Sir 24.30-34
"Olyan vagyok, mint a folyam mellékága, mint a csatorna, amely átszeli a kertet.
Így szóltam: "Öntözni akarom kertemet, locsolni akarom a virágágyaimat." De nézd csak, az árkom folyóvá változott, a folyamból pedig tenger kerekedett.
Tanításom ragyogjon, mint a hajnalpír, akarom, hogy messze hatoljon sugara.
Prófétai szózatként ontom tanításom, hadd hallják, akikre hagyom: a késő nemzedékek.
Látjátok, én nemcsak magamért küzdöttem; mindenkiért, aki bölcsességet keres."
"Christos Annesti!" - Alithos Annesti ! Igen Krisztus valóban feltámadt !
Isten Szava él és eleven !
Ó szeretett nemzetek, hallgassatok, figyeljetek, emeljétek föl tekinteteteket, emeljétek fel szíveteket, emeljétek fel bűnbánó kezeteket, hajoljatok meg Irgalom idejében, hajoljatok meg!
Szem kutassa helyes utat, szív kutassa ösvényét, kéz vegye fel keresztjét
Akarat győzze le félelmét, visszahúzó sötét ködét
Bűnbánat napja van
Vezeklés napja van
Engesztelés napja van
Itt az ideje, itt és most
Irgalom ma még minden kérést meghallgat
Irgalom ma még minden bűnbánatot elfogad
Téged hív
Ó vedd fel imádat egységért
Öleld magadhoz
Nézz a pártütőkre, megosztó tetteikre
Imával fogd meg kezeiket, szólj szívüknek
Hajó hajóval békében találkozzon
Báty báttyal jobbot nyújtson
Nővér nővérrel együtt mosolyogjon
Báty fogja nővér kezét, nővér testvéréét
Egy az Atya, egy az Úr
Tűz tükre bennünk foltot ne lelhessen
Tűz hozhasson boldog sóhajt, egységet egységben leljen
Szent Szívedben leljen
Áldás és békesség
Ó gyenge lélek, ó gyermek lélek, hit édes gyermeke, kérésed Jézus Szívéhez ér, Jézus boldogságában talál
Jézusom, rádnéző szem mindent kérhet, rádnéző hit mindent kérhet
Ha az évek száma kevés is, hit útján minden tied
Ha vállat súly gyötri, mégis minden a tied
Öröm a kérésed, öröm örömöd
S ha az évek már elszaladtak
Ha Jézushoz láncol erős kötelék, és hit nincs bennem, mit érek ? mit ér a kérésem ? kiáltásom hova jut ?
Ha szememet a földre szegezem, tekintetem megtalál ?
Jézusom, adj erőt szememet felemelnem, adj erőt
Ó adj erőt Reád néznem, ó adj erőt
Engedd elszakadjak földtől, engedj elszakadnom portól, engedj hit ösvényeire, kérlek engedj
Ha nincs is érdemem, bűnösé kegyelmed
Bűn ha nem látlak, szememet földre szegezem, Szeretetet taszítom magamtól el
Ne engedd
„Eljöttem az égből, hogy elérjelek benneteket, de hallgattatok-e rám? Leszálltam trónomról, hogy szobátokba jöjjek, udvaroljak nektek és arra emlékeztesselek, hogy országom örökösei vagytok. Eljöttem lakóhelyemről és bejártam a pusztaságot titeket keresve. Az ég Ura sohasem tagadta meg tőletek szeretetét! Megengedtem szemednek, teremtés, hogy láthasd a Királyt szépségében, hogy magához vonzzon. Nevem tiszteletére életre keltettem a holtat, hogy beszéljen nektek országomról. Hol késik válaszotok? És ti, akik az egységről beszéltek, azt gondoljátok, hogy üres szavak fognak egyesíteni benneteket?
Ki áll készen közületek arra, hogy lemondjon minden kényelméről, és kövessen engem? Mondjátok, ki vet véget elsőként közületek az egységért és békéért való szenvedésemnek és sóhajaimnak, mielőtt az óra eljönne? Az az óra, amelytől minden angyalom remeg. Ki az a lélek közöttetek, aki elveti a nemzetekben a szeretet és a béke magjait? Ki az, aki kedvemért hűségesen fogja követni a világosságot Nevemet híva segítségül éjjel és nappal? Ki lesz az közületek, aki elsőként lép véres lábnyomaimba? őszintén kerestek-e engem? Értsétek meg, hogy eljönnek azok a napok, amikor mennydörgéssel és tűzzel jövök el, de szomorúságomra sokakat fogok közületek úgy találni, hogy mit sem tudtok róla, mert mély álomban lesztek! Egyik hírvivőt küldöm a másik után, teremtés, hogy áttörjem süketségedet, de most fáradt vagyok ellenállásod és fásultságod miatt. Nagyon fáradt vagyok hidegséged miatt. Fáradt vagyok gőgöd és merevséged miatt, amit akkor látok amikor az egység érdekében kellene összegyűlnötök. Megtöltötted és túlcsordítottad az érzéketlenség kelyhét.
Saját hangotoktól megmárosodva szembeszegültök az én hangommal, de ez nem lesz örökre így. Hamarosan elbuktok, mivel saját hangotok félrevezető ostobasága miatt szegültetek szembe hangommal. Nyilvánvaló, hogy Egyházam a ti megosztottságotok miatt hever romokban. Hit hiányában nem fogadjátok el tanácsomat és kívánságomnak sem tesztek eleget, de le fogom leplezni szíveteket saját magatok és az egész világ előtt. Le fogom leplezni, miként terveztétek titokban, hogy tönkreteszitek törvényemet.
Fel fogják törni a hatodik pecsétet és ti mindannyian sötétségbe merültök. Nem lesz világosság, mert az alvilág füstje olyan lesz, mint egy nagy kemence füstje, és elsötétül tőle a nap és a levegő. Igazságosságom kelyhe által kígyókhoz és viperákhoz teszlek hasonlóvá benneteket. Hasatokon fogtok csúszni és a föld porát fogjátok enni a sötétség ama napjaiban. Földre terítelek, és emlékeztetlek benneteket, hogy nem vagytok jobbak, mint a viperák... Fulladozni fogtok, meg fogtok fulladni bűneitekben. Haragomban leterítelek benneteket, és rátok taposok.
Értitek? Négy angyalom parancsomra várva, félelemmel eltelve áll trónom körül. Amikor majd mennydörgést hallotok, és látjátok a villámok fényét, tudjátok, hogy elérkezett igazságosságom órája. A Föld megrázkódik és mint hullócsillag kilendül helyéből hegyeket és szigeteket mozdítva ki helyükből. Egész nemzetek fognak megsemmisülni. A mennybolt eltűnik mint felgöngyölt könyvtekercs, ahogyan látomásodban láttad leányom. Nagy szenvedést fog átélni minden ember, és jaj a hitetleneknek! Hallgass meg: Ha így szólnak ma hozzád az emberek: „Ó, az élő Isten irgalmas lesz hozzánk! A te jövendölésed nem Istentől való, hanem saját lelkedből!” Mondd meg nekik: Holtak vagytok, bár azt mondják rólatok, hogy éltek. A ti hitetlenségetek ítél el benneteket, mert nem akartatok hinni irgalmasságom idejében, és megakadályoztátok hangomat, hogy szócsöveimen keresztül figyelmeztesse és megmentse teremtményeimet. Ti is meghaltok majd, mint a rosszak.
