Hát igen... Szeged kicsit messzebb van, persze minden megoldható. Ha már itt tartunk: Pozsonyban tudsz olyan áruházat, ahol - netán előzetes egyeztetés után - meg lehetne vásárolni a cuccot? Vagy lehet közelebb is, bár gondolom, nem ezzel van teleírva a jegyzetfüzeted... :)
Ja én könnyen vagyok.Tőlünk Pozsony kb 30 km-re van.De ha összekötöd a vásárlást egy bevásárlással, a fuvarköltséget meg tudod spóroni.Mi havonta megyünk, egy itthoni 30 e Ft-os bevásrlást kint kb 23 e-ből megoldunk.Sört, meg tejet nagyon megéri, meg a benzin is általában olcsóbb valamivel.
Nagyon köszi! Megpróbálhattam volna ezt a nevet én is...
Nos, megnéztem; ha jól értem (nem beszélek szlovákul), akkor 40 centis falhoz 4 kiló kell méterenként, így 50 fm-re 200 kilóra van szükség. Ez már barátibb: kb. 160e Ft-ra jön ki... (8 darab 25 kg-os zsák). Mondjuk ennek a beszerzése, ill. hazaszállítása újabb költségekkel jár...
A doksija (pdf) azt írja, hogy méterenként kb. 7-8 litert eszik meg a kis tömörtéglás fal, ezt 0.8-cal kell szorozni, annyi kiló. Legyen mondjuk 6 kg / méter... Vagy én nézek el valamit? hmm....
sajnos Szikkaton-t a Google csak egy helyen talál: goldlakk.hu; őket megkérdezve viszont kiderült, hogy a termék már nem hozzáférhető. A helyette ajánlott, hasonlóan lukakba öntendő szigetelőcucc a Szilikofób Anhydro (Kemikál terméke), ami viszont jó drága... kiszámoltam, hogy 50 folyóméter falhoz kb. 8 darab 40 kg-os zsák kéne, egyenként 50e Ft áron, ami azért valljuk be, húzós, legalábbis a Szikkaton árához képest. Nem tudtok valami infót erről a Szikkaton-T -ről? Megszűnt létezni? Esetleg a Szilikofób-bal van valakinek tapasztalata?
Köszi. Ezek szerint te a kivitelezés részével foglalkozol? Merre vállalsz munkákat ? Tudsz esetleg olyan házat mutatni az ügyfelemnek, amit te építettél, és évek óta laknak benne?
Ha ezt az 5 cm dryvitot megkapja az oszlop is, akkor már nem lesz hőhidas. Ha még csak elméleti a kérdés, akkor az ablak helyére is forduljon be pár cm szigetelés.
Sziasztok! Felteszem a kérdést ebben a topicban is. Hogy lehet a képen látható pillért hőszigetelni, és hány cm dryvittal, hogy ne legyen hőhidas? Köszi a válaszokat.
A fafödémmel nem veszted el az előnyét, nem teljesen mindegy, hogy a szigetelést kőzetgyapottal oldod meg a menyezeten? Fölötte meg mindegy mi van, beton-fa!! Gépi szellőzéshez kandalló, na ott a hőhíd!!! Bár vannak olyan kandallók ami zárt és kintröl külön csövön kapja a levegőt, bár ezt nehéz házilag kivitelezni. Kb12 éve van Magyarországon. A prokonceptesek tudják ki épít ilyenből és tudnak is ajánlani mert mindegyik házat megszokták nézni ,hogy készült el . Máshova ablakot ajtot a legkönnyebb evvel a technológiával készült falon vágni, nem kell áthidaló sem utólag. Ezért most már meg kérem nyomatékosan memorixot ,hogy prokoncept ügyben ne adjon tanácsot.:-)))))) Majd én.:-)) Gyuri
"Amúgy a technológia annyira új itt MO -n hogy jó kivitelezőket elég nehéz hozzá találni...kezdő csapattal pedig szerintem öngyilkoság belevágni ilyen építkezésbe...,"
No ezért idenkednek a tervezők az új technológiától. Őnekik is több munkájuk van (sőt, új dolgokat kell megtanulni), és még a minden igyekezete ellenére sem biztos, hogy a ház jó/jobb lesz mint a hagyományos. Ő is többet hibázik egy új technológiánál a tervezés során (bár nem sok tervező készit kiviteli terveket lakóházhoz). No és erre jön rá az a "kőművesbrigád", aki még a téglát sem tudja egyenesen rakni...
És a végén mindenki hibás (a tervező is), csak azért, mert a ház építésénél 3-5%-ot meg akartak spórolni.
(Mindezek ellenére én nem zárkózom el az új technológiáktól - no és tervező sem vagyok.)
Szerény véleményem szerint prokonceptet nem szabad fafődémmel megépíteni, mert akkor a prokoncept elönyét veszítjük el...azonban ezt úgy látom hiába mondom...a kivitelezők bármit összebarkácsolnak..:))
A búrkolóm nem fafődémmel építette meg és gépi szellőzése is van és semmi problémája sincs a házzal...sőt még kandallót is épített be saját kezüleg...
Amúgy a technológia annyira új itt MO -n hogy jó kivitelezőket elég nehéz hozzá találni...kezdő csapattal pedig szerintem öngyilkoság belevágni ilyen építkezésbe..., mert ha elrontanak rajta bármit elég nehéz kijavítani és a késöbbi módosításokat sem szereti a rendszer vagy úgy is mondhatnám elég macerás...:)) (pl máshova rakjuk az ablakot, esetleg a bejárati ajtót...)
Szia. Csak bátran, remélem nem vagy olyan mint az építészek nagy százaléka aki ellenzi az "új" technológiát.:-))) Ha van kérdésed vagy szakmai kérdésed akkor megtudom adni a tervezőm és a statikusom nevét, számát. Általában nem tudja mit beszél memorix a prokonceptel kapcsolatban pedig felvilágosítottam párszor.:-))) Nem fontos a gépiszellőzés csak annyira amennyire a tökéletesen zárodó ablakok miatt szükséges lenne bármelyik házon. Másként is hagyományos módon is meglehet oldani a szellőzést csak akkor oda(ez egy kis túlzás) a rendszernek az előnye. Egyébként a fal 25cm (6+14+5cm). A saját házam is ebből építem, csak sokan idegenkednek még tőle, mármint a prokoncept-től. Gyuri.
Nem csak rendszerben lehet építeni. Ha csak egyszintes házat építessz akkor a fafödem a jobb, olcsóbb. Viszont lehet betongerendás-kefnis födém is csak akkor alulról is szigetelni kell a hőhíd miatt. Gyuri.
Köszönöm. Bár még nem olvastam végig, de azért látom elég heves csatát vívtatok..-))
Ellenezni én sem akarom, mert ez mindenkinek a saját döntése kell legyen. De tanácsot kértek, és sajnos nem tudok megalapozottat adni igazán. Ami a rendszerben való építést illeti: a ház földszintes lesz, a tervek szerint fafödémmel. Na persze ekkor képbe jöhet a szeglemezes tartó. Ily módon máris rendszerben vagyunk? Ami feltűnt nekem, az a gépi szellőzés szükséglete, a belső gipszkartonozás (igaz vakolni meg nem kell), és az, hogy helyenként a külvilágtól csak a hőszigetelés választ el, igaz - ha jól számolom-36 cm( 25+5+6) vastagságban. (Ez nem biztos, csak emlékezetből.)
Még olvasgatok majd, de azért örülnék további véleményeknek is.
A prokoncept a német BASF cég által kifejlesztett tehnológián alapúl. Mely a kivetelezés idejét szeretné leröviditeni és csökkenteni a hagyományos tégla házak kivitelezése során tapasztalható hőhid problémákat.
Csak rendszerben szabad építeni ami azt jelenti, hogy az összes elemét a ház építésnél csak a rendszerből lehet kiválasztani keverni más technologiákkal Ytong, tégla, fafődém ,stb nem érdemes.
Kivitelezés szempontjából ha csak az alap tégla+hőszigetelt házat nézzük akkor egy picit olcsóbb pár 100eFt-l. Azonba ha erre + hőszigetelést kivántok feltenni akkor már nem lesz olcsóbb és a rendszer ezen elönye el is tünik. Minimális szakértelmet kiván az építése , azonban az ügyfelednek olyan kivitelező csapatot érdemes választania aki már dolgozott ilyen technologiával. Lejebb a fórumon van egy kedves kolléga r0226 nickkel. Kérdezd őt a prokoncept kivitelezésről.
Ami az én tapasztalatomat illetti a búrkolóm ilyen prokoncept házban lakik és meg van vele elégedve. Igy javaslom támogasd az ötletet. Egyrészről te is tanulsz valami újat és a megrendelő is elégedett lehet.
Ami meg az én személyes véleményemet érinti én egy 37.5 Ytong falat ajánlanám a megrendelödnek...ez jobb mint a B30+8cm és olcsóbb is...azonban ha B30+16 felvinnéd az értéket akkor már a tégla épület elönyösebb lehetne hőszigetelés és energia megtakarítás szempontjából...azonban alternativa képpen megmaradna mondjuk egy Ytong 30-s + 12 cm közetgyapot falazat is...:))) Kérdezd meg mennyit szeretne rááldoni az energia megtakarításra...
A prokonceptnek vannak egyéb hajtásai mint ISOTECH, Kingblock,stb...ezek is részben hasonló technologiával épülnek...
Itt is érdeklődöm: mi a véleményetek a ProConcept tehchnológiáról? Na persze a reklámot ismerem, de ..........Egy ügyfelemnek(építész vagyok) támadt az az ötlete, hogy ezzel a technológiával építi azt a házat, amelynek a tervezése folyik most. Én eddig még nem találkoztam olyan emberrel, aki épített volna ilyen házat, lakott volna benne, sőt akár látott már Pro Concept házat. Van valakinek közvetlen tapasztalata ez ügyben? Nagyon megköszönném. Nem tudom, hogy támogassam-e az ötletet, vagy sem. Mindenesetre nem olcsóbb egy 30N+F Porotherm+ 8 cm EPS-nél állítólag. Én az utóbbit választanám, de lehet, hogy csak tájékozatlan vagyok
Epitettunk egy tetoteret es most ugy a haza fele igy nez ki, a masik fele meg ugy es gondoltuk, ha mar megcsinaljuk, akkor legyen szigeteles is, de gyakorlatilag meg semmi nincs kivalasztva, viszont mar nem szeretnenk nagyon sokat kolteni, mivel hat vitte a penzt az epitkezes mar igyis rendesen... itt ilyen 2000 ft /nm-t beszelnek a munkara, anyag nelkul.. az jo ar?
Hogy jelentősebb azt azért kétlem bár nem laktam ytong házban és az eps-el szigetelt hagyományos házat nem szabad összemosni a prokoncep rendszerrel. A páradiffúziót úgy lehet számolni kivül 6cm neopor- 14cm beton- 5cm neopor belül. Gyuri
A www.rockwool.hu oldalon fent van minden prospektus. Olyan hogy ajánlott csak a mi képzeletünkbe létezik. Ha van sok pénzed akkor 8-12 cm -ig érdemes rátenni ott a legjobb a megtérülési mútartó ha pedig passzívházat építesz akkor 20-25cm tól érdemes indítani...
Amennyiben pedig még 8 cm-re sincs pénzed akkor vegyél 8-12 cm-s grafit EPS -t www.austotherm.hu
A legegyszerübb ha a falazat anyag+ hőszigetelés értékét K(u)=0.2 körüli értékre poziciónálod be vagy alá.
Amúgy egy ház építés egy sok paraméteres egyenlet amit felülről a vágyaink vezérelnek alulról pedig a pénztárcánk szabályoz:))
Egy 6 cm -s RP-PT anyaggal, vakolattal, élvédökkel, fém dübellel, munkadíjjal, egy 106 nm+teraszok(24nm) alapterületű háznál (nettó 150nm falfelületnél) kb 1.5-2MFt (számlásan) -ba kerül...ha erre felszámolod a felárat a hőszigetelő anyagnál és dübeleknél,élvédönél 12 -cm -re az majdnem 450-500eFt -l dobja meg pluszba az anyagárat...és akkor nincs benne az állványozás díja ha nem egyszintes a ház...
Az Ytongos (winwatt) programokban benne van a páradiffuziós érték. Azonban a prokonceptet nem jegyzik a legtöbb winwatt programba...vagy mert nagyon új a technologia, esetleg marketing okokból:)), vagy mert nem terjedt el olyan mértékben mint a többi építő anyag...esetleg egy kihalásra itélt kisérlet:))...az idő majd eldönt mindent...
az Ytongos winwatt program letölthető :http://www.xella.hu/html/hun/hu/ytong_letoltesek.php?service_area_id=74
az alábbi oldalról.
Amit nagyon fontosnak tartok még a Ytongnál és a kőzetgyapotnál az az akusztikai értékek. A hagyományos EPS , prokoncept jelentősebben roszabb páros ilyen szempontól. Azonban a prokoncept jobb terhelhetőség szempontjából...ami az érem másik oldalát illetti...:)))
Kisérleteztem a saját hőszigetelő táblámmal megáztattam vízbe kiraktam (érezhetően nehezebb lett) a napra és majdnem két hét után száraz lett...:))
Oké, akkor most úgy tedd ki hogy ráteszel vakolatot is és nézd meg mikor szárad ki.:-)
RP-PT 6 cm -s.
Igy várhatóan ha a vakolat alatt nedvességet kap akkor majd le is adja ha csak nem csőtörés van..:)) Máskülönben az Ytong is erősen nedvességszívó és igy egy idő útán kiadja a nedvességet...az udvaromon van 3 éves Ytong tégla ami kint van napon esőben ...télen , nedves időben...ilyenkor elég nehéz , nyáron pedig kiszárad és könnyű...:))
Igen az ytong ilyen és kiegészító hőszigetelés nélkül nem felel meg a páradiffúziós számitásoknak (Számítógépes programmal).
Kisérleteztem a saját hőszigetelő táblámmal megáztattam vízbe kiraktam (érezhetően nehezebb lett) a napra és majdnem két hét után száraz lett...:))
RP-PT 6 cm -s.
Igy várhatóan ha a vakolat alatt nedvességet kap akkor majd le is adja ha csak nem csőtörés van..:)) Máskülönben az Ytong is erősen nedvességszívó és igy egy idő útán kiadja a nedvességet...az udvaromon van 3 éves Ytong tégla ami kint van napon esőben ...télen , nedves időben...ilyenkor elég nehéz , nyáron pedig kiszárad és könnyű...:))
Nálam a fafődémbe 22 cm van betöltve és ha még lesz pénzem akkor kap egy + 12 cm paplant rá igy 34 cm -lesz...amúgy a kérdésedre a válasz, hogy amennyi pénzt rá szeretnél szánni...ez a rész amit ritkábban bontasz majd meg...ha nincs elég pénzed akkor a homlozat vakolását hőszigetelését hagyd ki hátha a végén bejön a lottó 5 -s...:)) Ha pedig mindenárom megszeretnéd csinálni számold ki mennyi pénzed van rá...
A külső falra a minél több annál jobb...8-12 cm ig térül meg legjobban az ára utánna pedig ha 25-30cm és mindenhol le van szigetelve tiszteségesen...:)))
Igaz vannak " mesterek " akik az egyszerűségre törekednek. Nem akarok kapargatni csak a fal ellenállását akartam érzékeltetni. De lépjünk túl rajta. A 25-ös falrandszer is bőven elég csak én szeretném fokozni. Tisztázzunk valamit a házadat nem tudod lefolytani a falon keresztül csak a tökéletesen zárodó ablakokkal és erre sok helyen nem hívják fel a figyelmet. Csak a szellőzés hiánya és a fal alulról való szigetelés hiánya valamint a hőhíd miatt történhet vizesedés, páralecsapódás ami penészesedéshez vezet. Ezek tények. Ha a kőzetgyapot egyszer vizet kap várhatod mikor adja le. Gyuri.
azt irod, a kozetgyapot beszivja a parat, es majd visszaadja. az hogy beszivja a parat nem csokkenti a hoszigetelo kepesseget jelentosen? Mindenutt azt harsogjak, hogy uveggyapot, kozetgyapot az elazastol kell nagyon felni.
A feltételezés a kudarc anyja...el sem tudod képzelni, hogy villanyvezetéket egyes "szakemberek" átlósan a valon vezessenek és amikor szöget vernél a falba akkor a hajad is égnek áll:))
A vízvezeték nem mindig ott és úgy megy ahogy gondolod, néha a mesterek a legegyszerübben elvezetik derék magaságban, mert nem hajlik a derék....:))
No és sorolhatnék néhány dolgot....úgyhogy a kapargatással vigyázz..:)) Elötte érdeklödjél a felelős müszakvezetőnél ki építette vagy hivjad a kivitelezőket...:))) (Vagy az orvosodat...:)) )
Máskülönben átmentél éppen te elméleti sikra, hogy hogy kéne megépíteni és én éppen a kivitelzés rideg valóságáról beszélek...:)))
Ami a parapetes dolgot illetti éppen ezt akartam hallani a te írásodból (szádból), hogy nem minden arany ami EPS rendszer...
Ha 25 -s blokkot használsz és arra ragasztasz + EPS akkor bizony a munkadíj költsége még ha tiéd is akkor sem ingyen van...és a rendszer egyik elönyét az egyszerű gyors kivitelezését veszited el és majdnem tégla szintűvé deglarálod le a rendszert:)))
Ami meg a tervezéseket illetti az emberek nagyobb része ragaszkodik a jól bevált dolgokhoz téglához legfeljebb rak rá sok hőszigetelést és lefolytja a házát, szellőzés nélkül és jön a hüha...:))) Tudod a média azt súgalja cseréljen nyilászáró és rakjon rá sok centi hőszigetelés, hogy ne a hátán fusson a meleg...max a pára...:))) No és ilyenkor jön el a kőzetgyapot ideje ha párát kap akkor azt részben magába szivja és alkalomadtán visszaadja környezetének...EPS esetében ez lefolytódik és penészedés indul el...így ha rossz a kivitelezés és késöbb nedvesség éri a falat az EPS alatt akkor az problémákhoz vezethet...ezért fontos pl téglánál, hogy jó legyen a kivitelezés és megfelelően ragasszák fel, gletteljék az EPS felületét...
Az a szimpatikus benned, hogy prokonceptos vagy és jól türöd, hogy egy Ytongos beszéljen a prokoncept kivitelezésről...:))) No meg a kőzetgyapot némely elönyéről és hátrányáról pl az ára és kivitelezés bonyolultsága..:))) Mert egy éremnek több oldala van...:)))
Nézd egy házépítésnél nem csak gyakorlati emberekre van szükség hanem elméleti emberekre is..:))) A házépítés csapatmunka...!
---Ez igaz csak nekem rossz tapasztalataim vannak és nagyon sok építész ragaszkodik a téglához és az istennek sem hajlandó haladni a korral.---
Ami a tapasztalataimat illetti...apukám révén festő családba nőttem fel. Igy amikor + zsebpénzt szerettem volna akkor elmentem vele és segítettem neki, festeni, glettelni, vakolni. Valamint pár tégla házat felépített emellett én mint segéd segítettem hétvégenként, mert akkor tanultam. Tudod a zsebpénz nagyúr...
Testvérem villanyszerelő és a cége fogalalkozik viz szereléssel is. Igy az építőipar ezen szegmensében részlegesen van tapasztalatom. Valamint ők olyan közegben mozogtak ahol rengeteg ács, köműves is megfordult. Igy elég szokszor kerültem én is kapcsolatba velük... sőt azért olvasok egyet és mást az internetem...ha tudok segítek, de mindent és sem tudok és ismerek az építőiparban!
Igen nem szakmám, de ez nem zárja ki hogy ne ismerjem az elméletet. Azonban az sem kizárt az építőiparban ,hogy gyakorlati szakemberek ismerik az elméletet, de nem tartják be mivel elég munkaigényes és nincs rá idejük...valamint olyan emberekkel is találkoztam akik nem ismerik teljes mértékben az elméletet olyan mértékbe, de kivállóan raknak falat, készítenek koszorút. Elég változatos a kép...és rengeteg horror dolgot lehetne mesélni...a beszélőkéje az igéreteknél nagyon jó a legtöbb mesternek..teljesítésnél kevésbé..
---ebben is igazad van de itt még a spórolás játszik nagy szerepet munkabérben és anyag költségben.----
Tudod azért nem én építem a saját házamat teljes mértékben, mert mint sorstársaim pénzt is kell keresni, megélni valamiből. Egyszerrre mindent nem lehet:))) Sőt egyedül elég sokáig tartana...:)) Gondolom te sem egyedül építesz majd prokoncept házat magadnak?
---egyedül építem a tervezéstől a kulcsra kész állapotig, igaz a terveket a tervezőm önti hivatalos formában, az alapozást és a falakat kőmüvesekkel csináltatom de egész nap ott vagyok velük hogy olyan legyen amilyet szeretnék és ne avval teljen a következő nap hogy a hibákat kelljen javítani vagy korrigálni.-----
A levegő vételemen te ne bajlódj a gépi szellőzés csak később lesz meg mivel egyszerre nem lehet mindent meglépni...
Nézd ha elméleti szakember is lennél (most gonoszkodom úgy mint te szoktad:))) akkor tudnád, hogy a falba szoktak vezetékek lenni, pl villanyvezeték, gáz, víz,stb valamint ha a fal terhelve van akkor egy picit nehezebb kapargatni és unalmas is (csak nem festő leszel te is?)...és elég veszélyes is lehet, mert esetleg rád is dölhet ha valami nem jól let megépítve...:))) Isten túdja ezekben az időkben némelyik mesternél érdekes dolgok lehetnek...:)))
---na most ezt meg sem hallottam (olvastam). :-)))) Régen rossz ha az ytong terhelésre keményedik, a gázcső kivül és fölül van, a villany belül felül, a víz fütés belül alul kb 10-20cm van.---
Amúgy ha beakarsz jönni vannak egyszerűbb módszerek is...példál megnézed, hogy nyitva van-e az ajtó :)) Vagy egyszerűen néhány másodperc alatt ki lehet nyitni egy ablakot (pl féltégláfal, pajszerrel, kiemeléssel,stb.)...minek választanád a kaparós módszert sokáig tart és senki sem fizeti meg:)))
-----akar a fene----
Ami a ráragasztást illetti...a prokonceptnek a lénye az lenne, hogy csökentse a kivitelezési hibákat, szigetelési költségeket (munkadíj) és a fal minél homogénabb legyen (minél kevesebb hőhid,stb.).
------ha látnád hogy milyen kivitelezési hibák vannak egyes " mestereknél"!!!! a legalsó sornál dől el minden ha ott nem készitik el tőkéletesen akkor jön a tákolás. viszont az igaz gyorsan lehet vele dolgozni a leggyorsabb falazás.----
Felhívnám a figyelmedet, hogy elérhető többféle kivitelben az építő elem:
--szerinted nem vagyok képben, kb 5 éve foglalkozom a prokoncept technológiával. ismerem az összes hasonló cégeket( isoteq, king blokk stb)
Ha tudatosan választanál akkor te a 37 -s vagy 43 -s elemmel dolgoznál és nem bibelődnél ráragasztással...ha már az elméletnél tartunk...:)))
----A prokonceptnél csak 25-ös fal van ha egy kicsit utána néztél volna tudhatnád.:-)) Azért nem használom a többi cég termékét mert valami nem stimmel a termékeknél pl nem 25cm magas hanem 40cm na ehez igazitsd a parapet magasságot, másnál nem 5cm raszterek vannak hanem 7.5cm Ugyhogy ez sem jött össze neked.:-))))---
Máskülönben a búrkolóm prokoncept házban lakik és nagyon meg van elégedve vele...azonban nekem mint irtam lehetnek vegyes érzelmeim az ilyen házakkal kapcsolatban..:))) Úgy mint neked az Ytongal....máskülönben ha rajta a vakolat egy házon nem biztos, hogy a betörő tudja miből készült és elkezdené kapargatni a falat:)))
Ami az EPS kőzetgyapot vitát illetti attól ,hogy én nem szeretem az EPS-t lehet vele jó házat építeni...azonban érdemes jól megtervezni sok mindent és attól nem lesz jó egy ház ,hogy Ytongból esetleg prokoncept falazatból épül..rengeteg részlet van amitől élhető lesz egy ház...és jól érzed magad benne...:)))
----Igaz de a falat nehezebb kicserélni, átalakítani mint a többit, a prokonceptben az a lényeg ,hogy nagyon nehéz elrontani a hőszigetelését nem kell gondolkozni hogy mit mivel miért csak rakni és önteni bár nagyon sok embernek ez is gondot jelent. Az színpatikus benned annak ellenére hogy ytongos vagy :-))) ,hogy nem anyázol ha valaki "meg mondja" a véleményét neked, rólad. Gyuri.
