Miután a szerelőakna fala függőlegesen szokott dolgozni ezért a zsalukő nem ideális erre a célra. De azért lehet, csak függőleges vasalás lesz a fővas, ezeket be kell kötni a vb. fenéklemezbe, mert konzolként méretezendő a szokásos méretek esetén.
Üdv! Két éve lett a tetőnk felújítva, lécezték, és cserepet cseréltek. Utána vettük észre, hogy az egyik kötőgerenda vége elkorhadt. Állítólag ez nem nagy gond, de szívesen venném más véleményét is. Próbáltam fényképezni, nem tudom, látható-e a probléma így?
Ezekben a régi házakban borzalmas a hangszigetelés. A régi parketta recseg, a hidegburkolat kopog, ez persze fentről mind jön lefelé. Persze ha normális a feletted lakó, vagy éppen felújít, akkor lehet szerencséd, és megcsinálja.
Ha meg te laksz a zárószinten, akkor meg a fődémszigetelés nem-léte miatt nyáron 40 fok lesz.
Ez jogos sajnos igen. De melyik használt, régebbi (90-előtti? Nem tudom mikortól lett a hangszigetelés fontosabbnak tartva) lakásban jó a hangszigetelés? Panelban laktam kicsit nem zárószinten, ott nincs csönd. Most zárószinten vagyok épp, itt jó csönd van, de minimális beázás sajnos egy helyen van, de tényleg csekély.
Ez a hangszigetelés téma talán csak az utóbbi időkben jött be a képbe és az új lakások eszelősen drágák, illetve mókányolás lesz ott is szép számmal. Legalábbis szüleim családi házas kivitelezőkkel való szenvedését nézve tuti.
Saját kertesházban lesz csend talán.
A zárószint meg ahogy írod sajnos más problémákat vet fel.
Köszöönm szépen a részletes vélemény megosztást. Érdeklődve olvasom a fórumtéma közösségének hozzászólásait, érdekes a helyzet, meg jó erről olvasni egy picit.
Azt látom, hogy olyan, hogy tutijó, olyan nincs, de talán ahogy írjátok is bizonyos időszakokban egyszerűbb jó épületet kifogni.
Illetve, ha olyan nincs is, hogy "tutijó" olyan még lehet, amivel nayon vigyázni kell vagy leginkább elkerülni.
Aztán pl. a palotanegyedben is sok sok ház van benne a lakások fafödémmel és sokember még álmodni sem mert ,hogy valaha ott lakhat.
A fafödém kényes lehet és jó alaposan meg kell nézni eszerint, ámde ahogy írod léteznek tökéletes példányok is. Inkább általánosságban kérdeztem, hogy hol jó kifejezetten óvatosnak lenni.
De jó volt hallani itt a Mátrai födém problémáját Töck Jenőtől. Rákerestem, elég durva dolgok vannak vele, sok találatot dob. Az ilyet akkor jobb mindenképpen lekerülni. Legalább egy olyan lista legyen, amivel nem szabad foglalkozni.
Az ilyen betonból készült házak nagyrésze kb. max. 15 év alatt épült... jobbára Bp.-en, mondjuk úgy 1925 és 40 között, de lehet még szűkebb az időhatár.
Hasonlóra gondoltam én is... Esetleg az lehetne még jó megoldás, ha ezt a módszert csak azon a részen alkalmaznánk, ahol egyébként is 2m alatti a belmagasság, ezen a részen a nyeregtetőben van egy törés, ahol a lejtés enyhébb lesz (ez viszonylag az alföldön egy gyakori házforma). Tehát a padlás nagy része megmaradhatna, csak az enyhébb dőlésszögű résznél lehetne nyitott a födém. Nem tudom, hogy technikailag ez egyáltalán kivitelezhető-e.
Köszi a választ! Egy ilyen igazolást biztosan adna nekem, mert ha baj lesz én futok a pénzem után és nem ő. Van fotó a vasszerelésről, de csomópont sehol sem látszik... és ha rosszindulatú vagyok azt mondom, hogy az sem látszik hogy az én házam koszorúja van-e a fotón.
Ha jól értm akkor nem volna padlás födém. Kis alapterületű helységeknél nem hiszem, hogy jó lenne egy kút fenekén élni. Meg meleg is, akárhogy hőszigetelik.
Nem mindig, ki lehet vakolni síkra, ha nem túl nagy a gerendák távolsága.
A Mátrai-födém az egy monolit vb. szerkezet, alul sík. Igazság szerint ha tudja valaki, hogy mikor épült a ház és akkor mik voltak a divatos szerkezetek nem árt. A repedésképe a Mátrai-födémnek más mint a gerendás födémnek. Első kérdésem mindig az, hogy mikor festettek utoljára? Egy-két év után a gerendák melletti repedések megjelennek. Utána összehasonlítom az épület többi részével stb. Azért nem minden esetben lehet fölismerni a Mátrai-födémet.
Elsődlegesen a kivitelező hibázott, mert neki értesítenie kellett volna a műszaki ellenőrt. Némileg a műszaki ellenőr a hibás egy kicsit, mert azért tudnia kellett volna, hogy milyen munkák várhatóak. A kivitelezőt elzavarhatod, beperelheted vagy kérheted tőle az igazolást, hogy a szerkezet terv szerinti.
Felújítás előtt állunk, a ház elülső részén az alacsony belmagasságot szeretnénk kiküszöbölni. A kivitelező egyfajta "nyitott födém" jellegű megoldást javasolt, ami gyakorlatilag úgy nézne ki, hogy a ház belseje is tartaná a nyeregtető formát. A ház kb 65 nm alapterületű, viszonylagosan kis terekkel 16-20 nm és kisebb helyiségekkel. Namármost ez a megoldás mennyire érvényesülne pozitívan a kis alapterületű helyiségekkel? Foglalkozott már valaki ilyesmivel? Esetleg fényképeket is szívesen fogadnék. Köszönöm előre is a segítséget!
De mátrai födémet hogyan lehet kiszúrni laikusként egy társasházban?
A poroszsüveget könnyedén mert hullámos alul de az megbízható is viszonylag.
E gerendás béléstestes modern, betontálcás, beton blokkos ugyanúgy csak csíkrepedések vannak a födémen ami nem mondja el mi lehet, akkor akár lehet mátrai is. De van olyan is mint a poroszsüveg csak hullámba rakva a téglák...
Az én házimonoliton meg minimális felületi repedések, ha felülről takarva lenne a kutya meg nem mondaná mi az, de ha én megmondom akkor meg visszasírjátok a mátrait födémet is. :-)
A generál kivitelezőm (ill. sok éve neki dolgozó alvállalkozója) elkészítette a betonkoszorút (30-as téglafal, heratekta u zsalu) a családi házam falára kb 10 napja, amiről csak később értesültem, de nem csak én hanem a műszaki ellenőröm is! Most nem tudom milyen vas van a betonban. A cégnek utánajártam régóta működik és jókat halottam róla, erre most mégis gondjaim vannak miatta. Takarás előtt értesíteni kell, nem? E-naplóba 5 nappal később jegyezték be. Nekem is figyelni kell, tudom, de nem tudok mindennap ott lenni, ezért van ellenőröm. Ki mulasztott, hibázott itt? Kivitelező? Ellenőr? Én? Első építkezésem, mit tanácsoltok?
Az én házaimra is van aki azt mondja hogy semmi baj, más meg hogy életveszélyes...
Én körfolyosós régi bérházi lakást akkor sem vennék ha lottónyertes lennék.
Levéltárban érdekes kutakodni, sokszor leírják a háborús sérülést és javítást is. De egy bombaütés eleve trauma az épületnek, kitudja mi reccsent el , repedt el, ami leomlott hogyan javították, aztán az meddig bírja.
Fa vagy mátrai födém, lehet eleve spórolósan vagy szarul csinálták, aztán az utóbbi évtizedekben vagy fűtöttek vagy sem, vagy kapott nedvességet vagy sem, de elég egyetlen csöpögő vízvezeték, lyukas lefolyó hogy tönkretegye az épületet. Aztán a farontó gombák, bogarakról nem is beszélve.
Csak az ilyenek akkor buknak már ki mikor jön egy földrengés, tűz, robbanás az épületben, bepakolnak egy páncélszekrényt, akváriumot, cserépkályhát, illegális falépítés, bontásokat csinálnak stb stb.
Szoktak dicsekedni hogy milyen jó a régi vastag fal, tuti erős stb... Aztán mikor jön a feltárás jön a meglepetés... :-) Mert van amikor üreges falat építettek és abba dobálták a sittet.
Ezek a háborút is megélt házak némelyike kb hasonlóan biztonságos lehet mint az énáltalam nézegetett szocpolcsalásos csodaházak.
ha már szóba hoztátok,ez csak nekem furcsa,hogy mondjuk a statikus SZÓBELI véleményt ad? ok ha ráfizetek,akkor le is írja,de nem a papírt kell megfizetni hanem az adott szót,mintha a szóbelinél "ződséget" is beszélhetne,hiszen a duplája a díj ekkor
Azért hívtuk a mérnököt, hogy legyen valami papirunk hogy szabályosan ment a dolog. Meg hát a hozzáépítést engedélyezteti, meg ilyesmi, mer azért nagy építkezést csaptam össze biztos láttad.
Ezekben a régi házakban borzalmas a hangszigetelés. A régi parketta recseg, a hidegburkolat kopog, ez persze fentről mind jön lefelé. Persze ha normális a feletted lakó, vagy éppen felújít, akkor lehet szerencséd, és megcsinálja.
Ha meg te laksz a zárószinten, akkor meg a fődémszigetelés nem-léte miatt nyáron 40 fok lesz.
"az nem nehéz, a mérnöknek amúgy nincs tapasztalata. Én többet tudok mint ő!"
Akkor minek kellett 2 ilyen nagy gerenda, mondani kellett volna neki, hogy fölösleges. Meg kellett volna mondani neki a helyes méretet. Egyáltalán minek kellett mérnököt hívni?
A menetes szár kiváltása a laposvasakkal rendbe van, mert így sem nem tudnak kifordulni a I gerendák.
De egy tartófalnak, ami összeköt két tartófalat, számos szerkezeti szerepet tölt be, amit az áthidaló át kell vegyen.
Ha a mérnök erre a megoldásra azt mondta, hogy rendbe van, akkor nincs tapasztalata ekkora nyilású kiváltók tervezésében.
Mivel nem falaztad ki a belsejét, az áthidaló lengeni fog, mert nincs elég súlya és nem elég merev ekkora nyíláson és szét fogja repeszteni a gipszkarton burkolatot.
"Megnyugtatásul én egy jóval még az első világháború előtti ház egyik lakásában is élek és semmi baj."
Az elég nagy szerencse. Épp elég házat vizsgáltam Bp.-en ahhoz, hogy ne legyen jó véleményem róluk. Az első világháború környékén Mátrai-födémmel épített házakkal az a baj, hogy szulfát tartalmú salakot használtak hozzá sok helyen. A szulfát szétmarta a betont is, meg a vasat is ha vizet kapott. Vizet pedig sok helyről kaphatott. Rendszeresen előforduló feladat volt ezeknek a födémeknek utólagos megerősítése leszakadás megelőzése végett. Nem véletlen, hogy nagyon gyorsan abbahagyták az ilyen épületek építését.
A körfolyosós épületeknél alig van olyan amelyiknél a körfolyosót ne kellett volna cserélni vagy komolyan javítani. Ráadásul sokszor fafödémesek. A fa jó építőanyag amíg nem kap vizet és nem találják meg a kártevők. Azok a házak amiket poroszsüveg-födémmel építettek elég jó állapotban vannak.
Összefoglalva maradjunk annyiban, hogy borzasztó dolgokat láttam. Igaz, jó épülethez nem hívnak statikust. Az is igaz, hogy nem én vagyok az egyetlen aki ilyesmivel foglalkozik. A legfurcsább az volt, hogy minden házban volt több lakó is aki állandóan bizonygatta, hogy a háznak semmi baja, ő már régóta ott lakik, tudja. A szomszéd ház az egy romhalmaz, de az amiben lakik az jó . A másik a háborús sérülések kérdése. Alig találkoztam olyan lakóval aki elismerte volna, hogy a házat súlyos károk érték a háborúban.
"gy 10 éve lakást kerestem és a Tűzoltó u.-ban a Klinikák metro állomástól egy köpésre belebotlottam egy jónak hírdetett bauhaus épületben egy kb. 50 nm -es lakásba. A Bauhaus volt a bűvszó, a hívó szó.. Két emelet talán 12 lakással. Megnéztem 2 x is. Hát nem lettem elragadtatva a csodás bauhaustól. de főleg a környéktől..."
A környék elhanyagoltságáról nem a Bauhaus tehet. Meg minden épület megköveteli a karbantartást. Tűzoltó utca nem Bp. legdrágább része...
"De értem, hogy nem lehet akkor általános kijelentéseket tenni végülis annyira."
Mindig a konkrét házat kell nézni.... először a mikro környezetet, hogy az milyen. Egy elhanyagolt lakást is rendbe lehet hozni, de a legatyásodott környezetet lehetetlen.
A 70 -es évek , hát épültek már akkor is jó épületek, az a kistársasházak korszaka inkább a 60 -as évek második fele.
" hogy akkor az Ön véleménye szerint a 30-as évek vége jó minőségű épületeket szült," na ja a Jenő véleménye.
A csodás 30 -as évek !!
Úgy 10 éve lakást kerestem és a Tűzoltó u.-ban a Klinikák metro állomástól egy köpésre belebotlottam egy jónak hírdetett bauhaus épületben egy kb. 50 nm -es lakásba. A Bauhaus volt a bűvszó, a hívó szó.. Két emelet talán 12 lakással. Megnéztem 2 x is. Hát nem lettem elragadtatva a csodás bauhaustól. de főleg a környéktől... úgy nézett ki mint Drezda a bombázás után. Maga a ház sem volt valami megnyugtató, pl. a pince zárva, mondá az egyik vénassszony hogy a közösképviselő egyszerűen lezárta mivel szerinte trehányak a lakók, inkább ne használják. Na meg a közösköltség is pont a duplája volt mint amit a hirdetésben írtak. Tovább álltam. Megnéztem vagy 100 lakást. Egyet megvettem, most pont a duplája mint 10 éve.
Nos olvasgatom ezt a hozzászólást és a .. 62 folytatott kór-képet a tárasasházakról meg úgy általában a lakás építészetről. Azért az hogy a háború után az nagyon hosszú időszak... pár nap és itt a 3/4 évszázad amikor vége lett.
Megnyugtatásul én egy jóval még az első világháború előtti ház egyik lakásában is élek és semmi baj.
És a kérdéseidre :
-pl. a bauxitbetonnal épült épületekkel kapcsolatban vannak problémák.
Vannak, de inkább voltak. Az ilyen betonból készült házak nagyrésze kb. max. 15 év alatt épült... jobbára Bp.-en, mondjuk úgy 1925 és 40 között, de lehet még szűkebb az időhatár. A bauxit beton szilárdsága idővel csökken. Ezeket az épületeket nagyjából már kiszűrték... megerősítették vagy lebontották. Ikonikus megjelenítője a nagy OTI épület tornya amit már vagy 30 éve lebontottak, de az épület még áll és még 50 évig biztos.
"Itt írva volt, hogy bizonyos salak feltöltések a szerkezetekben korróziót okozhatnak acélszerkezetekben"
Bizonyos időszakokban csak salakfeltöltések voltak... inkább a hirük a rossz.
-Találni még ma is fafödémes társasházakat, azok gondolom kerülendők.
Akad még bőven ilyen. Az említett házban a lakásom is ilyen még 50 évig elmegy az a födém.
Aztán pl. a palotanegyedben is sok sok ház van benne a lakások fafödémmel és sokember még álmodni sem mert ,hogy valaha ott lakhat. De a körúti házaknál is akad nagyon kitűnő és kettőházzal arrább nyomortanya,
hogy abból, amit találtak az emberek abból építettek épületeket akkoriban..
Volt ilyen is, főleg úgy a 'dicsőséges' szociálizmus kamaszkorában, főleg vidéken. 45 után jó 5 évig majd semmit sem építettek, csak újjá építettek, újabb 10 évig főleg bontott anyagokból, aztán úgy a 60 -as évektől szép lassan kezdődtek az építkezések.
Sőt volt olyan időszak is amikor egyenesen tiltották a magánépítkezéseket... kispolgári csökevénynek tartották, főleg azok akik a nagypolgárok elorozott/elrabolt lakásaikban laktak. Hirdették az igét, hogy milyen marhák az emberek szombat vasárnap is keverik a maltert.
a mérnök menetes szárral akarta, csak én vetettem fel hogy hegeszteni nem e lenne jó? azt mondta a mérnök h jó. A tartópillér be van kötve a főfalba, újat építettem.
Komoly vételi szándékkal mindenképp szakember szemrevételezése sem árt persze az adott épületet végignézve. Ezt inkább ilyen előszűrési szándékkal kérdeztem, hogy valami támpont legyen, hogy milyen korszakban számíthat az emberfia/lánya egy stabil, hosszú életű épületre, legalább szerkezeti szempontból.
Jó tudni, hogy akkor az Ön véleménye szerint a 30-as évek vége jó minőségű épületeket szült, igazándiból ilyeneket nézegettünk egy picit mostanság.
De értem, hogy nem lehet akkor általános kijelentéseket tenni végülis annyira. Meg vasbeton szerkezet is lehet rossz eszerint minden további nélkül.
Azt tudom, hogy nagymamámék lakásában (70-es évek temréke) mindig volt valami baj. E gerendás födém kirepedezett szépen (persze ez megesik az E gerendánál, de itt elég intenzív volt ez), az erkélybeton újkorában lerepedt a korlát mellől, újonnan is beázott a lapostető, a fűtésrendszer is egy csőd volt, iszonyú áramlás-hangos volt, gyárilag rosszul voltak összerakva a falban a szennyvízcsövek több helyen, voltak lejtés helyett emelkedős szakaszok, a WC cső gyárilag fele keresztmetszetre lett deformálva stb. (a tervekbe belenézve köze nem volt kb. a megépített épületgépészeti rendszereknek a tervezetthez, csőnyomvonal hasonlók). Így kissé ezen időszaktól félünk családilag, persze biztos épültek jó épületek akkor is.
Nem igazán. Vasbeton már a múlt század elején is volt. Akkoriban vasbetonból nagy divat volt a Mátrai-födém. Az Isten mentsen meg tőle. 1938-40 közti időre tehető a háború előtti lakásépítések fénykora. Némi fenntartással. Ügyes kivitelezők akkor is voltak. A háború után főleg acél hiány volt. Ez úgy a hatvanas évekre rendeződött. Minden korszakban készültek jó és kevésbé jó épületek. A háborús sérülések javítása olyan amilyen.