Amikor elérkezik a sötétség órája, megmutatom nektek bensőtöket. Ki fogom fordítani lelketeket, és amikor meglátjátok, hogy lelketek szénfekete, nemcsak olyan lelki kínt fogtok érezni, mint azelőtt még soha, hanem fájdalmatokban melleteket fogjátok verni, mondván, hogy a ti sötétségetek sokkal rosszabb, mint a titeket körülvevő sötétség. Ami téged illet Így fogom megmutatni igazságosságomat a nemzetek előtt, és minden nemzet érezni fogja ítéletemet, amikor az az óra eljön. Jobban megritkítom az emberi életet, mint bármikor azelőtt. Majd pedig, amikor haragom megenyhül, mindegyikőtökben elhelyezem trónomat, és együtt, egy hangon, egy szívvel, egy nyelven fogtok dicsérni engem, a Bárányt."
„Péter! Ó Péter, ismerd fel az idők végét! Hogyan lehet, hogy sokan nem tudják felismerni az idők jeleit? A Sátán beárnyékolt titeket szárnyaival. Sokakat eltávolított az Igazságtól! Fogd meg a kezem, Péter, és én majd vezetlek. Halld meg kiáltásomat! Gyűjtsd össze keleti testvéreidet, hívd őket, hogy látogassanak meg engem az én házamban! Gyűjtsd össze keleti testvéreidet az én alapításomba! Hívd elém őket! Ó, milyen nagyon óhajtom ezt az egységet! Péter? Péter, ha rám hallgatsz, minden nemzetet összegyűjtök házamban. Megszentelem és megújítom őket. Esőként fogom hullatnia mennyből igazságom harmatát, és kertem kivirul. Az én éléstáramból töltöm fel a tieteket. Figyelj hangomra, Péter! Országom közvetlenül ajtód előtt van, országom közöttetek van. Hogyan lehetséges, hogy nem ismeritek fel? Péter, te tudod, hogy minden önmagában meghasonlott ország összeomlik. Házamat megosztották, és ma romokban hever. Beszélj nekik szabadító tervemről, kedvesem. Péter, szabadítsd meg gyermekeimet! Béke legyen veletek! Igen. Tervem az, hogy kelettől nyugatig, északtól délig egyesítsem a nemzeteket szárnyaim alatt és összegyűjtsem őket világosságomban. Egy nyájban egyesüljön mind az én védelmem alatt, egyetlen virrasztó pásztorral. Megígértem, hogy sohasem hagylak el benneteket és eljövök hozzátok a szorongattatás idején. Virágom, megtartom ígéretemet. Szeretlek benneteket, és türelmesen várom, hogy megnyíljék szívetek, és megértsetek engem. Meg ne keményítsétek szíveteket, mint a lázadás idején! Nyissátok ki szíveteket, ajtótokban állok! A Bölcsesség fog téged tanítani. Fogadd békémet!”
Jézusom egyik kezedben tartod igazságosságodat, másik kezedben irgalmadat, és nem értjük egyiket sem
Nem látjuk tetteink következményét, nem látjuk kiröppentett nyilainkat, nem látjuk elejtett ártatlan áldozatainkat
Szemünket lehatárolja idő és tér, megfogja gondolat gyarló lépése
Te tudod ezt
Adsz jeleket, csodák özönét, nyílhasson ki szívünk, megnyílhasson értelmünk, hit útjára léphessünk
Ha kicsi a jeled megmosolyogjuk, ha nagy, hitetlenül legyintünk, s ellépünk
Te tudod ezt, bocsásd meg nekünk
S legjobban fáj Neked, ha jeleidet szívünkbe adod, s felismerjük, és mégis ellépünk
Vágyakozva nézed távozó lépéseinket, s nem marad más számodra, mint igazságos kezed
A hit vízen jár, sziklából vizet fakaszt, sivatagra mannát hullat, halottat életre kelti, hegyeket eltünteti
A hit elnyeri örömödet
A hit elnyeri megbocsátó örömödet
A hit lefogja igazságos kezedet, s irgalmas kezedet boldogan adod, megbocsátó kezed felénk nyújtod
A hit mindenre képes, Te adod, megadod
„Sohasem utasítalak vissza. Valahányszor eljössz, hogy befogadj engem, örömtől repes Szentséges Szívem. Oly kicsivé váltam a kis fehér Ostyában! Amikor magadhoz veszel, elfogadsz engem, és ha ezáltal elfogadsz, elismered az Igazságot. Én és te akkor egy vagyunk, közösségben vagy velem, és mi lehet annál gyönyörűségesebb, mint velem lenned, a te Isteneddel! Van-e ennél tisztább és szentebb találkozás? Én, a te Istened találkozom veled, teremtményemmel. Én, a te Megváltód és te, akit megváltottam. Én, Jézus felfoghatatlanul szeretlek! Hogyan kételkedhet bárki is szeretetemben bemocskolva ezt a tiszta és szent szeretetet? Hogyan kételkedhettek annyian abban, hogy jelen vagyok a Szentostyában? Oltáriszentségemet nem lenne szabad kiönteni, vagy úgy bánni Vele, mintha nem lenne szent! Ha megértenétek, hogy mit kínálok fel nektek, és kit fogadtok magatokba, szüntelenül áldanátok. Nézzétek! Amikor angyalaim rátok tekintenek a magasból, még ők is azt a táplálékot kívánják, amelyet ti magatokhoz vehettek, ők azonban nem. Úgy látom, hogy közületek sokan nem értik meg teljességét... A szeretet foglya vagyok minden egyes tabernákulumban, várva és remélve, hogy meglátogattok.. Közeledjetek hozzám mindannyian, akik még ebben a pusztaságban bolyongtok! Jöjjetek hozzám megigazultan és tisztán! Hadd örvendjek bennetek! Azzal szerezzetek örömet Szívemnek, hogy bűnbánatot tartotok, beismeritek bűneiteket. Ne mondjátok: "Miért kell gyónni? Semmi mondanivalóm sincs gyóntatóm számára!" Ne tartozzatok azokhoz, akik elveszítették a bűn iránti érzéküket. Bár messze vagytok attól, hogy tökéletesek legyetek, némelyek mégis úgy viselkednek, mintha tiszták lennének, és elérték volna a tökéletességet. Legyetek alázatosak, legyetek alázatosak! Könnyen felismerhetitek bűneiteket, ha őszinte szívvel imádkoztok, és megkértek, hogy segítsek felismerni. Boldogok, akik engedelmeskednek törvényemnek, követik tanításomat, és tisztelik szentségeimet. Boldogok, akik igaz hittel jönnek hozzám, hogy egyenek és igyanak engem. Szent vagyok, ezért szentként bánjatok velem, hogy kiáraszthassam rátok ebben az igen szent pillanatban kegyelmeimet, amelyek életre keltik lelketeket. Nem rejtem el gazdagságomat, ingyen adom még a legkisebbnek is. Jöjjetek, úgy égek a vágytól, hogy veletek legyek! Ezért ne siessetek, és ne türelmetlenkedjetek imádkozás közben, ne gúnyoljátok ki a jámborságot! Gondolkozzatok és elmélkedjetek parancsolataimon, még ha nem is láthattok engem. Mondom nektek, hogy felettetek tartom kezem, és leheletemet hagyom rajtatok. Megáldalak benneteket. Legyetek eggyé!”
