Sir 24.30-34
"Olyan vagyok, mint a folyam mellékága, mint a csatorna, amely átszeli a kertet.
Így szóltam: "Öntözni akarom kertemet, locsolni akarom a virágágyaimat." De nézd csak, az árkom folyóvá változott, a folyamból pedig tenger kerekedett.
Tanításom ragyogjon, mint a hajnalpír, akarom, hogy messze hatoljon sugara.
Prófétai szózatként ontom tanításom, hadd hallják, akikre hagyom: a késő nemzedékek.
Látjátok, én nemcsak magamért küzdöttem; mindenkiért, aki bölcsességet keres."
"Christos Annesti!" - Alithos Annesti ! Igen Krisztus valóban feltámadt !
Isten Szava él és eleven !
Szereteted érez
Sír, nevet, s fáj, igen fáj
Szereteted hív
Szóval, cselekedettel
Szereteted alázatban áll előttünk
Koronáját levette
Szereteted mondja: jöjj, lépj közelebb, lépj Szívembe
S szereteted vár
Megállunk előtted, s nem értjük, lépnénk el és belül mégis lépnénk közelebb
S ha hívó szó elhagyja ajakunk: segíts ! közelebb lépsz, magadhoz emelsz
Még nem érezzük, Te már vezetsz, még nem tudjuk, de minden lépésünk Hozzád vezet
S ha gyűlölet fellobbant mellettünk tudjuk, már Te élsz bennünk, gyűlölet neked szól, ellened kiállt
Egyszerű szóban, egyszerű imában erősítesz
Kérésben meghallgatsz minket
S ha már erősek vagyunk, Te küldesz próbát
Tanulni Reád nézni, tanulni bölcsességet, tanulni szív szerelmet
Jó, jó nekünk
Néha szeretetünk magában eltéved
Hisszük birtokoljuk, mégis gyűlöletbe téved
Adni akar és elvesz, ölelni akar, s helyette eltaszít
Erőnk gyöngeségünk
Erőnk mint fuvallat, jön s megy
Fényedben szeretetünk gyöngeség
Magunk adása erő, magunk odaadása, legyőző hatalom
Sugarad mint pajzs véd meg gyűlölet tengerétől
Vihar, földrengés, cikázó villámok mit sem érnek ellene
Szemed fénye oltalmunk
Veled egyek vagyunk
Forrásunk vagy
Összekötő erőnk vagy
Bennünk összekötő Szent Szív vagy
Benned egyek vagyunk
„Ez a gonoszság sötétsége, amit megjövendöltem: a három és fél év már rajtatok van. Ez az óra már e tavaszi évszak kezdete óta van rajtatok. Nemzedéketek belépett a szomorúság és a megpróbáltatások idejének kezdetébe, a gonoszság rettenetes idejébe, a gyalázatos pusztulás idejébe, az árnyékok és a vadállat idejébe, a Sátánnak háromszorosan megátkozott idejébe, abba az órába, amelyre megesküdött, hogy zaklatni fogja szentjeimet és angyalaimat. Itt vannak azok az idők, amikor az ördög elküld egyet övéi közül, hogy változtassa meg törvényemet és az időket. Úgy fog tűnni, mintha nem lenne többé körülöttetek mindenek feletti uralmam és ragyogásom. Úgy fog tűnni szentjeimnek, mintha nem lenne udvarom, hogy felnyissa a könyveket. Úgy fog látszani előttetek, mintha elhagytalak volna benneteket. Úgy fog tűnni nektek, mintha a két vadállat bizonyulna erősebbnek. De ez csak rövid ideig, visszatérésemig fog tartani. Úgy fogok eljönni, miként a tolvaj...
Hirtelenül fogok eljönni hozzátok, hogy megtörjem a hazugság jogarát, és remegni fog a Föld. Egyetlen pillantásommal megrendítem és lángjaimban eloszlatom minden nemzet lázadását, amely csapásként hozta le rátok a hitehagyást. El fogom mozdítani a hitehagyottakat és azok trónját, akik megváltoztatták az időket, hagyományomat, és akik úgy éltek, hogy ellene mondtak ábeleimnek szembeszegültek velük és azzal, aki gondoskodik róluk. Keresztül fogok haladni a Földön és egyetlen követ sem hagyok a helyén, mert megesküdtem, hogy lángommal pusztítom el mindazt, ami nem tőlem való, és ami bemocskolta Arcmásomat.