Nézd egy házépítésnél nem csak gyakorlati emberekre van szükség hanem elméleti emberekre is..:))) A házépítés csapatmunka...!
Ami a tapasztalataimat illetti...apukám révén festő családba nőttem fel. Igy amikor + zsebpénzt szerettem volna akkor elmentem vele és segítettem neki, festeni, glettelni, vakolni. Valamint pár tégla házat felépített emellett én mint segéd segítettem hétvégenként, mert akkor tanultam. Tudod a zsebpénz nagyúr...
Testvérem villanyszerelő és a cége fogalalkozik viz szereléssel is. Igy az építőipar ezen szegmensében részlegesen van tapasztalatom. Valamint ők olyan közegben mozogtak ahol rengeteg ács, köműves is megfordult. Igy elég szokszor kerültem én is kapcsolatba velük... sőt azért olvasok egyet és mást az internetem...ha tudok segítek, de mindent és sem tudok és ismerek az építőiparban!
Igen nem szakmám, de ez nem zárja ki hogy ne ismerjem az elméletet. Azonban az sem kizárt az építőiparban ,hogy gyakorlati szakemberek ismerik az elméletet, de nem tartják be mivel elég munkaigényes és nincs rá idejük...valamint olyan emberekkel is találkoztam akik nem ismerik teljes mértékben az elméletet olyan mértékbe, de kivállóan raknak falat, készítenek koszorút. Elég változatos a kép...és rengeteg horror dolgot lehetne mesélni...a beszélőkéje az igéreteknél nagyon jó a legtöbb mesternek..teljesítésnél kevésbé..
Tudod azért nem én építem a saját házamat teljes mértékben, mert mint sorstársaim pénzt is kell keresni, megélni valamiből. Egyszerrre mindent nem lehet:))) Sőt egyedül elég sokáig tartana...:)) Gondolom te sem egyedül építesz majd prokoncept házat magadnak?
A levegő vételemen te ne bajlódj a gépi szellőzés csak később lesz meg mivel egyszerre nem lehet mindent meglépni...
Nézd ha elméleti szakember is lennél (most gonoszkodom úgy mint te szoktad:))) akkor tudnád, hogy a falba szoktak vezetékek lenni, pl villanyvezeték, gáz, víz,stb valamint ha a fal terhelve van akkor egy picit nehezebb kapargatni és unalmas is (csak nem festő leszel te is?)...és elég veszélyes is lehet, mert esetleg rád is dölhet ha valami nem jól let megépítve...:))) Isten túdja ezekben az időkben némelyik mesternél érdekes dolgok lehetnek...:)))
Amúgy ha beakarsz jönni vannak egyszerűbb módszerek is...példál megnézed, hogy nyitva van-e az ajtó :)) Vagy egyszerűen néhány másodperc alatt ki lehet nyitni egy ablakot (pl féltégláfal, pajszerrel, kiemeléssel,stb.)...minek választanád a kaparós módszert sokáig tart és senki sem fizeti meg:)))
Ami a ráragasztást illetti...a prokonceptnek a lénye az lenne, hogy csökentse a kivitelezési hibákat, szigetelési költségeket (munkadíj) és a fal minél homogénabb legyen (minél kevesebb hőhid,stb.).
Felhívnám a figyelmedet, hogy elérhető többféle kivitelben az építő elem:
Ha tudatosan választanál akkor te a 37 -s vagy 43 -s elemmel dolgoznál és nem bibelődnél ráragasztással...ha már az elméletnél tartunk...:)))
Máskülönben a búrkolóm prokoncept házban lakik és nagyon meg van elégedve vele...azonban nekem mint irtam lehetnek vegyes érzelmeim az ilyen házakkal kapcsolatban..:))) Úgy mint neked az Ytongal....máskülönben ha rajta a vakolat egy házon nem biztos, hogy a betörő tudja miből készült és elkezdené kapargatni a falat:)))
Ami az EPS kőzetgyapot vitát illetti attól ,hogy én nem szeretem az EPS-t lehet vele jó házat építeni...azonban érdemes jól megtervezni sok mindent és attól nem lesz jó egy ház ,hogy Ytongból esetleg prokoncept falazatból épül..rengeteg részlet van amitől élhető lesz egy ház...és jól érzed magad benne...:)))
Nem is lesz vele gondja, csak vannak szemellenzős emberek akik olvasnak ezt-azt azután meg osztják az észt, tapasztalat meg annyi van amit a neten össze olvasnak. Gyuri
Csak annyira csapódik le a pára mint a te ytong házadnál!!! Ha azt sem szellőzteted megfelelően hiába az internorm ablakaid. A gépi szellőzés meg arra jó ,hogy nem kell felkelni éjszaka szellőztetni meg egy hőcserélővel energiát takarítasz meg. Nem fellengzős kijelentés volt csak aki benne van a szakmában az jobban tudja ( tapasztalta ) mint az aki csak elméleti síkon számításokkal akar valamit igazolni. Nem mindig stimmel az elmélet és a gyakorlat. Inkább te vagy az aki osztja az észt, csak arra vigyázz maradjon annyi, hogy ne felejts el levegőt venni. Olvasgattam a hozzászólásaidat és azt nem értem ha te ennyire értesz hozzá akkor miért nem te építed a házadat. Én sem fikázlak azért mert ytongból építkezel, mert én nem építkeznék olyan agyagból ahova egy kaparóval belehet jutni a falon keresztül. Én jól meg leszek a házamban +10 cm esp még ráragasztok és 0.15-ös lesz a falam értéke, veszek 0.8-as ablakokat, gépí szellőztetés lesz és majd meglátom mennyi lesz a számlám. Gyuri
Egyik ismerős is több mint 10, de lehet, hogy 20 éve szigetelte a házát hungarocellel (akkor még az volt a neve). Elég puha fajta, nincs gyengébb hálóval rakta fel, az aljánál befordult, ... nincs kezdősin... Sok év távlatából semmi gond a szellőztetéssel, se a falakkal, se a párásodással, szóval semmivel. Egyetlen probléma, ahol a sarkot levertéktöbb éve, ott kilátszik a fehér szigetelő.
Szóval a mai anyagokkal, a mai technológiával se lehet probléma.
A falon senki sem akar szelőztettni én a páradiffuzióról beszélek...a vakolatok, gipszkarton amit belül ráraksz a falra (az EPS oldalára) az is felveszi vizet. Alkalomadtán vissza is jutattja. Ha nincs jó gépi szellőztetésed bizony prokonceptnél erősen lecsapódik a pára a tökéletes zárásnak tudhatóan és bizony penész formájában problémák, allergiás tüneteket okozhat.
Prokoncept házaknál a nyilászárók környéke különösen veszélyeztetett terület. Ha nem megfelelő a nyilászárók beépítése.
Ami a tapasztalatokat illeti mindenki találkozott jó és rossz mesterekkel hiába gyakorlat és az így szoktuk duma ha az éppen nem oda való...így én ezzel a felengzős kijelentéssel, hogy több házat építettél nekem nem jelent semmit...mesziről jöt ember azt mond marketingnek amit csak akkar...tölem még azt is állíthatod , hogy a piramisokat a te ötleteid alapján építették:))
Segítség képpen elárulom, hogy az EPS-t 1953 -ben kezték el gyártani de nem lakóépületek szigetelésére használták...lakó épületekre 1965 -tól kezdték el használni tölünk nyugatra és ahogy nöttek az igények egyre többen kezdték el gyártani... a prokoncept a német BASF cég fejlesztése.... azonban ez egy késöbbi terméke...
A dokumentumokba mindent megtalálsz éghetőség, páradiffúzió,stb érdemes átolvasni...
vakolatok az elterjedtek. A szigetelésnél fontos a ragasztó. Valamint nem árt azonos vakolat gyártótól rendszerbe venni a dolgokat...különben sok gyártó sok termékével kerülsz kapcsolatba és nehezen tudsz kiigazodni...
Jóval lejebb a vakolatgyártók honlapjaira a linkeket becsatoltam...
Bizonyos hőmérsékletnél érdemes csináltatnod...ha túl meleg van nem lesz jó...használj fém beütőszeget , inditó profilt, élvédőt mindenképpen...én hőszigetelésre a szeptember, októbert ajánlom vagy a március, áprilist...
No meg még egy alapvető problémája van a kőzetgyapotnak: Kétszer, két és félszer annyiba kerül, mint az EPS. Azaz kb ugyanannyiért tudok 8-10cm kőzetgyapotot feltenni a házra, mint 20cm EPS-t.
Ez a prokoncept olyan számomra mint ha mindig óvszerrel kéne szeretkezni egész életen át ..hát nem is tudom...elég bizar...azonban ha ez jön be valakinek az csak tegye:)))
Ha ez jön le neked erröl akkor menj el orvoshoz.:-)))
Nézd a fal akkor is nedvességet kap ha te nem állítod ezt...tudod az ember és környezete elég nedves...és igy bizonyos pára kerül a levegöbe amit például a vakolatok, gipszkarton,stb felvesz...és nyúgodtam beismerheted, hogy ezen fizikai törvényszerűség még prokoncept házaknál is jelen van...EPS ide vagy oda esetén is...
Ez csak egy pl volt hogy ha te kívülről közetgyapotot teszel belül párazárást kell biztosítanod. Ha mind a két oldalról eps van ilyen gondod nincs, mert ami esetleg bejut az ki is jut mivel mind a kettőnek egyforma a páraáteresztő kepessége, bár aki a falon át akar szellőztetni az már klinikai eset.
Mivel ezen technologia egész új így nincsenen több mint 30 éves tapasztalat. Ha állítod, hogy van akkor kérném keres az interneten egy olyan portált ami erről szól és nem magatok írtatok...
Van tapasztalat arra amit a beton tud, az epsről személy szerint nincs csak 40 éves vagyok. Semmi közöm a prokonceptesekhez csak építek házakat és ellentétbe veled nekem van tapasztalatom a különböző építési módokban.
Régen nem volt EPS -s tönbbnyire nem is foglalkoztak ilyen mértékben a szigeteléssel mint manapság, szigetelés gyanánt 60 -s falak, döngölt föld palló, esetleg nád padlás, felette földel jobb esetben salakkal volt a höszigetelés....körülbelül a 70 -s évek közepén 80 -s évek elején kezdet elterjedni csak az EPS gyártás a megfelelő polimer gyártás felfutással kapcsolatban. Legelöször pedig az élelmiszer csomagolásnál, csomagok védelménél kezdték el használni...
Persze, hogy nem foglalkoztak, a környezet szennyezéssel sem , az energia árakkal sem. Te minek szigeteled le? Miért nem fütessz inkább többet, Ugyan azt a hatást éred el. Egy kicsit nevetséges vagy evvel a hozzá állással. Keressél már te is egy olyan portál amivel az előbbi állításodat igazolni tudod.:-)))
Amúgy tarthatunk egy probát, ha meggyújtom bármelyik EPS -t akkor bizony a többsége egy idő múlva olvadt...sőt egy idő múlva éghető lesz és táplálja a tüzet, így nem éppen baráti tüz esetén...közetgyapotnál ezen jelenség más tűz hatására a gyanta kicsöpög és picit zsúgorodik az anyag...mivel én ezt kiprobáltam nyúgodtan te is megteheted...látod én nem állítottam semmi olyat a tűz terjedéssel amit ki nem probáltam volna szembe veled...
Valóban olvad mert ami nekem megmarad hulladéknak azt össze szoktam olvasztani mert jóval kevesebb helyet foglal. Milyen tűz terjedésről beszélsz? Nem az eps miatt fog leégni a házad, vagyis a tiéd nem az biztos. A padlóba se tegyél mert a végén olyan érzésed lesz mintha gumiban szeretkeznél. Gyuri
EPS tűzállósága - bár azt nem mondhatnánk, hogy független hírforrás lenne (bár manapság melyik hírforrás független) "az expandált polisztirolhab a nehezen éghető (B1) kategóriába tartozik, nem égve csepeg, és a lánghatás megszűnte után önállóan nem ég tovább (önkioltó). Ezen tulajdonságait az alapanyag-gyártás folyamán a polimerizált sztirolgyönybe kerülő adalékanyag (hexabrómciklododekán C12H18Br6) biztosítja. (Megjegyezendő, hogy a csomagolási iparban használt hungarocell könnyen éghető, mivel nem ilyen tulajdonságú alapanyagból készül!)"
Azaz ha a csomgoláshoz használt eps-t gyújtod meg, akkor az szépen meggyullad, és tovább ég. Tehát, ha gyújtogatni akarsz akkor homlokzati eps-sel próbálkozz. ;)
Nedvesség: A gipszkarton nedvesség felvételi képessége hihetetlenül nagy (az impregnálatké 6-9 térfogatszázalék, a normálé ennek kb háromszorosa.) Azaz a nedvességet felveszi, majd szellőztetés után leadja.
Ez a prokoncept olyan számomra mint ha mindig óvszerrel kéne szeretkezni egész életen át ..hát nem is tudom...elég bizar...azonban ha ez jön be valakinek az csak tegye:)))
Nézd a fal akkor is nedvességet kap ha te nem állítod ezt...tudod az ember és környezete elég nedves...és igy bizonyos pára kerül a levegöbe amit például a vakolatok, gipszkarton,stb felvesz...és nyúgodtam beismerheted, hogy ezen fizikai törvényszerűség még prokoncept házaknál is jelen van...EPS ide vagy oda esetén is...
Mivel ezen technologia egész új így nincsenen több mint 30 éves tapasztalat. Ha állítod, hogy van akkor kérném keres az interneten egy olyan portált ami erről szól és nem magatok írtatok...
Régen nem volt EPS -s tönbbnyire nem is foglalkoztak ilyen mértékben a szigeteléssel mint manapság, szigetelés gyanánt 60 -s falak, döngölt föld palló, esetleg nád padlás, felette földel jobb esetben salakkal volt a höszigetelés....körülbelül a 70 -s évek közepén 80 -s évek elején kezdet elterjedni csak az EPS gyártás a megfelelő polimer gyártás felfutással kapcsolatban. Legelöször pedig az élelmiszer csomagolásnál, csomagok védelménél kezdték el használni...
Amúgy tarthatunk egy probát, ha meggyújtom bármelyik EPS -t akkor bizony a többsége egy idő múlva olvadt...sőt egy idő múlva éghető lesz és táplálja a tüzet, így nem éppen baráti tüz esetén...közetgyapotnál ezen jelenség más tűz hatására a gyanta kicsöpög és picit zsúgorodik az anyag...mivel én ezt kiprobáltam nyúgodtan te is megteheted...látod én nem állítottam semmi olyat a tűz terjedéssel amit ki nem probáltam volna szembe veled...
a belső padlószint alatt vagy azzal egyvonalban célszerű bár nálam van egy fal, ahol kb 10 centivel a padló felett van, mert a melléképület miatt nem fértek hozzá máshogy, de ott sincs gond.
ehhez képest nekem azt mondta a gázművek, hogy csináljam meg, tegyek bele minden kanyarhoz egy szellőzőt aztán ha kész, akkor csináltassak másik tervet és azt vigyem be hozzájuk.
Van olyan. Megnézheted a rigips honlapon amikor a téglafal elé tesznek gipszkartont és közetgyapottal szigetelik de kell a gipszkarton alá párazáró fólia. Ez azért jó mert nem kell felfűteni a falat is így kevesebb energia kell de viszon mivel nincs hőtároló felületed( vagyis inkább csak kicsi) ezért hamarabb kihűl. Nézd meg a prokoncept honlapot. Nagyon sok maradi tervező van aki nem tud túllépni a téglán, talán még az ytong ami elfogadott. A tégla házaknál nem a tégla a gyenge pont hanem a habarcs. Gyuri
Az a gázcső beépítés annyira nem egyszerű feladat. Találnod kell egy olyan tervezőt, aki hajlandó (és meg is tudja) tervezni, és át tudja verni a gázműveken, és a végén még engedélyt is szerez hozzá. Mindkét végén kiszellőztett csőben kell vinni és számtalan egyéb előírásnak kell megfelelnie. De elvileg lehetséges.
Fémdübelt csak betonban lehet alkalmazni, téglánál olyan csavarral lehet megoldani amivel mosdót lehet rögziteni, és M8/M10-es szállal meghosszabbitani....
nekem is hasonló paraméterekkel rendelkezett a ház, a kátránypapír csak egy foszladozó fekete katymasz volt a falban. a szigetelési módszerekből van többféle, nálam vegyivel csinálták, 2 év után sincs gond vele. vegyél 2 zsák "szikkaton-t"-t meg egy jó fúrót és 1 nap alatt megcsinálod, az anyagra rá van írva, hogyan kell. (most spóroltam neked kb 250-300ezer ft-t ahhoz képest, ha szigetelőssel csináltatod).
Szasztok, 50 éves ház, kistéglából, 38-as falak, bővítés előtt. A falak szép szárazak, de az alap még tégla, és azon gondolkodom, hogy érdemes-e utólagosan újraszigetelni a lábazatot, mielőtt bővítjük (a kátránypapíros szigetelés is elég öreg már, és attól tartok, előbb-utóbb feljut a víz, és hozzáépítés, külső EPS-es szigetelés felrakása után már nagyíságrendekkel nehezebb lenne).
Mit jhavasoltok? Méressem fel a lábazati szigetelés állapotát? Gondolom, hogy az utólagos szigetelések közül a falfűrészelés + valamiféle lemez beszurkálása lehet a járható út - ez mennyit kóstálhat kb?
Hilti - ha csavart nem találnál. Egyébként én már vettem kb 250mm hosszú (ablak tokrögzítő)csavart is, csak linket nem találok hozzá. De bele is lehet tervezni az előre látható szerkezetek rögzítési pontjait. - ekkor a rögzítés pontoknál csak 5-8cm szigetelés lenne.
Már elnézést, hogy belepofázok, de érdekelne, hogy az ilyen extrémebb vastagságú szigeteléseknél egyesek hogyan oldják meg a falon történő rögzítést? Gondolok itt pl. kültéri lámpákra, korlátkarfára, kapcsolók és elektromos dugók társaira, stb.
Örülök a sok hozzászólásnak, nem csoda, hogy én is tele vagyok/voltam kétségekkel, látom, hogy Ti is megosztottan vélekedtek a témáról. Az tuti, hogy a különböző marketinghatások jelentősen befolyásol(hat)ják az embert és ki tudja mennyi ebből a valóság...
Most egyelőre a PTH 30 tégla+15cm EPS, födémre közetgyapot, gipszkarton falak közé esetleg közetgyapot (hangszigetelés miatt is) variációnál tartok.
A közös nevezőben mindenkinél pedig azt látom, hogy szellőztetni kell ezerrel.
Lehet, hogy baromságot kérdezek, de ez a "mindkét oldalról szigeteled" mondat ez tényleg azt jelenti, hogy van aki minkét oldalról szigeteli a téglafalat?
Inkább neked kéne vigyázni miket írsz. Volt már 57-ben. "A Németországban kidolgozott és továbbfejlesztett - általunk is használt - polisztirol-rendszerből épült legrégibb lakóház ma 50 éves, a keményhabon az öregedés legkisebb jelét sem lehet fölfedezni. A labortesztekben olyan körülményeket szimuláltak, melyek megfelelnek egy kb. 100 éves szabadtéren eltöltött időtartamnak, az anyag minősége azonban még ekkor sem romlott. A beton szintén szélsőséges, -15 és +60 fok közötti hőmérsékletnek van kitéve. Az idő folyamán repedések keletkezhetnek, melybe a víz befolyik, ez a vakolat lepattogzásához ill. egyéb károkhoz is vezethet. A ProKoncept szerkezetnél a teherhordó betonmagot vastag szigetelés védi a nagy hőmérsékletkülönbségektől, és az időjárás okozta egyéb károktól. A ProKoncept épület masszív, földrengésbiztos, hiszen a térhálós monolit betonszerkezet ellenáll bármely irányú mozgásnak." De ez igaz az isoteq, king block és társaikra is. "Máskülönben a tűzet sem szereti a tüzterjedése 0.75 óra...a kőzetgyapot nem éghető...ha már itt tartunk" A közetgyapot meg kimondottan kedveli a tüzet.:-))) Egy tűz esetén b...szhatot a közetgyapotodat, azt is lecserélheted jó sokért.:-)))) A másik a dunszthatásról, az ajánlott oldaladon is az van belül párazáró réteget kell alkalmazni és kifelé menet kell egyrekisebb ellen állású anyag. Minek? A falat szellőztetni? Ha mindkét oldalról sőt alulról-felülről is leszigetelem akkor honnan kap nedvességet amit ki kell szárítani. Te meg vigyázz az ásványgyapot menedzserektől. Építettem és laktam is tégla illetve prokoncept házban, de a sajátomat prokonceptből építem. A szellőzést meg minden tökéletesen zárodó nyilászárónál meg kell oldani mert a szellőzés a gyenge pont nem a szigetelés fajtája. Nem vagyok egy szakember de ha kell segítek. Tapasztalat van csak. Én nem veszem be a sok maszlagot, ki kell próbálni, persze ha csak egy házat épít az ember akkor ez nem megoldás. Gyuri
felújításról van szó, ami igencsak hőhidakkal telitűzdelt tetőteret eredményezett, de azért próbálom a lehető legjobbat kihozni belőle. mekkora különbség van hőszigetelés szempontjából? (egészség és időállóság nem tétel)
Attól, hogy valami új még lehet jó. Annyira pedig már nem is új, tehát tapasztalat is van vele (kb 30 éve gyártják és használják homlokzati hőszigetelésre). Érdekes módon, csak akkor kezdték el ezt a "lélegző ház" kérdést, amikor megjelentek a modern nyílászárók, és a háznak nem volt megfelelő szellőzése. EPS-ből pedig soha ennyit nem használtak fel nyugat európában hőszigetelésre, mint manapság (mivel egységnyi házra most már 3-4-szer többet használnak mint 20 éve).
Éghetőség: lévén, hogy a tégla tűzállósági határértéke 4 óra, így teljesen mindegy, hogy mi van rajta kívülről. A 10cm-es kőzetgyapot tűzállósága kb 1 óra, feltéve, hogy úgy van rögzítve, hogy tűz közben nem esik le - no meg mivel kívülről van a házon, csak akkor védi a falat, ha a szomszéd háza ég. (a nyílászárók tűzállósága pedig 0)
Így szerintem a homlokzati hőszigetelésre nem igazán jó a kőzetgyapot. Sok más helyre viszont kiválóan használható: gipszkarton válaszfalakban, födémek (különösen a nem járható födémek) hőszigetelése.
1964-ben Ausztriában már működött egy EPS gyár, ami építészeti célú hőszigetelőanyagot állított elő. Ez 43 év, de lehet, hogy Németországban már hamarabb is volt. Természetesen, a prokoncept és társai később jöttek, de Magyarországon ismert ez az eljárás vagy 20 éve...
A tűzterjedés meg egy külön ügy. Egyszer majd hosszasan értekezek erről, beleértve a vizsgálati eljárásokat is. Most csak annyi, hogy azért 075 óra, mert arra vizsgálják. Nem nagyon van értleme többre vizsgálni, mert aq tűzvédelmi előírások szerint I. kategóriájú épületeken nem lehet éghető anyagot alkalmazni (se könnyen, se nehezen, se nagyon nehezen éghetőt :)), a II-től pedig jó a 0,75 óra.
Ha annyira jó lenne akkor még raknának rá 10-15 -cm-t...de nem erről van szó..a régi epsek többsége gyártótól függöen elég problémás volt a maiak kevésbé mivel a régieket gázzal töltötték a mostaniakat levegővel...
Vigyázz csak ki ne derüljön, hogy az ősemberek is ezt használták és e rég elfeledett technologiát ismét kezdik feldezni...
Azért megkérdezném szerinted a polisztorokat mióta ismerik...és mióta használják őket az építőiparban...remélem nem állítod, hogy 1957 óta már forgalomban van...és ebből építettek akkor is házakat...:))
Máskülönben a tűzet sem szereti a tüzterjedése 0.75 óra...a kőzetgyapot nem éghető...ha már itt tartunk
a régi tipusú EPS-ket pl Németországban dobálják le 10-15 éven belül a házak faláról
A hír igaz, de: a "régi" - átlag - 5 cm-es EPS rendszereket cserélgetik le pl. az Osztrákok átlag 17 cm-re. Az, hogy az új EPS vagy szálas leginkább azon múlik, hogy melyikre van nagyobb állami szubvenció.
