ahhoz, hogy szememet felvidítsa szent színed előtt.
Kertem Lehelete, lelkem Forrása, magasztos szeretet Forrása, imádandó és Szent, Te, akiből a termékenység ered, áraszd ki Lelkedet az egész emberiségre! Mutasd meg nagy szeretetedet a mennyben és a Földön!
Ó Atyának szeretett Fia! Mily tökéletes a Te szépséged! Kihez hasonlítsalak Téged, ki életem lettél? Tömjénófüst oszlophoz, szikrázó fénysugárhoz? A tiszta mirha illatáradatához? Fenségben állsz előttem, Uram, és mintha királynő lennék, magadhoz emelsz, hogy átöleld lelkemet, és gyengéd szeretettel fülembe susogd:
"Galambom, beteg vagyok az irántad érzett szeretettől. A magasságos égből jövök, hogy meglátogassalak. Letettem koronámat, leszálltam trónomról, nem késlekedem. Most már csak kis idő, nagyon kis idő, és az átok fel lesz oldva. Megújítalak benneteket, és visszaadom istenségeteket. Kedvesem, az élet forrásából ingyen adok vizet neked, aki szeretetemre szomjazol. Királyod nem pihen addig, Lelkem kedvese, míg meg nem engeded, hogy szája csókjával tegye, isteni pecsétjét szívedre. Nem láttad, miként sötétül el a Nap, valahányszor kételkedsz szeretetemben? Közeledj hozzám, drága lélek, és én Szentséges Szívemből rád öntöm azt a mérhetetlen kincset, amit egyedül neked tettem félre, hogy széppé tegye lelkedet, mint tavasz idején, és elefántcsonttoronnyá, mennyországgá tegye egyedül az én számomra. Nem vetted észre, hogyan oltottalak magamba? Hadd halljam újból hangodat!..."
Mily ragyogó vagy, Felkent, Istennek áldozati Báránya, angyalaid és a szentek körében! Atyának tükörképe, Te Ellenállhatatlan, háromszorosan szent Világosság, Egy a Háromban, Három az Egyetlen Világosságban, ki ezer Napnál is fényesebb, miképpen találtál méltónak arra, hogy lássam a Fiút, és a Fiúban az Atyát?
"Nem hallottad, galambom, hogy az alázatosak örvendezni fognak bennem, a szegények pedig ujjongani fognak színem előtt? Nem tudod, hogy a nyomorúságosok az én gyengéim, és mily gyönyörűség nekem a szegényt tanítani?"
Istenem, Istenem! Ki az, ki hajnalként kel föl és úgy tündököl a homályban, mint a hajnalcsillag? Ki az, ki szebb a Holdnál, ékessége a Nap, és nyitva áll Szívének ajtaja?
A mennyország Királynője Ő, az én Édesanyám és a te Édesanyád, legkedvesebb az asszonyok között. Szép, mint a menny, ragyogó, mint dicsőségem, egyedüli tökéletességében ő az én Lelkem gyönyörűsége. Ő az Asszony, akinek fejét tizenkét csillag koronázza, dicsőségem edénye ő, örök világosságom tükörképe. Ő az, ki jelenlétének fényével elhomályosít minden csillagot udvaromban. Ő az igazi Világosságnak, a testté vált és közöttünk lakozott Igének hordozó edénye. Kegyelem ő a kegyelemben, és a zsoltárosok édes éneke. Ő az én örömöm oka, becsületem és büszkeségem. Ő a mennyország kapuja, ő mutatja meg gyermekeinek országomba az utat. Ő az én remekművem, a ti Vigasztalótok vigasztalója, Megváltótok mellett a Társmegváltó, és Szentlelkem menyasszonya.
Leányom, mindaddig nem pihenek, míg Édesanyám házába nem viszlek, az ő szobájába, ahol engem fogant, hogy előttetek is felfedjem szépségét. Akkor előtted is egyszerre világossá lesz minden misztérium, mely azelőtt a rejtelmek kútjának látszott, én kedvesem. Meg fogod érteni, hogy e sötét pillanatban miért száll le hozzátok udvaromból a Napba öltözött Asszony.