Ó Szent Irgalom, tervedet nekünk készítetted, értünk, mi értünk
Kegyelmedet nekünk adod, értünk, mi értünk
Bűnösökért és akaratodat felvevőkért
Oly szép terved, oly nagyon hatalmas
Hova szem nézhet, megláthatja
Hol fül hallhat, meghallhatja
Jó vagy hozzánk, érdemtelenekhez, igen jó
Csodát csodára teszel
Vakságot hitbe vezeted
Meglátni, tapasztalni Téged
Megismerni Szent Szívedet
És a nap és a perc már Tied
Szelíd egységben, szelíd jóságodban, szelíd kézfogásodban
Szemünk kérdez, léphetünk ? s Te mosolyogsz
Adsz intelmet, s adsz szeretetet
Jó nekünk
„Békéért kiáltanak, de nincs béke. Egyikük sem bánja meg gonoszságát. Hol van béke iránti lelkesedésetek, hol van egység utáni vágyatok? Azért vagytok megosztottak, mert gonoszok vagytok és lelketek nem tud megbocsátani. Hol van szeretet? Maradt-e benned még egy kis szeretet, teremtés? Maradt-e benned némi bölcsesség? Én, az Úr, azt mondtam, hogy még az utolsónak is adok, és hogy más nyelven beszélő emberek és idegenek ajka által fogok szólni azokhoz a nemzetekhez, akik továbbra sem akarnak engem meghallgatni.”
Szelíd és alázatos lépésed felénk
Ha elfordulunk újra és újra elénk lépsz
Rakjuk keresztet válladra, s Te terhét szó nélkül viseled
Értünk teszed
Halkan szólsz, hogy meghalljuk
Halkan kérsz, hogy megálljunk
Gyermek hitet megtaláljuk
Ránk nézel, s mutatod hova nézzünk
Kezünkbe adod kérésünk
S ha felemeljük, örülsz, s örömödet megosztod velünk
Örömödet nekünk adod
Kérsz figyeljünk, ha lépsz lépjünk
Kérsz megértsük, ha megállsz megálljunk, s értsünk
Folyód szelíd hullámai elmoshassák rönköket, durva köveket
Egyből lesz kettő, kettőből három
Átélt örömből megosztott öröm
Pacsirta dala is szebben szól, ha társra lel
Egyik nap lépés zuhataggal szemben
S rá jön öröme
Boldog perce
Ujjongó értelme
Jézusom, mi engesztel Téged legjobban, ha nem a szeretet
Mi dicsőít meg Téged legjobban, ha nem a szeretet hangjai
S mit szeretsz legjobban hallani, ha nem az egyszerűséget
S ha Hozzád emelkedik a szó, az Atyát is megtalálja
Együtt átnyújtott szó, enyhet jelent, bocsánatot hív, megbocsátást teremt
Hit tálcáján nyújtott imát meghallgatod, kérését megadod
Rád néző szemet, mint imát fogadod
Jó Veled lenni
Jó megállni, Reád nézni, szóval szemmel kérdezni
Jó meglátni jeleidet, jó felvenni, jó megérteni
Jó visszakérdezni, jó erősítésedet szívünkbe venni, jó
Jó lépés előtt tanácsot kérni, jó választ kapni, jó
Jó próbákat kiállni, jó segítséget kérni, jó
Jó játszani és jó küzdeni, könnyet könnyel felejteni, jó
Jó a boldogságod, jó az örömöd, jó, igen igen jó
Jó Szent Háromságot külön külön látni, jó
Jó érezni egységét, jó
Jó az Atya előtt meghajolni, jó
Jó a Fiú előtt térdelni, jó
Jó a Lélek istenségét élni, szép, igen szép, igen jó
S jó térden állva maradni, igen jó
Erdő felett hajnal fénye, madarak ébrednek tollukat rázva kezdik éneküket, ébred az erdő ébred az élet, boldog hangok egymásban vegyülnek
Erdő nyílásában patak partján jönnek már jönnek, patakban megfürödni, szomjat oltani
Patak közepében sziget, rajta bokor rezdül, madár röppen, szarvas lép ki
Agancsa koronája, járása nemes dísze, fény övezi fény kíséri
Emeli koronáját hangot hallat, halkan ismétli, párját hívja, jer, jer, jöjj el
Szél emeli, hangot viszi magasba, viszi égbe, viszi földre
Madár elhagyja zenéjét, figyeli hívó énekét
Veszi szárnyát, adja röptét, viszi hívó szó értelmét
Hívó szó szárnyra kel, Csodaszarvas hívja népét, hívja Szerelmét
Ajkam száraz, kirepedt, nem lelem nyugtomat, hol vagy kedves népem, hol vagy ?
Hozd el illatodat, hozd el szerelmes szavaidat, hozd el jó kedvedet, ölelő karodat, szépséges rózsáidat, jöjj, ismerd fel hangomat, jöjj ismerj fel
Száll a hang szelek szárnyán, száll a hang, szóról szóra, szemről szemre, lángról lángra, emeli erő, emeli kéz
Nyílik a szív, nyílik a szó, nyílik az értelem
Halk hang válaszol, halk hang szívét nyújtó
Dal kél, szerelmes dal, énekek énekével
„Ma a Pásztor szól. Ma a Pásztor keresi elveszett és szétszéledt juhait. Sokan hallják hangját, de nem mindenki ismeri fel egyeseket még bosszant is hangja. Mindaz, aki az enyém, visszatér hozzám. Az én juhaim, amelyek hozzám tartoznak, meg fogják hallani hangomat és örülni fognak lépteim neszének. Akik nem ismerik fel hangomat, nem az én juhaim. Megbíztam embereket, hogy őrizzék nyájamat visszatérésemig, de alighogy elmentem, éppenhogy kiléptem, a megbízott emberek bementek a városba, hogy „magas székeket” keressenek. Nem olvastátok?
„Jaj a gonosz pásztornak, aki magára hagyja a nyájat!”