Mellesleg szüleim régi házán a 22 éve felrakott Dryvit eddig csak egy újrafestésen esett át. Az is csak a fehér szín elkoszolódása miatt. Pedig azt az anyagot akkor még az állami Nitrokémia gyártotta; a maiak kicsit jobbak.
A "látható födém" meghatározást rosszul használtam. Az egész nappali látszófödémes lesz - mestergerendákkal erősített pórfödém (keresztirányba 15x25-ös mestergerendák, azon 12x12-es gerendák, tetejükön colos 20-as deszkázat 2x1-es lécezéssel és rétegelt lemezzel amin van a fólia és a szigetelés) - de van egy kupolás rész, ahol borított gerendafödémre térünk át az ívelések miatt.
Nincs a kezemben még a teljes kiírás - játszunk még a költségekkel - de két éve a Dörken Delta Maxx-ot raktuk felülre és brutálisan jó teljesítményt nyújtott. Nem ázik át és tökéletesen páraáteresztő. Ezért ha lehet, most is Dörkent fogok alkalmazni - sajnos sokkal drágább, mint pl. a Solflex (aminek 146/200 ft a téli/nyári netto ára) - kívülre Delta-Maxx Titán, belülre Delta-Reflex. Ezek már igazi nagyágyúk, viszont az áruk is borzasztó : 1450 / 550 Ft.
Szia Akkor egy kicsit te is olvass utána, hogy a prokoncept rendszer ami eps-ből készült már vagy 50 éves és semmi féle károsodást nem szenvedett. Persze az eps-nek a nap az ellensége és ha kiteszed a napra 2-3 év elég neki,hogy tönkre menjen. A közetgyapotnak meg a víz. Ezért kell szakszerűen felrakni őket. Gyuri
"Akik kőzetgyapottal szigetelték a falat azoknak idővel (10-15év) sokkal több problémája van (műszaki és esztétikai), mint az EPS-ses rendszereknél. "
Ha egy picit több külföldi szaklapot olvasgatnál és nem hagynád átmosni az EPS marketingesektől az fejedet akkor rá jöhettél volna, hogy a régi tipusú EPS-ket pl Németországban dobálják le 10-15 éven belül a házak faláról és korszerübb közetgyapot, fagyapot hőszigetelésre váltanak ...az EPS -s gyártók szerint is 15-20 év az átlagos élettartama egy EPS-l szerel háznak a közetgyapot elvileg 30-40 évet bir ki szakszerű felrakás esetén...azonban ezt még nem sokan probálhatták ki mivel a technologia elég új mindkét esetben...majd 20-30 év múlva visszalehet térni a kérdésre kinek volt igaza....:)
"A látható födémes részen ezért a 30 cm-nyi szigetelés alatt téli hőtükrös párazáró, felette nyári hőtükrös páraáteresztő fólia + kiszellőztetett légrés lesz."
Kiváncsiskodhatok, hogy a 30cm hogyan lesz felrögzítve? Továbbá a "látszó födémed" alatt látszó szarufákat kell érteni? A páraáteresztő hőtükrös fóliának mi a neve/gyártója/ára? Köszi!
Ha a hőtartó képességet akarod növelni, akkor a tömeget kell növelni. Erre pl. a B30-ast szokták ajánlgattni, de csak akkor érdemes ha 45-ös falat készítesz. Ez olcsóbb, mint a PTH és megfelelő szigeteléssel nagyobb tömege van, mint pl. a 44-es PTH-nak. Persze így vastagabb a fal; ezért 38-ast választottam én is.
Dunsztolás: szellőztetési igény egyik oka, hogy a belső térből a feldúsuló párát el kell vezetni. Erre elsősorban a szellőztetés alkalmas, ugyanis számítások szerint egy szigeteletn falon a páratartalom 3%-a képes távozni. Ha a falat különböző spéci anyagokkal még bevonod - pl. szilikátos festékréteg - még ennél is kevesebb lesz. Vagyis nincs sok aggódni valód. Nem emiatt lesz gondod. Külön szellőzés nélkül semmire nem mész a légtömör nyílászárókkal.
Nálam PTH-n 15 cm EPS lesz. Csak a födémre kerül szálas - Rocwool - szigetelés. Bár nálam a - szintén 35-ös - nappalinak csak egy kis része felett lesz látható födém, mert hőtechnikailag nem jó megoldás. Nem csak a nagyobb légköbméter miatt, hanem mert a födém és a tető közötti rész amúgy pufferként szolgál. A födémnél amúgy nem csak meleg kiszökése, hanem a bejövetele is gond (nyári napsugárzás). A látható födémes részen ezért a 30 cm-nyi szigetelés alatt téli hőtükrös párazáró, felette nyári hőtükrös páraáteresztő fólia + kiszellőztetett légrés lesz.
magastető szigetelésbe keresek (kétrétegű szellőztetés mellett) szigetelőanyagot. a hangszigetelés is számít , így marad a kö/üveg/fagyapot. (bit.zsindely-alátétlemez-páraáteresztő (kas)-15mmosb-100+50mm szig-párafékező-12,5gk)
mivel az árak és a leírások alapján azonos vastag mellett is hasonló tulajdonságokkal írják le őket, így nem tudom melyiket válasszam. ( a rockwool pl drágább, de a toplan nem drágább, mint az ursa, a heraklth meg a kettő között).
PTH 38 HS listaára 5500Ft/m2 (u=0,35) PTH 30 N+F listaára 3950Ft/m2 (u=0,63) B 30 2900Ft/m2 (u=1,4) Az árkülönbség 1550Ft/m2 illetve 2600Ft/m2 Ha EPS-sel szigeteled akkor +5cm szigeteléssel éred el (kb. 900 Ft/m2). (a B30-hoz képest +10cm kb 1800Ft/m2) (az árak különböző helyekről származnak, érdemes lenne egy tüzéptől érdeklődni)
A házad pedig nem a dryvit rendszertől fog bedunsztolódni, hanem a megfelelő szellőzés hiányától. A fal nem a felesleges pára elvezetésére való (és nem is jó hozzá). Csak arra jó, hogy a pillanatnyi párafeleslegből felvegyen, majd szellőztetés után leadja. Ezt a "lélegző ház" nevű dolgot a tégla és kőzetgyapot gyártó cégek marketing osztályai találták ki. Még a régi tömör téglából készült falak is berohadnak, ha modern ablakokat építenek be és nem szellőztetnek eleget. A falban lévő nedvesség pedig csak árt a hőszigetelésnek (is). Akik kőzetgyapottal szigetelték a falat azoknak idővel (10-15év) sokkal több problémája van (műszaki és esztétikai), mint az EPS-ses rendszereknél. A falnál én is EPS raktam, a födémre pedig közetgyapotot.
Szempontom az, hogy a ház hőtartó képessége a lehető legjobb legyen, csökkentve a gázigényt. Persze értelmes költségkeretek között. A hanggátlás mondjuk jó szempont, én elsőre erre azért nem gondoltam. (panelban nőttem fel, majd társasházban - szóval a családi ház már sokkal csöndesebb - de azért jó szempont)
Szeretném, ha legalább egy picit természetes szellőzése lenne, a dryvit-tal nem szeretném bedunsztolni.
Ha nem kőzetgyapot és nem dryvit, akkor marad megbízható ill. jó lehetőség?
B30-ra mit tennél?
Te mivel hőszigetelsz majd? A PTH 38HS-nek remélem, hogy nem csak a "marketing tulajdonságai jók". :)
A tető beépítése szerepel a tervekben. Annyiban speciális, hogy galériás változatot képzelj el, amelyben a 35m2 nappali felett kb. 70%-ban nincs födém, a tetősík lesz látható alulról, 3 tetőablakkal. Ebben az esetben roppant fontosnak tartom a jó tetőszigetelést, hiszen itt sok meleg kiszökhet.
Köszi a válaszokat! Azon gondolkodom csak, hogy a már beépített ablak esetében az esetleg a falra kerülő 15-20 cm-es szigetelés nem néz-e majd ki nagyon nyomi módon... (ablak nagyon "belül" lesz) - persze tudom, hogy nem ez az elsődleges cél.
Oldalfalak ide vagy oda a legjobb befektetés ha a garázs plafonjára felragasztasz némi szigetelést mondjuk EPS lemez formájában. Ha szerencséd van nincs telerakva mindenféle csövekkel és házban sem támaszt senki kifogást. Bármi más ennél csak drágábban jön ki és amúgy is erősen korlátozottak a lehetőségeid. 2,5 cm-es "szerkezetben" nem lehet csodát művelni.
Az, hogy az alapod megfelelő-e elsősorban statikai kérdés. A szigetelést amúgy is az alap valamint az aljzatbeton tetején kell megoldani - ha nincs pincéd. Ha belvizes a terület, akkor a terveződ valószínű a bitumenes lemez 2 rétegben történő alkalmazását fogja javasolni.
A kőzetgyapottal történő szigetelésnek sok előnye van és némi - súlyos - hátránya. Ez utóbbiak közül az egyik legszembetűnőbb az ára. Aztán valóban nagy kérdés a szakember. Nyilván jóval kevesebben vannak azok, akik - rendszeresen - ezzel a technológiával dolgoznak. Ezért - no és azért, mert több munka van vele - magasabb a négyzetméterár is. Az előnyök között elsődleges az éghetetlenség (legalábbis 1000 fok alatt), a jó hanggátlás. Ha ezekre nincs szükséged...
Ha tisztességes mennyiségű szigetelést alkalmazol, akkor a 38-as PTH nem a legjobb választás. Ha csak a hőátbocsátó képesség csökkentésére törekszel akkor a 30-as PTH kicsit vastagabb hőszigeteléssel jobb alternatíva lehet (ha hőtároló tömeget részesíted előnyben, akkor meg esetleg a B30). Ennek ellenre most én is 38-as PTH-va kezdek...
A fa nyílászárók semennyivel nem fognak jobban "lélegezni" Neked, mint a műanyagok. A - jó - modern ablakok légtömörek, azaz nem lebegteti a szél a becsukott ablak előtt lévő függönyt. Ez egyben azt is jelenti, hogy nincs szellőzésed, amire pedig szükség van. Hogy ezt miképp oldod meg az a hőtechnikai eképzelésektől és a pénztárzcától függ.
Tetőszigetelés: milyen fődémed lesz? Vagy tetőtérbeépítés?
A társasházunk nyert némi támogatást a ház tűzfalának hőszigetelésére. Azt hiszem ez X cm-es Nikecell lapok felszerelését (és az egyéb kiegészítő munkákat, mint festés, stb) jelenti. Kérdésem, hogy valaki tud-e ajánlani olyan szakit, aki ezt megbízható minőségben (láttunk már ellenpéldát) és korrekt áron meg tudja oldani. Kb. 400 m2-ről van szó.
Én is csatlakoznék hozzátok, mert nem bírom megtalálni a legjobb megoldást a problémámra. Kérlek segítsetek!
Vettünk egy 8 éves lakást - földszint, alatta nem fűtött teremgarázs - , beköltözés előtt szépen felcsiszoltattuk és lakkoztattuk a parkettát. Gyönyörű. De a télen kiderült, megfagyunk. ( nincs padlófűtés, csak radiátor a szobákban) Elviselhetetlenül hideg a parketta. Mit lehet ezzel kezdeni, mert a következő télre valami szigetelésre van szükségünk. Feszedjem? Parafa? Csak annyi helyem van, ami a parketta vastagsága: 2-2,5 cm
Vagy a garázs felől szigeteljek? Az egész földszint a mi lakásunk, és a lakásnak van olyan része is, ahol padlófűtés van. - ez macera, mert közös tulajdon. Továbbá úgy gondolom, az oldafalaktól akkor is hideg marad padló, ez csak részben oldja meg a problémát
Szeretném hozzáértő segítségeteket kérni az alábbi kérdésekben:
Új ház építésének tervezési fázisában vagyok. A régi ház bontása zajlik, tervek szerint az alap megmaradna, bár még vizsgálni kell. A szomszédok jelezték, hogy magas a belvíz, de mióta 2 éve csatornáztak, azóta kicsit apadóban van. 1. Aggodalmam: vajon új alapot kell-e készíteni vagy a régi alapra tehető valamilyen szigetelés, amely biztonságot jelenthet számunkra 2. kérdésem: Tervem az alábbi PTH 38 HS tégla, kőzetgyapot szigetelés, fa nyílászárók (1,1hez minél közelibb K értékkel). Ez a kombináció információim szerint jobb, lélegzőbb, mint a dryvit-műanyag nyílászáró kombináció. Árban (és esetleg minőségben) viszont nem tudom, hogy nagyságrendileg mennyivel lesz ez drágább vagy jobb? Tudjátok: az ár-érték arány....
Olvastam nagyon jó hozzászólásokat a kőzetgyapot témáról, illetve azt is, hogy kevés csapat csinálja meg alaposan. Ez azért nem megnyugtató.
Az sem megnyugtató, amit a Rockw. értékesítési módszereiről hallottam.
Szóval ezen a téren tele vagyok kérdésekkel-kétségekkel, tapasztalataitok sokat segítenének! és ha még belefér egy kérdés, akkor az a tetőszigetelésre vonatkozna. Ki mit javasolna a normális ár-érték arányú Tetőszigetelésre?
A jelen házfal k értéke 1,5 W/m2K körül van. Ha erre 10cm Nikecell (k=0,4) kerül, akkor 0,31 körüli k értéke lesz a falnak (kb a mostanában épített átlagos családi ház) 15cm Nikecell (k=0,26) kerül, akkor 0,23 körüli k értéke lesz a falnak. 20cm cm Nikecell (k=0,2) kerül, akkor 0,17 körüli k értéke lesz a falnak. (kb. az alacsony energiájú ház kategória)
Bármelyiket választod mindenképpen nagységrendekkel jöbb hőszigetelésű házad lesz. De nem csak ez az egy előnye van: a hőszigetelés hatására sokkal melegebbek lesznek a külső falaid, így a fal mellett ülők sem azt érzik, hogy "húz" a fal.
A műanyag ablakokat körben kb 1cm-es hézaggal szokták beépíteni. Így - ha a vakolatot levered akkor - egy 2-3 cm-es Nikecellel rá tudsz fordulni a keretre. (Csak arra vigyázz, hogy az alsó vizkifolyó alatt legyen minimum 1 cm hely.
Én a garázst is ugyanúgy leszigetelném, mint a házat (mivel így ugyanannyi fűtési költséggel nem csak fagymentessé, hanem komfortossá tehető). A garázs-ház falat pedig kb 5cm-es EPS-sel szigetelném.
A padlónál az 5cm nem sok, de nem is kevés. Ha túl sok munkát igényelne a további szigetelés akkor nem nagyon kell erőltetni.
És nem szabad elfeldkezni a tető megfelelő szigeteléséről sem.
A 7/2006 TNM rendelet szerint 0,5 W/m2K kell, hogy legyen a fűtött és a fűtetlen tereket elválasztó fal U értéke. B30-as fal esetében 5 cm a kötelező, a javasolt úgy 8-10 cm körül lehet
Még egy kérdés: a ház mellé épül egy garázs, egybeépítve a házzal. Érdemes-e a ház és a garázs közös falát szigetelni (ez tk. a garázs egyik belső fala)? Esetleg a garázs külső falait inkább? (Magát a garázst nem tervezzük fűteni, pontosabban csak fagymentesíteni, csekély fűtési energiával).
Elképzelhető egyáltalán olyan megoldás, hogy 3 oldalon van szigetelés a házon, a negyediken (mivel ott a garázs), kívülről nincsen szigetelés? Nem igazán tudom erre a jó megoldást...
Őszre tervezzük egy 45 éves ház átalakítását: garázshozzáépítés és tetőtér-ráépítés. A falak szőregi téglából vannak (nem tudom a típusát, az a régi, kis méretű égetett téglafajta, igen jó minőségű), kb. 43 cm falvastagsággal.
Szigetelni szeretnénk ugyanis a falakat és a lábazatot is a legvégén. A háznak nem beton-, hanem téglaalapja van.
A kérdéseim: milyen vastagságú szigetelést érdemes rátenni? 10 cm gondolom, elég lenne... Az ablakok 4 éve cserélt, 1.1-es műanyag profilosak; ezek köré már így utólag - gondolom - nemigen lehet "behajtani" a szigetelést - ez gond lehet? Szintén néhány éve hajópadlóra cseréltük az eredeti, már igen rossz állapotban lévő - parkettát; a padló alatt, a párnafák között *CELL van, 5 cm-es. Ez elég, vagy érdemes lenne megtoldani valamilyen komolyabb szerkezettel? Ezen már csak azért is elgondolkoztunk, mert a padlózás előtt elmaradt az aljzatkiegyenlítés (az eredeti aljzatot használtuk), és hát eléggé girbegurba néhány helyen; esetleg egyúttal ezt is pótolnánk.
Szia! Pont ilyenem volt nekem is, és pont ezt csináltam vele én is (nyílászáró csere +10 cm cell). Egy probléma van, nem tudom, korábban miből állt kifűteni az épületet (tavaly vettem - előző tulaj szerint 50-60eFt/hó), de október közepe óta 700m3 gáz fogyott el (115 m2 alapterület, két szint) HMV-vel együtt. A legnagyobb napi fogyasztás 5m3 volt (január elején) Ha elfér, tegyél fel vastagabb szigetelést. 12 cm-t akartam én is, akkor csak rendelésre lett volna, így maradt 10 cm. A szigetelést mindenhol "befordítottam" az ablaknyílásokba 2-4 cm-el.
A lényeg - és néha én is pongyolán fogalmazok - hogy a padló vonala alá menjél mintegy fél méterrel. A második is lehet jó, ha a földszinti padló ki van emelve a környező talajszinthez képest.
Szerintem fűtésre kb a fele fog lemenni. De ez sokmindentől függ (az idei telet például ne tekintsd viszonyítási alapnak). Mivel fűtöttél eddig? Mennyire voltak rosszak az ablakok?
(vigyázz a jelenlegi ablakokra: nagyon légtömörek: azaz sokkal többet kell(!) szellőztetni, a kéményes eszközök nem kapnak elég levegőt CO mérgezés veszélye)
Nálam annyiban "más" a helyzet, hogy a fűtött oldalfalakon is penészesedik, nem csak a hideg födémen - olyan kicsi a fürdő és olyan hatalmas a pára, hiába szellőztetek.
De értem és elfogadom a válaszokat -> a fölös párát nem a hőszígetelésnek kell megoldania.
Érdekesség: tavaly a fürdőszobám feletti födémrészleten megdupláztam a hőszigetelés vastagságát, mert előtte télen az egyik sarokban nedves volt a plafon. Pechemre (?) az elmúlt télen nem volt túl hideg, de a nedvesedés elmaradt (a 150x150 ablak fürdőzések után azért nyitva volt 2-3percig, de ez a duplázás előtt is így volt). Ja, a fürdő felett most 20cm kőzetgyapot van, ha lesz HUF, a többi részen is duplázok. Szerintem hallgass kisrobertra!
Egy újabb kérdés merült fel szigetelés ügyileg, amiben szeretnék tanácsot kérni ismételten. Lábazati hőszigetelést illetően két féle véleményt hallottam: egyik szerint a szigetelésnek a földszintje alá 30-40cm-l lejebb kell lógatni, míg a másik szerint nem kell túl lógatni, elég a földdel egy szintig engedni.
Szerintem sikerült a legrosszabb megoldást megtalálni :) Fóliát mindenképpen tegyél, és ha lehet, dupla vastagságú hőszigetelést. Ha nem akarod, hogy a pára bejusson a falszerkezetbe, akkor a fürdőt belülről kell nedvesség ellen szigetelni (van ilyenből kenhető fajta, sőt még a csempe alá is lehet ilyet tenni), így az összes pára a fürdőben marad. Természetesen a szellőzésről érdemes gondoskodni.
"bár a hideg ugyis lefele szál:" csak gázoknál, folyadékoknál. Ha nem tud áramlani az anyag (mint például az aljzatod :) ), akkor egyformán terjed minden irányba.
Érdekes elképzelés - és rossz is. Pont a fürdőszoba felett kellene extra hőszigetelés, alul párazáró fóliával. A párazáró fólia nélkül a szigetelés átnedvesedik, az átnedvesedett szigetelés pedig már nem szigetelés. Így melegebb lenne a fürdőszoba plafonja, és a párásabb levegő nem ott akarna lecsapódni.
Általában érvényes: a falak, födémek nem a nedvesség elvezetésére valók. A nedvesség elvezetésére a szellőztetés használandó.
Az elszívó ventillátorral pedig csak óvatosan, mert a nyílt égésterű kéményes tüzelőeszközök égéstermékét vissza tudja szívni.
A legjobb megoldás a tavasztól őszig nyitott (bukó) ablak, télen pedig a gyakori szellőztetés.
Ui: ha nem vigyázol, a gyerekekből jó politikus lesz: ködösíteni már kiválóan tudnak.
A pince és a lakószint között 4cm vmi lépéshangszigetelő anyag van, a kivitelező aszondta, h az is hőszigetel valamit. A garázs ami szintén a föld alatt van temperálva lesz. Nem tudom h elég lenne-e a 3 cm, a kivitelező szerint elég, meg meg is néztem eléggé drága ez a Strymfoam amit raknak. Viszont ha ezzel elrontanánk a házon kívülre tett 6cmes hőszig hatását akkor meggondolandó.(bár a hideg ugyis lefele száll. Fene tudja)
Pince es lakoszint kozti fodemben mi van? Attol nagyon fugg a valasz. Plusz hogy a garazs lesz-e futve, v. temperalva, vagy semmi. [A valaszt nem tudom, csak azt, hogy ezektol fugg...]
Még egy kérdésem lenne, az hogy pincefalra mekkora hőszig kell? MErt nekünk csak 3 cm van betervezve, viszont a házon 8cm-t szeretnénk, az az érve erre a kivitelezőnek, hogy a pincében ugyis mindig hidegebb lesz, azt nem kell annyira fűteni, én meg azt gondolom, h a házat egy egységnek kell tekinteni, és ha ott hidegebb lesz akkor az meg hűteni fogja a felső lakóteret, és akkor meg oda kell majd a több fűtés. Segítsetek Lécci!
Ismeri valaki a baumit open hőszigetelő rendszert? a lényege, h szellőzik, de közben hungarocell az anyaga. ( http://www.baumit.com/baumit/hu/main4/sub2/07172/index.shtml ) Valaki használt már ilyet? Még egy kérdésem lenne, multkor voltam kint a konstrumán, és egy hőszigetelős csávó azt magyarázta nekem, h mindenképpen dübelezzük fel a hősziget, mert a ragasztó egy idő múlva elengedhet és az nem tuti megoldás. Tudtok erre valamit mondani? Olyan 8-10cm-ről lenne szó az esetünkben. köszi!
Megint csa k a Ti véleményeteket kérném (miután a kérdésemmel kapcsolatban nem találtam szaktopicot)!
Tehát: a szépen épülő házam tető-s (fa) födémszerkezete idáig még abszolút tűzvédelem nélküli! SAjnos még a tűzálló gipszkarton sem jött össze, ezért talán a colos deszkákból tervezett járó-rétegnél pótolnám ezt. Vízüveggel való impregnálásra gondoltam, de a Neten nem találtam arra adatot, hogy milyen mennyiségben kell alkalmazni! Tudnátok ebben segíteni, ill. van valakinek a vízüvegnél jobb ötlete? Még egy: jó megoldás, ha az elkészült padlót felülről kenem-öntöm le?
Keresnék valami speciálisat, és Ti jobban benne vagytok ebben.
Adott egy erkély (loggia, azaz 3 oldalról fallal határolt), amely alatt pince, felette szintén erkély van. Azaz 1 oldal beltér fele nyílik, 2 oldal normális téglafallal határolt, a padló kvázi-beltérrel határos, csak a plafon egy sima betonlemez, felette kültérrel.
Namármost ezt az erkélyt most beépítik 1.1-es üveggel. Fűtve ugyan nem lesz, inkább raktározásra szolgál majd, de nem szeretném, ha télen nagyon 0 fok alá menne, ezért le kéne valahogy szigetelni a plafont, hogy ott is legalább 1.1-1.6 k legyen.
A belső szigetelés tilos voltáról, páráról, stb. mind tudok, ezt ne írjátok, nem ez a kérdés.
A kérdés az, hogyan tudnám és milyen anyagból a legegyszerűbben megoldani ezt. Sajnos azt hiszem plafonra tilos csak ragasztani, bár ez lenne a legjobb, de megértem, miért van így. A legjobb lenne, ha nem kéne vakolni, tehát valami használható felülete lenne. Meg - ha mégis lenne kis pára - ne penészedjen, ha úgy alakul.