Éveken keresztül küldtem hozzátok az új apostolokat, hogy közöttetek legyenek, emlékeztessenek törvényemre és rámutassanak figyelmeztetéseimre. Oly sok éve prófétálnak már, de igen kevesen figyelnek... Azért küldtem őket, hogy emlékeztessenek benneteket arra, hogy tartsátok be törvényemet, és legyetek jók és könyörületesek egymáshoz. Azért küldtem őket, hogy visszhangom legyenek, és arra emlékeztessenek téged, nemzedék, hogy szeretettel fizess meg a rosszért és szeressétek egymást. De mind a mai napig zárva van szívetek és keményebb, mint valaha. Nem tartjátok be törvényeimet és kéréseimet. Szívetek továbbra is rosszat forral a másik ellen. Hajthatatlanok vagytok és nem figyeltek hívásomra, amelyet Szentlelkem által ismertettem meg napjaitok új apostolain keresztül. Mivel, nemzedék, mindazt megtetted, amitől iszonyodom, nem gyakoroltad a szeretetet és a békét, hanem helyette lázadtál, mértéked szerint fogsz kapni... amit elvetettél, azt fogod most learatni...
Ábeleimnek mondom: Ismertté fogom tenni igazságosságomat. Ne féljetek! Név szerint ismerlek benneteket, és ti is ismertek engem. Kívánjátok mindig a békét minden emberrel együtt! Biztosítsátok, hogy senki se legyen engedetlen vezetője iránt, hogy gyökeret ne verjen bennetek a lázadás! Továbbra is maradjatok kegyelmemben és ne keményítsétek meg szíveteket! Én vagyok a ti Reménységetek, belém gyökerezzetek! Gondoskodni fogok rólatok, amikor tetőfokára hág a gonoszság. …Örökké szeretlek benneteket. Legyetek egyek az én Nevemben!”
Kedves életadó Folyó
Kedves Szent Kenyér
Kedves Tanító
Kedves Barát
Kedves Oltalmazó
Jöjj, áradj ki ránk szent dicsőségben
Jöjj közénk
Ismerhessünk meg közelebbről Téged
Szívedbe léphetünk egyként egymás kezét fogva
Egymás szívében egymásra és Reád mosolyogva
Hallgatva, beszélve, csendben töltekezve
Arcod legkisebb rebbenését is megérezve
Szent Vagy, Szent Urunk, Szent Testvérünk
Lépj közénk
„Roppant nagy javításra szorul házam, de újjá fogom építeni. Felrakom egyik téglát a másik után, egyik sort a másik után. Annak ellenére, hogy házamat roppant nagy támadás éri, végül én, az Úr fogok győzni. Tiszta lelkekkel népesítem be akkor házamat. Ahogy a galambdúcba gyűlnek a galambok, úgy gyűlnek majd az én házamba is a lelkek. Megengedem, hogy e tiszta lelkek egyenesen kezemből egyenek, és megtanulják mondani: Abba! Az istenség legyőzi a romlottságot, amely a világ bűne által istentagadóvá tette gyermekeimet. Az a szándékom, hogy e tiszta lelkek isteni lényekké legyenek, az én istenségemet tükrözzék! Ezért emlékeztetlek titeket e napokban szüntelenül az igazságra, még ha ismétlem is magam. Bár egyeseket untat, hogy magamat ismétlem, tovább is ugyanazokra az igazságokra foglak emlékeztetni benneteket. Ez az egyetlen mód arra, hogy felrázzak néhány álmos lelket. A hitetlenek ma visszautasítják a kegyelem Szentlelkét, nem tudják azonban, hogy mit utasítanak vissza. Úgy van, ahogy az Írás mondja: "A kő, amelyet elvetettek az építők, szegletkővé lett, s egyben a botlás kövévé és a botrány sziklájává." Ezek a hitetlenek nem hisznek Szentlelkem műveiben, és elbotlanak a szegletkőben. Igen, a kegyelem Szentlelke, aki azért száll le, hogy megmutassa nektek az utat, az igazságot és az életet, ma valóban szegletkő. Ő az a kő, amelyet nem ismertek fel, és amelyet teljesen elvetettek.”