Nézz előre galambom, tekinteted járjon egyenesen előtted! Azon az úton fogok visszatérni, szerelmem, amelyre ráléptem. El fogok jönni, és magam fogom szőlőmet gondozni. Emmanuel veletek lesz."”
„Még meddig kell bánkódnom amiatt, hogy nem figyelsz rám, nemzedék, amikor füledbe kiáltom, hogy tarts bűnbánatot! De lásd, felébresztem a holtakat, ezeket a semmirekellőket, kiknek magatartása ijesztő volt, és messze voltak a szentségtől. A világot az én tudásom és az én dicsőségem fogja betölteni, mert ahogy a vizek feltöltik a tengert, úgy jön el áradatként Lelkem is. Senki sem fogja tudni feltartóztatni Szentlelkem kiáradását.”
„Parancsolatokat adtam nektek kezdettől fogva. Azt kértem, hogy szeressetek engem, Uratokat, teljes szívetekből, teljes lelketekből és teljes elmétekből. Ma azt kérem tőletek, engedjétek meg, hogy megérintsem lelketeket, hogy szívetek dicsérni tudjon engem, és így szóljon hozzám: Sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelemségek, sem jelenvalók, sem jövendők, sem magasság, sem mélység, sem hatalmasságok, sem egyéb teremtmény nem léphet soha közétek és irántam való szeretetetek közé. Én vagyok a ti Erősségetek. Tudjátok, hogy szeretetemet még a legkisebbnek is kinyilvánítottam. Ne a világ fényeiben keressétek üdvösségeteket, mivel tudjátok, hogy a világ nem adhat nektek életet.
Trónom és a Bárány trónja hamarosan a helyén lesz, és lelketek meg fog gyógyulni az én természetfeletti világosságomban, mert én, a ti Atyátok meg akarom erősíteni lelketek emlékezetét, és szíveteket arra fogom indítani, hogy így énekeljetek nekem: Abba - Atyám! Mondom nektek, ti nem tartoztok e világhoz, miért hagyjátok újból és újból megtéveszteni magatokat?
Neveteken szólítalak benneteket, amióta megvetettem a Föld alapjait, de amikor békét ajánlottam, egyetemes békét, közületek majdnem mindenki háborút akart. Most mégis kiárasztom Szentlelkemet, hogy igazi alapjaitokra és arra emlékeztessen benneteket, hogy mindannyian az én ivadékaim vagytok. De ivadékom ma tele van holt szavakkal... Én vagyok a Szent Isten, aki elsőként tartott kezében benneteket. Még meddig akartok ellenállni annak a szemnek, amely elsőként látott titeket? És meddig akarja lelketek visszautasítani fájdalmas hívásomat? Közületek még sokan a vészthozó undokságot dajkálják lelkük legmélyén. Hát nem veszitek észre, hogy a vipera szed rá benneteket ismételten, ahogyan Ádámot és Évát rászedte? A Sátán fáradhatatlanul és alattomosan azt tanácsolja nektek, hogy vágjatok el minden mennyei köteléket, amely hozzám, a ti mennyei Atyátokhoz köt benneteket. Megbénította lelketek emlékezetét, hogy elhiggyétek, apátlanok vagytok és szakadékot készít közétek és közém, a ti Istenetek közé. A Sátán el akar választani benneteket Tőlem. El akarja vágni köldökzsinórotokat, amely velem egyesít benneteket és amelyen át az élet folyója árad belétek.
Nemzedék, te még nem döntöttél mellettem. Mikor határozod el, hogy visszatérsz hozzám? Égő tűz és kénkövek között, pusztító láng által akarod-e átlépni e korszak küszöbét? Hogyan tudja lelked eladni az én dicsőségemet azért az értéktelen utánzatért, amelyet az ördög kínál fel neked mindennap? Tőlem kérjétek mindennapi kenyereteket, és megadom nektek! Miért hallgattok mindannyian olyan szívesen a viperára? Ti és én tudjuk, hogy a Sátán a hazugság atyja, miért hallgattok még mindig rá? Én, a ti Teremtőtök, a ti Atyátok vagyok, és visszahívlak magamhoz benneteket. Higgyetek fájdalmas kiáltásaimnak! A lázadóval akartok továbbra is barátkozni, vagy kegyesen leszálltok trónotokról és bűnbánatot tartotok? Nektek kell határoznotok! Már nincs sok idő hátra!
