Erre még emlékszem a suliból. De pl. ez is meg a frekvenciavisszaverődés is nem más, mint egy fény, ami másképpen verődik valahonnan vissza, és ezért megváltozik a frekvenciája, és a szinezete.
Mert a kéknek is más a frekvenciája, mint a fehér fénynek, ha jól tudom. Tehát ez azt jelenti, hogy ez csak egy része a fehér fénynek. A piros fény, ami jön a bolygókról, az nem csak egy része a fénynek, amit az kibocsát magából?
Ha úgy van, hogy minél távolabbról jön egy fény, annál alacsonyabb a frekvencia, akkor a két jelenség tulajdonképpen ugyanaz, csak más nevet adtunk neki. Tévedek?
A frekvenciaeltolodas (Doppler effektus)ezesetben ugy jelenkezik, hogy a kemiai elemek abszorbcios vonalai a szinkepben nem a "normalis" helyukon vannak, hanem ahhoz kepest eltolodva. Mindanyian egyforman. Ettol meg az egitest szine nem lesz sem kekebb, sem vorosebb...
Es nem a muszerekben van a hiba...:)
Ugyanaz a muszer foldi (tehat hozza kepest nem mozgo) forras eseten nem mutat eltolodast.
Csak részben van igazad, de azt feltételnül elismerem. Valóban nem a fénynyomást méri, de a mechanizmusa más, mint amit te leírtál: , keresd a "radiometer" szót.
Mentségemre szolgáljon, hogy eredetileg még Maxwell is elfogadta a fénynyomást, mint magyarázatot. Mentségedre szolgájon, hogy a ref. szerint a te magyarázatodat gyakran adják meg még ma is tévesen a jelenség okának. A ref. leírja a valódi okot: a melegebb oldalról gáz áramlik át a lapátok szélénél a hidegebb oldalra, és ez okozza a forgást.
További mentség (nekem :-), hogy pl. is a radiométert adja meg, mint a fénynyomás mérésének eszközét.
A lényeg, hogy valóban tévedtem, NEM így mérik a fénynyomást :-)
A víz és az ég sem kék, csak annak látszik, mert ezek a közegek bizonyos tulajdonságaik miatt a kompozit fény kék spektrumát törik, tehát nincs eltolódva a hullámhossz. A jobb LCD-s kivetítőkben is olyan prizmákat használnak, amelyek csak a piros/kék/zöld színnek megfelelő hullámhosszú fényt verik vissza, a többit átengedik. Képzelj el egy tükröt ami ha rávilágítasz fehér fénnyel, a visszavert fény piros lesz, ez nem azt jelenti, hogy "átszínezte" hanem csak a pirosat verte vissza, míg a többit elnyelte.
soltika úgy tudja hogy /nem éppen matematikailag/ de lényegileg már nagyon régen levezette Einstein előtt egy pali aki aztat mondta :" adj egy biztos pontot a Világban ,és én az egészet kiforgatom belőle"
soltika/nem világkiforgatásoskedvű/ + Finci kutya, biztos pont
Ps.:
ez nem éppen az Einsteini relativitás elmélet/amit mostanság néhányan cáfolnak /
Nem akarok vitatkozni, de még lehetséges, hogy nem egészen pontos a mérőmüszerünk.....???
Esetleg torzit ilyen távolságról, mint pl. a távcsövön is csak egy bizonyos távolságra látsz tisztán, aztán elmosódik.
Szerintem lehet a jelenség a megfigyelési eszközben, nem a megfigyelt jelenségben.
Mellesleg a Föld is kéknek látszik az ürből, mégsem vagyunk kékek...
A túl sok minden alatt azt ertem, hogy akarmilyen tavoli galaxist szemelnek ki, bazi nagy voroseltolodasa van.
Ennek pedig egyetlen magyarazata a Doppler effektus. Keves olyan dolog van amiben ennyire biztosak lehetunk...
Sokkal többet nem is fogunk tudni, hiszen ahhoz pontos adatok kellenének és az univerzumunk túl nagy és túl összetett rendszer ahhoz, hogy meg tudjuk mondani mi volt, vagy lesz xxxxxxx év múlva.
Bonyolult rendszernek itt van a Föld időjárása ami összehasonlíthatatlanul egyszerűbb rendszer, mégis csak saccolgatjuk a másnapi időjárást.
A két kerék együtt forog a méréskor, ezért "fedés" csak az áthaladó fény miatt van: ha a fény végtelen sebességgel terjedne, mindig átlátnánk a fogak között.
Dobj át egy kavicsot egy mozgó szekér két hátsó kerekén. Ha nem sikerül (a túlsó keréken a küllőről visszapatan), dobd "erősebben", azaz gyorsabban, akkor lehet, hogy pont átmegy. Ezzel megmérheted a kavics haladási sebességét, ha a többi adatot ismered.
Ha fordulatszámot adsz meg, nem függ a fogak méretétől. A küllőnek is minden pontja azonos idő alatt fordul körbe a kerékben. Ha kerületi sebességet adsz meg, meg kell adni vagy a fogak osztását, vagy a kerék sugarát.
Szekerkerek tema:
Ott egyszeruen arrol van szo, hogy a felvevogep egymast koveto expozicioinal mindig egy kicsival visszabb latsz egy kullot ahhoz kepest, mint ahol az elobb egy masik kullo volt. S mivel mind egyformak, ez latszolagos visszafele forgast jelent. Semmi koze a fenysebesseghez.
