az 50-es években aláírtunk valami paktumot,hogy kölcsönösen lemondunk az ilyen követelésekről.
na ezt ezzel a lépéssel a vlachok felbontották.az már csak hab a tortán,hogy amit mi követelhetnénk tőlűk kártérítés az többszázszorosa a gozsdu-vagyonnak.persze mi szemérmesen hallgatunk....
Sőt a magyar állam már egyszer kárpótolta a román államot a Gozsdu-hagyaték "itt rekedése" miatt.
Megvette vagy kifizette valamikor a 60-as években (talán).
Lehet, hogy fél évszázadonként követelik, mi meg ugyanannyiszor kifizetjük nekik?
Vagyis nem mi, hanem a Görgeyek, Megyók a mi pénzünkből.
"A Gozsdu-hagyatékról és az aradi szabadságszobor felállításának kérdéséről is tárgyalt Razvan Theodorescu, Románia kulturális és vallásügyi minisztere kedden Budapesten a még hivatalban lévő, valamint a néhány nap múlva hivatalba lépő kulturális miniszterrel: Görgey Gáborral és Hiller Istvánnal."
Remélem, az árulóivadék egyetlen tollvonással lemondott a Gozsdu-hagyatékról a jószomszédság (proletár internacionalizmus) nevében.
Esetleg még mi fizetünk a románoknak az eddigi "használatért".
Hozzá méltó búcsú lenne.
A különböző román fegyveres testületek vezető posztjaira csak olyan tisztek kerülhetnek, akik ortodox vallásúak - írta keddi számában a Cotidianul című román napilap.
A lap szerint a román állam hallgatólagosan felekezeti alapon diszkriminál. Ezt nehéz bizonyítani, de tény az, hogy a fegyveres testületeknél a tisztek személyi kartonján feltüntetik a felekezeti hovatartozást, s a hadseregnél, a rendőrségnél, a csendőrségnél, illetve a Román Hírszerző Szolgálatnál vezető beosztásba csak az kerül, akinél ebbe a rubrikában az ortodox egyház áll. Petru Mihut, a román csendőrség vezérkari főnöke úgy nyilatkozott a lapnak, hogy nem tudja pontosan, mit mutatnak a statisztikák az országban, de a csendőrség központi vezetésében csak ortodox vallású tisztek szolgálnak.
Nelu Pop, a román rendőrség országos parancsnokságának egyik vezetője azzal válaszolt a Cotidianul kérdésére, hogy "feltehetően a nem ortodox vallású tisztek nem pályáznak vezető beosztásra".
Romániában a lakosság döntő többsége ortodox vallású, de jelentős számú híve van a görög katolikus, a katolikus és a református egyháznak is.
A többségében magyar nemzetiségűek lakta Hargita és Kovászna megyében sokkal több katolikus és református él, mint ortodox, ennek ellenére a rendőrség, a csendőrség és a hadsereg itteni alakulatainak vezetésében csak ortodox vallású tiszteket lehet találni - hangsúlyozta a lap.
Frunda György, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség szenátora a Cotidianulnak adott nyilatkozatában arra hívta fel a figyelmet, hogy ebben a két romániai megyében nem csak felekezeti, de etnikai alapon is diszkrimináció tapasztalható: hiába szerepel az RMDSZ és a kormányzó román Szociáldemokrata Párt parlamenti együttműködési megállapodásában az, hogy a fegyveres testületek vezetői tisztségeibe is kerülnek magyar nemzetiségűek, mindeddig ez nem valósult meg.
A diszkrimináció elleni román országos bizottság illetékese azt hangsúlyozta a lapnak, hogy mindenképpen kérdéseket vet fel, miért csak ortodox vallású tisztek kerülnek vezető beosztásba, de addig, amíg nem bizonyítható, senkit nem lehet diszkriminációval vádolni.
Nyílt kormánytámogatások a székelyföldi ortodoxiának
* 1994. december 16-ai 915-ös számú Kormányhatározat, megjelent a 364. számú Hivatalos Közlönyben december 29-én: Jóváhagy 100 millió lej támogatást a kormány tartalékalapjából, működési költségek fedezésére. A kormányhatározatot aláírta Nicolae Vacaroiu kormányfő.
* 1995/465. Kormányhatározat, HK 1995/146.: Jóváhagyja egy sepsiszentgyörgyi ingatlan térítésmentes átadását a hozzá tartozó földterülettel együtt a Román Fejlesztési Bank Kovászna megyei fiókja tulajdonából az állam tulajdonába és a Hargita–Kovászna Görögkeleti Püspökség vagyonkezelésébe, Iskola utca 2. szám, földszint + alagsor, 328,40 négyzetméter. Aláírja N. Vacaroiu.
* 1995/466. Kormányhatározat, HK 1995/151.: Jóváhagyja a csíkszeredai, állami tulajdonú Turisztikai Iroda és Ügynökség tulajdonában található, Május 1. utca 5. szám alatti ingatlan és a hozzá tartozó földterület térítésmentes átadását állami köztulajdonba és a Hargita–Kovászna Görögkeleti Püspökség vagyonkezelésébe. Nevezett ingatlanban az Olt Étkezde működik, felülete és a hozzá tartozó terület nagysága 1365 négyzetméter. Aláírja N. Vacaroiu.