Emlékeztetlek benneteket, hogy óvakodjatok a hamis prófétáktól, akik pusztítást végeznek lelketekben és félremagyarázzák az Evangéliumot. Azt mondják nektek, hogy nem azért van veletek a Szentlélek, hogy emlékeztessen benneteket alapjaitokra és arra, hogy honnan jöttetek. Máris pusztítást végeztek lelketekben, és mély szakadékot ástak köztetek és köztem, a ti Atyátok között. Ne engedjétek nekik, hogy növeljék ezt a pusztítást lelketekben, és félrevezessenek benneteket, mondván, hogy árván hagytalak benneteket. Ezek a hamis próféták Fiamat, Jézust hazugnak mondták és az Evangéliumot visszhangzó cimbalommá, kongó ürességgé alakították. Szavaimat tátongó sírrá tették. Ezért óvakodjatok ezektől a hamis tanítóktól, akik azt mondják, hogy Szentlelkem nem száll le azért, hogy csodákat és jeleket műveljen bennetek. Óvakodjatok azoktól, akik elítélik Szentlelkemet! Napjaitokban a Szentlélek még inkább emlékeztet benneteket alapjaitokra. Óvakodjatok azoktól, akik megtartják a vallás külső látszatát, de elvetik belső erejét! Azt a belső erőt, ami az én Szentlelkem.
És ha közületek bárkit megrágalmaznak és visszautasítanak, mert az igazság mellett tanúskodik, forduljatok Szent Édesanyátokhoz! Meg fogja vigasztalni lelketeket, és bátorságot önt belétek. Ha a világ szembetűnő sebeket üt rajtatok, forduljatok Édesanyátokhoz, anyai szeretetével és jóságával fogja ápolni sebeiteket. Ahogyan szeretett Fiamra vigyázott, úgy fog rátok is vigyázni. Nyomorúságotokban és bajotokban repülve jön hozzátok, a Szívébe fogad, ugyanabba a Szívbe, amelyben Megváltótokat foganta. Szent Égi Édesanyátok irántam való szeretetre tanítva mutatja meg, miként terjesszétek ki országomat a Földön. A Szeretet legyen életetek alapelve! A szeretet legyen gyökeretek!
Engedjétek, hogy én, a ti Atyátok magamhoz kösselek benneteket! Engedjétek, hogy megérintsem lelketeket! Jöjjetek hozzám, siessetek karomba! Van-e annál nagyobb boldogság, mint ha az a kéz tart benneteket, amely megteremtett? Tegyétek szájamra fületeket, ez a száj lehelt belétek életet! A föld porából keltettelek életre benneteket, hogy meghódítsátok a Földet. Megérintettelek és megkértelek benneteket, hogy figyeljetek szavamra ezentúl. Jöjjetek, rendbe kell hozni szíveteket, hagyjátok el a bűnöket, amelyek beszennyezik lelketeket, és egész szívetekkel
Életadó Folyó
Szavad igaz, szavad egyszerű
Szavad úgy van, mint mondod
Szavad Forrás, értelem nyitója, szív kulcsa
Hívó jel, gyújtó jel, igaz manna
Étel és Ital
Jó tanács
Kézen fogva tanító
Gyengéd támasz
„Áldott nemzetek, áldott népek, áldott teremtés! Hogyan lehet, hogy ellenálltok szeretetemnek, és elkóboroltatok, hogy a Sátán könnyű prédájává váljatok? Honnan vettétek a bátorságot, hogy ok nélkül kiejtsétek Nevemet? Az a lélek, aki benned van, nemzedék, az lázadó lélek, arra csábít téged, hogy élj érzékies életet, céltalan életet, istentelen életet, és cseréld a szentséget romlottságra.
Ó nemzedék! Hova lett a minket összekötő jel? Mit tettél vele? Hova lett belém vetett hited? Hogyan jutottál odáig, hogy feladj engem?
Nem hallottad még, hogy amennyivel közelebb jössz hozzám, én is annyival közeledem hozzád? Szegezd rám tekintetedet anélkül, hogy balra vagy jobbra néznél!”
