Milyen kollektort napoztatsz szárazon ,van amelyiknek megárt. Nem akarlak ijesztgetni, de a koncentrátorosak nyáridőben károsodhatnak. A kollektor bekötésén nem szabad forrasztani, ide ropp. gyűrűs csatlakozó,és klingerittömítés ajánlott. A kollektortól 1,5 m-re már bőven jó a lágyforrasztás. EPDM hőszigetelés Pesten 3 helyen van ( már a barátságos árú) Naplopó, Soltec, Kardos labor. Fekete, műkaucsuk féle, valami kínai felirattal( HUA MEI FOAM) 170 fokig jó. Kívülről tegyetek rá öntapadós alufóliát, mert elviszik a madarak néha.
Várj, ne mondj semmit, kitalálom. Biztosan fával fűtesz, és saját erdőd van, vagy passzív házat építettél. Egészen komolyan kérdezem, ráadásul egy aktuális panelfelújításhoz gyűjtök adatokat, ez annyira hihetetlenül alacsony, hogy kérnék még több információt. Mik az energiahordozók, társas, vagy családi ház, fűtés hőleadói, stb........... Előre is köszönöm.
URAK ! Bocs,de csak holnap tudom feltenni az ígért méretezéseket. Addig is, álmodjunk merészeket: ferembá
(Azért a "viszonylag gazdaságosan üzemeltetek egy gázkazánt" egy elég bonyolult kérdés, mert a gáz ára csak emelkedni fog, pénzt kell termelni hozzá. A pénz kifejezetten káros a környezetre... Nem túl egyértelmű azért a kérdés. Egy kondenzációs gázkazán teljesítményét és időben széthúzott pénzigényét egyszerre érdemes figyelembe venni.
Az unokás szöveg tényleg demagóg, de nem emiatt... :)
Hát igen, valóban ez tűnik a legegyszerűbbnek, de...
Agyonvágja a víz rétegződését, és mindig a legmelegebb vizet nyomja a hőcserélőbe, a hideg helyett, amiért jóval magasabb hőfokon kell járatni a kollektort, romló hatásfok mellett.
Én pont fordítva terveztem a szivattyút, hideg felől kergetve a meleg felé, bár ehhez meg egy mágnesszelep kellene amikor meleg vizet veszel el, ami bonyolítja a rendszert.
Azt kellene kipróbálni, hogy egy visszacsapó szelep (persze a szivattyűval együtt azt is megfordítva, esetleg kettő) nem tudna-e akkora nyomáskülömbséget produkálni a hőcserélő szekunder körben, hogy melegvíz elvételkor szelep nélkül ne a hőcserélőn keresztül a hideg vizet szippantsa ki?
Lehet, hogy egy kicsit bonyolultan fogalmaztam, de talán érthető.
Erre az 5200 liter/nap HMV-re gondoltam, amikor azt mondtam, hogy a mi kis házikónkon nem éri meg.
Nem azt mondom, hogy a napsütés ára emelkedni fog, egyszerüen azt, hogy van egy méretgazdaságosság, ami alatt nem éri meg. Ahogy látom, a megépülö rendszerek jelentös része ez alatt a méret alatt épül, így erre értettem, hogy szélhámosságot látok benne.
Ami meg az unokáink kirándulóhelyeit illeti szerinem ez egy demagóg duma. Nem lárom be, hogy jobban ártanék a természetnek azáltal, hogy viszonylag gazdaságosan üzemeltetek egy gázkazánt, mint úgy, hogy felszereltetek (ezáltal legyártatok) egy olyan rendszert, amiböl elöbb-utóbb szemét lesz. Szerintem az, ami nem gazdaságos, az jobban terheli a környezetet (nem a Tesco termékekre gondoltam).
Engem is érdekel a számítás, főleg, mivel szegedi lévén benne vagyok a táblázatban :-)
De még jobban érdekelne, ha egy kisebb rendszerre (mondjuk csak HMV, 4 fő) is lehetne számolni drainback adatokkal! Sajnos a szolgáltatókból kicsit nehéz kiszedni az elmúlt 1 év adatait, a számlák meg már nincsenek meg...
Nem véletlenül írtam, hogy nem feltétlenül a legjobb a polikarbonát.
A Bayer homelapján szerepelnek a műszaki adatok (be kell regisztrálni, hogy hozzájuss), ha nem állja meg a helyét, Náluk reklamálj, én csak utánuk írtam. (és természetesen ez alapján vettem meg) A hőtágulása az alu keretnek sem éppen kicsi, így számításaim szerint csak 3-4 mm a különbség a kettő között, ezt pedig már egyszerűen áthidalja az EPDE gumi + normál üvegszorító. Ha netán mégse, marad a biztonsági üveg, de hangsúlyozom, ennek sokkal rosszabb a hőszigetelése, ami ellensúlyozza az UV szűrés által kinnrekedt energiát. Ha megnézel egy fénysprektum diagramot, az UV energia értéke elenyésző.
Az IC az IR2130 és nem tudom mi bajod vele, mert itt nem kell 0,1%-on belül tartanod a fordulatszámot, és erre tökéletesen megfelel.
A lényeg az, hogy ne kapcsolgasson ki-be a szabályozó, mert a drainback ezt nehezebben viseli mint a glikolos rendszer, de sokkal jobb az össz hatásfoka nem beszélve számtalan + előnyéről, ezért szerintem megéri az a kis ráfordítás egy egyszerű frekiváltóra.
A réz lemezre a hárfa úgy van felforrasztva, hogy ~100mm-ként ~30mm keményforrasztva 15% ezüst tartalmú pálcával, ami már majdnem önmagában is elég lehet, a maradék pedig lágyforrasz. Ha a rendszerem végre elindul (zord télben nincs igen kedvem a tetőn futkosni) csinálok róla hőtérképet, hogy mennyire tudja a hőt elvinni az abszorber lemezről. Ha nem jó, teljesen keményforrasztani is lehet. Ez mondjuk nem éppen költségtakarékos megoldás, és valószínűleg nem hozná a teljesítmény/ár arányt a kívánt irányba. Egyébként a cél az volt, hogy ez az arány a lehető legjobb legyen, esetleg némi hatásfok csökkenés árán is. Inkább felteszek a gyári szükségesnél egy panellel többet, így a teljesítményem ugyan ott van, az ára meg még mindig a fele. Persze ezzel az elvvel nem kötelező egyetérteni.
Ferembá! Lesz rajz a bojler bekötésről? Természetesen az összehasonlító táblázat közkincsé tételével maxima egyetértek, márcsak ezért is, mert nekem már mutattad.
Bődületes eltérést tud produkálni télen a vákumcsöves cucc!
"Kezdj el gondolkodni ilyeneken : ferembá biztosan modifikálta a számítógépes méretezést."
És? Ez mit jelent?
Miután forgalmazom, ismerem a kollektorokat.
Ha egy kicsit jobban ismernéd a konkurencia (sicc) termékeit, ezt illene tudnod. Mint ahogy azt is, mikor kell alkalmazni a hóleolvasztó - a gyengébbek kedvéért - jégtelenítő funkciót.
Irásoddal kapcsolatban sajna majdnem mindennel kapcsolatba vannak fentertásaim. A polikarbonáttal kapcsolatban. Én ugy tudom hogy 110fok a max hőtürése, ami messze alatta marad annak amit ferembá állitott. A fényáteresztését én csak 80% nak tudom, és még szüri az uv sugarakat is ami szintén veszteség. Az élettertama megint más kérdés. A rézcső forrasztása a lemezhez lágy? Mert az sem jó hővezető. A frekiváltó remélem nem azzal a bizonyos cél ic vel készül amely több helyen kapható aszen IR2136 mert akkor nem sok jót halottam róla. Igaz azt sem értem mindek a frekivalto a cumohoz, felesleges szerintem és hazi megvalósitása nem 1xü dolog. A bojlerrel kapcsolatba igazad lehet de már jó lenne már valami megvalósitást is látni róla.
" Az olcsóságra: az Apricus 20 nettó ára 149.250.- Ft, a Wolf F3 nettó ára (ferembá figyelj!) 168.500.- Ft. "
FIGYELEK. Kezdj el gondolkodni ilyeneken : ferembá biztosan modifikálta a számítógépes méretezést.
"3. Nem kell takarítani a kollektorokat. Egy normális vezérlés leolvasztja a mezőket. A vákumcsövesről nehezebben olva d le a hó! "
Honnan tudod ? Nálam vákuumcsöves rendszer üzemel , nálad pedig síkkollektoros. Amúgy igazad lenne, hiszen a szolárcsövek hővesztesége fele sincs a síkkollektorokénak, így nem olvadnak le a kárbaveszett hőenergiától. Ezen a télen hullott hó rendesen, a csövek körkörös felületén nem sok maradt,(hja, a fizika ), nem kellett leolvasztani a szabályzónak.
Figyelj egy kicsit, de inkább nagyon. Gondolatban főzz két kávét. Az egyiket helyezd el egy akváriumban, amit letakarsz egy üveglappal (4mm-es biztonsági üveg legyen ) A másik KV-t tedd termoszba, figyelj, melyik hűl ki hamarabb. A mérési adatokat ne tagadd meg tőlünk. Na, ez a különbség a sík, és a vákuumcsöves technika között.
"Az olcsóság relatív. Ha nincs rá pénzed minden drága, de ha van akkor minőséget veszel. Bizonyára elegendő neked egy gyengébb rendszer is, de az megtakarítások is gyengébbek lesznek. "
Én már csak megmaradok a vákuumcsöves technikánál. " Az megtakarítások" így kicsit nagyobbak. Ha nem lennél, unalmas volna ez a topik: Üdv: ferembá
A helyzet fokozódik. Arra gondoltam, hogy feltennék néhány számítógépes méretezést, melyekből bárki számára továbbanalizálhatóan kitűnhet, mennyi energiát termel egy napenergia-hasznosító rendszer az év során, havi bontásban. Csak olyan napkollektorokkal tudok számolni, amelynek független minősítő intézet által mért adatai léteznek. Tehát a leendő "háztájikkal" nem, ott összehasonlító mérésekkel lehet majd korrekt hozamokat számolni. Arra gondoltam, hogy a topikon eddig legtöbbet emlegetett napkollektorokkal kezdhetnénk a szeánszot. A program a svájci Napenergia Tudományegyetem által forgalmazott Polysun. Magyarország területén 6 város meteorológiai adatait választhatjuk. Budapesttel számolnék, Győr kevesebb, Szeged több napenergiát "terem". Éves átlagban, és havonta is táblázatból leolvasható, hogy a nevezett napkollektor az adott üzemmódban mennyi energiát termel( kWh- ban lesz, a MJ még sokunknak idegen lehet). A méretezés egy megvalósítás előtt álló, napi 5200 liter 50 C fokos HMV-t fogyasztó objektumhoz készült. Az egyik variáció az egyik legjobb paraméterekkel rendelkező WOLF F3 síkkollektorral, a másik a sokat vitatott APRICUS AP20 vákuumcsöves kollektorral kalkulál. A táblázatok külön hozzák a szolárkör, a puffertartály, az HMV cirkuláció veszteségeit, a hozamokat, a kollektorok havi átlag hatásfokát, a teljes rendszerhatásfokot, és még több tucat adatot. Akár július 12-én (1995 évi adatokkal) a szolár tartály bármely rétegének a max. hőmérsékletét.( külön kérésre felteszem) Mindkét variáció 39 db kollektorral készül, az áraik nemrégen itt a topikon megjelentek. Mivel a fizikát nem lehet meg..., sok vitát( pl. mikor térül meg a .....gázkazán ) megtakaríthatunk azzal ,ha csak a technikai paraméterekkel számolunk, azok nem szólnak vissza, nem érdekli őket a marketingstratégia, sem senkinek a pillanatnyi üzleti érdeke. Egy-két visszajelzést kérek, hogy érdekel Benneteket.
A napenergia árát nem emelik és a növekvő igények miatt egyre több gyártó ill. fejlesztő foglakozik vele azaz kiszámíthatóan egyre olcsóbbak lesznek a kféle eszközök és alkatrészek hozzá. Ha ebben a pillanatban sokallod is az árfekvését figyelni mindenképpen érdemes a fejlődését. :)
Én úgy átvertem mindenkit, hogy magamnak is megépítettem. Tárolóval, medence nélkül. Az átverésnek az lett a vége, hogy 43%-al kevesebb gázt fogyasztottunk. El is döntöttem, hogy ez még nem elég szélhámos dolog, így tavasszal felteszek még egy kollektort.
Családi házhoz (ha nincs medence) nem szélhámosság szerintetek ilyen szolár rendszereket ajánlani? Utána számoltam, állami támogatás nélkül az élettartam vége után hozná be az árát. Akkor meg már minek?
Igaz, hogy csak 500W-ot tud, de ez a szoláris+hőcserélős szivattyúkhoz is rendesen túl van méretezve. Az alap PIC vezérli, egy szem meghajtó IC (alaphelyzetben 3 fázisú, de kellő ügyességgel 3 egyfázisú motort tud vezérelni.) Aztán némi IGBT és már készen is van. A három motorra ez össz: 12 ropi körül van.
Egyébként ugye az alap vezérlő kell hozzá. A 2 soros 16 karakteres kijelzőn a fordulat, a térfogatáram és a lehozott hőteljesítmény KWh-ban is megjeleníthető.
(Én mondtam, hogy megcsinálom, de már akkor sem hittél nekem. Egyébként a dimmer is működik, csak nehéz összehozni a vezérlését a PIC-el, ezért indultunk neki a frekiváltónak.)
Egyébként van frekiváltós szolár szabályozó, csak éppen ezt is a tengeren túl forgalmazzák. Hiába no, odaát jóval előttünk járnak szolár téren.
Nem mondod, hogy négyezerért frekiváltót csináltál?! Most vettem egy Omront félár alatt, 45 000-ért, igaz 1,1 kW-os. A magam részéről frekiváltós szabályzót semennyiért sem találtam eddig, gagyi szilárdtestrelés szaggatást alkalmaznak. Wilo-s mérnök elsápadt, amikor mondtam neki, mit művelnek a szivattyúikkal.
A festék ami Neked kell kb 4 dl. Ha meghozták, értesítelek.
A normál polikarbonát lemez nem mondom hogy sokkal jobb az edzett biztonsági üvegnél, de erre a célra kiválóan megfelelő:
Sokkal jobb a hőszigetelő tulajdonsága, ami még javítja a szelektív bevonat hatékonyságát.
Sokkal kisebb a súlya, megkönnyíti a tetőre szerelést.
A lágyuláspontja kb 150 C körül van, ami nem zavaró, mert az abszorber felülettől kb 20 mm-re van.
Nem utolsó sorban a 6 mm-es üvegkamrás ára Br. 3000,- Ft
Szilárdsága lehetővé teszi bármilyen előtetők, medencefedések stb. alkalmazását, amin sokkal nagyobb fesztávokat is alkalmaznak.
A szabályozó rajzával még nem sokmindenre mész, mert a PIC lelke a szoftver, amit nem én írtam, ezért a szülő attya nem hiszem, hogy csak úgy grátisz átadja. Majd megérdeklődöm. (Egyébként a hardver része szinte nagyker anyagárban van, ennél nem igen lehetne olcsóbban kihozni)
Élnék vele. Kellene a szelektív bevonatból kb. 8 m2-re elegendő. Ha megvan, légyszi emilezzél.
Más. Az általad említett polikarbonát lemez beszerezhetősége is érdekelne. Mennyivel jobb, mint az üveg? Üvegeseknél érdeklődtem, a 4-es edzett, biztonsági üveget tudnák hozni 5000 Ft/m2 környékén. A polikarbonáttól egy kicsit tartok. A merevsége és a tartóssága ébreszt kétségeket bennem. Milyen vastag polikarbonát lemezt használsz?
A szabályozó is érdekelne, de ha rajzot is árulsz, lehet, hogy az jobban. :)
A saját rendszerem két db alig két évet használt 200l-es porcelán bevonatú bojlerrel lesz szerelve mint puffer. Használtan a kettő 20-25 ezer, de újonan is csak 70-80 ezer, ellentétben az arany árú két hőcserélős szolár tárolóval, ami úgy 250-300 ezer.
Kedves Frembá! van nekem is öltetem hogy hogyan lehet legegszerűbben a már meglévő bojlert , vagy beszerzett bojlert használni egy külső hőcserélőn keresztül, de megoszthatnád Velünk az ötletedet (ha már úgyis felajánlottad)
Pár héttel ezelőtt írtam utoljára a topikba, és az azóta eltelt időben pedig "barkácsoltam" .
A saját síkkollektoros rendszerem jelenleg az alábbi fázisban van:
Hárfahúros kollektor átm 22x1 mm réz osztó-gyűjtő (sorolhatóság miatt), közte 10 cm-ként átm 10x1 mm rézcső keményforrasztva. Mindez ráforrasztva 1000x2000x0,5 mm vörösréz lemezre.
A keret 80x20x2 alumínium zártszelvény, szigetelés 60 mm bazaltgyapot.
A fedés Bayer multi UV polikarbonát lemez (fényáteresztő képesség 92%) Illetve ez még csak lessz, mert várom az Amerikai Szelektív bevonatot.
(Kedves Frembá: A Ferro festéknek semmi köze a szelektív bevonathoz, ráadásul arany árban adják.)
Ez a festék amit én tudok rendelni, 60 USD/Gallon, és kb 80 nm kollektor abszorberhez elég. A szállítási költségekkel együtt sem haladja meg a 250-300,-Ft/nm árat, ami szerintem bőven megfizethető ár.
A kollektor anyagárban 38-40 ezerben van. Teljesen kulcsrakészen tudnám adni 60 ezer környékén, vagy akár félkészen, ahogy tetszik.
Az első mérési eredményekről remélem hamarosan be tudok számolni, de számításaim szerint egy átlag középkategóriás síkkolektor teljesítményével azonos, árban viszont csak a fele.
Ha valakit érdekel a bevonat, most szóljatok, mert rendelem a következő adagot.
Minél többet rendelünk egyszerre, annál olcsóbb lehetne.
A szabályzón egy informatikus barátommal dolgozunk, erről Frembá már többet tud. Meg lehet oldani korrektül a szivattyú(-k) fordulatszám szabályozását is, ráadásul már kidolgoztuk a frekvenciaváltós változatot is, motoronként 4000,- Ft plusz költséggel, ami megintcsak egy elfogadható összeg.
Ráadásul a szabályozó kimondottan a Drain-back rendszerre lesz optimalizálva. Egyéni rendszerre beállítható az összes paraméter, delta T-k, HVM és puffer tárolók hőmérséklete, előnykapcsolások, minden ami csak kell. PL: teljes fordulaton indul a motor a feltöltés gyorsítása miatt, és amikor már feltöltött, beállítható a fordulatszám szabályozás késleltetése, hogy ne kapcsolgasson ki-be (feltöltés-leürülés)
Komplett térfogatáram és hőmennyiségmérés (természetesen egy nagyon olcsó jeladóval) stb.
Nyolc hőfok bemenettel, két napsugárzás teljesítmény mérő bemenettel, egy térfogatáram mérő bemenettel és nyolc relé (két pár záró/bontó) + 3 fordulatszám szabályozott kimenettel.
A legbonyolultabb (fenti frekvenciaváltókkal) ára sem lesz 60.000,- felett, a legegyszerűbb (3 bemenet+ 1 ford.szab. kimenet megálna úgy 30.000,- körül. A hőmennyiség mérő jeladó plusz 7.500,-
Lehet hogy első nekifutásra soknak tűnik, de egy ilyen frekiváltós szabályzó (örök élettartam a szivattyúra) 100.000.- felett indul.
Bocsánat az időrablásért, de nem állt meg bennem ez a sokminden, amire eddig jutottam.
Ha valakinek kérdése, kérése van, csak ne kíméljen.
Rézlemezek közé milyen térelválasztó, de nagyon jó hővezető anyag ("kamrák" kialakításához anyag) a legmegfelelőbb?