Ezért emlékeztetlek folytonosan benneteket, hogy országom közöttetek van. Sohasem hagytam fel azzal, hogy azokra az igazságokra emlékeztesselek, amelyeket én magam adtam nektek. És most ne ügyelnék arra, hogy igazságot szolgáltassanak juhaimnak? Azoknak a juhoknak, amelyek meghalnak legelő hiányában? A Szentírást nem lehet elvetni. Az én Szavam élő és cselekvő, de ti hitehagyott szívetekben elhagytátok Szavamat, pásztorok.
Azok a hűségesek, akik nem állítják, hogy látnak Azok hűségesek és igazak, akik kezdettől fogva sohasem nyitották ki szemüket és nem tettek úgy, mintha olyanok lennének, mint az Isten, mert jót és rosszat ismernek. Azok a pásztorok a hűségesek, akik őrizték juhaimat, kezükben bottal velük maradtak, nem öltöttek szembetűnő ruhákat kezükben jogarral nem ültek trónomra azt állítva, hogy istenek. Azok az én igazi pásztoraim, akik életüket adták juhaimért, akik igényt tarthatnak arra, amit a Lélek ad nekik. Fel fogjátok ismerni őket a testükön lévő sebekről, amelyeket barátaik házában kaptak. Hamarosan azonban, amikor az én napom eljön, nem lesz több kufár.”
„ Megengedem Egyházamnak, hogy ábrázoljon engem. Ne fosszátok meg ruháimtól Testemet, ékesítsétek, szépítsétek, hagyjátok meg olyannak, amilyen.
Ó teremtés, nem támasztottam-e szenteket és prófétákat, hogy figyelmeztesselek az idők végére? Nem jövendöltem-e meg, hogy mennyei csarnokomból angyalt küldök nektek titkos szándékom kihirdetésére, hogy beteljesülhessen? Szavam változatlansága újból be fog igazolódni. Nem mondtam-e meg nektek előre, hogy az lesz hírvivőm küldetése, hogy közvetítse kinyilatkoztatásomat? Az én tanúságtételem a prófétaság lelke. Örüljetek és vigadjatok mindannyian, akik hűségesek vagytok hozzám! Jaj a hűtleneknek, mert Szavam úgy éri utol őket, mint a kard, lesújt rájuk, megsemmisíti hamis bölcsességüket, ami teremtésemnek azt sugallja, hogy a Sátán hálójába essen, bárányaimat pedig istentelen, félelmet nem ismerő, erkölcstelen néppé alakítsa.
Végtelen irgalmamból szállok le a Földre, hogy figyelmeztesselek benneteket. Én beszélek, az Igazság Lelke, figyeljetek, mit mondok egyházaimnak! Teremtés, ne maradj tétlen, add tovább figyelmeztetésemet! Én, az Úr, az ajtóban állok és zörgetek. Aki meghallja hangomat és kinyitja az ajtót, ahhoz bemegyek, és vele étkezem, ő meg velem. Ne féljetek, én beteljesítem Szavam. Előtted állok. ”
„A Szentlélek: Gyermekem, az imádság a te fegyvered, és én, én kiragadhatlak téged a sötétség hatalmából, és ahogy egykor gondoltad, helyet adhatok neked a megközelíthetetlen Világosságban és az elérhetetlen Kincsben. Dicsőséges hatalmamban, gyermekem, elnyerheted az erőt, a szelídséget, a türelmet és az álhatatosságot. Bennem és általam kiálthatod: "Amen!" És én, az Amen, a Hűséges, az igaz Tanú, Isten teremtésének igazi Forrása, meg foglak hallgatni! Le fogok szállni rátok mint mennydörgés, hogy szabadságot adjak nektek és egységet teremtsek köztetek és a mi Egységünk között: eltöltelek benneteket háromságos Szentségünk teljességével. Tűz-keresztség készül leszállni rátok, teremtés! Az annyira várt keresztség, ami mindent megújít! A Szentlélek: Kérd! Nem hallottad, hogy bennem megtalálod a szabadságot? Mondom neked, eljövök azokhoz, akik soha nem kerestek engem, de szívük olyan maradt, mint a gyermekeké. Felfedem dicsőséges hatalmamat azok előtt, akik sohasem szóltak hozzám. Elmegyek oda, ahonnan nem száműznek. Elérkezett a különválasztás ideje, elérkezett az idő, hogy felfedjem az ország dicsőséges gazdagságát. A kegyelem ideje van rajtatok, ezért mondom újból: ti, akik Krisztus Testéhez tartoztok, jöjjetek és vágyakozzatok adományaimra, hogy teljesen behatolhassatok Krisztus misztériumába. Ne legyetek olyanok, mint a hitehagyottak, akik többé nem keresik a jót. És titeket, akik így szóltok azokhoz, akik segítségül hívnak engem: "Ezt az imát nem ismerem", kérdezlek: "Lehetséges, hogy nem hallottatok meg engem? Lehet, hogy nem láttatok? Lehet, hogy nem értettetek meg? Ellenálltok nekem? Azt állítjátok, hogy ismertek engem, de amit mondtok és tesztek, nem más, mint kegyelmeim visszautasítása. A Szentlélek: Maradj állhatatos akaratunk teljesítésében! Napjaitokban én vagyok a kő, amelyet az építők elvetnek, én vagyok az Egyház sarokköve. Szabadság és szeretet van bennem, mégis elvet engem nemzedéked, mert nem értett meg. Nem kérnek tanácsot tőlem… Lásd, olyan vagyok, mint a gazdag talaj. Ha elveted bennem magjaidat, az örök életet fogod learatni, és a Paradicsom lesz otthonod. Jöjj hozzám késedelem nélkül, és szegénységed által gazdaggá, gyengeséged által erőssé, nyomorúságosságod által buzgóvá és hűségessé teszlek. Semmiséged által teszlek háromságos Szentségünk élő oltárává. Jöjj hozzám félve és remegve, és a ti időtök bátor harcosává teszlek, hogy csatlakozhass Szent Mihályhoz és seregéhez és harcolj a ti időtök nagy harcában. Szüntelen imádság vagyok bennetek és betöltöm ürességeteket. Mindenkor közel állok a szegényhez és az egyszerűhöz. Jöjjetek és ragadjatok meg engem… Jöjjetek és vegyetek birtokba engem és én befogadlak szentségembe, felkínálom nektek felbecsülhetetlen adományaimat, a mi részünkké, eggyé teszlek benneteket mibennünk, hogy azután menjetek és építsétek újjá szentélyünk romjait. Te, aki a sivatagból jöttél, jöjj és lépj be mély vizeimbe! Hullámaim tisztára mosnak és felfrissítenek. Ne félj tőlem! Nem hallottad, barátom, hogy tengerré teszem a kiszáradt földet? Kiárasztom rád a mennyből adományaimat és kegyeimet. Ahogy a menny esőt hullatott háromságos Szentségünk jelenlétében, ugyanúgy fogom kiárasztani jelenlétemet az egész emberiségre.”