Nem tudtuk és meghaltunk
Nem láttuk és pusztaságban jártunk
Nem akartuk és gyilkoltunk
Gyűlöletet, mint napi étket éltük
Kezünk fogott korbácsot és nevetett
Szívünk sötétségben örvendett
És néha valami felsírt bennünk
Kerestük boldogságot és közben öltünk
Kutattuk és élő falat döntöttünk
Gonoszságra egymásra mosolyogtunk
Kihasználtunk és sebeket ejtettünk
És néha valami felsírt bennünk
Mikor két szív szerelme önzetlen és egyik megbántja kedvesét, úgy tettünk Veled
Nem tudtuk mit teszünk, ha gondolat jött, értelem gyorsan ellene tett
Nélküled és ellened, magunknak, magunkért
Ó nagyon fáj ez Neked
Mikor Szívedbe vonod szívünket, tüzed oly enyhet adó, oly gyöngéd
Mikor Folyód elönt bennünk, tudjuk boldogságot
Mikor átölelsz oly kedvesen teszed
Mikor vagy, mikor vagy kint és bent, oly jó Veled
Úgy vagy velünk mint barát, mint szeretett kedves, mint gondoskodó Apa, mint gondoskodó Anya, s szereteted közben szeretetünkhöz ér, Szíved szívünkhöz ér, egyek vagyunk Benned, egyek szeretetedben, együtt édes kertedben, napsugárban szerető fényedben, vakító fehérségedben
„Én vagyok. Béke veletek, drága lelkek, érezzetek engem, érezzétek jelenlétemet, közöttetek vagyok. Jöjjetek, és vegyétek le ezt a fátylat, amely szemetekre nehezedik, és szemléljetek engem dicsőségemben! Tudom, hogy milyen gyengék vagytok, megrázkódtat és lever benneteket még a legkisebb vihar is, amelyet ellenségem támaszt, de ne keseredjetek el ebben a lázadó időben, mert én, az Úr, aki menedéketek és vigasztalótok vagyok, mindig igen közel vagyok hozzátok. Én vagyok a szűkölködők és az elkeseredettek menedéke, oltalomhely a viharokban, melyeket ellenségem támaszt, ki nem apadó forrás a szomjazóknak, árnyék, amely megvéd titeket a tikkasztó széltől ebben a pusztaságban, ahol most éltek. Szentséges Szívem tárva-nyitva áll, hogy fogadjon és megpihentessen benneteket. Én vagyok a Szeretet, aki minden lelket megkeres szeretetével és vigasztalásával. Én vagyok a Szeretet, aki örökké szeret benneteket, értitek? Leszállok égi trónomról, leereszkedem hozzátok, hogy magamhoz emeljelek benneteket, és közvetlenül mennyei éléstáramból tápláljam lelketeket. Eljövök hozzátok, éhező bárányaim, eljövök hogy két karom melegségébe gyűjtselek össze titeket. A ti kedvetekért megsokszorozom nektek adott kegyelmeimet, és szeretetem égő lángjával keltem életre halottaitokat. Eljövök, kezemben hozom Szentséges Szívemet, és felkínálom nektek. Elfogadjátok? Kedveseim, közel van már az a nap, amikor minden látomás beigazolódik. Hamarosan beteljesedik minden látomás, még a ti életetek folyamán. Ezért tehát nyissátok ki szíveteket, és próbáljátok megérteni, hogy miért árad kegyelmem Lelke oly bőségesen erre a nemzedékre. Közeledik az a nap, amikor egyetlen pásztor alatt, egy szent tabernákulum körül lesz eggyé ez a nemzedék. És én, az Úr leszek közöttük az egyetlen Úr. Imádkozzatok tehát szeretteim, imádkozzatok ezért az egységért, amelynek előkészítésén én, az Úr már munkálkodom. Most szétszórtak benneteket, és legelőitek kopárak. Az egész menny hallotta pásztorom jajveszékelését, mert a káinok darabokra törték, pásztorbotját, darabokra törték az egységet, hogy megtörjék közöttük a