Az 1960-as evekben "global cooling"-ot josoltak, rohamosan kozeledo jegkorszakot. A megoldas szerintuk pontosan ugyanaz volt mint most a global warming-gal kapcsolatban: csokkentsek az ipart a gazdag orszagok. Tenyleg a termeszet megvedeserol szol ez az egesz, vagy valami egeszen masrol?
Egyébként nem Mr. Spock írta, amire haraptál, hanem én. És jó lenne, ha elolvasnád a teljes javaslatot (317)-ben, mert esetleg rájönnél, hogy amit írsz (csúcsidő--minimum ingadozás) benne van a megoldási javaslatban.
elkeserítő, hogy ezt kell mondanod, de semmi mást nem teszel, mint az amerikai republikánusok szélsőjobb szárnyának propagandanézeteit szajkózod ezzel a zöld=szocialista szólammal. Ez politikai mocskolódás, semmi más.
A szélsőséges számára minden vele szembenálló ugyanolyan, nem tud különbséget tenni. Aszélsőjobb számára mindenki kommunista, a liberálistól a mérsékelt konzervatívon át a szociáldemokratán keresztül a zöldekig. Nem lát árnyalatokat, mert egyszerűen nem láthat arról az extrém álláspontról, ahol van.
Szerintem lentebb elég korrekt elemzését adtam a zöld mozgalom és a baloldal kapcsolatának.
Nem tudod pl. elképzelni, hogy a környezetvédelem mögött nem feltétlenül húzódnak meg hátsó szándékok, úgymint a kapitalizmus elleni összeesküvés. Ilyen elméletek hangoztatása tipikus jele egy jobboldali autoriter beállítódásnak: sokkal több köze van az ezt valló egyén komplexusaihoz, mint a meglehetősen bonyolult és árnyalt valóságos folyamatokhoz.
Keveset tudsz az atomerőművekről. Nem robbannak fel úgy, mint egy atombomba. Másrészt az általad vizionált effektusoknak még a legnagyobb stratégiai termonukleáris töltetek sem tudják a töredékét sem kiváltani.
A fúziós erőművek sem robbanhatnak fel.
A gond ott van, hogy radioaktív szennyezés kerül a levegőbe (plusz persze esetleg a telephely rendesen megrongálódik másodlagos robbanások során, pl. hidrogén (durranógáz, nem nukleáris!) robbanás miatt - ld. Csernobil -, vagy a hűtőrendszerben lévő gőz okoz ilyen szerencsétlenséget).
De a hibrid még nem igazi megoldás, mert használ olajat, igaz, hatékonyabban. Nem igazán várhatsz tőle kisebb olajigényt, inkább azt, hogy bevezetése legalább az olajigény növekedését lassítja (hiszen a jelenlegi helyzetben a kereslet rohamosan növekszik).
Szindbád: nem, a spekuláció nem alaptalan félelmekre épít, a nyersolaj kitermelő kapacitás tényleg kezd betelni. Arra tényleg nem lehet építeni, hogy minden kút minden nap minden percében max kapacitáson fog állandóan menni (technikai okokból sem). Ha pedig ennyire közel kerültünk tényleg a reális felső határhoz, egy irakihoz hasonló politikai válság egy az egyben hazavághatja a piacot. A félelmeket ez az instabilitás táplálja igazán.
Franciaország kb. 90%-ban nukleáris energiát használ. Azt, hogy a nukleáris erőmű nem szabályozható, ki lehet egyenlíteni szivattyús tározókkal (volt róla szó lentebb). Nálunk belefér még egy Paks (1750 MW), mert Prédikálószéken fel lehet építeni egy 1200 MW-os tározót, és a minimum fogyasztás úgy 2500 MW. Több tényleg nem fér bele, mert nincs jelentősen nagyobb tározó kapacitásunk. Lentebb írtam, hogy európai együttműködésben lenne megoldható, pl. az osztrák Alpokban építeni ilyen tároló erőműveket (rövidítése SZET), cserébe mi atomerőműveket építenénk, és összekötnénk a két ország hálózatát.
