Mivel a helyesírás összetétel-fogalma alapvetően formális, a baromfi egyértelműen összetétel. Ezt igazolják az OH. baromfi szócikkének következő tételei is: baromfi-feldolgozás, baromfi-kereskedés, baromfi-kereskedő, baromfi-kiállítás.
Vagyis a baromfi (világfi, egyházfi) összetett szónak számít? A "fi" tekinthető összetétel önálló tagjának? Vagy nem is kell külön "fi"-t keresnem, hanem egyszerűen a "fiú" is megfelel? világ|fi -> play|boy? :)
> Szeretném megkérdezni, hogy miért írjuk egybe a rétisast, illetve ha ezt egybeírjuk, miért írjuk külön a parlagi sast?
Azért, mert különböznek a sas, ill. rétisas nemi nevek. A sas kb. megfelel az Aquila génusznak, a rétisas pedig a Heliaeëtusnak. Ilyenformán a rétisas ’Heliaeëtus albicilla’, mint fajnév csak a közönséges rétisas teljes alak rövidülése. A dologra az világít rá, hogyha tágabb kitekintést veszünk, akkor van fehérfejű rétisas ’Heliaeëtus leucocephalus’, de nincs olyan (faji szintű) parlagi sas, amelynek további jelzője lenne.
Ezt bizony nem tanultad jól. A nyelv szónak több jelentése van, ebből adódik, hogy az angol nyelv szókapcsolat is több dolgot jelenthet. A különírás és az egybeírás közti választás elben csak akkor különíthet el jelentéseket, ha ugyanazon elemek más viszonyba kerülését érzékelteti. Jelen esetben viszon különféle elemek egyazon viszonyáról van szó. NB. Mivel az angol nyelv szókapcsolatnak sokkal hétköznapibb jelentése az ’English language”, mint az ’English tongue’, igen fura lenne, ha épp a bevettebb jelentéshez társulna bonyolultabb írásmód, tehát ha lenne distinkció, annak is fordítva kellene lennie.
A neten helyesírási szótárról nem tudok. Szabályzat van: http://mek.oszk.hu/01500/01547/ ; illetve vannak szabad forráskódú helyesírás-ellenőrző programok, amelyek szójegyzéke – habár nem emberi, hanem gépi felhasználóra van optimalizálva – bizonyos mértékig használható információval szolgál: http://hunspell.sourceforge.net/ , http://magyarispell.sourceforge.net/ .
upsz, elolvastam újra a választ. nekem azt tanították, hogy az angol nyelv így külön mást jelentene, a testrészt és annak hovatartozását, ezért egybe kell írni így: angolnyelv, idegennyelv, németnyelv stb. tudatosan így is használom. mégsem jól tanultam???
Kezdjük a végéről! Az angol nyelv oktatása rendes szókapcsolat, három szóba is írjuk, hiszen nincs okunk semmiféle egybeírásra. Ha ebből a birtokviszonyból jelöletlen összetételt akarunk gyártani, akkor az előtag az angol nyelv lesz, az utótag pedig az oktatás. Igen ám, de ha egy összetétel előtagja szókapcsolat, az gondot okozhat, erre ad (vitatható, de jelenleg egyedül szabályos) megoldást az ún. második mozgószabály. A szerint ilyenkor a különírt előtagot alkalmilag egybeírjuk, és ahhoz kötőjellel kapcsoljuk az utótagot, tehát: angolnyelv-oktatás a helyes válasz. De Angilában is oktatnak mindenféle nyelvet, ha ezekről akarunk beszélni, akkor az angol nyelvoktatás írásmód lesz a célra vezető
Ahogy rumci megadta az üzembehelyezési okmány két szó, hiszen melléknév és főnév egyszerű jelzői kapcsolatáról van szó. A naracssárga jelzőt sem írjuk össze a jelzett szóval.
Az üzembehelyezési egyébként is egy szó. A főszabály úgy szó, hogyha egy többszavas szókapcsolathoz egynél több képző járul, akkor egybeíródik (egy képző esetén még nem). Hagyományos kivétel persze lehet, de a kivétel itt leginkább csak ott van, hogy már az egyképzős származékot is egybeírjuk. Tehát üzembe helyez alapkifejezés + 1. képző: -és > üzembe helyezés + 2. képző: -i > üzembehelyezési.
(Vö. szabályzat: "137. Egyetlen képzőnek különírt szókapcsolatokhoz járulása nagyobbrészt nem teszi a kapcsolatot egybeírandóvá; képzők halmozódása azonban már egybeírást von maga után: egymás mellett és egymás melletti, de egymásmellettiség; hasonlóképpen: egymásutániság, egyenlőoldalúság, megnemtámadási (szerződés), elnemkötelezettség, szeretetreméltóság stb. Alapformájukban különírt kapcsolatok egybeírását eredményezi a felsőfoknak összefoglaló jelezése is az ilyenekben: szívhez szóló és szívhez szólóbb, de: legszívhezszólóbb; hasonlóképpen: legharcrakészebb, leghasznothajtóbb stb.")