Megfogott, feldobott, rútul megrángatott Tett velem mások ellen, és nem is sejtettem Elvette legtöbbet mit elvehetett, igen És Te mit tettél tagadásra, megadtál mindent, igen
És megcéloztad szemeimet Nem tudom hogyan, de megtetted, Te tetted Nem ismertelek, nem kerestelek, elém álltál és könnyek útjára vezettél Nem tudom hogyan, de megtetted, Te tetted Megmutattad bűn eredménye halál, bűn megölheti testet, lelket Igen megmutattad, igen megtetted Megmutattad igaz könnyek erejét Megmutattad éltető erejét, halottból élő lett, halálra ítélt test élő lett Fürdettél Erődben, tanítottál csendedben Ó szép, ó igen szép S mit tagadó elorozott, Anyácska szavára, első szavára visszaadtad Ó köszönöm, tudod, hogy köszönöm Mutattad Szavaidat, adtál vágyat hozzá Mutattad csodáidat, s adtál hálát hozzá Köszönöm, tudod, hogy köszönöm Vezettél, nem tudom hogyan, de megtetted, hit ösvényére Nem tudom, hogyan, vággyal Hozzád lépni, vággyal Benned elmerülni S tudom szabad mondanom, egyek vagyunk Igen szabad, kicsi porszem és a Végtelen Szereteted oly hatalmas, szereteted oly fájdalmas Ó igen, szereteted nagyon fájdalmas Szerelmes kiált halkan, fáj ez neked, fáj Oly kicsi a távolság mit meg kell lépni, oly kicsi Elhagyni gyűlöletet, s kérni Szeretetet Oly nehéz ?
Megváltó vagy, Megváltónk vagy S a szóra, tudom támad Világosság vagy, Fény igen Fény Tanúsítom Fény vagy, árnyék nélküli Fény S a szóra, tudom támad
Most hova lépsz ?
Lépés útja bent vezet Szív útján vezet Megállás már lépés, figyelem már lépés S egy sóhaj, már lehívja Őt Csak egy sóhajt, ha kérhetek Csak egy sóhajt kérnem, ugye megengeded
Lehetek csaló, másét elvevő
Lehetek otromba káromló
Te reám mosolyogsz
Lehetek tövis töviskoronádon
Lehetek csattanó ostor testeden
Hívó szavad engem is keres
Lehetek szög, melyet ütni nem kell, ki gúnyosan nevet, ha testedet maga erejéből eléri
Lehetek indulat, mely ellened lázít
Szelíd szemed megtalál
Lehetek dárda, mely nyelét szörnyű vonások ékesítik, s múlt szörnyűségeit dicsekedve emeli
S lehetek kéz, melynek más szándéka nincs, csak dárdával ölni és ölni
Te megállsz előttem, nyújtod Szívedet, tövisre, szögre, gúnyos beszédre, gyilkos dárda reptére
Ki közel lép Hozzád közeledbe lép
Ki magába néz Téged talál
Csodát teszel halott szívvel, Esőddel életre kelted
Élő tudja már élő, halottat hívja életbe, Tűzbe, Szeretetbe
„Eljövök táborodba. "Istenük eljött hozzájuk a táborba." Eljövök, hogy találkozzak első gyümölcseimmel. El fogok jönni népemhez, amely nem cserélt fel engem arra, aminek nincs hatalma. Eljövök a szentekhez, akik állhatatosak maradtak és megőrizték hitüket.
Vigyázzatok, nehogy valaki megtévesszen benneteket, mert sokan nem fogják elhinni, hogy megkezdődtek a szülési fájdalmak és már a végső szakaszba jutottak. Ezek a fájdalmak még fokozódni fognak most, mert földi uralmam igen közel van. Ünnepélyesen mondom nektek, egyetlen ember sem maradna életben a megpróbáltatás és ama napok szorongattatása után, ha áldozatos lelkeim nem engesztelnének a gonoszakért. Nem, sokan nem értik közületek, miképpen fog közbenjárásuk megmenteni benneteket. és nektek, akik saját házamból jöttök és ezt mondjátok: "Ezek a próféták hazugságot jövendölnek Isten nevében. Nem az Isten küldte őket. Jövendöléseik azokat veszik célba, akiket Ő a legjobban szeret.", mondom nektek: Azok a próféták, akiket nem én küldtem, de az én Nevemben jövendölnek, csak az eljövendő jó dolgokról fognak beszélni.
Az én prófétáimat azért küldtem hozzátok, hogy féltő aggodalommal kérjenek: "Tartsatok bűnbánatot!, mert Isten haragja lángot vet és megéget benneteket!" De ti nem figyeltek, és fenyegetésnek veszitek, amikor prófétáim fájdalommal kiáltják: "Tartsatok bűnbánatot!", mert a romboló már ott van minden városban és egyikőtök sem menekül meg tőle. A völgy óriási sírrá vált. Tartsatok bűnbánatot, vagy ti is ott fogtok meghalni!" De ti nem figyeltek. Te, aki nem hiszel, nem olvastad? "Aki szívesen veszi az intelmet, az szeret tanulni; aki haragszik, hogyha dorgálják, az oktalan." Fordítsátok figyelmeteket e példabeszéd felé! Mondom nektek, azért veszítettétek el okosságotokat, mert lelketek elégedett. önbizalmatok és önelégültségetek elvakított benneteket, és lábatokat arra késztette, hogy elfussatok prófétáim elől és ne is halljátok meg őket. Miért akartok annyira őseitekhez csatlakozni, akik azt mondták: "Ha atyáink napjaiban éltünk volna, nem lettünk volna bűnrészesek a próféták vérében!" Azért küldöm prófétáimat és udvarom legjobbjait, hogy megmentselek benneteket!
Mondom nektek, pásztoraim közül egyesek ellenem lázadnak, pusztasággá tették e nemzedéket, és arra késztették, hogy hagyja el hitét. Ti azonban továbbra is fenyegetésnek tartjátok égi jelemet. Amikor csordulásig töltöm Mannával az eget, hogy úgy szálljon le rátok, ahogyan a reggeli harmatcsepp hull a földre, hogy őszinteséggel töltse meg szájatokat, ti iszonyodva fogadjátok és szívetek meggondolatlanul ítél. Amikor azt látjátok, hogy tábort verek fölöttetek sorra a lelkekben, reszkettek és hozzáláttok táboraim elpusztításához. Az én birtokaim... Amikor meglátjátok az égen mint ragyogó jelet, a szövetség ládáját, ezt a fénylő kincset feltűnni szemetek előtt, ezt a csodát, amely dicsőségemet foglalja magában, ti megtámadjátok és kifosztjátok mindazokat, akik szívesen fogadják dicsőségemet...