Ha két fiatal egymásra talál, ha szívük szomját másik szíve adja
A lépés nehéz, dönteni, lépni ? vagy maradni ?
Lépés hordozza magában adni kell
Maradás tartalma, elvenni kell
Szív oly szép, ki ad, sokat kap
Ki magát adja, Téged is megkap
Adni vagy kapni ? kérdés vagy felelet ?
Kinyitni, bezárni ? gyötrő kérdések
Kinyitott szívben öröm könnye terem
Bezárt szívben magány, sötétség terem, könny nélküli sírás, magunk égető könny nélküli zokogás, úttalan keresés, céltalan értelem, másokat megkínzó „hibátlan” logika
Kinyitni, bezárni ?
Szív egyszerű kérdése
Mondani, vagy figyelni egyszerű beszédre ?
Beengedni szikrát tüzet lobbantani ? parazsat hagyni lángra lobbanni ?
Tűz forrása bennünk él, táplálékra vágyik
Fényét adó Fényre
Szeretet adó Szeretetre
Életre
„Keresztemről egységre szólítalak benneteket, ezért ne veszítsétek el bizalmatokat, mert én, a Feltámadott hívok mindenkit. Nem te hívod őket, hanem én, Krisztus, a te Megváltód hívom szétszéledt juhaimat.”
Jézusom, bocsáss meg a szóért, de olyanok vagyunk Veled, mint apjával birkózó gyermek
Sokszor kihívjuk türelmedet
Sokszor kihívjuk szeretetedet
Ölelnél, de tanulnunk kell
Ölelnél, de értenünk kell
Rá kell lépnünk értelem ösvényére, tanító beszédedre
Akaratunk, lenyomni mérleg nyelvét
Akaratunk, semmissé tenni másik serpenyő sötétségét
Ó, de könnyűek vagyunk
Kérést vesszük kezünkbe, s szívünkön nyújtjuk Feléd
Veszzük a szépet, vesszük a jót
S vesszük minden gyarlóságunk
Tudjuk kérés eléri célját
Szív kérésével apa önfeledten öleli magához gyermekét
Boldogan adja mindenét
Atya, Fiú, Szentlélek
Minket hívó hármas
Minket hívó Szent Egy
Szándékod megbocsátás
Szándékod könyörület
Szándékod meghallgatni kérésünket
Kérésünk sok és mégis egy
Mindnyájan ismerjünk meg Tégedet
Ismeretben, boldog égésben, Benned
Szíved oly kedves
Örömöd oly édes
Jó mikor örülsz, mikor nevetsz, mikor mosolyod feledteti könnyeidet
Körbefogsz minket Szíveddel
Körbeölelsz minket szeretettel
Gyengéden vonzol Magadhoz minket
Gyengéd szóval hívsz minket
S ha hangod felemeled, szívünk sötét burkát repeszted
Haragod a sötét felhő, mely alá önként állunk
Haragod a megnyugvás, mikor sötétségre mondjuk „világosságunk”
Fény vagy
Mindent betöltő szelíd Fény
Kedves, árnyék nélküli Fény
Kézenfogó Fény
Adni akaró és adó Fény
Tökéletes Fény
„Isten templomai! Megvizsgáltam falaitokat és nem vagyok elégedett, mert hajlotok arra, hogy könnyelműen vegyétek Szavam… Elküldtem angyalomat, hogy vizsgálja meg templomaimat és járja körül őket. Elküldtem, hogy tartson szemlét palotáim felett, és megdöbbentő volt, amit látott… Falaitok elvesztették ragyogásukat. Romhalmazzá lettek az elefántcsont paloták, a Királyotokhoz méltó lakóhelyek falai, mert nem hívjátok többé segítségül Szentlelkemet, akinek tiszta ragyogása felüdít benneteket és megszenteli lakóhelyemet. Kincsekkel akartalak elhalmozni benneteket. Falaitok között csodákat akartam művelni és e falak között felépíteni saját teljességemet. Jóságos szándékomban állt, hogy teljesen eltöltselek magammal és átisteniesítselek titeket. Vajon felfogjátok-e szándékaimat? Én, az