Nem nehéz oltani... persze vmilyen kézügysség kell hozzá. Az ékoltás pláne nem nehéz s a szőlőnél, ha nem is mindig, de bevált... Egy közel 70 éves bácsinak mutattam meg s neki több sikerült, mint nekem... szóval neki kell fogni, s jobban örülhet az ember...
Az oltással hadi lábon állok. Sztem mire megtanulok oltani az új telepítés hamarabb fordul termőre... Persze a tudásvágy hajt, de egyelőre csak én kergetem, az meg szalad előttem...
S akár kétféle szőlőt egy tőkére. Ezt a saját későbbi dolgaimra tekintettel is fogom próbálni--kevesebb helyem lesz, s egyre többféle szől tetszik, köszönet ennek a forumnak..
S ugyancsak kisérlet képpen akár néhány meglévő tőke mellé, gyökeres alanyt, s rögtön látható, hogy melyik életképesebb, majd arra is oltani... s ha az eredeti beválik alanynak, akkor ki lehet szedni a kész másikat...
Kivágás helyett nem próbálod-akár tavasszal átoltást? Hátha ott jó lesz alanynak?
Ha nem is az egészet, denéhányat? Előbbre leszel vele.. akár abban az évben is teremhet. Volt már nem egy, amin volt még abban az évben nálam, de kö9vetkezőben biztos. üdv PJ
Nem egészen. Van már annyi csapadék, hogy a vízgyűjtő területek se bírják. Ezen a képen is látható, hogy a vizes/lapos terület is már full tele van, a jobb oldalon lévő szőlőt is veszélyezteti
Nekem a rúgós kadarka az egyik alany jelöltem, mert úgy nő mint a güzü, pedig olyan helyen van, ahol tápanyagot nem látott még az ültetésekor sem, nem hogy utána! :)
Az othello is vígan el van, sőőt! Az izabella is többet terem, mint amit a család elfogyaszt. De ezekből bort nem csinálok. Bár erősen gondolkodom a lekvárfőzésen is, de majd meglátjuk mire érünk az idén... Ha nem sokra, akkor kivágom, pihentetem és beültetem néróval :)
Hjajj.... Ha van 1 fél méter mély árkod, mondjuk legyen 70-80 cm széles már az annyi vizet felfog, hogy ne a földön álljon meg a víz, hanem az árokban! Nem azt mondtam, hogy az árkot a tiszáig vagy dunáig kell ásni :) A barázdát se árokba vezetik mindenütt, mert ha mindenhol árokba vezetnék, akkor nagyon sok hidat kellene még csinálni... (Felénk úgy van, hogy a földre a föld végéről mennek be a gazdák, a barázda pedig a föld hosszanti oldalával párhuzamosan fut.)
Persze az is lehet hogy az árok megtelik. De akkor se az egész föld fog úszni, csak az árok és egy kis rész. ezért is érdemes 2 sort feláldozni... Na meg a füvesítés se lenne utolsó dolog, hisz a növényzet sok csapadékot felszív. Persze télen sokkal kevesebbet, de a pucér földhöz képet mégis többet. Csak hát túl sok a Bálint gazda... XD
Itt inkább kacsát kellene tenyészteni, vagy rizset termelni :) De pl Rambo egyik földje is talajvizes, ő valami speckó megoldáson gondolkozik.
Nálunk a szántóföldeken egyszerűen olyan barázdát szántanak, amelyről vígan lefolyik a víz. Ez a gazdáknak közel fél méter termőterület kiesést jelent, de ha nem lenne mély barázda, akkor helyenként az egész termés víz alatt lenne.
Én így laikusként azon a helyen kapásból kivennék 1-2 sor szőlőt, a helyére pedig vízelvezőt árkot tennék... Persze külsősként könnyű osztani az észt, de ha a szántónál bevált, sztem a szőlőnél is beválhat. Főleg ahol így megáll a víz... Na meg a szőlőn látszik, hogy nem 1. éves telepítés. Korábban nem állt meg sose a víz? Voltak már csapadékosabb évek is, mint a 2014.
És akkor engem b...ogatnak, hogy miért ellenzem, hogy minden borvidékre 2 kézzel szórják a kvótát, akinek a
területe meg nem esett "haveri" körökbe, az csak vakarja a fejét, mit kellene tenni. :) (Bár elvileg megszűnik a kvóta rendszer, de kérdés az, mi lesz helyette amivel még jobban ellehetetlenítik a helyzetem)
Nem tudok egyetérteni(anélkül hogy megkérdőjelezném Bálint gazda szakértelmét), mert nagyon sok olyan kertet láttam régebben, az idősebbeknél még most is, ahol gazdagon virít a veteményes a szőlősorok között. A paradicsomról egyenesen azt hallottam, hogy előre jelzi a szőlőbetegségeket is a rózsához hasonlóan. Itt inkább a vegyszerezéssel van problémám. Biztos finom lehet a húsleves, ha a belefőzött sárgarépát a múlt héten permetezte a gazda a szőlővel együtt.
