De akkor nem értettem meg. Korábban oda valaki az őrláng magasságállítást írta, nekem az volt a fejemben, a főégő lángmagasság-állításáról nem is is tudtam.
Sziasztok, panelben cseréltem kádszifont, eredeti öntöttvas kád. Azt vettem észre, hogy a kád kifolyó környékén meg-megindult a rozsda. Mivel az a terv, hogy sokáig használjuk még, szeretném vmivel lekezelni ezt a felületetet, tehát a kifolyó környékét, főleg alul, ahol a szifon-tömítés rácuppan ill. felül a lefolyó-szűrő pereme alatt.
Kérdés, mivel érdemes. 'Sima' korroziógátló alapozó festékre gondoltam, de lehet van vmi erre alkalmasabb festék/anyag...?
Látható helyen nem lesz, tehát esztétika nem számít.
Talán még nem is a gumi anyagával lenne a legnagyobb gond, írja gázhoz is.
Hanem egy vascső elvágva, ki tudja hol rögzítve egy nyeklő nyakló rendszerre felaplikálva. Aztán jön az albérlő (mert gondolom az lesz) húzodszkodik a vascsövön, majd kis idő után befullad a pincébe. Vagy elrepíti a házat.
Szinte minden nap van hír ami visszavezethető ilyesmi kókányolásra. És nem csak a putrikban, kényszerűségből.
Gebo ajánlja gázhoz, feltehetően a körülmények pontos ismerete és meghatározása mellett. Ez utóbbit pedig egy gázszerelő fogja tudni a helyszínen.
Csak mást ne mondjak, EPH?
Mellesleg nehezen tudom elképzelni, hogy azt a 100 éves, 6X festett vascsövet le lehet úgy tisztítani, hogy jól tömítsen rajta a gebo. Aztán idővel ne rozsdásodjon alá. De a gebo tudja.
Képzeld azt, hogy a kérdéses cső víz-levegőcső és onnan akarom kivenni a csonkot, aminek helyére a jelzett szorító hollanderes toldót tenném. Ugye nem agysebészet vascsövet elvágni, majd arra egy Gebo toldót rácsavarni? Így már menni fog a kérdésemre válaszolnod?
Lehet hogy be tudok huzni a ket elosztot osszekoto 25mm-es cso helyett egy 32mm csovet direkt a kazanhoz a masok elosztotol. Igy a nyomaseses a kovetkezokeppen alakulna:
Kerdes padlofutes rendszer tervezesevel kapcsolatban.
Adott parameterek:
- Immergas Victrix Omnia kazan
- 77 negyzetmeter regi berhaz uj nyilaszarokkal
- 16x2mm PERT csovek
- szobankeni homersekletszabalyozas
- az estrich alatti retegbe konnyubetonba beagyazva 20mm belso atmeroju csovek ket szakaszon:
- 2x 6m a kazan es az elso oszto (3 koros) kozott
- 2x 12m az elso oszto es a masodik oszto kozott (8 koros)
Eleg nagy a hoigeny a rossz szigeteles miatt. Ezen javitani nem nagyon lehet igy szorosan 10-es osztassal szeretnem letekri a csoveket. A lakas elnyujtott alaku es ha csak egy oszto van akkor a hosszu eloszoba (5x1,5m) es a kozpontban levo konyhan (5x2.5m) at keresztul futnanak a tobbi zonahoz a csovek es nekik nem lenne sajat zonajuk valamint igy nem lehetne a kulonbozo zonak odavezeto csoveit dilatacioval elvalasztani az eloszobaban es konyhaban. Ez veszelyes lehet es repedeseket okozhat a szabvanyok szerint.
A ket oszto kozotti vekony keresztmetszet miatt a tervezett folyam (szamitott maximum 1200 l/h, 38/33C, 95 W/m2) plusz 10-12 kPa nyomasesest eredmenyezne, amihez ha hozzavesszuk a kazantol az elso osztoig vezeto 10 kPa es a padofutes korok 10 kPa nyomaseseset akkor az eredmeny Kb 30 kPa amit a kazan egyedul nem tud szolgaltatni ezzel filyammal (lasd 57. oldalat a https://www.immergas.ge/production_docs/VictrixOmnia_ENG_008_01HJ4_1714035997.pdf).