A röhej, hogy az olaszok, akik letiltották az atomenergiát, most Franciaországtól vesznek, ha jól rémlik, több tíz terawattórát évente...
atomerőművekkel 80-90%-ra? tudod az atomerőművek nem valami könnyen szabályozzák a teljesítményüket, ezért az éjszakai minimummal szokták felruházni atomerőművel az országot!
különben egy két nyugati országotmeg kellene vizsgálni, hogy mivel is termelik az energiákat!
különben francia ó-ban mekkora teljesítményű fúziós erőművet építenek?
tegnap volt módomban rápróbálni egy valódi hibrid Lexusra. Mit mondjak kellett nyomnom a gázot, hogy ott legyek... pedig az több mint két tonna és majdnem kétszer jobban gyorsult mint én.... a nyomatéka akora annak a dögnek hogy akár szánthatnának vele.
Az olaj arakat nem a kereslet mertekenek novekedese ropitette az egekbe, hanem mint ahogyan mar irtam, a felelmekre epito spekulacio. Mi sem bizonyitja ezt jobban, hogy egy-egy komolyabb emelkedesnel egy hordo csak a tozsden egyetlen nap alatt 10-15-szor valt gazdat.
A kitermelest pedig soha nem latott mertekben fokozzak a kozeljovoben, legalabbis ezt mondjak a kitermelok.
Én mindenképpen támogatnék még egy atomerőművet + hozzá a prédikálószéki tárolót.
Hosszabb távon európai munkamegosztást támogatnék. A síkvidéki országok/régiók építenének atomerőműveket, a hegyekkel rendelkező országok/régiók szivattyús tározókat (mivel ott adottak a terepviszonyok, ami nagyon nagy előny), a villamosenergiahálózakot egész Európa szintjén összehangolni. Fel kellene menni minimum 80, de inkább 90%-ra az atomenergia arányát tekintve. Persze ehhez le kellene verni a sötétzöldeket Olaszországban és Németországban.........
Sötétzöldek? Ez jo, ezt még igy nem is lattam. Nincsenek sötétzöldek, ugy mint termeszetvedelmi fogalom. Ki kell mondani az igazi szot, es az szocialistak. A 60-as evek ota a vilag azon amugy gazdasagilag sikeres regioiban, ahol a szocializmus koncepcioja, ha oszinten ki lenne mondva, nem lenne nepszeru, mindezek a termeszetvedelem lepleben burkolodznak. Mert tudjak, hogy ha valahogy le lehetne lassitani a gazdasagot, akkor a kapitalizmus csokkene, a szocialistak lehetosegei novekednenek. A sötétzöld allaspont errol szol igazan. Nem veletlen hogy kivetel nelkul "szintén" erosen balosok. Reszleteket akkor amikor nem ertesz ezzel egyet (:-), most kell mennem munkaba.
Valóban minden technológia így kezdődik, csakhogy több mint 90%-uk meg is hal. Persze a győztes technológiák múltja is ilyen, de ebből nem lehet extrapolálni, mert ott van a nagy többség, amiből ellenben nem lett semmi, és sok közülük kezdeti fázisban még ígéretesebb is volt, mint a "túlélők"...
Nem lehet előrelátni, hogy pont az elektromos autónál meg lehet majd oldani a problémákat (pl. hogy ne csak 100 km-t menjen, és azt is akkor, ha lényegében nem több, mint egy elektromosan hajtott tricikli esővédő ponyvával).
én nem úgy látom, hogy gyerekcipőben járna. ahogy eddig megfigyeltem a dolgokat, minden új technológia exponenciális tempóban fejlődik. előbb molyolnak vele tíz éven át, aztán lesz valami kis előrelépés, pár működő, de gazdaságtalan modell, aztán egy kereskedelmi termék, ami csak gazdag elszántaknak való, majd hirtelen tele lesz vele minden.
elektromos autó terén most a megy, de uri huncutság fázisban vagyunk.
Általános vélemények szerint a napi kitermelést már nem nagyon lehet sokkal tovább növelni. Nem a lelőhelyek kimerülése fenyeget rövid távon, hanem hogy egyszerűen nem lehet sokkal több hordó olajat a felszínre hozni (20%-kal több már nagyon optimista becslés), miközben legfőképpen Kína révén továbbra is meredeken nő a kereslet.