* Az 1996/1365. Kormányhatározat jóváhagyta a Keleti-Kárpátok Múzeumának alapítását. A sepsiárkosi Szentkereszthy-kastélyt nézték ki, végül egy sepsiszentgyörgyi ingatlanban helyezték el.
* 1997/768. Kormányhatározat, HK 1997/337.: Jóváhagyja két Dacia gépkocsi átadását a Belügyminisztérium tulajdonából a csíkszeredai és sepsiszentgyörgyi görögkeleti esperességek tulajdonába. Összértékük 14.279.730 lej. Aláírja Victor Ciorbea kormányfő.
* 1997/802. Kormányhatározat, HK 1997/353.: Jóváhagyja 1500 millió lej kiutalását a kormány tartaléklapjából a Hargita–Kovászna Görögkeleti Püspökség javára, a hozzá tartozó egyházi épületek építési és javítási munkálataihoz szükséges alapok kiegészítése céljából. A kedvezményezett ortodox templomok: kézdivásárhelyi Szent Mihály- és Gábriel Arkangyal-templom 125 millió lej, vajnafalvi Szent Konstantin- és Elena-templom 70 millió lej, bodzafordulói Szentháromság-templom 120 millió lej, székelyszáldobosi Szent Illés-templom 40 millió lej, magyarhermányi Szent Piroska-templom 150 millió lej, szárazajtai Szent György-templom 40 millió lej, bölöni Szent Kereszt felmagasztalása-templom 30 millió lej, árkosi Szűzanya Mennybemenetele-templom 40 millió lej, nagybaconi Szent György-templom 45 millió lej, baróti Szentháromság-templom 25 millió lej, sepsiszentgyörgyi Szent György-templom 65 millió lej, márkosi Román Szentek temploma 30 millió lej, szitabodzai Urunk Színeváltozása-templom 30 millió lej, Poiana Vechei Szent Demeter-templom 30 millió lej, borszéki Szent Miklós-templom 30 millió lej, marosfői Mária Mennybemenetele-templom 30 millió lej, bükklokai (Gyimesfelsőlok) Szentháromság-templom 65 millió lej, kászonimpéri Szent Mihály- és Gábriel Arkangyal-templom 40 millió lej, petki Szent Miklós-templom 30 millió lej, parajdi Szent Péter- és Pál apostol-templom 25 millió lej, csíkszépvízi Mária Mennybemenetele-templom 30 millió lej, szenterzsébeti Szent Miklós-templom 25 millió lej, székelyudvarhelyi Urunk Színeváltozása-templom 30 millió lej, bükklokai Szent Miklós-templom 25 millió lej, felsőboldogfalvi Szent Miklós-templom 25 millió lej, gyergyóalfalvi Szent Mihály- és Gábriel Arkangyal-templom 25 millió lej, homoródkarácsonyfalvi Szent László-templom 25 millió lej, gyergyóhodosi Negyven Mártír temploma 25 millió lej, fülpei Keresztelő Szent János születése-templom 35 millió lej. Aláírja V. Ciorbea.
* 1998/239. Kormányhatározat, HK 1998/162.: Jóváhagyja a Hargita Agroind Rt. műhelyrészlegének átadását a Hargita–Kovászna Görögkeleti Püspökség tulajdonába. Az átadás kifizetés ellenében történik, alku alapján. Aláírja Gavril Dejeu ügyvivő kormányfő. (A 4 milliárd lej értékű ingatlant 1 milliárdért vásárolta meg a püspökség.)
* Részlet az 1998. szeptember 21-ei kormányülés jegyzőkönyvéből: 1998-ban a Művelődési Minisztérium 550 millió lej költségvetési támogatást adott a Keleti-Kárpátok Múzeumának, amelyből 310 milliót dologi költségre, 100 millió lejt alapok bővítésére és 140 milliót személyi költségekre.
* 1999/172. Kormányhatározat, HK 1999/120.: Jóváhagyja egy 218 négyzetméteres csíkszeredai, Virág utcai ingatlan térítésmentes átadását. Nevezett ingatlan a Román Kereskedelmi Bank Hargita megyei fiókjának vagyonából átmegy a Hargita–Kovászna Görögkeleti Püspökség tulajdonába. Aláírja Radu Vasile kormányfő. (A kontraszt kedvéért: 1999/173. Kormányhatározat, HK 1999/120.: Jóváhagyja az Egészségügyi Minisztérium ingyenes használatában lévő csíkszeredai, Szék út 146. számú ingatlan (Járványkórház) átadását 49 évre a gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség számára. Az ingatlan a kommunizmus idején jogtalanul elbitorolt és papíron csupán visszaadott egyházi ingatlanok listáján is megtalálható. A katolikus egyház ténylegesen azóta sem kapta vissza.)
* 1999/203. Sürgősségi Kormányrendelet, HK 1999/ 649. (megjelent december 30-án!): 2000 januárjától 250 helyet hagy jóvá a Hargita–Kovászna Görögkeleti Püspökség világi alkalmazottai számára. A kormány hozzájárul a béralapok kiegészítéséhez az állami költségvetési alapból oly módon, hogy alkalmazottanként biztosítva legyen az országos bruttó minimálbér. Aláírja Mugur Isarescu kormányfő.