testvériséget. Közel van már azonban Testem dicsőséges napja, és mekkora öröm lesz az! A csodák napja lesz, és begyógyulnak Sebeim, amelyeket legjobb barátom házában kaptam. Szentséges Szívem ma tiszta szeretetet kér, mindössze arra van szükségem, hogy viszonozzátok a szeretetet. Vajon nem szeretetből ajánlottam-e föl magamat, mint illatáldozatot és áldozati adományt? Túl sokat kérek, ha azt mondom, hogy adjátok át magatokat nekem? Túl sok, ha egy kevés hálát, és szeretetem viszonzását kérem? A Szeretet szeretetet kér, a Szeretet szeretetre szomjúhozik, a Szeretet azt kéri, hogy viszonozzátok szeretetét! Ne lázadjatok törvényem ellen, amely a Szeretet törvénye. Ó kedveseim, mennyire szeretlek benneteket! Miért hagytok fel annyian imádásommal? Arra emlékeztetlek benneteket, hogy jelen vagyok ebben a szent órában. Angyalaim és kerubjaim körében állok csendben előttetek. Én, a Szentek Szentje adtam nektek ezt a nevet: szeretteim. Megbocsátottam nektek, bár vétkeztetek ellenem. Az én ivadékaim vagytok! Vajon ott látlak-e majd benneteket a meghirdetett szentségimádáson, szeretett gyermekeim? Vajon felkeltek-e és eljöttök-e hozzám, aki tabernákulumban várok rátok? Jöjjetek hozzám, jöjjetek hozzám!... Ne utasítsátok vissza, amit a Lélek kínál nektek e napokban! Maradjatok meg az én szeretetemben, és fogadjátok el irgalmamat! Gondoljatok arra, hogy minden elmúlik, hogy semmi sem marad meg, és egy napon minden elenyészik, de a ti lelketek örökké él. Én, az Úr minden jelenlévőt megáldok, az én békémet adom nektek, hogy ti is továbbadjátok másoknak!”
Hegyek kelnek síkság ellen
Szakadék Folyó ellen
Sötétség veszi fény álarcát
S ha csak egyetlen gyertya lángol
Szelíd fénye megtöri
Ha imádság kell ellene
Ereje eloszlik
Fény ér Fényhez
Láng ér lánghoz
Üvöltő szörnyeteg vakon tombol
Szelíd türelem áldozattal terjed
Felvett imádsága mint nektárt gyűjtő méh száll
Abroncsot tör, ködöt oszlat
Minden sivatagban töltött perc életet ad
Minden testet legyőző akarat életet ad
Élet kel élet mellé
Hála hála mellé
Imádság imádság mellé
Nincs elveszett gondolat
Nincs elveszett türelem
Nincs elveszett tűrő szeretet
Adod a keresztet, mit vinnünk kell
Mutatod az utat mit járnunk kell
S adsz erőt, nehéz küzdelemre boldog mosolyt
Jó Veled
Figyelsz minden kiejtett szót
Figyelsz minden gondolatot
Cselekvő kezét vezeted, lépteit Szívedbe vezeted
Kérsz kérést, hogy tehesd
Kérsz hozzá szót, átélt könnyeket
Áldozatra segítséged adod, hű Szívedet adod
Köszönetre arcod kisimul
Egyszerű beszélgetésre könnyed pereg
S adsz, kérés nélkül adsz, többet
S ha szív szívvel összeérve jut Szívedbe
Mindent megteszel
Áldásod megadod
Áldod a Hozzád elérőt
Áldod az úton lépőt
S megáldod a bűnöst
Áldásod rajtunk nyugszik
Hajnal Fénye ragyog az égen
Jótékony harmata áztatja a földet
Zsenge levél pattan, virág bimbója félénken keresi meleget
Fényre hajlik, fényt szomjazza, éltető vizet
Emeli fejét, napba néz, kinyílik
Színét adja, illatát adja, magát adja
S ha kér, kéri, szakíts le
Már ő adja szépségét, nap tündöklését, szelíd fényét, szelídségét
Virág mellett virág
Tükör mellett tükör
Kő megroppan
Sár kiszárad, nagy nyögéssel lepereg