---
A kitérőalkatrész-csere azonban más, ott úgy járul a csere a kitérő alkatrész szókapcsolathoz, hogy ez utóbbi nem melléknév (de mégcsak nem is főnévi jelző, mint a gyekmek király = 'király, aki [egyben] gyermek'). Ígyhát összetett szó lesz az eredmény, vagyis a csere nem önálló szó marad, hanem utótag. Ezért kell alkalmazni mozgószabályt (a 139. paragrafust).
Azt én sem értem, de rumcival ellentétben én úgy vélem, hogy ez a megjegyzés azt a félelmet tükrözi, hogy lassan nem mi fogunk a németeken a Hottentottenstottertroddelmutterattentäter... örvén röhögni, hanem ők rajtunk a szavattyúnélkülihiganygőzegyenriányítógyártás... kapcsán.
Szabályzat: "139. b) Ha egy különírt szókapcsolat (pl. hajlított bútor) olyan utótagot kap (pl. gyár), amely az egészhez járul, az egyébként különírandó előrészt az új alakulatban egybeírjuk, és ehhez az utótagot (a szótagszámtól függetlenül) kötőjellel kapcsoljuk: hajlítottbútor-gyár. Hasonló esetek: hideg víz, de: hidegvíz-csap; házi feladat, de: házifeladat-készítés; légi fénykép, de: légifénykép-montázs; szabad vezeték, de: szabadvezeték-hálózat; stb. – Ritkábban ugyan, de előtag is járulhat szókapcsolathoz: házi feladat, de: számtan-házifeladat; stb."
De ezután megjegyzi: "A szabályt csak akkor alkalmazzuk, ha értelmetlenséget kerülünk el vele. Ha szószaporítás nélkül lehetséges, éljünk inkább szerkezetes megoldással: lőtt vadak, lőtt vadak árusítása (nem lőttvad-árusítás), hőre lágyuló műanyagok feldolgozása (nem: hőrelágyulóműanyag-feldolgozás) stb."
Ez utóbbi megfontolását neked is ajánlom: nem lehetne inkább: autós navigációs rendszer összeállítása?
autós navigációs rendszer összeállítás autósnavigációsrendszer-összeállítás autósnavigációs-rendszer összeállítás stb. Várom az ötleteket, tanácstalan vagyok! UVP
Külön van a játék.
Játékasztal: amin játszanak (kártya-, rulett- stb. aszatal). Játék asztal: a babaházba való kis asztal. Érződik, hogy eléggé a határon van a dolog. A játék ólomkatonát senkinek nem jutna eszébe egybeírni. (A játékmackó stb. gyakori alakokra esetleg rá lehetne erőltetni a hagyomány alapján való egybeírást, de csak megbolondítanánk a rendszert.)
Egyébként ugyanilyen az ajándék szó is: az ajándéktárgy olyan tárgy, mely ált. ajándékozásra való. Az ajándék tárgy olyan tárgy, melyet ajándékba kapunk. (Lehet, hogy ajándéktárgyat kaptunk – nem túl személyes ajándék.) Pont uez a helyzet a könyvvel is. Az ajándékcsomag nem csak simán ajándékba kapott csomag, hanem olyan cs., amely ajándéko(ka)t tartalmaz – ezért van egybe. Viszont istenigazából nem értem, hogy az ajándékműsor miért íratik egybe: a műsor maga az ajándék.
Nem igazán értem a jutalomdíj, -könyv, -út stb. egybeírását: a díj stb. jutalom, mert jutalmul kapják. Nem tudom elképzelni, hogy a jutalom képeskönyv egy szó lenne.
Még a fórum elején felvetődött a papír+zseb+kendő problémája. A szabály egyértelmű, de csak akkor, ha tudjuk, hogy a zsebkendő zsebkendő-e vagy zseb+kendő.
(Bár nem vagyok se rumci, se phls, se LvT.) A harmadik verzió élból kieseik, a hazai származás(ú) közönséges jelzős szerkezet (egyszer képezve). Az importakármik meg egytől egyig egybeíródnak (az export, import az istennek se akar melléknév lenni, noha), többnyire jelentéstömörítésnek elemezve (AkH. 128.), bár az importszármazást tudnám jelöletlen határozós szerkezetnek (importból származás) értelmezni (125.b). Vagyis
hazai vagy importszármazású.
Amiből persze nem derül ki, hogy (hazai származású) + (importszármazású), vagy (hazai) + (importszármazású). (Btw. nem fölösleges itten a származású?)
Köszi a hozzászólásokat, de engem csak elbizonytalanít a sok példa. Az "árfolyamnyereség jellege bevétel" az én fülemnek eléggé sántít. A tevékenység jellege meg eseti bevétel? Ez végképp rossznak tűnik. Nekem phls megközelítése a probléma megoldására is teljesen új (egyszerű halandóként mostanában szeretném kicsit igényesebbé tenni a nyelvhasználatomat), viszont ha jól értem, akkor az én fülem szerint mégiscsak egybe kellene írnom az esetibevétel-jelleget? (A szememnek meg ez a furább...)
Más: hazai vagy import származású hazai vagy importszármazású hazai- vagy importszármazású zöldség?
És miért? (Sokat segítene, ha MHSz szabályok sorszámára tudnátok hivatkozni.)