Isten, aki nemcsak Egyházam, hanem egész teremtésem Istene vagyok, vágyódom arra, hogy nektek adjam magamat. Életre keltő áthaladásom nem marad észrevétlen. Életadó forrás fakad szánalmas falaitok között! És életre kelve, ujjongva így énekeltek majd: "A kegyes és szeretetteljes Isten, akinek fenségességét egész teremtése magasztalja, eltöltött engem a feltámadás világosságával. Áldott legyen az Ő Szent Neve! Felragyogott bennem az én Háromságos Istenem. A teremtés Vőlegénye kegyesen belépett hozzám, hogy elborítson szájából származó misztikus tanításokkal és elárassza lelkemet a bölcsesség fényével és tanításával. Fenséges dicsőségben érkezett, hogy emlékeztesse népét, mily nagy hatalom, hogy bűneik megbocsátása által megmenti őket. Ezt teszi velünk Szívének végtelen irgalmában." Ó igen! Minden utam kegyelem és igazság… és ajkamról igazság hangzik. Szavaimban nincs fortély, nincs hamisság, mert Szavaim fenséggel, hatalommal és nemességgel vannak felruházva. Ébredjetek templomok! Miért alusztok? Fenségben és ragyogásban áll előttetek Istenetek és benneteket hív! Én uralkodom mindenek felett, és előttetek állok, hogy felkínáljam mérhetetlen kincsemet. Ti lesztek a nyertesek. Figyeljetek! A hajnal akart eljönni hozzátok, ám ti nem értékeltétek ajánlatomat. Dicsőítést sem hallottam kegyes szándékomért. Nem vagy még érett, nemzedék, és ha mégis úgy gondolod, hogy érett vagy, akkor nem az én udvaromban, hanem máshol nevelkedtél. Mérhetetlen sok kincs van a kezemben, amit korlátlanul osztogatok, mégis sokan vannak közöttetek, akik tönkre tették, miután megkapták, mások meg hamis kincsekre cserélték és eltértek az igazságtól. Nemes mondanivalóm kezdetén Atyám nehezteléssel tekintett erre a Földre - amely nagy zűrzavarban volt -, és így szólt: "Válogatós lettél, nemzedék…" Ma ezt mondom: "Nem értél meg bennem. Alighogy felnőttél, levágták ágaidat. Gyümölcsöd élvezhetetlen, éretlen és savanyú, nem jó semmire. Álnokság vezette félre ostobaságodat… " Veled volt a hajnal, de te könnyelműen bántál azzal, ami szent. A gonoszság bűvölete beárnyékolja azt, ami jó, és a vágyak forgószele megrontja az egyszerű szívet. Megfordult-e fejedben valaha, gonosz nemzedék, hogy kegyelem és irgalom vár az Úr választottjaira? Felfogtad-e, hogy én hívtalak téged? Úgy szálltak-e el feletted Szavaim, mint az elhalkuló szóbeszéd? Úgy tűnt- e el jelenlétem, mint az árnyék? Úgy látszik, ínyedre van a lopott víz, és jobban ízlik neked a titokban elfogyasztott kenyér, ostoba nemzedék. Ezért adod át szájadat szívesen a gonosznak. Most újból kitárom Szívemet. Ó nemzedék! Bárcsak felismernéd a ti időtök kegyelmét, az irgalom kegyelmét! E kegyelem meghaladja az emberi értelmet. Bár ismerem gonosz szándékaidat és tudom, hogy tövist fognak belém szúrni közületek sokan, akiket határtalanul szeretek, én kitartok saját szándékaim mellett. Ítéletet mondotok felettem, mint a koldus felett, aki sohasem kap szeretetet, és úgy bántok velem, mint a bűnözőkkel. Álnokság bajnokai, ti a ti világi kincseitekben bíztok, nem az én isteni kincseimben, amelyek megmenthetnek benneteket.