S előbújik félő bimbó, előbújik reggel illatára, rá cseppenő harmatára
Szeretet
Oly igen egyszerű vagy, közel vagy
Szeretet vagy
Mosolyogsz, igen, mosolyogsz
Mosolyogsz és Szívedet nyújtod
Mosolyogsz és kezedet adod
Látsz, mindent látsz
Hallasz, mindent hallasz
Szereteted sír, fáj, nevet
Szereteted értünk sír, velünk nevet
Adod a fájdalmadat, felveszed el nem taszítod
Adod vágyadat, el nem oltod
Kedves vagy, Egy vagy
Anyácska mellett állsz, két gyertyaláng
Együtt haladtok, két rózsaszál
Hova léptek sötét menekül
Hol megtelepedtek, minden Fényre derül
Édes boldogság, öröm könnyek
Halottból élő lesz
S ha haldoklóra néztek, megmenekül életre
Jó, hogy vagytok, jó, hogy felénk léptek, jó kedves küzdelmetek
Térd hajlik, szív emelkedik
Szó Hozzád ér
Köszönjük türelmed, kitartó váró szenvedésedet
Csepp mellé csepp társul
Élet mellé élet
Mely terem tüzet kapott éled
Kezében virágszál, lelkében tűz lobog
Parázs lép parázs mellé
Tűz tűz mellé
Fényes gyertya fényes gyertya mellé
Lépés könnyebbedik, ég alján derengés látszik
Van iránya útnak, fénye mutatja
Van szélessége, együtt kézen fogva
Szemed fénye mutat, vezet
Szíved fénye ölel, emel
„….. Szenvedélyesen szeretlek benneteket! Ezt soha ne feledjétek! Én keltek életre mindenkit. Senkit sem taszítok el magamtól, a bűnöst és a méltatlant sem. Mind az én gyermekem. Üzenetem a szeretet üzenete, amely valóságos eredetetekre, Szavamra és létezésemre emlékeztet benneteket. Ne tőlem féljetek, hanem inkább attól, aki azzal ámít titeket, hogy ő nem létezik, és álnokul a halálba sodor benneteket. Én vagyok a Világosság. …..”
„Legbensőbb vágyam, hogy találkozzék a Nyugat és a Kelet. Szükségem van arra, hogy Egyházam e két oszlopa találkozzék és megszilárdítsa Egyházamat. Egyházam nem állhat szilárdan egyetlen oszlopon. Azzal bíztam meg őket. hogy oltalmazzák Egyházamat. De alighogy visszatértem az Atyához, megtörtént elszakadástok és Testemet azok a kezek osztották ketté, amelyeket Atyám teremtett. Azóta rettenetes dolgok rendítettek meg.
Ma mélyen meghat teremtményeim legkisebb igyekezete is, amely düledező házamat akarja helyreállítani. Az egész menny örül az egység felé vezető legkisebb lépésnek is. Atyám haragját enyhíti minden imádság, amelyet Testem felépüléséért ajánlanak fel... áldásaimat árasztom azokra a találkozókra, amelyeket az egység érdekében az én Nevemben hívnak össze, és megáldom azokat, akik ezeken részt vesznek. Szemem őrködik azok felett, akik szeretnek engem, és akik tökéletlenségük ellenére eleget tesznek forró vágyaimnak. Jöjjetek hát össze, és együtt terítsétek meg az asztalt tiszteletemre! Ti ismeritek kelyhem és kenyerem ízét. Mindketten megízleltétek táplálékomat, a harmadik nyelv azonban még nem ismer teljesen engem, de te, aki megőrizted hagyományomat, rendíthetetlen voltál. Hiszen hallhattad:
"A szükség idején segítség a testvér, de méginkább megment majd a nagylelkűség."*
Siettessétek dicsőségem napját! Keletről nagylelkű szívet támasztok, aki hűségében békeszövetséget fog megpecsételni a Nyugattal.
Egyeduralmamat előbb ketté törték, majd szilánkokra... Milyen dicsőségesek voltatok korábbi napjaitokban! Jöjjetek, és tegyétek eggyé házamat azáltal, hogy egyesítitek a húsvét dátumait...
