Keresés

Részletes keresés

rovó Creative Commons License 2005.01.29 0 0 132

 

 

 

Honfoglaláskori kereszt Tiszaeszlárról. A hasonló keresztek általában pogány rítusó sírokból kerültek elő.

rovó Creative Commons License 2005.01.29 0 0 131

Köszönöm a képet!

 

Nagyon izgalmas fordulatot vett az ügy. Ugyanis komolyan kell vennem a tükrözésről felállított elméletedet.

 

Mondhatnám, hogy ez talán nem lenne különösebben érdekes, mert így a rovásírásban megszokott módon, jobbról balra olvasható az általam adott felirat, de akkor nekem kéne megmagyaráznom, miért van tükrözve a két székely "n". Ilyenekkel találkoztunk már (a hegyeket ábrázoló "m" is és "n" is ismert mindkét állásban).

 

Mégis inkább azt hiszem, hogy a kérdést az dönti el, hogy melyik kép az igazi. Jó lenne megtudni, melyik kép van megfordítva. Ugyanis én a tükörképet nem kevésbbé exponált helyről vettem, mint az 1993 óta forgalomban lévő szlovák 10 koronásról.

 

Ezt néhány tízezer, vagy százezer(?) példányban sokszorosították, ezért aligha hihető, hogy az eredetivel való összevetés nélkül, kolosszális sajtóhibaként tették volna ezt.

 

Valami persze sántít (szlovák szemszögből) ebben a numizmatikai esetben, mert szerintem a szlovák bank célja nem egy székely betűs rovásfelirat sokszorosítása volt. A bank honlapja szerint egyébként "vallásos szimbólumok" vannak a kereszten, sem görög, sem székely feliratról nem tudnak.

 

Ügyes munka volt a kép megszerzése, le a kalappal!

 

Azonban az is kiderült, hogy a H alak szabályosan megtalálható.

 

Köszönöm, ismételten!

Előzmény: ftonyo (130)
ftonyo Creative Commons License 2005.01.29 0 0 130

Bakker! A kép van forditva! :))))))))))))))))))))))))) Há-há-háhá! LOL.................

 

Amúgy a kereszten nem Jézus, hanem a Három Mária van. A lelet Mácséd (Szlovákia) mellett került elő, a kép a Dekán féle "Moravia Magna" c. könyvből: 

Előzmény: csapó (124)
rovó Creative Commons License 2005.01.29 0 0 129

 

 

Rekonstruált veremház.

rovó Creative Commons License 2005.01.29 0 0 128

 

 

 

Egy másik őrségi világfa-ábrázolás. A fa töve alatt a háromszög alakú világhegy.

beezer Creative Commons License 2005.01.29 0 1 127
Húvazze!!! az igen. Én egy szupernaturális hiradót működtetek a sifonérban.
Előzmény: Törölt nick (126)
rovó Creative Commons License 2005.01.29 0 0 125
A felső.
Előzmény: csapó (124)
csapó Creative Commons License 2005.01.29 0 0 124
Krisztus balkezes volt?!
Nem vagyok biztos benne, hogy az ötvös követte el a csínyt. Melyik a helyes képállás?

rovó Creative Commons License 2005.01.29 0 0 123
Szent Konstantin legendája szerint a 800-as évek végén (tehát a kereszt feltételezett készítésekor) mind az avarok, mind pedig a magyarok rendelkeztek saját írással és azt használták is az istentiszteleteken. A Konstantin legenda eddig nem sok figyelemre méltatott híradását most a rovásírásos kereszt megerősíti.

A kereszt rovásírásos felirata nem áll egyedül ebben a korban. Hasonló korú székely betűs írás a bűi agyagfúvókáról és a sopronkőhidai avar sótartóról is ismert.

beezer Creative Commons License 2005.01.29 0 1 122
Csak abban reménykedem, hogy ez az Intézet nem az adófizetők pénzéből ökörködik.
Előzmény: rovó (121)
rovó Creative Commons License 2005.01.29 0 0 121

Ez itt egy őrségi, kb 100 éves tetőcserép, amit a helybeliek szokása szerint ősvallási motavumokkal díszítettek. Ezekkel üzentek az égieknek, hogy itt az ő híveik laknak, akik érdemesek a kíméletre.