Társasházi lakásoknál vannak kerülendő épületszerkezetek és időszakok? Gondolom a második világháború után voltak gányolások. Arról még itt a fórumon is szó volt, hogy abból, amit találtak az emberek abból építettek épületeket akkoriban...
Én ilyenekről olvastam, hogy
-pl. a bauxitbetonnal épült épületekkel kapcsolatban vannak problémák.
-Itt írva volt, hogy bizonyos salak feltöltések a szerkezetekben korróziót okozhatnak acélszerkezetekben
-Találni még ma is fafödémes társasházakat, azok gondolom kerülendők.
De pl. 30-as, 40-es években már akár vasbeton födémek is lehetnek nemde? Tehát mondjuk onnantól az ember nagyobb biztonságban van, vagy ez így nem kijelenthető?
Én is most építettem egy faházat! Kivűl OSB, ugyan még nincs kész. Mert más melót is csinálok! De idáig, 600-ba van! És a tető rajta van. Csak hobbi szintem építem de halad!
Egyetértek az általad leírtakkal, de bizonyos estekben nincs más megoldás. Az a legdrágább a végére amit több ütemben építenek, de ha muszáj akkor muszáj így csinálni. Én is mindent elkövettem, hogy egyből megépülhessen, sikerült. De lehetett volna úgy is, hogy nem.
A mobil házakat tömegesen lehetne eladni ha olcsó lenne. Csodálom hogy még nem repült rá valaki vállalkozó aki effektíve a kis lakható házakat építeni, a kalákázás joghézagot kihasználva és "fészerként" értékesítve.
Statikussal terveztetni egy fém vázat, szendvics vagy SIP paneleket szerelni rá és azt értékesíteni, a megrendelő meg saját felelősségére használja életvitelszerű lakhatásra.
Pont úgy hogy egy lemezgarázst összedobnak 150 ezerért csak legyen meg az alapod hozzá, még össze is szerelik ennyiért kulcsrakészre.
Ittvan ez, 30 nm2 405 ezerért úgy hogy kiviszik és össze is rakják.
Egy majdnem ekkora alapterületű 40' konténer minimum duplaáron van úgy hogy még nem hozták házhoz.. Az igaz hogy a konténer mindent kibír, a lemezgarázs meg statikailag nem tudom mennyire erős egy szél ellen, illetve mennyire tolerálná ha kapna egy dryvitot esetleg?
Nagyon kicsit épületet nem érdemes építeni, mert a folyamatot végig kell csinálni akkor is, ha 30 vagy a 50nm.
Valamennyivel többe kerül, de az utánnajárá ugyanannyi. És meg kell szabadulni egysze és mindenkorra a kosztól is, meg a stressztől, amivel egy építőlelep jár.
Szerintem az alapozást meg a terveket meg kell csinálni a végleges méretű épületre. (én is így csináltam) Az alaprajzot úgy kell megcsinálni, hogy az első ütem is lakható legyen. Aztán ha van pénz lehet bővíteni. A folytatás módjának megfelelően kell abbahagyni az épületet. (pl. a következő szobának vagy ki kell hagyni a nyílást és elzárni, vagy az ajtót be kell rakni.) Végül is nekem nem kellett két ütemre bontani az építkezést, de ez csak közben lett egyértelmű. A kivitelező nem értette, hogy minek terasznak ugyanolyan alapozás mint egy főfalnak. Mondtam, hogy ha még egy szobát hozzá akarok építeni akkor ne repedjen szarrá a csatlakozásnál. Jó-jó, de olcsóbb ha kisebb az alap, Kiderült, hogy elenyésző a különbség.
Veszel egy telket, 3milláért, ledózerolod az épületet. Készitessz egy sávalapot, egy 30cm magas lázattal, min 8x8-est
Arra feldobsz egy könnyűszerkezetes házat fából - kis nappali, szélfogó, szoba, konyha, mosdó, 45nm, 20 fokos nyeregtetővel, trapézlemez fedéssel. Hogy kell papír rá, azt nem tudom, de biztos, hogy sokkal olcsóbb és élhetőbb, mind egy beton-falazás, amit vakolni kell kivül belűl, zsaluzni és vésni bele szereléseket.
Eladni nem szeretném, papírmunkával nem szeretnék törődni tehát ezzel is spórolnék. A villanyszereléssel sem foglalkoznék, sárga hosszabbító és kész. :-)
A vizet is szépen összelehet pakolászni házilag 5 rétegű műanyag csőből.
Ami nem tégla annál rögtön azért nem veszik meg mert tuti azért eladó mert szar.. de nem eladásra kell.
Az abonyi nyaralóféle, na pl ilyen kategóriát szeretnék, de ezeknek szerintem eleve gázos szokott lenni a hőntartása. De én nem bontatnám le hanem kb pont megfelelne egy olyan árban és kinézetben is...
Konténert én simán lerakatnám 4db zsalukőre, vagy egy kicsit leásott gödörbe, alapot tuti nem betonoznék neki, merev szerkezet az. A nagyobb gond az ára. Üresen 1 misi és lehet ebbe még nem fér bele a daruzás, szállítás, aztán ajtót, ablakot, hőszigetelést kell venni, beépíteni, + tető is kell akkor hogy ne ázzon le róla a hőszigetelés.
Ezért mozdultam el a szendvicspanel felé. Vasszerkezetet zártszelvényből hegesztgetni, mivelhogy papírozni nem akarnám így az ÉMI engedélyt is mellőzném, igaz az belülről brutálisan nézne ki, nade lehet ha a kinézetet nem nézném olcsóbb és élhetőbb lenne mint bármely más hasonló árban.
Esetleg vasbetonvázat csinálni és azt körbeépíteni szendvicspanellel? Családi ház méretben esetleg árulnak előregyártott betonvázakat?
A konténert is vakolni kell kívülről. Sőt, még előtte szigetelni is, ami a SIP panel belsejében már adott.
A belső burkolásnál is egyszerűbb a SIP esetén a helyzet. A teljesen sík OSB felületre elég könnyű gipszkartont, vagy bármit felrakni, de talán glettelni is elég.
A szú szerintem nem eszi az ilyen ragasztós fadarálékokat, és a tűzállósággal sincs gond. (Nézzél meg ilyen videókat.)
Az viszont ténykérdés, hogy a hazai ingatlanpiac nem kedvez a könnyűszerkezetes házak eladásának. Ha tehát később el akarod adni, akkor az problémásabb, mint ha a legvacakabb téglából lenne építve. De ez a házibarkács konténerházadra hatványozottan igaz.
Most, hogy újra lehet kalákában építeni, talán mégis érdemes ebben a SIP panelben gondolkozni. Szlovákiából hozatsz EU engedélyes panelt, és kb. 100e Ft/m2 áron megépíted a házadat.
A konténer ennek csak a harmada, de az még kb. a semmi.
- Szigetelned kell kívülről. (De hogy is rögzíted a rozsdás vasra a szigetelést?) És hogy oldod meg a hullámos konténeren, hogy a szigetelésed szép síkba legyen?
- Utána a hálózás/vakolás munkaigénye attól függ, milyen sík a felület. Ez a SIP panel esetén eléggé adott. Tehát ez is olcsóbb, mint a konténer esetén.
- Villanyszerelés sem bonyolult gipszkartonos szerelvényekkel, az EPS-ben vitt kábelcsatornákkal. De a konténer esetén ehhez kell valami gipszkarton váz, ... mintha megépítenél egy újabb könnyűszerkezetes falat.
Lehet, hogy nem jó egy SIP panel építmény, de ilyen "olcsó legyen" ház esetén a konténernél tuti jobb.
Csak ne akard lakóházként papíroztatni, mert az nem fog menni. Terménytároló, gazdasági épület, ilyesmi. De -gondolom- te sem lakóövezeti telekben gondolkodsz, ha ez a keret. De abban is lehet gondolkodni, hogy veszel egy üdülőtelket egy ramaty faházzal, és felújítás címén lecseréled egy ugyanakkora újra. Annak nincs akkora bontási költsége, mint egy téglának, mert hullámpalából kerítés, vagy komposztáló lesz, a fa részeket szépen elsütögeted szalonnának. :-)
A szú a legkevesebb. Tele van az ország a 70-es, meg 80-as évekből származó cseh, meg Erdért faházakkal. A szú a legkisebb bajuk, pedig akkoriban a csónaklakknál komolyabb impregnálás nem volt, és nem hiszem, hogy az Erdért fenyő alapanyagánál létezhetett gázosabb dolog. Azon előző héten még fütyült a madár. Persze utólag mindet (már ami ma is áll) átkenték Xylamonnal, meg Xyladecorral, és 5-10 évente ma is újrakenik őket, de működnek. Ha ugyanezt telített fából csinálod meg, azt sem hiszem, hogy rövidebb ideig állna, mint ameddig élsz. :-)
Szerintem leginkább azért selejtezik, mert a Kína-Európa forgalom nagyon egyenlőtlen, sokkal kevesebb cucc megy innen oda, mint fordítva. Ezért mindig lesz egy rakat üres konténer, ami jobb eladni, mint üresen visszaszállítani.
Viszont ha egy 40 lábasban gondolkodsz, akkor a belső szigetelés szóba sem jöhet. A mi klímánkon kell vagy 20 centi rá, ha azt belülről teszed fel, akkor nem marad belső tered. 20 centi hőszigetelés 4 centi bramac léc a szerelvényezéshez, 2 centi gipszkarton. Mindez kétszer, az 52 cm mínusz az eleve csak kb. 235 centiből. Esetleg két 20 lábas egymás mellett?
De pl egy kissebb 40nm2-es családi ház fémszerkezettel meg szendvicspanellel lehet olcsóbb lenne mint konténerekből ugyanekkora?
Nem vagyok benne biztos, mert két dolog drága:
1.) Az ÉMI engedély megléte. (Mai nevén Nemzeti Műszaki Értékelés) Csak olyanból építhetsz, aminek papírja van arról, hogy ő ház teherhordó szerkezetéhez való. Ezért nem rakhat össze neked egy ács egy vázat a Tüzép gerendákból, amit aztán te befejezel, mert a deszkának nincs ilyen papírja. És -sajnos- a konténered sem lesz. Amikor kész konténer házat veszel, abban benne van, hogy az átalakító cégnek már megvan a papírja arról, hogy ő csinálhat ilyet. És az acélvázas könnyűszerkezetes háznak is van ilyen papírja, meg annak az ára.
(Mellékes: azon mindig elgondolkodtam, hogy tisztán fából nem csinálhatsz házat, akkor sem, ha statikus tervezi, méretezi. De ha 1 méter tégla falra felmegy 5 méter tető, az már jó. Mint régen a Poniklec faház, csak téglából. Csak hát az ekkora falra is rögtön koszorú kell, meg talpgerenda, akkor már mindegy, akkor lehet az a fal 3 méter is.
2.) A munkaerő, és te épp azon akarsz spórolni a saját munkáddal. Ezt még megoldhatod, mer ha mindent becsövezel, kiásol, előkészítesz, akkor a szakinak már nem kell sokat dolgoznia. (Csak legyen, aki így elvállalja.) Meg ugye gázról itt szó nincs, ha jól körbeszigeteled, alig kell fűtés. (Aztán ha lesz pénzed, betetetsz egy hűtő-fűtő klímát.)
Példa: gipszkarton - 15 cm kőzetgyapot - OSB lap U=0,22 W/m2K
gipszkarton - 20 cm kőzetgyapot - OSB lap U=0,17 W/m2K
Azt nem tudom, hogy egy ilyen konténer ház milyen alapozást igényel? Mert hát merevnek elég merev, nem csa arra van méretezve, hogy kétszázévenként jön egy kisebb földrengés. Nem elég neki olyan pontszerű alátámasztás (beton tuskók), mint régen az Erdért faházaknak? Mert akkor rögtön beljebb vagy pár százezerrel. Az egyetlen "necc" a csatorna bekötésed lehet, mert ha úgy csinálod, a KPE cső, meg a villany légvezeték pár centit kimozog, ha kell.
De a SIP panelt is kívülről vakolni, belülről is burkolni kell elvileg. Az ilyen faházak meg a faszerkezetes könnyűszerkezetes ház engem kicsit távoltart, egy kis avartűz odakint vagy egy zárlatos konnektor és semmi nem maradt a házamból.
A szubogarak, gombákról stb nem is beszélve.
De ahogy látom itthon nem terjedt el sem a konténerház, sem bármilyen könnyűszerkezetes épület sem. De ennek jogszabályi okai lennének, vagy csak sima idegenkedés, vagy esetleg tényleg szarok és árban sem olcsóbbak végül?
Amit látok újépítésű családi ház mind kivétel nélkül tégla. Ami meg a 90-es, 2000 es évek környékén épült könnyűszerkezetesek ( alig látni ilyet) azok meg szarok is ráadásul.
OSB se olcsó, az is felfúrni, majd rá a hőszigetelő hungarocell majd rá a hálózás, vakolás, színezés... macerásabbnak így drágábbnak is tűnt nekem. De ez esetben a konténer csak egy fémváz úgymond aminek minden oldalát szinte ki kell váltani valamivel.
De ha már fémváz akkor lehet olcsóbban kihozható mint egy konténer + daruzás.
A nagyobb méretű mobilgarázsoknak is meglepően vékonynak néz ki a váza:
Ezért gondoltam a szendvicspanelre mert akkor azt ha felrakom akkor már kész is, nem kell se festeni se semmi, önmagában hőszigetel, oldalfal szerepet is betölti stb.
2-3 millióért amennyiből kiakarok hozni egy 20-40nm2-ert, ennyi pénzért eleve tudjátok milyen minőségű km téglanyaralót, vályogházat stb kap az ember.
Ha már mindenképpen olcsó ház, akkor miért nem SIP panel, talajcsavarokra?
A talajcsavart betekered kézzel, a SIP paneleket meg egy haverral és egy csavarbehajtóval összerakod egy nap alatt. (Jó beszerzési forrást nem tudok, annak utána kell járni, de nem lehet bonyolultabb, mint konténert venni.)
A SIP panel OSB-ből van, így azt nem jó ötlet elásni, de a gödörásás árából vehetsz egy jobbfajta klímát, amivel fűtheted és hűtheted is a házat.
A konténer dryvitozására vannak megoldások, pl.: Osb-t felrakni és máris van egy sima, hőszigetelhető felület.
Szendvicspanel. Ne má! :) kb 10-12cm vtg PIR habos szendvicspanel felelhet meg, hasraütésre. De ez se olyan, hogy csak szendvicspanel oszt kész, kell hozzá mindenféle szegő, lezáró, valami lábazat, stb. Amennyibe ez kerül, abból simán megcsinálod a dryvitot
Kiburkolják belülről szendvicspanellel, vagy a hullámlemez oldalfalat egy az egyben szendvicspanelre cserélik a jobbik cégek.
Tehát igazatok van, a konténer 2mm-es acéllemeze hőtechnikailag semmi, a beásás tényleg kevés lenne, de ha meg szendvicspanelezni kell sokat nem fogok az áron a házi átalakítással sem.
De ha már úgyis kell a szendvicspanel, akkor a konténer meg a borsos szállíttatása, daruztatása helyett nem lenne olcsóbb egy eleve szendvicspaneles épület?
Mint ahogy a nagy gyártócsarnokok sem csupa vasbetonból meg téglából vannak mint a régiek hanem szendvicspanelből.
Egy meglévő, 8 éve szigetelt és baumit duotop színesvakolatú házhoz építettünk hozzá. A régi és az új rész hőszigetelése ugyanakkora,tehát egy síkban van. Egybe szeretném színezni az egészet.
Kérdés az lenne hogy a "régi" színes vakolatra csak ragasztó + háló ráteszem vagy kell előtte vele még csinálnom valamit?
Magasnyomásúra gondoltam.... De alapozó vagy bármi?
A földmunkát géppel végeztetném, de úgy gondoltam a gépi földmunka olcsóbb mint a hőszigetelés amit a hullámos oldallemezre eleve érdekes mutatvánnyal lehetne felbűvészkedni.
Mikor kihoznák a konténert eleve a lyukba tetetném bele és akkor nem kell se alap se semmi. Valamennyit a földbetétel csak stabilizálna a hőmérsékleten, bár pincét sem próbáltam még kifűteni...
De nagyon meleg öltözőkonténerben voltam már ahol nem bírta a klíma sem a hőszigetelés ellenére, ezért lenne a leásás, max 5 centi föld rajta.
Laikus eszemet az vezeti hogy a vályogházon is van egy fapalló, rajta 10 centi sár és mégse fagytak ki belőle.
Apropó, ha coracél meg lassan rozsdásodik, akkor mégis mi okból szokták ezeket kiselejtezni? Nem mindegyik coracél, sőt hazudhatják is rá, de valami oka csak van ha kiselejtezik...
Arra tudok gondolni hogy eleve szétlehetnek rohadva valamilyen szinten a sós tengervíztől, hogy már a teljes terhelést, daruzást rakottan stb biztonsággal nem bírja, de mondjuk őrbódénak meg ilyeneknek jólesz az.
A konténerek általában corten acélból vannak, ami rozsdásodik, de csak felületi rozsda, ami megvédi a belső acélt. Sokkal lassabban rohad el, mint a sima acél.
A föld az nem jó hőszigetelő, azzal, hogy félig vagy a tető síkjáig beásod a földbe nem sokat érsz el. Egy tengeri konténer esetén közel nulla lesz kb a hőszigetelésed.
A leásást ha nem is teljesen, de minimum mondjuk félik, ablakvonalig azért gondoltam hogy spóroljak az aláalapozással, szigeteléssel és legyen valami hőntartó réteg is. A talaj oldalnyomása nem tudom mekkora lenne, bírná-e a konténer, de mondjuk a kisméretű téglafalakat sem szokta benyomni.
Talajnedvességet a környékbeli igaz szellős pincékben nem érezni, a coracél nem tudom mennyire állna ellen neki, illetve mennyire jönne be a doh és a penész.
Fagyhatár alá nem, csak talajszint alá maximum, hogy a konténer teteje kilátszik.
Mert most hiába az üres konténer, ha azt normálisan hőszigetelni, aztán a tetőt is hőszigetelni majd rá valami hogy ne is ázzon akkor sem lesz tuti. Ezért gondoltam a teljes leásást mondván lehet az ásás olcsóbb mint hőszigetelgetni stb.