Áldott az, aki megízleli rejtett Mannámat. Ez a ti üdvösségetek tápláléka, és aki megízleli, bebocsátást nyer országomba, hogy osztozzon dicsőségemben... Egyedül én vagyok a Bölcsesség. én, az Isten beszélek hozzátok, és ma még inkább megjelöllek benneteket Szentlelkem pecsétjével, mint valaha. Nyissátok ki szíveteket és fogadjátok azokat a lelki áldásokat, amelyeket szüntelenül küldök nektek az égből! Ismerjétek fel trónomat ti is, ahogy a szentek maradéka felismeri. Ismerjétek fel az Emberfiának ezt a nagy és csodálatos jelét, és csatlakozzatok a szentek himnuszához:
"Mily nagy és csodálatos minden műved, mindenható Úristen! Utaid igazságosak és igazak; ki olyan, mint Te, aki kezdettől fogva Király vagy? Egyedül Te vagy Szent. és most az elsőkből utolsók lesznek, az utolsókból pedig elsők. Azok előtt fedted fel magadat, akik nem kerestek, azoknak mutattad meg trónodat, akik sohasem tisztelték Nevedet, és most ők jönnek imádni és tisztelni Téged. Szentlelked szájából tanultak dicséretet mondani Neked. ők azok, akik hűségesek maradnak Hozzád, mivel Te, a Bárány, aki a trónon ülsz, Te leszel Pásztoruk, és az élő víz forrásához vezeted, akiket megmentettél, hogy Neked, Istenünknek, és Neked, a Báránynak első gyümölcsei legyenek."
Szentlelkem össze fogja gyűjteni a bénákat és összehívja azokat, akik eltévedtek. Belém lesznek oltva, hogy újból tiszteljék Szent Nevemet és helyreállítsák országomat a Földön.”
„Azok, akik szeretnek engem, meg fogják tanulni, hogy azáltal növekedhetnek szeretetemben, ha másokat hozzám vezetnek, hogy azok is megszeressenek engem. Szentséges Szívem szeretettől lángol és türelmetlenül várja, hogy befogadjon titeket mélységeibe. Mindössze szeretetet kérek tőletek, mert a szeretet az erények fájának gyökere. Jöjjetek mindnyájan, akik még nem engesztelődtetek ki velem! Jöjjetek, jöjjetek és fogadjátok szeretetemet! Jöjjetek mindnyájan, akik még nem értettetek meg engem! Kössetek velem békét! Jöjjetek és kössetek békét a Szeretettel ! Én, az Úr Jézus Krisztus azt akarom, hogy váljatok a Világosság gyermekeivé, igen, a Béke és Szeretet tanítványaivá, akik tisztelnek engem. ….. Ne féljetek tehát! Az a kívánságom, hogy üzenetemet, a "Béke és a szeretet" üzenetét terjesszék északtól délig, és kelettől nyugatig. Bízzatok bennem! Én készítettem elő a rejtekben a ti korszakotok számára. Üzenetemben azt kérem, hogy egyesüljenek egyházaim, mert ahogy az Atya és én Egy vagyunk, úgy kell Egyházamnak is egynek lennie, mindnek egyetlen nyájban egyesülnie. Én választottam Pétert, hogy őrzőtök legyen és őrködjék az Igazság felett eljövetelemig. De az emberek nem engedelmeskedtek nekem, saját szabályokat hirdetve megoszlottak. Bizony mondom nektek, ne hallassatok azokra, akik szembeszegülnek Péterrel, az én bárányaim Péterével, aki most II. János Pál..., mert ő az én választottam és Lelkem kedvese. Ne hallgassatok azokra, kedveseim, akik elítélik őt, mert félrevezették őket. Igen, amikor megoszlottak, belőlem szakítottak le egy részt. Nem ismerték fel, hogy az én Testemből szakítottak ki egy darabot. Ó szeretteim,... ezt érdemlem én?.:. Miért szakítjátok szét Szívemet? ... Miért szaggatjátok meg Istenetek Szívét? Miért kell szemembe még több véres könnynek gyűlnie? Úgy kérlek benneteket, mint egy koldus - akit saját barátai bénítottak meg -, hogy mindannyian forduljatok vissza Péterhez, és legyetek egy, ahogy az Atya és én Egy vagyunk. Hívom mindazokat is, akik elutasítják Édesanyámat, hogy nyissák ki fülüket és halljanak. Édesanyám a mennyország Királynője, "Isten Anyja" az ő neve. Nem hibáztatom azokat, akik nem tudják ezt, csak az Igazsághoz próbálom őket visszavezetni. A világ megtéréséért kiáltok! Azokat is emlékeztetem, akik megfeledkeztek mindenhatóságomról, hogy nem kellene engem önmagukhoz hasonlítaniuk. Emlékeztetlek benneteket, hogy a végső időkben éltek, és jeleim ezért sokasodnak... Az Írás beteljesedőben van... Béke és Szeretet vagyok. Én, Jézus, a ti Uratok, mindig nagyon irgalmas vagyok. Igen, nagy az én irgalmam. Higgyetek irgalmamban, de ne felejtsétek el, hogy én az igazságosság Istene is vagyok. A tisztulás, amelyet küldeni fogok, szeretetből lesz. Ne értsetek félre vagy ne magyarázzátok helytelenül azt Isten fenyegetésének. Én nem fenyegetlek, hanem szeretetből figyelmeztetlek benneteket, éppen úgy, mint az apa, aki figyelmezteti gyermekét, igyekszik meggyőzni és észretéríteni őt. Én is igyekezlek meggyőzni benneteket és rámutatni, hogy közületek egyesek mennyire tévednek, mennyire félrevezették őket, és hogy a bűnök miképpen torlaszolják el világosságom útját. Azért jövök, hogy felébresszelek benneteket, mert közületek sokan merültek mély álomba. Végtelen irgalmamból jövök el hozzátok, hogy életre keltsem a halottat. Azért jövök, hogy irántatok való végtelen szeretetből megkérjelek titeket, hogy tartsatok bűnbánatot, változtassátok meg életeteket, és legyetek szentek, éljetek szentségben, mert én Szent vagyok. Az én békémet adom nektek, hogy békében éljetek és tovább tudjátok adni ezt a békét testvéreiteknek. Jöjjetek, mélyüljetek el az imádságban ennek az évnek a végén! Jöjjetek és szeressétek egymást úgy, ahogyan én, a ti Uratok szeretlek benneteket! Megáldalak benneteket!”
„A maradék kedvéért meggyorsítom tervem megvalósítását, ezért maradjatok ébren, mert nem tudjátok, hogy mikor hallotok meg engem a lángokon keresztül... és a Szentlélek sokakra ki fog áradni.”