Köszi! Utánanéztem és két alternatívát is találtam, az egyik a vakolható kőzetgyapot lamell, bár ilyet még a valóságban nem láttam, de biztos jó lehet.A másik: az Austrothermnél találtam íves homlokzati hőszigetelő lemezeket, ezeket méretre legyártják és mivel géppel készülnek, feltételezhetően a felületem is szép lesz, amit a kőmüvesek nem csináltak meg pontosan, a lemez majd eltakarja.Majd utánajárok, melyik mennyibe kerül.
Javaslat: szálas hőszigetelőanyag, fémvázon hajlítható burkolat, lehetőleg több rétegben. A burkolat anyaga pl.:vízálló impregnált gk. A rétegrendet szakemberrel méreteztetni kell a harmatpont meghatározása miatt. A kivitelezés során az ívet sablonnal folyamatosan ellenőrizni szükséges mert az eredmény kiábrándító is lehet. Sajnos ez nem nevezhető olcsó megoldásnak.
Szia! Ha nem hajlítod a lapokat, akkor a felszín nem egyenletes ív, hanem sok szög lesz - ezt esetleg még össze lehet csiszolni. Viszont a lapok találkozásánál és alakú nyílás lesz, amit ragasztóval nem célszerű kitölteni, mert hőhidat alkot. Számomra a hajlítás szimpatikusabb, kérdés, mennyire bírja a kiválasztott anyag.
A többréteg nem javallott már csak a többlet ragasztó miatt sem. Az jó ötlet, hogy ki kell próbálni. Ha nem megy, még mindig lehet íves elemeket szabatni. A táblák függőleges helyzetbe állítását, és a bevagdosást sem javallom. Egyrészt a táblákat minden létező alkalmazástechnológiai leírás fekvő helyzetben teteti fel, másrészt a beirdalt lemezekkel sokszögletű (és ezzel hőhidas) szerkezetet hozunk létre.
Tud nekem v.ki segíteni, hogy családi házakat illetően milyen vonatkozó MSZ szabványok vannak hőszigetelést/hőveszteséget illetően.
Szeretnék megbizonyosodni, hogy a felkerülő szigetelés meg fog felelni az előírásoknak.
Vagy ezzel inkább ne is foglalkozzak, s a rendelkezésemre álló pénzből tetessek annyi szigetekést amennyit csak tudok. (tervezet: 30-s falra 10cm Nikecell, vasbeton födémre /tetőtér beépítés nem lesz/ eddig 8cm hungarocell került s némi beton.
"Ez nagyjából azt jelenti, hogy 1 m-es távolságon a "hajlás" kb. 8 cm" Kicsit másképpen számolva: Ha az egy méteres darab közepét tesszük a falhoz, akkor 20mm-re van a vége a faltól. De sokkal praktikusabb, ha állítva tesszük a lapot. Így az 50 cm-es rész vége -közepénél alátámasztva- már csak 5mm-re van a faltól.
Több könyvet kéne elolvasnod, szerintem feküdj be egy könyvtárba és használd a józan paraszti észjárást. Ha nem bízol a választott szakemberben, akkor mielőbb keress egy másikat.
Ez nagyjából azt jelenti, hogy 1 m-es távolságon a "hajlás" kb. 8 cm. Szerintem a legtöbb hőszigetelő anyag hajlítható ilyen mértékben. Kőzetgyapot biztosan, EPS esetében előfordulhat, hogy több rétegből kell megcsinálni a borítást, ha vastagabb táblák nem hajlanának ennyit (pl. 10 cm borítást 2x5 cm - vagy vékonyabb - felrakásával lehet elérni). Érdemes előtte próbát tenni 1-1 lap megvásárlásával és hajlítgatásával. A hajlítás - és az ez miatt fellépő erők - miatt feltétlenül dűbelezz! Elképzelhető, hogy kisebb darabokra vágod a hőszigetelést,és így kerülöd meg a hajlítást.
Szia! Ha normálisan meg van csinálva, akkor nem fog leesni, és használhatsz bármilyen ragasztót és egyéb anyagokat (igazából csak a ragasztó a lényeg, üvegszöveg, dűbel esetén nem is lehet ilyen probléma). Felhasználás előtt tegyél egy próbát: két darab EPS-t ragassz össze kevés ragasztóval. Ha egy nap után szét tudod őket úgy szedni, hogy az EPS egyben marad (nem az válik szét), akkor van baj. Ha elég vastag a hőszigetelés, akkor a fagypont a hőszigetelésben lesz, nem a falban, tehát ha le is csapódna pára, nem tudna megfagyni. Egyébként szerintem érdemes dübeleket használni. MINDIG ÉRDEMESEBB a vastagabb szigetelést felrakni. Gondolom már nagyjából képben vagy az árak tekintetében (ragasztó, EPS, vakolás munkadíj). Számold ki, arányaiban mennyivel kerül többe az egész, ha a vastagabbat teszed fel! Szerintem 5% körüli értéket fogsz kapni. Ennyit bőven megér. És egy példa: tavaly szigeteltem 10 cm EPS-el. Mindenki hülyének nézett hogy miért nem 5 cm-t teszek fel. Az 5 cm-es 4500 Ft/nm-re jött ki, a 10 cm-el 5000 Ft/nm lett (durván 10%-al több). Október óta (akkor történt a szigetelés) gázra (azzal megy a fűtés) 55000 Ft-ot költöttünk (melegvízzel együtt). Alapterület kb. 200 nm, szabadon álló családi ház. Korábbi teleken állítólag a havi gázszámla több volt ennél (nem tudom, nyáron vettük). Javasolnám a vastagabb szigetelést, most még kevés pénzből vastagítható...
A helyzet az, hogy 38 Porotherm N-F-ből épült házunkra tennénk külső homklokzati hőszigetelést. Eldöntött tény, hogy EPS lesz, nem kőzetgyapot. Utóbbit majd a következőre, nem gond.
kérdés az, hogy érdemes-e a Baumit rendszerét, (ragasztó, alapozó, vakolat) megvenni, mert az tartós, időálló, vagy úgyanúgy megteszi a REVCO, LB Knauf, vagy más márka is? Csak a nevet veszem meg a Baumitban, vagy tényleg minőséget is?
Másik fontos kérdés volna, hogy 5 cm, vagy 6 cm? páralecsapódás a fal és az EPS között? Igaz ez, meg hogy megfagy rögtön, és ledobja, vagy egyéb más hajmeresztő.... ? Tehát itt is a tartósság a kérdés, hőszigetelésben már elenyésző a különbség.
Ne haragudjatok, hogy ha ilyen alapkérdéssel fordulok hozzátok, de az egész topicot egész egyszerűen képtelen lettem volna elolvasni (nagyon hosszú)
1, én nem látom értelmét, hogy túllógjon a fal külső szélénél 2a , nem törődsz különösebben a párával, úgyis eleget szellőztetsz a fürdőszobában (is), és a gerenda a felvett nedvességet ahol felvette ott le is adja. Ekkor a fóliát a gerenda felett húzod el. Én ezt választanám.
2b, a gerenda felett megbontod a fóliát, szabad utat engedve a fában lévő párának. Ha ügyesen csinálod, akkor a levegő nem fog különösebben mozogni.
nem értek hozzá de:ajánlom figyelmedeb a szórt, celluóz alapú szigetelést. jónak tűnik, bár az árát nem ismerem.minden rést kitölt, páraáteresztő, könnyű, környezet sé emberbarát. Melyek a hátrányai azt nem tudom, mert természetesen egy ezzel foglalkozó céggel beszéltem.
Beton födémen fekvő fagerendák tartják a tetőszerkezetet.
Két kérdésem lenne:
1. meddig tartson a szigetelés? a függőleges falig, vagy nyúljon túl? ha igen, mennyivel?
2. a fagerendákat hogyan tudom a szigetelés alatti fóliával JÓL megoldani? ha fentről körbeburkolom, akkor például az alsó szinti fürdőszoba párája a födémen át a felülről "beburkolt" fa gerendába gyűlni fog? így a gerenda nem fog tudni szellőzni
Mondjuk elso korben a 250l-es HMV tartaly es a ?? l-es (kb. 20-30) drainback tartaly plusz szigeteleserol lenne szo. Azert nem gyapot (amit mindenki elsore mondana), mert foleg a nagy tartalyon kozel vannak a csovek egymashoz (sokaig mellette is futnak) + van keringeto szivattyu is plusz a sarokban van igy nehez hozzaferni, bar ez a pur habnal is gond lehet de ott egyszerubb berakni valami "zsalut" majd kesobb kiszedni, a gyapot utana nem all meg ha csak tomkodjuk, kotozni meg nem tudom hogyan lehetne. Kosz a linket, megnezem majd azt is, most kicsit rohanasban vagyok.
Köszi a segítséget, mondjuk ez alapján nemigazán éri meg rákölteni a cellre, mert1,43*200*100=28.600 Ft a többletköltség évente, ha 200 lesz a gáz..........
Van valami bevalt vagy most kitalalt technologia arra, hogy amorf helyet pur-habbal hogyan lehet tobbcenti vastagsagban szigetelni? Termeszetesen nem artana, ha legalabb a pur-hab levagasa utan az eredeti allapot visszaallna, tehat olyanra gondoltam hogy valami muanyag foliaval vagy szalaggal (de mivel?) betekerni a feluletet, aztan a szig. utan keletkezo feluletet is gondolom kezelni kene (hazon belul de futetlen helyrol van most szo eppen). Otleteket barmily vadakat is szivesen varok!
Nálam a konyha mellett van az étkező és az étkező mellett a nappali....L alak (az L sarka azz étkező az L szára a konyha) ...köztük boltiv van...egybe és mégis külön...:)
Sziasztok! Fafödémes topictársaktól szeretném kérdezni, hogy milyen fajta gipszkartonokkal dolgozta(tta)tok? Azt már korábban eldöntöttem, hogy tűzálló gk-t tetetek fel, de ugyebár a vizes blokkokba ajánlatos az ezen felül még impregnált gk-t használni? Fürdőszoba evidens, mosókonyha is, de pld. a konyhába mitek van?
a lábazatot belülről is szigetelni fogom XPS-el, kérdés hogy a belső teherhordó fal lábazatát is szigeteljem , vagy ez felesleges ? (kb.70 cm magas a lábazat)
Érdemes megnézni az alapvetően ipari céllal készült PUR habos szendvicspaneleket is. Ez két vékony acéllemez között PUR hab. Méretre készülnek, viszont kell nekik tartószerkezet. Ipari (acél vagy vasbeton szerkezetú) épületeknél használják. Hogy ne csarnok jellegű legyen, kívül belül burkolni kell.
Ezeknél a hővezetés kb fele (lamda = 0,02) mint az EPS-nél. Azaz egy 100mm vastag panel k értéke 0,2W/m2K (és kb 13kg/m2).
Bevallom őszintén, nem sok időm van utánaszámolni. Használjuk az ökölszabályt: egy négyzetméteren át távozó energiahordozó (m3 gáz vagy liter fűtőolaj) az U érték tízszerese. Vagyis a plusz hőszig 1,4 m3 gáz/m2 fal, év.
Sikba lehet hozni EPS-el, de macerás. A vakolat egyszerűbb. Épületfizikailag mindkét módszer jó.
Ami meg a régi vakolatot illeti, a dübelezés pont ezen segít. A hőszig rendszer alatt a vakolat nem károsodik, csak a plusz súly jelent kockázatot, és hogy ne váljon el a régi vakolat a falazattól, ezért kell dübelezni.
házfelújítás során felszedtem egy aljzatbetonnak hazudott képződményt, ami homokra volt rakva.
most ennek a területnek részén padlófűtés lesz, a többi nem.:)
a kőművesek kissé vastagon rakták le a szerelőbetont.maradt 10 cm.burkolattal együtt. Ha jól gondolom most a sorrend: párazáró fólia, nikecell, 5cm beton.
miután nem fér ki az 5cm nikecell, elég lesz-e 3cm és hőtükrös fólia?
Sok-sok szakkönyv vagy egy hozzáértő szakember. Félreértések elkerülése érdekében szeretném leszögezni, hogy nem munkát keresek és fórumon keresztül megbízást sem fogadok. Viszont végig olvasva a topicot elkerseredtem. Nem szeretem a hozzáértés nélküli barkácsolást, itt nem egy polc készítéséről beszélgettek, hanem sokkal fontosabb és drágább dolgokról, sok esetben a család életműve a tét. Gondos tervezés és kivitelezés nélkül az esetleges károkozás mértéke beláthatatlan.
Adott egy felszuteren, aminek a teteje egy terasz. Hogyan kellene ezt szabalyosan hoszigetelni?
Addig ok, hogy a kulso falon a fold alatt ilyen, a fold felett olyan hoszigeteles. A tetejen meg mondjuk hoszigeteles, azon usztatott beton, az burkolva. Igy a tetejenek a szigeteleset ossze is lehet hozni az oldalfaleval. De igy nincs pereme a terasznak, korbe folyik le a falra a viz. Hogyan csinalok peremet? Az is az usztatott betonon lesz? Akkor korben el fog repedni a vakolat, mert az usztatott resz kulon mozog.
Valahol le van ez irva, hogy hogyan kell szakszeruen csinalni?
A külső hőszigetelést a koszorú felső síkjáig kell megépíteni, de biztosítani kell a hőhídmentes kapcsolatot a tető hőszigetelésével. Amennyiben nincs a tetőtér beépítve akkor a födémet felülről kell hőszigetelni. A belső oldali hőszigetelést kerülni kell !
A homlokzati hőszigetelő anyagot un. tappancsos dübellel kell rögzíteni ( csak ragasztani tilos ) a falazathoz, a kiegyenlítést érdemes vakolással megoldani.
A házunkon a födém és a tető cseréje miatt a kőporos vakolat sérült a felső részein, az új vb koszoún a 2cm Heratektán kívül még nincs semmi.
A falazat tömörtégla. Belső oldalon a vbkoszorút függesztett gipszkarton álmennyezet takarja 15cm ásványgyapottal. Fölötte légrés, majd 2cm OSB.
10cm EPS-t tervezünk idén felrakni.
Kérdésem: EPS szigetelés előtt feltétlenül vakolattal hozzuk ki a falsíkot, vagy néhány cm EPS lemezzel is elég "hézagolni"?
A másik, hogy meglévő, 3-5 cm vastag hagyományos vakolat élettartamát mennyire képes az EPS növelni? Nem szeretnék úgy járni, hogy a szigetelés után 5-10 évvel elválik szép lassan a faltól, és leborul. Az EPS üvegszálas hálója nyilván nem tudja ezt megakadályozni. Elvileg a hőingadozást csökkenti, víz nem éri, UV sugárzás sem. Bízhatok ebben?
Hat en tavaly kaptam, akkor penteki naptol lehetett beadni, hetfon lett postara adva. Ja de az NEP2 volt (megujulo: napkollektor). Iden az afa-elsunnyogok kimaradnak, meg eleve kisebb resz a vissza nem teritendo, ugyhogy szerintem kicsit tovabb nyitva lesz (most van ugye 9. nap, tavaly asszem a 11. napon mar zartak is).
Folyamatosan hívtam az energiaközpont ügyfélszolgálatát, minden munkahely foglalt, 10 perc után bont. Az energiám, türelmem elfogyott, csak a telefonszámlám nőtt. Néhány ablakossal beszéltem, mind ugyanazt mondta, komolytalan az egész. Van olyan társasház aki tavaly megnyerte, de a mai napig egy fillért se láttak még! Általában belekötnek 1-2 szóba, kifejezésbe, és ezért dobják vissza az egész pályázatod.
Hátha te tudsz segíteni, volt egy kérdésem, hogy PTH 30-as falon van szinezés nélkül 4 cm Cell. Ha erre tennék még 5 cm-es cell akkor mennyivel csökkenne a hőveszteségem 0,41 ről 0,27 re vinném le Kb az U-t. Tudom sok mindentől függ.
Ja arra nem valaszoltam, hogy a hazfal mellett bejovo jarda az szintben van (centik kerdese) a belso szinthez kepest. Nem akartunk ha mar ugyis igy alakult a teleknel lelepcsozni aztan a bejaratnal fel... igaz, a hoszig-et berakathattuk volna, ha mar akkor olyan olvasott lettem volna. Vonalmenti hohidra felkeszulunk, bar szerintem pont ott megy vegig a betonban az egyik futescso, teljesen veletlen de az egyik reszen erezhetoen meleg a beton.
Hat egy kb. 10m-en nem tudunk lentebb menni a belso padloszintnel. Persze ahol nincs jarda (az csak a bejarati tamfalas resznel van meg), ott az xps le fog kuszni a foldbe is, ilyen helyzetben mennyire kene lemennie? Mi a lenyeg, a vizszintes szigetelesem hol van (tehat ha mar fel meterrel azalatt van a terepszint ott eleg addig), vagy hogy mennyi fold takarja? Meg mi van a futetlen garazzsal, ott OK hogy felcsapodo eso stb. miatt az alja szinten xps, de ott aztan vegleg semmi hoszig. szerepe a szint ala menesnek... En igazan azert irtam a kerdest, mert valaki azt irta, hogy az xps-t nem jo feltenni a szoba tuloldalara, az a labazatra valo, na ilyen nekunk a klasszikus ertelemben nem is igen van. [Nem, kovel nem lesz burkolva bar ahhoz fuztem hozza, hanem labazati vakolat azt annyi.] Ha siman mehet a szoba tuloldalara, akkor mar csak a fenti hova mennyit kerdeseim maradtak... es elore is orok hala.
PTH 38 -ra 8 cm -nél kezdödik a megtérülés kb 12 cm -ig utánna már 30 cm -hoz csak jelentősebb megtérülést..:))
Igy ha nincs annnyi pénzed én 8 cm javaslok a PTH 38-ra és a lábazatra pedig 6 cm -s URSA III-L vagy Styrofoam IB hőszigetelést...és késöbb amikor 2-3 éven belül emelkedik minden energiahordozónak az ára akkor jó döntésnek fogod találni...hogy rám halgattál..
A zaj, egészen extrém eseteket leszámítva mindig a nyílászárón jön be alapvetően. Extrém eset: irdatlan jó ablak (pl. int...dimension), és egy gyér falazat (PTH 38). Minden más esetben nem számít a homlokzat hangszigetelő képessége.
Ha jól értem, az a helyzet, hogy a lejtős terep magas oldalán a külső homlokzat alsó részét az előírások szerint mintegy fél méteres sávban XPS-el vagy Experttel szigeteld. Levezetni a szigetelést a talajba nem tudod/akarod, de a padlóban van 10 cm hősziged. Most már csak azt nem tudom, hogy mi a kérdés. Mert ebből, hogy nem a padlóvonal alá teszed az XPS-t, abból semmi gondod nem lesz. Amiért ezt kell oda tenni, az nem a padlóvonal elhelyezkedése, hanem hogy az alsó sávban, ahol fokozott nedvesség és mechanikai hatás éri a homlokzati hőszig. rendszert, oda egy ellenálló temék kerüljön.
Ami meg a hőhidat illeti, ha nem tudsz/akarsz a földbe lemenni, számolhatsz vele. Pontosan a végleges padlóvonal mennyire van a külső terepszinthez képest?
Olvasgatom a fórumot, és ha már fafödémet csináltok, nem értem miért nem alkalmazzátok a klasszikus megoldásokat, főleg, ha a tetőtér nincs beépítve. Ez még ma is olcsó. A pallóra nád szétterítve, vagy nádpalló. Ezzel gyorsabb dolgozni. Erre szalmával összedolgozott sár, lerakva kb 10 cm vastagon, majd erre egy saras réteg, ami sár és törek keveréke, ez van elsímítva. Évtizedeket kibír, és ha gondos vagy néha lemázolod. Sok ötletet lehet meríteni a népi építészetből.
Azt szeretném megkérdezni, hogy a kőzetgyapotos külső hőszigetelés mennyire eredményesen tartja kint a zajokat? Egyáltalán ilyen irányban ez működik? Vagy ebből a szempontból semmi értelme?
PTH-38 NF falazatra kerül 6 cm EPS az én esetemben. (korábban 5-re gondoltam, de most már a 6 mellett vagyok).
Én igazából nem szeretném, hogy a kű kilógjon a fal síkjából úgy mint a szomszédodnál, ezért max. 3 cm lábazati szigetelést tartok reálisnak, figyelembevéve a véleményedet.
Nem nagy hiba, csak több lesz a gázszámla. Kémember azt is meg tudja mondani, hogy mennyivel (ha jól emlékszem, kb. a tavaly nyári hozzászólások közt érdemes e témában böngészni - tudom, hogy már megtetted, de akkor nem erre koncentráltál).
Ha kinézek az ablakomon, akkor a szomszéd 1 éves házán azt látom, hogy a lábazatra ragasztott kő 4-5cm-rel kintebb van a homlokzat külső síkjánál. A kő felső peremére kb 45fokban misungot kentek, oszt jóccakát. A finomvakolatot lehozták a kövezés felső pereméig. Nem túl elegáns, de a szomszéd nyugodtan alszik - úgy hallom (itt a lábazatra és a homlokzatra ugyanolyan vastag hőszigetelés került).
Amúgy a sávalapot mindenfélefajta fűtésnél szigetelni kéne. Azt nem írtad, hogy milyen vastag EPS kerül(t) a homlokzatra.
Nono! Attól látszó gerendás a födém, hogy látod a gerendát, nem pedig azt a deszkát amin jársz.
Te a deszkafödémre gondolsz amit ilyen gerendakiosztás mellett valóban készítettek egymás mellé rakott deszkákkal is legalább 30-as szélességű collosokból. Ebben a verzióban a rések takarásáról gondoskodni kell (a deszkák átlapolásával persze ez is megoldható).
Mi viszont a szigetelt fafödémről beszéltünk, ahol az alsó deszkázaton először is ott a (hegesztett) párazáró fólia, majd a szigetelés aztán ismét fólia, illetve az ismét fólia helyett nálam a collos deszkák (hogy azért járható legyen) amelyeket élére állított pallók tartanak. De ha OSB lap, hát attól sem megyek a falnak (bár nem raknék fel), hisz a lakótértől légmentesen el vagyon szigetelve.
az addig jó hogy ritkán mégy fel rá, de alulról látod (ettől látszó gerendás fafödém) OSB lap: bizonyos vastagságban biztos jó, jobb, gyorsabb dolgozni vele, azonban tény, hogy igen sokáig dúsítja a levegődet olyan vegyületekkel, amik jótékony hatása még nem bizonyított :)
Nagyon gyorsan kellene dontenem, es tudom hogy itt sok a szakerto.
Szoval letezik-e olyan lepeshangszigetelo, amire hidegburkolatot lehet kozvetlenul tenni? Csaladihaz, tetoterbeepites, az aljzat elkeszitesekor anno senki nem gondolt erre. Rendesen szigeteles plusz ujabb 6cm beton fodemterhelesileg es belmagassagilag sem jarhato.
Elősször is köszönöm az észrevételeket a ragasztott kőburkolattal kapcsolatban!
Most kicsit másról kérdeznék - lehet h szentségtörésnek hangzik itt...
Padlófűtésem van a földszinten és nincs szigetelve a sávalap. A lábazat kb 1 méter magas a ház fele körül és szinte semmi a többi részen (kb 30 cm, ami csak az épület kiemelése). Az aljatbeton alatt 6 cm lépésálló van.
Nagy hiba lenne, ha a lábazatot nem is szigetelném?
(az "ötlet" a kivitelező részéről merült fel, szerinte csak pénzkidobás és csak vékonyat tudnék feltenni hogy a lábazati kő végeredményben beljebb legyen a fal síkjától.)
Voltam a Construmán és nem kicsit bosszantottam fel magam a Rockwool standjánál. Az első döbbenet az áraknál jött, egy kinézett homlokzati szigetelés 1 éve még kb. 2100 Ft volt, május 1-től pedig majdnem 4000 Ft lesz. Apró adalék, hogy le se sz..ják az embert és a kérdésemre, hogy mitől jobb a Rw más szálas szigetelésnél, miért vegyek Rw-t, semmilyen érdemleges választ sem kaptam.
Ezért kérdezlek Titeket (ezt a kérdést már pedzegettem korábban is), hogy ugyan mit tud a Rw, illetve a termékei az egyéb gyártókhoz képest (pl.: Ursa, Toplan), általában miért Rw-ban gondolkodunk? Valós okai vannak vagy csak a Rw erőszakos piaci fellépésének köszönhető?