Ezek pedig a mai képek. Lehangoló látvány, az ész nélküli szőlőtelepítés tökéletes bemutatása.
Zöldségnél én csak a paradicsomról olvastam, hogy valamilyen betegséget terjeszthet ami a szőlőnek (is) árt. Bár azóta is volt paradicsom a szőlő közelébe, de nem befolyásolta negatívan.
A fáknak talán a kéreg alatt megtelepedő gombák okozhatnak gondot, bár aki törődik a fával ott elenyésző a előfordulás.
A káposztaféléknél talán a kártevők okozhatnak gondot, ezek vonzzák a szőlőhöz is a kártevőket. Persze ez csak saját gondolat, nem szentírás!
A kertben is van a szőlő sorok közt barack. Az egyik fekete rizling tövet meg akartam fiatalítani, kopaszra metszettem, majd ezen a jó kis nyírségi sárga homokon amelyet sokan ócsárolnak, 3 méteres hajtást hozott. A vessző a barckfára futott, majd, onnan metszem vissza.
Továbbá olvastam itt is, hogy homokon a direkt termők és a kadarka is sínylődik. Van egy tő rúgós kadarkánk, az érdekes mód olyan intenzíven hajt, hogy szó szerint gyomlálni kell, pedig tavaly 4 db hosszú csapot hagytam meg.
A direkt termők közül meg csak a delevare az ami nem igazán nő, de az othello, izabella, noah ezekből olyan lugast lehet nevelni, amelyet nem szégyellünk. (csak h a növekedésre mondjak egy példát)
A lényeg az, hogy nem minden internetes írást kell(ene) elhinni. Keresni/kutatni kell a régi szőlész könyveket is, bár a technika fejlődik, de a szőlő bizonyos szinten változatlan a 40-100 évvel ezelőttihez képest. (főleg, hogy most a rezi szőlőket felkapták, ez szvsz az immunrendszerük is jobban ellenáll, szóval aki zöldséget ír de nem tudja miért (jelen esetben az általad linkelt oldal), az csak zöldséget beszél )
Sziasztok, segítséget szeretnék kérni, egy fiatal kezdő borosgazda vagyok, tavaly ültettem szőlőt és szőlőkarróra lenne szükségem olcsón, ha esetleg Komárom Esztergom Megyében van valakinek szőlő kivágásbol használt karója érdekelne a dolog!!!! Köszönöm előre is
Ez ordas nagy baromság. A nagyszülők szőlejében pontosan ezek a veteményesek, zöldségek és gyümölcsök voltak mindig is és vannak a mai napig is ültetve.
Nem tudom mi az igazság, de a szőlőt nem tudom miért zavarnák ezek vagy éppen forditva? A permetezés miatt? Egyébként semmi logikát nem látok benne.
"Poncikterek" (Sopronban régen) pont arról kapták nevüket, hogy babot teremeltek a szőlő között.
S emlékszem apánk is ületett hagymát, retket, borsót s még sok mindent a szőlő közé, s főleg sok őszibarack is volt, de a "parasztback"-ot kifejezetten a szőlő közé ületették.
S én is sokfélét ületettem s fogok is a szőlő mellé, közé (igaz nem permetezek).
Egyébként, hogy mi védi meg a másikat a kártevők ellen, azzal eleinte próbálkoztam, de az "őrző-védőt" is megették .
Persze ha van valakinek jó tapasztalata és megosztaná???
Én meg sokszor úgy érzem, itt a keleti rész nem is MO-hoz tartozik. A rádióban napok óta azt fújják mennyi hó/eső esett a dunántúlon. Itt pár napja leesett pár mm, de még az udvar is elitta. Olyan késő téli, hűvös idő van, de kiváló idő metszeni.
Azon gondolkodom, hogy vajon az ország bizonyos részein mennyire nőtt papiron az átlagtermés t/ha, hogy támogatást kapjanak a fejlesztési hozzájárulást?
Látványos eredményeket hozott a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) által kezdeményezett földrajzi jelzés nélküli borokra vonatkozó, miniszteri rendelettel bevezetett ellenőrző jegy alkalmazása, amit az elmúlt egy hónap tapasztalatai is alátámasztanak - közölte a Földművelésügyi Minisztérium (FM) az MTI-vel.