Senki sem jó az Istenen kívül… Egyedül az Isten isteniesíthet át titeket és vihet az erények útjára, hogy csont legyetek az Ő csontjából és test az Ő testéből, és az emberek felismerjék bennetek az Ő ivadékait. Lelkem bánkódik, mert senkit sem akarok elűzni örök jelenlétemből. Nagy gyöngédségemben kész lennék eltörölni hibáitokat, ha megalázkodnátok és bűnbánatot tartanátok, Isten templomai, ám az istenkáromlást nem bocsátom meg. Tartsatok bűnbánatot, mert Szentlelkem nem lakozik abban a lélekben, amely elkötelezte magát a bűnnek. Ne szomorítsátok Szentlelkemet, ne vádaskodjatok amiatt, ami Istentől érkezik, és ne nevezzétek jónak azt, ami rossz! Az végzetes lesz lelketek számára! Lelkem megrendült amiatt, amit a magasságokból látok. Nem rejtőzhet el szemem elől a gonosztevő és az sem, aki folytonosan "bosszút" kiált testvérére az éjszakában… "A mennyekből hallatom hangom. Hangosan kiáltok, hogy mindenki hallja, a jók és a rosszak is. Az én hangom valóban eljutott a világ végére. A jóknak és a rosszaknak egyaránt bűnbánatot kell tartaniuk! A jóknak azért, mert nem követték pontosan az én akaratomat, és mert nem helyes, ahogyan imádkoznak. Sokan csak szavakkal közelednek hozzám. A rosszaknak azért kell bűnbánatot tartaniuk, mert szívük keménységében halálos bűnt követtek el, valamint azért, mert közömbösek velem és törvényemmel szemben." Mivel templomaim elvesztették a kegyelmet, végtelen irgalmamban én továbbra is kiárasztom Lelkemet e gonosz nemzedékre, hogy életre keljen. Akkor majd ujjongani fog ez a szárazság és újból termékeny lesz. A szeretet együtt fog járni a becsületességgel és elmúlik a régi világ… Bár előre láttam, hogy közületek sokan fogják rosszakarattal telve visszautasítani csodáimat, én fogok végül diadalt aratni e gonosz nemzedék felett. ….. Amikor majd minden embert magamhoz vonzok, a Szívembe, akkor fogok újból megdicsőülni. Én vagyok az új Ádám, a tanítás világossága és a Szent Bölcsesség. Amikor minden ember, vagyis a világ felismeri és elhiszi, hogy engem az Atya küldött, újból diadalt fogok aratni, mert egy hangon fogják mondani: "Ő a Krisztus, a Szentháromság egyik Személye, a tiszta Világosság, aki isteni világosságába viszi a lelkeket és az egész teremtést. Ó Uram és Istenem, Te mindent saját kezeddel teremtettél fenségben és ragyogásban. Örömtől mosolyogva teremtettél és kegyelemmel töltöttél el mindeneket, de az ördög irigységében megfosztott minket e kegyelmektől, még az élettől is. Megfosztott a Te világosságodtól, amíg el nem jössz, Szabadítónk és Megváltónk, hogy megments minket. Urak Ura, lelkünk kenete, háromszor szent Világosság, földi életedben a feltámadás által Te átisteniesítetted, lelkivé és romolhatatlanná tetted isteni Testedet, Te legyőzted a föld minden anyagi vonatkozását. Győzedelmeskedtél a halál felett. Örök időkre szóló Kinyilatkoztatást adtál. Emberiség Szerelmese, Te, az élő Isten, nekünk adtad menyasszonyodat, hogy biztonságban megőrizze az igazságot. Ó háromszor Szent Világosság, Te láthatóvá váltál testben, hogy megmutasd az Atyát nekünk. Az Atyát, aki Benned van, és hogy Te őbenne vagy."
Ezért ne kérdezd, nemzedék, milyen lesz a diadal. Diadal akkor lesz, amikor végül az egész teremtés együttműködik velem a szeretet átalakító egységében és eggyé válva, egy hangon így kiált:
Hallani szeretném, amint mondod! Ne feledkezz meg rólam! Emlékezz jelenlétemre! Tudod-e, hogy mennyire vágyom arra, hogy jelenlétemről elmélkedj? Jelenlétem is fontos misztérium, amelyről sokan elfeledkeztek. Elmélkedjetek jelenlétemről! Gyermekeim, akiket örökké tartó szeretettel szeretlek, szerezzetek nekem örömöt, emlékezzetek meg valóságos jelenlétemről! E szavakkal készüljetek: mi ketten, te és én, én és te, mi. Fogadjatok be engem munkátokba, beszélgetéseitekbe és gondolataitokba! Tiszteld jelenlétemet, soha ne feledd, hogy én vagyok a Szent! Ha rám gondoltok, és arra, hogy veletek vagyok, kevesebbet fogtok vétkezni. Én, a názáreti Jézus Krisztus megáldalak benneteket!”
