Évek óta csak eseti engedélyt kap "növényvédelmi szükséghelyzetre" hivatkozva. Kb ezt írtam.
Általában - ahogy írtad- április 1-től talán július 30-ig szabad forgalmazni. Idén egy másik szükséghelyzet miatt megcsúsztak az engedéllyel?
Szerencsére nekem vannak készleteim belőle.
Atkák ellen a nyári védekezés pedig erősen szőlőfajta függő...
Érés előtt az ÉVI-re figyelni kell. Például a Flumite-nak 28 nap.
Kontakt atkaölő szereknyári alkalmazásával pedig az a baj, hogy a lombos szőlőn nagyon nehéz azt a fedettséget elérni, ami tényleg értelmes védelmet ad.
Sanyargatja télen a rügyet, vagy sem, kibírja! Azért célszerű a kora tavaszi védekezés, mert a pár leveles szőlőn teljes fedettséget elérni még kontakt szerrel is nem nagy mutatvány és az előbújt atkák blokkolása egész évre érvényes. Az atka eléggé helyhez kötött jószág, így az utánpótlás nem túlzottan gyors.
Szölöben sokkal hatásosabb a télire vonuló atkák ellen védekezni (július második felében), már amennyiben szükséges. Azon atkák, amelyek most vannak a szölön, a "tél" során már sanyargatták a rügyeket.
Viszont fontos megjegyezni, hogy a tripsz kártételének a tünetei hasonlóak a takácsatkáéhoz, viszont a tripsz rovar, így bizonyos rovarölökkel lehet védekezni ellene, a takácsatka ellen csak atkaölövel lehet védekezni, viszont a Flumite-nek jelenleg nincs engedélye:
"A Flumite 200 kétségtelenül a Chinoin originális hatóanyaga, csakhogy a NÉBIH elektronikus adatbázisa szerint a Flumite 2008-ban kapott engedélyt (02.5/833/2/2008), ami 2010-ben lejárt, s azóta a hazai használatot a folyamatos szükséghelyzeti engedéllyel oldják meg Magyarországon. Viszont miként lehet ezt olyan hatóanyaggal csinálni, aminek a fejlesztő nem tudta befejezni a dokumentációját, így nincs az EU pozitív listáján, vagyis nincs az EU tagországaiban érvényes engedélye. A talán legismertebb elektronikus növényvédő szer adatbázisban (https://sitem.herts.ac.uk/aeru/iupac/Reports/333.htm) azt olvashatjuk, hogy az EU-ban és az Egyesült Királyságban nincs engedélye. Miként lehet ilyen anyaggal nemzetközi kereskedelmet folytatni (a prospektus szerint a vevők: Kazahsztán, Oroszország, Azerbajdzsán, Üzbegisztán, Grúzia, Törökország, India, Egyiptom, Szíria, Marokkó, Kolumbia, Ecuador), hiszen mint EU tagországnak hazánkban sincs engedélye. A készítmény reklámjában integrált védelemre is ajánlják. Hogyan bírálhatják felül a hazai NÉBIH vezetői a EU növényvédő hatóanyagokkal kapcsolatos intézkedéseit, hiszen erre példa a Redentin rendületlen alkalmazása, vagy a neonikotinoidokkal folyatott bércsávázás is. Törvénykövető ez az üzleti magatartás? Ki ellenőrzi a NÉBIH igencsak anarchikus szükséghelyzeti engedélyeit?
2019. február 11: a növényvédelmi szükséghelyzetre való tekintettel kiadja maximum 6000 liter Flumite 200 [200 g/l diflovidazin] atkaölő permetezőszer magyarországi forgalomba hozatali és felhasználási engedélyét szőlő, alma, körte, őszibarack, nektarin, szilva, dió, szamóca, málna, szeder, köszméte, piros és fekete ribiszke, bodza, közterületi díszfa, díszcserje, díszfaiskola, csemetekert, hibridkukorica és szója kultúrájú területeken a területileg illetékes növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatalban (a továbbiakban: járási hivatal) történő termelői regisztrációval. A készítményt felhasználhatja és forgalmazhatja a KITE Zrt. [az Agro-Chemie tulajdonosa], Agrofor Zala Mezőgazdasági Kereskedelmi és Sz. Kft., FARMFORG Kft., Bagi Kft., Kertiker Kft., Tolnai Agrikémiai Egyesülés, Hőgyész Agrokémiai Egyesülés, 343 Kft., AGRO Multisector Kft., MEDOSZ Kft., ÁRUT-ADÓ Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., FARMMIX Kft., Agrokomplex Kft., Kovács Gazda Boltja Bt., Maróti Díszfaiskola Kft., OLIMA Kft., továbbá azok a termelők, akik regisztrációs kötelezettségeiknek eleget tettek. 2019. április 1-től 2019. július 30-ig terjedő időszakban.