Nem tudom ez a leásás miért lenne jó, kell hozzá gép, meg ott a talajpára, rozsdásodás, a föld nem jó hőszigetelő, pláne a felszínközelében. Fagyhatár alatt meg stabil max 10+ C fok van, szóval még nyáron is lehet kell fűteni, ha bunkert építesz.
kb a legértelmesebbnek az néz ki, hogy talaj felett valami beton fogadó felület pl betonlemez vagy a sarkoknál pontalap. Felemelve annyit a konténert, hogy ne érintkezzen közvetlen a földdel és lehessen alá rakni valamennyi XPS-t + valami vízszigetelés féle sem árt. Amennyiben nem tervezel örök életre, akkor Dörken lemez folytonosítva.
A falakra dryvit, a tetőre meg egy kis magastető, zsindellyel fedve vagy ami van. Az eresz túlnyúlás segít nyáron árnyékolni és védi a falakat.
A föld közelében lévő felületeket takarás előtt lehet érdemes festeni eltakarás előtt.
Szerintem kb ez egy értelmes, viszonylag gazdaságos(abb) valameddig tartós konténer ház.
Sok földet nem szabad rárakni. A konténer csak az élei mentén és a sarkainál teherhordó, maga a födémlemez nem bír sok terhelést. A falak sem meg a padló sem mondjuk :(
Meg azért a szilikátnak a nyomószilárdsága is kisebb nem? Valahol olvastam alig jobb mint egy izmosabb vályogé..
De köszönöm a választ, akkor megnyugodtunk. :-)
Más: olcsón szeretnék magamnak lakható házat. Egy telek már adott amely 1,5 méterrel magasabb dombon van mint a környező részek, homoktalaj van, pont olyan mint a játszótéri homokozóban.
A konténerházaknak készen is horror áruk van.
Egy 40' -es kb. 12 x 2,34 x 2,34 m méretű konténer ára kb 1 millió Ft rozsdásan használtan.
Arra gondoltam hogy egy ilyet leások, szennyvíz átemelővel, gépi szellőztetéssel és már csak be kell rendeznem.
Valahogy így naturba mert talajvízzel nem nagyon kell számolni:
A kérdés hogyha a tetőszint lesz a földszintben mint a fenti képen, akkor hőszigetelés nélkül mennyire lenne ez lakható pár tetőablakkal?
Mert tapasztalatom az hogy hőszigeteléssel is az ilyen konténerházak elég melegek meg hidegek, ezért gondolkoztam hogy mindenféleképp le kéne ásni valamilyen szinten.
Ti ilyen konténerekből hogyan gányolnátok össze egy lakható házat a legolcsóbban?
Pl. keretszerkezetek külső és belső falazatára kitünő, mert nagyméretű, géppel lehet vágni és nagyon gyorsan lehet vele falazni. Annyi, hogy a nedvességet nem bírja olyan jól mind az üreges tégla. A hőszigetelése is elég jó, egy 10cm kőzetgyapott bőven elég egy 30-as falazóblokkra.
Készitettünk egy 5000nm öregotthont a fele keretszerkezet volt, a fele falazatott szerkezet (oszlop-koszorú- monolit födém sávalapokta). A keretszerkezetnél nagyon hosszú belső falakat készitetettünk ytongból, ezeknél meg kell oldani, a hőtágulását a falazóblokkoknak, azaz illesztési hézagokat kell késziteni a vasbeton szerkezet és a tőltőfalazat között, másképp ezerszer megreped.
Az összes vizes blokk válaszfala 12-es ytonból készült, halózva és glettelve, huzalozva.
Nekem van tervezési segédletem a szilikát téglára, de nálunk csak vasbeton szerkezettel (oszlop-koszorú) szabad falazni. Van egy 50cm falfűl. Azért tervezte így a sztatikus, hogy ne bántsa a másik ajtónyilást.
Ha átfúrta volna a 20-as vasbetont, akkor külön ki kellett volna támasztani, talp-oszlop-gerenda, hogy is érjen valamit, de lehet, hogy a malter akkor is meglazult volna.
Köszönöm, időközben meg is valósították most jött az infó!
A 20-as betonvasakkal való alátámasztást a kivitelező is benézte mert csak a födémet támasztotta alá, a falat ( mert nem teljes magasságban történt a vágás) nem. Le is szakadt...
Szóval ezért kellett volna a falat is átfurkálni és azzal megfogatni. Na mindegy, kitéglázták a lyukat:
Az oldalsó feltámasz meg így néz ki:
Tehát akkor túl is méretezett, nem fogja magát kirúgni onnan? Mert ugye ha a rajzot megnézitek egy fél méteres falszakasz ottvan és rögtön egy ajtónyílás.
Csak valahol a szilikát téglára olvastam hogy nyomásra nem sokkal erősebb mint a vályog, tehát ez a szilikát téglához hasonló kohósalakbeton a minimális vasalással kb ugyanaz lehet.
Köszönöm mindenki a választ! Maga a pincében lévő gerendázat nem zavar,inkább csak az,hogy ne legyen nagyobb baj,alszok rá egyet és lehet ráhívok egy statikust,hogy tuti legyen,de a szóbeli szakértésnél többet nem áldoznék rá,az meg milyen.
Széles a nyilás, nincs túlméretezve az I gerenda, kettő is elég lett volna- 4 db. M16-os menetesz szárral összekötve, de akkor a belselyüket ki kellett volna falazni és az elég körülményes. A 8mm vastag vaslapok jó megoldás.
A 20-as betonvasakkal való alátámasztást nem nagyon értem- nincs leírva, val. le volt, talán az idéglenes ducolást úgy tervezték, hogy néhány 20mm vastag betonvas szárat átfúrva a falon és a fal két oldalával alátámasztva (talp-gerenda- oszlopok) kitámasztották a falat, de mi biztos a födémet támasztottuk volna ki, (talp-gerenda- oszlopok).
Tömör téglafalnál mi ezt úgy oldottuk volna meg, hogy két 2600mm hosszú 200x100x15-es L profilt bevéstünk volna a fal két felébe- egymással szembe, kibontottuk volna falat és alúlról ráhegesztettünk volna 6 darab 60x6-os laposvasat.
De ez a megoldás egy könnyűbeton falazóblokknál nem alkalmazható.
zöldár:
Nem fontoskodás, le kell írni műveletek sorrendjét.
A múltkor volt itt szó az alagútzsalus kohóhabsalak betontömbökből épült társasház főfalkivételéről.
Ismerős megrendelte szakcégtől akinek a statikusa papíron faszán kinézve megtervezte.
Ezek a tervek és a méretek:
A gerendát meg nem "túlméretezéssel" mint egy áthidalót raknának be, hanem csapokkal rögzítenék a megmaradt falba.
- a kivágott ajtónyílás minkét oldalán a v= 8 mm vastag acél homloklemezek (melyeken az acélcsapok számára a minimum Ø20 mm átmérőjű furatokat előre el kell készíteni) elhelyezése és ideiglenes rögzítése;
- a kivágott ajtónyílás minkét oldalán az acélcsapok számára minimum Ø20 mm átmérőjű furatok készítése az ideiglenesen felrögzített acél homloklemezeken keresztül, melyek legalább 12 centimétert kell hogy benyúljanak a falblokkokba (a furatok kialakítása ütvefúró géppel is történhet);
- a falblokkokban kialakított furatokba minimum Ø18 mm átmérőjű sima felületű acélcsapok (az acél oldallemezeken átvezetve) beragasztása kétkomponensű műgyantával, majd az acélcsapok blokkolása azoknak az acél homloklemezekhez való hozzáhegesztésével;
- a 3 db I 200 szelvényű acél kiváltó gerendákat 4 mm-es tompavarratokkal (varratminőség: III. o.) egymáshoz előre össze kell hegeszteni alul és felül egyaránt (az acélgerendák két végén a tompavarratok hossza minimum 15 cm, az acélgerendák további szakaszain az 5 cm hosszú tompavarratok között 10 cm varrat nélküli szakaszok hagyhatóak, alul és felül váltakozó ritmusban kialakítva);
- az előre összehegesztett I 200 szelvényű acél kiváltó gerendák elhelyezése és körbefutó 4 mm-es sarokvarratokkal (varratminőség: III. o.) való hozzáhegesztése a v= 8 mm-es acél homloklemezekhez;
- az I 200 szelvényű acél kiváltó gerendák kiékelése mindkét helyiség felöli oldalon acéllemezekkel az acélgerendák feletti falblokkokhoz (két szélen, valamint középen);
- az acélgerendák felső síkja és az acélgerendák feletti falblokkok közötti hézagok kitöltése nagyszilárdságú cementhabarcs alkalmazásával;
- a nagyszilárdságú cementhabarcs megszilárdulását követően az ideiglenes aládúcolások elbontása és a min. Ø20 mm átmérőjű betonacélok eltávolítása
Az alkalmazandó acéllemezek anyagszilárdsági osztálya S235, az alkalmazandó acélcsapok anyagminősége 5.6. Az előírt szilárdságoktól negatív értelemben eltérni nem lehet!
A kérdésem, szerintetek így megfelelő-e?
Mert ha még vasbeton lenne, de nem, kohósalak izé amiből szerintem simán kitudja magát vágni a becsapolás.
Mert vályogháznál fogtam már ki benézős statikust..
" ,a társasház pl tiltja az airbnb-t..."tiltani lehet, de amúgy jogellenes. Érvényesíteni úgy sem tudja .
Mostanában éppen álprobléma, mert az airbnb megszűnt.
Nálunk is az egyik 45 lakásos társasházban megjelent valamikor az ősszel... 1 lakás funkcionált így. Természetesen a jajgatók a februári közgyűlésen napirendre tűzették, a legnagyobb problémájuk az volt hogy állítólag sok szemetet termel az a lakás. Én meg megkérdeztem , hogy hányás, óbégatás volt é. Nem volt, aztán napirendre tértek az álprobléma felett.
igen ez a gondom,hogy sem a tulaj aki 20 éve lakik ott nem tud,- vagy nem akar? tudni,- erről pedig ilyen méretű gerendákat behordani,felácsolni csak nem tudtak észrevétlenül
a közös képviselő is régóta a ház ura,de Ő sem hallott semmiről,talányos
most kérdezgessem végig a szomszédokat? nekem olyan elképzelésem van,- az alátámasztott helyiség melletti pincerész plafonjának a vakolatról betonozásra való lecserélése miatt,- hogy valaki ki akarta pofozni ezt a szuterént és mondjuk egy üzlethelyiséget,raktárt kialakítani belőle,de megrekedt a munkálatokkal,nem engedték meg neki,engedélyt meg nem kér,a társasház pl tiltja az airbnb-t...
Az én gépemen jól állnak a képek. Azon kívül, hogy vizesedés van, különösebb probléma nem látszik a képen. Az kétségtelenül fontos, hogy ki és miért támasztotta meg az épületet.
Milyen talaj van? (homok/iszap/agyag) Iszap nem azt jelenti, hogy folyik mint a balatoni iszap! Szemcse nagyságot jelentenek, fölülről lefelé a fontosabbak:
Én inkább beázásnak vélem..-. Az első képen- ahol az andráskereszt a falnak támaszkodik mintha meg lenne repedve a fal. Ez a támasztól ered, vagy már előtte is ott volt?
üdv.,szerintetek nézessem meg statikussal ezt a pince födémet? az első két kép az alátámasztott, aggályos részt mutatja,a 3. közvetlen mellette lévő terület és olyan mintha ott valami munkát végezték volna el
Tegnap ózonozták az autómat. Ez egy hordozható ózongenerátorral történt. A generátor tulajdonosa szerint nem csak fertőtlenít hanem szagtalanít is. Azt mondta, hogy az ő házában is fogja használni a dohos szagok ellen. A kocsi nem volt büdös, úgyhogy szagra nézve nem tudok biztosat mondani. Miután elég messze lak(hat)unk egymástól nem hiszem, hogy elmenne oda. Kell közelben keresni hasonló céget.
Talán tud valaki segíteni. Albérlők után kellemetlen szagú lambéria maradt a lakásban. Levenni nem akarom, mert komoly munka lenne alatta a falat javítani. A szag azoknak a régi bútoraiknak a "terméke", amivel együtt költöztek.
Szerintetek el el lehet ezt a szagot tüntetni valahogy házilag? Mivel lehetne megtisztítani a fát?
Egy 40 nm -es kávézóban szeretnénk ipari betonpadlót kivitelezni (nem műgyanta!)
Bp-en tudtok ajánlani olyan céget,aki korekt árban kivitelez ,vagy ötletet az anyaghasználatban amiből ezt mi egy jó munkaerővel képviselni is tudjuk minőségben ?!
Mekkora a mérete? (szélesség/hosszúság) Utólagos javítás nem szokott beválni, mert nem köt össze rendesen a két beton. Minden esetre a túl nagy méret (egyben) nem sok jóval biztat.
Köszönöm a részletes leírást. Az alaprajz elég bonyolult, már egy ideje itt lakunk, de még mindig el kell gondolkozzak mi hogyan van. 93 ban fejezték be az építkezést. A lépcsőház és a fürdő között csak egy tízcentis válaszfal van. A pincében nincs is alátámasztva mert a lépcső alatt tároló van. Nem vagyok statikus, de azért számoltam csak a fürdő méretét, mert az a lemez amivel egyben van a ház közepén alá van támasztva egy 80cm széles látható gerendával, a másik statikai elem körbe a ház beton koszorúja és a tartófalak. Tehát ha a lemezt elképzelem akkor a fürdő az egész lemez szélén egy kis kiugró csücsök amit a lépcsőház levág, inkább úgy képzelném el, hogy nem az tartja a lemez többi részét. De egyértelmű, hogy a furkálással gyengítem.
Téli hőkamerás felvételen nekem úgy tűnik, hogy a beton koszorút a tartófalak tartják, nincsenek plusz beton oszlopok.
2019 06 hóban. A legnagyobb nézetkülömbség a vasalat készítés terén alakult ki. a "jó lesz az úgy ahogy szoktuk" és a "lexikális pontosságú" skálának teljes spektumát felölelve.
Közel egy évvel ez előtt folyt itt eszmecsere (néhányak által észosztás) a műhelyépítésem kapcsán.
Most leírom a megépüléshez alkalmazott (előtte kérdezett) végleges megoldásokat, tapasztalatokat. Hátha valakinek hasznosulhat a jövőben.
Tehát a 3 oldalfalazat ytong 20-as lett. Az itt eldöntött monolit födém végül a negyedik -meglévő főépületi oldalfalba nem került bekötésre, hanem 7 m-en 4 db pillérre támaszkodik. a 4 falon a monolit födém vasalatában egy rejtett koszorú fut körbe, ami a pilléreken áthidal egyben. Az agyonvitatott vasalási kérdésben ragaszkodva az általam olvasott "hivatalos" építési előírásnak, a sámli vasakat alá fűztem az alsó hálónak. Így a sámli vasak tartották a felső vashálót és a rajta járkáló munkásokat. Az alsó háló csak a sűrű aláékeléseket terhelte. DE! Mindezek xps lapokra feküdtek fel. A kialakult rétegrend lesz magyarázat a miért kérdésre.
Födémrétegrend: 5cm xps lap; monolit födém (amibe alacsony térfogatszázalékban mikroszil-T -t kevertem - vízmedence betonok); és mostanában évvfordulóra készül rá még: folyékony vízzáró fólia; csemperagasztó-járólap.
Tapasztalatok:
A régi és új terasz közt mm-es repedés keletkezett. A ház falánál a vártaktól eltérően nem keletkezett hasonló repedés a monolit födémbeton és dryvit házszigetelés közt. Az ytong falon repedések nem keletkeztek (hálós ragasztó + légáteresztő külső nemesvakolat) Átlagos szigeteltségű SK garázsajtóval is az idei télen 6-9 C fok-nál kevesebb nem várt reggelente (fűtetlenül).
Pénzügyi fel és elismerés -feleségemnek-: jó választás volt a nem járható, de még a lamentált járható fa födémhez képest is a monolit födém. Így nagyjából kétszeres bekerülésért egy teljes értékü nagy felületű teraszt kaptunk. De fő hozadék, hogy a ház összértékén (2019-es piaci árakon) cca 3M ft többletértéket hozott. Ami szorzatosan viszonyul a befektetési külömbséghez.
Segítségeteket szeretném kérni, adott lenne egy 5 méter széles 6 méter hosszú melléképületem, amelyre szeretnék új tetőt rakni, beton cserép lenne a fedése. A kérdésem a szarufák méretezésében lenne, arra gondoltam, hogy talpszelemennek, valamint torokgerendának 12x12-est használnék és 60 cm-ként 5x15 cm szarufa állásokkal fogópárokkal. De keveslem az 5x15cm szarufát inkább 5x20- ra gondoltam ebben kérném a segítségeteket.
Ami a bemásolt tervrészleten van az a fszt. részlete. Abból ami látszik a ház korát nem több mint 10-145 évnek becsülöm. A szerkezet statikai szempontból nem egyszerű (kevésbé udvariasan zavaros). Ez nem jelenti azt, hogy nem jó, csak azt, hogy első ránézésre nehéz véleményt mondani. Az ábrázolt rész trapéz alakú, a födém láthatóan oszlopokkal (rövid falszakaszokkal) van alátámasztva. Az érintett területen egy lépcső is van, nyílással. Az oszlopok között nagy valószínűséggel gerendák is vannak. Ezek nem föltétlenül láthatóak, lehetnek u.n. rejtett gerendák is a többlet-vasalással kialakítva. Mivel a födém alaprajzi elrendezése nem egyszerű, ezért többféle vasalási elrendezés is elképzelhető. Az viszont biztos, hogy lemezek szabad széleiben nagyobb az igénybevétel mint beljebb. Nem az az érdekes, hogy a fürdőszoba mekkora, hanem az, hogy a lemez mekkora. Ha jól értem akkor az ábrázolt rész alá van pincézve. Nyilván a fölötte levő szint alaprajza is hasonló.
Véleményem a következő:
A vasalási terv (számítás nem nyert) ismerete nélkül biztos véleményt mondani én nem tudok. Az előbbiek alapján jóval szerencsésebb lenne (vaskiosztás ismerete nélkül) ha a csövek nem a sarokba kerülnének hanem beljebb (lehet, hogy elviszik a rejtett gerenda egy részét), ráadásul még egy válaszfal is van, ami (rejtett)gerendát feltételez. Ha mégis a sarokba kerülnek a lukak és elviszik a fal alatti megtámasztás egy részét az a válaszfal egészségére nem lesz jótékony hatással. Ha a válaszfal alatt a lépcső mellett teherhordó fal van akkor az itt leírtak nem érvényesek.