Szerelem éneked édes dal az éjszakában
Csillagod mint tündöklő nap tűnt fel az égen
Kezedet nyújtod, Szívedet adod
Éneked szólít
Éneked epekedve száll
Megszólalnak a madarak szerelem nyelvén
Megszólalnak a virágok szerelem sóhajával
Megszólalnak a kövek, ejtik könnyeiket
Itt térdelünk előtted, szívünk repes
Szívünket befogadtad szent Szívedbe
Szomjúságod mi vagyunk
Éhséged nyomorunk
Kezünket nyújtjuk Feléd, magunkat adjuk
Adod Testedet, adod véredet, adod világos fényedet
Bús fellegek helyét napfény veszi át
Szomorúságunk örömre változott
Kereszted, elforduló tekintetünk
Kereszted, elforduló tettünk
Kereszted mutatja szereteted
Ma is felveszed
Kereszted mutatja, hívsz minket
Ölelsz minket magadhoz, múltat felejtve
Irgalmad áldozat
Minket hívsz, kik elárultunk
Minket szólítasz, kik kigúnyoltunk
Adsz kezünkbe édes ételt, s mi mit adtunk ? epét víz helyett
Rohantunk Feléd fenyegetően, s Te ? békédet adod
Gyűlöletünk kelt ellened, s Te ? mosolyodat adod
Szerelem éneke szólít
Könnye földet ér
Ébresztő ereje csendessége
Gyógyít
Ó Izrael
Szavad vezeti népedet
Kezedben pásztorbot pihen
S tekinteted hova veted ?
Sarökkő áll, meg nem inog, nézz reá
Élő és eleven
Élő szavát adó
Élő
Arca előtted
Szemét reád veti
Kérését Neked szögezi
Beszélj !
Szólj szóval, gondolattal
Szólj szíved szavával
Csend édes hallgatásával
Kiáltó szóval, ébresztővel
Édes Szeretet beszédével
Ki bentről ad, sokat ad
Bentről a szó szívig hatol
Félelemnek jó őrzője a múlt
Öröm ideje, öröm keltője, beszéd
"A menny éjjel-nappal gyászol az eretnekségek miatt, amelyek Testembe beszivárogtak, azok miatt az eretnekségek miatt, amelyek elpusztítják Testemet. Úgy fejlődnek ki Testemen belül, mint a rákos daganat. Kovászuk átjárta Kenyeremet... Nyomatékosan mondom nektek, hogy ezek az emberek nem csak saját vétkük súlyát fogják viselni, hanem azokét is, akik őket követik. Ez épp olyan súlyos, mint elődeitek vétke, akik Baált imádták.”
Szent irgalmasságod hatalmas háló
Visszanyúlik elfeledett múltba
Kitart jövőben
Itt van jelenben
Múltból mutat jövőbe, s jövőből jelenbe
Kitárja karját, s nem nézi hegyeket
Felöleli kicsiket, kézen fogja nagyokat
Egyesíti őket
Vihar tépett, elvált hajók újra egymásra lelnek
Egymás örömére, Isten dicsőségére
Nehéz megtenni az első gondolatot
S még nehezebb megtenni az első megvalló szót
S cselekedet már magától fakad
Irgalom útja indul kérésben
Teljesedik bentről fakadó édes beszédben
Kiteljesedik cselekedetben
Első gondolat nehéz, hívó szó erősíti
Első szót még sötétség kötözi, s első szó sötétséget mint vihar ködöt elsöpri
Cselekedet meghozza örömét, s viszi magával a hívó szót első gondolatra, első szóra
Jézusom, kiszáradt fa voltam, már tűzre se jó
Rám néztél, és felébresztettél
Életet adtál a halottnak
Élet szent Vizét
Kézen fogtál és Magadhoz vezettél
Fájdalomban megfürösztöttél
Kiraktál tűzre, korbács ütésekre
És szerettél
Vezettél sötétre, sivatagba, itattál oázisodban
S adtál, nem nézted mértéket, nem nézted érdemet
Levágtad hajtást, mely ruhát tépett, leszedted száradó leveleket
S mutattál mindent
Tanítottál jóra
Kezedet adtad, tele tele ajándékokkal
Adsz, sokat, igen sokat
Adsz sokat az érdemtelennek
És adsz, mit értelem fel nem fog kérőnek
Viszed és vezeted ki kezedet fogja
Kegyelmeiddel elárasztod, ki akaratodat hordozza
Szent Neved, Szent Irgalom
Köszönet jóságodért
Köszönet Irgalom Hálójáért
Köszönet Akaratodért
Köszönjük Neked
„Miképpen tudják enyéim békével imádkozni az apostoli hitvallást, és azt mondani, hogy "hiszek a Szentlélekben", amikor legtöbben visszautasítják, megtagadják és eltiporják Lelkem műveit? Bizony mondom nektek: Nem találok bennük szentséget. Amikor ebben a sötétségben messziről meglátnak egy kis lángot, viharként rárontanak és elfújják, hogy sötétségben folytathassák gonosz műveiket, és ne derüljön fény rájuk.”