Na akkor most kene egy kis fejtagitas nekem. Van egy hazunk, ami a felso reszen nem emelkedik ki a terepbol, mindenfele szempontok szerint muszaj volt az utcaszintre tenni a belso padloszintet. Tehat klasszikus labazat nincs, a tuloldalon a felpince oldalan amugy se. En eddig azt hittem, hogy akkor onnan ahol a talajjal (sot, egy nem kis reszen a jardaval, szintben) csatlakozas van, ott x centi XPS kell, felette EPS, ezt a csikot korbevezetem mindenhol a terepszinthez igazodva amennyire lehet, aztan annyi. Viszont igy az a 40 centi vagy mennyi xps az bizony a szoba tuloldalan lenne, legalabbis a haz felen-harmadan. (A jardanal eleve szivas lesz, sajna vasalva-betonozva, ott mar nem lehet a szint ala menni a szigetelessel, mondjuk azon az oldalon 10 centi lepesallo plusz az aljzatbeton is konnyubeton szoval lefele szigeteles az van es padlofutes nincs.) Ilyenkor mi lenne a jo megoldas? Marad kompromisszumkent amit gondoltam, vagy mast kell csinalni?
Én is ilyet tervezek, igaz talán nem ilyen magasan. Én arra jutottam, hogy a kőburkolatot a lábazat alján megtámasztom egy külön elemmel, így a burkolat lényegében arra támaszkodik a szigetelés pedig csak "tartja" az egészet.
A februári Tetők - Falak - Homlokzatok Szakkiállításon több szigetelőcéggel is arra jutottam, hogy a normál EPS is megtartja a kőburkolatok súlyát, de a négyzetméterenkénti 10 dűbel követelmény, illetve ajánlott a fémtüskék használata a műanyagok helyett ami persze szintén költségesebbé teszi az egészet. Sajnos akkor nem jutott eszembe a fentebb említett alátámasztás.
A lábazatra URSA, Styrofoam XPS -t használj, ha egyenletes a felület ragasztóval felragasztód a zsalúköre , gletteled üvegszövettel, majd burkolod, dübelezni akkor kell ha nem egyenes a zsalukő ..azonban ilyenkor alattqa érdemes glettel sikba rakni a felületet..
A ház fala alatt pedig hagyományos EPS, közetgyapot is jó, mindenféleképpen ott dübelezni kell, majd üvegszövettel glettelni, erre jön a diszítő kő ragasztva. A táblákat inditó profilból kell inditani.
Ha jól sejtem, a burkolatod cirka 50kg/m2 lesz, ami nem kevés, és mindezt a hőszigetelő anyagnak kell tartania. Az XPS megtartja, de párazáró, homlokzatra nem jó, csak lábazatra, nem lakás céljára épülő pinceszintre, stb. A minimum, hogy dupla dübel, egy épületszigetelő szakmérnök szerint dupla hálózás is jól jönne. Amúgy szerintem Expertből csináld, amit egyetlen cég gyárt! (Ezt azért írtam, mert van ahol az XPS-t expertnek hívják.) Ez EPS, de jóval erősebb, mint a többi, valamint nem párazáró (azért a páradiffúziós ellenállása nagyobb, de nem jelentősen). http://www.austrotherm.hu/media/dokumentumok/termekek/muszaki2006/formahabositott/expert.pdf
Lehet, hogy rövidesen válaszolnak mások is, hogy burkolat miatt a határoló falban páratorlódás léphet fel, de aki e kövezést a fejébe vette, nehéz lebeszélni...
"Annál is inkább, mert nútolni még nem jutott ezembe egy olyan felületet ahová évente ha egyszer felmegyek"
Nem is beszélve arról, hogy ez már igencsak megrdágítaná az egészet, és akkor ott vagyunk az OSB lapnál... Vagy lehet házilag is nútolni, mondjuk kölcsönözhető marógéppel? Egyébként van személyes tapasztalatod arról, hogy a colos deszka szubjektíve milyen vastag OSB lappal egyenértékű szilárdság szempontjából? (Persze, láttam én az OSB lapok szilárdsági értékeit, de ezzel önmagában még nem sokra megyek!)
khm. Hát igen, evidens dolgokat nem ír le az ember. Annál is inkább, mert nútolni még nem jutott ezembe egy olyan felületet ahová évente ha egyszer felmegyek :)
egymás mellett elhelyezve, összenútolva, leszgezve/csavarozva viszont igen teherbíró a deszkák együtt dolgoznak a nutolás miatt, a lerögzítés csak igen kis mértékben engedi hajlani őket de ez már nem hőszigetelés:)
Nálunk a deszkák most kb. 60-as osztású élére állított pallókon vannak. Vastagságuk általában 2,54 cm (vagyis tizenketted láb, azaz 1 coll). Lehet ha elkezdenék egy darabn ugrálni, akkor nem bírná el az én sólyom, de nem is ez a lényege.
"És most sem fogok a palló alá. Azért annyira nem mocskos a padlás. Persze nekem 15 cm-es átfedéssel volt/lesz a cserép alatti fólia, ráadásul a széle ragacsos is, tehát ott nem nagyon jön be a por."
Hát igen, ez így korrekt! Az én cserépalatti fóliámnak a széleit nem ragasztották össze, "nem szokás" felkiáltással. A Bramac ragasztószalagja viszont nagyon drága, véletlenül nem tudsz olcsóbb alternatívát?
Szóval neked pallód van? Hány centi vastag? (A múltkor felmentem a "padlásra". Még csak a födémgerendák vannak meg, illetve a munkások által használt pallók. Mit ne mondjak, nem volt megnyugtató érzés, akkor komolyan elgondolkoztam, hogy nem kellett-e volna mégis a szilárd talajt biztosító betonfödémet építtetni, de annak a plusz-költsége megnyugtatott. Viszont a colos deszkát mégiscsak kevésnek érzem, legalább 4cm (ha van ilyen egyátalán), vagy 5 cm vastag pallók kellenének, azzal meg ugrik a költség, még az én olcsó fatelepemen is 2000Ft körül jön ki a nm-e. Akkor inkább már tényleg megfontolandó a vastagabb OSB lap!)
Hát én nem tettem. És most sem fogok a palló alá. Azért annyira nem mocskos a padlás. Persze nekem 15 cm-es átfedéssel volt/lesz a cserép alatti fólia, ráadásul a széle ragacsos is, tehát ott nem nagyon jön be a por. Ami a szigetelés alatt van azt meg hegesztették.
"Van. Megakadályozza a por belejutását a szigetelőanyagba. Nyilván ha OSB lappal zárod le felülről a szigetelést, akkor nem szükséges a fólia."
O.K. pont ez az! Amikor korábban a fóliák rétegrendjéről beszéltünk egyszerűen nem számoltunk azzal, hogy lesz felette járóréteg! Épp ez a gondom! Az OSB nem párazáró? Illetve mi van, ha pallóval fedem le? Az már kevésbé illeszkedik, tehát ott már kéne a páraáteresztő f.?
Én ragasztott kőburkolattal szeretném ellátni a házunkat, olyan 2-3 cm vastag kőre gondolok. Szeretnék tenni a lábaztra és egyes helyeken magasabban is az egész homlokzatra (kb2,5 m magasságig).
Mit gondoltok erről, mire kell figyelnem, ha el akarom kerülni a későbbi problémákat? A kő-lerakatokban annyit mondtak, hogy duplán kell dűbelezni ezen a szakaszon az eps-t és már lehet is ragasztani a követ. A Buamit mérnök-tanácsadója szerint xps-t kell tennem ezekre a helyekre és arra ragasztani. Szóval eddig többségben vannak azok, akik szerint ez nem jelent problémát, a neten igazán nem találtam erre vonatkozó instrukciókat.
Köszi szépen. Nekem két lehetséges csapat jön szóba, illetve három, de az egyik ebből még nem rakott kőzetgyapotot... Az egyik ára 4200/m2 de nincs plusz él ktg. A másik árát még nem tudom, de ő i sjelezte, hgoy ez drágább, mintaz EPS, és EPS 2500.
Nálunk ősszel lesz a dolog - reméljük a pályázaton megnyerjük az egész ÁFÁ-ját + felveszünk hitelt és hajrá.....
Megtisztelsz, hogy egyátalán emlékeztél rám,(:-)), de a tetőteremet csak lomtárolásra szándékozom használni, egyébként nem is igen gondolkodtam volna fafödémben. Köszi a linket, azonban én már megrendeltem az üveggyapot paplanomat, a kőzetgyapot egyébként is sokkal drágább lett volna.
Segíts annyit légyszi, hogy a kivitelezés mennyibe került. Nekem pont ennyi felületre kell pont ilyen munka, csak én 16 centis kőzetgyapotot célzok.......
Nos, a kivitelezés nálam nem azzal a csaapttal ment, akivel eredetileg terveztem. Eredetileg volt egy netto 3.000 / m2 ajánlatom, cakk-pakk szinezéssel, mindennel együtt. csakhogy a kiviteelzőnek közbejött pár nem várt dolog, min. 1 hónapos csúszáassal ment volna csak a dolog (én meg nem akartam az április végi-májusi kánikulát megvárni, a ragasztónak-vakolatnak az elmúlt hetek időjárása volt ideális), plusz a kivitelezőnél akut emberhiány lépett föl, s kissé megkérdőjeleződött bennem, hogy a megmradt mukik és team egyáltalán képes lesz - e azt a minőséget produkálni, mint vártam.
Más kivitelezőket kezdtem tehát felhajtani, a bibi, hogy a környéken ugyan sok csapat van, de olyan nemigen, aki már dolgozott kőzetgyapottal. Ráadásul a legtöbb referenciájában még a pár éves hungarocelles munkáikon is ott voltak azok a bizonyos repedések..
Végül vettem egy nagy levegőt, és a STO rendszer forgalmozáj keresztül kezdtem nyomozni olyan csapat után, akiknek már van ebben tapsztalata. Hiába no.. ne az én házamon tanulják már meg a technológiát..
Kb. 100-120 km.-re a lakóhelyemtől sikerült a legközelebbi brigádot felhajtani. Szerencsére elvállalták, azért szerencsére, mert a brigád 3/4 része jövő héttől már utazik ki németbe és decemberig kint dolgoznak (csak a pangó téli hónapkra jönnek vissza magyarba, egyébként ott szerintem többszörösét keresik) Viszont odakint ez nem annyira új technika, ahhoz képest - ha igaz, amit meséltek - eleddig csak 3-4 alkalommal tettek fel kőzetgyapotos rendszert, főleg iskoláknak, szociális otthonoknak, bazi 10 emeletes intézményeknek. Ilyen pici szóló családi házon szerintem még nemigen voltak.:-)
Nem kapkodták el, mert 10 munkanap egy ekkora felületre szerintem nem éppen gyors.. viszont profin, és rém precízen csinálták. És ami a lényeg, ijobban ismerték a technológiát nálam.:-) Pedig sok heti netes kutakodás alatt én aztán felkészültem a kőzetgyapot szigetelésből és a vakolatokból, mégis tudtak újat mutatni. A fene se gondolta volna, hogy pl. már a lábazati indító sínekből is azonos rendszeren belül vagy 5 fajta van.. más-más alkalmazásra. Vagy hogy ahol kívülről valami a falra keeül rögzítésre (pl. kültési lámpa), oda "illik" beszabni egy 40x40 es Austotherm XPS táblát..
Ami szimpatkus volt bennük:
1, láthatóan nem arra mentek, hogy minnél előbb letudják a melót és mehessenek. Nem egy olyan dolgot javasoltak, amit kint alkalmaznak, de jópár óra plusz pepecselést jelentett nekik. Ezek a plusz dolgok a munkadíjra nem voltak befolyással, ez szerintem eltér az átlg kivitelezői mentalitástól (tehát hogy ő maga javasoljon pepecselős dolgokat, ami plusz munkaórákból neki plusz haszna nem származott.. )
2, az egész építkezésen tán ők voltak a legtakarékosabban dolgozó brigád. Én 3 m2 -rel többet rendeltem a Rockwollból, mint a szükséges (vágási hulladéknak). Ebből kb. 2,5 m2 megmaradt.. gyak. a hónom alatt egy zacskóba beel tudtam tenni a kimaradt hulladék-anyagot.
3, nem csak elméletben ismerték a speciálisabb kiegészítő cuccokat, hanem egy telefonnal másnapra meg is szerezték. Ezek pár ezer Ft.-os apró tételek voltak csak, jóformán a benzinköltség volt annyi, mint maga a cucc ára, de inkább kivárták, mert oda "az a jó".
4, rettentő pontosak voltak, ha azt mondták, hogy hétfő reggel fél 8-ra jönnek, akkor tuti, hogy hétfő reggel fél 8 után 5 perccel csörgött a mobilom, hogy ott toporognak a háznál és vigyem a kulcsot, mert nem tudnak bemenni..:-)
5, az összes tachnológiai időt betartották, külön macera nélkül. (aki építkezik, az tudja, hogy némely kőműves pl. legszivesebben a tegnap öntött alapra másnap már rakná a falat..), itt meg: "5-6 napot kéne száradjon ez a ragasztó, tehát 6 nap múlva reggel 8-kor jövünk vissza" - és 6 nap múlva reggel 8-kor tényleg jöttek.
Szóval ez volt a csapat, akikkel valahogy elmaradtak a szokásos nyűgök amiket az elmúlt egy évben már a többi kivitelező gárdától lassan megszokhattam. Kezdem érteni mi lehet a német meg a magyar építőipari mentalitás közti különbség.
Egy hátrányuk viszont volt: az áruk. :-)) 4.000 / m2 + 1.500 / fm az éleknél.
Szóval minőség-minőség.. de piszok drága. Mindegy.. a ktgvetés. -be szerencsére belefért, és mivel 1x szándékozom építkezni ebben az életben, hát többé ilyesmivel már nem kell foglalkoznom.
Jó lesz az 0,74-nek is (némi elhanyagolással, de nem lesz kevesebb sokkal semmi esetre se). 10 cm-ben 0,4 lesz. Érdekes az adatforrásod matematikája, kíváncsi vagyok, hol találtad.
Segíts annyit légyszi, hogy a kivitelezés mennyibe került. Nekem pont ennyi felületre kell pont ilyen munka, csak én 16 centis kőzetgyapotot célzok.......
"mert szerintem a fafödémnél felesleges párazáró fólia."
Nem, kell az, mert az (üveggyapot) szigetelésben éri el a lavegő a harmatpontját, és átnedvesedik! Felül viszont kell a kiszellőztethetőség, hogy az esetleg mégis bejutó nedvesség eltávozhasson!
Annak idején konszenzusra jutottunk a szigetelt fafödém rétegrendjét illetően: ugyebár a lényeg alulról: párazáró fólia, hőszigetelés, páraáteresztő fólia (légrés nem szükséges). Viszont egy "apróság" eszembe sem jutott, t.i. a szigetelés felett még ki kell alakítani a járófelületet is! Ez a felső réteg nem zavarja meg a fenti páraháztartást? Ha pallót teszek, az még hagyján, de az OSB lap nem párazáró? Egyébként is: így van értelme a felső páraáteresztő fóliának?
A kereskedővel számoltuk ki...és már otthon pihen a 6 cm-s RP-PT és néhány apróság...:)) Őszig pedig úgy is emelnek mindent mint mindig az építőiparban...:)
Én a Dryvit v. Baumit Kapart vagy dörzsölrt 2m -t vakolatot rakom fel. Azon belül is a szilikonost.... igaz nekem kőzetgyapot hőszigetelésem lesz...
Erről jut eszembe, hogy muszáj, hogy kicsit dicsekedjek..:-) Nálam tegnap fejezték be a vakolható közetgyapot szigetelés+szinezés csinálását. Rockwoll 8 cm lamell. a ragasztó: STO UniLevell, a kiegészítők és a vakolat is STO termék. (utóbbi STO Silko szilikonos 2mm kapart)
Az elmúlt 10 napban egyfolytában ez ment, még a vasárnapokat is ledolgozták, kb. 110 m2 falfelület + kb. 30 m2 lábazat fullra csinálása volt úgy, hogy 3 ember csinálta egyfolytában. Én meg ebből kb. 8 és fél napot ott álltam a hátuk mögött. Rettentően oda kell figyelni, csomó piszlicsáré dolog van, amire oda kell figyelni, főleg a táblák ragaaztásától a glettelésig. Orrba-szájba vízmértékezni mindent, minden kis dudort lecsiszolni, stb. Rettentő kényes anyag ez a kőzetgyapot a sima EPS-hez képest, nagyon könnyű elba*fni a kivitelezést és ahhoz viszont elég méregdrága cuccok, hogy a kivitelezésnél legyen elgányolva
A végeredmény: GYÖNYÖRŰ. de eszméletlenül, tehát fenti vakolat- és egyéb termékeket nyugodt szívvel ajánlhatom
Most örülök, mint majom a farkának :-), és egy nagy megkönnyebbülés, hogy ezt a munkafázist is végre kipipálhatom.
Memorixnak (és aki hasonlóban utazik) egy jótanács: miután mindent kiszámoltál precízen anyagok, munkadíjak, stb. az egész akcióra, még pluszba legyen erre félrerakva kb. 200e pénz. Jól jöhet..
Nekem a szarufák között Toplan KL lemezem van, ugyanolyan minőségű/sűrűségű, mint ami egyéb gyártóknál fellelhető.
Gyakorlatilag 15-20%-kal anno olcsóbb volt 2 éve, mint a tbbi, bár kevés helyen árulták. most nézve a honlapjukat a gyári árak olcsóbbnak tűnnek, mint a többi cégé.
Én anno a Platformban vettema, és ilyen mennyiségnél még alkudni is tudtam. 2 éve a 10 cm-es KL lemezt 900 Ft alatt vettem meg 10-20 forinttal. A múltkor jártam náluk, de nem láttam Toplan teméket. Pesze ma már drágább.
Két megoldás maradhat:
1.Hívd fel a véget magát, van-e a közeletekben, aki szállít, esetleg nagy mennyiségnél a cégtől rendelni. 2. Construma kiállításon hátha meg lehet fogni a dolgot....
És van vakolhatójuk, bár én végül szintén mint sokan Rockwool RP-PT-t vettem, ehhez jutottam hozzá.
Mi kerüljön az EPS lemezekre, ami a ház színét adja?
Az EPS lemezekre előszőr is háló-ragasztóval ágyazva, élvédőzve, glettelve. aztán rá valamilyen vakolat-alapozó, végül a szinezett nemesvakolat.
A gyártók termékkínálata zavarbaejtően bőséges, mégsem látok tisztán miért jobb az egyik mint a másik (szilikon, szilikát, szemcsméretek stb) , melyiket mikor használják (dörzsölt, kapart stb.).
Árban legdrágább a szilikon, aztán a szilikát és legkedvezőbb árú a műgyanta alapú. A szilikon a műgyantástól elsősorban abban tér el, hogy a szlikonos páraáteresztő, a műgyantás meg nem. Mivel Nálad az EPS az alap, oda fölösleges a páraáteresztő vakolat, tehát mehet rá nyugodtan a műgyantás is. Kőzetgyapotra viszont kizárólag szilikonos (esetleg szilikát) mehet.
Hogy kapart, vagy dörzsölt és mekkora szemcseméretű, az csupán ízlés
Szerintetek reális ez a leírás a hőátbocsátási tényezőre vonatkozóan? Ha megnövelem 5-ről 10 cm-re kőzetgyapot vastagságát, mennyit változik a "k"?
Üdv.,
topik
"A falszerkezet 12 cm x 15 cm - es gerendákból épül fel, melyre 5 cm vastag hőszigetelő réteg - kőzetgyapot - kerül, majd a párazáró réteg és a párnafákra rögzített belső burkolat, lambéria - 22 mm - es hajópadló vastagságú 15 cm szélességben.
Így ~20,2 cm falvastagság mellett k=0,24 W/m2 számított hő-kibocsátási tényező érhető el."
A fal 38 pth, de a pincerész 30-40-es ZST-ből van. A telek hosszanti irányban lejt 3 métert. Igy az elején egy sor zst a lábazat, a végén 13. Ezért lett egy pince csinálva az utolsó méterekből. (majdnem olcsóbb mint ha telehordatom földdel)
A 11 méteres oldalával érintkezik a lakótérrel (egy részen ott is előbb egy fedett terasz van) a talajban. Felülről persze kap viszigetelést is. Az oldalai azonban jobban ki vannak téve az időjárásnak, innen jött a lábazati ötlete. Vakolni úgyis kellene az oldalait, ha nem szigetelek, mert valami szinezés kell rá. Innen jött az ötlet...
Ha jól értelek, egy fűtetlen pincéd lenne lomtárolási céllal, mely csak egy vonal mentén (de legalábbis kis felületen a talajban) érintkezik a fűtött lakással. ebben az esetben nem kell hőszigetelés. Ha azonban valami hasznosabb teret akarsz kialakítani, pl. fitnesz helyiség, stb. akkor már szigetelned kell. Egy biztos: a lábazati szigetelő lemez nem vízszigetelés! Azt nem lehet elspórolni.
tanácsot szeretnék kérni: a házam egy téglalap alakú (24x11 méter) eredeti terv szerint pince nélküli. A telek lejtése miatt a hosszabbik oldal utolsó ~4 méterén (gyak 4x11 méter) ki lett alakítva egy pince helyiség. Ez a négy méter fent egy nyitott terasz, lent igy mostmár pince is. Lomtárnak, illetve kazánháznak szánom. Kíváncsi lennék a véleményetekre, hogy mivel szigeteljem, illetve a későbbiekben mivel legyen szinezve. A kőmüvesem 3-4 cm lábazatit javasolt mindenhová (ezzel oldaná meg a vizszigetelést is)
Ezt neked kell megtalálni mi tettszik és mi nem a dörzsöl és a kapart lényesegesen kinézetre eltér a többi elvileg csak érzésben....
A gyártók és a szinek sok félék, hogy kinek hiszel az a te döntésed....
Én a Dryvit v. Baumit Kapart vagy dörzsölrt 2m -t vakolatot rakom fel. Azon belül is a szilikonost.... igaz nekem kőzetgyapot hőszigetelésem lesz...
Az EPS nél is a lapokat indító profilról indíják, ragaszták, döbelezik, glettelik üvegszövettel, majd nemes vakolattal . Böbeben a gyártók oldalán találsz információt...a vakolat gyártokról rengeteg linket jó pár lappal becsatoltam....
Lehet hogy kicsit off témában írok, vagy nem is ide tartozik, mégis érdekelne a véleményetek.
Mi kerüljön az EPS lemezekre, ami a ház színét adja?
A gyártók termékkínálata zavarbaejtően bőséges, mégsem látok tisztán miért jobb az egyik mint a másik (szilikon, szilikát, szemcsméretek stb) , melyiket mikor használják (dörzsölt, kapart stb.).
Ha valaki képben van, pár szóval légyszi vázolja, merre is gondolkodjak tovább.
Ime az árlista és termékeik én is gondolkodtam, hogy ilyet szerzek, mert olcsóbb mint a rockwool, de nem kaptam sehol ...és a végén rockwool RP-PT 6cm -t sikerült csak szereznem:
Jobban megnézegettem a Toplan termékeit. Az jött le nekem, hogy nincs olyan homlokzati szigetelésük, ami vakolható lenne. Jól láttam én ezt? Egyébként árban mit tudtok? Olcsóbb a Toplan?
"Nincs jobb dolgod:))) Az élet amúgy is bonyolult és van aki bonyolitja...:)))"
Kedves Memo!
Ha nem "bonyolítanám" az életet, akkor most lenne egy rövidesen belógó födémgerendám a nappalim közepén, ill. egy valószínűleg szétcsúszó tetőrészem az állószék felett!:-(
A fotón sajnos pontosan a kérdés szempontjából legfontosabb részt nem tudom kivenni, t.i. hogy mi van a cserép pereme alatt, ill, hogy a cserép ívei alatt le van-e védve a rés! (Ez római cserép?)
Egyébként kellemes Húsvéti Ünnepet kívánok mindenkinek, kivitelezési hibáktól mentes, jól szigetelt épületekben!
Nincs jobb dolgod:))) Az élet amúgy is bonyolult és van aki bonyolitja...:)))
Nincs építeszed, FEMŰ-D? Nekik csipőből kéne tudniuk többféle megoldást...máskülönben a rovarháló csak lezárná a légrés kis részét felül pedig a szelöző cserép biztosítaná a megfelelő szellőzést...amúgy többféle lehet a kialakítás, csüngő, zár,stb...
