Az ESZD-100 -at egy JaMZ-238 -as motor, azaz a KraZ V8 -as, 14850 cm3 -es motorja hajtja, a generátoregysége pedig a GSzF-100...
Ilyennel közelebbről is volt alkalmam találkozni nem is egy alkalommal, az előző munkahelyemen ez a típus szolgált nem is olyan régen áramfejlesztésre, külső filmforgatási helyszíneken.
A berendezés már nem az eredeti, ívestetejű bódéjába volt bepakolva, hanem egy 20 lábas szabványkonténerbe, vastag zajszigeteléssel -és mindez egy 6x2 -es Rába F22 konténeralvázra volt felpakolva.
A légvédelemnél használt AD-100, AD-200, ESZD-100 vagy ESZD-200 aggregátorok ugyancsak harckocsi motorral készültek. Nekem annak idején azt magyarázta valami kolléga, hogy a T-34 12 hengeres V motorja hajtja ezeket az aggregátorokat.
Hómaró: Az alakulatunknál volt egy, ami régi csőrös ZIL alapra lett építve. A maróberendezést az AD-100 aggregátor motorja hajtotta. A ZIL 100 - 150 liter benzint zabált 100 kilométeren, a hátulja meg megette üzemóránként a 60 - 80 liter gázolajat. Nem volt túlságosan takarékos masina, de a hegyek közé kellett.
Kicsit utána néztem a szakirodalomban, 1949- és 1964 között használtak a fúróberendezéseknél szovjet gyártmányú V2-300, V2-400 és CA-700 motorokat román Resita, M.A.N., MODAG, Deutz, Simmering mellett.
Utánna pedig Ganz 12VFES motorokat használtak, néhányat vettünk is tőlük, mikor selejtezték őket.
több volt belőle, be is írtam ide korábban, hogy megválnék pártól, de inkább karácsony ürügyén amiből kettő volt, azt elajándékoztam. Úgyhogy megtartanám, ilyen időben mással úgyse tudnék járni. :)
Kellemes Karácsonyi Ünnepeket Mindenkinek utólag is.
Ha szabad néhány gondolatot hozzáfűznöm a hk motor felhasználáshoz.
T-34, T-54/55: V-2, V-54 és változataik,
AT-T, ATSz, MDK, BAT-M, BTM, PKT, TMK-2 a fent említett motorok változatai más teljesítménnyel
Ezen járművekben 39.9 literes, 60 fokos, 12 hengeres V-motor ketyeg 240-520 Le teljesítménnyel. Fő szempont a kis tömeg, kis helyszükséglet. Teljesen alumínium a motor: forgattyúsház, hengertömbök, hengerfejek, szelepfedelek, dugattyúk.
Hajókban, légpárnás járművekben nem ez a elsődleges szempont. Ugyanez a motor full acélöntvényből, két turbóval 1600-1800 Le-vel.
Létezik ennek motorcsaládnak a főbb alkatrészeiből felépített álló soros 6-os motor: hengertömb, hengerfej, szelepfedél, dugattyúk, víz és olaszivattyú, dinamó azonosságával. Fele űrtartalom cca fele teljesítmény. Ez a motor található meg a PT-76 úszó hk-ban, és az ilyen alvázon épített járművekben: BTR-150, ZSU-23 Schilka, GSzP-55.
Azt pontosan nem tudom hogy a ZIL-157-re épített hómaróban milyen van, azt igen hogy az URAL-375/4320-ra építettben a 12 hengeres van.
A fogyasztásról nekem az a véleményem /hómarók esetében/ hogy ha egy település el van zárva külvilágtól semmi sem drága.
Igazán inkább a hk-hoz értek, és nem a "nagyvasakhoz ! Azonban mint műszaki ember, engem is megérintenek.
Amit írtam az a józan ész alapján írtam, és nem volt semmi extra tudás mögötte.
Amúgy egy komoly hk moci már a II. VH-ban is úgy 500 LE-től kezdődött, és ma nem ritka az 1500-1800 Le-ős mocik sem. Átlag élettartamuk nagyjavitásig 4000-6000 óra.