Senki sem mondta, hogy nem loytoghet ide-oda a vilag! Csak az hangzott el, hogy a voroseltolodasbol arra lehet kovetkeztetni, hogy jelenleg tagul.
Ezt tul sok dolog tamasztja ala ahhoz, hogy ertelme lenne megkerdojelezni. Az mas kerdes, hogy a jovoben mi lesz. Ha eleg sok sotet anyag van az urben, akkor ez az expanzio megfordulhat, es jon a nagy osszeomlas... Aztan ki tudja? Apaly-dagaly? A tudomany pedig eleg ovatos, hidd el. Ellentetben az altudomannyal...:)
AndreWWW, baratom, eszemben sincs kotekedni. Ez nem politikai forum;)
A legures ter kifejezest termeszetesen a vakuum szinonimajakent hasznaltam.
Mindazonaltal amit a kozismert forgorol irtam (minden szertarban van ilyen), az all.
Szerintem a mai tudomány ott csinálja a hibát, hogy szerez egy mákszemnyi információt, és abból messzemenőkig következtet.
Pl. ha én hangya lennék, és mászok a földön, és éppen felfelé visz az utam, tehát mögötte nem látok semmit, akkor arra a következtetésre juthatok, hogy a föld meredeken felfelé vezet. Tehát fogalmam sincs róla, hogy vannak dimbek, dombok, vagy hogy esetleg az egész óriási nagy, és gömbölyü.
Mi szerintem ilyen kis hangyák vagyunk, csa mindenképpen szeretnénk tudni mindent, és most pl. kitalálták, hogy a világmindenség megy szétfele.
Még ha kicsit megy is szétfele, ez nem jelenti azt, hogy ez nem lehet egy bizonyos hullámzás része, hogy hol kitágul, hol összemegy, stb.
Ha én pl. állok a tengerparton, mikor jön ki a dagály, akkor sem következtetek, hogy holnapra az egész város el lesz öntve vizzel, mert tudom, hogy még ma este vissza fog menn a viz.
Vöröseltolódás: nanana, az nem úgy van. Nem vörösnek látunk valamit, hanem... nem tudom, bele szabad-e menni, mert újabb értetlenség várható :-)
Szóval a messzi galaxisokról érkező fényt egy prizmával felbontva azt tapasztalod, hogy a spektrumban az egyes anyagokra jellemző ú.n. elnyelési vonalak nem ott vannak, ahol lenniük kell, hanem odébb: minél messzebbről jön a fény, annál inkább a vörös felé csúsznak a vonalak. Ez csak attól lehet, hogy a galaxisok távolodnak, éspedig minél messzebb van valamelyik, annál gyorsabban távolodik. Bármilyen irányban egyformán.
Buzgo Mocsing:
Beloknek teged egy hosszu folyosora, es azt mondjak, menj el a tulso vegeig, aztan gyere vissza, minderre tiz masodperced van, utana becsukjak az ajtot. Letelik a tiz masodperc, ajto bezar, es nem jottel at a likon. Szerinted ebbol nem a te sebbessegedre nezve lehet kovetkezteteseket levonni? :)
Ha már kötekedünk:
Légüres tér létezik minden olyan helyen ahol nincs levegő!
A tökéletes vákummal már más a helyzet, az tudomásunk szerint tényleg nem létezhet, mert a világűrben nincs túl sok esély rá, mi pedig soha nem fogunk tudni előállítani, mivel azt csak zárt térben lehetne aminek a faláról "párologna" az anyag.
Nem nagyon... Jellegzetes színképe van minden napnak. A távoliaknak is olyan alakú, mint a hazainak; csak épp a csúcsok kicsit máshol vannak, a vörös irányába.
Ha egy kék szűrőt teszel elé, akkor is.
Vöröset pedig csak akkor láthatnánk, ha kiderülne, hogy elfogyott a sör. Szerencsére erről nincs szó... :)
Újlaki
Éppen ezt mondom. Ugyanaz az effektus.
Biztos, hogy ebből a fény sebességére tudunk következtetni, és nem arra, hogy mikor fedi egymást két kép, vagy mikor tolódik el a fedés???? Én ebben nem látok semmi fénysebességet.
Függ a dolog még a fogaskerék fogainak a szélességétől.
Buzgó Mócsing: "Ez nem ugyanaz az effektus...?" - csak rokona. A filmben is két "fogaskerék" van, az egyik a kocsikerék (csak fogak helyett küllőkkel), a másik a filmszalag (fogak helyett képkockákkal). És nem együtt forognak, épp ez okozza, hogy a filmen a kerék vagy áll, vagy előre forog, vagy hátra, hol gyorsan, hol lassan.
AndreWWW:
Legures ter nem letezik. A vilagur sem tokeletesen ures, mi itt a Foldon pedig meg ezt sem tudjuk megkozeliteni. Az altalunk eloallithato "legures ter" minden literjeben sokmilliard molekula hancurozik. Az aranyfust konnyu kis porteka, nem kell tul nagy impulzus ahhoz, hogy megmoccanjon, ehhez eleg ez a gyer zapor is...
A fenynyomast kimutatni azert nem ilyen egyszeru. Azt eloszor csak Lebegyevnek sikerult 1900-ban, torzios ingaval.
Egyebkent letezeset ekesen mutatjak az ustokosok a csovajukkal.
Te