Van két nővér, akikben Lelkem örvendez és akiket szeret, bár körülveszi őket bátyjainak sokasága, akik nem akarnak rájuk figyelni. Lelkük még sohasem volt ilyen közel a halálhoz, mégsem akarnak figyelni. Ezért én magam fogom összehozni őket, hogy tiszteljék és egyetlen oltár körül ejtsék ki Nevemet, és a testvérek közvetlenül ezután együtt fogják befejezni a szertartást.
Rosszallással szemlélem mindazt, ami házamban végbemegy, és mondom nektek: egy áruló fogja megkötözni törvényemet és hagyományomat és leigázza oszlopomat, aki tisztelt engem Nyugaton. Népszámlálást fognak tartani anélkül, hogy engem megkérdeznének. Szívük elhatározta, hogy elmozdítják ezt az oszlopot, mielőtt összehoznám őt Kelet Egyházának oszlopával, és megerősíteném düledező házamat. Eltökélt szándékuk, hogy megöröklik, ami nem az övék. Hogyan felejthették el, hogy én megvizsgálok minden szívet, hogy megtudjam, mit gondol. Lelkem arra vágyik, hogy egyesítselek benneteket, hogy népem, aki ma sötétségben jár, meglássa világosságomat, és akik a halál völgyében feküsznek, feltámadjanak.”
Kedves vagy, szeretetreméltó Szeretet vagy, Minden vagy, mindenhol vagy
Jössz és felemelsz, jössz és kérsz, jössz és adsz, sokat, igen sokat adsz
Kérdezel, s a válasz ismeretre visz
Kinyíló szem, örömbe visz
Csend boldogságába
Csend zenéjébe
Boldog ölelésbe
Szem nem látja, és tenyereden viszel
Fül nem hallja, énekedben viszel
Jóságodban viszel
Kopogás, csendes szó
Engedd szót közelebb
Engedd, hogy szó tovább álljon
Engedd
Lélek itt áll mellettünk
Várja kérésünk
Várja csendességünk
Várja csend énekét, daloló beszédét
Akarat ha erősödik
Mer lépni
Jézus Arcára nézni
Szemébe nézni
S ha akaratot kérés megerősíti
Mer tovább lépni
Utat megtalálni
Járni, menni, boldogságban fürödni
Ház sarkát patak érte
Járja körbe, körbe
Bekopog az ajtón
Benéz az ablakon
Kérdi, jössz Velem ?
Hol vagy kedvesem ?
Nézz Reám, nézz Szemembe, nézz Szívembe, lépj szeretetembe !
Ne várakozz !
Ha sarudat megoldod, vizemben lábadat megmosod, mosolyt kapsz szívedbe
Jöjj, ne várakozz
Egymás mellett több az ajtó, ki kinéz mind mást lát
Patak folyja őket körbe, körbe
Hívja őket egyként életre
Hívja őket kezet fogni
Hívja őket
Vize csendes, szava édes
Jössze ? sóhajt nagyokat
Jössze ölelésre
Hol elfolyik virág nyílik
Szakadék helyét pázsit veszi át
Hol elfolyik, szem kinyílik
Hegyek mint hajnal köde, s nincs már
Jössze ?
Szám kiszáradt
Lábam sebes
Útamat vér jelöli
Hagyod ? Hagyod ? kedves
Patak mint ölelő karok fogja szívet, fogja ajtót
Szív helye Szívben legyen
Ajtó helye, ajtó mellett legyen
Sebző fegyver hulljon kézből
Édes fegyver éledjen, szívből
Patak mondja, gyere várlak
Mond a szót, kincsét ejtsd Szívemre
S megtöltelek kincseimmel
Gyere, várlak
S patak, maga Erő
Ő teszi meg, Ő egyesít minket, Ő hív minket
S szaván pecsét, áldása
"Én, az Úr megáldalak benneteket, jöjjetek hozzám!"
