Keresés

Részletes keresés

Törölt nick Creative Commons License 2003.09.10 0 0 3
Hú de felidegesített ez a történet !
Hogy lehetnek emberek ilyen érzéketlen bunkók ? Az ilyenek minek mennek nővérnek ? Bár ahogy olvastam, a doktornő sem volt jobb. Borzasztó ami ebben az országban az egészségügyben (is) zajlik. Gyerekeknél pedig hatványozottan figyelni kellene a lelki dolgokra, hiszen ők még nagyon kis érzékenyek, amúgy is félnek minden vizsgálattól. Ha rajtam múlna, azonnal kitoloncoltatnám még az országból is az ilyen idiótákat, nehogy másokkal is így viselkedjenek. Szegény gyerekek, akik ott fekszenek ezekre bízva.

Remélem azért a gyereketek túl van a megrázkódtatáson, és végre rendesen kipihente magát.

Előzmény: Hoop (0)
zsuzsa Creative Commons License 2003.09.09 0 0 2
Az ÁVH-nak meg a Gestaponak is voltak hasonló módszerei, nem hagyták aludni a jóembert stb :-(
Biztos szükség volt a vizsgálatra, de ilyen embertelen bánásmódot egy beteg kisgyerekkel el se tudtam eddig képzelni.

Ki kéne javitani a magánhangzóhibákat a szövegben aztán ne hagyjuk süllyedni, restellem ezt mondani, de megérdemlik :-(

Egyébként hogy van a kisfiatok ( vagy kislányotok ) ? Megállapitottak velemit az EEG alapján?