* 2000/169. Sürgősségi Kormányrendelet, HK 2000/ 527.: Jóváhagyja a bukaresti székhelyű Fast Service Electronica Rt. tulajdonát képező csíkszeredai, Szabadság tér 7. szám alatti ingatlan és a hozzá tartozó földterület átutalását fizetés ellenében a Hargita–Kovászna Görögkeleti Püspökség tulajdonába. A püspökség 378,5 millió lejt köteles fizetni az ingatlanért. Aláírja M. Isarescu.
* 2001/591. Kormányhatározat, HK 2001/345: Jóváhagyja 5,5 milliárd lej kiutalását a Hargita–Kovászna Görögkeleti Püspökség javára, ingatlanvásárlás és saját alapjainak kiegészítése céljából. Ezzel az összeggel pótolják a kormány tartalékalapjából a Művelődési Minisztérium 2001. évi költségvetését. Aláírja Adrian Nastase miniszterelnök.
* 2001/1005. Kormányhatározat, HK 2001/647.: Jóváhagyja a Kultuszminisztérium 2001. évi költségvetésének kiegészítését 2 milliárd lejjel a kormány tartalékalapjából a csíkszeredai Szentkereszt- templom építésére. Aláírja A. Nastase.
* 2002/836. Kormányhatározat, HK 2002/606.: Jóváhagyja a Művelődési Minisztérium 2002. évi költségvetésének 2 milliárd lejjel történő kiegészítését a kormány tartalékalapjából a Hargita–Kovászna Görögkeleti Püspökség részére. Jegyzi A. Nastase. (Részlet a kormányülésen elhangzott indoklásból: 2001-ben jelentős munkálatot végeztek abban a csíkszeredai ingatlanban, ahol a Miron Cristea Kulturális Központot kialakították. Ebben az évben három kolostor építése kezdődött el Kovászna és négy Hargita megyében, továbbá építési, javítási és festési munkálatokat végeznek 31 templomban ebben a két megyében. A munkálatok folytatása a pénzalapok kiegészítését igényli, mert ezeket a két megye költségvetéséből nem biztosíthatja a kulturális tárca.)
Beszélgetés Ioan Selejan püspökkel, a Hargita–Kovászna Görögkeleti Püspökség főpapjával
(Erdélyi Napló, 2003. május 7.)
1994. szeptember 25-én a csíkszeredai Vártéren a Román Görögkeleti Egyház pátriárkája kenetteljes szavakkal így kezdte beszédét: "Ebben az évszázados katedrálisban…" Ion Iliescu államelnök levélben üdvözölte a püspökség alapítását és Ioan Selejan görögkeleti püspök beiktatását: "Szívből örülünk, hogy ma e csodálatos román tájon az ortodox hívők régi álma teljesül. Az ünnepségen jelen lévők közül kevesen tudták, hogy a csupán 1928–32 között épült templomot a Csíki Magánjavak területére húzták föl, ott állt egykor a gazdasági iskola és igazgatói lakás, és az építési költségek tetemes részét, mint számos helyen az akkori Csík megyében, az elkobzott Csíki Magánjavakból állták. A történelmi igazságot azonban az ortodoxok másként ismerik, mert másként tanították-sulykolták nekik: az általuk meggyőződéssel vallott "erőszakos elmagyarosításra" a visszatérés útját kínálják és ősiségük mítoszát igazolják érzelmi-lelki ráhatással. Mindezt tántoríthatatlan hittel teszik, és egész eszköztárat állítanak ennek szolgálatába. Ha a pénz eszköz, akkor azt is. Az előzménytelenül, frissiben megalakított Hargita–Kovászna Görögkeleti Püspökség missziója nyílt és egyértelmű: "visszaadni" az ősi román földnek mindazt, amit a magyarok évszázadok óta "elvettek". A székelyföldi ortodoxok püspöke, Ioan Selejan bihari származású, energetikus mérnöki diplomával végzett teológiát, előbb szerzetes Olténiában, majd házfőnök a lainici-i kolostorban. 1991–94 között Jeruzsálemben, a Bibliai Tanulmányok Intézetében egyiptológiából és bibliai tudományokból doktorál. 1994 őszétől állították a csíkszeredai székhelyű új egyházmegye élére. Az ötvenkét éves főpap közönséges halandó számára nehezen elérhető. Munkatársai minden telefonhívásra azt válaszolják: terepen van. Előbb egy udvaron tett séta erejéig állt rá a beszélgetésre, majd az eső miatt úgy döntött, hogy mégiscsak az irodájában üljünk le. Másfél óra lett az ígért húsz percből. Távozásomkor így búcsúzott: mindegy, hogy mit mondanak vagy írnak róla, az neki nem számít. "A sasok nem vadásznak legyekre" – nyomatékosította a latin szállóigével.
– Ön többféle missziót teljesített. Csíkszereda előtt Jeruzsálemben tartózkodott hosszabb ideig.