Kerestem, eddig még nem találtam. De úgyis magamra gondolva tettem fel a kérdést: Tehát a nemsokmindentőlvédő fésű helyett (amitől legfeljebb,csak ápolt külsejű, megfésült bogarak laknak majd a tetőm) nem jobb megoldás ha a végén valami gitt-szerű anyaggal teljesen lezárjuk a cserép alatti nyílást, és a fólián áthatoló, drót-és szúnyoghálózott ablakokat vágunk a lambériába? Vagy a másik lehetőség, ha szúnyoghálót ragasztok a végcserepek élére (bizztosan jó macerás lehet!:-))
És a cserepek alatti légtér tetővégi lezárásán nem gondolkodtál? Hiszen a szellőző rácsaidnak igazi értelme így lenne! (A tetőaljfóliádat csak simán kivágtad a szellőzőidnél?)
Elvileg ott csak a porhó okozhat problémát, ha komolyabb víz van, akkor a tető hibás.
Én is sokat görcsöltem ezen a kérdésen amúgy. Volt egy elgondolás, hogy ott hagyunk egy 1/2 cm-es rést, amin a fólia ki van lapolva, és egy bádoglemez csöppentő van hosszában. Nyügös lett volna megcsinálni, meg drága is, meg oda is háló, stb...
Végül egyszerűen lesz@rtam ezt a kérdést. Fenyő lambéria van ereszdeszkának, max kicserélem 20 év múlva az asó sort, ha megfoltosodik. Belekerül majd 5E Ft-omba/20év?
Igen, végül is én is átgondoltam a kérdést, és az állószékem korrektül meg lesz csinálva, átmenő csavarszárakkal és fogókarokkal. (De akkor meg pláne volt igaza az ácsnak, hogy simán csaknem egy gerendára terhelte az székállásokat, mostanra viszont tisztességesen meg lett csinálva , és az összes födémgerendára el lett osztva a súly. Remélem, a szintén a nappalim födémére támaszkodó 3 székállásomnál nem lesz probléma, igaz, csak 2-2 gerendára támaszkodnak, de csak kb. 40cm-re vannak a főfaltól!)
"Én az ereszdeszkázaton fúrtam kör alakú szellőzőket és erre bellülről, préselt, horganyzott fém hálót tűztem. De a cserépnél pl. az egér ha akar bemegy. :"
Ezeken a nyílásokon nem folyik ki lé? Vagy annyi nem jut a cserép alatti fóliára?
A cserép alatti nyílás lezárására nincs vmi jó megoldás? Akár kigittelni?
A házikó áll. Elment a kedvem az egésztől (hüvelyk és mutatóújj surlódáspróba). Mivel devizás lakáshitelt akartam, most eléggé stop van. Ilyenkor tud a forint is 245-ig erősödni. :-/ Szóval most elmélkedés, pakolgatás, gépészet konkrét tervezés, ház körüli rendezés. Apró előrehaladások vannak és számlagyűjtés forinthitelhez. :(
az állószéknek végül is két feladata van (na jó, három, ha a kolbász és szalonna felfüggesztését is hozzászámolom ;-).
az élszaruk alátámasztása, és így azok belógásának csökkentése, valamint az egész tetőszerkezet vízszintesen a koszorúra ható erejének csökkentése.értelemszerűen ebben az esetben az állószék oszlopain "megy le" függőleges erő, ami állószék hiányában a főfalakra jutna.
ha jól van összerakva, akkor az állószék vízszintes gerendái a tető élszaruinak a húzását is felveszik, és a fogópárakhoz hasonlóan működnek, ezzel csökkentik a koszorú vízszintes, "kifelé hajlító" terhelését.
értelemszerűen azok az erők, amik alól a főfalak mentesülnek, valahol máshol lépnek fel, nevezetesen a födémen illetve födémgerendákon (ahonnan természetesen átadódnak a falakra).
végül is erről szól a statikus szakma, hogy egy-egy ilyen oszlopra pl. mekkora terhelés jut, és ez alapján lehetne az alatta lévő gerendát méretezni.
Ezt lécci mond meg annak is, amelyik annó a tetőszigetelésünkben döglött meg(képzelheted a szagot mire megtaláltuk...:(, meg annak az állatkának is, amelyik telente a padlásunkon rohangászik éjszakánként!(ok az valószínű inkább nyest vagy ilyesmi...)
A fésű csak a madarak ellen véd, de pl. rágcsálók ellen már nem, ami miatt gondban is vagyok. Én az ereszdeszkázaton fúrtam kör alakú szellőzőket és erre bellülről, préselt, horganyzott fém hálót tűztem. De a cserépnél pl. az egér ha akar bemegy. :(
Köszönöm mindenkinek, aki veszi a fáradságot a válaszra, és nem is akarlak Benneteket sürgetni, de gyakorlatilag 1 napon belül döntenem kell a szellőző fésű (meg az esetleges padlásszellőztető nyílások ügyében), tehát ha van időtök és türelmetek a válaszra, akkor légy szi' még ma tegyétek meg!
Nálam a gerendázat jelentős része látszó. A világítást a fogópárok közé szeretném megoldani, szétszórt többpont rendszerrel. A legtöbb helyen a fogópárok felett lesz a lambéria/ gipszkarton. Ha valami úgy jönne ki, hogy erre a részre kell rögzíteni, ott keresztülfektetek a lambéria felett egy stafnit, gerendákon rögzítem és erre terhelek. Legalábbis eddig ez volt az elképzelés.
Még egy réses kérdés: a Bramacos gyári, madárfogó fésű igaz csak nagyobb "vendégeket" tud távoltartani. De hogy zárjam ki a darazsakat? A cserép élére rá lehet szúnyoghálót ragasztani, és aztán a felső peremnél levágni? Gondoltam arra, hogy a lambériánál alakítok ki szellőző rácsokat, és valahogyan lezárom az cserép csatornáit, de akkor ezen át kifolyik a fóliáról a nedvesség!
Nálam is ez a helyzet, kb. 4-5 cm hőszigetelés, bevakolva kőporos vakolattal, szín még nincs. Kb. mibe fájna rárakni még 10 cm hőszigetelést (kb. 100 nm a szigetelendő falmennyiség)? Bejön belátható időn belül az ára a gázszámlán?
Pont ez az! Végigolvasnád azt a hozzászólásomat kb. egy oldallal korábban, ahol részletesen leírtam a tetőm szerkezetét? A 12,5-12,9 oldalú "kocka"házamnál a belső, párhuzamosan futó főfalak bekötése miatt 2 oldal rendben van, viszont van a két 12,5m hoszzú fal, ahol oldalirányban már jelentős erő léphet fel. (Az 1,2 födémgerenda által tartott székállásnál pont azzal próbált nyugtatni az ács, hogy oldalra megy a terhelés!) A koszorő a szokásos, 4x d=12mm vassal van bevasalva, dehát nem gondolnám, hogy ilyen távolságnál a fal közepének kinyomódását önmagában akármilyen szuper-vassal meg lehetne akadályozni! A födémgerendák ácskapcsokkal vannak összekötve belül is! A födémgerenda a talpszelemen belső oldalánál ér véget.
Elkepzeles jo. Nalam 2x10cm van ragasztva. Ha lehet, tegyel kicsivel tobbet. Ha elferne, akar 10cm is , akkor legalabb lenne valami ertelme . Mar ami a megterulest es az energiasporolast illeti.
szerintem egy ácskapocs olyan iszonyú terhet nem tud átvinni...
a szarufák illetve tető koszorúra ható vízszintes erejét több módon is el lehet intézni, pl:
megfelelően méretezett koszorú vasalás
tetőgerinc alátámasztása több helyen
izmos fogópárazás
a födémgerendák kötőgerendaként való alkalmazása (ebben az esetben az esetleg toldott gerendák kapcsolatát sem árt méretezni, valamint a fogópárak/gerendák kapcsolatát sem, utóbbinál átmenő csavarok vagy szeglemezes kötések erősen javasoltak)
"2 . Van. Statikusnak készülsz?:)) Nincs más problémád?:))"
Hát, nem ártott volna szerezni egy építész másoddiplomát, annyi kérdést kellett magamnak eldönteni! :-) Van itt a fórumon is annyi rossz élmény, hogy szerintem jogos, ha az ember aggódik, ill. ezt saját tapasztalat is alátámasztja! Tehát csak felmerült bennem, hogy a betonfödémhez képest eléggé húzza-e be a koszorú közepét az az ácskapocs, ami nyilván nem is a teljes gerenda-tömegekbe kapaszkodik! (Bár valami hasonlót írtál le Te is a saját tetődről, tehát ez bevett megoldásnak tűnik.)
"3. A szellözés a szelöző cserepeken keresztül történik"
Mármint a cserép alatti légrésre gondoltál?:-) Dehát ettől a tető-teremet (nem beépítve, szigetelés a födémen) egy tetőfólia réteg légmentesen elszigeteli!
"4. Szerintem félreértheted"
Nekem szóról így mondta a a gyári tájékoztatón résztvevő ismerősöm! Azt, hogy ő félreértette-e azt nem tudom, csak furcsállottam, de azt állította, hogy a 2 rétegű ablakoknál is a szilárdságban nagy szerepet játszanak az üvegek. Lehet, hogy nem ért hozzá, de azért az Thyssen, és nem Internorm!
3. Nem tudom pontosan milyen a tetőrétegrended. Ugyebár minden esetben általában illik átszellőztetni. Ez úgy néz ki, hogy kihasználjuk a természet törvényeit, azaz a meleg levegő mindig felfelé száll :-) Valahol alul a be kell tudnia jutni a lhűvősebb evegőnek felül meg ki a meleg levegőnek. Felül valamilyen szellőzőcserép szokta ezt megoldani. Ez lehet pontszerűen, x m2-ként elhelyezett pontszellőző cserép, vagy pl. ami nálam van, az egy teljes vonalban elhelyezett taréjszellőző cserép. Az alsó résznél a levegő bejutását sokféleképpen el lehet érni. A legegyszerűbb megoldás a madárfésűs megoldás, alias rovarhaló. Valahol pár helyen lukat kell hagyni pl. a lambérián, és oda ilyet betenni, hogy át tudja járni a levegő a tetőfólia és a cserép közötti részt, ahol ellenlécezve van....
Persze sok más megoldás os lehetséges, de az alap valami ilyesmi...
2 . Van. Statikusnak készülsz?:)) Nincs más problémád?:))
3. A szellözés a szelöző cserepeken keresztül történik...ha van...ha nincs az baj...nyugodtan zárja csak le a többi nyilást...a köművesed...reméljük a padlás feljárót nem falazza be:))
4. Szerintem félreértheted...max kisebb a vasalat és az üveg befogatását hasonlóan mint az internormnál új módon oldották meg igy teret nyerve a több üvegnek...részletek az internorm oldalon....
1: Megvettem a tetőfóliát, a sárga salgótarjánit. Meglepődve láttam rajta a mikroperforált jelzést. Ez mit jelent? Elvileg számomra ez a páraáteresztőt jelentené, de én ezt a fóliát párazárónak tudtam!
2: A koszorú oldalirányú terhelésének a felvételében (a tető "kinyomó" hatására gondolok) van e szerepe a födémgerendáknak?
3: Korábban már felvetettem a szigetelésen kívüli tetőterem szellőztetésének a kérdését. A szarufák, a koszorú és a fólia közötti lyukakat. Befalazná a kőművesem. Viszont innen prímán lehetne szellőztetni a tetőt! Hagyassak néhány ilyen nyílást szabadon-persze szúnyoghálóval védve, vagy jobb teljesen lezárni?
4: Más: abalakos ismerősöm azzal lepett mag, hogy a Thyssen profil gyártója úgy fogja gyártani a 3 rétegü ablakait, hogy a vasat kihagyja a profilból, a merevítést meg rábízza a beragyasztott üvegekre! ????
Hasaonlitasi alapnak egy EPS gyarto. www.polynit.sk kattints a ceny-re ezek az arak. Gyartanak EPS 60-belso szigetelesre,EPS SF80-kulso szigetelesre es EPS 120-terhelheto pl.padlofutes ala.
Kaptam egy másik lehetőséget is. Ott péntekre lesz pontos ár/szállítás visszajelzés.
A Heraklith rendszere az, Nobasil.
Arra pedig, miért a drágábbat használom, nem tudok olyan választ adni, amit mindenki elfogadna. Nekem az tetszik, természetesebbnek tartom, mint a polisztirol alapú megoldást és természetesen meg is tudom fizetni (magyar mentalitás, hogy rögtön ezt boncolgatják). Koncepció: kisebb ház, mint ami minimál tartalommal felépíthető, de jelentősen jobb (kinek mi) anyagokkal.
Mégegyszer köszi. Az oldalt Én is megnéztem, az ár rendben van, itthon is ilyen magasságban mozog.
www.izomat.sk utanna kattints a vypocet ceny-re. Valaszd ki, hogy mit akarsz szigetelni, kattints a rajzra. Fasada kontaktna-falraragaszthato.Fasadna rostova normal- atszelloztetett normal. Ha kivalasztottad melyiket akarod kiszamoltatni, akkor a hrubka-vastagsag megadod a vastagsagot mm-ben. Plocha -terulet ,ide beirod a kivant nm -ert. Alatta kiirja, hogy hany csomag es mennyibe kerul. 1nm arat nem adja meg, a legkisebb tetel az 1 csomag.
Melyik hatar van hozzad kozel? Nalunk Szlovakiaban a NOBASIL 120mmx1000x500-as tablakbol a 140nm 107800Szkk-ba kerul, kontakt bemelegiteshez, tehat nem keretbe behelyezve. EPS siman a felebol kijon.
Az Ytong rovatban megtudod nézni a mestergerendával, létszodó fődémmel, hogyan néz ki a fődém szerkezet...
Nálam nem látszodó födémes és igy a koszorún vannak a gerendák. A tartófalon fútnak egybe. Körbe talpszelemenek vannak ezek a koszorúból kiálló csavarokrta vannak rakva. A gerendák pedig mint egy belső váz támasztják ki a talpszelemeneket...nekem alulról gipszkarton van ez párnafán direkt függesztővel...a gerendák 4,5,3 m -k persze én a 15/20 -s használtam igy nincs nagy belógás a nappali felet sem...a nappali 4.8x8.35 az étkezővel...a gerendák a kisebb fesztávra vannak rakva a tartófal írányába...
Na, a kérdés közben elavult, de hogy miért, azt szerintem tanulságos leírnom, bocs, egy kicsit hosszú: A házam tömege majdnem négyzet alakú, 12,5-12,9m oldalhosszokkal. Erre már szép nagy Branacos tető kell, egy 8 oszlopos állószék támasztja alá, a szarufák toldottak. Az állószék középső oszlopai közül (mármint ezt úgy értem, hogy nem az állószék sarkain találhatóak, hanem az állószék "oldalainak" közepén-nem tudom, van-e rá spéci név) kettő a 4,8m-es fesztávú födémgerendáimra támaszkodik, cc. 1,5m-re a faltól. Az egyik különösen fontos helyen, a nappalim fölé esik. Már előzőleg is gondolkoztam azon, hogy nem lesz-e gond a födémmel, de a metszeti tervemen a födémgerenda felett egy másik 15x15-ös gerenda metszete is látható volt, így ebben meg is nyugodtam, nem néztem meg a másik metszetet, amin, mint utólag kiderült, szintén csak egy gerendametszet látszott az állószék oszlopai alatt, tehát az nem derült ki egyértelműen, hogy hosszanti, vagy keresztgerendákkal képzelte el a rajzoló a födém plusz erősítését. Mikor aztán kinéztem a házhoz, meglepődve láttam, hogy egy rövid, két födémgerendára támaszkodó gerenda tartja azt a legkritikusabb oszlopot, ráadásul, mivel az állószelemen (igaz így hívják?) az egyik födémgerendához közelebb esik, az viseli a terhelés 90%-át! Mondom az ácsnak, hogy szerintem ez nem lesz így jó, mert annyival nagyobb terhet visel az az egy födémgerendám, hogy várható az erős belógása, vetemedése, erre azt válaszolta, hogy a tető súlyának jelentős része nem az állószelemenre hat, így nem lesz gond. De ha ez megnyugtat, akkor tegyünk az állószékek alá több födémgerendára támaszkodó keresztgerendát. Na végül is, mivel a tetőnél az ács mellett csak "segédmunkásként" dolgozó kőműves, és a kihívott FEMÜ-m is így gondolta, az előbbi az összes födémg.-án keresztbe futó, azokhoz csavarokkal rögzített gerendára ültette fel az állósz-t. Kérdésem: az oldalra menő terhelés mellett is az állószelemenek igaz hordanak akkora súlyt, hogy egy födémgerendának fájjon? Ha így van, és én, laikus nem szólok, akkor ki lett volna hibás a plafonom lógásáért?
Nem nagyon messze vagyok ezek szerint Tőled (52 km) amikor az új épületünk készült én is kissé vitatkoztam a mesterrel, hogy koszorú kell, meg rögzíteni kell hozzá a gerendát.Nos utánanéztem a szakirodalomban, és megkérdeztem vályogos kollégákat, járatos dolog volt ahogy mifelénk csinálták.
Nos nálunk így néz ki a mennyezet (azóta már sokkal szebben persze) A külső falak távolsága 5 m tehát belül cca 4,20 at hidalnak át a gerendák.
Baranya. Itt fél éve gyakorlatilag változatlan az ára. Ez egy nagyon jó kis lerakat. Én is a keskenyebbet vettem, és valóban nagyon szép. Ha valakit komolyabban érdekel, és nagyobb mennyiség kell belőle, akkor utánamegyek, és akár le is tudom szállítani. Minden attól függ, kinek mennyire sürgős/ mekkora mennyiség kell.
Hol van a felétek? Én Debrecen környékén fatalapan 1700Ft-ért 12mm-est találtam, ereszaljnak 20mm-es hajópadlót ajánlottak, 2400Ft-ért! De már télen is 1800-1900Ft volt minden fatelapen, ahol kérdeztem, ráadásul állítólag most 1-étől még tovább drágultak több helyen!
Felénk lehet kapni II. oszt. Svájci lambériát, amit Én 1550/nm áron vettem (egész 6 m hosszig volt!) Ennek azóta is a csodájára járnak, mert szebb, mint a többi I. oszt., tökéletesek a nútok, sehol egy mozgó bütyök, stb. és csodálatos a rajzolata. Az összeillesztése olyan egyszerű, hogy gyanítom műszárított az egész. Pedig ez 6 méteres hossznál már gond szokott lenni.
Nem igazán találok infókat az alu és műanyag redőnyök hőszigeteléséről, azaz "k" értékéről. Most cserélünk ablakokat körülbelül k=1,3 lesz 1.1-es üveggel, ezen vajh mit segítene a redőny, ami több mint fele annyiba kerül mint maga az ablak. Rohadtul elszaladtak a redőny árak.
Egy zsalugáter pl. sokkal jobban tetszik kinézetre, arról meg végképp nem találtam semmit, lehet hogy szigetel az is közel annyit mint a redőny.
Valahol valami táblázatocska nem lapul valakinél ezekről?
::::: Lattam olyan panelt ami kb 20 cm vastag de a ket szelso osb-n kivul van egy harmadik is benne kozepen. :::::
Konkret valaszt tolem ne varj, mert nem vagyok sztatikus. Szerintem a harmadik OSB kozeppen luxus. Mindenhogyan lesznek oszlopok betervezve a paneljaidba ,mert a teto sulyat , valamint a szel erejet valaminek elkell birnia.
A PUR arak olvasasa elott ulj le egy biztonsagos es alacsony uloalkalmatossagra, ne hogy leszedulj. Habar kitudja ,ha ma megnyerted az 5-os LOTTO -n az 1 790 milliot, akkor semmi sem draga.
nekem L alakú a házam, középen teherhordó fallal. A külső és a teherhordó falon is van nálam koszorú. A külső falon a koszorúban vannak a talpszelemen csavarok. Erre körbe kiékelve nyugszanak a talpszelemenek a csavarokban. Felosztva a gerendák 70-75 cm -ként (15/20) s belülröl a teherhordő falon keresztül támasztják ki ezt a külső keretet. A teherhordó falnál a gerendák belső oldalára raktuk az ácskapcsokat amik merev kötést adtak a gerendázatnak, az ácsolás utolsó napján.
Igy 4méteres, 6 méteres, gerendákat használtunk fel. (fafődémes ház). Később a gerendák közé tettem be a hőszigetelés (nem látszodó födémes), felülröl deszkaboritást, az alsó olalon függesztők segítségével a cserépléceket, párnafát amire ment a hőtükrős párazáró fólia gipszkarton...a hőszigetelés és a párafák között pedig légrés található. A gerendák között pedig 10 cm-multirock, 12 cm-s deltarock van (ez nekem jobban tettszet mint a rollrock)...késöbb pedig a deszkaboritásra rollrockok lesznek majd leteritve a terveim szerint...így a gerendázaton nem lesz hőhid...és eléri a 34 cm-t a hőszigetelés...a nem járható padláson...
POntatlanul írtam, azok vannak, de csak a külső peremen, a belső főfalak koszorúin (3 "hajós" a ház) csak feltámaszkodnak a gerendák, ill, mint írtam, egymáshoz rögzítette a födémgerendákat-elég jelentős az átfedés. Viszont így 12,5 m hosszú toldott gerendák mennek át a ház felett. A fesztávolságok, amelyeket áthidalnak 2,5-4,8-4m Így, pontosítva, mi a véleményed róla? Nem illett volna a belső főfalakhoz is rögzíteni?
Most a neten keresgélve tényleg láttam 1500Ft/nm lucot, viszont ilyet is találtam: "Borovi 14 mm vastag 7,7 cm terítőszélességű A-B minőségű lambéria, 1.800.-Ft/m2/nettó/ Akciós áron eladó. Akciónk a készlet erejéig érvényes!"
Egy szerkezeti kérdést engedjetek meg: a kőműves ácsom a födém (fa) gerendákat külön rögzítés nélkül felfektette a koszorúra, csak egymáshoz kapcsolta őket hosszában (így összesen 12,5 méter hosszú). Ez nekem nagyon furcsa. Tényleg így szoknák(:-) csinálni?
Szerintem nem, éppen azt írtam, hogy meggyőztél!:-) (Azt csak zárójelesen írtam, hogy 1700Ft-ért én nem láttam lambériát, még az ismerősömnél is, pedig ott 48000FT-ért veszem a fát, drágább ennél!
Elsore egy kerdes . Megerdeklodted az arakat is? Mert ,ha jol tudom a PUR hab durvan 1/3-dal jobb hoszigetelo az EPS-tol, de arban 2-3x dragabb a m3-re. Vagy mar lement az ara?
Eloszor is neked kell eldontened, hogy mit tudjon a haz. Ha allando jelleggel akarod lakni, akkor siman 25cm Purhab ket OSB kozott a falakra es 30cm a fodembe .Belulrol vekonyabb OSB. Minden lap talalkozasi vonalat leragasztani es mehet ra akar gipszkarton, vagy amit akarsz. Csak nefelejtsd el ,hogy valamilyen vazra kell felepiteni, tehat egy sztatikus is kell. Valamint elore megkell gondolnod, hova mit tervezel : villany ,gaz, viz ,valamint a konyhabutor stb. falraszerelos dolgoknak ramat beepiteni a panelba ,csoveket ugyszinten.
A tablameretek szerintem a haz mereteitol is fuggenek. Igy hasracsapva szerintem meggondolatlansag volna barmit is javasolni.
:) Nem, nem tévedsz. Fordított sorrendben akartam írni és helyesen úgy hangzik, hogy "mindekettő esetében a hővezetési ellenállás jobb, mint 0.55 illetve 0.50!"
Az "U" értékre - hőátbocsátási tényező - a Baltavári 0,42 W/m2K értéket ad meg, míg a Roka-ra a németek a DIN 4108 2-es mellékletére hivatkoznak konkrét érték nélkül. Gyanúm szerint 0,45-nél nem lehet jobb a tényleges érték.
Korábban írtam már az általam választott Roka - Por redőnyszekrényről, amely szigetelés oldaláról sem éppen rossz (0,55 m2K/W), de tudok jobbat is. Még pedig a Baltavári cég B-REKORD redőnyszekrényes áthidaló zsaluzatát (0,50 m2K/W). Ez utóbbi az "U" érték tekintetében valamelyest jobb, de nekem néhány dolog nem tetszett vele kapcsolatban - előző építésünkkor azt használtuk - de végül is mindkettő jó.
Ami a redőnyöknél mindenképp problematikus, az a hevederkivezető nyílás. Ha légtömör épületre vágysz, akkor elektromos csőmotorral kell a redőnyödet mozgatni és akkor nem lesz gond egy folyamatos lyuk a faladon. Ha nincs motoros redőnymozgatásod, akkor a Roka hevederkivezetője 0,12 m3/h-s értékű légmozgást fog eredményezni, a Baltavárinál ez sajnos rosszabb érték.
