Keresés

Részletes keresés

Törölt nick Creative Commons License 1999.06.01 0 0 119
Az aranyfóliát kétlem hogy meghatná egy mágneses mező.
Törölt nick Creative Commons License 1999.06.01 0 0 118
Bocs, mindkét linket elrontottam:

http://physics.hallym.ac.kr/reference/physicist/maxwell/maxall.html

és

http://science.mlc.vic.edu.au/physics/intranet/lightmat.html

Törölt nick Creative Commons License 1999.06.01 0 0 117
ne mar
_van_ olyan jelenseg, amit fennyomasnak hivnak
de az eddigi peldak eseteben ramutattunk, hogy _nem_ a fennyomas okozza oket
kertem egy valodi peldat , ennyi

Törölt nick Creative Commons License 1999.06.01 0 0 116
Azok az aprók talán igen. De egy nagy arra hajlamos,hogy inkább kikerüljön egy nagy égitestet.

Ott van pl. az ürhajó. Nem csinál mást, mint zuhan a föld körül, de semmiképp nem esne le, ha nem akarnának vele leszállni, hanem csak ott lézengene az örökkévalóságig...
Nem? Szerintem a légüres térben a testek taszitják egymást, mintha minél nagyobb területen akarnának elszóródni.

Törölt nick Creative Commons License 1999.06.01 0 0 115
Ahhoz, hogy a fénynek nyomása legyen, előbb meg kellene álltani, összegyűjteni egy értelmes tömeget és valamilyen alakra "gyúrni", mivel a nyomás= nyomóerő(súly)/felület.
Törölt nick Creative Commons License 1999.06.01 0 0 114
"a világür úgy van megszerkesztve, hogy minden megvan a maga helyén"

Hmmm... Igen, pl. a Földbe becsapódó meteoritnak a földben a helye.

Én egyébként sose nézek be a jobbkezes utcába, mert a város úgy van megszerkesztve, hogy minden megvan a maga helyén. Az a sok ütközés, az mind a filmesek műve.

Törölt nick Creative Commons License 1999.06.01 0 0 113
Kb. olyan mint a szél, de ne ezen vitatkozzunk.

Nem lehet mágnesesség ami a fóliát forgatja?

Törölt nick Creative Commons License 1999.06.01 0 0 112
Van egy másik dolog, amivel nem értek egyet.
Állandóan arról beszélnek, hogy a földbe becsapódhat egy másik bolygó, vagy üstökös, esetleg óriás meteor.

Szerintem ez nem lehetséges, mert a világür úgy van megszerkesztve, hogy minden megvan a maga helyén. Mint pl. mágneseket teszek az asztalra, úgy hogy egymást taszitsák, azok sem fognak soha egymásba ütközni.
Van valami, ami egyensúlyban tartja az egészet, és szerintem az egész csak vak lárma.

Persze az igazságról nem lehetne könyveket irni, meg filmekkel ijesztgetni a polgárt:)))

Törölt nick Creative Commons License 1999.06.01 0 0 111
jojo aprosag, de hat engem erdekel
mondjal egy jelenseget amit telleg a fenynyomas okoz
Törölt nick Creative Commons License 1999.06.01 0 0 110
Inkább fújja (részecskék ütköznek), de váltsunk már témát mert lassan kihül az univerzumunk, mi meg ilyen apróságon vagyunk fennakadva! :)))
Törölt nick Creative Commons License 1999.06.01 0 0 109
Elnézést, most látom, hogy fogaskerékről volt szó:((
Nekem fogalomzavaraim vannak és egész idő alatt két kereket képzeltem el.

Innen a félreértés....(fénysebesség mérése)