– 1991–94 között doktori tanulmányaimat végeztem a Bibliai Intézetben, amelyet Szent Ferenc Rendje tart fenn Jeruzsálemben. Ez alatt az idő alatt az ottani román ortodox templomban szolgáltam, az utolsó időszakban a Román Patriarkátust is képviseltem a Jeruzsálemi Ortodox Patriarkátus mellett. Orientalisztikából doktoráltam. Szellemi-lelki barátságot alakítottam ki a ferencesekkel, ezáltal a görögkeleti és a római katolikus egyház között is, ami a későbbiekben számos meghívásban konkretizálódott, különböző szemináriumokon, konferenciákon vettem részt előadásokkal, amelyeket a római egyház szervezett.
– 1994-ben szintén egy misszióval küldték a Székelyföldre. Jól emlékszem a beiktatásán, az azóta székesegyházzá avanzsált csíkszeredai templomban elhangzott szavakra: az ősi hit visszaadására küldték ide. Hogyan fogalmazza meg saját misszióját, és milyen mértékben érzi megvalósultnak?
– Én békével a lelkemben jöttem, azt is mondhatnám, olajággal a kezemben. Nem azért, hogy felforgassam a múltat, amely sokszor okozott feszültséget románok és magyarok között, sok kényes kérdést vetett fel, hanem azért jöttem, hogy a két megyében élő közel 100 ezer ortodox hívő lelki gondozását ellássam. Azzal kezdtem, hogy újjáépítettem azokat a templomokat, amelyeket 1940-ben leromboltak. Ezt egyes településeken rossz néven vette a magyar lakosság, azt gondolták, hogy románokat telepítünk oda vagy szerzeteseket hozunk más vidékekről. Az elmúlt közel tíz év alatt bebizonyosodott, hogy az elöljáróság és a lakosság is örült, hogy felépítettük, befedtük és bekerítettük a félig romba dőlt templomokat, mert addig szégyenfoltok voltak ezeken a településeken.
– Hány ilyen templomot renováltak és hány épült ez alatt az idő alatt?
– Körülbelül 10–12 új templom épült és 120-at állítottunk helyre vagy építettünk újjá Hargita és Kovászna megyékben. De: templom és kolostor csak ott épült, ahol őslakos románság él. Valóban, ahol a román lakosságot elmagyarosították, ott újraépítettük a templomokat, sok áttért hívőt találtunk itt, akik időközben római katolikus vagy református hitre tértek, de senki nem mutathat ujjal ránk, hogy erőszakkal térítettünk. Ha viszont volt egy vagy két család, amely lelki szolgálatot igényelt, biztosítottuk azt. Nem kértük ki az anyakönyveket, nem bizonygattuk, hogy te román voltál, de időközben elveszítetted a nyelvet, most pedig térj meg. A vegyes házasságok esetében is az az álláspontunk, hogy mindenki azt a vallást kövesse, amelyben megkeresztelték. Véleményem szerint vallásszabadság van. Elmondhatom, hogy a magyar polgármesterekkel nagyon jó viszonyban vagyok, találkozunk különböző rendezvényeken, sőt a mi egyházi szertartásainkon is részt vesznek, mert ők nemcsak a magyar hívők, de a román lakosság elöljárói is. Sok szép példát felhozhatok tehát a békés együttműködésre, ami nem jelenti azt, hogy nincsenek gondok.
– A lakosság elmagyarosításáról beszélt. Pedig tudott dolog, hogy ezen a vidéken a görög katolikusok mind magyarok voltak, az ön egyháza viszont – amely a háború után bekebelezte a kommunisták által betiltott görög katolikus egyházat, hívestül-vagyonostul – őket románoknak veszi. Például az alcsíki görög katolikus templomokat vagy a csíkszeredait az ortodox egyház mint sajátját vette tulajdonba. Úgy véli, hogy egyfajta erőszakos visszatérítés nem mond ellent a természetes folyamatnak?
– Ismétlem: nincs szó erőszakról. A dolgokat úgy hagytuk, ahogyan találtuk, abban az értelemben, hogy találtunk például egy hajdanvolt román közösséget, amely ma római katolikus, és már nem beszélnek románul. A Kászonokban, Mikóújfaluban, Bükszádon és máshol. Vegyük Mikóújfalu esetét. 1902-ben a magyar hatóság által készített népszámláláson 1818 románt regisztráltak.
– Elnézést: görög katolikust, nem románt!
– Jó, de ők románok, hiszen a görög katolikusok ortodoxok voltak az 1700-as évekig... Mikóújfaluban ma kevesen vannak, tehát aki úgy érzi, hogy hozzánk tartozik, a mi templomunkba jár, van, aki a római katolikusokhoz megy, sőt van, aki mindkét helyre elmegy. Nem folytatunk amolyan "rabló" misszionárius tevékenységet. Valahányszor beiktatok egy lelkészt, mindig felhívom a figyelmét az érzékenységre, ami erre a vidékre jellemző, meghagyjuk a szabadságát mindenkinek, hogy hozzánk vagy a magyar félhez menjen. Mindenkinek megadjuk a választás lehetőségét. Mégsem tagadom – hiszen említette is a missziónkat –, hogy ahol még él román és lelki szolgálatunkra igényt tart, gondoskodunk róla. Például Kászonimpéren román nyelvű szertartáson vesznek részt, román papjuk van, de ahogy a templomból kilépnek, magyarul beszélnek. A pap soha nem szólt ezért, nem mondta nekik, hogy beszéljenek románul.