Beltérre jó a 12-13 mm vastag is, nyilván a látvány miatt nem illik C minőséget venni. Én a vastagsága miatt értettem a beltérre valót, és hogy nem ajkánlott kültérre.
1 éve, pontosabban 7 hónapja vettem ennyiért, jelenleg se sokkal több, max. 10 százalékkal.
12-13 mm-es sima fenyő lambériát meg 1200-1400-ért adták Piliscsabán is fél éve, meg sok helyen a környéken. És nagy választékban, többféle gyártótól, más szélességekkel, más profilokkal/nuttal. Nut és horony kiképzésben is többféle van, van amit nem szabad megvenni, mert ahogy elcsavarodik, egyszerűen lepattan a perem széle, és azzal már nem lehet semmit csinálni....
Csak arra akartam utalni, hogy mielőtt megvennéd nézz körül a környéken más helyen is, pl. fatelepen, asztalosnál, vagy gyártónál, mert lehet ugyanazért az árért jobbat veszel.... És tudnak tanácsokat is adni....
És továbbra se ajánlanám a 12-13 milis vastagságot kültérre. Most sporolsz vele valahány ezer forintot, de ha 10 év múlva elvetemedik az egész, akkor azt necces lehet visszabontani, főleg ha olyan rétegrendű a tetőd, hogy emiatt az egész szerkezetet vissza kell bontani....
És még egy esetleges tanács. Még felrakás előtt kenjétek le, sokkal jobban le lehet úgy kezelni... Legalábbis kültéren jobban járhat így vele az ember...
régi építésű házunk felújításakor felvertem az aljzatbetont, ami kb4cm vastag volt. Alatta homok van. Egyik felén padlófűtés és hidegburkolat lezs, a másikat csak egy szintbe kell hozni vele és melegburkolat.
Hogyan oldjam meg most a rétegeket?
Amit néztem: talajnedvesség elleni fólia
- min 5cm aljzatbeton (szerelőbeton?) vasalva
-padlófűtés hungarocellben, majd esztrich min 5 cm
Ahol nincs padlófűtés ott meg a két betonréteg között 5 cm lépésálló gyapot vagy hab?
Én pedig azt gondoltam, hogy belülre fontosabb a jó minőség, mert ott szembetűnőbbek az esztétikai hibák, az ereszaljnak meg úgyis mindegy......Ugyakkor súlyos tízezreket lehet megspórolni a vékonyabbal... De hát ezért kérdeztem!
"Én pl. 20-as borovit vettem kültérre, 1800 Ft/m2 áron 1 éve, áfásan, A osztályú."
egy helyen ez hangzott el: - csókolom, lépésálló mennyi? - ott van, xxx -be kerül - öööö az nem 70-es? - de - de hát az nem lépésálló - nem az, csak annak hívjuk.. - tessék? - hát... lépésálló.. ott van, xxx-be kerül - de hát.. - persze, nem lépésálló, csak az a neve...
Bárkinek, aki tudja a választ. És köszi az eddigi hozzászólásokat is.
Amúgy a vasalt aljzatra terveztem 10cm-t, a kivitelező meg 5-el kalkulált. Próbálok kompromisszumos megoldást keresni: -vagy 80-asból 10cm-t, -vagy 100-asból 7cm-t, nem akarom, hogy lelépjenek, mert sürgős lenne a költözés. Tudom, hogy rá kéne verjem a balhét, de az én érdekem is a gyorsabb befejezés.
A 80-as EPS lemezek - AT-H80 - kifejezetten homlokzati szigetelésre jók, nem terhelhetőek. Kicist pongyolán fogalmazva, a 100-asok a kisebb, míg a 150-esek a nagyobb mechanikai igénybevételre alkalmasak.
Mit jelent Nálad az aljzat? A szerelőbeton ALATT? Vagy az úsztatóréteg, tehát a vízszigetelés FELETT?
Bocs, de nagyon sürgős lenne: Aljzatba szigetelést keresek, 10 cm-t terveztem be. Csak a 100-as jó, vagy elég a 80-as is? Esetleg olcsó forrás? Előre is köszi.
Lehet kapni mészkőpszemcsés lábazati vakolatot, szerintem szebb mint a kőlap...
A cserépkályhám nem lett szép, mert spróroltunk és bontott anyagból van. Egy hmvásárhelyi kályhás csinálta, aki sajnos most súlyos beteg, ezért nem tudom ajánlani:( De a neten találsz ezer kályhást, meg sütőgyártót is kettő hármat, nézd meg a cserepkalyha. lap.hu-t.
- régi családi ház, belső tokos redőnyök, amit hőszigetelési tulajdonságai miatt megszűntetnék. Eddig külső tokosban gondolkoztam, de ajánlottak nekem új, belsőtokos redőnyt, ami állítólag hőszigetelt. Ez jó dolog? Az esztétikai része tetszene, + az ablakok méretét sem csökkenti, de vajon hőszigetelésileg mit jelent?
A gond ezekkel a lambériákkal, hogy eléggé vékonyak, 12-13 mm vastagok. Ez kültérre hosszútávon nem ajánlott. Az évek meg fogják enni, szél, hideg, stb. vetemedik, csavarodik.
Kültérre mindenképpen vastagabbat illik felrakni, és ha nem sima fenyőt teszel fel, hanem pl. borovit, még jobban jársz, mert nagyobb a gyantatartalma, így ellenállóbb.
Én pl. 20-as borovit vettem kültérre, 1800 Ft/m2 áron 1 éve, áfásan, A osztályú.
Tehát nem olyan olcsó az a barkácsáruházos lambéria annyiért, és főleg olyan minőségben. Járd körbe a környéki fatelepeket, asztalosműhelyeket, és érdeklődj ott, mielőtt ezt megvennéd.
A barkácsáruházi 9-13 mm B-C minőségű. Az Erdértnél mi 1700 Ft-ért vettünk A-s 16mm vastag lambériát ilyen célra. A listaár több, de ha e-mail-ben kérsz ajánlatot a mennyiség megjelölésével, érhetnek pozitív meglepetések!
Hát ez még OFFabb, de szerintetek a a tető-kinyúlásalatti lambériánál van-e ellenérv a barkácsáruházakban kapható 1300Ft/nm, vagy még olcsóbb lambériával szemben? A fatelepi lambéria az 1800-2000Ft körül kapható!
"nem túl gazdaságos, amikor hőszigetelés felett akarsz járható felületet."
OSB lapot 1500-től (sima, 15mm) 2300FT (nútos, 18mm) kínálnak. A colos deszka nm-e pedig 1300 ft körül van. A megtámasztásra azt mondod, hogy sűrűbben kell a colos deszkánál?
Egy kis segítséget kérnék tőletek. Családi ház beton födém padlás felöli oldalát szeretném hőszigetelni. A padláson nincs semmi, tehát lomok tárolására sincs használva.
Az építkezés során megmaradt 10 cm vastag hőszigetelő vatta (amit a tető hőszigetelésénél használnak). Ha ezt leterítem a betonra, és rá egy fóliát terítek, az jó?
Mi lenne a helyes sorrend? Pl.: fólia hőszigetelő vatta fólia deszka?
Bocs, azt gondoltam hogy a 7585 hsz folytatása. És valóban durván fogalmaztam kissé ,mert ezt azért nem lehet a "klaszikus hőhídnak" nevezni.Nálunk is amikor mértem 1celsiusnál kisebb volt az eltérés a 2pont között. Érdekeség gyanánt, télen a külső és belső fal hőmérséklete 1méteren teljesen megegyezett,nem volt mérhető eltérés a levegő hőmérsékletétől. Egyébként én is teljesen meg vagyok elégedve a készházunkal,csak annyit variálnék rajta,hogy a falak alá tennék még egy sor ytongot. Igy elférne a +hőszigetelés,a mostani verzioban sajnos csak 8centit tudtunk berakni :( Dehát ez van ezt kell szeretni. A falakban 10 és 25centi multirock és tektalan kombinációja+ ph nf-es válaszfaltégla illetve bontott km tégla, a födémen 30cm multirock. Mondjuk 2003-ban a tervezőnk kicsit furcsálta az elképzelést. Szvsz nálad a mesterek akár rosszul is melózhattak volna,a 6centi RP-PT kompenzálná a dolgot :)
na ja, osb-nél a 15mm a minimum, de inkább 18 mm, ha járható felületet akarsz. a colos deszkából lehet építeni bármit, a kérdés az alátámasztás elhelyezkedése, sűrűsége. nálunk is ilyen pallón vitték az anyagot, és mindent kibírt, de alatta kb. 40-50 cm-enként volt keresztben gerenda, arról nem is beszélve, hogy az egészt nem volt szélesebb 60 cm-nél, végig alátámasztva. ez összesen 30-40 cm szabadon álló szakaszt jelent, mikzben 80cm-es gerendaköznél ugynaez 70 cm...
nem túl gazdaságos, amikor hőszigetelés felett akarsz járható felületet.
"a deszkánál, ha egy deszka közepére lépsz, beszakadhat".
A kerti WC-t OSB-ből csináltuk, és nagyon hajlékonynak tűnt! A "colos" deszkából csinált pallón viszik fel a fiúk az építőanyagot, szerintem az OSB ezt nem bírná ki, még a nútolásával együtt sem! A felület homogenitása már más kérdés.
az osb mellett a nagy lapméret, a könnyű lerakás, a nútos illesztésből eredő jobb terheléselosztás szól. a deszkánál, ha egy deszka közepére lépsz, beszakadhat. a hajópadló is nútos, az is jó. a deszkánál talán az átlapolásos megoldás működhet, régi parasztházak borított gerendafödémén láttam ilyet. az egyik deszka alul volt, a mellette lévő 1 cm-re átlapolva felette, aztán megint alatta, és így tovább.
hogy el ne felejtsem: deszkát szögelni kell, az osb-t csavarozni. ez nem döntési tényező, csak a lerakásnál fontos.
Egy sátortetős házon hogyan lehet korrekten megoldani a kiszellőztetést?
Ha a szellőző cserepeket fent helyezem el, akkor az összeszűkülő tér miatt nem alakulhat ki túl gyors levegőáramlás, ami esetleg felszívja a fóliát?
Más: Miből alakítsam ki a födészintű szigetelésem felett a járható felületet? Korábban mindenki az OSB lapot mondta. Viszont viszonylag kedvező áron tudok fához jutni, és így a colos deszka négyzetmétere 1250 Ft lenne Áfával, tehát nem is drágább az OSB-nél, és erősebb is annál. Egy komoly hátránya, hogy kell vegyi védelem, de ezenkívül mi szól az OSB mellett?
Hőtárolásról beszéltünk nem hőhidról:) Máskülönben az Ytong kevésbé hőhidas ha a 5m hőszigetelő habarcsba rakod a Ytong téglát. Tipikis hőhidak :sarkok, ablakoknál, áthidalók és fal csatlakozása, vágott Ytong csatlakozása (függőleges habarcsolás hiánya..), nálam NF téglákból épült ..:)) Igy összesen 32 helyen nem voltam elégedett csak ... oda vettem vékonyágyazatú habarcsot +fügázót és a falba egy picit a luknál belefurtam , hogy a fugázó belemehessen és betöltöttem a vékonyágyazatú habarcsot és a lukat hőszigetelő habarcsal betömtem a végén...:))
Nálam a mesterek szép munkát végeztek:)) Kivül pedig rockwool RP-PT 6 cm lesz, és 2cm -s az ablakoknál.:))
Amúgy nettó 106nm a fal 150nm 37.5 NF-s, belül 12.5-s néhány helyen 10-s Ytong, internorm passion1.1+alu redőny, lábazaton 6 cm ursa XPS lesz a sávalap külső felén 5 cm-s styrofoam XPS, az ajzatba 4 cm austroterm+peremszigetelés, a plafonba 22cm Deltarock+multirock a fafődémbe és helyenként + 12 cm rollrock erre ráteritve...:))) Remélem igy kevésbé lesz hőhidas mint ahogy emlitetted:)))
Nem nézted el véletlenül a metszetemet, mert nem egészen értem azt, hogy
"a tervezőm azt mondta, hogy az erkélylemez becsatlakozásától, tehát onnantól, ahol már fűtött tér van fölötte, legalább egy métert kell befelé szigetelni"
Nem alulról hűlő erkélylről van szó, hanem egy zárt fűtött hely ami fölött erkély van és amit teljesen körbe lehet szigetelni. A max 10 cnm réteg pedig a két erkélyre nyíló ajtó küszöbmagassága miatt van.
Bocs,ha elkeserítelek,de ilyen szempontból az ytong fal is hőhidas. Csak azért gondolom,mert készházunk van, és infrahőmérővel ott is lehet mérni az eltérést a fal alsó és 1méteren lévő pontja között.Pedig itt gipszrostlap és 10centi gyapot van,persze a téglánál biztos jobb az ytong.
A kereskedő nem mérvadó. Hasznot akar realizálni, én az alsó sor alá tennék egy proilt, mint ahogy irtad, a házat körülvevő járda ami most stabilnak látszik általában idővel elmozdul és ez sem segít a támasztásban.
Ilyen esetben előfordul belső oldali szigetelés, de anno a tervezőm azt mondta, hogy az erkélylemez becsatlakozásától, tehát onnantól, ahol már fűtött tér van fölötte, legalább egy métert kell befelé szigetelni. Nálad ez nem valósítható meg, mi több, a többi szerkezeti elemmel érintkezve még a belső főfalad is simán közvetítheti a hideget...
Az erkélyre tervezett betonod pedig minimum 6 cm vastag lehet, azt is érdemes vasalni. Ennél vékonyabbal nem érdemes próbálkoznod.
Szerintem meg kéne barátkoznod egy olyan rétegrenddel, hogy a belülről semmi, kívülről vastaglemezes vízszigetelés (felhajtva a küszöbig, ha majd lesz), 10 cm grafit, xps, aminek a legjobb a hőszig. képessége (talán az austrotherm grafit ebben a legjobb), arra mehet a vasalt aljzatbeton 6 cm vastagságban, amire simán fagyálló burkolat vízálló ragasztóval és fúgázóval, körbe szilózva.
A víz bejuthat a szigetelés és az aljzatbeton között is, tehát hiába teszel kenhető szigetelést a betonra, ha valahol máshol(pl. a fal mellett) bejut a víz, és a szigetelő rétegben szépen szétterül, utat keres magának, aztán beázik az alsó szinted...
esetleg azt is meggondolhatod, hogy mi lenne, ha a szigetelés fölé beton helyett, párnafára trópusi fából kerülne burkolat. Árban nem lenne több, mint beton+spec ragasztó+kőlap, és nyernél vele kb. 6 cm-t. Tartósságra pedig: a BME központi épületét (a majolika tetős a Duna-parton) mocsaras területen mahagóni cölöpökre építették, és már bő száz éve ott van...
Mi a vélemény hőtechnikai és egyéb szempontból a lábazati XPS-re ragasztott kőről? A múlt héten voltam egy kőárusító helyen, megemeltem egy ilyen kőlapot (kb. 12x20x2cm-es volt) hát ... rettenetes súlya volt...
Lehet, hogy Te vagy rossz erőben.... :))
El fogja bírni. Ilyenkor viszont az XPS lapokat a szokásos 6 dübel helyett 10-el szokták felrakni és fémtüskéssel (ennek nagyobb a nyíróigénybevételi "teljesítménye"). Vagy a másik - szerintem korrektebb - megoldás, hogy a kőborkolatokat egy külön konzolra állítod - kapható olyan ami az alapra támaszkodik - így csak kisebb mértékben terheli a szigetelést.
Szerintem elbirja..több ilyet láttam már felrakva...
Ragassztják a XPS a zsalúköhőz, gletelik ragasztóval és üvegszövettel , szárad majd utánna 1.5-2 cm -vastagságú kövekből megcsinálják a lábazat felragasztását majd fugázzák...
Fontos, hogy az XPS a terepszint alá nyúljon legalább 20-30 cm -l..., mert csak igy van tartása...
A szakikat nyaggatnám olyan kérdéssel, hogy megoldható-e az ebédlőm feletti erkély szigetelése a képen látható módon? (bocsi a nem profinak nevezhető rajzért)
Az ebédlő egy fél hatszög alakú kiugró rész. A ház egyenlőre szerkezetkész állapotban van, ahol a koszorúk (lábazat, födém, térdfal) 5cm Heratectával van szigetelve. Az erkély külső szigetelését max 5cm lépésállóval tudom megoldani, amire majd 3-4cm (lejtéssel) beton kerül + kenhető vízszigetelés + fagyálló burkolat.
Legfőbb kérdésem, hogy ezek után belülről szigetelhetem az erkély alatti födémet, feltéve, hogy alkalmazok párazáró fóliát???
Mindig is így volt, vagyis Én így vettem. Szabályosan lehetett, mert volt kint ellenőrzés, és semmit se ugattak rá. Mindkettő telek saját. A jövőben lehet eladnám az 1-est. Viszont most meglebegtették előttem, hogy az új épületre új bekötést kell csinálnom, csakis földkábellel, utcai oszlopról. Viszont Én nem akarok mindenfélére fizetni, ha egyszer már ottvan minden, ami kell.
Lacivill: megkérdezlek, hátha belefutottál hasonlóba: Adott 2db hrsz-on lévő telek, ami egyben van kezelve a szolgáltatók felé. Bentvan 3 fázis, soksok amper, ami meglévő épületre be van kötve (1. számú telek, légkábel oszlopról), ez át volt vezetve egy mosmár elbontott épületre (2. sz. telek). Az elbontott helyén áll a most épülő házam.
Szerinted áthozhatom erre a házra a meglévő bekötésem az 1. számú telekről? Ha áthozhatom, hivatalosan hogyan? Elvileg már van kialakított mérőállás ugye az eredeti helyen. Ha az új épületre fel is rakok egy mérőpontot, azt csak almérőnek szánnám, esetleges későbbi főmérőnek, ha az 1-es telek eladásra kerül. Szeretném most a lehető legkevesebből megúszni. Tudom egyszerűbb kihívni őket, de errefelé mindent a nyakába húznak az embernek, még többnyire azt is, amit ki se kéne fizetni normálisabb helyeken. Ezért inkább próbálok felkészülni, hátha vki szívott már ilyesmivel.
a bontott tégla-lapokat (3-5 cm vastagra szelve) elbírja dübelezés nélkül is. nálunk ebből van a lábazat, és a garázskapu feletti szakaszon sincs gond, igaz, hogy alulról az első sor kapott egy T-vas támasztást, de felette semmi, csak a csemperagasztó tartja a lábazati szigetelésen.
kérdeztem kereskedőt, hogy ha 4 méter magasságig teljes falfelületet akarok szigetelni, és téglával burkolni, akkor mit csináljak, de szerinte gond nélkül bírja azt is. ragasztani, hálózni, dübelezni kell, aztán mehet rá a téglaburkolat.
a kőlap nehezebb, és a terhelés koncentráltabban jelentkezik, de szerintem rabichálóval ezt a gondot át lehet hidalni, és a terhelést szétosztani.
A lábazatra tett szigetelés nem bírja el ezeket a szép köveket, csak a lábazatvakolatot.
Hagy kérdezzem még egyszer, hátha segít valaki:
A villanyóraszekrénnyel mit lehet csinálni hőszigetelés előtt? (Remélem néhány év múlva lesz pénzem szigetelni, de addigra meg kell oldani a szigetelését.)
Udv, porker !
Igazat szoltal te is. De, mivel az altalam emlitett hazakhoz a rekuperatorhoz foldregiszter is tartozik ,a hutes megoldva. Klimaval sem ajanlott a kinti homerseklettol 6 C fokkal hidegebbet beallitani a benti homersekletnek, mert a testnek sokkot okozhat. A foldregiszter is kepes ilyen merteku hutesre. A falad viszont este is sugarozza a nappal kumulalt meleget. Az en altalam emlitett hazban "nincs hotarolo kozeg ", maximum a butorok, gipszkarton falak stb.. Tehat a levegocserevel megoldhato a visszahutes gyorsan es alacsony energiaigennyel. Tisztelettel Peter.
Nézd, a hivatásos hőtechnikusok sem számolna a középen fektetett hőszigeteléssel. Emlékezz, a WinWatt és társai is csak a külső fal másfél méteres körzetére számolnak hőtechnikát. Tehát nnyira nem meglepő a csodálkozás ezzel kapcsolatban.
Ugyanakkor a padlófűtéshez már nem 2-3 cm szigetelést javasolnak, hanem 5-8 cm-t a hőtehetetlen tömeg és a hőveszteség csökkentése érdekében. Vagyis már lassan mindenki rájön, hogy a föld kb 11 fokos hőmérséklete azért elég rendesen tud hűteni. Márpedig ha van egy rendesen szigetelt házad, akkor esetleg a leghidegebb pontja az aljzatbetonra állított válaszfal lesz. Már ha pl. nem Ytongból csinálod...
""Pro érvek"? Mármint, hogy ezért IS kell hőszigetelés?"
Mármint, hogy a szerelőbeton alá tett EPS (ami nemcsak nekem volt meglepő) nemcsak általában javítja a hőszigetelést, hanem pld. a válaszfali hőhíd kérdésében az egyedüli korrekt megoldás! Most már csak az a kérdés, hogy a földdel mégiscsak valamennyire szigetelt válaszfalak jelentenek-e olyan problémát, hogy megérje a spéci szerelőbeton alatti EPS a több százezres befektetést!
Nézzétek nekem Ytong 37.5 fal +6 cm RP-PT lesz a falon ott hőtárolásról klasszikus értelemben nem lehet beszélni mivel ez nem tégla és nincs plusz felfütési ideje sem...
Igy ezek szerint meg is találtam a számomra ideális megoldást belső + hőszigetelés nélkül..:))) A külső oldalon pedig a 0.32 K hőveszteséget Ytong esetében a 6 cm -l 0.22 redukáltam persze ha lett volna pénzem akkár tovább lehetett volna csökkenteni.:))) Azaz nővelni a hőszigetelést...
Udv, dez1 !
Igazad van, ez is egy megoldas. Csak a belulrol " jol "szigetelt hazban elenyeszoen keves energia eleg a homerseklet megtartasahoz, amig a tomor hotarolos falak felfutesehez viszont hosszuideig folyamatos felfutes kell. Tehat az elso esetben " a negy tankista meg a kutya " melegen tudja tartani a helyseget veszhelyzetben.
Tisztelettel Peter.
Persze, de nem is azt állítottam, hogy ne mondtátok, hanem azt, hogy nem emlékszem, hogy a válaszfali hőhíd felmerült volna a pro érvek között! (ettől még lehet, hogy csak az én figyelmemet kerülte el!)
En a jelen hazarol irtam, nem a jovo inteligens hazarol. Egy berendezes igenyel csak energiat, az a rekuperator+ keringetoszivattyu a futokorben. De szerintem a regimodi haz is befagy, ha nincs villany. Alapjaratban a rekuperator+a keringetoszivattyu cca.120-150Watth fogyaszt. Ezt a fogyasztast 3-4 orara athidalhatod allandotap beiktatasaval. Mamar nem nagy tetel.
Sikerült olyan ajánlatot is kapnom az elmúl hetekben ahol 6 db ajtó 90x120 kilincsel, tokkal, szegőléccel 890eFt került volna és a beépítés 172eFt -lett volna...hát majnem leszédültem... azért szépen szórnak az árak és az elképzelések...
Azért kiváncsi lennék aki már épített be beltéri ajtókat a házába...mennyiért vette, hol és mennyire van megelégedve vele?
Voltam a jövő házában is és rengeteg szép dolgot láttam azonban volt egy bibi...mindenhez sok áram kellett...ha nincs áram...már pedig ahol lakom gyakran elöfordul ott bizony ilyen Hightech dolgok szóba sem jöhetnek...én inkább maradnék a jelennél...egy jó kis Ytong háznál ..max ha sok pénzem lett volna akkor PH -építettem volna inkább....
No meg a sok hozzáértő szaki betanítása sem egyszerű, mert az így szoktuk úrak...ha ilyen dolgot építenének biztos raknának bele pluszba néhány csavart..:)))
Ez nem utopia. Ez mar a jelen, csak mi nem vagyunk rugalmasak. Inkabb ugyanazt a csontot ragjuk , pedig mar semmi ize. Lustak vagyunk egy masikert menni.
Nincsen kulso hoszigeteles. Fagyhatar? 30-40cm szigetelesnel, belso paraatnemeresztoreteg eseteben, honnan legyen kritikus mennyisegu viz a tartofalban? Jelenlegi teglafalak sem fagynak szett, pedig abban vandorol a para kifele.