Eltévedt bárányokat megkerested
Halál völgyében járó bárányaidat életre keltetted
Parazsat raktál szívükre
Tükröt szemükbe
Ó engedd báránynak pásztorért lépjen
Engedd meg
Engedd meg a sót benned megfürössze
Engedd meg
Engedd életbe, engedd szent Szívedbe
Engedd be
Folyamod oly édes
Folyamod oly széles
Megkerülni nem lehet
Ki megízleli megtanul úszni
Ki szájába veszi
Megtanul látni
Büszke térd meghajlik
Magányos szem könnybe lábad
Rohanó lábak, feledik útjukat, megállnak
Tágas rét, zöldellő mező, harmatos hajnal gyümölcse
Zengő dal, szív ének
Boldog béke köszönti szívünket
Egymást ölelő szeretet
Múlt elveszik
Hegyek leomolnak
Világosság önti el szívünket
Világosság tölti be szemeinket
„Visszadom szőlőtöket, és a halál völgyéből a reménység kapuját készítem. Úgy fogtok válaszolni nekem, mint amikor még fiatalok és tiszták voltatok. Jó ideje elvetettétek a tanítást, és olyan áldozatokat mutattok be nekem, amelyek sohasem jutottak el hozzám. De irgalmamban azt mondom minden halálvölgynek: Támadj fel! Teljen meg minden sötét völgy az én Szavammal! Hordják le a hegyeket és a dombokat, és váljanak legelővé! Jöjjön ide mindenki, akinek homlokát szeretetem sóhajával megjelöltem, és egyen az élet fájáról! Ma mindenkinek megadom a lehetőséget, hogy közvetlenül szent lakóhelyemről hallhassa hangomat. Hangom visszhangként zeng Jeruzsálemből és eléri a Föld minden lakóját. Senki sem mondhatja majd, hogy nem figyelmeztettelek benneteket.
Nemzetről nemzetre küldöm Szentlelkemet, hogy kiáradjon rátok. Állhatatosan küldöm hozzátok szolgáimat, a prófétákat, hogy emlékeztessenek benneteket, ki a ti Atyátok, elforduljatok gonosz cselekedeteiktől és engeszteljetek tetteitekért.
Eljövök hozzátok, nehogy istentelen elméleteket bálványozzatok. Elküldöm követeimet, hogy emlékeztessenek benneteket tanításomra, és hogy éljetek szentül, mert én Szent vagyok. Méltóvá kell válnotok, hogy eljövetelem napján szemembe nézhessetek.”
Szűzanya kitartó leányai, Garabandal kitartó tanúi
Fogjátok a kezet, mely Jézust nevelte
Érzitek a Szívet, mely Jézust hordozza
Köszönet nektek, áldás és Béke
Köszönet Égből és földből
Köszönet
Jézus irgalom hálója oly nagy, oly terjedelmes
Jézus figyelme oly részletes
Keze nyoma ott van mindenen
Keze nyoma itt van, kint és bent
Nincs lépésünk, melyet ne igazgatna
Nem történik semmi, hol jelét ne mutatná
Ott van örömben, ott van bánatban, ott van élet viharában és ott van örömében, együtt örülve, mosolyát adva, ölelését nyújtva
Egyszerű Veled járni, csak Reád kell nézni
Egyszerű Hozzád beszélni, hinni
Egyszerű, csak Benned kell maradni
S ha világ pillanatot elragadja, adsz jelet visszatérni, kezedbe kimaradt perceket letenni
Veled nincs nehézség, nincs mélység és magasság, nincs félelem, ki állhatna ellen ?
Veled a madár is szebben dalol, Veled a könnycsepp mosoly lesz
Csend megtelik énekkel, édes örömmel
S két kedves élő szó, jó Veled
„Ébredjetek, szeretteim! Szabadítótok vagyok, a keresztre feszített, a ti Megváltótok. Érezzétek szeretetemet!... A ti kedvetekért jöttem el, hogy növeljem a szeretetet, és mérsékeljem a gonoszságot. Azért jöttem, hogy ellássam lelketeket mindazzal, amiben hiányt szenved. Ne féljetek kicsinyeim, hiszen jóságos vagyok, én vagyok a Magasságbeli. Bízzatok tehát, mert Atyátok karjaiban vagytok. Én, a Szentháromság egy és ugyanaz vagyok. Teljesen adjátok át magatokat nekem, és engedjétek, hogy a világosság élő oszlopaivá alakítsalak benneteket. Engedjétek, hogy mindenemet, amim van, megosszam veletek! Szeretlek benneteket! Szeretteim, e sötét világban már csak pislákol a fény, mert a gonosz lélek még azt a kis világosságot is ki akarja oltani, ami még a világban van. A ti nemzedéketek kegyetlen örömét leli abban, hogy a rosszat jónak nevezi, a jót pedig rossznak. Könyörület nélkül, szüntelenül káromolják Szent Nevemet, és most még inkább készek rá, mint valaha, hogy az ördög felé forduljanak és lába elé térdeljenek. Mennyire szenvedek, amikor ezt látom! Érezzétek Szentséges Szívemet, mennyire össze van törve, mennyire vérzik, amikor ez a halott korszak hozzám kötő köldökzsinórját igyekszik elvágni, hogy azután örömmel nevezhesse magát istentelennek. Hogy azt mondhassák: "Nem szükséges arra gondolni, hogy kihez tartozunk. Íme, szabadok vagyunk, kimegyünk és építünk egy bábeli tornyot. Nem így tettünk azelőtt is? Miért legyünk Istenhez kötve? Mit nyerünk az Ő törvényeivel?"Mindezt azért teszik, mivel sohasem ismerték az Atyát, és engem sem. E nemzedék nagyobb része Baál-imádó, igen. Őseik leszármazottjai ők, akik hamis isteneket imádtak. Amit tesznek, az elhervasztja lelküket, mivel elvágták a köldökzsinórt, amely hozzám kötötte őket, és táplálta lelküket... Önként mennek az örök tűzbe, megtámadják Szent Nevemet, és szándékosan provokálnak... Jöjjetek, hívtalak benneteket, és ti meghallottatok engem. Én vagyok a ti Uratok, és ti vagytok az én népem, az én tulajdonom. Fogadjatok szeretettel és békével! A Föld tisztátalanná vált e nemzedék lába alatt, ezért száll le rájuk a magasból tisztító tüzem, hogy megtisztítsa a szurkos talajt. Emeljétek hozzám lelketeket, és legyetek eggyé velem! Fogadjátok az én békémet! Megáldalak benneteket, és mindazt, amit megáldásra magatokkal hoztatok. Az én leheletem van minden ikonon és kegytárgyon. Legyetek egy!
Legyetek szentek, mivel én Szent vagyok. Olvassátok Szavamat, értem éljetek, és csak énértem! Viszonozzátok szeretettel a gonoszságot! Legyetek olyanok, mint a szőlővesszők, amelyek a szőlőtőről hajtanak ki. Hamarosan rügyezni és bimbózni fogtok, és gyümölccsel töltitek el a világot. Fogadjátok békémet, maradjatok keblemen! Az én Nevem Szent, ezért legyetek ti is szentek! Jöjjetek!