Értehetőbben és leegyszerűsítve:
adott két sik rézlemez, ezek között hosszában menne sok ilyen térelválasztó "spagettitészta" kb 20 mm-enként, ami kialakítja a hosszanti kamrákat és erre is fekszik fel a két lemez, tehát tömítenie is kell. A kamrák persze egymással folytatólagosan kapcsolódnak. Tehát elvében olyan lenne mint egy csőkígyó, csak nagyobb felülettel rendelkezik. De mivel a hátsó rézlemezt nem éri napsugárzás, ezért kéne a kérdéses anyag, ami az első rézlemezről, a hátsókhoz viszi a hőt.
Az általam ismert műanyagok jó hőszigetelők, ezért azok sajnos nem jöhetnek szóba. A gumi talán egy fokkal jobb. Van valami javaslatotok erre?
De az is jó (bár házilag nem kivitelezhető és emiatt drágább is), ha tudtok olyat javasolni, ahol geometriailag profilossá alakitják (kb. mint trapézlemez) a sik lemezt préseléssel és aztán vonalhegesztéssel a megfelelő vonalon pontosan összehegeszetik.
Némi derűvel tölt el, hogy a jó marketing és nem utolsó sorban a közös ellenség - micsoda hallgatóságot képes vonzani. (A jó a tálalásra vonatkozik, nem a reklám valóság tartalmára)
Gratulálok a megnyert pályázathoz! Érdekelne, hogy kik vettek még részt a meghívásos pályázaton? Illetve, az is érdekelne, miért kell ezt a drain-back technikát alkalmazni HMV készítésnél?
Nem sértésnek szántam a barkácsolást, mindössze tényként közöltem. Megítélésem szerint, ha valaki összeállít egy olyan rendszert, melynek az elemeit innen-onnan összevásárolja, a barkácsolás. (Láttam én már kispolszki motorgenerált egy lakótelepi parkolóban.) Ez nem baj! Sőt, dicséretes az elszántság. Azonban nem ezt az irány kell (kellene) követnie mindenkinek.
Én fontosabbnak tartom olyan rendszerek összeállítását, melyek gyári méretezett elemekből állnak. Ez fontos az üzembiztonság miatt, és a garancia miatt is. Nyílván ennek meg van az ára, de minimum ennyivel jobbak is. És a mögötte álló kutató fejlesztő kapacitásról sem lehet elfeledkezni.
A kollektorok teljesítményének mérése az összehasonlító teszteken túl, egyedi körülmények között lehetséges. Erre minden gyártónak meg vannak a megfelelő kiegészítői. Azonban a mérés folyamata, pontosabban a mért paraméterek jelentősen eltérnek egymástól. E"nnek az oka, hogy minden rendszer más beállításokkal, pontosabban a felhasználó igényeinek megfelelően dolgozik. Pl. ha a pályázati rendszeredben nem lenne 2 napig vízelvétel, hiába sütne a nap, nem nőnének a MW-ok. " ------------------------------------------------------------------------------------------------------------- Megtiszteltél hosszú fogalmazásoddal. Az orosházi vákuumcsöves napkollektoros rendszer úgy lett kivitelezve , hogy a laikus érdeklődők megtekinthessék a rendszer minden elemét működés közben, kérlek egyeztess időpontot a városi önkormányzatnál, ha rám hivatkozol, biztosan szívesen látnak. Megnézheted a hitelesített hőmennyiségmérőt, és meg fogják mondani, kik vettek részt a pályázaton. Ha további kérdéseid lennének, szívesen látunk cégünk irodájában, hétköznap, 8-16 óra között.
Lelkes (eddigi) olvasóként kb. másfél éve eldöntöttem, hogy az új házba csináltatok napkollektor(mezőt)t is a melegvíz készítéséhez.
Aztán kértem árajánlatokat és már sokkal kevésbé lelkesen eljutottam odáig, hogy beszereztem egy 300 l-es két hőcserélős tározót. (Jelenleg csak a kazán melegíti a felső hőcserélőt.)
Látva az újabb kollektorokat és árakat, ismét lelkes vagyok: ez kell nekem!
De:
1. Már megint nem tudom, hogy milyen kollektorra van szükségem: egyes hozzászólások alapján azt látom, hogy kis felületű kollektorok esetén és csak HMV készítésre (főleg télen) hatékonyabb a vákuumcsöves koll. Egész éves használat esetén viszont a síkkollektorok a hatékonyabbak. Végignézve a gyártói/forgalmazói adatlapokat nekem az tűnt fel, hogy az elnyelési/visszasugárzási tényezők közti különbség alig 1-2%. Ez (nálam) nem indokolja az árakban található 60-70 %-os különbséget.
Érthetőbben: az ember fia azért akar napenergiát hasznosítani, hogy: 1. védje környezetét; 2. kímélje a pénztárcáját. Amíg egy "napbefogó" rendszer milliós tétel, addig ez nem igazán kivitelezhető.
2. A kollektorok belső anyaga réz. A tározók hőcserélői acélból készültek. Ez emlékeim szerint galvánelemként funkcionál, melynek végeredménye egy lyukas tároló-csőkígyó. Van erre valami megoldás?
3. Hőcserélő nélküli rendszer. Magát a fogyasztani kívánt folyadékot (konkrétan vizet) melegítjük a kollektorban. Ilyenkor mit lehet kezdeni a magas hőfokon képződő vízkővel? (A kémiai módszer ugye szóba sem jöhet. A mágneses - alias ultrahangos- készülékek pedig nem hatásosak ilyen hőmérsékleti tartományban)
4. Drain-back rendszer. Hogyan lehet kiküszöbölni a korróziót? Mivel a rendszer tele van levegővel, ráadásul nincs is állandóan víz alatt...
Jelenlegi fejemmel úgy tűnik, hogy a rendszer hatásfokát legjobban befolyásoló tényező, az maga a kollektor. Tehát abból célszerű minél jobb hatásfokút venni.(Ha valaki tudna arra válaszolni, hogy 2db síkkoll. vagy 1db vákuumcsöves hatékonyabb télen, azt nagyon megköszönöm. A kérdész azért így teszem fel, mert ez van kb azonos árban.) A szerelvény-igénye a drain-back rendszerű szerkezeteknek sokkal kisebb, így ez tűnik a jobb választásnak (plusz nem kell fagyállót keringető szivattyú). A vezérlő elektronika pedig szinte filléres dolog, házilag.
Ha valahol nagyon nagy hozzánemértésről teszek tanubizonyságot a kérdéseimmel, kérlek benneteket, nyissátok fel szemeimet!
Kár, hogy nincsen kisebb tároló, mint 300L, mert nekem nem hiszem, hogy ez beférne a fürdőszobába :-(
Egy rendszer költségeit elemeire bontva nem ésszerű összehasonlítani. Tehát egy alább leírt család HMV ellátására összesen kellene kalkulálnom egy összköltséget a különböző rendszerekből. Azután mellétenni egy mondjuk 10 éves periódus fenntartási költségeit.
Először egy ilyen kókány megoldás keltette fel az érdeklődésemet: http://www.freeweb.hu/napenergia/gyak/rb/rb1.htm
A kollégáim mutatták, hogy milyen jópofa. Na én ennél már százszor jobbat is össze tudnék rakni, csak hát rá kellene fordítani 3-4x ennyit, de ár/érték arányban ez akkor is jobb lenne. Na innen jött az ötlet, hogy meddig mennék el árban, és abból a keretből mi az a legoptimálisabb megoldás, amit még megéri megcsinálni.
Leolvasztás: A "normális vezérlés"-en azt kell érteni, hogy megforgatja a kollektorban a pufferból a melegebb folyadékot és így leolvaszt? Vagy van valami egyszerűbb/hatékonyabb megoldás?
Az említett síkkolektorok éves teljesítménye és hatásfoka is magasabb.
Tehát nem hatékonyabban több órán át, hanem kevésbé hatékonyak!
Nem tudom ki hozta fel ezt a fentartási költséget, de ez téves információ. Ha megfelelő - előírt - fagyállóval töltik fel a rendszer nincsenek járulékos költségek.
Az olcsóság relatív. Ha nincs rá pénzed minden drága, de ha van akkor minőséget veszel. Bizonyára elegendő neked egy gyengébb rendszer is, de az megtakarítások is gyengébbek lesznek.
Az olcsóságra: az Apricus 20 nettó ára 149.250.- Ft, a Wolf F3 nettó ára (ferembá figyelj!) 168.500.- Ft.
Kérdéseidre:
1. 50 liter/fő, azonban solar tárolóból 300 literes a legkisebb.
2. A tető színe legalább olyan fontos mint a szobák színe.:) A tájolás megfelelő.
3. Nem kell takarítani a kollektorokat. Egy normális vezérlés leolvasztja a mezőket. A vákumcsövesről nehezebben olvad le a hó!
Ha lesz kollektorom, akkor nagy valószínűséggel nem a tetőre fogom felhelyezni, hanem a talajra a háztól X méterre (a csövet jól leszigetlve a földben), pont az ilyen takarítási és tájolási macerák miatt. Nem mellékesen a napkövető mozgatás is könnyebben megoldható. Nem is értem, hogy a gyártók miért szajkózzák a nyeregtetőre való felhelyezést déli tájolással bizonyos szögben. Felesleges kolonc az üzemeltetőnek. A tetőre való rögzítés is számos hibaforrásra ad okot, főként szigetelési problémát értek ezalatt. Úgyhogy akinek van helye a ház mellett, az jobban jár szerintem, ha a "földre" telepíti.
Nyilván akkor az Apricus vákuumcsöves kollektorokat erre tervezték. Tehát ha jól értem, akkor ennek a teljesítménye alatta marad a Wolf, Viessmann és Buderus síkkollektoroknak, de cserébe olcsóbb megvenni, fenntartani. Mondjuk a honlapon olvasottak alapján ugyan alacsonyabb teljesítményűek, de több órán át hatékonyak!
Ha most nekem egyenlőre úgysincs pénzem, és lehetőségem egy társasházi kétszintes tetőtéri lakásban komoly, fűtésre is maradéktalanul alkalmas napkollektoros rendszer kiépítésére, akkor azért HMV előállítására elég lehet nekem egy gyengébb teljesítményű, de legalább kifizethető rendszer ugye?
Kérdéseim: 1, Vajon mennyi használati melegvízzel kell számolni egy 3-4 fős család esetén? Mosogatás (nem géppel), fürdés, mosás stb. Ezekből ugyanis főleg csak a fürdést tudom megsaccolni, a többit csak a hidegvíz alapján tartom nyilván.
2, Ha nekem kb 40 fokos dél-délnyugati tetőm van, amit fa biztosan nem árnyékol (és nem is fog soha), akkor ez a tájolás/dőlésszög mennyire hatékony? A tetőn sötétbarna mázas cserép van.
3, A hó mennyire takarja el a napkollektorokat télen? A síkkollektort könnyebb takarítani, de a vákumcsövesről hamarabb leolvad a hó...
Nem tudom, melyik gyártó honlapján találta ezt. Gondolom, ezt a rendszert erre tervezték.
A vákumcsöves kollektor egy újabb technika, mint a síkkollektor.
Az említett Apricus vákumcsöves kollektor mind árban mind teljesítményében alatta marad a Wolf, Viessmann és Buderus síkkollektoroknak! Vagyis olcsóbb és gyengébb. Ettől még vákumcsöves.
Sokkal nagyobb jelentősége van annak, hogy mire szándékozik valaki a kollektorokat használni. Családi házas kategóriában fűtés és HMV készítésre síkkolektor, pufferrel és fagyálló rendszerel.
Erre írtam, hogy dícséretes, ugyan akkor mindenki számára nem ajánlható törekvés.
Rengeteg jókezű rádióamatőr volt (vagy van is) aki összerakja, de mégis többen vesznek Quad vagy Kenwood erősítőt.
Autót sem raksz össze a sufniban, mint ahogy mosógépet sem.
Nem igaz, hogy ez az egyetlen módszer arra, hogy napkollektoros rendszered legyen. Legfeljebb Te ezt látod az egyetlen megoldásnak!
A kollektorokat azért nem lehet üresen hagyni, mert kialakuló nagyon magas hőmérséklet miatt szerkezeti károsodások léphetnek fel. Ez nem jelenti azt, hogy ez bekövetkezik! De a tesztek során előforult néhány eset. Ha egy rendszer arra van méretezve, hogy meleget termeljen amit elvonnak belőle, nyílván nem lehet büntetlenűl leállítani a hűtést.
Idézet öntől: A korszerű kollektorok NEM alkalmasak a leeresztős üzemre. Mint ahogy a gyártók fel is hívják a figyelmet arra, hogy TILOS üresen hagyni a kollektorokat.
Idézet a gyártó honlapjáról: Drainback systems use water as the heat-transfer fluid in the collector loop. A pump circulates the water through the solar water heater. When the pump is turned off, the solar water heater drains of water, which ensures freeze protection and also allows the system to turn off if the water in the storage tank becomes too hot. A problem with drainback systems is that the solar water heater installation and plumbing must be carefully positioned to allow complete drainage. The pump must also have sufficient head pressure to pump the water up to the collector each time the pump starts. Electricity usage is therefore slightly higher than a sealed closed or open loop.
Én nem nagyon tudok angolul, de leírná, hogy hol utal arra, hogy TILOS üresen hagyni a kollektorokat? Vagy a vákumcsöves kollektorok nem korszerűek?
Csak mert most én még abban a fázisban vagyok, hogy ki kell találnom, hogy mi is lenne nekem a jobb/kifizetődőbb/kifizethető. Nyilván, ha 2 éven belül tönkremegy a rendszerem, az nem kifizetődő, de nem kifizethető számomra 2-300 ezer forint feletti rendszer.
Kedves Urbancsok! Nem én vagyok a mewgszólított, csak fogatlan prókátorként dumálnék bele. Ha nem volt eddig világos, ismét elmondanám a lényeget: nem unalmamban, fölös szabadidőm eltöltésének céljával szeretnék "barkácsolni" egy napkollektoros rendszert magamnak, hanem azért, mert ez az EGYETLEN módszer kínálkozik, lévén, hogy ma, Magyarországon és fizetésből élő, családos ember vagyok.
Ellenben kíváncsivá tettél: mi lehet az oka, hogy nem ajánlott üresen hagyni a kollektort? A réz és a forrasztások nem lehetnek veszélyben, akkora hő nem keletkezhet a "dobozban". Akkor mi indokolja? (ESKÜSZÖM, nem kötözködés, valóban érdekel!)
No akkor, mint kollega!
Némi derűvel tölt el, hogy a jó marketing és nem utolsó sorban a közös ellenség - micsoda hallgatóságot képes vonzani. (A jó a tálalásra vonatkozik, nem a reklám valóság tartalmára)
Gratulálok a megnyert pályázathoz! Érdekelne, hogy kik vettek még részt a meghívásos pályázaton? Illetve, az is érdekelne, miért kell ezt a drain-back technikát alkalmazni HMV készítésnél?
Nem sértésnek szántam a barkácsolást, mindössze tényként közöltem. Megítélésem szerint, ha valaki összeállít egy olyan rendszert, melynek az elemeit innen-onnan összevásárolja, a barkácsolás. (Láttam én már kispolszki motorgenerált egy lakótelepi parkolóban.) Ez nem baj! Sőt, dicséretes az elszántság. Azonban nem ezt az irány kell (kellene) követnie mindenkinek.
Én fontosabbnak tartom olyan rendszerek összeállítását, melyek gyári méretezett elemekből állnak. Ez fontos az üzembiztonság miatt, és a garancia miatt is. Nyílván ennek meg van az ára, de minimum ennyivel jobbak is. És a mögötte álló kutató fejlesztő kapacitásról sem lehet elfeledkezni.
A kollektorok teljesítményének mérése az összehasonlító teszteken túl, egyedi körülmények között lehetséges. Erre minden gyártónak meg vannak a megfelelő kiegészítői. Azonban a mérés folyamata, pontosabban a mért paraméterek jelentősen eltérnek egymástól. Ennek az oka, hogy minden rendszer más beállításokkal, pontosabban a felhasználó igényeinek megfelelően dolgozik. Pl. ha a pályázati rendszeredben nem lenne 2 napig vízelvétel, hiába sütne a nap, nem nőnének a MW-ok.
Csak érdeklődnék: ha valóban magas hőmérsékletű az AP kollektor, hogyan lehetséges idézlek: Mondtam már, hogy szolárkörbe a takarékosak Pex-Al-Pex csövet használnak? A kollektortól egy méterre már nincs 100 fok feletti hőterhelés, a két egy méteres darab pedig lehet pl. flexibilis acél.
A valós teljesítménnyel bíró kollektorok gyártói a technológiai utasításban kikötik a keményforrasztású rézcsövet. Az általad lenézett WOLF kollektorok üzemi hőfoka 120-130 fok. Ez a csőben sem csökken le, mitől is csökkenne?
Folyamatosan kardoskodsz a tárolók ellen. Végigolvasva eszmefuttatásod, csak azt tudtam kivenni belőle, Te maradj a visszaeresztős megoldásnál.
Idézlek: Semmiképpen NEM érdemes akkorát telepíteni, hogy a júliusi csúcsmennyiséget is be tudja fogadni, mit kezdenél napi 1500 liter forró vízzel, hiszen minden nap újra és újra termelődik. Úgy 50-60 db 1500 literes tárolóval át is lehetne vészelni a nyarat. Nem ez a megoldás.
Zseniális! Ezt hívják parasztvakításnak. Micsoda ostobaság, 50-60 tároló. Ez valóban azt sugallja, hogy rajtad kívül senkiben sem lehet megbízni, és aki felveti a fűtési puffer lehetőségét, dilettáns.
A korszerű kollektorok NEM alkalmasak a leeresztős üzemre. Mint ahogy a gyártók fel is hívják a figyelmet arra, hogy TILOS üresen hagyni a kollektorokat.
A drain-back rendszer hatékonyságára és szükségszerűségére a következő lírai idézet találtam: Egy nagyon ügyes kis Drain-Back tartályban húzza meg magát az első fagymentes helyen, a legfelső fűtött szint födémje alatt. Itt a víz kellemes, rossz esetben is szobahőmérsékleten várja, hogy a legkevesebb napenergiát is átadhassa nekünk. Ugyanis, ha meggondoljuk, az üres kollektort felmelegíti az ébredező nap, erre a szabályzó bekapcsolja a szivattyút és nem jeges fagyállót, hanem finom langymeleg vizet juttat a kollektorba, ami egy picinyke plusz hővel megemelve átadja a szintén szoba-hőmérsékletű Drain-Back tartálynak, azontúl a szoláris tárolónknak. Könnyen belátható, hogy a legkisebb napmeleget is becsalogathatjuk otthonunkba, melegítve ezzel használati vizünket, vagy segítve fűtésünknek.
Ismét egy marketingfogás, mely teljességgel lényegtelen, és mérhetetlen veszteségekről beszél.
Számoljunk: legyen 20 méter Ø18mm-es keményforrasztású rézcső a kapcsolat a kollektorok és a puffer között. Ha 5 kollektorral számolok a bennük lévő folyadék 8,5 liter, a csőben további kb. 5 liter jeges fagyálló lehet. Ezzel szemben a tároló hőcserélőjében 14 liter szobahőmérséklettől melegebb fagyálló található. Ha elindul a szivattyú ez a két folyadék (legkisebb fordulatszám esetén is) max. 10 másodperc alatt helyett cserél. Akkor miről is szól ez az idézet?
Nyílván valóan arról, hogyan adjunk el egy olyan technikát magánembereknek, melyet speciális méretezésű rendszerekhez és felhasználási módozatokhoz találtak ki. Illetve arról, hogy egy gyenge hatásfokú rendszert hogyan lehet elsütni a komoly technológiát felajánló konkurencia ellenében.
A személyeskedésedről meg csak annyit, hogy másik mellény kéne venned!
Üdv: Urbancsok Attila
Új fiú vagyok, eddig csak -és időnként - figyelemmel kísértem a társalgást.