Ha már az útópiáknál tartunk akkor én meg arról hallotam, hogy a globális felmelegedés miatt Magyarországon nem is lesz tél...Ergo...Igy aki most hőszigetel kivül az feleslegesen dobja ki a a pénzt az ablakon:)))
Megoldhato. Nyugaton mar igy keszitik azokat a hazakat, amelyek a jovo kovetelmenye szerint epulnek. Vagyis, hazateres utan 15 percen belul elkell erni a beallitott homersekleti erteket. Tokeletes kivitelezes kell a parazaro folia elhelyezesere, valamint elore bekell epiteni a tarto szerkezeteket, ami a falra szerelendo dolgokat fogja tartani pl .konyhabutor. Tartofalnak minel vekonyabb, de jo teherbirasu elemeket hasznalnak. Pl. easyblokk- betonbol. Termeszetesen szelloztetorendszer rekuperatorral. Tisztelettel Peter.
Mivel nem vagyok az epiteszetben jartas ezert fenntartom magamnak a zoldsegek kerdezesenek jogat.
Hohid: egyszintes epuletben gondolkodva, ha falon BELULRE teszem az osszes szigetelest akkor nem lesz hohid a fodem/labazat/stb helyen. Es kivul teglakemenysegu marad a fal, vagyis lehet raja rugni a focit.
Arról volt szó, hogy a válaszfalak is hőhidat alkothatnak, lévén azt nem a hőszigetelt felbetonra rakja az ember, hanem a szerelőbetonra. Erre jöttél Te azzal, hogy közetgyapotból készült termék esetén nincs ilyen gond....
nos egy peremszigetelés nem old meg ez ügyben semmit. Arról nem is beszélve, hogy lényegesen nem különbözik az EPS-sel történő szigetelésnél. Csak a kopogó hanggátlása lényegesen jobb!
Peremszigetelésre és ajzat szigetelésre nem csak EPS létezik nem sokkal drágább a közetgyapotból készült termék és ott függőlegesen sincs gond a hővel..:)))
"Nálam Ytong válaszval van a szerelőbetonon aminek a tövében 1cm-s peremszigetelés van és annak megy neki +hőszigetelés és az ajzatbeton...így nem olyan problémás:)))"
Időnként teljesen lehangoltok:-)). Sok hónapnyi, elégggé intenzív kérdezősködés után is merülnek fel új szempontok! Szerintem korábban, amikor a szerelőbeton alatti EPS-ről volt szó, még Ti sem említettétek a válaszfalak problémáját! A peremszigetelés csökkenti a válaszfal-alzatbeton hőhidat, de a fal alsó részének áthűlését nem akadályozza meg, legfeljebb a 8 cm hőszigetelésem +a peremszigetelés mellett megtett útjában lehet reménykedni (már amennyit az az 1 cm ér). Viszont statikai szempontból nem lehet függőleges irányban szigetelő cellákat csinálni, a válaszfaltégla függőleges lyukai viszont simán vezetik a meleget! Ilyen szempontból tényleg jobb az Ytong, bár nem tudom, foglalkozik-e valaki a függőleges hővezetéssel! (Korábban Te sem említetted az előnyök között!:-)) Gyárthatnának a válaszfal aljának olyan téglát, amelyik nem üreges, de porózus!
"Magyarországon a gázfelhasználást támogatják meg a gáztározó építést."
Nem szeretném, ha politikai síkra mennénk át, de azért a gázellátás biztosítása nemzetbiztonsági érdek! Az egyéni kulturáltság, és anyagi lehetőség területén jelenlevő lemaradásunkat pedig egy másként kiírt pályázat sem tudná egycsapásra megváltoztatni, tehát a gázlobbi nélkül is figyelembe kell venni a realitásokat....
A válasz egyszerű: igaz, hogy jobb a hőszigetelő képessége mint az EPS-nek, viszont a magyar árérzékeny piacnak drága. Ezért elsősorban magastetők szigetelésére használják, de a centinkénti 600-as ár elég riasztó.
A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) 2007-ben is meghirdeti a lakossági energiatakarékossági pályázatot az 1994 előtt, hagyományos technológiával épült házakra. A csak magas önrésszel (85%) igénybe vehető programra idén 2,6 milliárd vissza nem térítendő támogatást, és 6,4 százalékos kamattal ketyegő hitelt biztosítanak.
A korábbi két pályázat helyett 2007-ben összevont formában, egy pályázat keretében hirdetik meg a lakossági energiatakarékosság és a lakossági megújuló energiahordozó-felhasználás támogatását. A korábbiakhoz képest megváltozott feltételrendszer mellett indítja a programot a GKM, mivel az új rendszerben az állami támogatáshoz kedvezményes hitel is járulhat.
A pályázatok benyújtása pedig 2007. április 10-től megkezdődhet. (A pályázaton nem vehetnek részt az iparosított technológiával épült, avagy szűkebben véve panelházak.)
A korábbi évekhez képest lényegesen többen és olyanok is felújíthatják az energiatakarékosság érdekében otthonaikat, akik nem rendelkeznek önerőt jelentő pénzügyi forrással, mondta Kóka János miniszter.
Mire lehet igényelni?
Támogatásért lehet pályázni, pl. napkollektorok, hőszivattyúk, vagy egyéb megújuló energiahordozóval üzemelő beruházásokhoz. Ezeknél a beruházásoknál nincs előírt építési forma és új építésű lakásoknál is lehet pályázatot benyújtani. Ennek feltételrendszere döntően megegyezik a lakáskorszerűsítési pályázatokéval. Eltérést jelent, hogy a drágább beruházási költségű megújuló energiahordozó-ellátásra irányuló pályázatnál magasabb összegű hitelt lehet felvenni. 2007-ben várhatóan mintegy 3 ezer lakásnál valósulnak meg így megújuló energiahordozó felhasználást növelő beruházások.
Mennyit lehet igényelni?
A program keretében 15% os, maximum 265 ezer Ft vissza nem térítendő állami támogatást nyerhetnek el a pályázók. A költségek fennmaradó 85%-ára, illetve az állami támogatási keret kimerülése esetén a teljes beruházási költségek 100%-ra (saját erő bevonása nélkül) vezetik be a kedvező feltételeket kínáló hitelprogramot. Ennek kamata jelenleg 6,4%. Így a korábbi évekhez képest lényegesen többen és olyanok is felújíthatják az energiatakarékosság érdekében otthonaikat, akik nem rendelkeznek önerőt jelentő pénzügyügyi forrással, mivel a most induló programhoz ez nem szükséges.
Mennyit takaríthatunk meg?
A korábbi energiatakarékossági programok tapasztalatai szerint az átlagosan 900 ezer - 1 millió Ft közötti értékű beruházással az átlagban évi 190 ezer Ft-tal, földgáz esetében évi 68 ezer Ft tal lehet mérsékelni a háztartások energiaszámláját. A 900 ezer Ft-os átlagos beruházás így tüzelőolaj fűtés esetében kb. 5 év alatt, földgáz esetében közel 13 év alatt térül meg. (A kimutatott gazdaságosság természetesen csak átlagos viszonyokra, mai árakon értelmezhető).
A GKM 2007. március 31-ig a közzéteszi a Lakossági energia-megtakarítás támogatása, valamint a lakossági megújuló energiahordozó-felhasználás támogatása című NEP-2007 kódszámú pályázat részletes szövegét.
Az új rendszerben az állami támogatáshoz kedvezményes hitel kapcsolható, melyet az MFB Rt. menedzsel. Sikeres Magyarországért" Lakossági Energiatakarékossági Hitelprogram. 2007-ben - hasonlóan 2006-hoz - külső hőszigetelésre, nyílászáró-cserére, illetve energiaellátó berendezések cseréjére pályázhatnak támogatásért a hagyományos építésű lakások tulajdonosai. A 2007 2013 közötti időszakra kitekintve (mely megegyezik az Új Magyarország Fejlesztési Terv időszakával) a program célja évi 14-15 ezer hagyományos építésű lakás energetikai korszerűsítése.
Kóka ismertette, hogy a pályázathoz is kapcsolódva a tárca szolgáltató, pontos és érdemi tájékoztatást adó fórumot indít 2007. március 19-től, a GKM honlapjának felületén.
Én saját magamnak készítettem el tavaly a pályázatot és első körben nyertem...
A recept: Figyelmesen olvasd el a pályázati kiírást, töltsd le az adatlapokat és értelemszerűen adj választ a kérdésekre (semmi extra kérdés nincs benne). Szerezz be szakembertől egy érvényes árajánlatot, amiért a munkát elkészíti. Kérj a földhívataltól egy aktuális tulajdonlap másolatot. Készíts néhány fotót a házról (ezeket csatolni kell az anyaghoz).
A lényeg, hogy (lehetőleg) a kiírásban közzétett első napon (ne előbb, mert kizárnak) postára add az anyagot, mert rengeteg jelentkező lesz. Ha valami hiányzik az anyagból lehetőség van hiánypótlásra, de persze ezzel is telik az idő... és fogy a pénz.
Mindent számlával kell igazolnod. Lehetőség van csak az anyagköltségre kérni a támogatást (ha a munkát saját magad, vagy családi vállalkozóval végzed...) Én ezt választottam és a kőműves számla nélkül olcsóbban csinálta a munkát...
Tavaly 30% volt a támogatás mértéke, 2007-ben 15% lesz. Hát ezért én biztos nem fizetnék semmilyen pályázatírónak...
Ezért nem tavaly vettem meg a szigetelést, hogy majd idén lesz megint és milyen jó lesz. Hát lett, nem kicsit akadt fenn a szemem, amikor a %-ot megláttam. Csak a február végi vásárlással gyakorlatilag "megnyertem" a pályázat lehetséges mértékét.
Magyarországon a gázfelhasználást támogatják meg a gáztározó építést...ausztriában inkább az álampolgárokat, hogy energiát takarítsanak meg...itthon 20 évvel le vagyunk maradva gondolkodásban...no meg a sok gáz lobbinak aláfekszenek egyesek...
Menj ki ausztriába kérj állampolgárságot és akkor ha PH építesz az állam támogatja úgy , hogy csak 5% -l kerül többe mintha csak hőszigetelt házat építenél...természetesen mindent számlával kell ott igazolni és a háznak minősítéssel is kell rendelkeznie róla ...igy olyan céget bizol meg aki garantálja neked a megépítést és nyilatkozik róla...akkor olcsón lehet PH házad...
Hőszigetelés, ablak korszerűsítés: Ha a használatba vételi engedély 1994 elött volt kiadva..:))) Új házakra nem...
Máskülönben meg új házaknál csak napkollektor, hőszivattyú, stb pályázatokon indulhatsz.. úgy tudom...a teljes pályázati anyag részletesen március utolsó napján várható...:))
Ami lényeges mindent számlával kell igazolni, anyag, munkadíj, stb...és annak a 15% tértik meg ha beépült minden...persze ehez el kell nyerni a támogatást is...hozzá lehet felvenni hitelt a bankoktól kedvező kamatozás mellett...persze csak ha ezt is elnyered...
Ami lényeges tavaly 30% visszanemtérítendő volt a támogatás mértéke idén csak a számlás öszköltség 15% -a. Mindent számlával kell megvenni és igazolni.
Energia megtakarítás, NEP-2007 pályázatok2007. március 20. | GKM
A gazdasági tárca március 31-ig teszi közzé a lakossági energia-megtakarítás támogatása, valamint a lakossági megújuló energiahordozó-felhasználás támogatása című pályázatot...
.... hagyományos építési technológiával épült házakra, amelyekre 2,6 milliárd forint áll rendelkezésre- jelentette be Kóka János.
(pl. nyílászáró csere, hőszigetelés, megújuló energia stb.)
Kiemelte: a kormány a következõ hét évre 120 milliárd forintos program indításáról döntött energiatakarékossági célból magánfelhasználók számára.
Egy, éppen energiatakarékossági felújítás alatt lévő budapesti magánház kertjében tartott sajtótájékoztatón a miniszter elmondta: az idei évi pályázat kiírásával egy időben a Magyar Fejlesztési Bank meghirdeti az ehhez kapcsolódó kedvezményes hitelprogramot, amelynek kerete 16 milliárd forint, kamata jelenleg éves szinten 6,4 százalék.
A most meghirdetett lakossági energiatakarékossági programban az MFB-n keresztül hét év alatt 100 milliárd forintos kedvezményes hitelkeretet biztosítanak, ehhez további 15-20 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatás társulhat.
A program ez alatt a hét év alatt 120-130 ezer lakás energiatakarékossági beruházásához járul hozzá. A beruházások eredményeként 2013-ra, mai áron számolva akár 40-50 milliárd forint megtakarítás érhetõ el - ismertette Kóka János. A miniszter elmondta, hogy az energiatakarékossághoz és a pályázathoz kapcsolódva a tárca szolgáltató, pontos és érdemi támogatást adó fórumot indít március 19-től a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium honlapján.
A GKM vezetője arról is beszélt, hogy az ország energiaellátásának 75 százalékát import nyersanyagok adják. A takarékosság szükségességérõl, illetve lehetőségéről is szólva rámutatott: Magyarországon 1.000 dollárnyi érték előállításához háromszor annyi energiát használnak fel, mint az unió átlagában. A magyar háztartások sokkal több átlagosan számítva kétszer annyi energiát használnak fel egy négyzetméterre vetítve fűtéshez, világításhoz, mint az osztrák átlag.
Magyarországon 3,5 millió hagyományos építésû lakás van, ebbõl mintegy 3 millió rendelkezik rossz energetikai tulajdonságokkal - ismertette a miniszter. Az eddigi tapasztalatok szerint átlagosan 900 ezer-1 millió forintos beruházással - hagyományos építésû lakásoknál - mintegy 30 százalékos energia-megtakarítást lehetett elérni.
A pályázatok benyújtása április 10-tõl kezdõdik.
Segítünk a pályázatok elkészítésében, keresse ARUNDO-t a tanácsadót 06-20-4101054 vagy a 06-30-5398765 számon.
Szerintetek kihez lehetne fordulni az utólagos hőszigetelés, nyílászárók cseréjével kapcsolatban? Az államilag támogatottról lenne szó, a pályázatrol szeretnék érdeklődni. Esetleg debrecen környékén nem ismertek Valakit, aki ilyet írna megbízásból??? Köszönöm.
Nálam Ytong válaszval van a szerelőbetonon aminek a tövében 1cm-s peremszigetelés van és annak megy neki +hőszigetelés és az ajzatbeton...így nem olyan problémás:)))
De bizony! Ezért kell a passzív házak alá XPS-t rakni.
Csak a veszély nem akkora, mint egy homlokzati hőszigetelésnél, hiszen a külső hőmérséklet a padlónál nem tud olyan alacsony lenni, mint a szabad levegőn levő falak esetében.
A válaszfalak tudomásom szerint ugyebár (persze vízszigeteléssel) a szerelőbetonra vannak falazva. Így viszont nem képeznek hőhidat? Hiszen a szbeton még nincs szigetelve, a válaszfaltéglák meg nem a jó k értékükről híresek!
A téma kicsit OFF, de az jutott eszembe, hogy az ácsszerkezeteknél használt gombaölő szereknél a lényeg a gomba megölése, illetve elegendő plussz méreganyag bevitele arra az időre, míg a szerkezet teljesen kiszárad. Minden méreg lebomlik. Amennyiben a kiszáradás előtt a méreganyag lebomlik, nem tettünk semmit a fa hosszú életéért. Ha tovább bírja a hatóanyag, akkor a kezdeti kritikus időszakot átvészeltük. Én Mycotox-ot használtam, mert a sokkal drágább anyag (nem emlékszem a nevére) dobozán semmi nem utalt arra, hogy annak hatóanyaga tovább bírná, vagy egyéb adalékszert is tartalmazna (pl lángmentesítő szert). Csak kevesen építkeznek szárított és nagyüzemi körülmények között kezelt faanyagból, nekik jó... ON
Az egészből annyit akartam kihozni, hogy amennyiben csak vakolnék az kerülne 2600x150=390000 Ft-ba, 10cm-es hőszigetelő rendszerrel pedig kerül 800e Ft-ba. Innentől az a kérdés, hogy a 400e Ft mennyi idő alatt térül meg. A jelenlegi állapot szerint a kívül vakolatlan falammal kevesebb, mint 4 év:-), és ennyi idő alatt a cserépkályha is megtérül.
O, koszi, ez eleg nekem. Felrajzoltattam az eptar retegrendszerkesztovel par adatbol a gondolom hiperbola-darabot, de nem volt tul trivialisan adodo ugyhogy egyszerubb volt megkerdezni... http://branyi.inf.elte.hu/~axioma/hoszig_megterules.xls Na persze ez csak joslat, franky modszerevel szamolva a penzeket.
Én 150nm-re vettem anyagot, egy tekercset lefelejtettem, minden Baumit rendszerből, 25nm-en már fent van 5cm, így arra csak a +5cm-t rendeltem(de a többi komponenset ugyanúgy, mintha 0-ról kezdeném). Lábazati indító, hálós élvédő, 188mm-es dübel, vágott üvegszövet is benne, így volt minimálisan 500e brutto alatt számlával, ami 3333 Ft/nm, ehhez még hozzájön a 2000 Ft/nm komplett felrakási díj(ebben van egy kis kedvezmény).
Nem azt írtam, korábban írta viktor a..., hogy a vakolás anyaggal 1500 min, én ehhez adtam hozzá az alapozást a színezéshez és a színezést magát+hasra hozzá egy munkadíjat ehhez a két utolsó fázishoz.
Múltkor beszéltem egy emberrel, aki 3 éve 14 cm vastag AT-H80-ast tett fel a falára. Csodájára jártak az utcában akkor. Ma már csak előrelátónak neveznék, holnap meg megbocsáthatatlanul nagyvonalúnak...
Én már csak halkan merek megszólalni, hogy 25cm-t akarok a porotherm 30 nf falra tenni, a múltkor is nagy vita lett belőle:) de úgy látom egyre többen vannak akik velem értenek egyet
Valaki tudja a lambdakbol a k-t hogyan kell kiszamolni? Akkor univerzalis lenne a tablazatom es akar fel is tehetnem valahova. Persze nem tokeletes, de nagysagrendben talan mutat valamit.
Azt irtad 275ft/nm a vakolás és hőszigetelés rakás ára akkor 150nm falfelületű háznál azaz 41250 Ft dolgozik a kőműves...esetleg megadnád a számát...:))
2200Ft/nm esetén 330eFt lenne ez közelebb áll a valósághoz...5850Ft/nm esetén 877500 (áfás) az ár ami tartalmazza a hőszigetelő anyagot, vakolatot, glettet, ragasztót, üvegszövetet. + élvédők dübelek,indító profil, stb...ez 150eFt (Áfás) és olcsóbb 35ft/dübel...az emelés a vakolatoknál 10 % volt és a hőszigetelő anyagoknál is volt pár %-nyi..:))
Amúgy így 5850+2200+1000=9050 Ft/nm a kivitelezés ára baráti munkával...a többi számlás...D2-vel...az anyag listaáras...
Olcsóbb a LK, Caparol jobb a Baumit, Nikecell...
Az árban a glett-ragasztó kerül a legtöbbe EPS esetén egyesek csemperagasztót használnak mert az olcsóbb:(
Koszi, igy mar tok jol szamolhato! Az optimum azonban ugy latom tovabbra is valahol 10 centi felett lesz... ugy szamoltam, hogy eps nelkul 5400-1600=3800 az alapar, vakolashoz kepest ez 1100 felar, es centinkent 160Ft). A megterules leggyorsabban a teljes arra 13 centinel 18,5 ev (a csupasz pth30nf falamra), de ha 20 eves merleget nezunk akkor a 14 centi a picivel jobb, akar a teljes akar a felarat nezzuk. Egyedul a vakolashoz kepesti felar megterulese az, ami 7-nel eri el a minimumot, 9 evet (ez eleve a legkevesebb szigeteles, ami eleri a 0,3-as ajanlast).
Én Baumit 10cm-ről beszéltem, hogy 3300 Ft/nm brutto(akkor 5300 helyett, de ott ahol írtam ennyi, semmi ismeretséggel). Nincs egy hónapja, hogy vettem, igaz mostmár a Baumit-nál 5800 ua.
Csak annyit tennék hozzá a vitához, hogy itt memorix a Baumit árát vetette fel, mennyi kb. a 10 cm vastag szigetelés.
Azért hozzátenném, hogy nem csak a Baumit létezik. Elismerem, tényleg jó rendszer, jó vele dolgoni, de más is létezik ami jó, és majdnem feleáron. Ez más számokat eredményez, mint amivel ti számoltok.
Fél éve kérdeztem kivitelezőket, az 5 cm-es celles rendszert 2000Ft/m2-től rakják szla nélkül. Az ár függ a ház tagoltságától, bonyolultságától, magasságtól - állványköltség - és sok egyébtől. Nem hiszem, hogy a 10 cm. vastagság nagyon változtatna a m2 áron. Legalábbis a munkadíjjon. Hacsak nem a dübelezés miatt, bár én az 5 cm-t is dübelezném, biztos ami biztos, főleg egy esetleges valamikori későbbi felújítás miatt. Láttam már sokhelyen kihagyni.
Február utolsó hetében vettem 10cm-s komplett rendszert tőlük, dübellel, lábazati indítóprofillal, üvegszövettel együtt kb 3300-3400 Ft/nm(még nem pontos, mert egy tételt elrontottam). Itt vettem: www.webtuzep.hu.
A megtérülést:
a vakolás akkor kb 1500 Ft/nm anyaggal
Baumit alapozó kb 89 Ft/nm
a granopor az kb 825 Ft/nm(1,5 mm kapart)
a munkadíj hasra 275 Ft/nm
Az összesen: 2689 Ft/nm
Per pill 2e Ft-os ajánlatom van a kivitelezésre, akkor az 5400-ból levonva a 2689-et máris szebb a kép: 2711/nm a pluszköltség.
ui: sajna tudtommal azóta volt egy kb 10%-os emelés.
Elég közelről ismerem a "csókát". Beszéltem én is vele (aki amúgy 13 évig nem marketinges, hanem területi képviselő volt, és szigetelő szakmérnök), és elmondta, hogy körülbelül ötször annyi infót mondott a riporternek telefonba, mint ami megjelent. Nyilvánvaló viszont, hogy a NGO-ban megjelenő cikk nem hőszigetelési szakcikk.
na ja, nálunk az FHB által kiküldött értékbecslő k..va, nem elég, hogy késett, mint a disznó, de még le is húzta (nem adtam jattot és hívogattam óránként, hogy ugyan már mikor ér ide).
Aztán amikor mentem be a bankba, akkor a bankos csaj megnézte a képeket és felülbírálta a készültséget, hogy ez bőven több, mint az értékbecslő által "számolt" és megadták az utolsó részletet is.
Azt nem mondom, hogy nem játszom a gondolattal, hogy mi lett volna, ha lett volna még egy misink akkor. Utólag majd akkor fogok dryvitozni, ha majd sok év múlva karban kell tartani az épületet.
Persze akkor majd ügyesen kell design-olni, hogy a redőnyök javíthatók maradjanak (ha letakarom dryvittal a redőnysínt, akkor az onnantól kezdve nem bonható), nyílászárók környéke, vízvetők, külső lámpák, járda szélesség....
Ez eszembe se jutott, hogy mi akkor %-ban jobbra szamithatunk, mivel HMV az kollektorral segitett... igaz a fozes gazzal megy, de nem vagyok egy nagy konyhatunder. (Mi egyebkent pth30nf, es kaptunk lakhatasit meg hitelt kivulrol csupasz falra is - attol fugg, hol milyen szigoruak.)
tetolból van pár féle (színre is más), és szinte mindenki azt használja. vagy megszokásból, vagy mert ez a jó. egy ácsszerkezet nem két fillér, és ha ezen múlik az élettartamának akár csak 10-20%-a, már akkor megéri a jobb anyag.
Bocsi, Ti hogyan oldottátok meg a lángmentesítést? Mi helyben csináltatjuk at anti-gomba bemártogatást, kérdeztem a Chemical mintaboltjában: a Teton(?) nevű kombinált gomba és lángellenes oldatuk horribilis összegbe, kb. 100E Ft-ba kerülne! Viszont a hagyományos Mycotox por csak kb. 10000Ft-ba kerül. Lángmentesíteni pedig a vízüveget gondoltam (220Ft/l), nem tudom van-e valakinek más ötlete, pláne olyan, amelyet bele lehetne keverni a gombaökő folyadékba!