Én vagyok. A Szeretet közel van hozzátok, ne féljetek. Jöjjetek, csupán szeretetet kérek tőletek, a szeretet viszonzását. Az én békém a tiétek, vegyétek békémet, hogy tovább adhassátok másoknak! Ne tegyetek rosszat! Egyesüljetek! Egyesüljetek, és legyetek eggyé, miként én és az Atya is egy és ugyanaz vagyunk. Béke... Béke, jöjjetek és kössetek velem békét, a Szeretet szól most hozzátok!”
„Emmanuel, jöjj, jöjj Kedvesem, jöjj, és keltsd újból életre lelkemet! Jöjj, adj életet lelkemnek!
Ó, Atyának szeretett Fia, kinyitottam szívem ajtaját, sokáig kell várnom, hogy szobámba lépj? Ha csupán áthaladsz szívemen, illatod különleges áradata marad nyomodban. Szereteted meggyógyítja szegény lelkemet. Szeretet Lelke! Csupán részemet add nekem szeretetedből! Emmanuel, jöjj, jöjj, Te Tökéletes, jöjj, és ragadd magaddal lelkemet, hogy ne lásson szükséget nyomorúságos Szívem!
Ó Atyának szeretett Fia, mily szépséges vagy! Magasságbelinek Fia, ki olyan, mint Te? Jöjj, és vezess lábad nyomában! Együtt fogjuk megtenni az utat. Követni fogjuk a jeleket, melyeket Atyád keze hagyott, hogy gyönyörűsége kertjébe vezessen. Egy szívvel és egy lélekkel fogjuk követni, Kedvesem, azt az édes illatnyomot, amelyet Atyád hagyott számomra. Bátorításomra zafírokat terített utamra. Megnyugtatásomra olajjal írta rá egész valómra Szent Nevét.
Ó Atyának szeretett Fia, Te, akinek kezéből feltámadásod óta tiszta mirha csordul, jöjj és vidítsd fel lelkemet! Egyetlen pillantásod elég lesz ahhoz, hogy lelkemet megnyugtassa és lecsendesítse, elég lesz ahhoz, hogy szememet felvidítsa szent színed előtt.
Kertem Lehelete, lelkem Forrása, magasztos szeretet Forrása, imádandó és Szent, Te, akiből a termékenység ered, áraszd ki Lelkedet az egész emberiségre! Mutasd meg nagy szeretetedet a mennyben és a Földön!
Ó Atyának szeretett Fia! Mily tökéletes a Te szépséged! Kihez hasonlítsalak Téged, ki életem lettél? Tömjénófüst oszlophoz, szikrázó fénysugárhoz? A tiszta mirha illatáradatához? Fenségben állsz előttem, Uram, és mintha királynő lennék, magadhoz emelsz, hogy átöleld lelkemet, és gyengéd szeretettel fülembe susogd:
"Galambom, beteg vagyok az irántad érzett szeretettől. A magasságos égből jövök, hogy meglátogassalak. Letettem koronámat, leszálltam trónomról, nem késlekedem. Most már csak kis idő, nagyon kis idő, és az átok fel lesz oldva. Megújítalak benneteket, és visszaadom istenségeteket. Kedvesem, az élet forrásából ingyen adok vizet neked, aki szeretetemre szomjazol. Királyod nem pihen addig, Lelkem kedvese, míg meg nem engeded, hogy szája csókjával tegye, isteni pecsétjét szívedre. Nem láttad, miként sötétül el a Nap, valahányszor kételkedsz szeretetemben? Közeledj hozzám, drága lélek, és én Szentséges Szívemből rád öntöm azt a mérhetetlen kincset, amit egyedül neked tettem félre, hogy széppé tegye lelkedet, mint tavasz idején, és elefántcsonttoronnyá, mennyországgá tegye egyedül az én számomra. Nem vetted észre, hogyan oltottalak magamba? Hadd halljam újból hangodat!..."
Mily ragyogó vagy, Felkent, Istennek áldozati Báránya, angyalaid és a szentek körében! Atyának tükörképe, Te Ellenállhatatlan, háromszorosan szent Világosság, Egy a Háromban, Három az Egyetlen Világosságban, ki ezer Napnál is fényesebb, miképpen találtál méltónak arra, hogy lássam a Fiút, és a Fiúban az Atyát?
"Nem hallottad, galambom, hogy az alázatosak örvendezni fognak bennem, a szegények pedig ujjongani fognak színem előtt? Nem tudod, hogy a nyomorúságosok az én gyengéim, és mily gyönyörűség nekem a szegényt tanítani?"
Istenem, Istenem! Ki az, ki hajnalként kel föl és úgy tündököl a homályban, mint a hajnalcsillag? Ki az, ki szebb a Holdnál, ékessége a Nap, és nyitva áll Szívének ajtaja?
A mennyország Királynője Ő, az én Édesanyám és a te Édesanyád, legkedvesebb az asszonyok között. Szép, mint a menny, ragyogó, mint dicsőségem, egyedüli tökéletességében ő az én Lelkem gyönyörűsége. Ő az Asszony, akinek fejét tizenkét csillag koronázza, dicsőségem edénye ő, örök világosságom tükörképe. Ő az, ki jelenlétének fényével elhomályosít minden csillagot udvaromban. Ő az igazi Világosságnak, a testté vált és közöttünk lakozott Igének hordozó edénye. Kegyelem ő a kegyelemben, és a zsoltárosok édes éneke. Ő az én örömöm oka, becsületem és büszkeségem. Ő a mennyország kapuja, ő mutatja meg gyermekeinek országomba az utat. Ő az én remekművem, a ti Vigasztalótok vigasztalója, Megváltótok mellett a Társmegváltó, és Szentlelkem menyasszonya.
Leányom, mindaddig nem pihenek, míg Édesanyám házába nem viszlek, az ő szobájába, ahol engem fogant, hogy előttetek is felfedjem szépségét. Akkor előtted is egyszerre világossá lesz minden misztérium, mely azelőtt a rejtelmek kútjának látszott, én kedvesem. Meg fogod érteni, hogy e sötét pillanatban miért száll le hozzátok udvaromból a Napba öltözött Asszony.
Nézz előre galambom, tekinteted járjon egyenesen előtted! Azon az úton fogok visszatérni, szerelmem, amelyre ráléptem. El fogok jönni, és magam fogom szőlőmet gondozni. Emmanuel veletek lesz."”
„Még meddig kell bánkódnom amiatt, hogy nem figyelsz rám, nemzedék, amikor füledbe kiáltom, hogy tarts bűnbánatot! De lásd, felébresztem a holtakat, ezeket a semmirekellőket, kiknek magatartása ijesztő volt, és messze voltak a szentségtől. A világot az én tudásom és az én dicsőségem fogja betölteni, mert ahogy a vizek feltöltik a tengert, úgy jön el áradatként Lelkem is. Senki sem fogja tudni feltartóztatni Szentlelkem kiáradását.”