Neki cihelődtem egy kollektoros rendszernek, két dologban szeretnék sgítséget kérni. Remélem van már tapasztalotok abszorber festékkel kapcsolatban. Milyet és hol érdemes vanni? Esetleg lehet házilag is keverni: :) A másik kérdésem: a differencál-hőmérséklet kapcsoló, magyarul a vezérlő elektronika. Tud valaki valahol normális áron - esetleg kapcsolási rajzot feltenni/küldeni?
Hali! Nem tudom, hogy csinálod, de engem kinyírnának otthon, ha éjfél körül le mernék ülni netezni :)
Na, meggyőztél a hárfáról. A spirálcsövest meghagyom a kerti zuhanyozóhoz. Viszont most meg kíváncsivá tettél a tároló kialakításával kapcsolatban. El nem tudom képzelni, hogyan lehet a víznyomást és a hőcserélőt egyszerre "kiküszöbölni".
Ami még számomra kérdés: mitől nem lesz gondja a szivattyúnak a levegővel a drain back rendszernél? Csak a saját cirko kazánomból tudok kiindulni, ha ottt levegős a rendszer, akkor nem működik. A drain back mitől más?
Az alapterület ötöde: szerintem ez nem gond, ha szerencsés fekvésű az épület (pl. az egyik tetősík déli+optimális a lejtése+nincsenek rajta ablakok, tudom, ez már túlzás), szóval ilyen esetben akár a 40% is összeszedhető. Az már csak "ér valami".
"Azt nem lehetne megcsinálni, hogy télre tervezni napkollektor felületet, és nyáron letakarni, vagy/és lekapcsolni egy részét? Már akinek nincs otthon 2-3 medencéje (ha van még rajtam kívül ilyen ;-) " Természetesen meg lehet, ez a módszer egyik előnye. Csak én "gyászolom" a nem hasznosuló energiát. Telefonozni szeretnétek, vagy megnézni egy működő rendszert? Azt azért fontos tudni, hogy számottevő eredményhez az épület alapterületének az ÖTÖDE javasolható kollektorfelületként. Ez tudhat kb/sacc éves szinten 25% fűtési energiát kiváltani( passzívaknál azért jobb a helyzet)
"A spirál csöveket is meg tudom tekergetni úgy, hogy leürüljenek, a leűrítés szerintem nem ezen múlik." 1:0 a javadra, a csőkígyó olyan kialakítása nekem eszembe sem jutott, hogy a spirál minden "kanyar" után néhány fok eséssel halad a következő " kanyar" felé. Ha ezt így megépíted, talán ez lesz az első kollektor, ami rendes vízszintbe állítva is leürül. DE, a kollektorok összekapcsolásánál más szempontok is felmerülnek. Ha öt darab ilyen kollektort akarsz rendszerbe kapcsolni, akkor már lesz két külső gerinc vezetéked, és bonyolódik a külön szigetelendő csőrendszer. Nagyobb hátrány is származik belőle. Rosszabb lesz a hatásfok, mivel magasabb lesz a koll. átlaghőmérséklete, és így több hőt sugároz vissza a környezetének. Ha leskicceled a kétféle megoldás esetén a csőben haladó folyadék várható hőnövekedését cm-ről cm-re, akkor látható lesz, hogy az egyik megoldásnál a kollektor kilépő oldalánál magasabb lesz az abszorberfelület hőmérséklete. Az ilyen felépítésű kollektorok hővesztesége 20-30%-al magasabb, ez télen komoly veszteséget okoz. Viszont ezek egyszerűbben gyárthatók. "Az ominózus rendszer esetén pedig még mindíg csak hőcserélős módszer esetén tudom elképzelni a leereszthetőséget." Igaz, a hálózati víznyomástól le kell választani a szolárkört, de van még néhány szóbajöhető műszaki megoldás, a tartály belső kialakításának függvényében. A HÁRFA további erényei: jóval kisebb a nyomásvesztesége, ( kisebb szivattyú) gravitációs üzemre is alkalmas
Ferembá! Küldenél nekem a mélemre egy elérhetőséget? Vagyunk itt 4-5-en akiket komolyabban érdekelne drainback rendszerű napkollektor, és lenn 1-2 konkrét kérdésem.
Gondolkodtam a téli-nyári teljesítmény különbségben:
Azt nem lehetne megcsinálni, hogy télre tervezni napkollektor felületet, és nyáron letakarni, vagy/és lekapcsolni egy részét? Már akinek nincs otthon 2-3 medencéje (ha van még rajtam kívül ilyen ;-)
Hahó! Nem megy bele csöppnyi agyamba. Pedig elhihetitek, próbálom megérteni, csakhát ehhez biztosan gépésznek kellett volna születnem, nem pedig informatikus/földmérőnek. Szóval: ha nem hárfa, hanem spirál, akkor miért kell hirtelen: 1. visszacsapó szelep, 2. 200 C fok hőtűrésű automata légtelenítő, 3. egy kanna etilén-glikol? A spirál csöveket is meg tudom tekergetni úgy, hogy leürüljenek, a leűrítés szerintem nem ezen múlik. Forrasztási gondjaim nincsenek, sőt felajánlom, hogy az említett forrasztásokat én csinálom meg Neked, kb. a tizedéért. (rézcső feldolgozással foglalkozó cégnél dolgozok, csak nem a fűtő, hanem a hűtőiparban). Szóval nem a lustaság a gond, nem is a spórolás, hanem a rendszer leegyszerűsíthetőségére szerettem volna rámászni (ahány forrasztás, annyi hibalehetőség). Az ominózus rendszer esetén pedig még mindíg csak hőcserélős módszer esetén tudom elképzelni a leereszthetőséget.
Nem is a forrasztással van a gond hanem a rézcső rézlemezre passzitásával és a szelektiv bevonattal. Mennyire megy fel a hőmérséklet a kollektorban ha nincs benne viz?
Szívemből szóltál. Én is azért szivárogtam be a napenergia hasznosításba, mert végtelenül bosszantott, hogy az ingyen energiák kinyeréséhez szükséges egyszerű eszközöket aranyáron akarják egyesek forgalmazni. Mint amikor a fuldoklónak jó pénzért dobnak mentőövet. A bazár meglesz, kiadjuk a topikos agy-vihart félbőrkötés nélkül. Viszont legyen benne diófa-bonsai mindenképpen :-)) Ha kispórolod a hárfát ( mi bajod ezekkel a fákkal?), akkor venned kell a "bazárban" visszacsapó szelepet, és 200 C fok hőtűrésű automata légtelenítőt, valamint egy kanna etilén-glikolt. Ezek együttvéve topikáronféláfával is 35e Ft. 20 forrasztást bármikor megcsinálok Neked-- mondjuk húszezerért. Ezen, meg a hőszigetelésen káár spórolni, na de nem is takarítasz meg vele sokat. Bár, attól függ, mennyi az órabéred :) Ellenkezik az etikai érzékemmel, de illetlenség lenne eltitkolni: elképesztő áron tudok hőálló szigetelő csőhélyat. Mondtam már, hogy szolárkörbe a takarékosak Pex-Al-Pex csövet használnak? A kollektortól egy méterre már nincs 100 fok feletti hőterhelés, a két egy méteres darab pedig lehet pl. flexibilis acél.
Most akkor vagy kihallgattalak Benneteket, vagy lehet, hogy itt, a topicban beszélgettetek, akkor viszont erős memóriagondjaim vannak, mert nem emlékszem rá...
Közben olvasgattam más indexes fórumokat is, és az alternatív energia címűben javasolta vki (bocs, rossz a memóriám), hogy érdemes lenne házilagos kivitelezésű rendszerekhez való anyagokkal kereskedni (Urbancsok urat most rázza ki a hideg). Mindenesetre engem is régóta foglalkoztat ez az ötlet, hogy össze kellene szedni minden olyan tudnivalót, ami hasznos lehetne az otthoni kivitelezésekhez, aztán néhány vállalkozó kedvű egyén pedig foglalkozhatna az otthon-nem-kivitelezhető-de-lényeges elemek árusításával/telepítésével. Szerintem lenne piaca.
"..úgy kell megtervezni az épület átlagosnál nagyobb ereszét, hogy a téli delelő nap sugarai még pont be tudjanak sütni a szép nagy nyílászárókon, viszont a nyári nap már jóval magasabban delel, így az eresz beárnyékolja az egész falat."
Éppen erről beszélgettünk az elébb ferembá'-val. :) Szerencsémre ez nálam így került megtervezésre. Igaz hogy nem az ereszalja, hanem a ház déli oldalán végig húzódó erkély biztosítja ugyanezt az árnyékolástechnikát, de ez végülis lényegtelen. :)
Örülök, ha valóban működőképesnek titulálható az ötlet. Nagyon várom az ábrát a villanybojler átalakításához, a napokban pedig összeszedem magam, és nekiesek a kollektornak. A múltkor írtad, hogy szerinted a "hárfás" a legoptimálisabb, azért én kíváncsi lennék, hogy megéri-e a munka és ártöbletet a sima hajlogatott csőkígyóhoz képest.
Pufferelés: az általam megrajzolt esetben nem jövök rá, hogy hogyan lehet (lehet-e egyáltalán) 'leeresztős' rendszert tervezni, hiszen állandó nyomás alatt van a puffer. De lehet, hogy nem is érdemes, hiszen HMV nyáron is kell, tehát nincs olyan üresjárat, mint pl. fűtés esetén.
Diófa: Megadom magam. Sőt, régen mindíg mondogatták a nagyszüleim, hogy azért ültettek az udvarba (főleg a baromfiudvarba) diófát, mert a legyek nem szeretik. Félek, hogy a legyeknél is van evolúció, mert én nem tapasztaltam még ilyet... Egy faházas topicban olvastam viszont, hogy úgy kell megtervezni az épület átlagosnál nagyobb ereszét, hogy a téli delelő nap sugarai még pont be tudjanak sütni a szép nagy nyílászárókon, viszont a nyári nap már jóval magasabban delel, így az eresz beárnyékolja az egész falat.
Gratulálok a döntésedhez. Ha harmadszor is építkeznék(még a 2.-on is van mit tenni), én is a passzív technológiát preferálnám. A puffertartály kérdést megpróbálom alaposabban kivesézni, mivel hamis próféták téves tanokat kezdtek hirdetni. Én négy csoportra osztanám a pufferméretezést, attól függően, hogy mi a betáplált energia forrása. I. Gázkazán esetén a működtetés optimalizálásához - 6-24 órás tárolásra- az még egy hosszabb misét megérne, hogy milyen a kazán és mi a hőleadó. II. Faelgázosító kazánhoz III. Szoláris HMV tároló (12 hónapos üzemeléssel) IV. Szoláris fűtéspuffer ( kb. 7 hónapos üzem ) Van még egy, az a "legszebb", évszakos szolártároló, ami a nyári meleget speizolja el télre. Meg a legdrágább is ez, 100 m2 lakáshoz úgy 150m3 térfogattal, már ha vizet használnak az akkumuláláshoz. Természetesen alacsony hőfokú fűtéshez ajánlható, így is kisebb vagyon a hőszigetelése, még akkor is, ha a föld, ill. a ház alá kerül.
A szoláris fűtéspuffer méretezése teljesen más alapokon nyugszik, mint a kazános. Egy kazán teljesítménye állandó, míg a szolárp.-nél a "kazán" maga a Nap, melynek a teljesítménye, és a "bekapcsolt" órák száma december 21-ig napról-napra csökken, majd újra növekedni kezd. A hasznosítható,és átmenetileg tárolni szükséges energiamennyiség a fűtési szezon alatt 1:4 arányok között (400%!!) változik. Túlméretezni nem szabad, mert jelentősen nőnek a hőveszteségek. Ha időszakosan jóval nagyobb kapacitás szükséges, akkor 2 db lehet a megoldás. Mindez nem olyan rémes, megfelelő szakember, és méretező program társaságában. Ismerek néhány megbízhatót, ha igény van rá, szólj.
Semmiképpen NEM érdemes akkorát telepíteni, hogy a júliusi csúcsmennyiséget is be tudja fogadni,mit kezdenél napi 1500 liter forró vízzel, hiszen minden nap újra és újra termelődik. Úgy 50-60 db 1500 literes tárolóval át is lehetne vészelni a nyarat. Nem ez a megoldás. A nagy mennyiségű nyári felesleges energiát kiválóan lehet hasznosítani egy medence fűtésére, ami köztudottan igen energiafaló objektum( a gyermekeid majd imába foglalják a nevemet ). Ha nem szerepel medence a terveid között, akkor olyan kollektoros rendszert kell kialakítani, ami bírja az üresjárást. A hagyományos fagyállós rendszereket nem lehet leállítani, már egy napközbeni áramszünet is gondot okoz: felforr, lefúj, savasodik, stb. A korábban emlegetett visszaeresztős rendszer-- ehhez az üzemhez való kollektorokkal-- alkalmas a biztonságos üzemeltetésre
"Ez nem megy a szabályozhatóság rovására? Valamint így a puffer hol van a képben?Egy keringető szivattyú fogyasztása kb mennyi?(érdemes azon spórolni?) "
A puffert közvetlenül ( Drain- back tartályon, és szivattyún keresztül) csatlakoztatod a kollektormezőhöz. A puffer víz fordul meg a kollektorkörben, itt nincs beiktatva hőcserélő. Ne szomorkodj, hogy elhagyható, ettől javul a rendszerhatásfok. Nem az 50W teljesítmény megtakarítás a lényeg, hanem egy mozgó alkatrésszel kevesebb lesz a fűtésrendszerben, csökken a hibaforrások száma. Ha karácsonykor leáll a fűtés egy szivattyúhiba miatt, akkor majd megérted mire gondolok. A puffernek van jónéhány csatlakozási csőcsonkja( a jobbaknak 4 szinten, a rétegeződés miatt ) ezekre csatlakozik a kazán, és a fűtés előre- és vissza. Egyszerű,a kazán áll középen, ide csatlakozik mindenki! Nagyon kevés szolárrendszer üzemel Mo.-on, ebből a kevésből meglepően sok hibásan lett telepítve, legyen az bármilyen patinás márka, javaslom terveztess és szereltess leinformálható urakkal. A különböző típusú napkollektorok teljesítménye alapvetően 6 azaz hat technikai paraméteren múlik. Ránézésre átlagos gépészszakember nem tudja megmondani, hogy éves szinten ez mekkora energiahozamot jelent. Viszont , bármilyen hihetetlen, a kollektorok teljesítménye +/- 15%-os sávon belül van( azonos elnyelőfelületre számolva). Ez addig igaz, amíg nem akarsz 40-50 foknál melegebb hőfokot előállítani, a környezeti hőfokhoz képest, afelett a vákuumcsövesek nagyon beelőznek( Így nézd az árakat). Na, nem képezzük ma tovább a konkurenciát, megyek megkeresem a Cavin......,hogy is hívják?
"Nekem is lassú,de ötvenen túl ez normális." Ez OK, de én csak 26vok!:(
A tervezett házam a normálisnál jobban tervezem szigetelni(passziv ház jelleg), hővisszanyerős szellőztetés, stb, tehát elvileg kicsi lesz az energiaigénye!(falfűtéssel megoldva) Ha csak az idei telet nézzük, akkor mondhatni átlag egy hét napos időjárás,és kevesebb borús volt a megoszlás, tehát (szerintem) megfelelően méretezett rendszerrel megoldható, hogy a fűtés nagy részét kollektorról bonyolítsam... A maradékra hőszükséglet kielégítésére lenne betéve egy vegyestüzelésü kazán.(gáz nehezen megoldható, drágán kiépíthető és nemszeretem technológia) A nagy méretű puffer azért lenne, egyrészt hogy több hőt tudjak letárolni a kollektorokból, tehát több borús napot bírjon ki, valamint ha mégis kazánnal kell fűteni, akkor azt minnél ritkábban kelljen begyújtani...(természetesen ésszerű kompromisszum keretein belül)
"A Drain- Back-nél a szolárköri folyadék lehet adott esetben maga a fűtésköri víz, így elhagyható egy hőcserélő( és az egyik szivattyú)"
Ez nem megy a szabályozhatóság rovására? Valamint így a puffer hol van a képben?Egy keringető szivattyú fogyasztása kb mennyi?(érdemes azon spórolni?)
Ha érdekel benneteket, hogyan lehet egy villanyboilerbe beletuszkolni a napenergiát -- külső hőcserélő segítségével -- akkor megpróbálok egy helyes rajzot előállítani. Ugyanis a villanyboiler sokkal olcsóbb, mint a szoláris tárolók, meg lehet hogy már van is. Kiváncsian várjuk
Ha nincs hely a tároló részére, akkor csak egy lehetőség marad. A FOCO Heat Pipe nevű tárolós kollektora.Ez egy síkkollektor aminek van egy hőszigetelt "hátizsákja", mint egy púp a padlástér felé, abban van a beépített tartály. A hővesztesége nem optimális, a szabad ég alatt , és a padlástérben télen hogy is lehetne. Viszont nem kell hozzá szivattyú, szolar-elektronika.Van neki beépített elektromos fűtőbetétje is , hogy nagyon zord időben szét ne fagyjon.www. soltec.hu itt olvashatsz róla többet. A korrekt megoldás azért a lakótérben lévő bojler lenne. Szerintem a fő szempont környezetünk megóvása, a természeti erőforrások hasznosítása. Ez is egy kicsi lépés lehet a fenntartható fejlődés irányába. Nagyon-nagyon kicsi lépés, néhány százezerért, állami támogatás nélkül 2005-ben. Ennyi, HMV termelés tartály nélkül nem lehetséges. Üdvözlettel: ferembá
Itt mindenkit megtalálsz, árakat persze nem mindenki tesz fel. Régi trükk, árat csak a bemutató végén mondunk, addig hátha annyira beleszeret a kliens a holmiba, hogy elveszíti a józan ítélőképességét.
Nekem is lassú,de ötvenen túl ez normális.( kérlek ne cáfolj meg ) Hőcserélőn azt értettem amit te is, egy ellenáramú lemezes hőcserélőt. Ez mindig egy szükséges rossz, csak azért kell, hogy különböző folyadékok ne keveredjenek össze. Az ivóvíz, a víz-glikol keverék, a kazánvíz hőátadási pontjainál hőcserélő szükséges, mindkét oldalon keringetni kell a leveket, ez két szivattyút igényel. A Drain- Back-nél a szolárköri folyadék lehet adott esetben maga a fűtésköri víz, így elhagyható egy hőcserélő( és az egyik szivattyú) A hőszivattyú az egy teljesen más történet, az a fordított üzemmódban működő klímagép. A téli eseti távollétre méretezni egy nagy puffert (egy heti energiát betárolni), úgy, hogy az év 355 napján nincs szükség, csak az ötöde méretűre, az nem jó megoldás. A túl nagy tárolónak a hővesztesége ( nagyobb a felület ) 355 napon át energiát veszít feleslegesen. Az épület fagymentesen tartása ,átlagos épületre gondolok, kicsi energiát igényel. Az egy napi fűtési energia elég lehet egy heti fagymentesen tartásra. Mivel időjárásunkra jellemző, hogy derűs téli napok éjszakái a nagyon hidegek, néhány jó napkollektor ( ezen a topikon tudod milyen kollektort illik venni :) ) megoldhatja a fagymentesítést. Ha radiátoros fűtésed van akkor kizárólag vákuumcsöveset javaslok, ha alacsonyhőfokú a rendszer, akkor ár szerint válogass. A villanyboilerbe a víz hagyományosan fog bemenni, csak a napsütés idején meg kell cirkuláltatni egy hőcserélőn keresztül. Csak egy picit bonyolult, jövő héten felteszem a rajzát. Ez így rendben van? Üdv: ferembá
Hali Iv ! Az ötlet jó és takarékos, nekem is így lesz bekötve.Lecsekkoltam gázos szakemberrel, nincs kifogása. Lehetne még tovább fejleszteni egy hőmérős irányváltós szeleppel,így pl. ha 40 fokos napsütötte vized van, akkor közvetlenül a cirkó melegvízkimenetéhez lehet továbbítani a HMV-t. Így nem melegíted fel feleslegesen a cirkó hőcserélőjét, és nem fog a kazán bekapcsolni néhány másodpercre . A múltkor biztos erre a szólásra emlékeztél:"Ezt a fát nagyapám ültette, árnyékában nem ült, gyümölcsét nem ette" A szakirodalom szerint a diófa igen gyors növekedésű, de a magról kelt példányok 10-12 év után fordulnak termőre. Néhány éve volt egy parasztházunk két nagy diófával az udvaron, csodás idő volt a házban a legnagyobb kánikulában is. A 20. századi építészet kicsit elfeledkezett az árnyékolás technikáról ( gang, és tornác a déli oldalon) ,ma nem építenék gangot a ház mellé, de pl. lehetne télikertet, vagy legalább a tetőt jobban ki lehetne engedni a déli oldalon. Ennyi elég ahhoz, hogy a legnagyobb kánikulában is 24-26 fok legyen a lakásban.
