Akkor Ti csak papoljátok, amit tanultatok fizika órán, én inkább használom a saját fejemet, ebben legalább van egy kis fantázia, mert az ember felfedezhet valami újat.
El kell, hogy keseritselek. Ha olyan magasra viszed, ahol nincs levego, de meg hat ra a gravitacio pl. 1.000km akkor az a ko LE FOG ESNI!!! Hidd el ezt nekem...SEMMI KOZE AZ EGESZNEK A LEVEGOHOZ, legfeljebb csak annyi, hogy a ko lehet, hogy eleg a legkorben, ezert van az urhajokon un. hopajzs, ami ezt megakadalyozza.
"Ha van levegő 300 km-en, akkor persze, hogy leesik a kő, mert súlya van. De eresszd el ahol már nincs levegő, és még akkor sem tudnád nekilökni valaminek, ha megszakadnál."
Ennek semmi koze a levegohoz....a holdon sincs levego, megis leesik a ko...be kellett volna jarni fizika eloadasra...es meg az urhajohoz is neki tudsz utodni.
Bocs AndreWWW
A két autó rossz példa, mert a földön nincs súlytalanság.:))
Két kocsi összeütközésénél nagyon nagy szerepe van a súlynak, mert képzeld el, hogy pl. én csinálok egy kocsit valamiből, aminek majdnem semmi súlya, pl. szappanhab. Mondjuk, hogy erre tudok kér szappanhab kereket tenni, és nekivezetek két ilyet egymásnak. Először is nem tudna gyorsan menni, mert ahhoz súly kell, és ha összeütközik, semmi bajom nem lenne.
A Hold a Föld felé esik, de közben oldalra is halad, így sose tud leesni.
Éppen azért kering, és nem esik le, mert súlytalanság állapotában van.
Ha van levegő 300 km-en, akkor persze, hogy leesik a kő, mert súlya van. De eresszd el ahol már nincs levegő, és még akkor sem tudnád nekilökni valaminek, ha megszakadnál.
Pl. ha te mondjuk egy ürhajón ürsétálsz, neki tudsz ütődni erősen az ürhajóhoz? Szerintem nem, ha nincs levegő körülötted.
Láttál már embereket ürsétálni? Úgy kell nekik kapaszkodni, hogy el ne lebegjenek az ürhajótól.
Ez tényleg így van. Egy "vákuummal töltött" liftaknában mindaddig súlytalan volnál, amíg le nem esel.
A világűrben minden test "esik" valamerre. A Hold a Föld felé esik, de közben oldalra is halad, így sose tud leesni. A Föld a Nap felé esik, de megint csak elmegy közben oldalra, így sosem ér oda (reméljük!).
Minden testnek van tömege, ez a benne foglalt anyag mennyisége. Ez az ú.n. nyugalmi tömeg nem változik. A testek, mint korábban mondtam volt, a tömegükkel arányos vonzóerőt fejtenek ki egymásra. Ha egy követ egy nagy létrán fel tudnál vinni 2-300 km magasra (ott mennek az űrhajók), és elengednéd, ugyanúgy leesne, mint a Földön. De a gyakorlatban csak úgy tudod felvinni, hogy felgyorsítod kb. 8 km/s sebességre, és akkor pont annyit megy el oldalra, amennyi ahhoz kell, hogy ne essen le (mindig ugyanabban a magasságban mozogjon). Műholdat csináltál belőle.
Ha viszont a másik követ ugyanúgy felviszed, scak ellenkező irányban gyorsítottad, akkor simán összeütközhetnének.
Mit gondolsz, a Holdon az a sok kráter, az micsoda? Elvakart pattanás?
A korábban felbocsátott mesterséges holdak szinte mindegyike elégett már a légkörben. Csak az maradt fenn, amelyiknek elég magas a pályája. A Mir űrállomást is időnként fel kell kicsit "pörgetni", hogy a pályáján maradjon. (Ha valakit érdekel, hol is van éppen, valós időben lesheti: http://liftoff.msfc.nasa.gov/temp/mir_loc.html). Ha elfogy az üzemanyaga (van neki egy kis pályamódosító hajtóműve), elkerülhetetlenül a sűrűbb légkörbe ér, lefékeződik és elég. Néha nem egészen, akkor egy-egy darabja a fejünkre eshet. Mint annak a szovjet katonai holdnak (Kozmosz-nnnn) a darabjai, amelyek valamilyen nukleáris anyagot (izotóp-reaktort vagy mit) tartalmaztak, és Kanadában estek le.
Ha olyan nagy a szerkezet, hogy várhatóan nem ég el teljesen, megpróbálják úgy irányítani, hogy lakatlan területre essen.
Nincs "égi rendező elv", csak a gravitáció és a mechanika "törvényei". Ha két test egyenlő távolságból egyenlő sebességgel egy pont irányába halad, akkor össze fog ütközni, még akkor is, ha nem vonzzák egymást. Autó, hajó (az is nagy!), repülőgép, kavics, kisbolygó, minden.
Ez szerintem tévedés. Gondolj a súlytalanságra. Nem csak az ember súlytalan az ürben, hanem minden más. És aminek nincs súlya, az nem tud sehova odaesni.
Remélem azzal egyetértesz, hogy a világürben minden úgy viselkedik, mint ami súlytalan.???
A "világűrben" ugyanazok a fizikai törvények uralkodnak, mint a nem-világűrben. A "világűr" nem valami kitüntetett része az univerzumnak. Az isteni gondviselés ott sem működik, ahogy idelenn a Földön sem.
A testek a tömegükkel arányos mértékben vonzzák egymást. A Föld azért nem hullik a Napba, mert pontosan akkora sebességgel kering körülötte, hogy az esését mindig kompenzálja az odébbhaladása (pont annyit esik, amennyivel feljebb kerülne, ha nem görbe pályán mozogna, hanem egyenesen menne).
Nincs "égi rendező elv", csak a gravitáció és a mechanika "törvényei". Ha két test egyenlő távolságból egyenlő sebességgel egy pont irányába halad, akkor össze fog ütközni, még akkor is, ha nem vonzzák egymást. Autó, hajó (az is nagy!), repülőgép, kavics, kisbolygó, minden.
A fénynyomás mérésére NEM használható készülék egy erősen ritkított terű üvegedény (mint egy vikllanykörte), abban forog a NEM aranyfóliából készült lapátkerék. Gáz van benne, csak kevés.
A "világűrben" is mindig van valamennyi anyag. Pl. a Földtől néhány száz km. magasságban annyi levegő van, hogy egészen rövid idő alatt (napok-hetek, esetleg hónapok) annyira lefékezi az űreszközt, hogy az egyre lejjebb kerül, és végül megsemmisül. Fentebb kevesebb van, de egy kevés mindig.
Űrkutatási éretlemben világűrnek nevezzük a 80 km-nél nagyobb magasságot. Azért annyi, mert 1961-ben az amerikaiak olyan magasra tudtak fellőni embert, így az első Mercury-repülés a repülési rekordok szempontjából már űrutazásnak (űrugrás) minősül.