Abszolut jól gondolod,csak hiába akarja jobbra fújni,ha a szél jobbról rögtön vissza- hordja és persze pont az útra.Erre van itt egy kép.Itt a marós egyértelműen rosszfelé nyomja,mert eleve balra állította a csövet.De arra jó a felvétel,hogy megmutassa, milyen az amikor szél ellen akar dolgozni a gépész.És hát ősi törvény ugy,hogy szél ellen ne...
Láthattál másik kettőt,de még kettő van Pápán,és további kettő Ajkán is. Megnyugtatásul beteszek egy képet az Unimógról is,ebből kettő van a me- gyében -tudomásom szerint- egy Veszprémben és egy Ajkán.Ezek is speciáli- san csak marók,így egész nyáron egy garázsban várják a telet.
Kicsit utána néztem a szakirodalomban, 1949- és 1964 között használtak a fúróberendezéseknél szovjet gyártmányú V2-300, V2-400 és CA-700 motorokat román Resita, M.A.N., MODAG, Deutz, Simmering mellett. Gondolom a típusszám vége a teljesítményt jelenti.
- Egy hk motor élettartama kihegyezett üzemmód miatt igen alacsony.
Méterteljesítményük 10000 és 200000 méter között változott, ez nem a motorra, hanem az egész berendezésre vonatkozik. A napi rendszerességű karbantartást és a rendszeres felújítást igényelték.
- Fogyasztása hatalmas !
A fúrás egyéb költségeihez képest elenyésző.
- Csak a spéci hozzávaló erőátvitel alkalmas arra hogy az energy-t átadja a mehajtani kívánt eszköznek.
A fúróberendezés speciális erőátvitellel volt ellátva, hisz kellett hajtani az emelődobot, a forgatóasztalt, az iszapszivattyúkat, generátorokat.
- Egy bányászati, vagy geofúrónál a gyakori irány, sebességváltások nem hogy hk mocit , de még a belsőégésű mocikat sem szeretik. Erre az elektromotorok az ideálisak.
Ebben teljesen igazad van, az utolsó beszerzett berendezések már un. dízelelektromosak voltak.
- Ha generátort kellene meghajtani arra "x" teljesítmény felett már inkább a gázturbina dívik még Szerjózsáéknál is már több évtizede.
Hát ez több évtizede volt.
Egy idézet a szakirodalomból (Ötven éves a magyar kőolajbányászat 1937-1987):
UZTM fúróberendezés Közvetlenül a világháború után fejlesztették ki az urali Szverdlovszkban. Horogterhelése 130 tonna. Erőgépei, sebességváltója stb. a hajdani harckocsik részegységeiből kerültek ki. az erőátvitel megoldása - a gyorsjáratú dízelmotorok alkalmazása következtében - fúróberendezésként való felhasználásában komplikálttá tette.
Azt gondolom, igazán értesz ezekhez a dolgokhoz bizonyára jobban, mint én, de a továrisok elkövettek más (nemcsak) műszaki lehetetlenségeket is.
Így már világos a kérdés.Azt hittem költőibb,ezt sokan szokták gúnyolódva kérdezni. Arra célozva,hogy miért nincsenek a hócsatában. A korrekt válasz:Tapolca.(2db)
Speciel épp arra vonatkozott a "hol vannak" kérdés.Az a Vprém megyei Közútkezelő telephelye. Amúgy lehetnének Tapolcán, Ajkán meg Pápán is, azok az üzemmérnökségek.
Kicsit szkeptikus vagyok ezzel az infóval ( nem veled ) !!!
- Egy hk motor élettartama kihegyezett üzemmód miatt igen alacsony.
- Fogyasztása hatalmas !
- Csak a spéci hozzávaló erőátvitel alkalmas arra hogy az energy-t átadja a mehajtani kívánt eszköznek.
- Egy bányászati, vagy geofúrónál a gyakori irány, sebességváltások nem hogy hk mocit , de még a belsőégésű mocikat sem szeretik. Erre az elektromotorok az ideálisak.
- Ha generátort kellene meghajtani arra "x" teljesítmény felett már inkább a gázturbina dívik még Szerjózsáéknál is már több évtizede.
De hát lehetnek egyedi konstrukciók ! Azonban 2 db hk motor cca 1400-1800 LE-vel már nem egy hétköznapi ( sorozatgyártott ) szerkezet.
Szerintem ( és csak is szerintem ) csak rámondták hogy hk moci mert hát nagy volt, és eetleg 12 köcsögös.