Ha érdekel benneteket, hogyan lehet egy villanyboilerbe beletuszkolni a napenergiát -- külső hőcserélő segítségével -- akkor megpróbálok egy helyes rajzot előállítani. Ugyanis a villanyboiler sokkal olcsóbb, mint a szoláris tárolók, meg lehet hogy már van is.
Bocs, hogy ilyen régi beírásodra reagálok, de egy kicsit lassú a felfogásom!:)
"A hőcserélőket a veszteségen túl azért érdemes elhagyni, mert mindkét oldalán igényel 1-1 szivattyút. Ha elmarad a hőcserélő, 1 szivattyút, és az ő áramfogyasztását is meg lehet takarítani. A veszteség nem is a hőcserélőn mutatkozik, hanem a hőlépcső miatt magasabb hőfokon üzemelő napkollektoron."
Itt hőcserélőn hőszivattyút értesz?Megmagyaráznád véleményed?
Az alapkoncepciómat már leírtam, ahhoz szükséges a hőszivattyú(szerintem) mind kollektor-puffer, mind puffer-fűtőkör viszonylatban. A melegvízkészítés esetében asszem a leg egyszerűbb és olcsóbb, ha egy hőcserélőn keresztül megy az éjszakai villanyos bojlerba a vezetékes víz. (ha netán keverem a fogalmakat, pls korrigáljatok!) Tisztelettel:
Kedves Kollega Úr ! Meghívásos közbeszerzési eljáráson megbízást nyertünk komoly konkurencia jelenlétében egy nagyméretű napkollektoros rendszer kivitelezésére, mely tavaly át is lett adva. Mivel új technológiát tartalmazott nyertes ajánlatunk,jobbnak láttam egy kisebb modell megépítését saját irodánkon. Ennek a tapasztalatairól írtam ezen a topikon. Egyáltalán nem sértődtem meg, hogy besoroltál a barkácsolók közé, sőt a családom gurult a nevetéstől. Több gépész tanszékkel, egyetemi tanárral konzultáltam már e témában, Te nem akarsz velem értekezni. Tiszteletben tartom álláspontodat. 1 db Wolf kollektornak azért megadnád az árát?
FGGF Sir Bors !
Remélem , meg vagy velem elégedve. Bár nem én minősítettem ismeretlenül valakinek a tervezőjét, és nem én minősítettem más cég új termékét elavult réginek!! Egyébként teljesen egyetértek Veled.
Te vagy az, aki puffer nélkül működteti a rendszerét?
Nem olvastam vissza, csak rémlik.
A pufferban nem az épületet kell tárolni, hanem annyi hőenergiát, amely elegendő a fűtési rendszer (legalább egyszeri) felfűtésére, és arra is elegendő, hogy a kollektorok nyári üzemet is átvészeljék. Ehhez persze megfelelő vezérlés is szükséges.
A fűtési rendszerben " lévő komoly mennyiségű víznek"bele kell férni a tárolóba? MIÉRT?? Meglehetősen ostoba kérdés, különösen úgy, hogy én nem mondtam ezt.
A Viessmann kollektorokra vonatkozott az a megjegyzésem, hogy forgalmazom. És nyílvánvalóan pikírt megjegyzésnek szántam.
A rendszerek tervezésénél azt az elvet igykszem alkalmazni, hogy mindíg komplett, azonos gyártótól szármzó rendszereket építsek. Ezért a Wolf-hoz és most már a Viessmann-hoz és a Buderus-hoz is a saját egységeit ajánlom.
De visszatérve a megjegyzésemre:
Sajnálom azokat az embereket akik úri passzióból vásárolnak. Ami a legdrágább és ami a legkorszerűbb az a legjobb. De túl sok lóvét nem adnak érte.
Ki merem jelenteni, hogy a Viessmann kondenzációs kazánja a legjobb a magyar piacon, így az ára is a legmagasabb. Ehhez a fűtési rendszerhez tartozik saját napkollektor, saját vezérlés...stb. Így komplett a rendszer, így tökéletesen összehangolt.
A magad fajta barkácsolók természetesen innen-onnan összevásárolt elekmekből is összerekják, és vállalnak minden későbbi kellemetlenséget ("kicsit sárga, kicsit savanyú, de a miénk"), de én nem ajánlhatok és nem akarok eladni ilyet.
A saját rendszerem nettó ára: 1.908.828.- Ennyiért bárki mgveheti nálam.
Fontonak tartom a szakemberekkel való értekezést, bár én szívesbben társalgok olyanokkal akik üzem közben is láttak már napkollektoros fűtést. Ez diszkrimináció, de ez van!
Végigolvastam a topikot, és egy ideje már követem a beszélgetést. A leírtak alapján egy drainback rendszer illene talán a mostani tetőtéri lakásunkba.
A társasházi lakás paraméterei: 77nm (3.emelet) 43nm (4.emelet) Ez egy kétszines társasházi lakás, most építem be a második szintet. Sajnos kicsit későn kaptam észbe a napenergia kapcsán, de talán még nem teljesen későn. Az egész felett a padlástérben még egy 20nm-es, de csak 140cm magas padlás lomoknak. A felettünk lévő teljes tetőszerketet üveggyapottal viszonylag jól szigetelt.
A tető kb 40-42 fokos dőlésszögű, és mindkét oldalra néző ablakokkal D-DNy É-ÉK tájolású. A lakásban eddig ketten lakunk, de ha minden jól megy, akkor a következő fűtésszeznban már hárman ;-)
Jelenleg 11-13 ezer forint a fűtésszámlánk havonta, és ha jól emlékszem a nyári időszak gázszámlája kb 2-3 ezer körül alakul. Ezeknek még utána nézek pontosan is.
A gondom az, hogy a jelenlegi kialakítás mellett nem nagyon tudom hova tenni a tárolót... Fürdőszoba kicsi, máshova meg nem nagyon tudom tenni, esetleg a spájzba, de oda nem nagyon szeretném. Kombi kazános raditátoros fűtés van, de nem tudom, hogy van-e értelme egy HMV napkollektorban gondolkodni.
Bármilyen tanácsot szívesen fogadok, természetesen csak olcsóbb megoldás jöhet szóba néhány százezer forintig.
Erősíts meg légyszi! Ugye hogy a vákumcsöves az amely technologiájában a legkorszerűbb? Selytem én hogy ezek között is van típusonkénti eltérés, de nyugtass már meg hogy nem rossz választás az AP sorozat! :)
Az AP10, AP20, AP30 pontosan egy idős. Ne igyon aki nem bírja. Ez egy típuscsalád, egy időben jelent meg mindhárom, a gyártó szerint. Nem szükséges túlságosan jól tájékozottnak lenni.
" Az adott típusnál nagyobb teljesítményű síkkollektornak" kétszer akkora a hővesztesége, valamint 40%-al kisebb az IAM tényezője.( forrás: urbancsok.hu/ kardoslabor.hu ) Ezek alapján az abszorber felületre számított teljesítmény mitől lenne nagyobb? A Wolf kollektoroknál megadott 80-83% -os optikai hatásfok pocsék rossz adat, szerintem nem is igaz.Valószínűleg összekevertétek az "eta0" adattal. Manapság egy jó síkkollektornál ( és a Wolf valóban jó) az optikai hatásfok 94% körül van, az eta0 pedig 78-86 % között. Azt sem értem, hogyan szórhat Wolf kollektoroknál az IAM faktor 0,89-tól 93-ig. A Wolf nem tud két egyformát gyártani, vagy nem igaz az , hogy " kénytelen vagyok ismerni az adatait". Szeretnék egy korrekt összehasonlító méretezést lefuttatni a Polysun-on, ehhez szükségem lenne a legjobb Wolf paramétereire. Az urbancsok.hu adatait az előzőek alapján nem tekinthetem hitelesnek. Elárulnád melyik független minősítő intézet honlapján találom meg( az SPF és azITW nem mérte ) ? Egy összehasonlításhoz szükség lenne a síkkollektoraid árára, nem találom a web-oldalon. Egy ideje eltűntek az árak a Wagner Solar honlapjáról is, Te biztos tudod mi lehet ennek az oka. Ezeken túl két kérdésem lenne: 1. 400m2-es épülethez szerinted miért kell 1000-1500 literes tároló? A tárolóban nem az ÉPÜLETET fogjuk tárolni, hanem a napkollektorok által termelt hőenergiát. Majdnem igazad van a tároló méretében, csak arról feledkeztél meg, hogy nyáron nem kell fűteni. Amikor fűteni kell, akkor a hasznosítható napenergia harmada-ötöde a nyárinak. A fűtési rendszerben " lévő komoly mennyiségű víznek"bele kell férni a tárolóba? MIÉRT?? 2. A Viessmann, Buderus, Remeha,FÉG stb. kazánokhoz hol van előírva, hogy milyen típusú napkollektorokkal építhetők egy rendszerbe? Szinte látom magam előtt ahogy a Buderus kazán a mélybe taszítja a tetőn lévő Viessmann napkollektort.
Kedves Attila. A zoldtech-en egyik hozzászólásodban ismertetted a magadnak felszerelt szolár rendszer hőtermelési adatait. A szerkesztő Úr megkérdezte, hogy mennyi lenne a költsége egy ilyen rendszernek. Azóta nem láttunk azon a topikon. Vissza kellene látogatni, és válaszolni. Vagy ott túl sok a szakember ?
Szeretettel várom válaszodat, bár nem tudok minden nap Veletek csevegni Üdvözlettel: ferembá
"Megítélésed szerint ez a rendszered, illetve a terveződ dicsérete akart lenni?"
Nem erre reagáltam és ezt Te is tudod. Még nem raktam össze a rendszert. Rajzaim megvannak és nem Te vagy az első aki szerint is lóf*sz ez az egész úgyhogy szakmailag nem vonom kétségbe a felkészültségedet. Az aki kivitelezi (Göbölyös Tamás) hívta fel a figyelmemet először a hiányosságokra.
"Azért nem ajánlottam az AP 30-ast, amit Te is leírtál: öregebb, rosszabb."
Viszont vákumcsöves, úgyhogy mégsem olyan rossz, mint a nem vákumcsöves hiszen hatékonyságában évente csak kb. két hónappal működik tovább az általad ajánlott nem vákumcsövesnél. Továbbra is azt állítom, hogy a Viessmann kollektorok árfekvése komolytalan árkategóriát képvisel.
Fűtésrásegítésre és még HMV készítésre is ennyi kollektor egy 400 m2-es házon?
Mind ehhez összesen 600 liter puffer?
Remélem az adataid tévesek, mert így feleslegesen adtál ki ~ 2-2,5 milliót.
Utána néztél a gépészmérnök referenciáinak!
Megítélésed szerint ez a rendszered, illetve a terveződ dicsérete akart lenni?
Nincs nekem semmi bajom a kereskedői mivoltommal. Büszke is vagyok arra, hogy értek hozzá, és méltán nevezhetem magam szakkereskedőnek.
Azért nem ajánlottam az AP 30-ast, amit Te is leírtál: öregebb, rosszabb.
E-mail-ben felhívtam a figyelmed arra, hogy most szereltünk egy hasonló paraméterekkel rendelkező házat, és azt is felajánlottam, hogy részletezem a beépítésre került anyagokat. Nem érdekelt. Ezek után összerakatsz a silány rendszert, és én nem vagyok szakmailag objektív?
Az a bajom hogy nem azt mondtad hogy kevés lesz a fűtésrásegítésre a 4 db AP 20-as, hanem azt hogy egy nyilvánvalóan öregebb azaz rosszabb technologiával készültből van nagyobb. Ráadásul beajánlottad a Viessmann kollektort ami nemigen jobb annyival mint amennyivel drágább. Szerintem ha azt mondtad volna hogy AP 30-as válasszam inkább és abból is legalább 6-ot (legyen 8), akkor megőrizted volna a szakmai objektivitásodat. Így csak kereskedő maradtál. A tippet mindenesetre megköszönöm és ennek okán hozzáértőhöz fogok fordulni, mert a tervező szerintem sem állt a helyzet magaslatán. :)
Én spec pufferben akkorában tervezgetek, ami kb egy hétre való hőt le tudjon tárolni(csak fűtéshő), mert télen átlag ilyen időtartamokra szoktam max eltűnni(pl síelés),amikor a háznak ki kell tartani annélkül hogy néha begyújtsak.
Mivel nálam a puffer nem csak a kollektor hőjét fogja tárolni, ezért nálam nem függ össze a két méret. Nálam kollektor max tetőméret, amúgy meg pénztárcafüggő lesz... (nem kizárt, hogy első körben csak a puffer készül el kollektor meg majd..)
Amúgy meg kollektorból a max méretet szeretném majd, ha anyagiak megengedik, mert szeretetném majd a téli fűtést is minnél nagyobb részben azzal megoldani...
Namost , akkor ha a puffer amiatt kell hogy a felesleges energiát ami a napkollektorbol jön és pillanatnyilag nem használható tárolja pl olyan napra amikor nem süt a nap? Kérdés hogy mennyi az optimális? Mennyi napra való energiát kell tárolni ami viszonyul az időjárás körülményeihez és persze mennyi napkollektorhoz kell. Ha sok pénzkidobás a tartály oldaláról ha kevés akkor meg pénzkodobás a kollektro oldaláról? Igaz lehet ez így?
Mindenek előtt én nem tennék fel vákumcsöves kollektort, különösen akkor ha - gondolom a minősége miatt Viessmann kazánom lenne - az adott típusnál nagyobb teljesítményű szelektív síkkollektor is létezik. Történetesen a Viessmann-nak is van ilyen. Mivel forgalmazom, kénytelen vagyok ismerni az adatait.
De említhetem a Wolf síkkollektorát is, mely még ettől is jobb adatokkal rendelkezik.
A puffertároló a ház méretei miatt minimum 1000, de inkább 1500 liter. Nincs értelme a kisebb tárolónak, mert a fűtési rendszerben komoly mennyiségű víz lesz.
Én eddig csak az Alternatív energia topicba írogattam, most fedeztem fel ezt a topicot.
Szóval nekem van egy tervem, amit ott leírtam már. A napkollektorom egybe van építve a déli tetővel (tulajdonképpen a tetőt képezi), így egy télen is nyagyon jól használható energiaforráshoz jutunk. + a klimatizálás is meg van oldva, mivel nem jut be a hő a tetőn (felhasználja azt).
A dolog poénja, hogy mivel a tetőszerkezettel együtt épül, a többletköltség töredéke egy hagyományos napkollektornak.
Megnéztem az SD isotwin isomax kazánjait amely 60l belső hmv tárolóval rendelkeznek. Ezeknél a kazánoknál alkalmazható lenne a napkollektor mivel itt a belső tároló vizét keringeti a szivattyú és a bemenő nem megy át egyből a hőcserélőn. Tehát teljesen mindegy mekkora a bemenő viz hőmérséklete, Ez 24kw 60literes hőcserélővel zárt égéstér 280bruttó. Ha lesz időm megnézk más kazánokat is. Üdv
Nyugi, most csak a kisördög dumál belőlem: - beállítom a kazánt úgy, hogy pont jó legyen fürdeni - ez a víz természetesen jó a kézmosáshoz is - mosogatáshoz hideg lenne, de hát azt bízzuk a mosogatógépre :)
Egy Göbölyös Tamás nevű gépészgyerök oldja meg nálam a helyzetet fűtésrásegítésre 4 db ill. HVM-re 1 db vákumcsöves kollektorral és 2 db 300 literes duplahőcserélővel (+ Viessmann Vitogas100 49 kW). Az egész cuccost a www.kardoslabor.hu -n nézheted meg (gázkészülék nélkül). A kollektorok típusa AP20.
Az én házamban valami ilyesmi épül mostanság azzal a különbséggel hogy valami kütyü összeveti a fűtésből visszaáramló víz hőmérsékletét a kollektorra kötött hőcserélőben lévő vízével és ha a kollektoráltal előállított vízhőmérséklet magasabb akkor (na erre nem emlékszem).... A lényeg hogy ilyesmi épül meg nálam is. :D
Szinte biztosra veszem, hogy Freddy nem a kazánban gondolta az érzékelők és a szelep beszerelését. A vízórától a kazánig sok méter csővezeték van.
Nekem is van egy nem oly régi elképzelésem, csodálkozom is hogy még nincs ilyen a gyártók kínálatában, legalábbis eddig még nem találkoztam vele. Remélem nem lopják el az ötletemet! Szóval pont a napenergia által hasznosított melegvíz 3 csővezetéken menne a csaptelephez (szelephez) és 3 szabályozó gombja-tekerője (hogy hívják ezt pontosan?) lenne. Kettő hagyományosan a hideg és (felfűtött) melegvíznek és az újdonság a harmadik lenne a kollektorokból jövő csővezetéknek.
Persze ezt meg lehetne másképp is oldani, hogy a kazánba menő vezetékre csatlakozna rá egy szeleppel, de akkor kéne hozzá egy plusz kapcsoló, ami azt mondaná a kazánnak, hogy:
a) te kazán, most ne melegítsd a kollektorból bejövő vizet ~42 C fokosra (amit aztán hidegvíz hozzákeverésével hűtenem kell), mert nekem most kézmosáshoz+mosogatáshoz stb. elég pl. a 32 C fokos víz. Igaz, a kazánt be lehet állítani, hogy mennyire melegítse fel a vizet, de akkor állandóan a kazánon kéne állítgatni, míg melegvízvételi hely egy házban szintenként legalább 2-3 helyen van. Tehát ez körülményesebbnek és drágábbnak tűnik. Ráadásul az egész nem ér semmit, ha melegvíztárolós a kazán.
b) te kazán, most melegítheted a bejövő vizet. Ehhez a feladathoz is ugyebár a érdemes a kollektorból jövő vizet használni.
És nem mellékes módon szerintem marha jól nézne ki egy 3tekerős csaptelep. :)
A legegyszerűbb lenne szerintem a ház falát és tetejét fekete hőelnyelő festékkel/anyaggal bevonni. Viszont a fal elé roló szerűen alapállapotban felcsévélt fényvisszaverő fóliát tenni. Ha nincs szűkség a nap melegére, akkor fóliát le kell engedni (takarná az egész házat, esetleg kivéve az ablakokat), igaz hogy a szomszéd szeme káprázna :)
Na meg ritka furcsa látvány lenne egy bealufóliázott ház.
Bocs, hogy beleugatok! Az ölteded igen jó! Nekem még eddig nem jutott az eszembe, pedig ez is egy energia spórolós ötlet!! (automatizálási üzemmérnök vagyok),
Szerintem mindkét bemenetnél - hálózati víz, ill. napkollektor - egy-egy elektr. hőm-t kellene betenni, és amelynek "magasabb" a jele, azt a mágnesszelepet nyitná, onnan menne a víz a melegítőbe. ( gondolom, hogy a kazán nem azt "nézi", hogy mennyi a bejövő hőfok, hanem azt, hogy mit szertnél elérni).
Dokumentációt el kellene olvasni, hátha van benne betápvíz-hőfokra valami előírás. Ha nincs akkor se biztos hogy szerencséd van.