Legrosszabb esetben elképzelhető, hogy a csövek körbefalazása (legfölső födémig) km. téglával megoldja a helyzetet. Legrosszabb esetben!
Javaslom az eredeti vasalási terv készítőjének a véleményét kikérni.
Ha van vasalási terv (nem szokták odaadni) akkor annak alapján biztosabb véleményt tudok mondani.
A fürdő egyik sarkában lesznek a csövek, jelenleg a szennyvíz csöve is ott van. A képen a 10-es helység és nagyjából bejelöltem pirossal a lyukakat. A fürdő egy kisebb helység, nagyjából 3x2.5m széles. Az alatta és a fölötte lévő beton födém is át lenne lyukasztva, alatta a szuterén van, fölötte tetőtér. Mellette meg végig lépcsőház. Tehát relatíve kicsi az a felület amit tart.
A szellőztetős szakember a szellőztetéshez ért. Talán. Egymáshoz közel nem szerencsés, de ő el akar adni. 18 cm furat (darabja) egy vasat majdnem biztosan elvisz, de lehet, hogy kettőt is. Én nem szoktam szeretni ha két luk között kevesebb marad mint a nagyobb luk nagyobbik mérete. Ez kör, tehát értelemszerűen átmérője. Németországban - ha nem akarták számolni - a luk által megszakított vasmennyiség dupláját kellett berakni mindkét irányban. Ezt persze csak építés közben lehetett megcsinálni, utólag már nem. A szellőztetős szakembernek (?) nyilván nem fog tetszeni, hogy nem fúrhat akárhol mert ez többlet munka, lakni meg nem ő lakik ott. Nyilván nyafogni fog, hogy úgy drágább (azt feltehetően nem fogja mondani, hogy úgy nem lehet). Egyébként tényleg nem kell hozzá engedély. (Az sem mindegy, hogy mi van fölötte, meg az sem, hogy milyen hosszú és széles a födém.)
Sziasztok! 16cm beton födémbe szeretnék két egymáshoz relatíve közel 180mm -es lyukat fúrni a szellőztetés 160mm-es csöveinek. A szellőztetős ember szerint ilyen méretben nem szükséges statikai vélemény kérése. Mi a véleményetek? Üdv
A pincénkben látható még egy "érdekesség" egy nagyjából függőleges repedés a beton pincefalon/alapon (ez része 9m hosszú, ki tudja hogy vasalták 80 körül...). A kis levegő beeresztő nyílásnál van, megáll a repedés alja a pincepadló alja alatt és efelett van a koszorú, meg a gerendák is erre az oldalra terhelnek. Ez semmi extra nem? A lakószinten semmi repedés nincs a falakon, ez nagyon régen itt lehet már...
400-as beton. Ha nincs terhelve akkor van terhelve a húzott oldalon a beton(!). Terhelés hatására a nyomott oldalban nő a terhelés, ezért kell a 400-as beton. Nagyon kényes egyensúlyi helyzete van a feszítőhuzaloknak és a betonnak. Utoljára vb. gyakorlaton számoltam feszítést, nem volt sem egyszerű, sem gyors. De most zavarban lennék ha számolni kéne.
Sajnos valóban érthetetlen, hogy miután el lett mondva, hogy lehet arrafelé E gerenda és még komoly munka is átfúrni egy iéyet, hogy hogy nem észlelték a helyzetet...
De szerencsére még az elfogadhatóbb helyen lyukasztották ki, már ha ilyet lehet mondani. Ha ezeken múlik középen is simán elvágták volna, ott kell egy csövet levezetni...
E gerendába nem ütvefúróval fúrúnk hogy ne rezegjen és nem vasat, mert az gyengíti, amúgy téli van huzalokkal hosszában keresztben, nehéz nem vasat fúrni.
Hát ebbe nem csak egy dűbelt fúrtak, hanem át küldtek egy csövet az állatok. Pedig erőlködni is kellett hogy át mennyen. Én vágtam ki már E gerendát a spéci gyémánt korong úgy szikrázott a beton részén mintha az egész gerenda vasból lenne, rohadt kemény. Dűbeleket elbírja ha nem ér vasat, de úgy látszik a vas csövet is :D
Szerencsére semmi extra teher nincs felette. Illetve egy 6cm tégla válaszfallap van nagyjából ezen a gerendán. Meg a másik oldalán, ahol ép a gerenda afelett a falon a konyhabútor, de itt épp semmi extra, ahol meggányolták.
Ez szerencse, hogy pont a falnál lett akkor kicsit rongálva, mert ott még érvényesül tán a nyírási vasalás pozitív hatása nem? Szóval ennél "jobb" helyen nem tudták volna a szerelők áldásos tevékenységüket végezni. Szerencse, hogy a másik csőnél csak a betont fúrták át, a vas érintetlen maradt, az már távolabb volna a végétől a gerendának, eszerint kellemetlenebb hatásokra lehetne számítani, ha ott vágják el.
De azt nehéz lesz megértenem, hogyha szóltunk, hogy azon a tájon ahová a törülközőszáratót rakták, ott gerenda lesz, akkor amikor otthagytuk őket miért kellett mégis átfúrni. Még szerencse, hogy van biztonsági tényező, amit ezáltal kicsit megcsorbítottak azért...
Attól függ, hogy mit értünk ez alatt. Ha megoszló, végig egyenletes teher van a gerendán akkor középen a legnagyobb az igénybevétel hajlításra. Ha ezen kívül mondjuk van egy nagyobb szekrény is a gerenda egyik végéhez közelebb akkor a max. hajlító igénybevétel elmászik a szekrény felé. Abból a szempontból viszont nemcsak a közepe kényes, hogy a megfeszített huzal vékonyabb lesz (haránt kontrakció). Ha valahol a gerendában elvágom a hozal(oka)t akkor az elvágott végekben megszűnik a feszítőerő, de ez a vágástól távolodva helyreáll. A szabad végek azonban visszadagadnak. Ezt a gerenda tengelyére merőleges erőt a gerendavég erre rendszeresített vasalása fölveszi. A gerenda belsejében ilyen vasalás viszont nincs. Ez a gerenda teherbírására hátrányosan hat.
Sajnos nálunk, amikor a fürdőszoba radiátort kötötték be a fűtésszerelők, akkor hiába mondjuk, hogy ott egy E gerenda lesz, ők állították, hogy nem lesz gond, persze átfúrták. Ehhez gondolom még erőlködniük is kellett...
Nem szép. Még szerencse tán, hogy nem a fesztáv közepén van ez. Gondolom ott lehet a legérzékenyebb. Az egyik vasat is sikerült elkapniuk nagy nehezen... még jó, hogy többet nem.
Olyan 20 éve volt ez. Óriása probléma nem lett ezután, de ez a gerenda gondolom, most a gyárihoz képest -25%-ot tud kb, nem? Nem egészséges az biztos, persze van még benne 5 másik van tán.
Több évtizedes pályafutásom alatt néhányszor láttam olyat, hogy a konzolon ülő dolgozó a gerendát maga és a fal között vágta. Jó magasan. Végül is a gerenda fővas betéteit elfúrni hasonló tevékenység.
Lemezben sok vas van egymás mellett. Ha egyet elfúrnak akkor nincs semmi komoly következménye. Ha gerendában fúrnak meg (vágnak el) alsó vagy fölső vasat lehet, hogy komoly következménye lesz. Gerendát nem alulról hanem oldalt, valamivel a közepe alatt illik megfúrni ha már mindenáron gerendát akarsz fúrni. Azért nem középen, mert nyírásra a közepe dolgozik.
Azért nem állnék alája mert a lehetséges következmények ettől visszatartanak.
Nem, jól nézted, beton is lenne ott, csak eddig hatos átmérőről volt szó, ott ez nem működik. Elméletben az mehetne, hogy kezdeni hatos betonfúróval, amikor vasat talál, akkor átváltani rendes gyorsacél csigafúróra, ha átért a vason, akkor megint kőzetfúró. Gyakorlatban ez nem lesz pontos furat, kérdés, mennyit visel el a tipli. És akkor még marad az, hogy a betongerenda vasát nem igazán kellene megszakítani.
Jobb lenne valami megfelelő módszer ajánlani álmennyezet rögzítésre...
Csak karótával lehet kifúrni a vasbetont, de csak födémet vagy diagfragmát fúrúnk, gerendát és oszlopot nem. De az nem 6mm furatokra való.
Probáld azt, hogy a gerenda oldalá fúrj fel egy segédszerkezetet, mert ott nem kapod el a fővasakat, csak esetleg a kenyeleket, de azokat ki lehet kerülni, mert 15-20 cm távolságra vannak egymástól.
Van, csak nem tudom hol lehet kapni. Illetve 6mm-es vastagságban nem találtam sehol eddig.
Muszáj a gerendába rögzíteni, mert a beton kefnibe nem ajánlatos mert megreped . Csak a gerendába lehet. Szitát meg nem akarok belőle csinálni, próbálgatva mikor esik a furat vasmentes részre...
"Tükörrel benéztek a pincében levő tisztítónyílásba azt annyi"
Untam a félévenkénti ellenőrzést és lehúzást, így legközelebb feldugtam csomó újságpapírt a tisztítónyíláson.
Jöttek ellenőrizni és elővette a tükröt, benézett és mondta minden rendben. Ekkor én kihúztam az orra előtt a papír dugót. Majd elküldtem őket ahova kell. Többet nem jöttek...
Ez megerősít az elképzelésemben. Gázkazánhoz való furánflex kémény nem nagyon koszolódik talán (valamint a Honeywell CO-érzékelő biztosabb, mint az évi egyszeri álmunka amit végeznek rajta). Ámde ha bármi is van, akkor megoldják a kijutást a padlásról okosan, a kibúvó pont ott van, ahol kell. És a korábbi képnél már alacsonyabb a kémény amúgy. Persze bentről a tetejét még nem lehet elérni.
Annyit a "maiak" javára kell írni, hogy viszont ha van valami, azt komolyan veszik. Az egyik földszinti lakásban bejelzett a CO érzékelő, felhívta hát a katasztrófavédőket. (Ez is milyen szó már, ugyanúgy, mint az árvízvédelem) Ki is jöttek szép, nagy, piros autóval, szerencsére nem szirénázva, úgyhogy frászt nem kaptunk, csak kicsit meglepődtünk, amikor szombat reggel két totál beöltözött tűzoltó kopogott be, hogy akkor most végigmérik az összes készüléket a házban. Végigmérték, megnézték, a néni készüléke, vagy kéménye rossz-e, kihívták a gázműveket, azok lekötötték a lakásban a gázt (mi meg gyorsan összedobtuk a ház teljes hősugárzó készletét, mert tél közepe volt), és csak utána mentek el. Aztán, amikor megvolt a javítás, akkor leellenőrizték, és a gázasok csak utána kötötték vissza a lakást. Elég profinak nézett ki az akció, még ha vicces is volt, ahogy a fürdőből épp kiugrasztva, félig borotválva, nagyjából egy szál gatyában álltam a légzőkészülékes tűzoltó mellett. :-)
Nos valamikor nem is olyan régen nincs még 10 éve sem, az egyik legjobb vállalkozások voltak Mo.-n.
Kijelőlt fix ügyfélkör,
fix adók módjára behajtható bevétel, a tevékenységről semmi kontrol,. hát persze az útóbbi időkben a tevékenységük majdnem kimerült az ellenőrzésből.
Főleg a lakosságot vegzálták.
Voltak jólmenő kis vállalkozások, voltak nekik minálbéren foglalkoztatott alkalmazottaik, akik a frontvonalban küzdöttek a lakossággal a sokszor átláthatatlan nem egyértelmű előírások értelmezésében.
Aztán jött egy gonosz ember, aki mindezt megváltoztatta.
Volt az elején nagy sírás rívás, tömeges halál jóslása , aztán minden a normál kerékvágásba került.
Előtte is utána is CO mérgezésben meghal vagy 15 ember évente, béke poraikra.
Más balesetben lényegesen többen hunynak el.
Ja a sok felsíró között volt olyan is aki azon siránkozott, hogy hát nekik listájuk van, el vész, milyen nagy kár érte. Meg mondta hogy ő azt bizony nem adja át a gonosz katasztrófa védelemnek.
Amúgy a kémény és a gáz tényleg veszélyes üzem, figyelni kell rá.
De nem attól lesz biztonságos, hogy szép fényes inox a kémény ajtóm. Tény az is hogy ha lassan is ,de azért a belvárosi nagy társasházak tetején széplassan kicserélődnek a régi fa kéményseprő járdák csillógó villogó horganyzott acél járdákra, azokon viszont nem igen járnak... de minek is.
Ja az egyik társasházban pont a nagy ellenőrzés időpontjában voltam otthon. kijött egy brigád talán 4 -en vagy 5 -n lehettek ( nyilván a lincstől féltek )Ö aztán 20 perc múlva eltűntek, mert pechükre az a két fogyasztó aki még hagyományos kéményes nem volt otthon.. a többi lakást pedig a műszeres csoport ellenőríze volna máskor. De Már ez is elmúlt, csend van a kémény fronton.
Oké, mondjuk a lányom egy újabb húszasért kiássa a mardékot, de utána? Fel kell falazni, kell rá egy vasbeton, plusz egy acél fedlap, ahhoz betonozni kell, amihez megint csak embert kell hívnom, mert mindent azért nem csinálok meg a társasháznak grátisz. Tuti nem állok meg 200e alatt. Ha veszek egy előregyártott aknát 120-ért, a vége ugyanez, mert egy húszas a szállítás, és ha megszakadok, akkor sem teszem be az elemeket a gyerekkel, ahhoz is ember kell. (Leírás szerint csak a leemeléshez 2-3 ember kell.) És mondom, ebből előbb-utóbb kell még kettő, mert három kerti csap van a telken. Szóval most marad a gányolás, aztán elkezdem gyűjtögetni a pénzt az egész kerti ág és a víztelenítés vízóra aknába való felvitelére.
Én amikor a járda miatt kötözködtek, mondtam, hogy természetesen felrakom de innentől a papírra rávezetem azt a tényt minden ellenőrzésnél, hogy nem ment ki rá és nem végezte el az ellenőrzést....tetőablakból amúgy elérhető volt a teteje a kéménynek a lakásban állva....eltekintettek a járdától és azóta sem ellenőriztek soha semmit....szintén vállalkozás van bejelentve.
Annyi extra van, hogy Édesanyám vállalkozó és neki ugye van még kéményseprős lehúzás, mert oda van a cég bejelentve. Ámde tényleges munkát nem végeznek, soha nem voltak még a tetőn az elmúlt 20 évben, ezután csak még kevésbé lesznek.
Egy magáncégnek kell majd még kijönni, valami végelemet rárakni a furánflex bélésre. De ahogy írod ők megoldják majd valahogy...
Illetve, ha csak olyan megoldás van, amikor szét kell fúrni a Gerard-ot az nem célszerű, azt kihagynánk. (A "gyári" is olyan... plusz még 60 ezer az ára :D Viccesek a Gerard kiegészítő árak.)
Nem érdemes foglalkozni vele, kötelező kéményseprés nincs, majd ha 10 év múlva ki kell mászni teszel oda létrát, vagy ácsol valami ideiglenest magának a szaki.
Azt a vasalással ellátott kéményt csak példaként hoztam, nekünk a sima pillér van. Arra gondoltam, hogy hasonló mennyire volna elszabadult ötlet.
De a válaszaitok alapján inkább nem kéne erőltetni a kéményre rögzített tetőjárdát akkor...
Csak 60 ezer a Gerard megoldása és jól megfurkálja az elemeket az is, nem úgy mint pl a túlárazott napkollektor tartójuk, ami lemezfúrás mentes, ügyes szerkezet... Annak még indokolt is az ára.
Amúgy a közeli kibúvóból simán létrázni is lehetne akár, csak utólag nagy baj lenne ha mégis kéne a tetőkilépő. Nem a kéményseprő miatt, azok soha fel nem mentek oda. Tükörrel benéztek a pincében levő tisztítónyílásba azt annyi. Manapság annyi se. De a bélést egyszer lehet cserélni kell. Mondjuk a furánflex elég hosszú életű....
Eddig a tetőjárda talán szokatlanul volt megoldva, a kéményhez rögzítve. Ez épp nincs a régi fotón még, de az látszik, hogy a kibújási lehetőség nagyon közel van a kéményhez magához, talán még létrával el lehetne érni a kéményt kibújó nélkül is.
Most a tető újjáépül, a kéményt a kéményesek alacsonyabbá építik.
Ez a kéményhez rögzített "járda"/kiálló ez nagyon nem elfogadott? A Gerard járda 60 ezer körül van, szóval valami ésszerű alternatíva jó lenne. Ha persze nagyon gáz a kéményhez rögzített megoldás, akkor oké a gyári Gerard is 60-ért...
Csak láttam a neten máshol is ilyen kéményhez rögzítéses megoldást, mondjuk ez nagyobb pillér, mint a miénk.
Akkor a gödör, hogy belehasalva tudok benne dolgozni. Ebbe max egy műanyag hordót tudnék beletenni (a 200 literes kb. egy méter magas), de abban már nem fogok tudni belehajolva dolgozni. Vagy van valami más tipp, mit használhatnék aknának? (betonozni most nem "szeretnék", annál még a 15 méter ásás is jobb) Ráadásul három kerti csap van, három fagycsappal, szóval még kétszer megcsinálhatom majd. :-)
--Ha nem áll ki a fala a földből akkor nagyon-nagyon ajánlatos udvartéri födémnek méretezni, az további 400 kg/m2-t jelent (szabvány szerint). (bárki, bármikor, bármivel rámehet.
-Ha kiáll akkor kisebb esetleges terhet kell még számolni a földnyomáson kívül.
-Kell rá szigetelés és szigetelésvédő rtg. (beton a legjobb).
-Ezek további kb. 200 kg/m2-t jelentenek.
-Illik a padló alatti szigetelést az oldalfalon fölvinni a tetőszigetelésig, azzal összedolgozva.
-Pincetégla megáll ilyen magasságig, HA nem megy el a közelében autó (legközelebbi kereke olyan távol van amilyen mély). Ez számítás nélkül is megfelelő biztonságot ad.
-Statikailag előnyösebb ha az oldalfal is vasbetonb kell.ól van, mert megfelelően összevasalva a födémmel segítenek egymásnak a teherviselésben. (Cross módszerrel számítható az igénybevétel átrendeződés)
Hirtelen ennyi jutott eszembe amire figyelni kell. Nagyon komolyan ajánlom statikai terv készítését, a födémen 5-600 kg/m2 terhelés lesz jármű nélkül, biztonsági szorzó nélkül.