Most éppen kicsit kezd változékonyabbá válni az időjárás errefelé. Mennyi idő alatt fejti ki a hatását a Flumite és melyik napszakban érdemes kijuttatni? Mennyire fontos szőlő esetében "tapadóanyag" alkalmazása? Úgy látom egy évben 1-szer lehet alkalmazni. Remélem beválik.
Szőlőt most kell permetezni atka ellen, 4-6 leveles állapotában.
A javasolt Flumite teljesen jó.
Ez egy hosszú hatástartamú transzlamináris szer (felszívódik, de nem felszívódó). Mondhatni környezetbarát, mert csak a kártevő atkákra hat.
A kifejlett atkákat nem öli meg, de terméketlenné teszi őket, így nem tudnak felszaporodni, bőven azon a mennyiségen belül maradnak, amit a ragadozó atkák elpusztítanak.
Az időben végzett kezelés (értsd most) egész évre megoldja az atkakérdést.
A Flumite-ot nem mindig lehet kapni, de ilyenkor tavasszal igen. Legalábbis az elmúlt években így volt, tavaszig eltűnik a boltokból.
Ha van atkád akor lemosó permetezésre Neviként használjál és 3-4 leveles állapotban Flumite 200-as atkaölőt esetleg Thiovital együtt mert a kén is kismértékben ritkítja az atkákat. A permetezőt meg mindig maximális fordulaton használom mert így sokal finomabb lesz a szemcseméret ami jobb felület takarást eredményez. A sokak által ajánlott vegesol szerintem igazából nem egy hatásos szer mindenből van egy kevés bene de a célzott kórokozók ellen nem hatásos.
Tudtok ajánlani valami jó atka tojás elleni szert?
Kora tavasszal lemosóztam Vegesol-lal, de valamit csak nem jól csinálhatok, mert ezek a dögök minden évben megjelennek. Vagyis gondolom, hogy azok lehetnek, mert élő atkát még soha nem láttam, csak a kártételét meg ezeket az apró tojásokat. Vegesol-on kívül Chorus+Mospilan-t kapott minden kb. 10 napja.
Csatolok pár fotót.
A megfelelő permetszeren túl mire kell figyelni a kijuttatáskor, annak érdekében, hogy hatásosabb legyen a technikám? Motoros háti permetezőt szoktam használni (alacsony fordulaton).
Egyébként egy kis szőlőlugasról van szó házikertben, nem nagy szám, de "gyakorolni" rajta éppen elég.🙄
Még egy kérdés (talán nem jó helyen): tudtok ajánlani olyan szőlőfajtát, amit nem annyira szeret az atka, vagy kevésbé érzékeny rá? Más kártevővel szinte alig találkozom itt nálunk, csak ezekkel, de ezekkel mindig küzdök.
Én már január körül is fújtam Championt ,sőt szerintem minden téli enyhülésnél ami 8-10 fokig felmegy és hetekig jósolják érdemes télen is permetezni ! Még így is a tavaszi fagyok miatt károsodtak a fák rügyei ,gondolom a hideg meleg váltások az alvó gombákat aktivizálták sok rügy lepergett ,moniliát is okozott nálam a szokatlan hideg időjárás pedig három Chorus is van a fákon . A megváltozott időjárás miatt megnőtt a téli permetezések jelentősége .
Ha csak egy kicsit is vissza olvasgatna láthatná miket írkálunk itt . Leszűrhetné melyik vegyszer mit ér ,és a megelőzésre fektetne hangsúlyt . Az Agroinformon is van mindig aktuális fertőzési előrejelzés is.
2008-2012 korul gyartott bontatlan permetszerek felhasznalhatok vajon? 3 ev szavatossag van rajuk irva, de nem szivesen dobom ki, ha nem muszaj. omite 57e, topas, flumite.
Hát elég nehéz a tafrinát kiirtani, ha fogékony a fajta és egyszer már megtelepedett. A gomba spóra (blastokonidium) formájában telel át a rügyek alapjánál, a rügylevelek között és a gallyak ill. vesszők repedéseiben. Ezek a spórák kedvezőtlen körülmények között (20C fölött és 4C alatt) vastagfalu kitartó spórává alakulnak át. Ezek a vastagfalú spórák évekig életképesek maradnak. Kedvező körülmények (nedvesség és +4 - +14 C között) ezek a spórák csíráznak és behatolnak az éppen növekedésnek induló levélkezdeményekbe. A behatolás után nem lehet ellenük védekezni.