Mi történik akkor, ha nagyon alacsonyra tekered a vízhőfokot? (kb15 fok) Egyáltalán meddig tekerheted lefelé?
Lehet hogy nálad is az a helyzet, hogy a HMV-vételezéskor az ugye elsőbbséget élvez a fűtőrendszer hőcserélőjével szemben, viszont akkor is totál kapacitással ég az égő. Lehet hogy nem annyira rugalmas hogy tudna ki-be-ki-be kapcsolgatni azon a kis hőfok-intervallumon belül, ami az előmelegítés miatt neki marad.
Szervizessel konzultálj, sőt támadd a gyártót írásban.
Halihó! A következőn agyalok, de erősen. Adva van egy átfolyós rendszerű gázbojler (kombi kazán), amin lehet szabályozni a HMV hőfokát. Mi történik akkor, ha én ebbe a kazánba nem a vezetékről közvetlenül engedem a vizet, hanem elé teszek egy hőcserélős tartályt, amire napkollektort kötök. Vagyis a víz valamilyen mértékben mindíg melegebb lesz, mint a sima csapvíz, sőt, nyáron esetleg nem is kell már rajta melegíteni. Mit szól ehhez a kazán? Van annyira "okos", hogy ilyen esetekben be sem kapcsol, vagy csak félgázzal (ez illik ide!) megy? Vagy ezzel esetleg tönkre is vágom? Ha működik, akkor ezt a legegyszerűbb megvalósítani utólagosan, szvsz. Ha még ezt kombinálom az "önleűrítős kollektorokkal" is, amikről nemrég olvashattunk itt, és a kollektort meg a tartályt is én csinálom, hát az már maga a tökély lene :)
Dehogy aggályoskodom, nagyon szeretem a diófákat. Csak az én tudomásom szerint nem éppen a leggyorsabban növő fa (anno volt is valami kis tanmese az olvasókönyvünkben, hogy a nagyapó az unokáinak ülteti a diófát, mert mire taramni fog, ...) De lehet, hogy rosszul emlékezem, és amúgy is lényegtelen, mindenki olyan fát ültet, amilyet akar, a lényeg az, hogy ültessen sokat, és ne betonozza le az udvarát.
Lehet, hogy csak "poén" volt, de a diófának van egy nagy előnye: nem terem meg alatta semmi sem! Nem kell gaztalanítani az alját, azaz van idő a kert többi részére, illetve lehet finomítani a solar rendszert - mérni a paramétereit, újabb ötleteket kitalálni, újítani a rendszeren - ez is a diófa előnye, meg a fa alatti árnyékban jobb gondolkodni is!
(Szerintem nem vicc. A kert további gondozásáról is le lesz a gond... Éljen a juglon!!!
Amúgy nálunk egy juharlevelű platán van erre betervezve: gyorsan nő, kifejezetten árnyas, ritkás ágszerkezettel és könnyen takarítható nagy, de nem túl sok levéllel... És növénybarát... Nem utolsó sorban jól mászható, a gyerekek nagy örömére...)
Van egy ötletem. Amikor dögmeleg van napközben, akkor mifelénk minden kúttulajdonos egész este locsolja a kertjét. Azért van nekik kútjuk, mert szeretnek nyáron locsolni. A csepegtető öntözőcsövet el lehetne helyezni a szamócaágyásnál, vagy a paprikapalántáknál is, ettől ZÖLDEBBET nem tudtok mondani. Nálunk egy turbódízel Mercedes hűtő szolgált néhány évig egy átm. 40 cm-es ventilátorral összeépítve.Üzemanyag a 13 C fokos kútvíz volt.A Merci hűtőből távozó hűtőközeg egy másik (12 nm-es ) kisebb helyiségben lévő Skoda hűtőben további hőenergiát vont el, majd a hűtőközeg tovahaladt, és locsolta a gyepet, mely gyep időnként egy mocsárra emlékeztetett, ha nem raktuk át időben a szórófejet. Ha nem kell a tetőteret hűteni, akkor ezt a megoldást is lehetne esetleg tovább finomítani. De én egy másik megoldást javasolnék, ha megengeditek. Ha lehetséges, a hűvösen tartandó épület déli oldala elé lehetne ültetni egy gyorsan növő növényt, pl. diófát. A diófa, mint a többi növény, nyáron árnyékot ad, CO2-t fogyaszt, ősszel, lombhullás után átengedi a napenergiát, amikor már az jótékonyan melengeti lakásunkat.Teszi mindezt teljesen automatikusan, és ingyen. Ui. : A Merci hűtőn áthaladó levegő 10C fokot hűl. Vagyis, a helyiségben lévő 30 fokos levegő a hűtőn áthaladva 20 fokos hűs áramlatot biztosít. Ugyanezt a technológiát használják a "fan- coil" hőátadók is. A kondenzvíz sajnos elvezetendő, kivéve a diófás technológiát, abban az esetben nincs ilyen gond.
Szerintem kivitelezhető lehet az ötleted. Valamelyest én is ismerem az autós technikát. Bontott dolgokból simán meg lehetne csinálni. Csak azt próbáld majd ki, hogy ne egy löttyintés legyen, mert ugye bár, a forró cserépről hamarabb párolog. De ha folyamatosan csepegtetsz rá és hűtöd a cserepet, hiszen ez a cél, akkor mennyi víz kell? Szerintem próba képpen tegyél fel egy 5 literes tartályt és abból folyamatosan csepegtess legalább egy órán át 3-4 cserép sorra.
(A mai korszerű GÁZKAZÁNOK fogyasztanak többnyire optimálisan... De egy "környezettudatos" pellet vagy faelgázosító puffer nélkül kicsit reménytelen. Ráadásul egy pufferelt faelgázosítót jó hőszigetelés esetén fűtéshez csak minden második/harmadik napon kell beröccenteni... (HMV kivét esetén sűrűbben.))
Szeretettel: Szalma
ui.: Gázárak!!! Most a legolcsóbb (?), de mi lesz, ha a nyugdíjból kell majd fizetni? Inkább lopok fát a nyugdíjasotthon többi lakójával szövetkezve... :)
"Azt akartam csak írni, hogy nem a lefolyó víz és a cserép közti hőmérséklet-különbség hűtene, hanem a víz párolgása."
Ezzel teljes mértékben egyetértek. Az a problémám hogy ennek megvalósítása árban messze túlmutathat egy klímarendszer-beruházáson és az üzembiztonsági dolgokról itt nem is említenék szót. Ez a rendszer a párologtatásra tekintettel akkor hatékony ha csepegteted. Cserépsoronként. Sőt. Cserepenként. Ha ezt Te is így látod és mellérakod az átlagos háztartásban lévő gazdasági lehetőségeket is akkor csak az lehet a vége, hogy a gerincről vékony sugárban folyó víz eseténél jobbra nem telik. A semminél az is jobb. Nem? :))
Ennek komoly korlátai vannak. Ha a kútmélység 35 m (mint mifelénk), akkor kurvára nem ingyen van ui. egy 35 m magas vízoszlop mozgatásához (+gerincmagasság) nem két fillér a szolárszivattyú.
" A tetőt nem kell áztatni, csak nedvesen kell tartani."
Ezt nem tudod maradéktalanul megoldani. Mindenképpen mutatkozik az ereszből lecsorgó víz.
"A víz ui. nem közvetlenül hűtené a cserepet, mert az eléggé reménytelen vállalkozás. A párolgás endoterm reakció, vagyis hőt von el. "
Már nem értem. Mely felületen párologna el ha nem a cserepeken? Hol párologtatnád? Erről bővebben lécci mert elveszítettem a fonalat! :)
Nem értem a lényegét , a kazánnak miért kellene melegiteni vizet , az csak fűtse a házikot . A mai korszerü kazánok mindig optimálisan fogyasztanak, és nem fog rjatuk segiteni ilyen tároló. Sőt sokkal több lenne a vezsteség. A napkollektoros melegités lenne csak ok. A tároló 1 hétre s veszteséget is beleszámolva kb 15m3 amely még mindig nem olcsó , és ha azt veszed ekkora mennyiséghez 20m2 kollektor kell és nyári viszonyok között is 1 hétig melegitené ezt a vizmennyiséget. A legjobb megoldás talán a gázzal üzemeltetett hőszivattyu lenne, de nem tudom egyáétalán látezik-e ilyen. Üdv
Az iment az a foszilisenergiahordozo-egeto-agregat, amelyik megy ha kell ha nem, most pedig ez a tetomoso. Ami meg mukodhetne is, ha nem tennenk a tetobe jo vastag szigetelest, mert hogy "jon a tel", meg ha nem alkalmaznank a legrest, merthogy a nyar is jon...
Szoval mint mondtam, mukodhetne, minthogy mukodik is. Legutobb vmi tescos nyari-vasar-satoron lattam a gyakorlati megvalositasat. Innen mar csak egy lepes a jurta, mint ahogy vki a multkor felvetette a hoszig. topicban. Szoval szellozes meg a klima mar meg is van.
Nem egész éves fűtésre lenne a dolog, hanem úgymond áthidaló megoldásnak! Szóval úgy lenne méretezve a puffer, hogy mondjuk a ház egy heti fűtés és melegvíz szükségletét tudja. Ez az átmeneti időszakban amikor még sok a nap, és nincs túl hideg, önállóan elég lenne kollektorról, meg másodlagosnak be lenne építve valamilyen kazán ami a hideg, nap nélküli időszakot vinné... A kazánt túlméretezve(szükséges XkWos helyett pl.:4Xkwos kazánt beépítve)elvileg megoldható, hogy csak mondjuk minden 4. nap kell begyújtani, mert a kazán által termelt többletet simán le lehet tárolni a pufferban.Így szerintem egyszerűbb a kazánnak is, mert nem kell agyba-főbe szabályozgatni, hogy a víz a fűtésben a megfelelő X fokos legyen, hanem azon a hőfokon melegít, ahol neki a legoptimálisabb. Az előbb leírtakhoz elvileg elég egy 1-2-3 ezer literes tartály, amire könnyebb extra hőszigetelést tenni mint a 200e literesre, meg igy egy hetes időintervallumban gondolkozva a hőveszteség sem annyira katasztrófális. Így pontosítva a képet vélemény? Tisztelettel:
A kolléga kívülről hűtené vele a tetőt így ha megfelelő az ablakok árnyékolástechnikája, akkor nem tudna oly mértékben felhevülni a cserép hogy a belsőtérben elviselhetetlen meleg alakuljon ki. Az elv jó csak korlátozott feltételek teljesülésével gazdaságos. Ráadásul a tetőről lecsorgó vizet is ildomos lenne nem elpázérolni' és ez is növeli a beruházási értéket, de ha fussa rá akkor kurvára zöld. :)))
"Különben is csak az elektromos energiát érné meg termelni vele."
Nem melegvíz termelési szándékkal jön létre a dolog, hanem a motor működéséből kifolyólag folyamatosan _van 90 fokos vized. Ha ezt átforgatod egy hőcserélőn akkor forróvized van. Az meg már fűtés is lehet, de használati melegvíz biztos. :)
Mindig az a kérdés, hogy milyen mélyről mennyire magasra. Ugye. Ha egy 7 m magas gerincről beszélünk és 3 m mély kútról akkor ojcsó, de ha 35 m-ről kell felhozni a vizet és utána 13 m-re felnyomni akkor baromi drága is lehet. Hűtésnek viszont optimális. :)
Igen ez jól hangzik , a forrasztás lehet lágy is , csak az a kérdés hogy a regisztercsövekre hogy fogatjuk rá a rézlemezt. A lágyforrasztás nem tudom mennyire jó mivel az nagyon rossz hővezető. Az a visszaeresztős kollektorral kapcsolatba nem tudom hogy vitelezhető ki hogy 1 zárt rendszerbe bemegy a levegő majd magától légtelenítí magát. Üdv
Ez jó ötlet lenne csak ha veszünk mai építésü és jól hőszigetelt házat pl 120m2 8kW hőszükséglettel akkor is kb 200 000 literes tartály kellene és akkor nem számoltam a tartály vesztesígét amely 3-4 havi szinten elék sok lehet. Üdv
Na azért a fűtést ne keverd össze a hűtéssel. Ha iylent állítasz akkor nem sokat konyítasz a dologhoz. A falhűtést akár 10W-os szivattyú elműködteti szemben a klimával amely 2-3kw-ot is fogyaszt. Nembeszélve a falhűtés további előnyeiről amit FGGF Sir Bors is említett a 130. hozzászólásában. plusz még a konfortérzet is és életanilag is jobb mint a klima. De hogy jobban értsed ez fűtésre fordítva olyan mintha lenne végtelen mennyiségü 35 fokos vized. Lehet te akkor is vennél olyan készüléket amely a kinti hideg levegő melegítené fel. Üdv
Ez nem ujdonság ugyhalottam már jó régen hogy a csehek vagy a szlovákok használják. Ugyhívják hogy gázmotor. Csak magyarosrszágon az vele a bibi hogy a gázszolgáltatók nem engedélyezik a hálózatra kapcsolását. Különben is csak az elektromos energiát érné meg termelni vele.
Ezzel akkor be is határoltad a maximálisan elhelyezhető csőmennyiséget. Pedig én már remek rajzokat konstruáltam a "minél több cső a két négyzetméterre" elv alapján. Viszont végiggondolva igazad lehet, hiszen több szálon egyszerre melegszik fel. A csőkígyónak ellenben akkor lehet előnye, amikor csak lassan tud felmelegedni a folyadék. Azt hiszem, kipróbálom mind a kettőt, aztán majd a tapasztalat győz.
Én meg 3 lityi körüli szívó üzemű Volvo-motorral szerelt házi energiarendszeről hallottam mostanság. A feltaláló átalakított egy benzinmotort földgázüzeműre. A hűtővíz átfolyt a fűtést biztosító hőcserélőn, a főtengely meg meghajtott egy villanymotort amely így már agregátorként áramot is termelt. Állítólag a dolog rendkívül gazdaságos üzeműre sikeredett. Most hajkurászom a csákót mert megnézném a dolgot. Ha összejön fotókat is csinálok meg remélem, hogy konkrétabb adatokkal is tudok szolgálni. Valami ilyesminek képzelem az oly sokat emlegetett magyar szellemi tőkét. :))
No meg tegyük hozzá, hogy a vízoszlop mozgatása sem ingyen van. Szerintem ez az egész üzemeltetésében sokkal drágább és kevésbé is hatékony mint egy klímagép (az eseti javításáról már nem is szólva).
A geotermikus szivattyúról is beigazolódott, hogy csak különleges esetekben (pl.: geotermikus forrás) rentábilis az üzemeltetése.
A lehetséges belső kialakításra egyféle megoldást láttam, attól tartok nincs is több lehetőség. A síkkollektor ( legyen most 1 * 2 méter ) rövid oldalai mentén 1-1, általában 22 mm-es rézcső a hideg, ill. meleg gerinc. Közöttük, kb. 10-15 cm-ként húrként feszülnek és az oldalukban lévő furatokba vannak csatlakoztatva ( keményforrasztás ! ) a 6-8 mm-es vékony rézcsövek. Hasonlít a csőrendszer egy
hárfához. Ennek a csőhálózatnak teljesen mindegy a beállítás iránya, szöge,
fekve is leürül. Az abszorber felületről jobb hatásfokkal gyűjti össze a hőt, mint a csőkígyós kivitelűek.
Láthatóan macerásabb a gyártás, a szükséges cső mennyiség kb. ugyanannyi, csak több forrasztási pont van benne.
A hőcserélőket a veszteségen túl azért érdemes elhagyni, mert mindkét oldalán igényel 1-1 szivattyút. Ha elmarad a hőcserélő, 1 szivattyút, és az ő áramfogyasztását is meg lehet takarítani.
A veszteség nem is a hőcserélőn mutatkozik, hanem a hőlépcső miatt magasabb
hőfokon üzemelő napkollektoron.
Egyéb kritérium nincs, illetve a többemeletes ( szintes) kollektorrendszereknél ki kell
alakítani egy közös legmagasabb pontot a csőrendszeren, itt változik a végig megtartott pici emelkedés bármekkora esésre lefelé a DB tartályhoz .Ezen a ponton lenne a légtelenítő, ha fagyállós volna a felépítés.
Ha a falat, mennyezetet hűtöd akkor a víz hőmérséklete nem lehet alacsonyabb mint 16-18 fok. Ekkor nem kell tartani a páralecsapódástól. Ha kútból vezed a vizet akkor már majdnem jó a hőmérséklete. A kútnál figyelembe kell venni, hogy egy kútból nyert vizet kettőben lehet elnyeletni, viszont az így kialakított rendszer energia igénye minimális a közkedvelt splittek szemben. Padlófűtés alkalmatlan hűtésre.
Szerintem ha jól meg van csinálva az egész rendszer, akkor nem kell félni a páralecsapódástól:
Ha elég nagy a fal hűtő felülete, akkor nem kell túlhűtött vizet keringetni=> nem túl nagy levegő és fal hőmérséklet különbség!
Ha a lakás páratartama nem túl magas, a fal által keltett hideg nem csökkenti a levegő térfogatát annyira, hogy a benne lévő pára kicsapódjon!
Ez pl. JTD24 kérójában tökéletesen meg van oldva, mert a falfűtés megfelelő módon felül van méretezve(főleg a lenti szobában:), tehát nem kell túl hideg víz ugyanahhoz a szobahőmérséklethez, valamint egy hővisszanyerős szellőzőrendszer gondoskodik a lakás légcseréjéről és páratartalmáról!
Tehát ez is csak mint minden "csodaszer" csak a megfelelő körülmények közt (rendszerben) hozza a megfelelő hatásfokot!
... és továbbá szerintetek meddig lehet elmenni egy síkkolektor esetén felmelegítendő hűtőközeg térfogatilag tekintve? Szóval arra vagyok kíváncsi, hogy hány méter csövet tekergessek fel 1 m2-re?
A síkkolektort ezek szerint úgy kellene megkonstruálni, hogy mindenképpen kifollyon belőle a víz (gravitációval). Vagy van valami egyéb kritérium is, amit figyelembe kell venni ehhez a "vízleeresztős" megoldáshoz?
Hogy áll a házad? Nagyon kíváncsi vok a falfűtés,és hővisszanyerő tapasztalatokra!
Neked mi a véleményed erről a leereszthető kollektor megoldásról?Szerinted melyik a jobb ez vagy a "hagyományos" hőcserélős?(gondolom ezt kiépíteni olcsóbb,de utána hatásfok?)
Falhűtésnél ha nem méretezed túl, akkor csak annyi a különbség, hogy pl nem 22 fokot, hanam mondjuk 24-et tudsz tartani?
Ház szinten talán kissé költséges megoldás, de jó elképzelés. És nagyon fontos a jó méretezés. Mint mindig. Vajon azt hogy lehetne megoldani (akár ház szinten is), hogy a fűtés csovekben nyáron, kánikulában hideg vizet keringetve hűteni a lakást. Stockholmban az egyik tengeröböl mélyén hűtik a vizet 6 fokosra és azt keringetve hűtenek. Mivel tengeröböl nincs elérhető közelségben, van-e valami jó tipp hűtésre? Akár napenergia felhasználásával.
Őszinte leszek, nekem sem jutott az eszembe, olvastam valahol.
Általában véve a nyári túltermelési gondokat is megoldja ( nyári szabadság alatti túltermelés pl.).
Kivételt képeznek a koncentrátoros kollektorok(a vákuumcsövesek egyik fajtája), és
Freddy56-é is ilyen lesz, ha elkészül. Ezeknél a kollektoroknál az üresjárati hőmérséklet elérheti a 250-350C fokot is, a gyártók nem vállalnak garanciát az így túlhevült kollektorokra.
Az elv ugyanaz amiben én gondolkodom, csak házszinten:
csinálni pár ezer literes puffert, amit rendesen körbeszigetelni, ozt nyáron abba letárolni hőt, amit az átmeneti időszakban egy darabig lehet használni, meg természetesen a télen keletkezett hőt is abba vezetni...