A tájékoztatás szerint az ellenőrző jegy első alkalmazása óta 1 396 742 liter borra érkezett alkalmazási igény 29 tételben. Eddig összesen 565 378 ellenőrző jegyet adott ki a HNT, míg további 5792 jegy kiadása folyamatban van. A HNT munkatársai - a "C" típusú - származási bizonyítványok adatai alapján, a jogszabályban előírtak szerint, folyamatosan figyelik valamennyi tételt, de az ellenőrzési díj megkerülésére irányuló szándékot nem tapasztaltak. Az ellenőrző jegy optimális méretével, a ragasztóanyag erősségével kapcsolatban pedig zajlanak az egyeztetések. A HNT minden olyan bortétel esetén, amely kizárólag magyar szőlőből készül és az ellenőrzőjegyet megváltották utána, fejlesztési hozzájárulást ad, amelynek összege literenként 22 forint. A nem Magyarországon forgalomba hozott tételek után az ellenőrzőjegy megfizetett összege teljes mértékben visszajár, így a magyar borok versenyképessége nem romlik az exportpiacokon. A befolyt összeget a HNT promóciós tevékenységre használja fel, amely segítséget jelent a minőség javításában, a fejlesztések finanszírozásában - tartalmazza a tájékoztató. Kiss Eliza, eredetvédelemért felelős helyettes államtitkár az MTI érdeklődésére mindehhez hozzátette: a HNT idén júniusban kapta meg az állami elismerést a szőlő-bor ágazatban működő szakmaközi szervezetként. Az e státusból eredő jogok alapján lép fel a belföldi borpiacon kialakult veszélyesnek ítélt helyzetek gyors rendezése érdekében, a kormányzattal együttműködve. Így született meg Magyarországon - a más uniós tagállamokban származással kötelezően nem igazolt és piaci zavart is jelentő - eredetvédelmi kategória. Ez a földrajzi jelzés nélküli borok ellenőrzését teszi lehetővé, mivel piacszervezési intézkedésként bevezeti az ellenőrző jegyek alkalmazását. Az intézkedés azt célozta, hogy az oltalom alatt álló eredet-megjelölést vagy földrajzi jelzést nem viselő borászati termékek piaci forgalmát, a teljes forgalmazási láncot felügyelni lehessen. A HNT kérte a szakminisztériumtól e piacszervezési intézkedés kiterjesztését a döntően olasz borimport okozta piaci versenytorzulások kezelése érdekében. Ez a kiterjesztés ugyanis megakadályozza, hogy az elsőként más országban forgalomba került borászati termékek megkerülhessék az ellenőrző jegy használatát a magyar piacon - jelezte a helyettes államtitkár. A HNT-nél az MTI-vel azt közölték, hogy azoknál a földrajzi jelzés nélküli boroknál kell kötelezően alkalmazni az ellenőrzési díjrendszert, amelyekre a C-típusú bor származási bizonyítványt legkorábban 2014. október 14-én igényelték, vagy más tagállamban már forgalomba hoztak és legkorábban 2014. december 15-én hoztak be Magyarországra. Az intézkedés tényleges hatásainak eredményéről, az alkalmazás tapasztalatairól folyamatosan, november óta gyűjti a HNT az információkat, fogadja a visszajelzéseket. Megjegyezték: az ellenőrző jegy térítésmentesen jár az ellenőrzési díjat megfizetőknek annak érdekében, hogy eleget tudjanak tenni a HNT által megfogalmazott előírásoknak. Az ellenőrzési díj 30 forint literenként a kiszerelési egység minden megkezdett literére. A rendelkezésre álló adatok szerint 2013-ban és 2014-ben a földrajzi jelzés nélküli borok mennyisége a Magyarországon forgalomba hozott boroknak mintegy 50, illetve 40 százalékát tette ki. Az import bort is tartalmazó borok mennyisége a földrajzi jelzés nélküli borok mennyiségének több mint felére tehető. Meghatározó mennyiségben Olaszországból származtak a Magyarországra importált borok. A teljes magyar piacon 2013-ban és 2014-ben nagyságrendileg mintegy 2,5 millió hektoliter bort hoztak forgalomba évente - tájékoztattak a HNT-nél.
Ja, hát én is látom a faluban az út szélén kapirgáló közmunkásokat és a kocsmában üldögéle tartósan munkanélkülieket. De velük már nagyon régen nem számolhatunk.