Ma már 3-szor vertem ki. Szexelni akarok!!! Valaki? 20 és 40 közti átlagos testalkatú nők jelentkezését várom. Legyen nagy melled és hosszú hajad. Szeresd a szexet. A többi nem fontos.
Nap napra járjuk az utunk, s elmegyünk Melletted
Napszakok váltják egymást, s csak magunk vagyunk
S ha előbbre teszzük magunk örülünk, he elsőbb vagyunk, büszkék vagyunk
Ó tettünk, ó gondolatunk, mit teszel ?
Újabb és újabb vércsepp jelenik meg homlokodon
Szót emelünk szó ellen, tettet tettre
Akaratunk a lépcsőn mindig feljebb jutni, s nem nézzük hova lépünk, nem nézzük cselekedetünk
S szegeid izzó gyűlöletben mint kohók fakasztják szenvedésedet
Látod hová megyünk, ó ne engedd !
Egyszerűség és jóság mi írja sebeidnek
Egyszerű szó édes dal, ó egyszerű gondolat
Neved, Szeretet
Neved, Irgalom
Jöjj, segítsd szemeinket Reád vetni
Édes nézés, indítja gondolatot, veszi kezébe egyszerű szót
Téged megszólítani
Hozzád szólni
Szóra válaszod, szeretet
S most már figyelmünk, figyelem
Értelmet kap a gondolat, látni, ösvényt lelni
S lépésünk a lépcsőn már lefelé halad, s örömben jutunk fel szent hegyedre
Ó, Szeretet
Vágyadat kinyilvánítod
Hívásod a legkisebbnek is megadod
Hívásod a magányosan haladónak is megadod
Ruhád egyszerű, lábadat saru nem övezi, hajadat odaadod a süvítő szélnek, sebeidet engeded szegeknek, hagyod töviskoronát újra előhívja véredet
Értünk teszed
S mit adsz korbácsütésért ?
Mit nyújtasz át nekünk ?
Szent Szívedet
Nézésedben vágyadat adod
Szavadban kérő hívásodat adod
Kezedben Szíved
Kezedben megbocsátás
Kezedben irgalom
Ki nem ismer, fél még Tőled
Ki nem látott még, inkább elfordul Tőled
Ki megérzi szereteted, megijed, s elszaladna, bár lépne közben közelebb
Oly igen egyszerű vagy
Oly igen egyszerű minden szavad
Oly egyszerű szent akaratod
Szándékod adni
Szándékod kérést meghallgatni
Szándékod együtt járni, velünk
Ha szívünk kinyitjuk résnyire
Ha figyelmünket elfordulás nem zárja el
S ha csak egyetlen sóhajt Hozzád emelünk
Mellénk lépsz és segítesz
Igen, Te mindig segítesz
Nem tudjuk, pedig Te lépsz helyettünk
Nem tudjuk, pedig Te adsz nekünk
S mink van, Tőled van
Egyetlen mi birtokunk, akaratunk
Adsz mikor nem kérünk, s mennyivel többet adsz ha kérünk
Önzetlen kérésre, segítséget meg nem tagadod, megadod
S ha Szent Arcoddal járunk, ha figyelmünk már Tied
Felemelsz kezeidbe, öltöztetsz ruhádba, ágakat elhajtod utunkból, szakadékokat eltünteted, oázist teszel sivatag közepére
Értünk teszed
Édes Úr mindenek felett
Édes Tanító, szavát adó
Szeretve borulunk le eléd
Szerelemben fordulunk feléd
Arcod jóságos, szemed kedves
Atya néz így gyermekére, anya így hajol föléje
Igaz testvérként adod kezed, igaz barátként bölcsességedet
Jó vagy, és jó Veled
Jó az álom, és a napkelet
Jó a küzdelem és jó a megnyugvás
Jó minden lépés, együtt szaladás
Jó belépni Szívedbe, jó ha átölelsz