Az előbbi kérdés azért volt, mert ebben a pufferban olyan 60-70 fokig kellene melegíteni a vizet,nem tovább, és amikor elérte ezt a szintet, akkor kell semlegesíteni a kollektort....
Ezt vagy árnyékolással lehetne megoldani, vagy ezzel a leeresztéses módszerrel ha működik...
Azért nem érted, mert túl egyszerű. Kell egy delta T vezérlő, vagy szolar szabályzó, mindegy hogy hívjuk ( a fagyállós cucchoz is kell, nincs eltérés a vezérlésben!! ).Ehhez tartozik 2 db hőérzékelő ( pl. PT1000 ), az egyik a kollektort méri, a másik a fűtendő valamit (pl. boilert ).
Ha a kollektor néhány fokkal melegebb mint a boiler, akkor a keringető szivattyú bekapcsol, és felnyomja a vizet az addig üres napkollektorba, és cirkulálni fog addig,
amíg a szivattyú be van kapcsolva. Ha jön egy nagy kövér fekete felhő, akkor a szolárvez. lekapcsolja a szivattyút. Ekkor, és MINDEN alkalommal, amikor a szivattyú
megáll, a víz visszaürül a Drain-Back tartályba, attól függetlenül, hogy hideg van-e
vagy meleg. Tehát naponta akár tízszer is leüríti magát a rendszer, ha a szabályzás
bármiért is kikapcsolást parancsol.
Nem csoda, hogy elsőre nem esik le a tantusz, túl egyszerű.
Azt már ne is mondjam, hogy nem kell a kollektorhoz légtelenítő, és visszacsapó
szelepre sincs szükség,hiszen az üres kollektor felé nem tud éjszaka "visszagravitálni" a meleg.
Ha nem stimmel valami, holnap küldök egy skiccrajzot.
Nem régiben láttam egy filmet a Spektrumon, abban muttaták, hogy valahol Németországban az egyik városkában, vagy faluban csináltak olyat, hogy a település határában építettek egy nem emléxem pontosan hány ezer köbméteres víztárolót. Majd földdel takarták le. Így lett egy szép kis domb, amibe nyáron elvezették a kollektorok által felmelegített vizet, majd télen ezzel a meleg vízzel fűtik a lakásokat.
Tetszik ez a vízleeresztős megoldás, őszintét bevallva ez nekem nem jutott volna eszembe!:)
Ugyanezt a technológiát szerinted nyáron is lehet használni, ha túl sok a feles hő?(lásd pufferben letárolom a szükséges hőmennyiséget, ozt utána leeresztem a vizet a rendszerből, tehát csak maga a kollektor melegszik fel, de gondolom ennyi töblethőt bírni kell az anyagnak!?)
Hali ferembá! Bocs, hogy belepofázok. Most mi a lehetőség, amikor arról van szó, hogy a kollektorban megkeményedhet a víz éjszakára?
Kézi állítás van, vagy lehet egy olyan automatikát kapni, amely a külső hőmérséklet csökkenésekor kiadja a parancsot: "Víz, a kollektorból irány vissza a védett helyre!"
Ezt most nagyon komolyan kérdeztem, mert nekem is a gondom, hogy mi van fagyveszély esetén - ezért gondoltam a hőcserélős megoldásra, tudván azt, hogy ez egy rohadt nagy veszteséget jelent a hatásfokban. A megoldás érdekelne, ha ez nem "hadititok"!
Jól értetted. A kollektorban csak a hőtovábbítás ideje alatt kell folyadéknak cirkulálni, ilyenkor nem tényez a fagy, hiszen a megtermelt hőenergia "közlekedik" a vízben.
Ha nincs hőtermelés, ( éjszaka,-15 fok ) nincs szükség folyadékra a kollektorban, minek legyen ott, csak vacogna szegény.
A szivattyú emelőmagasságát kell jól megválasztani, hogy induláskor fel tudja tölteni az üres cső- és kollektorrendszert, valamint biztosítani kell egy kiegyenlítő tartályt, ami valamivel nagyobb űrtartalmú, mint a leüríteni kívánt szabadtéri rendszer. Ennek a tartálynak viszont illik fagymentes helyen tartózkodni.
A víznek minden fizikai és kémiai tulajdonsága sokkal jobb a hőszállítás szempontjából,mint a fagyállónak,soha nem kell frissre cserélni, nem fog megváltozni a kémhatása, és literenként csak 36 fillérbe kerül.
A rendszer kialakítása akkora precizitást igényel, mint a szennyvízcsatornáé, kell valamennyi "esést" adni a csöveknek, és a kollektornak. Annyival pedig biztonságosabb, hogy nem fog eldugulni, ha túl nagy az esés :-)
A rendszer lehet zárt, akár túlnyomás is lehet benne, ha a tartály "okosan" van kialakítva.
A fő előnye szerintem a téli magasabb hozam, mivel a reggeli napfénynek nem kell órák hosszat melengetni a -15 fokos fagyállót, hanem azonnal fűteni kezd a felnyomuló langyos vízzel.
A neten van irodalma, sajnos főként angolul, "Drain- Back system"-re keress rá, ha érdekel.
Viszont egy dologra nagyon oda kell figyelni, nem minden napkollektor alkalmas erre az üzemre.
A vákuumcsöves és a síkkollektorok egyes típusai nem leüríthetők !!
Kazán kéne, kazán kéne. De hát mivel szeretnél fűteni benne?
Rézcsövet. A réz olvadáspontja 1083 fok, ezt pedig csak nem fogja megközelíteni, mivel a benne áramló víz, mint hőelvezető közeg hűti. Az egy másik téma lenne, hogy mi van akkor, ha nem forró víz, hanem gőz feljődik, mert olyan nagy felületet használunk. Ekkor még megoldásra várna a gőz magasabb nyomáson való kezelése, hogy áramtermelő turbina forgatására használhassuk, de mint említettem, ez egy másik téma.
Az aluminium fóliának emlékeim szerint 92-95%-os a fényvisszaverő tulajdonsága, úgyhogy nem lenne rossz választás. Dekor vagy jobb írószerboltban lehet kapni öntapadós fényes fóliákat. Kb mintha öntapadós hátú lenne az alufólia. Vagy kb ilyen jó lehet még a Solflex nevű fólia (vagy hasonló termékek), ezt többnyire tetőhöz használják hőtükörnek. De szerintem ez nem annyira jó fényvisszaverő, mert egy-egy réteg igenvékony műanyag között van, talán PE lehet.
És ha nem titok a gyújtóvonalra mit szándékozol tenni? Mi fogja elnyelni a sugarakat?
Jól gondoltad, parabola alakú, de nem kerek, hanem "vályú", azaz nem egy gyujtópontban, hanem egy gyujtóvonalban szedi össze a meleget. A fémbevonatra az egyik gépész haverom vákumos fémgőzölést javasolt - hasomlóan, mint az autók lámpáiban, de szerintem ez túl bonyolult lenne. Első nekifutásra - a kisérleti időszakban - szerintem megteszi a hagyományos háztartási alufólia is. Pár hónapja egy ismerőstől kaptam egy régebbi Ezermester számot, abban arról számol be egy Mezőtúri barkácsgyerek, hogy egy ilyen parabolavályús grillsütőt készített egy fémlemez meghajlításával, majd a belsejét 2 cm széles tükörlapokkal borította. Azt írta, hogy mínusz 10 foknál is megsült a gyujtóvonalban forgatott husi a nyárson.
Ha belegondolsz, eleve rontja a hatásfokot, ha nem pontosan parabolikus a metszet!, és ennek ellenére a rendszer műxik!
Az állandó lassú keringetésről szóló ötleted nem is rossz!!!! Én csak addig jutottam el, hogy ha bejön a minusz időszak, és több napig nincs nap, akkor a víz sajna belekeményedik a csőbe, az pedig nagy baj, ezért gondoltam a fagyállós-hőcserélős rendszerre.
Azért beszélek kísérleti példányról, mert már a családomban, haveri körben többen jelezték, ha sirerül a rendszer, akkor nekik is kell, tehát később még le kell gyártanom néhány teknőt, mert én biztos vagyok benne, hogy dolgozik a rendszer.
A kivitelezendő kollektor, amihez öntőformát készítesz parabolikus alakzatú, kb. mint az említett hősugárzó?
Milyen fény- és hővisszaverő bevonatot szándékozol az üvegszál testre? Szerintem a krómozás lenne a legjobb megoldás, csak ugyebár az üvegszálra közvetlenül nem hordható fel. Ezt hogy képzeled el?
Ami a téli fagyot illeti, ezen én is törtem a fejem. És arra jutottam, hogy kihagynám a fagyálló folyadékot és a hőcserélőt, inkább a közeg keringtetését oldanám meg kis térfogatáramú szivattyúval. Ha a keringtetett víz befagy, akkor még mindig van lehetőség fagyállóra és leginkább hőcserélőre költeni a pénzt.
Ha jól értem a problémád akkor a fűtésrásegítés a probléma. Ez azért azt feltételezi, hogy van egy olyan fűtési rendszered ami önállóan megáll a saját lábán. Viszont amikor kisüt a nap akkor valamilyen szinten átveszi a fűtés energia előállítás egy részét. A mútl héten (-15) valószinüleg ezzel nem kell számolni. A piactéren olyan cégek találhatók többségében akik megújjuló energiával foglalkoznak. Igazából az ajánlatok nem pótolják a terveket.
Látom, nem csak nálam megy lassan a napenergiahasznosítási program! Ma délután akadtam rátok, végigolvastam a hozzászólásokat, és megnyugodtam. (A topikban felvetett probléma megoldása, és az ötletem megvalósítása közel azonos sebességgel "száguld" a végkifejlet felé).
Sok évvel ezelőtt volt egy kísérletem, egy kb 60 cm átmérőjű hősugárzó "lavór" gyujtópontjába rögzítettem egy poharat, ami vízzel volt töltve. Úgy 10 perc elteltével a víz forrni kezdett, és ebbe raktam az őrölt kv-t, így törökös kávét készítettem a nappal!
Na itt jön a kivitelezés lassúsága. Eltelt pár év, míg 2003-ban elkezdtem a napkollektor kivitelezését. Először az "öntőforma" készítését kell még befejeznem - ezzel még nem vagyok készen, ez egy kiszámított keresztmetszetű, fából gyalult, reszelt alakzat lesz, amelyre, majd az üvegszálas anyag kerül. (ezért neveztem öntőformának). Két ilyen egységből áll össze az 1 négyzetméternyi felület, amit számolnak az épületgépészek fejenként.
A hatásfok szempontjából két módszer lehet: fix, ez a gyengébb. a másik a napkövetős rendszer, amely úgy vízszintesen, mint függőlegesen követi a napot - a szükséges áramot természetesen szintén napelem biztosítaná- , ez egy nagyobb hatásfokú lenne, hiszen mindig merőleges a napra. Erre vonatkozó elképzeléseim is már vannak - mivel az automatizálás a szakmám - , de konkrét számításokat még nem végeztem, kapcsolási rajztervet nem készítettem.
A hatásfokot viszont rontja, hogy - mivel télen mínusz is van, de bőven!, és sokszor "napokig nincs nap" - fagyálló folyadék használata, illetve hőcserélő alkalmazására lenne szükség.
Kinek, mi erről a véleménye? Érdemes belevágni, vagy feljtsem el az egészet,
Köszönöm ferembá, most már nem aggódom, hogy kiveri a biztit egy ilyen hálózati összekapcsolás. Egyébként már régen gondolkodtam nagy energiaellátó rendszerek összekapcsolásának mikéntjéről is és mivel nem vagyok ilyen nagyonerősáramban járatos ezért azt gondoltam lenni kell valamilyen mindenhová eljutó szinkronjelnek amire az erőművek ráállnak és ezután már problémamentesen rákapcsolhatók az országos energiahálózatra
A felvetés jogos, két azonos frekvenciájú jelet "összeereszteni" csak úgy ajánlott, ha a jelalakok minden időben lefedik egymást. Ha a két jelet grafikonon léptékhelyesen ábrázoljuk és egymásra helyezzük,( hálózati visszatáplálásnál két szinuszjelről beszélünk ) akkor a felső görbe teljesen takarja az alsót.
Esetünkben az egyik jel a hálózati 230 V ( 50 Hz ) , a másik az inverter által előállított azonos paraméterű szinuszjel.
A füstmentes üzem kulcsa az, hogy az inverter un. indított üzemmódban dolgozik, és az indító jelet ( ez egy tűimpulzus ) a hálózati szinuszjelből állítja elő.
A hálózattal való energia-betöltő összekapcsolódás az inverteren belül akkor történik meg, amikor ez a szinkronüzem már fennáll.
Ha mindkét jel effektív értéke azonos nagyságú (pl. 228-228 V ) akkor nem fogyasztasz és nem is táplálsz vissza.
Ha a hálózat 228 V és az inverter 229 V ( a két jel időben azonos futása mellett ) akkor visszatáplálsz a hálózatba. Hogy mekkora teljesítményt pumpálsz vissza, az függ még az inverter belső ellenállásától is ( persze a hálózatétól is függ, de az nagyságrendekkel alacsonyabb).
Ugyan az elektromosság és elektronika nem idegen tőlem de elképzelésem sincs hogyan működik a betáplálás a hálózatba. Miként lehet elérni, hogy fázis, feszültség és frekvenciahelyesen történjen, gondolom erre szolgál az inverter. Meg az sem mellékes, hogy az elektromos energia befelé menjen a hálózatba ne pedig kifelé és az inverterből ezáltal ne legyen egy füstölgő szétégett doboz.
Szélgenerátorok után kutatva véletlenül leltem erre:
"ELMÜ, ÉMÁSZ területen fontos változások történtek a kisteljesítményű hálózatra kapcsolt rendszerek által termelt és el nem fogyasztott áram átvételében!!!
ˇ Kis rendszerek esetében nem kell modem, nem kell völgy-csúcs mérés, elegendő egy sima ad-vesz mérős villanyóra, amit a szolgáltató ad (kb. 20-30.000Ft)!!! 5 kVA alatt sima 2 számsoros ad-vesz mérő szaldós elszámolás / feltétel, hogy a fogyasztás 50%-a több legyen az éves termelésnél 50 kW-ig zónaidős mérés / csúcs, völgy 50 kW felett a többi kiserőműhöz hasonlóan. "
Ezzel talán előrébb lehet kerülni. Forrás: www.klnsys.hu
Remélem segítettem.
Ha teszem azt, mégis saját napelems energia termelésre adnám a fejem, és még visszai táplálnék valamennyit a hálózatba, azt honnan tudnánk, hogy mikor és mennyit adtam át? Kell hozzá valami extra kütyü? Mert úgy sejtem a sima villanyóra nem elég. No meg kell valamiféle megállapodást kötni? Vagy csak kiépítem aztán hadd szóljon? Nem hiszem.
Szervusz boattis Lesz hamarosan árajánlat, addig gondolkodhatsz a mesterséges öregbítés lehetőségeiről. Mi lesz, ha 8 000 m2 eladása után elkezd leperegni a festék?
Visszarendeljük a kollektorokat, ahogy az autógyáraknál szokás?
A festék továbbra is érdekel, csak valami ár kellene. Más csatornából is van gyenge ígéretem.
Egyébként nem tudom mennyire vagy képben a házi kivitelezésű síkkolektor bekerülési kültségében, de úgy a fele ár alatt jön ki, és ha a szelektív bevonat meglesz, hát legfeljebb 5%-al marad el a gyáritól. (számításaim szerint)
Ez a Te általad telepített mennyiségnél már jelentős összeg!
A 105/2003 (XII.29) számú (átvételkötelezett erőművekről szóló) GKM rendelet szerint a szolgáltató számára akkor kötelező az így termelt villamos energia átvétele, ha a teljesítmény min. 100 kW és megfelel a hálózatra adás feltételeinek, ekkor az átvételi ár csúcsidőben 25,3 Ft/kWh; csúcson kívüli időben 15,8 Ft/kWh (ennek az árnak kb. 41,5 %-a állami támogatás). Csúcsidő hétfőtől-péntekig 7-13 óra és 17-20 óra közötti időszak, az ezen kívüli idő számít csúcson kívüli időszaknak. Ha nem éri el a beépített teljesítmény a 100 kW-ot akkor az áramszolgáltatót semmi nem kötelezi az átvételre, így átvétel esetén legfeljebb csúcsban 16,9 Ft/kWh; csúcson kívül 8,44 Ft/kWh átvételi árra lehet számítani. /ELMÜ-ÉMÁSZ adatok 2004.03./
Sajnos tudom. 100 kW alatt NEM veszik át, bármennyire "zöld" áram.Ha fotovoltaikus napelemekből akarnál előállítani ekkora teljesítményt, akkor a napelem
importőrök megadják a legnagyobb kedvezményt, és kb. 120 millió Ft-ból megvásárolhatod a szükséges napelem felületet,mely 8-900 m2-t jelent.Elhelyezéséhez szükség lesz egy kisebb közparkra, vagy egy nagyobb középületre, déli tájolással.Szükség van még nagyteljesítményű hálózatra visszatápláló inverterekre, kb. 15 millió. Így sikerül túllépned a KIOP 125 milliós alsó határát, és hozzájuthatsz vissza-nem térítendő állami támogatáshoz, Neked csak a maradék 50-60 milliót kell előteremtened ahhoz, hogy egy baromi jó üzletet köss.
Így érheted el azt a szintet, hogy 20 Ft-ért átvegyenek 1 kWh-t.
Magyarországon ma 1 kWh zöld energia mínusz 10 Ft-ot ér.( +/- 10%, nem vagyok naprakész,...emeltek valamit tegnap óta ? )
Azt tudja-é valaki, hogy a hálózatba visszatáplált áramot mennyiért vásárolja vissza az áramszolgáltató? Gondolom, kell hozzá valami megállapodás, bejelentés?
Tudom ajánlani a linket a külföldiül nem sokat beszélő, de a téma után érdeklődőknek, mert a Solar-dictionary fülre klikkelve van magyarra fordítási lehetőség is, ami nagyon jól tud jönni, mert 9 nyelvről fordítja a napenergiával kapcsolatos dolgokat!
A többi részét még nézegetem, de én már csak ezért is elmentettem!
www.spf.ch , én is itt találtam. Van ott lebutított online verzió is, kísérletezhetsz vele. Nem mesélek róla,túl hosszú lenne. Ha konkrét kérdésed van, arra szívesen válaszolok.
Lehet kapni "kurblis" töltőt sokkal olcsóbbért. Vagy jobban járnál, ha egy (utángyártott ~2000-3000 Ft) pótakksi lapulna a zsebedben a napelemes töltő helyett. Főleg ha nem süt a nap, amikor szükséged lenne rá.
A napenergia erőssége télen is eléri a 900 W/m2-t a déli órákban,de 16 órakor már töksötét van december végén.Ebből következik, hogy a júliusban nyerhető napenergia 5*nagyobb a decemberinél(még WOLF-al is).
A direkt NAP-fűtés az őszi-tavaszi időszakban alkalmas 100%-os fűtéskiváltásra, de a három kemény téli hónapban csak a töredékét tudja biztosítani az igényeknek.
Ha a nyári időszakban keletkező többszörös energiát nem tudjuk mire fordítani (pl. medencefűtés,vagy forróvizet árulok a piacon ),akkor az erre szánt összeget érdemesebb hőszigetelésre fordítani.
Sajnos a napenergiával való fűtés egy anakronizmus, hiszen azért van hideg és tél,mert a Nap alacsony pályán "jár",rövidek a nappalok, és sűrűbb a felhőzet, mint nyáron.
A nagy okosság a nyári hő "bedunsztolása" évszakos tárolóba,de itt megint szembejönnek az "anyagiak".
Nyáron egyébként még nem tudom mi lesz a többszörös hővel. Ez egy kísérletnek indult,de csodát nem hozott( pedig bevetettünk több Mo.-on nem használt technikát).
Talán lesz egy medence a kis "onokámnak", és akkor már megérte.
Köszönöm a kedves fogadtatást, megpróbálok kielégítően válaszolni nem kevés kérdésedre.