Üdv mindenki! :) Az álmom, föld alatti garázst szeretnék 1 autónak 4m széles és 5 m hosszú lenne. Az lenne a kérdés hogy kivitelezhető lenne pincefalazó téglából tetejére beton áthidaló kőrbe betonkoszorúval közé béléstégla rajta10cm beton bevasazva aztán 30 cm főldetrá. Ha igen mekkora tégla kellene meg milyen szigetelés?? Előre is köszönöm a válaszokat.
Praktikusan azt kéne, amit C20NE is mond, hogy felviszem az egész elágazást a vízóra aknába, csak az cefet drága, én meg már nem vagyok olyan fitt, hogy 15 métert kiássak.
Fasza! :-( Az a gond, hogy ahhoz, amit a többiek mondanak, és rendes, végleges megoldásnak tekinthető, ahhoz fel kéne túrni a fél kertet, mert most valahol a föld alatt van az évente elzárandó "kerti ág", meg a házba menő "állandó ág" elágazása. Ha ezt ki akarom ásatni (kézzel kell, mert lejtős a telek, oda még egy Bobcat sem jön be, ráadásul jófajta budai agyag, márgával keverve), akkor a lakók meglincselnek, amikor ki kell fizetni. Már a mostani kiásás plusz cserére is nyolcvanezres ajánlatot kaptam, úgyhogy a lányom a húszasért kiásta (nekem épp meg volt reccsenve a derekam), a vizes egy tízesért ledugózta, én meg most ingyen helyreállítom, és a nyugdíjasok örülni fognak. :-/ Ahogy elnézem, az egyetlen, amit tehetek, hogy pl. veszek pár zsák homokot, és azzal töltöm fel a gödröt, hogy legközelebb könnyebb legyen kiásni.
Gondolom azért kellene új számítás, mert az megint pénz :) számokról illetve számításokról nincs szó a statikai tervben. Csak annyi, hogy a kötelezően alkalmazandó szabványok és szabályok figyelembevételével készült...
Mi a francért kéne új számítás? A két U gerenda súlya megegyezik az egy darab HE-B 260-as gerendáéval (1 kg/m a különbség), ezen nincs mit számolni, az igénybevétel nem változik. Az előző számításban megtalálható a szükséges Wy és Wz éréke, táblázatból kinézem azt, hogy a HE-B többet vagy kevesebbet tud a számítás szerintinél. Oszlopnál lehet hogy újra kell számolni a kihajlást. Ez az egész tíz perc ha nincs valami egyedi a szerkezetben.
5.5meter az áthidaló nyilas és befelé néz az U gerenda gerince, csavarozva . Vízszintes teher. Azert gondoltam, hogy itt megkérdezem, mert a statikus szerint új számítások és az megint 40e ftba kerülne + 3 hét mire megint elkészül vele..
1 db HE-B 260-as teherbírása egyenlő FÜGGŐLEGES teherre 2 db U 300-al. DE lehet, hogy vízszintes teher is van és akkor a két U 300-as sokkal többet tud. Az egy db. HE-B talpa jóval szélesebb mint a két U 300-é. Azt meg nem tudjuk, hogy a két U gerenda gerince befelé vagy kifelé áll. Nagyon nem mindegy. Amit itt előbb írtak, meg kell kérdezni a statikus tervezőt, ő kapásból fog tudni válaszolni.
Miért nem a statikust kérdezed, ha már egyszer pénzt adtál neki hogy megtervezze? Ha egy fórumon azt egy ismeretlen azt írja, hogy persze jó lesz oda más is, akkor tényleg rábízod a gyerekeid életét?
Én nem fagycsapozok, a vízaknában elzárom, a ház főcsapját elzárom, a kerti csapokat kinyitom és a vízóra aknába beépített víztelenítő csapon leengedem egyszerre az összesből majd elzárom az aknában a kerti csapok felé menő ágat. Nekem a kerti csapnál a talajszint alatt nincs elzáró. Plusz a garázsban van egy csap ahonnan bármikor, télen is tudok vizet vinni a kertbe.
A statikus betervezett 2db 6 méteres U300as gerendákat fal kivaltasra. A kérdésem, hogy esetleg más acelgerenda pl Hea, heb vagy Hem gerendákkal is kiválthato lenne úgy hogy kisebb magasságban azonos teherbirassal ? (Minel magasabb a gerenda annal alacsonyabb lesz a belmagassag,erre keresek megoldást)
csak azért kérdeztem, mert az átlag fagycsap pár évet bír, utánna ilyen lesz mint a tied most. vannak akik szerint jó minőséget kell venni, és akkor csak több mint 5évente kell ásni. meg vannak, akik szerint nem szabad ilyen gyári fagycsapot használni.
- Valamennyire elvezeti. Mennyi jön ki egy víztelenítéskor? 1 liter? (homok van, kavicsot hoznom kell valahonnan)
- Hát ez most kimarad, mert hegeszteni nem tudok. De a tipp jó, majd körülnézek a garázs sarkában, mi van.
- A vödröt azért mondták, hogy nagyobb legyen a "földmentes üreg" a csap környékén. Nem tudok képet beszúrni, mert attól mindig összeomlik a FF, de úgy képzeltem, hogy a vödör kap 50-es PVC-ből egy "kéményt", abban lesz az elzáró toldója, és akkor csak a felső 30-40 centin kell beletalálnom az őszi elzáráskor. A kettő találkozását meg kiszilózom.
Sziasztok! Kéne egy kis segítség, mert a Víz-, gáz-, fűtésszerelés topikban nem jött válasz. Télen elkezdett szivárogni a kerti csap, úgy tűnik, kikopott a fagycsap, már nem zár rendesen. Akkor kiástuk (mire nem jó egy állandóan pénzszűkében levő kamasz gyerek! :-) ), és ledugóztuk a KPE csövet, de most már helyre kéne állítani.
A vizes topikban egy korábbi hozzászólásban találtam képeket a fagycsap cseréről, de ezzel kapcsolatban szeretnék kérdezni.
A csap alá-mellé mit tegyek szivárgónak? Homok, vagy kavics a jobb?
A csap alá közvetlenül megy két tégla támasztéknak. Ahhoz kell (tudom?) valahogy a csövet rögzíteni, vagy majd a föld lenyomja, és kész?
A harmadik, hogy azt mondták, húzzak rá az egészre egy öreg diszperzites vödröt, amit két oldalt felsliccelek, hogy a cső át tudjon rajta menni (úgy, mint a képeken a csatorna cső), plusz felül kilukasztok, hogy az elzáróval azért le tudjak nyúlni, és csak erre menjen rá a PVC cső, ami kiáll majd a föld felett. Mert ha ez a vödör ott van, lassabban telik meg földdel a csap környéke, és lassabban reszeli el újra a csapomat.
Már oda cuccoltak, de még végleges megegyezés nincs . Egy szobánál azért pontosabban meg lehet állapítani a területet.
Így legyen az 22,5 nm és annak lebetonozása 270 eft + ÁFA
A bontás ? 5eft / nm....én ennyit ajánlok
Így az lesz 112 eft + ÁFA a sitt szállítás és a lerakás legyen 60 eft + ÁFA és most írod ,hogy "szigetelések még nincsenek benne (plusz összeg)." Bizony plusz ráadásul nem tudni mennyi.
Egyébként kétféle szigetelés van és kell ide is . Víz és hőszigetelés. Sőt elvileg két réteg beton.
Nagyjából így elplanírozott föld, rá minimális sóder, rá egy betonréteg, rá víz szigetelés rá hőszigetelés és rá egy másik beton.... vastagságot nem írtam, de 5 - cm nagyjából elég, A vasat is elmismásoltam, de ha ragaszkodsz legyen benne.
Ha magamnak készíteném : sóder … 5-6 cm szerelő beton, rá vízszigetelés bitumenes olvasztva, rá 10 cm -es lépésálló hőszigetelés, rá 5 cm aljzat beton rá a burkolás. Ha megvan hogy mi, akkor következik a mennyiség, majd jön az ár.
A ' mit' a tulaj dönti el /néha kérhet tanácsot / a mennyiség objektív, az árat viszont a vállalkozó.
Egy kicsit elvannak szállva az árak az biztos, de sokat számít az áraknál, hogy emeleten kell e? Betonozni? Vagy földszint?, vagy hogy a sittet zsákba kell e pakolni és ugy lehordani? És elszállítani? a vízszigetelés: milyen anyaggal kell szigetelni? több infó kellene!
De az biztos, hogy csak egy szobát elvállalni, nagyon nehéz m2-árba. Mert alig éri meg, mire a szaki oda cuccol, meg elcuccol! (Sokan nem is vállalnak csak egy szobát):)
Köszi a sok tippet és tanácsot. Úgy lett ahogy sejtettem. Mindannyian vak sötétben vagyunk, és csak értetlenkedünk a hülyébbnél hülyébb építési szabályokon, ami például egy ilyen egyszerű gépkocsibeállóval kapcsolatos.
Ennek ellenére, még egy utolsó ötletem van erre a megoldásra, amit szintén két képpel mutatnék meg nektek, hogy véleményezzétek.
Ahogy látjátok is a két képen, úgy gondoltam, hogy a ház alap tetőszerkezetéből nyúlna kifelé egy tető ami az oldalhatár (szomszéd) felé leejt. De a 4 méter oldalkertbe nem lóg bele. Illetve az előkertre vonatkozó 5 métert sem rúgja fel. Ha ez egy járható út, akkor az egyedüli megoldandó feladat hogy úgy sakkozzam ki a szobák méretét, hogy ez a gépkocsi beálló olyan széles legyen hogy kettő autó kényelmesen elférjen egymás mellett.
Köszi előre is az ötleteket, javaslatokat! Szép estét!
Légy szíves, segítsetek véleményezni egy árajánlatot.
Budapesten, közepes szobányi területen utólagos aljzatbetonozás 6 cm (zsákos esztrich), vízszigeteléssel, acélhálóval anyagár: nettó 6700/m2 + munka: 5400/m2 (tehát kb. 12e / m2), és erre jön rá még bontási, építési törmelék szállítási költség.
Ez nekem túlzottnak tűnik, de még az is lehet, hogy ez ma tipikus, csak én nem vagyok tisztában az árakkal.
Sima aljzatbetonozásra találtam árajánlatot, az sokkal kevesebb, de nem tudom, hogy a vízszigetelés mennyivel drágítja meg.
Jogos, sajnos nagyon be van ez korlátozva. Főleg újépítésnél, de réginél sem egyszerű a mai rendszerben új kocsibeállót csinálni.
Netán ha olyan a helyi szabályzás, akkor talán kerti tető épülhet, talán nem. Ennek utána kell járni. Ez különben is jogi gányolás. Mi ennek pont az elszenvedői lettünk volna. A szomszéd az oldalkertbe a kerítésre építve rakott volna kocsibeállót (jogtalanul), amivel pont ráépített volna egy 2x40m2-es könnyűszerkezetes gazdasági épületre, tűztáv ilyesmi nuku. Szóval ez nem volt okés, persze ettől függetlenül talán túlszabályozott ez (talán nem, mert ráépíteni a szomszédra, netán az építési jogát korlátozni sem szép).
Ugyanakkor a mi kocsibeállónk 80-körül épült, legalábbis az alapja. Most már ilyen öregen jogilag szürke lett, de anno nagyon nem nézték a törvényeket az eredeti építők, az is belelóg az oldalkertbe, de legalább nem a kerítésre ment, nem fojtogatja a szomszédot.
*Bocsi azt hozzátenném, hogy a mi esetünk más, nem lehet belőle a tiedre feltétlen következtetést levonni. Plusz ez csak a saját véleményem, amit az főépítészeti ilyen-olyan irodától kapott felhízlalt jogi katyvaszból leszűrtem. Szóval kezeld fenntartással, a közeledben levő hivataloktól kérj állásfoglalást. Illete ahogy Csokis írta új építésnél sok helyen szigorúan szabályozzák ezt, abban az esetben nálunk is köteleznek a fő épülethez csatlakozó zárt gépjármű tárolóra amúgy. Nekünk ez egy nem mai építésű épület kapcsán volt.
Ezzel pont mostanság volt egy vélemény kérésem a Kormányhivatal (ők elég megkérdőjelezhető módon lepíttintottak) és az építészeti iroda irányába (ők valamennyire válaszoltak). Bár nekünk szabadon álló a házak vannak a környéken, de a tanulságok talán számodra is hasznosak lehetnek.
Nálunk a helyi/kerületi építési szabályzat - a régi OTÉK, mára nem érvényes egy kitétele miatt - tévesen a 20nm alatti kerti tetőt "műtárgy"-nak veszi. De csak az első ilyet. Körmönfont jogi szöveg, de a kapott értelmezésnek ez a lényege kb. A második kerti tető már épület. Nonszensz.
De a lényeg, hogy ha a különálló kocsibeálló "épület", akkor nem épülhet oldalkertbe (gyakorlatilag azért, mert épület oda nem kerülhet, nagyon kevés kivétel van lásd OTÉK-ben oldalkert-re rákeresni). Ha kerti tető, aminek okosba falat (nem minden oldalról) építesz az szintén épület akkor már.
Hátsókertbe épületként is rakhatod, ha belefér a 100 légköbméterbe. Meg gondolom kerti tetőként is, bár annak a szabályozása neccces ahogy fentebb írtam és még ha meg is engedi a joghézag, akkor sem jó a szomszéddal emiatt összeveszni. Az oldalkertnek oka van. Ha túllősz a megengedett méreten, akkor engedélyt kell kérni rá.
Elvileg építeni az "építési helyre" lehet. Illetve nem is elvileg, hanem ez a szabály, és pont. Az építési hely meghatározását a helyi építési szabályzat általában leírja, sőt le is rajzolja, mert nem egyszerű. (Sajnos a FF-om mindig összeomlik, ha képet akarok berakni, de töltsd le az önkormányzatod honalapjáról a HÉSZ-t, és benne lesz.) Ráadásul a helyi építési szabályzat tovább korlátozhatja, hogy mit, hová tehetsz. Egy példa: "Új épület elhelyezése esetén a járműtárolást lehetőleg a fő rendeltetésű épület tömegén belül kell megoldani, de megengedett a járműtárolónak az önálló épületben való elhelyezése is, mely azonban csak a hátsó telekrészen helyezhető el, a fő rendeltetésű épülettel azonos oldalon az építési helyen belül."
A képeket,fotókat, nem hencegésből vagy unalom űzőnek rakom ide! Csupán azért, ha esetleg valaki ilyet munkálatokra adja a fejét, akkor tudjon valamit, vagy lássa hogy, hogy nem szabad:)) van benne jó ötlet, van benne rossz, csak segíteni akarok olyannak, aki rá van arra kényszerülve hogy saját maga megcsináljon valamit!
Így nem fogod tudni megcsinálni, de hálózást le lehet festeni. Megcsináljátok a nemes vakolatilag onnan meg homlokzatfestékkel lefesteni. Amennyiben szebb felületet akarsz, akkor a polisztirol ragasztóval, meg kültéri glettel, csiszolással sima felületet lehet csinálni, amit alapozó után le lehet festeni homlokzat festékkel.
Budapest környékén volna általatok ajánlott fatelep? Komplett tetőszerkezet újraépítés volna. Nem tudom, hogy van-e nagy minőség különbség az anyagban vagy netán az impregnálás minőségében a telepek között... Vagy elég az árat nézni...
Akkor van igazad, ha kiment hozzá egy statikus és azt mondta: ne csináld mert összedől. Csakhogy ez egy fórum, ahol nem tudni melyik nick mögött rejtőzik szakember és melyik mögött unatkozó foteltudósok, vagy kiöregedett ígyszoktuk szakemberek, vagy 13 éves trollok. Ha jó tanácsot adsz de nem fogadják meg az nem téged terhel, de ha rosszatt adsz és a fejére dől akkor sem fog senki számonkérni, ő volt a hülye aki hallgatott rád.
Ha orvosi fórumba beírod hogy fáj a fejed, a sok focianyu mindenféle doktorosan hangzó nevek mögött tutira agyrákot diagnosztizál nálad, te meg csak nézel hogy mindjárt itt a vég.
Egy érdekes kérdéssel állnék ide. (persze lehet hogy nem a jó topicba írom, akkor viszont segítsetek nekem kérlek hogy hova rakjam). Ház építésen gondolkodunk, és előtte próbálom ésszerűen átgondolni hogy mi hogy legyen a kivitelezéskor. Nagyon jó volna a garázst bele építeni a házba, viszont azt hiszem mindannyian tudjuk hogy jelen világban ez borzasztóan megnöveli a költségeket.
Mivel a telek oldalhatáros beépítést igényel, ezért egy külön melléképület/garázs jöhet szóba. Ezzel több problémám is van. Jelen jogszabályok meghatározzák hogy 100m3-nél nagyobb melléképületet nem lehet építeni. Ez a légköbméter szerintem kevés két autó tárolásához és még valami kis műhely használathoz. Továbbá a ház mellett végig bejárót kellene készíteni mondjuk térkövezéssel, ami manapság sem saját kezűleg sem cég által elkészítve sem olcsó.
Ezért hát végül elengedtem azt a luxust hogy az autók fedett garázsban álljanak. És arra gondoltam, hogy egy fedett kocsibeállót kellene építeni. A kérdés erre irányulna. Próbáltam mindenféle építési szabályzatban utána járni hogy egy ilyen nyitott de felülről fedett kocsibeállót hová lehet építeni a telken belül. A legjobb lenne a ház elé építeni, az 5 méteres előkertbe, vagy a házhoz képest jobb oldalra. (a telekkel szembe állva, bal oldalra kell építeni a házat) Viszont ha jobb oldalra építenénk előfordulhat hogy az állítólag 4 méter oldalkertbe belelóg ennek a beállónak a tető része.
Ezzel kapcsolatban mi a ti véleményetek? Ezek közül valamelyik egy lehetséges megoldás? Csatoltam még képet is hozzá, amit egy házról fényképeztem le. Ez a megoldás az ami igazán tetszik nekem. Viszont valamiért az a gondolatom, hogy ez svarcba lett megépítve, használatbavétel után, és abszolút nem szabályos. Pedig nagyon praktikus.
Elvileg bordákkal felfele, a legtöbb képen is úgy mutatják, ha rákeresel. Ellenben engem idegesít a gondolat, hogy megállhat a bordákban a mocsok, a víz, így folyamatosan rohad, télen feszíti a fagy. Szóval addig rágódtam rajta, míg a megvásárolt deszkákból hinta lett meg sörpad, a teraszra meg gresslap került. :-)
Ti félre értitek Zsenic.-et. Nem tanácsért jön, hiszen akkor előtte kérdezné amit tudni akar nem utólag mutogatná. Ráadásul bármilyen tanácsot adtok sosem fogadja meg.