 

A cserép rajza a világfát ábrázolja, tetején a hettita "isten" hieroglifa (és a székely "us", azaz ős rovásjel) népi véltozatával.

 

Magyar néprajzi adatok szerint az istent jelképező sas helye az oszlop tetején van (vö. kapusas!), obi-ugor mítoszok szerint pedig a napisten palotája az égig érő fa csúcsán van. 

 

A Írástörténeti Kutatóintézet egyik kutatótábora idején talált példány. Az Intézet tulajdonában több, mint 200 rajzos őrségi cserép van, általában a minták nem ismétlődnek. Hasonló cserepekből a Néprajzi Múzeumnak egyetlen egy példánya sincs.

Előzmény: rovó (120)
rovó Creative Commons License 2005.01.29 0 0 120
beezer Creative Commons License 2005.01.29 0 1 119
Nem szeretnélek megbántani, de veled nincs mit megbeszélni. Eszelős tételeid bizonyítják, hogy halvány lövésed sincs sem a történelemről, sem annak segédtudományairól. tipikus amatőr bolond vagy. Nem baj ez, ilyennek is kell lenni, csak nem szabad téged komolyan venni és nincs értelme vitatkozni veled.
Előzmény: rovó (117)
rovó Creative Commons License 2005.01.29 0 0 118

A tükörírás a firdított C-k esetét megmagyarázná, mert akkor pontosan megegyeznek a székely "n"-nel, alakjukat és helyzetüket tekintve is.

 

Az X helyett azonban + van s ilyen jel nincs a klasszikus görögben Jensen szerint.

 

Az I helyett is H van. Ezt én kitűnően látom.

 

Azaz ahhoz, hogy az állításodat elfogadjuk, három hiba elkövetését kellene feltételeznünk az egyébként kitűnő munka készítőjéről. Egy olyan korban, amikor a somogyi erdőkben dolgozó kohászok is tudtak írni-olvasni.

 

Egyébként szerinted mikor készülhetett ez a kereszt? Vannak-e pontos megfelelői valahol?

Előzmény: ftonyo (116)
rovó Creative Commons License 2005.01.29 0 0 117

Na, ezt jó lenne megbeszélnünk, mert nekem is gyanús volt. Ezért közreadom mindazt, amit feljegyeztem erről a cserépedényről. Kutyafuttában akadt a kezembe egy múzeumi könyvtárban évekkel ezelőtt és jó szokásomhoz híven gyorsan lerajzoltam, mert fénymásolójuk nem volt. Nem volt időm átnézni a kötetet, egyébként sem tudok németül.

 

Tehát az ábraaláírás: Gefas mit eingeritzten, geometrischen Motiven

 

 

A kötet adatai: Schatze aus der Keltenzeit in Ungarn - Kunst im Karpatenzeit im 1. Jahrtausend vor Christus

 

Kelten museum Hochdorf/Enz

 

Eberdingen, 1998.

 

Azaz valóban lehet nem kelta is, de talán azt eltalálták, hogy kelta korú. Minden ellenvélemény érdekel, ha igaz.

Előzmény: beezer (115)
ftonyo Creative Commons License 2005.01.29 0 0 116

Nem zavar, hogy semmiféle tükörírással nincs sem I, sem X a kereszten?

 

S ennyire lökött lett volna a kereszt készítője, hogy a te kedvedért tükörírással ír?

 

Van... Csak Te nem akarod látni.. A kereszt készitóje nem lökött volt, hanem mint at a szkitás topicba berakott illusztrációmbanb is lerajzoltam: A NEGATIV ÖNTŐFORMÁBA IRTA BELE AZ IC XC -t, ami a KÉSZ POZITIVON, vagyis a kereszten TÜKÖRIRÁSKÉNT jelent meg.

 

Nem birod felfogni?