1. A teljesítményt egy Pollucom hőmennyiségmérő (Becker kft, Bp. kb.39 000 Ft. ) rögzíti,van neki "M-bus" adatkimenete is, nem azt használom,nincs még meg a szoftver.
2. Jól számoltál, én spóroltam el a tizedeket a deltaT-nél,így nem jött ki a 3 kW.
A gáz (csak a földgáz, a PB nem szíve csücske senkinek )egy kicsit politikai kérdés,de a gázszámlán 34MJ/m3-t írnak.Ez 9,4kWh lenne, ha a kazán 100% hatásfokot produkálna.
Lesz aki majd beszól, hogy az ő kondenzációsa 108%-ot tud,de ezek az adatok sosem a részterhelésekre vonatkoznak.A legtöbb lakossági kazán üzemidejének 98%-át részterhelésen tölti, ha túlméretezték,akkor 100%-át.( csak akkor vitatkozom bárkivel erről a kérdésről, ha hőmennyiségmérőt kötött a kazánjára)
Ezek után én 1m3 gázt 4,5kWh-nak számolok.
Gyanítom, hogy megtérülési időt akarsz számolni,ne feledd, az elmúlt 16 évben átlagosan 14%-ot drágult évente a földgáz. A következő 16 évben vajon mennyit fog?
3/1. A beruházás kb. 700 000 Ft eddig, a szükséges 1 000 literes puffertartállyal
eléri az 1 milliót.
4/2 Ilyen adataim nincsenek.De rendelkezésemre áll (és a Tiédre is ) a svájci Napenergia Tudományegyetem méretező programja( Polysun),mellyel havi bontásban kinyerhetjük a hasznosítható napenergiát a Föld bármely országában.
Ha megvan az épület hővesztesége,passzív naphő hasznosítása, a szükséges melegvízigény( tájolás, dőlésszög), bármit ki tudunk számolni.
Leellenőriztük a szoftvert, tényleg jól kalkulál.
5/3 Úgy 30 liter víz cirkulál a rendszerben.
Helyzetjelentés :ma 18 kWh "termett" a NAP kazánjából. A helyiségben 36 órája csak szolár fűtés van, mivel tegnap nagyképűen lezártam a szomszéd épületből érkező segédfűtést,ami az éjszakai -15C fokban el is fagyott,a hőszigetelés ellenére.
Most még 18C fok van az irodában, holnap jöhet a hősugárzó+nagykabát.
Örülök, hogy gyakorlati megvalósításról számolsz be, sajnos azt kell látnom szükség is van ennyire "túlméretezni" a rendszert, hogy a fűtési idényben valamirevaló teljesítményt állítson elő. Amit kissé meglepőnek tartok az a téli (3Kw) és a nyári (4,4Kw) teljesítmény közötti kis különbség. Ebben nincs valami hiba, mivel a két évszak m2-re eső teljesítményértékeinek különbsége ennél jóval nagyobb? Nyáron mire tudod használni ezt az egyébként nem csekély energiát?
Azt hiszem, mindannyiunk nevében mondhatom, hogy örülünk, hogy megjelentél a topikban a tartalmas információiddal! Iszom szavaid! :)) Elmentettem a hozzászólásodat, biztos, ami biztos.
Érdekelne néhány dolog:
Ma 11 órakor 3 kW teljesítménnyel fűtöttek a kollektorok (max. 4,4 kW-ot tudnak nyáron ).A mai "termés" 15kWh volt. Padló 32 C fok, iroda 23C .
Mivel mérted a kollektor teljesítményét? Kiszámoltad, vagy van hozzá társítva valami szerkezet, ha igen, hol lehet ilyet beszerezni és mennyibe kerül?
--------------------------------
A mai fagyos napon 38fokos víz ment fel a tetőre ,és 43 fokos jött le. Ez így még "nulla" információ . Ha megadjuk a tömegáramot is (itt 440 liter/óra)
Tehát 5 C fokot hűlt a víz miután leadta hőjét a padlónak?
Ha jól számolom, akkor ez:
P= (c*m*dt)/t, azaz (4200*440*5)60*60 = 2567W = 2,567kW óránként,
villamos energia tarifájával számolva:
2,567kWh = 2,567*32,125 = 82,46 Ft/óra (a megtakarítás).
A gáznál hány Ft 1 kWh? (arról nincs adatom)
-------------------------------
Ez a kis szolár rendszer 2004 nov.10-óta 715kWh-t termelt (ma estig bezáróan)
715 * 32,125 = 22970Ft (villanyárammal számolva). Eltelt 80 nappal számolva átlagban 8613 Ft/hó-t váltott ki.
Gázra lenne érdekesebb az adat, mert az azért olcsóbb, mint villannyal számolva.
-------------------------------
Még néhány kérdés:
1. Mennyibe került a beruházás, ha nem titok?
2. Van-e adatod arról, hogy napon belül mely időpontokban (vagy egyszerűsítve hajnalban, délelőtt, délben, délután, este, éjjel) hány C fokos volt a helység levegője ill. a rendszerben keringő víz?
Én is belekotyognék, ha lehet.Jók a következtetéseid,onnan tudom, hogy nálam szeptember vége óta egy 25 nm-es önálló irodaépületben szolárról megy a padlófűtés.Sejtettem, hogy a lehetetlent kísértem,de egyszer valakinek ezt is ki kellett próbálni.
12 nm bruttó felületű napkollektort telepítettünk, 50 fok dőlésszöggel(télre hegyezve )lapos tetőn, tökéletes déli orientációval. Ez 2,5* nagyobb felület,mint a szakmailag ajánlott. Kispóroltam viszont a puffertartályt, átmenetileg a padló hőtehetetlensége hivatott a hőenergia tárolására. Ez nem célravezető megoldás, november közepe táján volt egy napos időszak, aminek a vége felé a padlólapok elérték a 37 C fokot, 5 percen túl csak busmanok állták az iroda klímáját.Ráadásul a padló tömege sokat késleltet,az éjszaka a legmelegebb,amikor nincs senki a helyiségben. Puffertároló sajnos kell.
December elején viszont nagykabátban ültünk a számítógép előtt, 12 C-ra hűlt le a benti hőfok,hétszámra csak a fénymérő érzékelt vmi világosságot a fekete felhők alatt.Szégyenszemre be kellett vetni a fosszilis energiahordozókat is.
Ha ilyen időjárás lenne télen végig, mint ma, jan.29-én, akkor el lehetne zárni a gázcsapot.
Ma 11 órakor 3 kW teljesítménnyel fűtöttek a kollektorok (max. 4,4 kW-ot tudnak nyáron ).A mai "termés" 15kWh volt. Padló 32 C fok, iroda 23C .
Korábban beszélgettetek a 20-28 fokos kollektorról télen.
A mai fagyos napon 38fokos víz ment fel a tetőre ,és 43 fokos jött le. Ez így még "nulla" információ . Ha megadjuk a tömegáramot is (itt 440 liter/óra), akkor lesz ez egy használható műszaki adat, egy hőmennyiség érték.
Fagyálló folyadék nincs a rendszerben, a padlóban cirkuláló víz közlekedik a kollektorokban is . Drain-Back system, ahogy Mazsaroff mester emlegette egy korábbi hozzászólásában.
Ez a kis szolár rendszer 2004 nov.10-óta 715kWh-t termelt (ma estig bezáróan) .
Talán sikerül szelektív abszorber festéket rendelni Boattis-nak, bár szerintem nem a kollektoron érdemes spórolni.
A matt fekete festék visszasugárzási értéke 80-90%, a szelektív bevonaté 8-30%
A jelzett szelektív festék visszasugárzási értéke 22%.
Ennek akkor van jelentős hatása, amikor a külső hőmérséklet és a kollektor elnyelő felületének hőmérséklete között nagy a különbség, vagyis hideg van. Ekkor az egyébként is gyengébb napsugárzási energiát a normál festék leadja a környezetének, így jelentősen csökken a hatásfok. A szelektív bevonat a hő környezet felé való leadását akadályozza meg, ezért sokkal több hőt tud leadni a tárolód felé.
Egyébként a gyári szelektív bevonatok elektro-galvanikus úton vannak előállítva, úgyhogy a problémát meg tudná oldani egy jó vegyész szakember is, csak ehhez berendezés is szükségeltetik. Maradna tehát a szelektív festék.
Amennyiben megfelelőnek tartod, hogy az általad megadott méretű és fűtési rendszerű házhoz néhány m2-nyi eltérésű ház, és megegyező fűtési rendszer adatait megadjam, kérlek keress.
Saját rendszerem adatait heti illetve havi bontásban vezetem, igaz konkrét meteorológiai adtaim nincsenek.:)
És még egy - szerintem - fontos adat. Egész éve üzem esetén a szelektív síkkolektorok hatékonyabban alakalmazhatók a magyarországi időjárási körülmények között. Ez az én tapasztalatom, de ha ragaszkodsz hozzá, vannak vákumcsöves kollektoraink is.:)
A cégek sajnos nem tették közzé az áraikat a neten. Ezért kellene egy olyan kereskedő, vagy ismerős, rokon, barát stb. Amerikában, akin keresztül az üzletet le lehetne bonyolítani.
A rendelhető legkisebb mennyiség 1 Gallon, ami 80-90 nm kollektor felületre elég. Én 1-2 Gallont átvállalok, de ha többen vagyunk, sokkal nagyobb eséllyel indulunk.
Amennyiben a padlófűtés visszatérő vezetékében a melegvíz (miután leadta a hőjét) 20-28 C foknál alacsonyabb hőmérsékletű, akkor van értelme a 20-28 C fokot tudó kollektoros rásegítésnek. De 1-2 fok pluszért viszont nem érdemes rá beruházni. Ne úgy számold, hogy a hideg csapvizet kell felmelegíteni.
Ez a 20-28 C fok elég nagy tartomány, a 20 C fokot előállító kollektorral bizonyára semmit sem érsz el, de még talán a 28-cal sem.
A használati melegvíz előállításhoz viszont jól jön, ha a hidegvízből (10-14 C) 25-öt tudsz csinálni, amit majd 40-45 fokra melegítesz gázzal/villannyal.
Üdvözlök minden napcsapoló vállalkozó kedvű bajtársat!
Nagyon örülök a sok hozzászólásnak, csak egy kis adalék, illetve segítség kérés!
A síkkolektorok abszorber felületének kialakításával kapcsolatban lenne ötletem, illetve kérdésem.
Ugyebár adva van a 0,5-0,6 mm vörösréz lemez, ráforrasztva a 10-12 mm átmérőjű rézcső. Igen ám, de ha egyszer lúd, miért ne lehetne kövér. A kollektorok hatásfokát, (legfőképpen télen) a szelektív bevonat biztosítja, amihez találtam kétféle speciális festéket is. A baj csak az, hogy ezeket Amerikában forgalmazzák.
Ha lenne pár vállalkozó kedvű házi kollektorgyártó akik összefognának, és valaki, aki ezt a festéket meg tudná hozatni nagyobb tételben Amerikából, az rengeteget lendítene a házi készítésű kollektorok használati értékén.
Ezzel a bevonattal a kollektorok hatásfoka megegyezne a gyári kollektorokéval.
Ha megfelelően méretezett a kollektoros rendszer, akkor gyenge napsütésben már kell, hogy tudjon legalább olyan hőfokú vizet adni, mint amit írtál, sőt még többet is.
A kért adatok nem biztos hogy ilyen formában lesznek meg, mert a mért adatok inkább az általánosan is értelmezhető, termelt hőmennyiségre vonatkoznak. A kollektorméretező programunk által megadott számítási adatok egészen pontosak a valóságban mért adatokhoz képest, ezért nyugodtan merem állítani, hogy a feladat pontos ismeretében egészen pontosan meg tudjuk határozni a hatékony fűtésrásegítéshez szükséges kollektor mennyiséget. Küldök anyagot az E-mail címedre, ha tudok.
A feladat pontos ismerete a következőket takarja:
Mit kell ellátni, és milyen mértékben a napkollektorokkal megtermelt energiával?
Milyen a fűtésrendszer és a használati melegvíz termelés kialakítása? Ez már önmagában is egy nagyon összetett kérdés!
Mekkora, milyen alakú és tájolású a kollektorok elhelyezésére alkalmas tetőfelület, valamint van-e takarása, vagy teljesen szabad?
Az ország mely részén lenne a telepítés?
A kazánodhoz milyen szabályozót vettél meg?
A fenti ismeretek hiányában, aki tapasztalatára hivatkozva bármit saccolna, az olyan mintha a hasára ütne és mondana egy számot. Ez nem az én stílusom és felelőtlenségnek is tartom!
Ha továbbra is úgy gondolod, hogy megfelelően szigetelt házadhoz megfelelően méretezett kollektoros rendszerre van szükséged, akkor keress meg egy épületgépészt aki, már csinált ilyet és rendelkezik a megfelelő méretező programmal is. Ha engem választasz, akkor köszönöm bizalmad, ha nem, akkor meg örülök, ha segíthettem.
A házad külső szigetelésére inkább valamilyen " lélegző szigetelőt alkalmazz, mert különben "dunsztba" teszed a házat.
"20c°-os vízért tényleg nem lenne érdemes vákumcsöves kollektorért pénzt adni, nem sokat lendítene a lakás hőmérsékletén."
Nem értek egyet. A padlófűtés 43 celsiuson megy. Ha ehez a nap előállítja a 20-28 celsiusos vizet, akkor "csak" a különbözeti hőt kell gázzal előállítanom. Ez felezheti a fűtésköltségeket. Miután a kifűtendő légköbméter nagynak mondható, ez nem elhanyagolható megtakarításhoz vezethet. Van még érvem. A kollektor nem igényel megfizethetetlenül magas karbantartási költségeket így abban a pénz hatékonyan "áll el". :)
"Egy megfelelően tájolt, benapozott, árnyékolt, hőelnyelő tömeggel és felületekkel és szigeteléssel ellátott ház tervezése az ő dolga. Utána jöhet a napkollektoros rásegítés."
Éppen itt tartok. A ház szinte teljesen elkészült. Jól van tájolva, sok a napenergia elnyelő felület (napcsapdaként működő üvegfelület) és csak a külső szigetelés hiányzik az egyébként is 38-as vastagságú falfelületekről. :)
A könyves tippet köszönöm szépen, de mostmár a gyakorlati tapasztalatok érdekelnének jobban. :)
20c°-os vízért tényleg nem lenne érdemes vákumcsöves kollektorért pénzt adni, nem sokat lendítene a lakás hőmérsékletén. Ha ilyen jellegű terveid vannak akkor az első hozzáértőnek az építész tervezőnek kellett lenni. Egy megfelelően tájolt, benapozott, árnyékolt, hőelnyelő tömeggel és felületekkel és szigeteléssel ellátott ház tervezése az ő dolga. Utána jöhet a napkollektoros rásegítés.
Erről a témáról jelent meg egy könyv, Hőtermelés napsugárból (Műszaki, Bp., 1987), sokat lehet belőle tanulni attól függetlenül, hogy elég régi kiadás.
Szóval télen napsütéses időben simán tartható a 20-28 C fokos víz, szerintem még sima napkollektorral is ami nem vákuumcsöves. Erre persze nincs konkrétan ilyen jellegű tapasztalatom, kicsit más jellegű és irányú kísérleteimből, méréseimből következtetve mondom ezt. Ha rosszul következtetek és hülyeséget mondtam, akkor bocsesz. Végülis nem nehéz lemodellezni (vákuumcső helyett síkkollektorosan), ha van kedved barkácsolni.
Építek egy házat és komoly hangsúlyt (pénzt) fektettem annak gazdaságos üzemeltetésébe. Ennek okán padló és radiátor (vegyes) fűtés került kialakításra valamint a szigeteléstechnika irányában amely így néz ki: fölfelé tükröző hőtükör fólia a padlóban + alatta 5 cm-nyi nikecell (3 és 2 cm-es lapokból eltolva) ill. a tetőtérben ki és befelé szintén hőtükör + ugyanitt 17-30 cm vastagságban rétegesen kiszigetelve (légrésekkel többször rétegelve és átszellőztetve), valamint a 38-as Porotherm ellenére 8 cm-es nikecellt (drivit-et) terveztem kívűlre, de ez utóbbi még nincsen készen így ez változhat.
Beszéltem néhány hozzáértővel és váltig állítják hogy a legkeményebb télben is a napsütéses napokon 20-28(?) celsius hőmérsékletű vizet lehet nyerni a nap fényéből vákumcsöves kollektorral. Szerinted ez igaz lehet? Még nem vettem meg az eszközöket csak becsöveztettem a házat a kazánháztól a padlásig biztos ami biztos. Nekem egy folyamatosan dokumentált téli időszak hőmérsékleti analitikája érdekelne felfűtött fűtésvízmennyiség szerint. Van esetleg ilyened? Ha van akkor abból ki lehetne tervezni, hogy hány db. és milyen típusú kollektor kell egy 400 nm-es (kb. 1000 légköbméter) ház hatékony fűtésrásegítéséhez? A gázkazán típusa Viessmann Vitogas 100 (47? kw). Előre is köszönöm az esetleges választ! Nem kell konkrét számításokat végezni csak a szakmai tapasztalatod alapján megformált első megérzéseidre lennék kíváncsi.:)
Kvánságaidat köszönöm, sajnos -de ezt mindenki tudja- nem olyan egyszerű ebbe belevágni. Nem a mérhetetlen sok pénz elköltésének vágya motivál, hanem a kölkök miatt szeretnénk építkezni.
Ha bele akarsz fogni az építkezésbe, akkor próbáld meg az egészet úgy kezdeni, hogy a telek kiválasztásánál már legyen meg (és kérd is a segítségüket) az építész tevező és egy lakberendező. A tervezés megkezdése előtt készíts vázlatokat az elképzeléseidről. Igazából ezt már a telekvásárlás előtt is megteheted, mert akkor célirányosabban lehet telket választani. Mielőtt a tervezőnek megbízást adsz a házad megtevezésére, előtte keres lakberendezőt, épületgépészmérnököt és villamossági szakembert. A négy szakival üljetek le és beszéljétek meg a koncepciót, így az építész kevésbé fog tudni számotokra csak látszólag jó házat tervezni. Sőt javaslom, hogy először a lakberendező alakítsa ki a belső tereket, majd ezt körítse az építész. A gépészre és a villanyászra meg azért van szükség már a tervezés stádiumában, mert különben nem biztos, hogy a korszerű gépészethez megfelelő méretű helység(ek) lesznek biztosítva az épületben. A lakberendező sokkal több pénzt fog neked megspórolni, mint amennyit elkér a munkájáért.
Én azt hittem, hogy mindenki észreveszi az ebben rejlő (fogalmam sincs mekkora) üzleti lehetőségeket. Aztán meg azt hittem, hogy senki.
Örülök, hogy végre jelentkezett valaki, aki nem zavar el engem rögtön, mert nem akarok tőle megvenni mindent, amit csak a polcon tart.
Azt hiszem, még fogunk találkozni. (Sajnos építkezéssel kell kezdenem a dolgot, de lehet, hogy már a tervezés közben is felkeresném/felkeresnélek tanácsadás ügyében.)
Épületgépészeti kereskedelemmel, tervezéssel és kivitelezéssel foglalkozom 1993-tól. 2000-ben terveztem az első, már saját fejlesztésű falfűtési rendszeremre alapuló fűtési rendszert, melyet azóta több, mint 30 követett. Jelenleg, kiaknázandó az alacsonyhőmérsékletű fűtésrendszer adta lehetőségeket, alternatív hőtermelők (napkollektor, hőszivattyú) alkalmazásával, vagy annak későbbi telepíthetőségének lehetőségét biztosító rendszereket tervezek és kivitelezünk. Ezekre a rendszerekre gázkazánt is lehet telepíteni, ráadásul nincs szükség alacsonyhőmérsékletű üzemre, sőt modulációra sem a magas hatásfokú működéshez. A napkollektor és/vagy a hőszivattyú szintén "ráakasztható" a rendszerre, mint hőtermelő. Gyártáselőkészítés stádiumában van saját tervezésű napkollektorunk, amelynek óriási előnye, - természetesen kedvező ára mellett, hogy alkalmazásukkal kialakítható lesz olyan rendszer (Drain Back), amely nem igényel fagyállóval kevert vizet, és szoláris biztonsági szerelvényeket. Amint elkészül és üzembe helyezzük, a mérési adatokat honlapunkon (lásd nevem) közzé fogjuk tenni.