Ez kínlódás- lásd lejebb, le kelett volna bontani, új alap, utánna pár nap alatt már a koszorúnál vagy.
A bontás után a téglából elég sokat tudtál volna megmenteni, ami nincs megfagyva az jó, abból a falazat egy részét meg tudtad volna oldani. Így lett volna egy áttekinthető munka...
A tetőt meghosszabítani is macera. Két I gerenda áthidaló drága- csak akkor építünk be, ha tényleg kell- nekem van egy mágneses talpas fúrógépem, amivel a vastag fém profilokat ki tudom fúrni (karotával), hogy átfűzzem rajtuk a menetes szárakat. A két I között ki kell falazd az üreget.
A pillért be kell kötni a tartófalba, de az gyenge. Az I gerendának kell késziteni egy betoncsutakot a pillér tetejére (legalább 30cm magassat), oda be kell vasalni egy 20mm vastag fémlapot PC12-es pipákkal, arra ha ráhegeszted a I gerendákat, akkor az I vonórúdként is dolgozik, mert a fal amit kibontottál az összetartótta a két tartófalat (márha a kibontott fal össze volt kötve a tartófalakkal) is és annak a szerepét is át kell tudja venni az áthidaló.
Hogy ékeled ki az áthidalót? Mire falaztad a pillért?
Az állítható vasoszlopok vékonyak (csak a szeg van terhelve), vettem 3.5 tonnás vasoszlopokat ilyen célra. Létezik egy táblázat a födém zsaluzásnál, keresd meg és nézd meg hány vasoszlop kell négyzetméterenként egy monolit födém zsaluzásának alátámasztására.
Amúgy mindegy, hogy milyen az a födém, amit alátámasztassz és mit tart, be kell tartani a szabványt, persze nem fog leszakadni így sem, de tudhatod, hogy mi van a padló alatt, amire rátámasztottad. Így oda egy combos gerendát kellett volna lefektetni.
Értem! De itt Fóton nem volt fagy! Semmi, egy kicsit hideg volt! Régen ha télen betonoztam, tettem minden beton kevésbe 1-dl fagyállót, sima kocsi fagyállót! Rózsaszínűt felhígítottam, nagyon szép beton lett, -8 fokban is! Semmi takarás!
Nagyon szerencsés vagy, mert nálunk - 5 és - 6 között volt a talajnál.
Nekem sajnos már volt olyan betonom amit ősszel készítettek a szakik és megfagyott - az én hibám annyi, hogy öntöztem, mert mondták. Azt a betont egy darab vassal tavasszal szét tudtam túrni, úgy mintha egy keményebb föld lett volna. Ahogy vakartam úgy málott szét. Majdnem a teteje jobb volt mint bentebb...
"mert amikor köt a beton! Akkor hőt termel, és nemtud Megfagyni! "
Egy tévhit a sok közül. Attól függ, hogy milyen vastag a beton és hány fok van. Ezek a papírvékonyságú lemezek hamar fagynak. Tény, hogy a kivitelezőnek többlet munka és kiadás.
Még annyi hogy a főfalak alatti szigeteléshez lett össze melegítve a kátrány ami a szerelőbetonon van.Nem is olyan egyszerű lehet kenyecülgetni mire jól össze olvad.
Ugyan így csináltuk mi is ,annyi hogy a szerelő beton 10 cm-re sikerült ,abban nincs vasháló csak az aljzat betonban 10-es háló ,de elég lett volna a 8-as is .A kátrány vízszigetelést én felmelegítettem az alapra egészen a falnak az oldalára ,lehet vele kínlódni nem egy hálás meló.Meg a lépésállóra raktam fóliát hogy majd az aljzatbetonból ne mennyen el a víz . Leástunk vagy 60 cm mélyen a házban az ablak fej magasságban volt ,kurva szar meló ,még egyszer nem állnék neki :)
A líra egyik oldalának nem szabad ragadni, ha az alaphoz is meg a lemezhez is ragad akkor elnyíródhat. Egy közönséges nylon fóliával elérhető, hogy csak egyik oldala legyen rögzítve.
A líra egy nagyon komplikált, költséges valami. Az a lényege, hogy fólia szigetelésnél a hajlásoknál, ahol a vízszintes átfordul függőlegesbe ott nem pontosan kell hajtani, hanem kell hagyni egy laza hurkot a szigetelésben. Nagyjából úgy néz ki mint a görög Omega. Ebben semmi nehézség sincs, gond csak a sarkoknál van. A kőműves tiltakozni fog, mert némi odafigyelést igényel. Ha kell a lírát lerajzolhatom, de nem kell nagy dologra gondolni. A sarok kialakításra kell keresni valmit az interneten.
Van vízszigetelés a fal alatt, néhol kilóg rendesen de legtöbb helyen bontani kell kicsit. Szerintem nem izgalmas mert a felvert beton (6-8 cm) kb alsó harmada volt sötétebb színű csak, felül tök száraz volt. A szerelőbeton vastagságát köműves lőtte be 6 cm-re és vasat se rakna bele. (nem kerül rá válaszfal sehol) Szerencsére a szerelőbeton elkészülte után lesz kb. 2 hónap szünet a vízszigetelés megkezdéséig. A kőműves szerint csak fel kell hajtani a vízszigetelést az aljzatbetonig a falra teknőszerűen. -szóval vinné fel a téglára is. Ez a lírás dolgot nem teljesen értem. Ez valami dilatáló elem?
Lehetőségem van arra, hogy éjjel felkeljek és elárasszam, de akkor értelemszerűen nem takarom le. Viszont akkor reggelig folyatnom kellene szerintem (megoldható max nem alszom) ha így kisebb az esélye, hogy baja lesz akkor azt választanám ha a fólia a jobb akkor azt.
Azért is kérdeztem, mert nekem nincs tapasztalatom.
Feltételezem, hogy a baloldali rajz a tervezett, a jobboldali a meglévő. Ha a fal alatt nincs szigetelés akkor a padló alattit nincs mihez csatlakoztatni. Ha van, akkor lehet, de ehhez meg kell vésni a falat (ha nem lóg ki eleget a fal alól). Kérdés az, hogy mennyire volt vizes a bitumen kenés alatt az elbontott beton. Ha csak kicsit nedves volt akkor nem izgalmas, a vasbeton alaplemezre kell szigetelés amit lirával föl kell vinni az alaptest oldalára. A lira méretét úgy kell megválasztani hogy 2-3 cm mozgás különbséget elviseljen. Célszerű a vasbeton alaplemez elkészülte után várni (lehetséges legtöbbet), hogy az alaplemez mozgásának minél nagyobb része megtörténjen. Várható mozgás normális tömörítés esetén 1 cm körül lesz az első egy-két hétben, utána már nem sok várható. A vb. alaplemez (szerelőbeton) vastagságának én 6 cm-t kevésnek tartok.
Jogos, köszi! Ez valóban problémás lehetne. Ámde én vagyok a "gyerek" és nem élek már a szüleimmel, csak próbálom segíteni őket az építkezésben. Így nehéz olyan szituációt elképzelni, amikor baj lenne a lépéshang szigetelés hiánya.
Bár amíg nem kell ismét betonozni a létesítéséhez addig okés. Szóval XPS meg OSB a klikkes padló alá ha megfelelő erre a lépéshang gátlásra (az úsztatott beton helyett) az simán jó. Azt be tudjuk tenni. Csak a beton, meg a feltétlen mestereket igénylő munkafázisok azok, amiket minimalizálni kéne.
Arra gondoltam elárasztom vizzel a fólia tetejét vagy direktbe a betont, félek a fólia nem lesz elég.
Persze lehet ezzel is rosszat teszek...
Nádam nincs annyi a kerítéselemek lamellái között meg mindehol (direkt) 1 centis rések vannak. Kb semmit nem érnek hő szempontjából. Szalmám, szönyegem 40m2 - re nincsen. Max fóliám.
Fúrt kutam van abban 12 fokos a víz. A sok víz (extrém sok!!!) árthat neki?
Fagy ellen kellene valami biztos amit meg tudok valósítani!
Ne parázd túl a dolgokat. Nem lesz már semmi baja. Nappal locsold meg, estére ne le legyen rajta víz, ami meg tudna fagyni. Amennyiben nagyon aggódsz, akkor takard le estére fóliával.
Letakartam tegnap, hátha az 1 napos betonra özönvíz jön.
Voltak kerítésre vásárolt lamellás elemek, ezeket raktam rá + volt egy 1 méter magas nádkerítés.
Az bizros megtörte volna az özönvízet...
Viszont mit tegyek a faggyal??? Van ahová a met. hu -8 fokot mond nálunk minusz 2 várható, de jellemző a hidegebb itt így - 3 ; - 4 fokra kell készülni.
Ha erre rakok fóliát az rosszabb mintha a fóliára teszem a takarást ugye?
Gyakorlatilag mivel az alsó szinten konyha van, meg fürdő (az fent is volna) és nappali ezért olyan, hogy éjszaka lent legyen valaki gyakorlatilag sosem lenne. Max ha vendég van a nappaliban elszállásolva tán.
Ebből gondolom, hogy annyira nem szükséges.
Persze a klikkes padló párnafái közé XPS-t vagy ilyesmit tudunk tenni, de nagy beruházást külön úsztatott beronra nem tennénk emiatt tán.
"lépéshang-gátlás a födém fölé. Pénzpocséklás lenne az tán."
Ha sohasem vagy csak ritkán fordul elő, hogy az alsó és fölső szinten egyszerre vannak, akkor igen. Nem is beszélve arról, hogy ha valaki éjjel fölkel akkor az egész ház hallja. Nappal is, de az kevésbé zavaró.
Csak bővítés, sima tetőtér beépítés. A szobák elosztása miatt önálló soha nem is lehet sehogysem. Egyetlen "rendeltetési egység"/"lakás" az egész épület.
Így gondolom a jogszabályok szerint, de gyakorlati igények alapján sem kell feltétlen lépéshang-gátlás a födém fölé. Pénzpocséklás lenne az tán.
Egy családi házon belül tetőtér beépítésnél nem feltétlen kell úsztatott aljzat nem? (vagy netán ugyanúgy lépéshang szigeteléses szárazpadló)
Lent volna a nappali, konyha és az egyik fürdő, fent meg a hálószobák, másik fürdő... Így nagy haszna nem volna feltétlen. Az OTÉK az ezt leginkább különálló rendeltetési egységeknél, lakások között kívánná meg nem? Lakáson belül nincs kötelező előírás ilyenre nemde?
De az a 28 napos szilárdság csak egy megegyezéses érték.... nagyjából 90 -95 % -a a véglegesnek. Ami nincs. A beton ugyanis az idők végezetéig szilárdul. De ez sem igaz teljesen. Csak a szilikát beton, a becenevén a portlad cementtel készült beton.
És ez sem teljesen igaz. Mert léteznek un. aluminát cementtel készült betonok.
Ez eddig ugye titokzatos. Csakhogy az aluminát cementtel készült beton bizonyos időben eléggé elterjed volt Mo.-on. Úgy hívták, hogy bauxit beton.
Nos az ezzel készült beton gyorsan kötött és gyorsan szilárdult... mondjuk 2 napra már készvolt.
Aztán volt egy nagy baja... bizonyos idő után viszont csökkent a szilárdsága. Lásd a nagy OTI … majd Sztk székház tornyát, amit aztán lebontottak.
Ja készítettek már a rómaiak is cementet és belőle komoly vízvezetékeket. Ahol nem hordták el még mindig állanak.
Más.
A Mo.-i fehércementek java is aluminát cemet alapú. De nem bauxitból készül hanem a szép fehér timföldből. Jellemzője, hogy 1 -2 nap után (sőt 2 óra alatt megköt ) teljesen megszilárdul és hogy rettentően drága. Cirka 50 x mint a porlandcement és társai.
Az ország elég kis részén lesz, lehet már talaj menti fagy. A beton, a kötése alatt hőt termel, nulla fok körüli hőmérséklet egy 2 napos betonra már nem veszélyes. De ha ne adj isten az olvtárs olyan helyen építkezik, ahol lesz nagyobb fagy lesz (kétlem), akkor takarni kell fóliával.
A beton 28 napos korára éri el a névleges szilárdságát. A húzószilárdsága viszont 28 nap után is elhanyagolható. A fagy viszont repesztő (húzó) erőt hoz létre a betonban. Ez a nyomószilárdságát is csökkenti.
Azért nézz utána annak, hogy milyen időjárás lesz. Az országos eső jól hangzik, de baromira nem mindegy, hogy reggel lesz vagy este, mennyi eső lesz stb.
Én windgurut szoktam használni, településre is rá lehet keresni. Itt látszik, hogy mennyi csapadék és mikor várható.
A betont ne féltsd, holnap reggelre, már járható lesz, óvatosan, de az építkezést is folytathatnátok róla akár. Holnap estére meg már semmi nem tud benne kárt tenni. Reggel is max valami özönvíz tudná a felületé kicsit kimosni.
Üdv ! Én nem akartam ,Te írtad az előző h.sz. " oromszegélyt, szegélydeszkát ",innen gondoltam a fával való "szélesítést " !:-) Amúgy konkrét megoldásod is lenne v csak az v ez ezért nem jó ??:-(
Üdv ! Ha a tetőt szeretnéd hozzá szélesíteni ,akkor azt csak akkor tudnánk megoldani ,ha a tető szintje magasabb lenne a befedendő felületnél ,nálam a kép szerint ez nem áll fenn !:-)
A vevő az csak nézegethet , mustrálhat, de a munkásoknak, sőt a kivitelezőknek se adhat semmilyen instrukciókat.
Amúgy itt a legkevesebb probléma azon a még le nem fedett szigetelésen van. Azt szakszerűen be kell fejezni.
Viszont az állványzat, az nem kóser. Semmi védőkorlát nincs. Lehet onnan bizony nagyot esni és sokat fizetni.
Amúgy ez a még nem befejezett oromfal felső része annak a ház értékének csak töredéke. mert ahogy látszik a … 712 -es képén ez egy kétszintes ház és az a kiugró oromfal elég magasan van. azt még most kellene befejezni annak aki a kivitelező.
Mert az látszik a szigetelésen semmi néhol a fehér anyag kikandikál.
A sok megoldás közül valamelyiket csak ki kell választani !
Ha ez egy normál földszint+tetőteres ház, akkor semmi extra utólag sem, csak kell egy megfelelő létra:)) HA magasabb, akkor gondolom van valahol egy tetőkibúvó is. Maga a tetőn való munka 2-3 óra, +kiszállás+műhelyben lemezszabás-hajtogatás, ha mindent a szaki intéz. Egy nagyon laza nap kb. Ezért is írta az olvtárs lejjebb, hogy csak győzzél embert találni ilyen kisebb feladatra.
Most egyszerűbb lenne kicserélni, ha már van állványod....ne hallgass a kiviteleződre teljesen, nézz körül a környéken bádogos, bádogos-műhely után. Ha nincs ilyesmi lőtávolban(nálam ez cirka 30km, vagy a legközelebbi megyeszékhely), akkor a neten keress egy bádogoswebshopot, kérdezz rá, legyártják-e neked egyedi méretekre a lemezt és milyen határidővel, mennyiért, esetleg hogyan jut el hozzád a rendelés, tudsz-e menni érte.
Méretek: valaki mérőszalaggal mérje meg a most fennlévő lemezek hosszát kiindulásnak, ez lesz saccra 8 méter hosszú szegélylemez.
Ugye a lemezprofil "c" mérete fog megnövekedni a szigetelés vastagságával, ennyi az extra.Aki felrakta régi lemezt, az ezt is ugyanúgy felteszi és örülés van.
Ugye a "c" méreted fog megnövekedni a szigetelés vastagságával, ennyi az extra.Aki felrakta régi lemezt, az ezt is ugyanúgy felteszi és örülés van.
Én innen nézve, egy kép alapján arról beszélek, hogy nem kell ácsolni, csak a szegélylemezt kicserélni, olyanra, ami takarja a szigetelést is de egyéb tekintetben olyan, mit a mostani.
Üdv ! Akkor csak az a feladatod ,hogy ne fogadd el a gányolós megoldásokat ,és míg tényleg ott van az állvány találják ki a legjobb TARTÓS megoldást !:-) Pénzt csak utána,és az állványt se enged elbontani ,mert a nélkül jóval nehezebb lesz egy jó kivitelezést megoldani !:-)
Ha szakmabeli vagy, akkor kell tudd, hogy a tetőt és a vízelvezetéseket meg lehet csinálni jól és rosszúl. A rosszal az a baj, hogy a ház ázni fog itt-ott- mert a víz mindig megkapja a lyukakat.
Akkor azt kell leírni írni a kérdezőnek, hogy mi a megoldás. Most ott az állványzat, fel lehet mászni, ki lehet alakítani egy szakszerű ácsolást, amire rözíteni lehet a bádogprofilokat.
Az alternatív és ólcsóbb megoldás a ragasztás.
Az egyetlen ragasztó ami tényleg ragasztja a bádogot a vakolatra, az az Enkolit. De a polisztirént megeszi (akkor is ha le van halózva), ha a bádog nagyon felmelegedik. Azaz csak az alátétbádog és a francia rögzítős módszer műkodik.
Igazság szerint aki volt már tetőn és volt már kéziszerszám a kezében, annak nem nagy kunszt megcsinálni.Popszegecs, szegecshúzó, fúrószerszám, lemezvágóolló, némi tömítő-ragasztó, szegélylemez.
Arra figyelj, hogy az új lemez rátakarjon a régire is, illetve vízfolyásra tegyék a mekkmesterek.
Szerintem hagyom, hogy most ragasszák a bádogot, mert most nem lehet embert találni a szakszerű javításra. És majd átadás után garanciában megjavíttatom a kivitelezővel 1 éven belül.
HA a meglévő lemezszegélyt cseréled le, akkor biztosan jó lesz, leginkább azon múlik, hogy hozzáértő csinálja, vagy egy segédmunkás, aki nem ért hozzá...
Ha még ott a brigád .. miért ne lenne ott , tegyen a szigetelés tetejére még egy réteg üvegszövetes kenést. A képen mintha az látszana, hogy jelenleg semmi sincs... nyilván várnak a szakértőkre. Tehát duplán beboríttatatod aztán mehet rá a vékony vakolat.
Hogy fokozzuk veszel fehércementet . a legkisebb kiszerelés talán 2 kg legyen 500 ft. Azzal az első burkoló masszát feljavítod még marad a 2 kg cementből valami.
Na kérlek mivel ilyen szépen kérted semmi akadálya hogy segítsek.