Mondjuk ezt atomreaktor nem oldja meg, mert az olaj főként nem villamosenergiára megy el, hanem közlekedésre. Az pedig sajnos nagyon gyerekcipőben jár, hogy elektromos autóink (vagy mondjuk H-hajtásúak) legyenek. Hatásfokban hibridekkel lehetne mondjuk egy 1.5-es faktort nyerni, de azt is meg kell oldanmi, hogy ne csak személyautókat, hanem nehéz járműveket is megfelelően tudjanak hajtani velük (nem tudom, hogy ez hogy áll, de amennyire a felhozatalból látszik, nem túl fényesen).
Ezenfelül másik fontos feladat lenne a Rubbia-féle gyorsító-reaktor tandem (más néven "energy amplifier") fejlesztése, ami tóriumot tudna használni (Rubbia Nobel-díjat kapott a W és Z bozonok kísérleti kimutatásásért, a CERN igazgatója volt). Az uránnal ellentétben a tórium több ezer évre lenne elegendő.
Én mindenképpen támogatnék még egy atomerőművet + hozzá a prédikálószéki tárolót.
Hosszabb távon európai munkamegosztást támogatnék. A síkvidéki országok/régiók építenének atomerőműveket, a hegyekkel rendelkező országok/régiók szivattyús tározókat (mivel ott adottak a terepviszonyok, ami nagyon nagy előny), a villamosenergiahálózakot egész Európa szintjén összehangolni. Fel kellene menni minimum 80, de inkább 90%-ra az atomenergia arányát tekintve. Persze ehhez le kellene verni a sötétzöldeket Olaszországban és Németországban (a kisebb országok, mint pl. Ausztria nem sok vizet zavarnak, meg szerintem nem tudnának ellenállni a nagyok által képviselt trendnek).
adalékként: egyes pesszimista vélemények szerint a peak oil éve 2006. hát mindenesetre kíváncsi vagyok. ha tényleg így van, akkor ez 2-3 éven belül kiderül, és akkor nagy szaladgálás fog kezdődni (ahogy én a tőzsdét ismerem)
Vagyis kb. az fér bele jelenleg, hogy építünk még egy Paksot (és mellé sürgősen megépítjük a prédikálószéki szivattyús tároló erőművet).
Leírtam az alap- és csúcserőmű közti különbséget. A prédikálószéki tárolókapacitást is beszámolva (nincs megépítve!) az atomenergia részesedését becslésem szerint nem tudjuk úgy 70% fölé növelni, mert nem tudunk elegendő energiát tárolni a csúcsidőszakra.
A lenyeg igy is nagyjabol ugyanaz (a 70% elfogadhato). Még annyi atomreaktor kellene, ami kepes a ma aramtermelesre felhasznalt fosszilis energiat helyettesiteni a jelenlegi es a 70% kozott. Ha eggyel tobbet epitenek, a nem hasznalt felesleg eladhato es csucsidoben is tud szerepelni talan.
A jövő mindenkeppen az atomreaktoroke. Senki nem tudja mikor fog elkezdeni az olaj fogyni a vilagban, de akarmikor is, valamikor meg fog tortenni. Addigra vagy megoldjak a magfuzios aramtermelest, vagy nem. Azon kivul, abban a mennyisegben amiben a vilag most energiat hasznal, kizarolag atomreaktorok lehetnek kepesek energiat termelni.
Leírtam az alap- és csúcserőmű közti különbséget. A prédikálószéki tárolókapacitást is beszámolva (nincs megépítve!) az atomenergia részesedését becslésem szerint nem tudjuk úgy 70% fölé növelni, mert nem tudunk elegendő energiát tárolni a csúcsidőszakra.
Nem szabad összemosni a dolgokat. A CO2 növekedés nagy részének valóban főleg antropogén okai vannak. A globális felmelegedést azonban nagyon nem lehet egyértelműen ennek a számlájára írni: nagyrészt a klíma dinamikájának nem kielégítő ismerete miatt. Erről nagyon sokat írtam, hogy pontosan hol vannak a bizonytalanságok, nem írom le mégegyszer.
Nagyon valószínűnek tűnik, hogy az eddigi globális felmelegedésnek csak kisebb részéért vagyunk felelősek, és a jövőre való projekció is elég bizonytalan, ráadásul semmiképpen nem úgy tűnik, hogy valamiféle katasztrófa elé néznénk akár 2100-ig terjedő időtávon is.