Jó ha jössz, belépsz szereteteddel
Jó az illatod, édes a harmata
Jó, igen igen jó Veled
Veled járhatunk, Veled beszélhetünk, Tőled kérhetünk, Neked legkisebb dolgainkat is elmesélhetjük
Reggel édes Hozzád a köszöntés, édes Hozzád a kérés
A lépés könnyű Veled
A csendben megjelensz, adod bizonyságodat, adod Magadat
S ha szó emelkedik, Neveddel a szó is édesebb, a szív is melegebb
Édes a hála, édes az együtt megosztott gondolat
Keserű falatot édessé teszed
Sótlan ételt, ízletessé teszed
S az erő Veled, igazi erő lesz
A kitartás Veled valódi lesz
Megosztott kincs, örömet ad
Elfogadott kéznyújtás Téged ad
Belépve álom mezejére, álom szárnyain is szólíthatunk Téged
Ébrenlétből álomba, álomból ébredésbe, mosolyogva, Veled
S ha rossz útra térünk, de gondolat tettet nem vezette, el nem vonod kegyelmedet
Ó de a gáncsos akarat, oly fájdalmat okoz Neked, észre sem veszzük, s megvontad tőlünk fenségedet
S ha erő felébred bennünk, Eléd tenni helytelent, megbocsátásod megadod
S ha szívünk könnyekre fakad, adsz, adsz többet, adsz sokkal többet
„….. , hitelesnek kellene elismerni garabandali jelenéseimet és Édesanyám garabandali jelenéseit. Hallgass ide ….., valahányszor Édesanyám megjelent kiválasztott lelkeim előtt, hogy kegyelmével megvilágosítsa őket, én mellette álltam, de senki sem láthatott engem. Néhányszor megjelentem, mint gyermek, hogy megáldjam azokat, akik dicsőítettek engem. Leányom, azt akarom, hogy ezeket a jelenési helyeket jobban tiszteljék. Azt akarom, hogy a Szentszék úgy nyújtson nekem tiszteletet, hogy megáldja azokat a szent helyeket. ….. , nem csak Lourdes-ra és Fatimára gondolok, hanem Garabandalra is! Azért jövök, hogy a garabandali jelenéseknek dicsőséget szerezzek. Szentszékemet akarom ott látni, hogy megáldja azt a helyet. Papi lelkeim, akik engem megbántanak, igazítsák helyre, amit elferdítettek és rosszul hirdettek ki. Oszlassák el a kételyt, és szüntessék meg a visszaéléseket, amit azok követtek el, akik dacoltak a jelenésekkel. Megtenné ezt nekem Szentszékem? ….. . Leányom, azt akarom, hogy valahányszor jelenlétem jelét adom - bármilyen kis jelét -, Szentszékem dicsőítse meg jelemet, és adja áldását rá! Azt akarom, hogy a világ tudomást szerezzen jelenlétemről, gazdagságomról, irgalmamról és mennyei műveimről. Azt akarom, hogy Szentszékem szélesebb körben terjessze jeleimet, amelyeket azért adok, hogy a világot tápláljam vele. Azt akarom, hogy földem termékeny legyen. Ne engedjétek, hogy a kevés megmaradt virágot kitépjék. Azt akarom, hogy öntözzék ezt a pusztaságot. Ki fogja megöntözni kertemet? Miért hanyagolják el virágaimat?”
Ó mily végtelen az Atya szeretete, mindent, mindenkit átölel
Ó mily végtelen Jézus értünk viselt szenvedése, s közben Szívét nyújtja
Ó mily végtelen a Szentlélek adakozó ereje, adni, adni akar