– A görög katolikus papok magyarul beszéltek, híveik ugyanis nem tudtak románul.
– Tudom, sőt elmondhatom, hogy a mi papjaink között is vannak, akik ismerik a magyar nyelvet. Sőt most már olyanokat küldünk ortodox teológiára, akik a magyar nyelvet is ismerik. Van település, ahol maguk a hívek mondják, milyen jó lenne, ha a pópa magyarul is tudna: tudnánk akkor gyónni magyarul. Személy szerint támogatom a magyarul beszélő fiatalokat, ha teológiára jelentkeznek. Például Kézdivásárhelyen a mi papunk magyarul is tud, a mikóújfalusi szilágysági vegyes lakosságú településről származik, és mindenkivel úgy beszél, ahogy könnyebben megérti.
– A Hargita–Kovászna Görögkeleti Püspökség kedvezményezett helyzetben van a világi alkalmazottak számát illetően. Minden más felekezetnél 300 hívőre jut egy világi alkalmazott. Önöknél külön kormányhatározattal engedélyeztek 250 posztot. Valójában hány alkalmazottjuk és hány papjuk van?
– Tavalyhoz képest nem változott, mintegy 120 az alkalmazottaink száma. Ebben a pillanatban 99 százalékban betöltöttük a keretet, ami a parókiákat illeti, tehát 100–105 papunk szolgál. A szerzetes papokkal együtt sincsenek többen 110-nél. Számuk nőtt azáltal is, hogy egyes parókiákat megosztottunk. Például amikor idejöttem, Maroshévízen két pap volt, azóta háromszor osztottuk meg a gyülekezetet, kisebb, 50–100 családot kiszolgáló parókiákat hoztunk létre. De ezekben egy pap szolgál.
– Mi a helyzet a kolostorokkal?
– A Maros megyéből hozzánk tartozó kolostoregyüttessel együtt tíz kolostorunk van, kb. 120 szerzetessel. Ezek közül csak Maroshévízen volt kolostor jövetelem előtt, és a háromszéki Márkoson rakták le alapjait. Még egyszer hangsúlyozom, látni lehet a térképen, hogy ezeket románok lakta vidéken alapítottuk. Utóbb például Kovászna megyében, Bodzavidéken hoztunk létre kettőt, ahol a román lakosság többségben él. Akárcsak Marosfőn vagy Maroshévíz környékén, ahol régi nyomai vannak a román lakosságnak. 1650 előtti nyomai vannak a maroshévízi fatemplomnak. Isten segítségével, ha ebben az évben sikerül befejezni az építkezéseket, lesz tíz kolostorközpontunk.
– Mi a véleménye az ortodox egyház pozitív megkülönböztetéséről? A Hargita–Kovászna Püspökség kormányhatározattal milliárdokat kapott a költségvetésből akkor, amikor a magyar egyházak elenyésző támogatásban részesültek. És nem kapják vissza azt sem, ami az ő tulajdonuk volt. Ez nyilvánvalóan zavarja a közvéleményt. Mi a véleménye erről?
– Természetes volt, hogy kapjunk, hiszen ha megszámítjuk, mit kapott az idők során és milyen nehéz helyzetben volt ezen a vidéken a román egyház, ahhoz képest nagyon keveset. Gondolja végig, mit jelent felépíteni egy templomot, amit 1940-ben leromboltak, vagy egy olyat, amelyben kinőtt a fa, mint a magyarhermányi, a székelyszáldobosi, vagy azok, amelyek félig lerombolva álltak és amelyekből több teherautónyi szemetet hordtunk ki. Ilyen templomokat kellett helyreállítani, ahol nincs egyetlen hívő sem. Voltak földig rombolt templomaink, amiket teljesen fel kellett építeni. Aztán gondolja végig, a katolikus papnak nincs családja, szükségletei is kevesebbek, mint az ortodox papnak, akinek a családját is el kell tartania.
– A protestáns lelkészeknek is van családjuk...
– Mégis, ezen a vidéken erős katolikus közösségek vannak, azt hiszem, a világon – és elhiheti, sokat jártam a világban – nem léteznek ennél erősebb egyházi közösségek, és Isten segedelmével mindeniknek temploma van, nagy templomok óriási kőfalakkal. Vagyis ha szükség lett volna arra, hogy építkezzenek itt a falvakon, akkor nem hiszem, hogy ne adott volna a román állam. Aztán úgy tudom, ők is építkeznek itt, Csíkszeredában, és kaptak is támogatást a román államtól.
– Nem a költségvetésből, hanem adományokból épülnek...
– Én úgy tudom, hogy kaptak támogatást. De tegyem fel másként a kérdést: ön azt hiszi, hogy minden Romániában épülő templom kap állami támogatást? Szó se róla. Számomra Isten külön ajándéka, hogy építhetek. Azt hiszi, hogy a román állam pénzéből építettem ennyit?
– Mondhatnám azt is, hogy menedzseri munkát végez. Állami támogatásból kapott vagy vásárolt olyan ingatlanokat, amelyeket kereskedelmi célokra adott bérbe.
