Köszönjük a rendezést, jó volt, családi program miatt most csak a rövid táv fért bele, de legalább végre forrástúrás kitűzőnk is van :-) És bizony, még nekünk is lehetett újat mutatni a Börzsönyben, pedig az útvonal túlnyomó részén jártunk már, de nem mindenhol.
Most gondolok bele, hogy július 21., a Hasznosi rétesfesztivál óta ez a Börzsönyi forrás volt az első gyalogos teljesítménytúránk, ahol csak mint nevező voltunk ott -bringás volt több is-, a szervezések + felvidéki túrák után jó volt csak úgy odamenni, szabályosan bejelenteni részvételi szándékunkat saját felelősségünkre, és úgy haladni a szalagok közt, hogy nem kell kihelyeznünk sem leszednünk azt :-)
Azért másnap helyreállt a világ rendje, és az Ozorai Pipón már mi gyűjtöttük be a terepi navigációt, viszont így sikerült ki tudja, hány hét (hónap?) után duplázni egy hétvégén ismét.
Visszatérve a drégelypalánki forrástúrára: egyszerűen jó volt és egyszerűen jól éreztük magunkat - ergo a foglalkozás elérte a célját :-)
Nem olyan nehéz az... Én áprilisban a teljes ötvenegynéhány kilométeres börzsönyi Kéktúra szakaszt megcsináltam úgy, hogy a házak személyzetén és a falusiakon kívül Katalinpuszta előtt 5 kilométerrel láttam két erdészeti munkást, mást senkit.
Mélységes fájdalommal olvastuk, nyugodjon békében! Sosem tudjuk, hogy mit tartogat számunkra az élet, és mindíg nagyon megrázó, ha egy olyan ember megy el, aki a sportért, az egészségért állt ki. Megdöbbentünk, és együttérzünk a családjával! Szomorú! Minden részvétünk a hozzátartozóiért és a családjáért!