„Kicsinyeim, ti vagytok Szent Szívünk szőlője! Jöjjetek kis gyermekeim, és figyeljetek: ki örül közületek az örök életnek? Imádjatok engem ezért Szentségem ragyogásában! Legyetek állhatatosak az imádságban! A Sátánt a rózsafüzér fogja láncra verni. Legyetek állhatatosak a gyónásban, kis gyermekeim, hogy olyan gyakran fogadhassatok engem az Oltáriszentségben, amilyen gyakran csak tudtok! Böjtöljetek kenyéren és vízen hetente kétszer, hogy engesztelést nyújtsatok és áldozatot hozzatok! Ne nézzetek se jobbra, se balra, hanem előre, ahol én vagyok! Ahova én megyek, oda jöttök ti is. Ahol én élek, ott fogtok élni ti is. Szeretteim, ezek az én tanításaim. Szavamat mindennapi kenyérként kellene vennetek, ez a ti mennyei kenyeretek, ez a ti életetek. Jöjjetek gyakran hozzám, és ajánljátok fel magatokat Szentséges Szívemnek! Akkor rátok lehelek, enyémekké teszlek, hogy terjesszétek Szavamat a világ négy sarkában. Ne feledkezzetek meg arról, hogy gondolataitok legyenek az én gondolataim, vágyaitok az én vágyaim! Kövessetek engem! Boldogok vagytok, akik nem láttok engem, és mégis hisztek. Szeretetem sóhaját hagyom homlokotokon. Áldjatok és szeressetek engem!”
Szemed mikor fájdalomban ég, és ránézel Anyácskára, megpihen
Szemed otthonra lel
Szemed mikor látja, már elég ! elég !
S kérdőn nézel Reá
Jóságos szeme fogja meg igazságos kezed
S Anyácska nyújtja felénk karjait, kéri imánkat, kéri kéréseink
S elibéd rakja, Szívedbe rakja
Mosolyod legyőzi rosszat, mit kaptál elég
Igazság kelyhét Szeretet issza ki
Repül egy korbács, csattan egy gúnyos nevetés, s Anyácska szeme jóságosan néz, esengve kér
S ha dárdát erő ragadja, megfogja indulat, rárakja bűnösre anyai kezét
Hályog szemről lehull, vöröslő szemet könny tölti el
Rugó láb térdre ereszkedik
Két Szent Szív
Öleljetek minket
Két Szent Szív
Hívjatok minket
Két Szent Szív
Emeljetek fel minket
Jó Veletek, jó itt lenni
Szépséges mosolygó Szentlélek Isten
Mindent betöltő szeretetű Atya Isten
Értünk szerető, értünk szenvedő, Fiú Isten
Egy Isten
Mosolyotok rávetitek bűnösre
Szereteteteket rávetitek tudatlan szenvedőre
Ő mondja, jó vagyok, gondolja, jó vagyok
S szíve fölött közelgő hatos szám oson
Anyácska áll bűnös mellé, várja, hogy kérhessen, várja a kérést, hogy szívére tehesse, nyújtsa felétek, nyújthassa Feléd
Anyácska sírsz, hogy elég kérés legyen
Szentháromság, kedves Fény, vágyad tehessed
Kérés, kérés, kérés
Szívbe ágyazva
Kérés, kérés, kérés
Kezünkön imával nyújtva
S ha imán pecsét Szentháromság keresztje
Három ujj Egysége
Egy dicsősége
Teheted e, hogy nem teszed ?
Te megteszed
Atya, Fiú, Szentlélek
Három ujj egyben
S szívünk egy Veled
Szereteted érez
Sír, nevet, s fáj, igen fáj
Szereteted hív
Szóval, cselekedettel
Szereteted alázatban áll előttünk
Koronáját levette
Szereteted mondja: jöjj, lépj közelebb, lépj Szívembe
S szereteted vár
Megállunk előtted, s nem értjük, lépnénk el és belül mégis lépnénk közelebb
S ha hívó szó elhagyja ajakunk: segíts ! közelebb lépsz, magadhoz emelsz
Még nem érezzük, Te már vezetsz, még nem tudjuk, de minden lépésünk Hozzád vezet
S ha gyűlölet fellobbant mellettünk tudjuk, már Te élsz bennünk, gyűlölet neked szól, ellened kiállt
Egyszerű szóban, egyszerű imában erősítesz
Kérésben meghallgatsz minket
S ha már erősek vagyunk, Te küldesz próbát
Tanulni Reád nézni, tanulni bölcsességet, tanulni szív szerelmet
Jó, jó nekünk