– Abszolút igaz. Ebben az évben 700 millió lejt adtam az épülő templomokra. Azt hiszi, a román államtól van? Nem! Példának hozom fel ezt a vállalatot, amit UGIRA-ként ismernek Csíkszeredában, amiről oly sokat írt a magyar sajtó. Olyan vállalkozássá tettem, hogy egy részében, ahol készruhagyár működik, 160-an dolgoznak. Nagy részük magyar, nem írtuk ki a felvételnél, hogy román munkásokat keresünk. Ha a román állam pénzéből építkeznénk, akkor ott állnánk kinyújtott tenyérrel az utcasarkon és koldulnánk.
– Erdélyben százával vannak szász és magyar templomok, amelyek hívek nélkül maradtak, de nem tartja karban ezeket az állam.
– Én a problémát így teszem fel: ha nem küzdesz... Ha én magam nem küzdöttem volna ezekért a támogatásokért, a patriarkátus bizonyára nem marasztalt volna el semmittevés címén. Azt mondta volna, olyan vidéken szolgál, ahol kevés a román és nem lehet elérni többet. De én nem hagytam ki semmilyen lehetőséget. Néhány éve kaptam egy elég nagy adag búzát. Elvittem, megőröltettem, a liszttel segítettem a parókiákat és kolostorokat és segítettem az óvodákat, 2001-ben 700 óvodásgyermeknek adtunk kalácsot és kiflit. Mindezt azért mondom, hogy ne higgye senki, hogy minden pénz az ölünkbe hull. Dolgozunk és segítünk is. Nem elefántcsonttoronyban ülök és papírokat írok alá. Én ott vagyok az építőtelepeken, felmászok az állványokra, kotrógépet vezetek, ha kell, teherautóba ülök. Nézzen rám, látja a szakadásig kopott reverendámat? Még Jeruzsálemből hoztam magammal. Azóta nem varrattam újat. Naphosszat úton vagyok, egyszer eszem napjában. Tény, hogy mindenütt ott akarok személyesen lenni. Egyenként ismerem az embereket, bajaikat, gondjaikat.
– Miért nem keresi a többi egyházzal a kapcsolatot? Mi a véleménye az ökumenizmusról?
– Nem vagyok az elméleti ökumené híve. A gyakorlati ökumenizmust támogatom. Ha van egy település, ahol három egyház működik, a három lelkész, a katolikus, református és ortodox értsen egyet. Voltam egyszer egy faluban, ahol a szertartáson mindhárom lelkész részt vett, mindeniknek szegény parókiája volt, mindeniknek kérges volt a tenyere a munkától, és örültem, hogy egyformák. Egyikük sem panaszkodott, hogy a másiknak több van. Azt tartom igazi ökumenizmusnak, amikor jóban-rosszban megosztoznak egymással. Én ennek a helyi egyetértésnek vagyok híve, nem az újságoldalakra került ökumenének. Hál’ istennek helyi szinten nincs példa arra a püspökségemben, hogy veszekednének a papjainak. Arról ne is beszéljek, hogy egy-egy temetésen fel sem merül, hogy ki magyar vagy román, vagy ki milyen valláshoz tartozik. Azt hiszem, sehol máshol az országban nincs még példa arra, hogy ennyire megtisztelnék egymás gyászát.
– Még mindig a közvéleménynél maradva. Felróják önöknek, hogy összekeverik a vallást a politikával. Egyházi rendezvényeken politizálnak. Legutóbb az egyházmegyei közgyűlésen vettek részt politikusok és fogadtak el nyilatkozatot a regionalizmus ellen. Miért hagyja, hogy politikusok kisajátítsák ezeket a rendezvényeket? Nem arról beszélek, hogy ön nem lehet jó román, vagy nem szeretheti népét és nemzetét, mégis: magyarellenes politikáról van szó.
– Én nem adtam politikai jelleget az eseményeknek. Csak meghívtam a két megye román polgármestereit függetlenül attól, hogy milyen párthoz tartoznak. Meghívtam minden papot. Mivel most annyira aktuális a magyarok különböző szinteken folyó vitája a területi újrafelosztásról, regionális fejlődésről, mi is feltettük a kérdést: hogyan lenne jó, mi lenne nekünk a legjobb megoldás? Mert ha az országot területileg újraosztják, akkor nekünk, akik itt kisebbségben élünk, gondolnunk kell a jövőnkre. Ugyanúgy meg kell keresnünk a számunkra védelmet jelentő megoldásokat, mint magyar testvéreinknek, hogy megőrizzük identitásunkat. Lehet, hogy paradoxon, de így igaz. Mert akkor, amikor a mi papjainkat elűzték innen, attól kezdve megkezdődött a románság elmagyarosítása.
– Mikor űzték el a papjaikat?
– 1940-ben például, de az idők során bebizonyosodott, ahol pap maradt, ott nyelvét is megőrizte a közösség. Semmi többet annál nem akarunk, mint a magyar testvéreink, hogy a gyermek, aki anyjától tanulja a nyelvét, meg is őrizhesse azt. Aztán ha egy politikus átlépi a templom küszöbét, az azért is jó, mert ha egy ország vezetői között van, aki még keresztet vet, akkor nem járunk rossz úton.