Előzmény: rovó (70)
beezer Creative Commons License 2005.01.28 0 1 115
Aki erre azt mondja, hogy kelta cserépedény, az még életében nem látott kelta díszítést. Vagyis te.
Előzmény: rovó (113)
rovó Creative Commons License 2005.01.28 0 0 114

 

 

 

Kelta világhegy-ábrázolás (jelmontázs) az I. szádai cserépedényről.

rovó Creative Commons License 2005.01.28 0 0 113
Kelta cserépedény az I. századból.
rovó Creative Commons License 2005.01.28 0 0 112

Eredetileg gúnyfelirat volt, de ma mégis ott van minden katolikus templomban a kereszten. Azaz megszokássá vált. Aztán a honfoglalás előtt talán nem volt közismert a betűszó jelentése, s névként (jelzőként?) értelmezték. 

 

Egy biztos: ezek székely rovásjelek, amelyeket akkortájt ismertek a Kárpát-medencében. Aki tud jobb olvasatot, ám szóljon.

Előzmény: NevemTeve (7626)
************************************************ NevemTeve válasz | megnéz | könyvjelző 2005.01.28 14:12:25 (7626)

Kicsit azért járd még ezt körül; "Nagy nazareti Jézus, a zsidók királya"? "Nazareti Jézus, a zsidók nagy királya?" Vagy hogyan lenne ez?
Éppen azt próbáltam magyarázni, hogy az "INRI" felirat gúny (vagy vád, sértés stb).

Előzmény: rovó (7625)
*************************************************** rovó válasz | megnéz | könyvjelző 2005.01.28 14:03:25 (7625)

NaD = Nagy. Mint a nádor-ban (ma: nagyúr).

 

 

Az INRI pedig az, amit írtál. A szokásos felirat a kereszteken.

Előzmény: NevemTeve (7624)
**************************************************** NevemTeve válasz | megnéz | könyvjelző 2005.01.28 13:25:37 (7624)

És amúgy mit jelente a "NAD INRI"?
GyK: az "INRI" felirat Jézus keresztjén állt, azt jelentette, hogy "Nazareti Jézus, a zsidók királya"... ezt vagy gúnynak, vagy a halálbüntetésre okot adó bűn megnevezésének szánták (az a bűne, hogy a zsidó királya akart lenni)... szóval mi az a "NAD INRI"?

Előzmény: Timna (111)
Timna Creative Commons License 2005.01.28 0 0 111
elmebaj :D
beezer Creative Commons License 2005.01.28 0 1 110
Dugd már föl magadnak Gelben Renfrewwel együtt.
Előzmény: rovó (106)
rovó Creative Commons License 2005.01.28 0 0 109
rovó válasz | megnéz | könyvjelző 2005.01.28 14:03:25 (7625)

NaD = Nagy. Mint a nádor-ban (ma: nagyúr).

 

 

Az INRI pedig az, amit írtál. A szokásos felirat a kereszteken.

Előzmény: NevemTeve (7624)
****************************************************** NevemTeve válasz | megnéz | könyvjelző 2005.01.28 13:25:37 (7624)

És amúgy mit jelente a "NAD INRI"?
GyK: az "INRI" felirat Jézus keresztjén állt, azt jelentette, hogy "Nazareti Jézus, a zsidók királya"... ezt vagy gúnynak, vagy a halálbüntetésre okot adó bűn megnevezésének szánták (az a bűne, hogy a zsidó királya akart lenni)... szóval mi az a "NAD INRI"?

**************************************************** rovó válasz | megnéz | könyvjelző 2005.01.28 06:31:53 (7623)

Ez meg a nikolsburgi nt/tn jel, amelyik a "t" és az "n" ligatúrája, azaz Ten jelképe.

************************************************* rovó válasz | megnéz | könyvjelző 2005.01.28 06:29:51 (7622)

 

Ez meg a fenti Marsigli-féle feljegyzés feloldása Forrai Sándor szerint. 