Javasolt védekezési stratégia: ősszel amikor a levelek 80%-a lehullott réztartalmú készítménnyel lemosó permetezés. Tavasszal amikor a rügyek duzzadásnak indulnak ugyancsak rezes permetezés. Esetleg egy héttel később mégegyszer meg lehet ismételni. A virágzás alatt kontakt fungicid (nem réz) is segít, ha komoly a baj.
Az idei év elég bolond volt. Márciusban volt 18-20 C is, majd ismét -6C. Amikor meleg volt elkezdtek a rügyek duzzadni a gomba aktivizálódott és megkezdte a rügypikkelyek fertőzését. Később a hideg hatására a folyamat előről kezdődött. Tehát ha az első rügyduzzadáskor nem volt fungicid a fán akkor megindult a fertőzés, ami 2-3 héttel később megismétlődött. Szóval nagyon nehéz volt eltalálni a permetezés optimális időpontját. Az egyszeri RS permetezés biztos nem volt elég. Különbenis réz az igazán hatásos (bordói, Champion vagy rézoxiklorid).
De ez az egész lemosó permetezés csak kontakt szerekkel történik, mert fölszívódni ugye semmi se tudna. Ettöl kezdve gondolom, erösen korlátozott a hatása is.
Nem tudom. Én abszolut nem vagyok a biokertészet híve, én csalásnak tartom és sose hittem benne, hogy ez lehetséges. De azért igyekszem nem nyakló nélkül permetezni és föleg nem füt fát összekeverni, vagy több szert keverni, mint föltétlenül kell oszt majd legközelebb fölhasználni. Vannak betegségek, ami 100%-os biztonsággal minden évben megjelenik, ezek A Tafrina, az egres amerikai lisztarmata, az alma és a birsalma moniliája, a szilva érthetetlen lehullása. Ezek ellen szoktam preventiv védekezni, meg a sárgabarack és a meggy virágmoniliája ellen. A többit akkor, ha föllép.
A legföbb gondom, mint mondram az, hogy még soha nem sikerült megállapítanom, hogy egy permetezés hatásos volt-e, vagy épp amúgy se volt ott kórokozó, ha esetleg sikeres a védekezés.
Honnan veszem észre, ebben és bármilyen más esetben, hogy egy permetezés hatékony volt-e? Azt hiszem, ezt még soha nem sikerült megállapítanom. Azt mondod, a lisztharmat nem komoly ellenfél, pedig itt egyike a legkomolyabbaknak. Két évvel ezelött a szölö, az egres pedig rendszeresen esik 100%-ig áldozatául. Pedig nagyon korán észrevettem, és egyre gyakrabban, egyre komolyabb szerekkel permeteztem, többek között az általad univerzális hatásúként ajánlottakkal. Permetezés után mindig vártam és vártam, hogy hogyan fogom észrevenni, hogy valami változott, holott tudjuk, hogy növényeknél ugye az egyszer megbetegedett részek soha nem gyógyulnak meg. Aztán csak azt vettem észre, hogy nem hogy meg nem gyógyult, de meg sem állt a fertözés, hanem inkább rohamosan terjed. A Tafrinával se volt eddig sok szerencsém, legföljebb azokban az években, amikor nem volt amúgy se jelentös fertözés.
Igazából én is ma permeteztem Topas-sal az egrest.
A fiatal szemeken a szőrök szerintem még önmagukban nem biztos, hogy lisztharmatra utalnak, az fajtafüggő is lehet.
Nálam így nézett ki ma permetezés előtt:
Nagyjából biztosan állítható, hogy most nincs kedvező időjárás a lisztharmatra. Meleg párás időt szereti.
A felszívódó gombaölők nem "taglóznak", de leállítják a gomba szaporodását és működését. Ha időben elkaptad -és tényleg lisztharmatról van szó-, akkor a növény kinövi az eddigi kártételt.
"Az egyik összetevő a piraklostrobin. Ez több kultúrában (gyümölcsökben is) és növényvédőszerben használt gombaölőszer, erős lisztharmat elleni hatással."
A mondatot nem fejezted be: " rendelkezett korábban, míg a felelőtlen szerhasználat miatt ki nem alakult ellene a rezisztencia. Ezért ma már hatása önmagában nem feltétlen elegendő, célszerű kiegészíteni egyéb készítménnyel pl kén".