Kerdesek:
- Ezt meg tudom oldani egy cirkulacios pumpa beepitesevel?
- Hova epitsem be a pumpat?
- Milyen tovabbi hidraulikus eszkozokre van szukseg?
- Be lehet igy szabalyozni a koroket, ha a ket oszto kozott a nyomaskulonbseg ilyan nagy (kb 10 kPA ami a padlohurkok ellenallasaval megegyezo vagy nagyobb)?
1. Nem szeretném sem az új szekrénykét fűrészelni sem a hátfalat.
2. Nem. :)
Egy toldó Gebó mellett kell döntenem, mert nincs ismerősöm aki rá préselje a gázpress 1"-os toldó idomot. A kölcsönzés azért felejtős, mert Hatvan-Pásztó-Gyöngyös körzetben nem biztos, hogy van gépkölcsönzés, éshát az ár ...
Szóval ... Mivel még nem dolgoztam ilyennel(és a neten se találok ilyen típusú oktató videót), az volna a kérdésem, hogy a toldó Gebo-t, be tudom illeszteni a kivágott részbe két rögzített vascső közé?
Ha úgy működik mint egy KPE áttoló, akkor felkínlódom rá, ha viszont ütköző van benne akkor van-e annyi játék, hogy elosszam a távolságot. Ma de. voltam a hatvani Építők boltjában, hát pont nem volt nekik ilyen.
Megoldódott a probléma. Miután már szerelő is volt kint, szétszedtem a vizes részt, ami szemre jónak tűnt, így visszakerült. Sajnos nem működött. Sikerült felhívnom egy öreg szakit, aki a megoldással kezdte. Szóval a főégő lángmagasságát állító csavar teljesen be volt tekerve. Nekem ez új volt..., nem tudom, miért csinálta, aki leszerelte. Banális hiba, de most már ezt is tudom.
" A szivattyú kezd gyengélkedni? Az áramlásszabályozók nem működnek rendesen? "
Lehet ok a keringetőszivattyú ( ha még klasszikus , akkor egy kondenzátorcsere is segíthet ) . Ha nem csak a hátsó körök lennének a gyengébben fűtők , akkor lehetne az áramlásszabályzó is , de ezek alapján amit írtál , nem .
Egy számomra érdekes problémával fordulnék hozzátok.
Fujitsu márkájú hőszivattyú dolgozik egy 6 körös padlófűtésre. A hőszivattyú éves karbantartása megtörtént, hibamentesen üzemel.
A padlófűtési körök át lettek mosva, újak a légtelenítők, az áramlásmérők az átmosáskor mutatták a mért értéket. A rendszer fel lett töltve, légmentes, nyomáscsökkenés nincsen.
Elindult a fűtés, viszont az áramlásjelzők alig mozdulnak meg. Az előremenő csöveken érződik a meleg (a hőmérő is mutatja), de a messzebb lévő helyiségekben alig melegszik a padló, gondolom az áramlás hiánya miatt. (A visszatérők nyitva vannak.)
Mit tanácsoltok? Merre induljak tovább a hibakeresésnél?
A szivattyú kezd gyengélkedni? Az áramlásszabályozók nem működnek rendesen?
Egy kicsit más kérdést is szerettem volna feltenni nektek.
Alapvetően valós lehet az a gond, hogyha vizes rendszerekben érintkezik akár 304 vagy 316 rozsdamentes acél mezei szénacéllal, akkor az érintkezés mentén a sima acél meggátolja a rozsdamentes passziválódását (menetek összecsavarásakor sérül a felület...) és ennek következtében érdekes korróziós helyzet jöhet létre? Szóval minimum valami sárgaréz közdarab nem árthat a két fém közé? Vagy félreértem a helyzetet?