**************************************************** rovó válasz | megnéz | könyvjelző 2005.01.28 06:28:23 (7621)

 

 

Ez itt Marsigli gróf jegyzetének részlete: az általa Erdélyben talált rovásnaptár azon része, ahol a Ten istennevet említi.

rovó Creative Commons License 2005.01.28 0 0 108

 

 

 

 

A magyargyerőmonostori kályhacsempe világoszlopának töve szintén hegy és víz ábrázolásából áll.

 

A mellette lévő lépcső (élére állított hegyek rajza) azt mutatja, hogy itt az égbe (magasba) vezető útról van szó.

rovó Creative Commons License 2005.01.28 0 0 107

 

Az őrségi világhegy-ábrázolás egy "hegy" és egy "víz" jelképből áll.

rovó Creative Commons License 2005.01.28 0 0 106

Igen, ebben neked igazad van. Az észlelt csillogás (vagy a sugarak) beépültek a mitológiájukba is, meg a jeleikbe is.

 

De Gelb ezeket a jeleket az "isten" sorába rakta, azaz Renfrew fantáziált. (Én erről beszélek). 

Előzmény: Supernovablaster (105)
Supernovablaster Creative Commons License 2005.01.28 0 0 105

"A sumérek úgy képzelték, hogy a csillagok azonosak az istenekkel s ők a sugarak révén befolyásolják az emberi világot."

 

És szerinted miért gondolták így? Talán mert látták a csillagokat a sugaraikkal együtt, és azokhoz társítottak egy elvont fogalmat.

 

Tulajdonképpen végig azt akarod bemagyarázni, hogy előbb volt az absztrakt gondolkodás, utána pedig a világ megfigyelése.

 

Pedig a képlet fordított: látták a csillagokat - nem tudták, mik lehetnek, de baromi furcsák voltak ott elérhetetlenül fent - természetfeletti erő lett belőlük, ebből aztán istenek, a sugaraik meg a világot irányító isteni erők. Egy számukra érthetetlen természeti jelenséghez végül egy elvont fogalmat társítottak, mint ahogy a Holdhoz vagy a Naphoz is.

 

Vagyis a jelek formáját a látható dolog alakította ki, de a vallási képzet miatt váltak szimbolumokká.

Előzmény: rovó (104)
rovó Creative Commons License 2005.01.28 0 0 104

A sumérek úgy képzelték, hogy a csillagok azonosak az istenekkel s ők a sugarak révén befolyásolják az emberi világot. Ezt a vallási képzetet ábrázolták s ezek a különböző kultúrákban áthagyományozódtak napjainkig. Akár a csillagjóslás, ami szintén Mezopotámiából maradt ránk.

 

A lényeg azonban az, hogy a Gelb táblázatában lévő csillag alakú jeleknek az "istent" kellene ábrázolnia, de egyik sem azt ábrázolja, hanem égitesteket (egy vallási képzet miatt).

 

A hettita "isten" jel például a Tejút hasadékát, amikor ott áll benne (kél) a Napisten.

 

Azaz a jelek formáját a genetikusan összefüggő vallási képzet alakította ki s nem a látható dolog (itt persze az istent nem látták, kénytelenek voltak valami mást lerajzolni.

 

Renfrew-t csókoltatom. 

Előzmény: Supernovablaster (102)
rovó Creative Commons License 2005.01.28 0 0 103

 

 

 

 

A mártonfalvi középkori Szent Kristóf freskó folyóábrázolása.

Supernovablaster Creative Commons License 2005.01.28 0 0 102

Volt ott többágú csillag is, csak azt már a ti szemetek pontnak látta.

 

"Azaz a sziporkázást ábrázolták (tehát egy légköri jelenséget s nem magát a csillagot, ami egy gömb, tehát pontnak látszik."

 

A nagyon messzi csillagok pontnak látszanak, de a közeliek csillag alakúaknak. Nyilván ezek sokkal inkább megfogták a korabeli ember fantáziáját, mint a többi pontocska. Igen, végül is egy légköri jelenség és a szem optikája láttatta ezt velük, de a lényegen nem változtat: egymástól függetlenül is kialakulhatott a csillag jele.

Előzmény: rovó (98)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!