Zavarta a Nagy-Románia Párt nagyváradi tanácsnokát, hogy a városban felállított Bethlen-szobron magyarul szerepel a fejedelem neve és jelmondata. A szobrot így Orbán Viktor csak úgy tudta felavatni, hogy a feliratokat eltakarták. A hatóságok 25 millió lejes bírsággal fenyegették a szoboravatókat.
Fekete lepellel takarták le felavatása előtt Bethlen Gábor erdélyi fejedelem nagyváradi szobrának magyar nyelvű feliratát. A magyar nyelvű felirat miatt a szélsőséges nacionalista Nagy-Románia Párt egy városi képviselője tett feljelentést. Kifogása szerint bár a városi tanács és a kulturális minisztérium határozata szerint latin nyelven kellene szerepelnie a fejedelem nevének és "Ha isten velünk, kicsoda ellenünk" jelmondatának.
A hatóságok 25 millió lejes - 163 ezer forintos - pénzbírsággal fenyegették meg a szobor avatóit, ha a magyar nyelvű felirattal leplezik le a szobrot - mondta el az Indexnek Révész Máriusz. Petru Filip nagyváradi polgármester tiltakozásul el se jött a szoboravatásra - tette hozzá Orbán Viktor szóvivője.
A volt miniszterelnök mondta a szobor avatóbeszédét. A nagyváradi Petőfi téren felállított szobornál felolvasták Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök üzenetét is a mintegy kétezer főnyi ünneplő ember előtt. Az ünnepségen megjelent számos romániai magyar és magyarországi közéleti személyiség, a magyar kormányt Alföldi László kolozsvári főkonzul képviselte.
Bethlen Gábor egész alakos szobrát még 1941-ben készítette el Kós András erdélyi szobrászművész. Avatását eredetileg tavaly augusztusra tervezték, a Reformátusok Világszövetsége Nagyváradon tartott európai nagygyűlése keretében. A szobor kiöntésének, felállításának költségeit abból a közel negyedmilliárd forintos támogatásból biztosították, amelyet az Orbán-kormány nyújtott a református nagygyűlés megszervezéséhez.
Milano, 2003 majus 10. Egy roman allampolgar ok nelkul megolt egy 22 eves olasz fiut a Milano-i Stazione Centrale-ban. A roman reszeg volt es egy nappal korabban erkezett illegalisan Olaszorszagba. Az olasz fiu az A.C. Milan drukkere volt. Eppen haza fele tartott Sziciliaba az A.C. Milan meccserol.
Reszletek a Rete4 (Mediaset) hiradokban.
... viszont emelkedett a Kárpáton túli szinvonal. Mostanság pedig az elmagyarosított "secui"okat igyekeznek az igazhit útjára téríteni, válogathatnak a frissen épült hagymakupolások között
no, azé' van ott rendes munka is. Pl - ortodox egyház .(
politikában mindég is jobbak voltak mint a magyarok, igaz mindég arra hajlanak amerre a szél fúj, de nézd az eredményeket. Jókor jó helyen nyalnak:(
Folyton ilyen f@szságokkal vannak elfoglalva. Ahelyett, hogy legalább egy nyilvános vécét civilizálnának végre Bors és Tulcea között. Igaz, az munka lenne.
Visszautasították a Nagy-Románia Párt „zászló-erdő” javaslatát
17:49, 8.5.2003
A képviselőház jogi szakbizottsága tegnap visszautasította azt a Nagy-Románia Párt által benyújtott törvényjavaslatot, amely hatályba lépése esetén kötelezővé tette volna minden romániai jogi személy számára a román zászló kitűzését. A jogszabálytervezet formailag nem felel meg a törvényalkotás feltételeinek, tartalmilag pedig egy fölösleges zászló-erdőt eredményezett volna az ország egész területén, és be nem tartása esetén, visszaélésekre adhatott volna okot -- foglalta össze Tamás Sándor háromszéki parlamenti képviselő a jogi bizottság elutasító döntésének lényegét. Az 1995/75-ös törvény, amely többek között a román zászló kitűzéséről is rendelkezik, hatályos és átfogó jogszabály, ezért is indokolt a törvénykezdeményezés visszautasítása – tette hozzá az RMDSZ képviselője.
A hír igaz, bár legalább kéthetes. De én is csak azt t'om mondani erre: ki a f@szt érdekel, hogy ezek ott a világ f@szán törvénybe foglaltak egy szeszt (leírni is röhej). Mi januárban levédettük az EU-ban, a hivatalos álláspont szerint csak a nálunk és Ausztia egyes részein készült párlatot hívhatják hivatalosan pálinkának, Lisszabontól Tallinig. Ámen.
valahol olvastam az interneten rola. es igaz, mert azt az erdelyi magyarsag miatt tette, ui. jol nezne ki ha nem palinanak lehetne hivni az eredeti erdelyi szilvapalinkat... habar tudtammal nem egeszen ugy ment, hogy "roman ital" lett belole.
azt is törvénybe foglalhatják,hogy a mercedes eredeti román márka.
és akkor mi van?érdekel valakit,hogy a román parlament milyen eszement törvényeket hoz?
Igaz a hír amit a legfrissebb HVG-ben olvastam, hogy egy romániai magyar(!!!) képviselő javaslatára mostanában törvénybe foglalták, hogy a pálinka román ital? Vagy ez is csak sajtókacsa.
