A 205/55 R16-os kerék a Corollámon elvileg 63,19cm átmérőjű, az nincs nagyon messze az említett 70cm-től - viszont a verda 1,2 tonna. 3,43m/s2 gyorsulás esetén a 0-ról 100-ra gyorsítás (27,77m/s) 8,096sec, durván 8sec. Legyen 9. Ez jobb, mint amit az 1,4-es mocim tud...
Durva anyagmennyiség-felhasználás. Ha a kerékpárok agymotorjából indulok ki, abból az anyagmennyiségből nagyobb fordulaton, azonos áramerősséggel nagyobb teljesítmény hozható ki.
1 tonnás gép, amibe beszerelnek 2 ilyet, és bekapcsolják, akkor az 0.7 G-vel gyorsít ha jól számolom. Vagyis gyorsítana, ha 35 centis kerekei lennének :)
1200Nm egy 35 centi átmérőjű kerék kerületén 3429N erőt fejt ki, ez kb 1méteres kerületet jelent, amire 2centinként 1 mágnessel számolva 50 mágnes fér el, mágnesenként 68,6N jön ki 1 mágnesre, ami kb 7 kg tömeg súlyának felel meg...
Tech-mobile.hu: "LiFePO4 akkupakkra a garancia 1 év a vásárlás dátumától számítva. Akkor élhet a garanciális szolgáltatásunkkal, ha a megfelelő töltővel teljesen (100%) feltöltött lítium akkupakk 1,5CA kisütő árammal statikus ohmos terheléssel terhelve a nominális kapacitásának a 70%-át szolgáltatja."
Ez állandómágneses. Nincs Back EMF ami a forgórészről visszahatna. A gerjesztőáram majdnem teljes egészében a nyomatékra dolgozik. Lehet hogy nem teljesen jól számoltam, de én úgy számoltam, hogy tudtam minek kell kijönni :o), mert a motor meg lett mérve terhelés alatt, megvan a nyomatéka, az áramfelvétele, tudok minden geometriát (itt van nálam a motor), a mágnesekről is találtam adatlapot, csak a lemezanyagról nem nagyon találtam semmit. Most azt csinálom csak, hogy át kell tervezni egy kicsit az egészet gépészetileg és csak ki akartam számolni elektromosan hogy hogyan méretezhették. Úgy csinálom, ahogyan a tankönyvekben van. Amit tegnap írtam, csak a diagramok alapján ment, lehet hogy túloztam. Viszont az tényleg szívás kiszámolni az indukciót a pólusokban, meg a hornyokban meg a légrésben stb pedig régen szerintem kézzel végigszámolták az egészet. Erről az én motoromról készült szimuláció is a mágneskörről illetve egy másik is ami azt figyeli hogy nehogy túlgerjesszük az armatúrát és lemágneseződjenek a forgórészmágnesek. Ha érdekel, meg tudom mutatni a szimuláció eredményét. Csak gyere haza... :o) Én is külföldön vagyok pár napot minden héten.
Akkor is soknak tartom. Nem hiszem, hogy ekkora teljesítményre és nyomatékra van szükség ahhoz, hogy egy élhető villanyverda legyen. A Tesla Roadster 288 LE-vel (215kW) és 273 lb-ft (370 Nm) nyomatékkal egy sport verda. Váltó nincs benne. Overall Final Drive: 8.28:1. Gondolom akkor 370*8,28=3063Nm a keréktengelyen.
...végülis így nézve már nem is akkora nagy az a 2*1200Nm-es nyomaték...
Nah, jól levezettem magamnak, amit végülis már ti is leírtatok... :) :) :)
(igaz nem túl gyakran, de ha az útviszonyok megengedik és a táblák is akkor olyan jó)
És pont a folyamatosság lenne a lényeg, hogy ne csak gyorsulás legyen, hanem ha már egyszer ráálltam a pályára és lehet menni akkor ne csak 5-6km-en keresztül lehessen menni, hanem 100-150km-en keresztül.
Valóban. Nem figyeltem. Jó a kapott értéked. Szóval vagy mammut kerékagymotorok, vagy áttétel a megoldás. Vagy a kerék átmérőjének változtatása. Sokágú "kerék", teleszkópos lábak,hidraulika változtatja a "kerékátmérőt".
1. azert kell a durva nyomatek, hogy ne kelljen valto.
2. a nagy teljesitmeny nem a vegsebesseghez kell. senki nem akar 200-al folyamatosan autozni. raadasul hiaba annyi a max teljesitmenye, az akku meg a hutes sem birna ha azt orakig folyamatosan kellene tolni. a teljesitmeny a gyorsulashoz kell.
Nono. A kamion a főtengelyen adja le azt a nyomatékot, amit a váltó megtöbbszöröz. Akerékegymotoros elektrikká' pedig a keréken. Lada 1-es fokozata 3,75, difi 4,1-es. Keréktengelyen lesz a főtengely nyomatékának 15,375-szerese.
Most épp távolkeleten vagyok, ha hazamentem majd beszkennelek egy görbét.
Az áramszámításod nem korrekt. Csak a mágnesezőáramot számoltad, abból meg nem lesz nyomaték. Úgy kellene elindulnod, hogy pl egy adott nyomaték eléréséhez mikor kell a legkisebb áram, illetve mikor keletkezik a legkisebb veszteség a tekercsekben. Nagy vonalakban ez úgy működik, hogy van két áram összetevőd az egyik a mágnesezőáram a másik pedig az áramnak az a része, amelyik a nyomatékkal arányos. Pl egyenáramú motor esetén a gerjesztőáram és az armatúraáram. A nyomaték a fluxus és az armatúraáram szorzata. A fluxus pedig arányos az indukcióval ami függ a gerjesztőáramtól de ez ugye nem lineáris. Lehet, hogy mondjuk 1,8T-hoz négyszer akkora áram kell mint 1.3T-hoz, de egy adott nyomaték eléréséhez egyik esetben pl 1A gerjesztőáram és 180A armatúraáram kell, a másik esetben pedig 4A gerjesztőáram és 130A armatúraáram. Szerinted melyik a kedvezőbb?
(A helyes válasz az, hogy mindez a gerjesztőtekercs és az armatúra tekercs ellenállásától függ)
Amúgy elvileg ha 3 tonna a verda, kaki az áramvonalassága (0,35 cw) és úgy 240kW a moci benne, akkor sík terepen a végsebesség 292km/h. 2 tonna és 0,3 cw esetén meg 315km/h. Szóval nem értem, hogy minek 2x120kW... Vagy csak én vagyok hülye?
"...Katalógusban van ilyen görbe...." hardcopy van vagy tudsz linket?
"...Nyugodtan menj el 1.7-1,8T-ig!..." 1.8T-nál már a rel.permeabilitás csak 120. Itt már 12000 A/m körüli térerősséget kell csinálni --> aránytalanul nagy gerjesztés kell. 1.35T-nál a rel.perm kb 2700, azaz 400A/m körüli térerősség kell. Igaz hogy 30%-kal kisebb a nyomaték, de kb 25-ször kisebb áramerősség kell ugyanolyan tekercsgeometria mellett. Mindegy, csak ellenőrző számítást akartam csinálni. A motor már rég készen van és jól megy!
Néha nem várt helyekről kap az ember érdekes infókat. Most néztem "A Széf" című Balázs által vezetett izémizét és ott derült ki (legalábbis számomra), hogy az első 100km/h fölötti sebesség rekordot 1899-ben érték el és egy elektromos verdával. :)
