Csak bepillantottam ide, hogy mit nyitottál. Kivánom neked ,ne találkozz itt idegenvezetővel. Végig követtem az egészet az Editkének adott tanácsodtól, eddig.Bár az ecetes dolgot még nem hallottam, ja de ,-ha fáj a fogam mert hát a fogorvostól nagyon félek .
Kár ,hogy nem ugy gondolták át ,hogyha a párjukat infarktus érné mentőt, vagy idegenvezetőt hivnának.Vagy egy megindult szülésnél, kit hivnak.Mert sajna néha előfordul ,hogy a gyerekemhez mentőt kell hivnom a hipoglikémia végett.
Ha vissza mennél, ott a harmadik résznél egy hölgy kérdezi ,hogy orvos vagy-e mert kérdezne tőled.Nem a Gábor és nem az idegenvezető oldalán...
Én is csak keresgélem ,hogy mitől jöhetett ki 20 év tünetmentesség után egy bőrbetegségem ugy keveredtem oda. Ugyis az orvos először nőgyogyra ,majd fogászatra küldene .Sok sikert .
A lepedékről még néhány dolog. (dr. Tóth Károly segítségével)
Szabad szemmel alig látható, de jól festhető ( pl.eritrozinnal).
A kevésbé tapadó, könnyen eltávolítható lepedék nem annyira veszélyes, mint a nehezen eltávolítható, erősen tapadó.
A lepedékben zajlanak le azok a biokémiai folyamatok, amelyek a fogzománc károsításához vezetnek. A kariogén lepedék savas vegyhatású, ezért a fogkő képződésre kevéssé hajlamos. Újabb felfogás szerint a fogszuvasodás keletkezésében a Streptococcus mutans névre hallgató baktérium a "ludas".
A Str.mutans a szájba kerülő szénhidrátot képes bontani, továbbá az ételekből származó szénhidrátot polimerizálni és dextrinként tárolni, amelyet akkor bont le, ha energiaszegény környezetben van, így sav termelése folyamatosnak tekinthető.
Ha kérdésed van még a fogszuvasodásról, mert az kapcsolódik még ide tedd fel, nem tudom kielégítő-e a válaszunk.
A nyál ph.-ja az elfogyasztott táplálék minőségétől függően változik.
Fogmosás nélkül a különféle, ezt pótolni igyekező megoldások egyrészt a mechanikai hatásuk (rágás rágóval), másrészt a nyálelválasztás fokozásával igyekeznek helyreállítani a szájban eredendően meglévő fiziológiai (élettani) paramétrereket.
A fogmosás mechanizmusának arra kell törekedni, hogy az valamennyi fogfelszint és az ínyt is érintse.
A nyálmirígyek kiirtása állat kisérletekben a fogszuvasodás erősségénekfokozódásával járt, amit azonban nem tapasztaltak akkor, ha az állat szénhidrát mentes táplálékot kapott.
A híg, kevesebb mucint tarttalmazó nyál lemossa a fogakat, míg a több mucint tartalmazó elősegíti a lepedék képződését.
Tekintettel arra, hogy a híg nyál sem tudja lepedéketlemosni továbbá a nem öntisztuló felületekre a nyál sem jut el így hatása csak korlátozott.
A Sjögren szindrómás betegek (kevés nyál, száraz száj) fogazata nagyon rossz.
(Nekem egy kissé off kérdésem volna. A lepedék kialakulása és "összetétele" érdekelne. Kb. egy-egy mondatot tudnék ezekről mondani, pedig szerintem érdekes dolgok ezek, s ha az ember a fogmosás mellett kardoskodik pl. iskolában, annak úgy van igazán értelme, ha el tudja mondani a mechanizmust. Mármint nem a fogmosásét. :-) Volna még jópár szájbeli kérdésem -- pl. a nyál az evés után visszaállítja a száj eredeti pH-ját, mégis rágókat reklámoznak erre, vajon milyen eredménnyel? --, de nem tudom, ilyenekre is van-e kapacitásotok.)
Nem mondtam azt, hogy csak fogászati kérdések lehetnek.
Nem gondolom,hogy bármiféle orvosi kérdést 100%-ban megoldható lenne csak így a fórumon.
Arra gondolok, hogy a magyar eü. jel. helyz.-ben, amikor egy háziorvosi rend.-ben átl. 3-4 perc jut egy betegre, esetleg itt segíthetünk, meghallgatással, tanáccsal.