Mert ha igaz...
Emil Constantinescu exelnök elképesztőnek és lakótelepi szlengben megfogalmazottnak nevezte Adrian Nastase utolsó, Michel Guest amerikai nagykövet korrupcióellenes nyilatkozataira adott válaszát. Constantinescu sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a kormányfőnek a korrupció bírálatra vonatkozó állításai minden képzeltet felül múlnak, és ehhez foghatót még nem hallott Európában. Tegnapelőtt a miniszterelnök a Guest által megfogalmazott kritika kapcsán többek között azt a megjegyzést tette, hogy: "Ha van valami probléma, mondjátok meg: srácok, ez a probléma. Pontosan ki a csoda korrupt, akit le kell lőnünk a stadionban?"
Adrian Nastase kormányfőt tegnap újságírók faggatták arról, mint vélekedik Michael Guest amerikai nagykövet megismételt kijelentéséről, miszerint a korrupció Románia létező problémája, amely ellen erőteljes eszközökkel kellene fellépni. Nastase nem sokkal Guesttel való négyszemközti találkozója után nyilatkozott. A miniszterelnök kezdetben látható nyugalommal felelte azt, egyetért Guesttel, és példaként a korrupció-ellenes törvénycsomagot említette. Ezután viszont ingerültebb hangvételben tette hozzá, elege van abból, hogy a kritizálók általában véve beszélnek korrupcióról anélkül, hogy megneveznék a korrupt személyiségeket.
"Nem becsületes úgy általában tele torokból kiátkozni a kormányt és az egész országot, s folyton-folyvást ezzel a mesével játszadozni" – nyilatkozta Nastase, hozzátéve, nincs értelme tovább beszélni erről a jelenségről, mert ennek a vitának a romániai politizálásra jellemző mazochista élvezet az alapja, aminek meg kéne találni az ellenszerét a kormányfő szerint. "Nem megengedhető, hogy ilyen módon folytassuk a vitát. Ha van valami probléma, mondjátok meg: srácok, ez a probléma. Pontosan ki a csoda korrupt, akit le kell lőnünk a stadionban? De így, teli torokból a korrupcióról... Egyéb dolgunk is van. Utakat kell megjavítanunk és gyárakat átszerveznünk" – így zárta korrupciós nyilatkozatát a kormányfő. (adevarul)
Adrien Nastase román miniszterelnök az ország főügyészéhez fordult, hogy vizsgálja ki a Magyar Nemzeti Tanács megalakulásának körülményeit. A Tanács vasárnap Székelyudvarhelyen kezdett szerveződni, Tőkés László vezetésével. Nastase szerint alkotmánysértő, hogy a Tanács területi autonómiát követel a magyaroknak.
Márványtáblát helyeztek el "a magyar kegyetlenség áldozataivá lett román hazafiak" emlékére pénteken Marosvásárhelyen, a prefektúra épületének falán a Vatra Romaneasca szélsőségesen nacionalista román szervezet kezdeményezésre. Az emléktábla mintegy válasz arra, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség néhány hónappal ezelőtt a román nacionalista erők tiltakozása ellenére emléktáblát állított az épület előcsarnokában Bernády György egykori marosvásárhelyi polgármester - egyebek között a mai prefektúra székhelyéül szolgáló szecessziós stílusú palota építtetője - tiszteletére.
Kedden Kolozsvár elöljárója újabb bizonyítékot szolgáltatott magyar nyelvtudására vonatkozóan. A Vasile Soporan ellen benyújtott rágalmazási és sértési per tegnapi tárgyalásán Gheorghe Funar nehezményezte, hogy nem a megyei tanfelügyelőségtől, hanem a Duna tv-ből értesült a Gheorghe Sincai Líceumban történtekről.
A polgármester elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy a tanfelügyelőség nem értesítette őt a református diákok tervezett beköltöztetéséről. "A Duna tévéből kellett értesülnöm a történtekről, ugyanis a megyei tanfelügyelőség nem tájékoztatott az RMDSZ-es fiókák törvénytelen beköltözéséről" -- mondta a városvezető. Az ügyész is megállapította: a városvezető politikai célokra használja fel a pereskedést, és úgy vélekedett, a prefektust nem kell elítélni. (szabadság)
ez már régen történt de képet kaphatunk egy európai uniós tagjelölt politikai kulturájáról.:
"Románia politikusait irtózat fogta el, amikor nyilvánosságra került C.V. Tudornak Michael Guest-hez, az Egyesült Államok nagykövetéhez intézett levele. A Nagy-Románia Párt elnöke a nagykövet urat "Nagykövet Asszony Őnagyságának" csúfolta, és további szemtelen megjegyzésekkel lepte el. Tette mindezt azért, amiért az nem volt hajlandó megjelenni azon a kolozsvári szoboravatón, amelyet C.V. Tudor szervezett W. Wilson volt amerikai elnök tiszteletére. A PRM elnöke levelében azt is kifejtette, hogy szerinte a "nagykövet asszony ciklusa miatt" nem tudott jelen lenni a rendezvényen. Közmegbotránkozást váltott ki a politikusokból a levél, egyöntetűen elítélve a szélsőséges pártelnök minősíthetetlen gesztusát. (adevarul)"