Köszi. Igen, én is éreztem, hogy kicsit egyedi ez az ötlet és nem feltétlen van rá igény :D Csak gondoltam ha cserélni kell akár egy tuning is mehetne. De akkor maradok a hagyományos flexicsőnél valami kevésbé alsópolcosnál.
A külső menetes rész O gyűrűvel tömít. Ilyen "közdarabbal" még nem találkoztam, persze attól még létezhet. A hely meglehetősen szűk a csaptelep rögzítésénél, nehezen férne el a hollandi.
Ha kicseréled "gyárira" a bekötőcsövet (pár száz forint), ki fog bírni annyit, amennyit a csapteleped.
Az új csaptelephez adnak majd új bekötőcsövet. :-)
Az egyik oldalán 3/8, másikon külső menetes csapbekötő flexicsöveket ki lehet váltani GEBO rozsdamentes hajlítható csővel? Azon alapból csak hollandik vannak mindkét végen, szóval valami speci átmeneti idom kellhet pluszban?
Van kicsit megtört és kikandikálós szálas sajnos, amit immár szeretnék egyszer és mindenkorra valami elpusztíthatatlanra cserélni.
Az egyik alumínium radiátorunk elkezdett szivárogni. Nem a bekötésnél, hanem épp a túloldalon az alsó záródugónál, de pontosan nem látszik, hogy a menetnél vagy egyéb helyen.
Gondoltam elzárom ezt az egy radiátort, de az alsó kétcsöves(?) szelepet imbulszkulccsal betekerve, az is elkezdett csöpögni. Ha meg visszanyitottam, akkor meg még erősebben ereszteni.
Ilyen szelep.
Hirtelen annyi jutott az eszembe, hogy leengedtem a nyomást, kb. 5 liter vizet kiengedve a rendszerből. Utólag rájöttem, hogy elég lett volna azt a kört lezárni. (Szintenként van egy fűtőkör és a kazánnál a nyomáskiegyenlítő gömb.)
Kérdéseim.
- Ezen a csöpögő szelepen van egy zárósapka, aminek van tömítése. Bízhatok abban, hogy ha az megállítja a csöpögést ha újra nyomás alá kerül a rendszer? Jó lenne minél egyszerűbben beindítani a fűtést. Aztán majd tavasszal felújítanám amit kell.
- 25 éves a rendszer. Alu radiátorok, réz csövek, öntöttvas kazán test. Már sok alkalommal volt rápótolva víz, de mindig csak simán csapról. Kellene-e valamilyen adalékot adni hozzá vagy teljes vízcsere kellene?
Sajnos kevés van köztük , aki észszerűen használja az adott hőtermelőt az adott fűtésrendszerben . Olyan rajz is van , ahol egy X literes puffer van a visszatérőben , hogy legyen elég hő a leolvasztáshoz . Ez is jó ötlet szerinted ?
Ha majd üzembe helyezed a topiktárs rendszerét , majd írd meg , hogy mekkora COP érhető el vele valósan , minden energiát beleszámolva ( keringetőszivattyúk fogyasztása , hőszivattyú , stb . ) . Gondolok itt a hőszivattyú által optimális esetben elérhető 60°C -os előremenőre . A topiktárs 55°C-os előremenővel számol , aminek a visszatérője egy hőcserélőn keresztül táplálja a padlófűtést . Szerinted ez milyen kinti hőmérsékletig valósulhat meg ? Valamint ha a " mérnökúr " figyelembe vette volna , hogy a puffer felfűtése mennyi energiát igényel . A tároló hővesztesége is játszik , mert ugye a melegburkon belül van , de mit fog az a meleg fűteni ? Az egész házba bekerül a veszteséghő, ha a puffer a pincében van például ? Ha az a terv , hogy a nappal megtermelt elektromos energiát fogja használni és csak nappal üzemeltetni a hőszivattyút , akkor is lesz durván 100 nap , amikor a hálózatból fogja táplálni a hőszivattyút . Tehát ilyenkor nem fűteném a puffert , inkább a direkt fűtést részesíteném előnyben .
Kérlek írd le , Te hogyan oldod ( oldanád ) meg a rendszert : mi , mikor és hogyan üzemelne !