Előzmény: Hoop (0)
Törölt nick Creative Commons License 2003.09.09 0 0 1
Hú, ez iszonyat!
Remélem, a kedves nővérek valamelyikének van Internet-hozzáférése és olvassa ezt a topicot!
Ennél nagyobb szemétség már nemigen van!
Előzmény: Hoop (0)
Hoop Creative Commons License 2003.09.09 0 0 0
És a "sztorink":
2003. július 14.-én alvásmegvonásos EEG vizsgálatra kértünk id?pontot a neurológiai osztályon Dr P.É. doktorn?nél egy telefonon történ? bejelentkezéskor. Önök 2003. 07. 18., reggel 7 órát neveztek meg a vizsgálat elvégzéséhez. Az el?zetes megbeszélés szerint el?z? este, legkés?bb 19 órakor kell megjelennünk a kórházban. Ígéretük szerint segítséget kapunk ahhoz, hogy 12 éves gyerekünk biztos, hogy ne aludjon el az éjszaka folyamán, majd a reggel hétkor történt vizsgálat után egy kórteremben alhat, így csökken a veszély, hogy a kimerültség miatt epilepsziás rohamot él át. Ezek miatt az ígéretek miatt döntöttünk úgy, hogy a Bethesda Kórházban hozzájárulunk a vizsgálat elvégzéséhez.
Sajnos az ígéretekkel ellentétben a következ?k történtek:
Mi id?ben megjelentünk a kórházban, ahol a gyereket elhelyezték egy kórteremben. Az esti zuhanyozás után az éjszakás n?vér közölte velünk, hogy a kórterembe be ne merjünk menni az éjszaka folyamán, mivel az ott alvó Down kórós hiperaktív kisfiú artikulátlan üvöltése fölverné a többi gyereket. Tökéletesen megértettük a helyzetet, 10 óra hosszára szám?ztük magunkat a játszószobába. Egyszer megkíséreltük ugyan, hogy változatosságként a társalgóban foglaljunk helyet, de az éjszakás n?vér könyörtelenül –és azonnal- tudtunkra adta, hogy azonnal álljunk fel onnét, mert ? MOST ott lefekszik aludni. A két ügyeletben lév? n?vér között különben annyi volt a különbség, hogy az egyik el?bb elhúzta a csíkot, mint a másik. Egyikük sem adott semmilyen segítséget, egyetlen kérdést sem kaptunk, hogy esetleg szükségünk lenne-e valamire, kell-e segítség.
Reggel 6 órakor a gyerekünk összeomlott, nem bírta tovább a virrasztást. Jeleztem a n?véreknek, hogy gond van. Az egyik közölte, hogy akkor újabb id?pont lesz majd és kész (? végigaludta az éjszakát, így teljesen érthet? volt az a vad empátia amit csak úgy sugárzott felénk. A másik n?vér (aki a társalgóban aludt) legalább két szót szólt a gyerekhez, és hozott neki egy bögre teát. Lestük az órát, számoltuk a perceket a gyerekkel, hogy mikor ér véget a kínzása. Reggel hétkor azonban semmi nem történt. A n?vérek tökleletes összhangban kávéztak, immár a nappali dolgozókkal együtt. Senki nem méltatott minket arra, hogy akár érdekl?djön arról, hogy hogy vagyunk, akár arra, hogy tájékoztasson minket, hogy mire készüljünk, készüljünk-e valamire. Meghallgattuk a rádióban a híreket (kompromisszumként ezt tudtam javasolni a gyereknek), majd miután még ekkor sem történt semmi, kimentem a n?vérekhez, hogy megtudjam, mikor szándékoznak végre bármit is tenni. A gyerek addigra zokogott, jelezte, hogy rosszul van. A n?vérek ?szinte felháborodással fogadták a reklamációt. Nem értették, hogy nekünk nem szempont, hogy:
1; a kollégan? Érdr?l jár be dolgozni (Most sem értem, hogy ehhez nekünk mi közünk?)
2; Esik az es? (Sajnos ez nem vicc, komolyan ezzel érveltek.)
3; ?k most át akarják adni az éjszakai m?szakot (Nekünk ez sem érthet?, miért tartozna ez ránk?)
Végül közölték, hogy nekik semmi közük az EEG vizsgálatokhoz.
Pár perccel kés?bb megérkezett a vizsgálatot végz? asszisztens. Így a gyerek végre vízszintesbe helyezhette magát, bár a sírás még ekkor is rázta. Az asszisztensn? köszönésemre közölte, hogy ? naponta 2-3 EEG-t végez, de nincs ehhez a stílushoz szokva!
Nos, abban már biztosak lehettünk, hogy az ott dolgozó hölgyek önérzetben nem szenvednek hiányt. Kár, hogy adott esetben a rájuk bízott embereknek nem erre volt szükségük.
A vizsgálatot követ?en a gyerekkel bementünk a kórterembe. Ahol a 3 éves kisfiú artikulátlanul üvöltött, a cumisüvegét az ágyhoz vagdosta. Édesanyja sem megnyugtatni, sem lekötni nem tudta. Azonnal láttuk, hogy ez így nem lesz jó. Kimentem a n?véreknek szólni, segítséget kérni. (Voltam olyan naiv, hogy ha mi 10 órát kibírtunk a játékszobában, akkor erre meg lehet kérni mást is, mondjuk a kritikus 2-3 órányi id?re.) A n?vér viszont közölte. Hogy miért kellett nekem szóvá tenni azt a pár perces késést, érdemes volt? (Áááááá, hiszen csak rosszul volt a gyerekem, miért kellene ennek érdekelnie engem?) És közölte, hogy forduljunk P. doktorn?höz az orvosi szobában. Bíztunk a doktorn?ben, azonnal oda is indultunk. A háttérb?l hallottuk a n?vérek kérdését és válaszát:
- Most mi van?
- Szabad ágy kellene
- Szabad ágy? A Hárshegyen…
Nos, nekünk semmi kifogásunk a Hárshegy ellen, ha a gyerekünk kivizsgálása ott megbízható körülmények között elvégezhet?. Viszont csöndben megjegyezzük, hogy ha a n?vérek kiborulnak attól, hogy valakit nem hagy hidegen, ha tojnak a rosszul lév? gyerekére, és csak hisztizni képesek, akkor a Hárshegyen ?ket is biztosan tökéletes ellátásban részesítik majd.
Miért adtak a vizsgálatra id?pontot, ha nem tudták a gyerekünket elhelyezni? Nem mi kértük, hogy ezen a napon legyen a vizsgálat!!!
A doktorn? teljesen értetlenül fogadta a problémánkat. Véleménye szerint, ha a gyerek igazán fáradt, álmos (mit?l is lenne????), akkor majd aludni fog. Végszóra megjelent a gyerek, hogy inkább vigyük ?t el innét, az üvölt? gyerekt?l semmi esélye a pihenésre. Elismételtük a kérést a doktorn?nek, szeretnénk, ha 2-3 órára kivinnék a kórteremb?l a kisfiút. P. doktorn? döbbenten visszakérdezett (szó szerint idézzük)
- Csak nem képzelik, hogy kipaterolok a kórteremb?l egy hetek óta itt fekv? gyereket?
Egyrészt nagyon csodálkozunk, hogy az osztályon eltöltött id? el?jogokat ad, másrészt nem is igaz, hogy a gyerek hetek óta ott fekszik.
Itt feladtuk a próbálkozást, összepakoltuk a holmijainkat, és nekivágtunk a budapesti csúcsforgalomnak, hogy a gyereket a város másik felébe vigyük pihenni.
A kórházuk egy dolgot biztosan jól végez. Az önökhöz kerül? emberek függetlenül a vallásuktól, esetleg ateistaként is kénytelenek imádkozni, hátha megússzák azt a veszélyt, amit a Bethesda Kórház dolgozói okoznak.
Délben elhoztuk a gyerekünk vizsgálati eredményét. Megkaptuk a zárójelentést is, amiben igen érdekes mondatokra bukkantunk.
„a szül?k önhatalmúlag elhagyták a gyógyszert”
Legegyszer?bben erre csak azt lehet reagálni, hogy ez nem igaz.
Gyerekünk a kezel?orvosa tudtával, beleegyezésével és egyetértésével hagyta el a gyógyszerét, mert esélyt adunk egy másik kezelésnek.
Kár, hogy a doktorn? nem tartotta lényegesnek, hogy minden információt megszerezzen, miel?tt „ítélkezik” .
„A vizsgálat után a szül?k a gyermeket azonnal elvitték az osztályról, mert a körülményekkel itt sem voltak megelégedve”
Ez a mondat helyesen úgy hangzana, hogy a szül?k a gyermeket eredeti terveikkel ellentétben kénytelenek voltak elvinni, mert az önök osztályán, az önök munkatársai között nem volt biztonságban. Lényeges a különbség.

A fenti sorokat elhelyezzük a www.index.hu Fórum oldalán, hogy azok a szül?k, akik bármi oknál fogva kénytelenek önökhöz fordulni, ne kapjanak olyan zsákbamacskát, mint mi. Tudjanak felkészülni arra, mire számíthatnak az Ilka utcában.

Előzmény: Hoop (-)
Hoop Creative Commons License 2003.09.09 0 0 topiknyitó
Több hozzászólásban olvastam már negatív élményű kórházi tapasztalatot.
Pár hete mi is hasonlót éltünk át, ezért nyitom ezt a topikot. Hátha az élmények közös megbeszélése segít feldolgozni a történteket, no meg figyelmeztetésként az utánunk jövőknek. Mire figyeljenek, ha gyermekeikkel kénytelenek kórházba menni

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!