Bemutatkozásom alapján láthatják, hogy nem vagyok teljesen laikus. Sajnálom, hogy eldurvult a hangnem, a téma (Napenergia) nem érdemli meg, és inkább a korrekt tájékozódás elősegítése lenne a cél -szerintem.
Véleményem szerint:
1. Nem a falfűtéshez kell kazánt rendelni, hanem az adott fűtési rendszerhez, amely az épület hőszükségletét hivatott ellátni, tehát mindenféleképpen javaslom, hogy épületgépész mérnökkel konzultáljon, de leginkább terveztesse meg fűtési rendszerét.
2. A gyári termékek természetesen nagyon jók, de sajnos a mai magyar valóság (pénztárcánk) nem mindig teszik lehetővé, - bármennyire is szeretnénk azt, hogy azokat építsük be.
3. A gyári termékek, mivel tömeggyártásban készülnek, nem biztos, hogy épületünkhöz, vagy a tervezett rendszerünkhöz illeszthetők. Ilyenkor elkerülhetelen, hogy más, de a feladatnak megfelelő terméket tervezzünk és építsünk be.
4. Napkollektor telepítése előtt el kell dönteni, hogy mit szeretnénk elérni alkalmazásukkal: Melegvízkészítés fürdéshez, fűtés rásegítés, medencefűtés, az év mely évszakában kívánjuk áldásos működését. Tudni kell, hogy a sík kollektorok (ilyet tudunk házilag is készíteni, valóban nem túl drágán) csak és kizárólag napsütésben (lehet részleges is) termelnek hőenergiát, tehát amikor leginkább kellene, akkor tudják a legkevesebbet nyújtani. A napkollektorok másik változata csak gyáriban létezik, ezek a vákuumcsövesek. Sajnos lényegesen drágábbak, mint az átlagos síkkollektorok, de ha valakinek van pénze megvenni egy szuper gyári síkkolektort, akkor nem biztos, hogy sokkal mélyebbre kell nyúljon a zsebébe ahhoz, hogy jó minőségű és lényegesen magasabb energiahozamú vákuumcsöves kollektor boldog tulajdonosa lehessen. A vákuumos már akkor is termel, amikor a síkkollektor még "átfordul a másik oldalára és alszik tovább", mert nem süt a nap.
5. Dicséretesnek tartom, ha valaki csak azért, mert nem túl vastag a pénztárcája nem veti el a napkollektor alkalmazását otthonában, és inkább házilag készít magának (kézügyességét is bizonyítva), mégha az nem is működik olyan hatásfokkal, mint a gyári kollektorok, de akkor is spórol a gázzal, ezzel is védve környezetünket. Az ilyen embereknek minden támogatást meg kéne adni!
Bárkinek segíthetek, keressen meg e-mailen, vagy telefonon.
Azért nem kellene ilyen stilust használni ilyen dolgokra nyitott emberekkel szemben.
Én Önt már megkerestem, konkrét árajánlatot is kaptam, de most elgondolkoztam, hogy Önnél szeretném-e megvenni a rendszert. Valahogy ami itt történik nem szimpatikus, pedig a levelek alapján az volt....
Mint írtam, magam is gondolkodom valamilyen napkollektoros rendszerről, melyben a kollektorokat szeretném HÁZILAG elkészíteni, viszont a rendszer többi részét én is úgy VENNÉM meg.
Nos, egy már biztos, nem az urbancsok.hu lesz az a cég, akinél ezt lebonyolítom.
"vén betyár" hozzászólását már nem olvastad, aki frankón megoldotta a napenergia hasznosítását, vagy csak nem birod elviselni, hogy urbancsok nélkül is másnak is süt a nap?
Úgy gondolom, hogy jelen esetben te vagy az a paraszt aki nemcsak hogy nem hagyja magát elvakítani, de nyílvánvalóan jobban is ért ezekhez a napkollektoros rendszerekhez mint pl. én. Így számomra nem világos, hogy miért nem osztot tapasztalataidat a magamfajta, profitorientált cégtulajdonosoknak azokról a rendszerekről, melyet már megépítettél.
Nem értem, hogy jön ide, hogy leparasztozol, de ez inkáb téged minősít. És ahelyett, hogy megválaszoltad volna a leírt kérdéseket, ami bizonyítaná, hogy jobban értesz hozzá, (addig csak egy cégtulajdonos vagy, akinek valóban a profitorientáltság a célja - ahogy írtad magadról - és elkülönül a szakmai hozzáértés részétől, mert azt az igazi szakemberekre bízza). Valamint ha olyan nagy szakértő vagy, miért nem a saját tervezésű és gyártású cuccaiddal kereskedsz?
Persze ha lenne ilyen, akkor azt is tudnád, hogy ezt nem csak azért nevezik rendszernek, mert nem csak egy vagy több napkollektor alkotja.
Engem csak a kollektor része érdekel, a többi átülthető a hagyományos fűtési rendszerekből.
Nyílván azt is tudnád, hogy egy szelektív bevonatú síkkolektor hány fokra melegszik fel szórt fényben, egyáltalán milyen fényviszonyok mellett működik.
A nagy szakértelmeddel ezt a kérdésemet se válaszoltad meg, hanem magaslóról dobod vissza a labdát.
És még egy észrevétel. Hozzászólásaidból sugárzik az a fajta kicsinyesség, mely garanciája annak, hogy te a büdös életben sem leszel képes egy ilyen rendszert megvásárolni.
Én inkább kreativitásnak nevezem, ha valaki olcsóbban elő tudja állítani a neki megfelelő eszközt, tárgyat, akármit, és azzal büszkélkedhet jogosan, hogy milyen jól megoldotta ezt a "feladatot". De jól látod, hogy nem fogok ilyen rendszerre 1millió körüli összeget kifizetni, mert nekem nem éri meg! Amit "házilag" összeállítok legfeljebb a profi cuccokhoz képest nem 100%-os lesz, hanem 80%-os, de tizedébe fog kerülni.
Úgy gondolom, hogy jelen esetben te vagy az a paraszt aki nemcsak hogy nem hagyja magát elvakítani, de nyílvánvalóan jobban is ért ezekhez a napkollektoros rendszerekhez mint pl. én. Így számomra nem világos, hogy miért nem osztot tapasztalataidat a magamfajta, profitorientált cégtulajdonosoknak azokról a rendszerekről, melyet már megépítettél.
Persze ha lenne ilyen, akkor azt is tudnád, hogy ezt nem csak azért nevezik rendszernek, mert nem csak egy vagy több napkollektor alkotja.
Nyílván azt is tudnád, hogy egy szelektív bevonatú síkkolektor hány fokra melegszik fel szórt fényben, egyáltalán milyen fényviszonyok mellett működik.
És még egy észrevétel. Hozzászólásaidból sugárzik az a fajta kicsinyesség, mely garanciája annak, hogy te a büdös életben sem leszel képes egy ilyen rendszert megvásárolni.
Összeállítási rajz, pár oldalas - részletes, esetleg alapvető kérdéseket boncoló - technikai leírás és már teszem is ki a napenergia.fw.hu GYAKORLAT oldalára erbe kollega cikke mellé.
Először járok itt , de gyakorlati tapasztalataim vannak.Több évi próbálkozás után 2003-ban előállítottam egy barkács kültéri zuhanyt. Az eszköz olyan hétvégi házban van , ahol áprilistól októberig tartózkodunk , gyakran több napon át ,de nem állandó jelleggel.
A felépítés egy használt 150literes hajdú bojler és két 180*60-as lapradiátor.
Két főt az adott időszakban jól kiszolgál.Sorozatos esős/borult napok esetén nem kielégítő , de ilyen esetekben a városi lakásban tartózkodunk , és így nem okoz gondot.
2004-ben egy hasonló rendszert gyári műanyag elemekből szereltem össze , de az a hőszigetelés miatt túlmelegszik és ereszt.Egyik rendszer sem került egy gyári napkollektor beszerzési árába.Nem is fog addig tartani és nincs is olyan hatásfoka. De vidéken elmegy.
A családom építkezés előtt áll és szeretnénk a lehető legjobban kiaknázni a nap és a geotermikus energiaforrásokat. A házban legalább 50%-ban padló és fal azaz alacsonyhőmérsékletű fűtés lenne. A napkollektorokkal az a gondom, hogy a nyári időszakban a felesleges hőt is el kell vezetni, de egyenlőre nem lesz medence, aminek a segítségével ezt meg lehetne tenni. A fűtésnél elsősorban a geotermikus fűtésre a hőszivattyúra gondoltunk. Állítólag 1 kw befektetett energiával 5 kw fűtési és 7 kw hűtési energia érhető el. Az lenne a kérdésem, hogy látott-e már valaki ilyet, mennyi a bekerülési költsége és a megtérülése. Én egy helyről tudok az pedig a M3 kevezető szakaszán egy peugeot szalon, amiben 100%-ban ilyen módszerrel oldották meg a hűtést és a fűtést. A gázcsonk be sincs kötve....
A rendszer működési elvét ismerem, de ennek ellenére aki tud valami infóval szolgálni, vagy esetleg használ ilyet az írjon bátran.
Elfogadom, hogy aki ebből él, az nem lelkesedik a saját kivitelezésű kollektorokért. De valóban olyan óriási a különbség a gyári és a házi kivitel között? Mármint az árát leszámítva. :)
Én is beszereztem egy Környezetkultúra Egyesülettől a házi kivitelezéshez egy kis segédanyagot, viszont szívesen felvenném a kapcsolatot olyannal, aki már csinált is ilyet. Egy-két trükk érdekelne.
Nagyon tervezgetem az építkezést, és ha már, akkor jó lenne mindjárt valami ilyesmi rendszert is beépíteni. Én úgy gondolkodtam, hogy a kollektorokat magam állítanám elő, és csak a szükséges (és speciális, ha az) cuccokat venném meg.
Van ugyebár olyan napkollektor, ami a szórt fényt is hasznosítja. Csak az a kérdés, milyen mértékben. Mertha a 12 C fokos vízet melegít 14 C fokosra, akkor nem sok értelme van, csak az eladhatóságot célozza marketinges parasztvakítással.
Azt tudom, pontosan ezért vagyok érdekelt a dologban . Az eredeti ár tört részéért vannak napelemek :) Ha érdekel valakit, akkor magánban szívesen segítek mindenkinek.
A koveto elektronika nem veszes (http://www.redrok.com/main.htm), inkabb a tukrok rogzitese - a foncsor tartasa/idojaras allosaga miatt... van otletetek ra, mibol lenne celszeru megepiteni? (esetleg valami nagyon fenyes/polirozott lemez?)
Sziasztok!
A napelemekkel mi ujság van? Érdekel valakit? Van valami tapasztalat?
Én tudnék segíteni sokat.
Konkrétabban ebben : http://www.foek.hu/korkep/termek/20031.html érdekel.
A Dunasolar napelemek.
Üdv.
Ez a napenergiahasznosítás is egy agyonmisztifikált dolog mint annyi minden az újdonságok terén, már ami az anyagi oldalát, költségeit jelenti. Az ilyen cégek arra alapoznak, hogy aki építkezik, az úgyis tele van pénzzel, illetve viszonylag kevés megrendelés mellett kell nekik a profitot termelni, tehát egy szolárcuccért irreálisan nagy pénzeket el lehet kérni.
Nem árt figyelembe venni tervezéskor, hogy az esetek többségében (szerintem 80%-ban) akkor van szükség melegvízre, amikor már/még nem hasznosítható a napsugárzás energiája. Ebből még lejön azon napok száma, amikor nem is lehet fizikailag hasznosítani a napsugarakat. Mindezek mellett a te helyedben nem költenék 1,5 M Ft +áfa-t erre a projektre. Inkább vegyél külön kapható napkollektort 60-80ezer Ft/db ~1,5 m2 felületű. Aztán egy épületgépésszel hozzátok össze a fűtés-, melegvízrendszerre.
A falfűtés kemény dió, mert nincs olyan kazán - kivéve a kondenzációsat - ami gazdaságosan tudná fűteni. És így a beruházás költségei nagyságrendekkel megnőnek.
A készülékekre gyári kiépítés esetén 5 év a garancia.
A alacsok hőmérsékletű fűtés mindössze annyit jelent, hogy a terveződ nem 80 fokos vízre számítja ki a radiátorok méretét, hanem - mondjuk - 60-65 fokra.
Jogos a két pont, időjárásra nincs gari :) max az Aigner Szilárd kft. mondhatna biztosat. Viszont a rendszerre kellene - arra mennyi garancia várható (általában)?
Szerinted van a világon olyan ember aki garanciát tud adni az időjárásra?
Ami viszont tény, hogy mennyi energiát képes egy kollektor termelni. Ebből és a már működő rendszerek adataiból jó közelítéssel lehet kalkulálni.
Én 40-50%-os megtakarítással és - 220-240 nm-es lakás esetén - 8-10 év megtérüléssel számolok. Azért az sem elfelejtendő, hogy olcsóbb sosem lesz a gáz!
Ha ehhez még a GKM pályázat 250 ezer forintját is hozzá teszed, akkor még kedvezőbb a "tájolás".
De ha most építkezel, beszélj a gépész terveződdel, hogy alacsony hőmérsékletű fűtést tervezzen. Ezzel még jobban hasznosíthatóvá válik a kollektorok által termelt energia.
Most épitkezünk, és én is nagy kedvvel nézegettem a napenergiás fűtésrásegitéssel meg melegvizkészitéssel foglalkozó cégek honlapjait.
Ami számomra nem igazán világos, az a dolog anyagi vonzata: nevezetesen hogy mikor térül meg ez egy átlagember számára.
Tehát: 120 m2-es családi házat épitünk (+ ugyanekkora pince, de azt most ne számoljuk). Ahogy a weboldalakon néztem, egy ekkora házhoz (3-6 személy) egy ilyen rendszer kiépitése 1.500.000 + ÁFA környékéről indul.
Namost: amikor egy több mint 200 m2-es (+pince) ikerházban laktunk, a teljes ház fűtési+melegviz költsége (gáz) a legkeményebb hónapokban olyan 40.000 HUF körül volt.
Ha egy évben számolok mondjuk 6 hónapot ilyen költséggel (ami erősen felülbecslés ugye) az maximum 240.000 HUF/év.
Ez egy kisebb ház lesz, de hát ugye energiaárak meg minden, számoljunk tovább ezzel.
Namost, amig visszajön az ára egy ilyen cuccosnak, az ugye ideális esetben 6.5 év lenne ha 100%-ra ki tudná váltani a fűtést. Én legjobbb esetben is olyan 30% körüli megtakaritásokról hallottam/olvastam (télen el is tudom képzelni, hogy a kollektorból nem dől a gőz) -> az olyan 22 év körüli megtérülést jelent.
Nekem ez elég kevésnek/rizikósnak tűnik, mert addigra - ismerve napjaink minőségpolitikáját - szinte biztos, hogy gallyra megy a rendszer, lehet megint invesztálni bele a 100 ezreket. Ha egyáltalán ennyi idő múlva lehet kapni hozzá bármit is... :(
Egyáltalán, a telepitő cégek vállalnak valami garanciát arra, hogy az általuk eladott rendszer mennyivel csökkenti egy épület költségeit? Meg tudják ezt mondani előre?
Vagy ez afféle zsákbamacska, aminek a rizikóját nekem kell állnom?
A tavaly a kezembe került egy ősrégi könyv, "Hőtermelés napsugárból" címmel. Építettem is egy egyszerű 2m*1m-es napkollektort a leírás alapján, egész jól működik a dolog. Egyelőre csak a kerti zuhanyzót látja el, de azt kiválóan :-))).
Nem Naplopó-s, de érdemes megnézni. Miskolcon a 2003-as év környezetbarát lakóháza lett. Fűtés és melegvíz készítés napkollektoros rásegítéssel. www.urbancsok.hu
Hali !!
Most van tervezés alatt a házikonk és minap jártam a "NAPLOPÓ Kft-nél",csak használati melegvízben gondolkodunk, mi is magunk építenénk be a rendszert és pályázunk is. Kérdéseim lennének:
1;Van-e valakinek konkrét összehasonlítható erdménmye(megtakarítás)a napenergia felhasználásában.
2;Van-e valakinek konkrét tapasztalata a "NAPLOPÓ Kft -vel kapcsolatban.(Ha naplopós olvassa akkor,BOCS.)
Köszi
Indult egy internetes szakportál a megújuló energiaforrások témakörében, a Zöldtech Magazin.
Többek között napenergiával is foglalkozik. Itt olvasható:
http://zoldtech.hu
Sziasztok......Két dolog van, ami a házi kivitelezés mellett szól. Több hazai terméket láttam és nem különbek, mint ami kézimunkával, kisszériában némi lemez és csőszerelői ismerettel megvalósítható. A másik, hogy a lakóhelyemen vagyunk hárman négyen, akik szeretnénk első kőrben a melegvíz napenergiás megnyerését kipróbálni. Ez azt jelenti, hogy 3-4 boylerre és 60-80 m2 panelre eleve volna igény. A boyler első darabjait vaslemezből, utólagos horganyzással készítjük, cca 300-350 L/db ürtartalommal. A panelekből 2 félét készítünk. Az egyik 'pillangó' felülettel kiegészített rézcsöves, ( svéd minta szerint ) a másik pedig sima acél lapradiátor felhasználásával, rétegezett polikarbonát fedéssel készűlne. Ezen a nyáron a két panelt teszteljük 300 l víz melegítésének adataival. Naponta 3x jegyezzük az adatokat, 7-13-19 órakor. A panelba épített hőérzékelő kapcsolja a forgató motort és a víz egy szigetelés nélküli fekete vastartályban lesz tárolva. A próbapanel 1 m2 felületű lesz. A hőmérsékletet a tartály alján és tetelyén mérjük. Az infócserében ha tudtok kérlek segítsetek. Érdekelnek az interneten felfedezhető oldalak címei, ebben a témakőrben. Természetesen szívesen átadjuk a megszerzett tapasztalatainkat.
Nem tudom mennyire vagy képben, de vannak egyesületek, ahol remekül el lehet lesni a fogásokat és még apróbb napkollektor előállító eszközöket is lehet kölcsönözni, vagy igénybe venni.
Nekem sikerült egy ezzel és a gyártással foglalkozó dokumentációt áttanulmányozni és látszólag a napkollektor előállítása igen egyszerűnek tűnik. Persze ehhez hozzátartozik az, hogy ez nem vákumos, hanem sima és persze nem is annyira tartós, mint egy profi eszköz, de összevetve a profi cuccok árával jóval alacsonyabb az előállítási költsége.
Mivel egy házi rendszer komolyabb költsége a napkollektor és a tároló együttese, ezért érdemes elgondolkodni a dolgon. De mivel a hatékonyság már tervezés kérdése, ezért talán célszerű lenne ezzel kezdeni, vagy elfogadni azt, hogy a rendszer nem a leghatékonyabban működik.
Én is gondolkodom ebben a házi fusiban és számomra az az egyik legfontosabb, hogy legyen inkább kevésbé hatékony, de legyen biztonságos, tehát ha házi macerába kezdetek, szerintem a Ti szemetek előtt is ez lebegjen.
Szeretnék néhány barátommal házi kivitelezésű napkollektort, boylert, rendszert építeni. Vannak ötleteink és várunk ötleteket. Elsősorban a használati melegvízellátás a cél, valamint az apró ötletek felhasználásával készűlt minél nagyobb hatásfokkal üzemelő rendszer létrehozása, elérhető áron. Remélem sokunkat érdekel a napenergia, valamint más alternatív energia házilagos felhasználásának témája, barátságosabb környezetünk érdekében.