Kezdem azzal, hogy ha kereskedelemben veszi ezt a tetőfedő anyagot most, akkor az már nem tartalmaz azbesztet. Tehát igaza van a utánad szólónak, Neo.. akkor már nem azbesztes…. csak annak látszó.
De azért még bőven akad és nem a kipusztúló falvakban, hanem a Székes Főváros egyik fő közlekedési tengelyén a Kossuth L. u. Rákóczi út, Kerepesi út mentén is. Eccer még a metro felújításkor busszal jöttem kifelé és számolgattam, de a 68. háznál… mármint a pala fedésűeknél abba hagytam.
Nos azbeszt valóban káros. Káros azokra akik bányásszák, akik őrlik majd mindenféle terméket csinálnak... akarom mondani csináltak valamikor.
Un. azbesztózist okoz ami majd azonos a szilikózissal, huzamos belégzésnél a tüdőhólyagocskákat teszi tönkre A lényeg a huzamoson van, nem úgy mint ez a mostani korona.. mert ennek elég 2 - 3 perc aztán bent szaporodik. Az eredmény mind a kettőnél a halál. Most amik jelenleg lejönnel a tetőkről … lekopnak, azok kicsi koncentrációjuknál fogva nem nagyon károsak, legalább is csak annyira mint a többi 66 féle egyéb anyag.
Na most ennél a sr topiktárs szerint elkúrt tetőnél azért az a 2 . max 3 nm felület nem fogja a fél falút kipusztítani . Kell szerezni valahol bontott azbeszt cementesnek látszó tetőfedőt, azt méretre szabni és felragasztani lehetőleg addig amig az állványzat ott van. Mert később bármivel drágább lesz.
Tartós lesz és jobban ragad mint a bádog, mert az inkább sehogy sem ragad.
A bontott tetőfedő anyagot egyéként drágán viszik el, lerakják befedik aztán újabb 3 millió évig pihen ott.
Ja most értesültem róla hogy a Sz.. Főv legfelső köreiben a 39. tanácsadónak a feladat körébe tartozik a veszélyes azbesztetők káros hatásainak mérséklésére a kidolgozására teendő javaslat... talán a 21 . pont alatt. Van is rá keret talán 18 millió forint, csak a tanulmányra, meg lehet pályázni!
Amúgy a tetők cseréje milliárdokba kerülne.
Ja még ennél is egyszerűbb megoldás arra a Rudolf szerint elrontott tetőre ott az romfal szigetelés tetejére. mondani kell a mesternek tegyen oda még egy réteg üvgszövetes kenést, aztán még egyet lekeni azt a triplán burkolt felületet. Ott marad tart vagy 49 évig. tény hogy a csurgaléktól idővel az alatta lévő fal némileg koszosabb lesz, de annyi baj.
A redőnytokot csak a koszorúra tudták erősíteni, ezért vastagabb a szigetelés, mint gondoltuk. Tudom, hogy nem ideális, de nem tudok mit tenni.
A ház a jelenlegi állapotában van, be lesz vakolva, át lesz adva.
Nekem olyan megoldás mell, amit utólag a szigetelés megbontása nélkül kivitelezni tudok és biztonságosan védi a falat az esőtől, valamint a szél sem tépi le.
Nem te vagy az egyetlen, aki látja, de nem akarunk mindjárt új házat. Kb. azonnali megoldás kell, aztán később lehet sakkozni. Elcseszett bádogosmunka, elcseszett hőszigetelés.
Erre a képre egyre több hozzászólás érkezik, de senki sem látja, hogy a tető el van b@szva.
Nem tudta az épitő, hogy mennyi lesz hőszigetelés vastagsága és tartófalnál megállította a tetőt.
Ha ez így volt tervezve, akkor a tervező kellett volna adjon egy részletrajzot- mert ez egy oromfal, de nincs elég magassra kihozva a tető síkja felé.
Ha ennyire nem értettek hozzá, akkor minek válaszoltok?
A kérdező természetesen már átfutott azon, hogy a bádogos húzza a vállát, hogy felszerelné, de mire?
Szóval-
Kedves kérdező,
vagy meg kell hosszabítani a tetőt, vagy kell épiteni egy ácsolást, amire fel lehet szerelni a oromfal bádogot és még három profilt mellé (ezt a bádogos tudja miként kell összefalcolni), de meg kell emelni a az oromfalat.
1. Egy új, egyedi oromszegélyt kellene oda gyártatni egy bádogos-műhelyben.Semmi extra, csak több anyag kell bele, a léc élét takaró részt nem a normál szegélyléc vastagságához, hanem a hőszigetelés vastagságához szabva.
Szakszerű megoldás felrőgzíteni (akár ragasztással is- a lehálozott felületre- vagy késziteni egy ácsolást) egy 1.5-2mm vastag horganyzott lemezt és arra francia rögztőkkel a látszó lemezt.
De ezt a bádogosok tudják, úgyhogy nem értem a kérdést.
Ja, ki fúrta fel neked azt a falibádogok az eresz alá? Mit keresnek ott a csavarok?
Nem tudom, mennyire stabilan ragad a bádog a ragasztóhoz. Ha nem akkor egy OSB, CK lapot ragasztanék a polisztirolra és arra a bádogot ragasztani és csavarozni.
Azbesztcement lemezt a szomszédom elkezdene felrakni a házára! Feljelenteném! régen ki van vonva a forgalomból, a hullámpalával együtt, egy fél falu halt meg miatta! (Rákkeltő anyag)
Én is most építek, a szomszéd felől elhagytam 5-centit, de már bánom, mert semmit tudok vele kezdeni ha valami van! Fénykép ünnepek után lesz, majd mutatom!
Ha nem lesz jó, akkor leszedem. Első csík után kiderül. De szerintem is jó lesz. Elég aprószemcsés a vakolóanyag. Lényegében egy 4-6 mm vastagságban, mint egy glett lesz felhordva és elsimítva.
Az XPS szigetelés miatt már úgyis ki van ásva nagyjából a fal mellett. 50 éves ház, nem szívesen fúrnék bele az alapba, inkább nem ásnék azon az oldalon olyan mélyre.
A lábazati XPS-t le kellene valami vízszigeteléssel kenni. Mindenek előtt, ha a régi szinttel egy magasságban lesz a terasz? Akkor én feltétlenül nem tennék oda is zsalukövet, inkább vasat fúrnék be. A régi betonba! Mert elég nehéz az alap mellé ásni, és veszélyes! Mert megsüllyed a meglévő épület! Képet nem tudsz rakni ide, rá tudnánk pillantani!
Egy fedés nélküli teraszt szeretnék a ház mellé építeni. Elég sokat visszaolvastam, és célirányosan szűrni is próbáltam, de jópár kérdésemre nem találtam választ, tudnátok segíteni?
A sávalap betonja és a zsalukövek mehetnek közvetlenül a lábazati XPS mellé? Nem kell közte helyet elhagyni?
A terasz szintje 40 centivel lesz a talajszint felett és kerámialapokkal lesz burkolva. Ebben az esetben mi az ideális rétegrend vízszigetelés szempontjából? Két réteg beton közé bitumenes lemez, egy réteg betonra kenhető szigetelés, és ezek kombinációja is olvasható sok helyen.
Nem akarok én ezen spórolni. Ez egy 30 éve épült ház, semmi bővítés csak fel lett verve a meglévő rétegrend mert padlófűtést szeretnénk és leszigetelni rendesen mivel a parketta/csempe alatt csak beton volt (parketta alatt bonobit? is). Aztán kiástuk a döngölt földet is a megfelelő szintre és most a "szerelőbeton" alá gondolkozok a legjobb megoldáson, nem a spórolás lenne a lényeg. A mosott kavicsból 3 kupac van a tüzépen (kicsi-közepes-nagy frakciók), plusz a sóder kupac. Az aktuális szint így leásva a döngölt föld szintjén is terepszint +30-35 cm kb szóval viszonylag magasan van (a környező házakhoz képest egyébként is magasan van a ház)
A képen látható folyókát (vagy ehhez hasonlót) szeretnék beépíteni térköves és füves rész közé. Kb. 30-35 m2 térkőről vezetném a vizet 5 méter hosszan.
A kérdésem az lenne, hogy van-e javasolt sorrend, meg kell-e pl. támasztani a folyókát szegélykővel, vagy mehet közvetlenül a füves részhez?
Melyik variáció a jobb?
1. térkő - folyóka - szegélykő - fű
2. térkő - szegélykő - folyóka - fű
3. térkő - szegélykő - folyóka - szegélykő - fű
4. esetleg szegélykő elhagyható és helyette támasztásnak jó a folyóka is?
5. ?
Műanyag vagy horganyzott acél rács a jobb választás? Elvileg terhelve nem lesz, de a műanyagra is 500 kg-ot írnak, az egy normál személyautónál nem gond.
Vagy egy sima, nem fedett beton folyóka kevésbé macerás?
Nyílások befalazásánál kötelező használni. Ez a nyavajás kék hálóra vonatkozik.
Nos én vakoltam csupaszfalat gúzolással, vakoltam a nélkül. Vakoltam beton és deszka felületet náddal rabicolva, csirkehálóval rabicolva , műanyag vakoló hálóval és azzal a hőszigeteléshez használatos üveghálóval rabicolva.
De hogy kötelező lenne ? Az a kék ? Nem inkább javasolt ? Praktikus ?,
A kötelező előírás csak a hatóságoktól jöhet elsősorban éltvédelmi célok tartása érdekében.
Más minden csak javalt, főleg azért mert esetleg másképpen nem megy a munka, vagy nagyon ronda lesz !
Próbáljon valaki deszkát, betont rabicolás nélkül bevakolni ! Nem kötelező, de nem megy !!
Ja még erről a kötelező nem kötelező dilemártól.
Sok munkafolyamat, módszer, gyártmány szabványosítva van !
Nagyon helyesen.
Ezeket a szabványokat a szakiknak be kell tartani, de ha a megrendelő úgy dönt, el szabad térni ezektől. Kivétel az élet és vagyonvédelmi előírásokat. Azokat mindenkinek be kell tartani.
Addsgghmúgy a vakolat anyagára, a felvitelre is vannak szabványok és azokat a szakiknak bizony szigorúan be kell tartani.
Viszont ha a tulaj maga vakol úgy csinálja ahogy akarja és tudja.
"Lehet, hogy hozatok ki olyat, meg mellé egy kis mosott kavicsot és behordás közben összekeverjük."
Az ötlet jó, de ha csak ágyazatnak kell akkor az nem olyan érzékeny a szemmegoszlásra. Csak kérdés, a munkahelyen nincs szitasor amivel meg lehet határozni, hogy miből van sok a sóderben? Előre szólok, a mostani filléres megtakarítások később súlyos százezrekért pótolhatók, ha pótolhatók. Meg az időigénye és az okozott kellemetlenségek. Ha kevés a pénzed, akkor inkább egy kicsit kisebbet kell építeni,de azt jól. A tervet a teljes épületre kell megcsinálni, de az építész dolgozzon meg a pénzéért, olyan tervet csináljon amelyikből csak a ház egy részét lehet megépíteni úgy is lakható, meg úgy is ha az egész. Alapozást az egész épületre meg kell csinálni, mert az az egyik legkényesebb pontja a bővítésnek. Ha nem megy most az egész beépítése akkor le kell betonozni terasznak, hogy minél inkább együtt süllyedjen az egész. A fedélszék is eleve bövíthető legyen a későbbi épület kívánalmainak megfelelően. Én is így építkeztem. A teljes épületre vetítve 1-1,5 % volt a többletköltség emiatt.
Igen igazad van a tanácsokkal kapcsolatban. Jelenleg még a gyűjtés-válogatás fázisban járok, friss vagyok a szakmában (2éve végeztem és álltam munkába rögtön), így kevés tapasztalattal próbálom még válogatni a megfelelő tanácsokat.
A homokos kaviccsal az a bajom egyébként, hogy a környékbeli tüzépen ahonnan hozatni tudnám a raktáron lévő nagyon homokosnak tűnik nekem (frakciókról nehéz beszélgetni velük, ez van). Lehet, hogy hozatok ki olyat, meg mellé egy kis mosott kavicsot és behordás közben összekeverjük.
egy helyen a külső szigetelésnek 8 cm-t ki kell lógnia az oromdeszka alól. erre bádogot tettek a kivitelezők, hogy védjék a nedvességtől a polisztirolt, de csak ragasztani tudták felülről a szigeteléshez. mennyire jó/rossz megoldás ez? ha rossz, milyen más megoldást javasoltok?
Állítólag bádogost nem lehet most találni és a szigetelést épp most rakják fel.
Itt nálunk a lakóparkba a cigányok olyan betonozást csináltak h ne tudd meg!! végül is egyenes volt, csak csúnya, hiányos, csíkos, még a vasháló is kilátszott,kicsit meg vésegettük, kicsit csemperagasztóval ki javítottuk, és rá a parketta, nagyon szép volt!
Ha síkba van a régi felülettel az új beton, akkor arra nyugodtan rámehet a parketta, az h nem túlszép a felület, az nem számit, sokkal csúnyább felületre is raktam már padlót.
Nem mindegy, mert a sima mosott kavics sokkal nehezebben tömöríthető mint a sóder. Ennek az az oka, hogy a "szemcsék" mérete hasonló, nem tudják rendesen megtámasztani egymást és ráadásul "gömbölyűek" is. A tanácsról annyit, hogy nincs két egyforma ember, nincs két egyforma vélemény. Általában a tanácsok keverése megfontolandó, - ha megbízható helyről származnak - mert egy rendszert képezhetnek, amelyekből nem biztos, hogy össze lehet válogatni a megfelelőt. Némi túlzással nem válogathatom össze a teafőzésből a rövid elkészítési időt a réteshez szükséges alapanyagokkal. Minden mérnök - a részletekben legalább is - más véleményt fog mondani ugyanarra a kérdésre. Ennek elsődleges oka az eltérő tapasztalat, másrészt befolyásolja az is, hogy ki milyen anyaggal szokott dolgozni, mert azt ismeri. Nekem pl. fogalmam sincs az USA-ban használt villanykapcsolókról. (van azért más is amihez nem tudnék értelmesen hozzászólni) A fára vonatkozó kérdéseket is kerülöm, mert a diplomamunkámon kívül csak egyszer volt dolgom fával, az is csak vakolóállvány volt. Ha nincs nagy különbség a tanácsok között, akkor valamennyi lehet jó, azt kell választani amiben megbízik az ember (és amit meg tud csinálni).
Kaptam tanácsot onnan is, de valahogy ezt a házépítés témakörben mindenki kicsit mást mond :) bár lehet csak én bonyolítom túl a dolgokat és valószínű tökmindegy, hogy pl. homokos kavics, vagy sima mosott kavics kerül oda
Nem kell félni nem fog megsüllyedni, mi is a sittet bedobtuk, kapott 3-cm sóderterítést, és kicsit megszaladgáltuk, lábbal lejártuk, és jött rá 8-9-cm beton!
Házfelújítás szóval az alap már adott, csak egy szaki beleültette a fejembe ezt a süllyed a szerelőbeton 1-2 centit és elszakad a vízszigetelés dolgot, de egyébként értem amit írsz a vasalással kapcsolatban.
Szóval a lényeg, hogy ha a "szerelőbeton" alatt a döngölt földet és a kavicságyat tömörítjük rendesen akkor nem lehet nagy probléma 6 centi vasalatlan beton esetében se, üreg az eddigi 30 év alatt nem keletkezett, gondolom nem is fog már max csőtörés esetén.
Beton alá homokos kavics vagy mosott kavics menjen? Vízfelvét szempontjából gondolom a kavics jobb lenne, de a homokos kavics pedig jobban tömöríthető talán
Jaaaaj, lehet igazad van, én is most nézem, majd reggel nézem is, mert ott hagytunk mindent úgy ahogy van, mint öreg iparosok, :)) na ez most elég csúnya volt! :)) még jó hogy nem hegesztettem most!:)
Bármit csinálhatsz, süllyedni mindenképpen fog. Ha még nincs kész az alap akkor érdemes bekötni. De alsó fölső vasalás kell. Ha be van kötve az alapba a lemez akkor a lemez széle együtt fog mozogni az alappal. A közepe az más kérdés. Ha az alap már megvan akkor gyakorlatilag majdnem lehetetlen úgy bekötni a lemezt az alapba, hogy együtt mozogjon a kettő. Ahhoz, hogy érjen is valamit az kell, hogy a lemez alsó és fölső vasalása be legyen kötve a sávalapba. ezt azzal lehet a legjobban elérni ha a lemez széle 50-60 cm szélességben fokozatosan vastagszik az alap felé. egymástól 25-30 cm-re kell befúrni az alapba és beragasztani a vasakat. Nem kell, hogy egymás fölött legyenek, el lehetnek csúsztatva is. A 25-30 cm soronként értendő. Ha még az alap sincs kész az sokkal jobb, egyszerűbb, akkor más az eljárás. Ha még nincs kész a sávalap akkor kérésedre közlöm, hogy én hogy csinálnám. Ha jól van tömörítve a talaj és azon a kavics az nagyon sokat számít, minden esetben nagyon fontos.
Jelenleg is épülő autópálya kombinált vadátjáró hídfőjébe is 32-es átmérő kerül. A hídfő hátsó föld felőli részébe (a cölöpösszefogóból kilógó betonacél is 32 es persze). Elég brutál szerkezet.
Igen, azok elsősorban völgyzáró gátakba, atomerőművekbe valók. Létezik 22-es, 28-as is, de azt se láttam még. 32-essel egyszer volt dolgom, kb. 20m magas előregyártott oszlopok tetejébe lehetett beragasztani, ez tartotta az oszlopot fölborulás ellen.
Szerintem 16-os lesz az, 18-t csak külön rendelésre gyártanak, nagy tételben. Még soha nem láttam, soha sem terveztem be.
De nem ez a lényeg, csak kíváncsiságból hoztam szóba. Hiába vastag a vas ha a beton gyenge. Ez olyan mintha egy hurkapálcára karnyi vastag kötelet kötnék, hogy elbírjon kétszáz kilót. Sűrű 12-es vas előnyösebb lett volna, ha már minden áron fúrni akarsz.
Ha a beton többi része is vasalva van. A beragasztott vas beton széle felöli oldalára keresztben osztóvas kell. Erre megfelel a beton többi részébe kerülő vas is.
Hidd el, jobban jársz egy garázsajtónál készített sávalappal.