Törölt nick Creative Commons License 1999.06.01 0 0 108
namost ha ez ket dolog
akkor az ustokos csovajat is lehet hogy a napszel nyomja es nem a fennyomas
Törölt nick Creative Commons License 1999.06.01 0 0 107
Kb. olyan mint a szél, de ne ezen vitatkozzunk.
Törölt nick Creative Commons License 1999.06.01 0 0 106
Pl:
ha egy FF tévén csökkented a fényerőt, akkor eltoltad a fekete irányába és egy kicsit sötétebb lesz a kép, de az nem ugyanaz, mintha "egyszínű" 40%os szürke lenne a képernyő.
Törölt nick Creative Commons License 1999.06.01 0 0 105
bocs, nem vagyok csillagasz, de a
napszel szerintem korpuszkularis aramlas, nyilvan van "nyomasa"
fennyomas elektromagneses sugarzas altal okozott jelenseg
Törölt nick Creative Commons License 1999.06.01 0 0 104
Én nem nevezném nyomásnak, mert a nyomás az egy statikus jelenség, míg itt sokkal inkább egy dinamikud kölcsönhatásról van szó, történetesen ütközésről. Különben mindegy, lényeg, hogy ugyanarra gondoljunk.
Törölt nick Creative Commons License 1999.06.01 0 0 103
Bocs, de honnan lehet látni a különbséget?
Törölt nick Creative Commons License 1999.06.01 0 0 102
Nem piros fény érkezik a távoli csillagoktól, hanem a teljes színspektrum, csak eltolva.
Törölt nick Creative Commons License 1999.06.01 0 0 101
bocs
de a napszel azonos a fenynyomassal?
Törölt nick Creative Commons License 1999.06.01 0 0 100
En is igy gondoltam... ;)
A konkret egitest sugarzasanak spektralis eloszlasatol fugg...
Törölt nick Creative Commons License 1999.06.01 0 0 99
Nem mondtad rosszul, az oroszok küldtek is fel müholdat egy hatalmas "vitorlával" nagyon vékony fóliát feszített ki az űrben kb. mint egy szélmalom, és a Nap felé fordulva a "napszél" hatására el kezdett lassan forogni. Azért nem használják, mert roppant sérülékeny és elenyésző energiát termel.
Törölt nick Creative Commons License 1999.06.01 0 0 98
valszeg a konkret vonalaktol fugg
pl. lehet kekebb is, ha nagyon intenziv UV vonalak legyonnek lathatoba
Törölt nick Creative Commons License 1999.06.01 0 0 97
Bubu: Nem lesz az...:)
Miert lenne?
Törölt nick Creative Commons License 1999.06.01 0 0 96
Utananeztem, igazad van...
Kosz. :)
Törölt nick Creative Commons License 1999.06.01 0 0 95
vorosebb lesz ;-)
Törölt nick Creative Commons License 1999.06.01 0 0 94
Erre még emlékszem a suliból. De pl. ez is meg a frekvenciavisszaverődés is nem más, mint egy fény, ami másképpen verődik valahonnan vissza, és ezért megváltozik a frekvenciája, és a szinezete.

Mert a kéknek is más a frekvenciája, mint a fehér fénynek, ha jól tudom. Tehát ez azt jelenti, hogy ez csak egy része a fehér fénynek. A piros fény, ami jön a bolygókról, az nem csak egy része a fénynek, amit az kibocsát magából?

Ha úgy van, hogy minél távolabbról jön egy fény, annál alacsonyabb a frekvencia, akkor a két jelenség tulajdonképpen ugyanaz, csak más nevet adtunk neki. Tévedek?

Törölt nick Creative Commons License 1999.06.01 0 0 93
A frekvenciaeltolodas (Doppler effektus)ezesetben ugy jelenkezik, hogy a kemiai elemek abszorbcios vonalai a szinkepben nem a "normalis" helyukon vannak, hanem ahhoz kepest eltolodva. Mindanyian egyforman. Ettol meg az egitest szine nem lesz sem kekebb, sem vorosebb...
Es nem a muszerekben van a hiba...:)
Ugyanaz a muszer foldi (tehat hozza kepest nem mozgo) forras eseten nem mutat eltolodast.
Törölt nick Creative Commons License 1999.06.01 0 0 92
teja, fénynyomás, radiométer:

Csak részben van igazad, de azt feltételnül elismerem. Valóban nem a fénynyomást méri, de a mechanizmusa más, mint amit te leírtál: , keresd a "radiometer" szót.

Mentségemre szolgáljon, hogy eredetileg még Maxwell is elfogadta a fénynyomást, mint magyarázatot. Mentségedre szolgájon, hogy a ref. szerint a te magyarázatodat gyakran adják meg még ma is tévesen a jelenség okának. A ref. leírja a valódi okot: a melegebb oldalról gáz áramlik át a lapátok szélénél a hidegebb oldalra, és ez okozza a forgást.

További mentség (nekem :-), hogy pl. is a radiométert adja meg, mint a fénynyomás mérésének eszközét.

A lényeg, hogy valóban tévedtem, NEM így mérik a fénynyomást :-)

Törölt nick Creative Commons License 1999.06.01 0 0 91
A víz és az ég sem kék, csak annak látszik, mert ezek a közegek bizonyos tulajdonságaik miatt a kompozit fény kék spektrumát törik, tehát nincs eltolódva a hullámhossz. A jobb LCD-s kivetítőkben is olyan prizmákat használnak, amelyek csak a piros/kék/zöld színnek megfelelő hullámhosszú fényt verik vissza, a többit átengedik. Képzelj el egy tükröt ami ha rávilágítasz fehér fénnyel, a visszavert fény piros lesz, ez nem azt jelenti, hogy "átszínezte" hanem csak a pirosat verte vissza, míg a többit elnyelte.
Törölt nick Creative Commons License 1999.06.01 0 0 90
soltika úgy tudja hogy /nem éppen matematikailag/ de lényegileg már nagyon régen levezette Einstein előtt egy pali aki aztat mondta :" adj egy biztos pontot a Világban ,és én az egészet kiforgatom belőle"
soltika/nem világkiforgatásoskedvű/ + Finci kutya, biztos pont
Ps.:
ez nem éppen az Einsteini relativitás elmélet/amit mostanság néhányan cáfolnak /

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!