"Most az előbb befúrtam 20-as fúróval kb 15 cm hosszon, betettem 18-as periodikus betonvasat,"
Először is biztos, hogy 18-as az a betonvas? Én még nem láttam, bár tudom, hogy elvileg létezik. Igazából számolni kéne, hogy milyen hosszan kell befúrni, mert azonos terhelésnél minél nagyobb átmérőjű a vas annál rövidebb lul elég. Egy bizonyos határig, mert a betonminőség függvényében 15 D-nél rövidebb nem lehet. Már csak azért sem, mert a hajlításnál lereped(het) róla a beton. A lemezvastagság másfélszeressénél ritkább vasalás már nem az igazi. Alapigazság, hogy a vékonyabb, sűrübb vasalás jobb. A beragasztott vasat nem kell végigvinni, ha kb. 1m-t kiáll a lukból az elég lehet. Hangsúlyozom kevés adatot ismerek a biztos döntéshez.
"szerelőbeton 6 cm( kell bele háló és belekötni a vasat az alapba? kőműves nem rakna bele mert minek,, majd az esztrichbe. De mivan ha a szerelőbeton megsüllyed picit és szakad a szigetelés ?4-5ös térháló elég? + 8 mm betonacél bekötni az alapba)"
A kőművesnek teljesen igaza van. 6 cm vastag betonba abszolút értelmetlen a vas. (számítással igazolható!) A szabvány 8 cm-t ír elő minimális vastagságnak vasaláshoz, de 10 cm-t javasol minimumnak.A 8 cm vastag beton 1,77-szer teherbíróbb mint a 6 cm vastag. És ez a valóság, nem csak bűvészkedés a számokkal. 6 mm-nél vékonyabb vas az szúnyoghálónak jó, meg pénzkidobásnak. 5-10 cm sóder az a 6mm-nél vékonyabb vashoz való. 15 cm sóder már elég ahhoz, hogy a kapilláritás megszakadjon. Ebből a szempontból a zúzottkő (nem murva!) jobb, meg a homok nélküli kavics is, de azt a kavicsot amelyikben nincs homok sokkal nehezebb tömöríteni, mert "gurul". A zúzottkő az éles és "összeakadnak" a szemcséi.
A szerelőbetont egyébként nem szokták vasalni. Az arra való, hogy a vasbeton lemez vasalását ne a puszta földön kelljen csinálni. Az, hogya vasakat az alapba bekötni 6-8 cm vasatag lemeznél értelmes dolog-e vitatható. Vannak statikusok akik szerint igen és vannak akik szerint nem. Szerintem sincs. Egy szerelőbetonon készített vb. alaplemezbe kétsoros (alul-fölül) vasalás illik, mert nem tudni, hogy lesz-e aláüregelődés a lemez alatt és haigen akkor hol. Ennek megfelelően vagy alul vagy fölül kell a vas. Ha nincs aláüregelődés (lazulás) akkor vagy nem kell bele vas, vagy csak fölülre. Ha bekötöm az alaptestbe akkor mindkét oldalra kell, különben a lemez elreped az alap mellett.
Az XPS réteg jó ötlet. Ugyanúgy megszakítja a víz felszivárgását, mint a kavics, de még hőszigetel is. Lehet, hogy drágább, de a kisebb tömeg és kisebb munkaigény miatt ebből az árkülönbségből is visszajön.
De mi a helyzet a dilatációbal? Milyen anyaggal, és hogyan dolgoztad össze a dilatáción keresztül a vízszigetelést? Dilatációt nyilván azért raktál, hogy elmozoghasson egymás mellett a fal, és az aljzatbeton. Ilyen helyen pedig a sima bitumen lemezben én nem bíznék.
Az, hogy tökéletesen bevált, az nem 100% tökéletes páraszigetelést jelent, csak azt, hogy a Nálad fenálló körülmények között nem jött ki hiba.
Ha sima bitumen lemez ment csak oda, nem valami dilatációs szalagos csoda, akkor simán megrepedhetett az úgy is, hogy nem venni észre, mert:
Nincs magason a talajvíz, nincs nagy páranyomás.
Ez pluszban meg van szakítva kaviccsal, vagy az esetedben XPS réteggel, így hajszálcsöveken keresztüli vízszivárgás nincsen.
Ami pára átjut a repedésen, az nem reked meg a padlórétegben, hanem könnyen feljuthat a lakás légterébe.
A lakásban pedig jól szellőztetsz, és így még jól is jön az a plusz pára a száraz levegőnek.
Ellenben, ha ezen feltételek közül néhány nem teljesül (magasabb a páranyomás, elrontották a kavics/XPS réteget, a padlóban megreked a pára, vagy a lakás szellőztetése elégtelen), akkor máris megvan a baj.
Házfelújítás során fel lett verve a padló rétegrendje döngölt földig, padlófűtés lesz kialakítva ezért az új rétegrend a következő:
föld,
5-10cm kavics ? (nem homokos kavics - bár a legtöbb kőműves sódert tenne alá)
szerelőbeton 6 cm( kell bele háló és belekötni a vasat az alapba? kőműves nem rakna bele mert minek,, majd az esztrichbe. De mivan ha a szerelőbeton megsüllyed picit és szakad a szigetelés ?4-5ös térháló elég? + 8 mm betonacél bekötni az alapba) vízszigetelés 1 réteg (nincs nagy nedvesség, elég magasan van a szint) lépésálló hőszig 12 cm
technológiai fólia padlófűtés 6 cm esztrich (vasalt)
Ha már a gép ott van, hogy a kapunál a sávalap helyét kiássa, akkor azzal jársz szerintem a legjobban, ha a gép kiássa az épület mellett is. Ha a gép nem tud közvetlenül a meglévő épület mellet ásni az nem tragédia. A sávalap és a meglévő épület között meg kell egy kicsit vastagítani a betont (+ 5 cm esetleg tíz) és fölülre is kell a vas. Ezeket hátra kell nyújtani a sávalapon túlra legalább hatvan centiméterrel. Célszerű a lehetséges aláüregelődés miatt a teljes betonfelületbe fölülre is rakni vasat. Ezeknek nem kell nagy átmérőjűeknek lenni (átm. 8,10). Ugyan abból a vasból elég a meglévő vasak közé fölülre berakni a hosszú vasak közé egy-egy rövidebbet. Hosszát lásd előbb.
Ahhoz, hogy rendesen tartson a beragasztott vas, a vasátmérő 30-50 szeresse kell, hogy legyen a furat mélysége. Függ a betonminőségtől is, minél jobb minőségű a beton, annál rövidebb elég. Számszerűen 10-es vashoz házi minőségű vasbetonba kb. 40 cm mély luk kell. Hiltinél (én azt szoktam betervezni) pontosan meg van adva a lukátmérő, a lukmélység meghatározása és a várható teherbírás.
Téglába betonvasat tenni nem olyan egyszerű. Ezek normál (szokásos) kapu méretek. Olyan oszlop amelyiknek a kisebbik mérete is az 25 cm elég erős. A vasátmérő függ a terheléstól és attól, hogy milyen távol vannak egymástól és milyen jármű fog a rámpán közlekedni.
Ha a szennyvízcső meglévő akkor meg kell jelölni a helyét a gépnek, hogy el ne vágja és kézzel kell kiásni a cső közelében a gödröt. Nem szokás a sávalapot egy cső miatt megszakítani.
A szennyvízcsövet eggyel nagyobb átmérőjű (lehetőleg acél) védőcsőbe kell tenni. Ez valamivel hosszabb legyen a sávalap vastagságánál. Azért megkérdezem, hogy ha a sávalap hossza 6,5m akkor mekkora egy-egy kapuszárny. Ha tolókapu az más. Ha nem, akkor 3m hosszú kapuszárny megtartásához nem biztos, hogy megfelelő a téglaoszlop. Továbbá gondolni kell a nyitott kapuszárny oldalra borító hatására. (Ha NEM tolókapu!!)
Egy tipp: építsd be a szivárgólemezt úgy kifelé lejtve, de a szegélykövet fogó betonozásban alakíts ki rést, hogy legyen a víznek helye elfolyni (a háztól elfele).
Köszi! Igen, tkp. az is kérdés lett volna, hogy kell-e egyáltalán majd a felületszivárgó lemez. Igazából csak biztos ami biztos alapon gondoltam rá, mivel a kulékavics a sávalap fölött ér majd véget, kb. 8 centivel. A lábazat teteje le van szigetelve. A drénlemezt időközben már megvettem (lezáró nélkül), de csak egy 1x20 méterest, úgyhogy ha sokat nem is tesz majd hozzá, legalább nagy összeg nem ment el rá. :)
Azt írtad, hogy a lábazaton van XPS. Gondolom, hogy a lábazat tetetjén meg van talajnedvesség elleni szigetelés. Az a valamennyi eső ami oda kerül sok vizet nem zavar. Csomó háznál nincs dréncső, se drénlemez. És mégsem okoz problémát azon a felületen elszivárgó csapadék.
Lehet, de nem könnyű. Elég sok munka. A lényeg az, hogy az ajtóban kell csinálni egy 12-15 cm széles és a rámpabetonnal megegyező vastagságú lépcsőt amire a lemez támaszkodni tud. Ezt utólag szépen kivésni (látszani fog, mert dilatációként és csuklóként fog működni) nehéz. Én már nem csinálnám. Lehet választani, hogy a garázsajtónál sávalap, vagy amit a másik tanácsadó javasolt a szimpatikusabb, figyelembe véve az előző beírásomat.
HILTI HIT sorozat menetes szárral vagy betonacéllal. Az elvileg bírja a dinamikus igénybevételt is. A betonacél viszont kevésbé rozsdaálló ha nincs bebetonozva. Csak azt nem egészen erre találták ki. Elsősorban a húzásra. Bírja is. Másodsorban nyírásra. Azt is bírja. De itt egyszerre lesz mind a kettő ha kicsit is megsüllyed az alap. Azt már kevésbé bírja. Másrészt jóminőségű betonhoz van kitalálva, itt ismeretlen a betonminőség. Látatlanba nem túl jó. Harmadszor sok kell belőle (minden vasat be kell kötni mert itt ha összevasalom akkor igénybevételi csúcs van) és az egyik legdrágább rögzítés a Hiltinél. Továbbá a lejtőn (rámpán) rohangáló autótól a két beton el fog válni egymástól. innentől csak az a kérdés, hogy mennyi idő alatt eszi meg a rozsda a vasat. Ha a két beton érzékeny búcsut vesz egymástól az nem jár tragédiával, csak döccenni fog a kerék. Ha ez nem probléma akkor nem kell a kettőt összevasalni. Lehet mérlegelni.
Én nem csinálnék, ha kellően rézsűsre, azaz nem túl meredeken a talajt oldalirányban ki lehet alakítani, bedöngöléssel.
Beszúrni? Ahogy írtam. Beton kifúr. Ott a furatba kézzel betolod. Vagy nagyobb átmérővel fúrod és betonba való folyékonycsavar (vagy minek hívják) kartusos cuccal (talán Fischer márkájú, de lehet hogy más is van) kinyomod. Beköt frankóra. Aztán mehet tovább a folyamat.
Most már mindegy, de úgy lett volna az igazi ha az épület alapozásánál fölül hagysz egy vállat amire föl tud ülni a ferde lemez. Így lehetett volna a legegyszerűbben és legolcsóbban megoldani, hogy ne legyen lépcső a két rész között. Mivel a ferde lemez aránya közel 1/1-es ezért mindkét irányban fog tudni dolgozni a lemez. Nem muszáj így dolgoztatni, de gazdaságosabb. Viszont a váll hiányában nem három hanem négy oldalon kell alapozás. A befúrt dübelek kb. 15-20 cm-ként többe fognak kerülni mint a negyedik sávalap. Amellett kevesebbet is érnek. Itt említem meg halkan, hogy mind a Fisher, mind a Hilti dűbelek B220-as (kb. c20) betonra vannak megadva, csak akkor tudják az ígért teherbírást. Azt már csak félve mondom, hogy az autó mozgása dinamikus teher, a betonban hullámzó és ráadásul lehet, hogy változó előjelű igénybevételt okoz. Magyarul a dűbel előbb-utóbb kilazul akkor is ha dinamikus igénybevételre tervezett dübelt használsz. Nagyon kevés ilyen van! Dinamikus tovább bírja, de drágább is. Kihagyott vállnál nincs ilyen gond. Szegélygerendát kell csinálni két oldalra most már, a másik két oldal sávalap. Sóder vagy zúzottkő kell a lemez alá legalább húsz cm. vastagon. Méghozzá jól tömörítve. Ha a tömörítés tökéletes lenne (sohasem az) akkor nem kéne sávalap. A lemeznek célszerű 15, de inkább 20 cm vastagságot választani.
A nem együttmozgó részeket rugalmasan illik csatlakoztatni, tehát a fagerenda és alatta a falmező közé rugalmas anyaggal. Ha fal lesz, akkor kellene rá hőszigetelés, azt pegig felfelé továbbnyúlhat az ereszdeszkáig. Igaz, ekkor eltakarja a fagerendát, de gondolom nem szempont, hogy látszódjon a faszerkezet.
Én nem kötném be a meglévő ház falába, ha a ház alapja és az új rész alapja különálló.
Szendvicspanel nem esztétikus lakóépületnek és csak falsík előtt tudod csövezni (víz, villany).
Nem lesz nagy teher a koszorún. Fafödémes lesz, lapos tetővel, alig lesz valami súly! Úgy terveztem a vasat.. a koszorú aljába 2-szál 12-es, és a koszorú tetején 2-szál 12-es vas.
A házunk lábazata mellé, szegélykővel elválasztva, kb. 40-50 cm-es sávban, folyami kavicsot szeretnék teríteni. A kavicságy legmagasabb pontja, kb. 8-10 cm-rel a sávalap felett lenne.
Egyszintes ház, pince nincsen, 30-as Pth tégla falazat, a lábazaton 8 cm XPS, a falon 10 cm EPS. A sávalapon viszont se vízszigetelés, se hőszigetelés nincsen. A tető a faltól kb. 80 cm-re "túlnyúlik". Talalajvíz nem szokott "betörni", és ha nincs özönvíz jellegű esőzés, akkor torlaszvíz sem alakul ki. Drain csövet eredetileg nem terveztem beépíteni (elég macerás lenne a kivezetése), mindössze arra gondoltam, hogy függőlegesen, drainlemezt tennék a lábazat és a kavicsréteg közé.
Nem értek hozzá, de gondolom, ez a vízszintesen "beágyazott" drainlemez elég rossz ötlet. Hiszen ha netán bever oda az eső, akkor az ott feltorlódott csapadékvíz, az átlapolások vonalában, folyamatosan beszivárog majd a talajba, és aztán ki sem tud szellőzni.
Én arra gondoltam, hogy csak egy pici lejtést adnék a szegélykő irányába, vékonyan elterítenék perlitet, és arra menne a kulékavics. Ez elfogadható lenne? Más ötlet?
Másfelöl ha téglafalat akarsz építeni, nem feltétlenül kell brutál sávalap a fagyhatárig. Elég lehet egy talpgerendát (sávalapot) betonozni, mondjuk 20*20-as keresztmetszettel.
Gondolom a falazat hőtárolási képessége erősen arányos a fal tömegével, tehát ha Ytongból falazom akkor jóval kisebb alap kell, mintha teszem azt kis méretű tömör téglából.
De a hőszigetelés egy dolog, engem az zavar, hogy a falak tetejét hogyan hozom össze a födém favázzal? A falak tetejére koszorú, és bekötni mindenhova a meglévő házfalba? Vagy valami rugalmas megoldással...?
Minden racionális érv a könnyűszerkezet mellett szól, de nagyon "hőérzékeny" vagyok, és mióta a ház és a nyaraló is jól hőszigetelt, és mindkét helyen hagyományos, jó vastag km téglára lett rakva, azóta mindenhol nagyon el lettem kényeztetve....
Pedig utána néztem a szendvics paneleknek is, és azon túl, hogy nem valami szép, tény, hogy gyors és praktikus lenne...
Üdv ! Ezeken a fesztávokon nem hiszem ,hogy lehetne problémád,esetleg ahogy Jenő is írta a koszorúban jól túlnyúlva erősebb vasalással készüljön a koszorú ! :-) Remélhetőleg nem pont középre jön ki a terhelés ,de kéne bírja ha megfelelő a koszorú ,és a talpszelemen is, mert mindegyik osztja a terhelést !:-) Szerintem.
A km. tégla íjó minőségű) szilárdsága nagyobb mint az Ytong-é. Meg lehet, hogy az Ytong ragasztója Kevésbé szereti a nyírást. Bár Ytong-gal olyan ritkán volt dolgom eddig (max. kétszer), hogy nem mélyedtem el az Ytong titkaiba.
Az biztos, hogy ráfalazás/rábetonozás nélkül nincs a kiváltónak igazi nyomott öve.
Ha az ytong összefeszül az puha a kisméretű tégla meg nem ,én mint laikus gondolom nem biztos hogy így van ,én is sor kisméretűt raktam az áthídalók fölé ,rá.
Porotherm kiváltó van? Ha igen, akkor SZIGORÚ gyári előírás szerint háromsor kisméretű tégla KÖTELEZŐ. Vagy rá lehet betonozni a kiváltóra. Az is jó. Ezek nélkül alig van teherbírása a kiváltónak. (kiváltó=áthidaló)
A házam utcafrontján a padlásszobának van egy loggia-ja. A felette lévő, háromszög alakú rész a tetőcsúcsig lambériával van burkolva. A tetőtérből lett feltéve. Időszerű lenne a lefestése de tartósabb megoldáson gondolkodom, hogy ne kelljen 5 évente újrafesteni.
Valami lemezburkolaton gondolkodtam, amit nem a jelenlegi lambériára, hanem azt leszedve annak helyére tudnék rögzíteni szintén belülről, a padlástér felél, mert kívülről dolgozni állvány hiányában nem tudok. (Emiatt a karbantartása is macerás.) Tehát nagy, táblás dolog nem jöhet szóba.
Van valakinek ötlete mit tudnék odatenni? Valami tartós fémlemez burkolat lenne nekem a legjobb szerintem.
Az ablaknyílásnál a nyílás alatti ytongba tettél be vasat, ahogy elő van írva?
Mégegy kérdés: az áthidaló föléfalazása a gyártói előírásnak megfelel? Mondjuk, ha nem, akkor még korrigálható , ha fölötte a vb koszorú ott erősebb lesz.
Üdv! Két éve lett a tetőnk felújítva, lécezték, és cserepet cseréltek. Utána vettük észre, hogy az egyik kötőgerenda vége elkorhadt. Állítólag ez nem nagy gond, de szívesen venném más véleményét is. Próbáltam fényképezni, nem tudom, látható-e a probléma így? 
