Kutya, ugy látom odaát sem válaszolnak:(
Szvsz létezik a hungarocell lépésálló változata, valami olyasmit csinálnál(ha jól értem) mint a padlófűtés rétegrendje fűtés nélkül ?
Ok, de az a ház pl. B30-asból épült (vagy egyéb jelenleg már nem korszerűnek számító anyagból) és nem PTH38NF-ből. Ez azért elég nagy különbség.
A PTH k tényezője kb. 3x jobb, mint a B30-é. Így egy öregebb házat biztos, hogy megéri szigetelni polisztirol táblákkal (direkt nem írtam márkát), mert a gázszámlán meglátszik. Egy újabbnál a termosztát okos programozásával többet lehet spórolni, mint a ps táblás hőszigeteléssel.
És ez most nem volt túl tudományos, de erre az elképzelésre jutottam 2-3 hónapi utánjárás után.
Porotherm 30-as k tenyezoje olyan 0,5-0,6 korul van es gondolom ez dryvit nelkul. Ha erre meg teszek egy 6 cm-es Nickecellt kb. mennyire csokken, tudja valaki ? Amugy ha egy k_1 es egy k_2 erteku ket reteget egymasra teszunk hogy modosul az eredo k ertek ?
Az en elmeleti (nem olvastam sehol) kepletem ez lenne:
k_eredo = [vast_1/(vast_1+vast_2)] x k_1 + [vast_2/(vast_1+vast_2)] x k_2
Hát, amíg csak perlites vakolat ( 4-5 cm) volt a saját házamon, 1993-94-ig, az csak arra volt jó, hogy az öreg falak görbeségét eltüntesse. Ez nem tudományos válasz ( tehát nem a gázszámla alapján mondom :))), hanem igazán empírikus: sütöttek a falak a hidegtől. Amióta 6 centi PSH-t felraktunk, a fele gázt fizetünk a hasonló házikókkal szemben és 18 fokos a fal. No ez most tudományos volt.
Üdv B.P.
Raknék én drájvitot ha megérné PTH38NF-re, de nem éri meg.
Azt tudom, hogy van mind a kettőnek. A gépemen csücsülnek a leírásaik és áraik, de drágának tartottam mind a kettőt, ezért gondoltam a perlites vakolatra.
Amatőr amatőr kérdése következik:
Felújítandó, kb. 40 éves házunk falai enyhén nedvesek(35-ös téglafal). A kivitelező szárító vakolatot javasolt. Kérdésem, hogy a szárító vakolat alkalmazása esetén kerülhet-e kívülre dryvit rendszer, vagy más megoldás után kell nézni.
Köszi a választ:Micimama
A rétegrend teljesen korrekt, de néhány kiegészítést tennék hozzá.
A külső oldali szellőzőrétegek csak akkor töltik be funkciójukat, ha tényleg szellőznek, tehát alul a párkánynál a beszellőzés, a gerincnél pedig a kiszellőzés biztosított. Tehát a tetőfóliát a gerincnél nem szabad folyamatosan, takarássl átvezetni, (gyakori hiba) hanem szellőző rést kell hagyni.
Ugyanez igaz a bitumenes zsindely fedéseknél. A cserépfedések teljes felületen szellőznek,de a bit. zsindely nem. Én már láttam olyat, hogy a drága szellőzőket beépítették ugyan, csak az alátétdeszkázatot "elfelejtették" kivágni. A többit elképzelhetitek.
Még egy fontos dolog a hőszigetelés kiszellőztetéséhez.
Előfordul (manapság egyre gyakrabban) hogy a szarufák közét teljes vastagságban kitöltik hőszigeteléssel, nincs szellőző réteg a hőszig. felett. Ilymen esetben csak a teljes felületén szellőző, páratechnikailag nyitott tetőfóliát szabad használni, a korábban általad ismertetett módon beépítve. Ma már nálunk is nagy választékban van ilyen fólia, igaz kicsit (cca. 2-3x) drágább a hagyományos légtömör fóliánál, de sokkal olcsóbb, mint az elkészült, de szétázott szigetelést utólag visszabontani. Ilyenhez is volt már szerencsé. Néhány szellőző fólia márkaneve: TYVEK, DELTA-VEN, DELTA-FOXX, TEGULA, URSA SECO stb.
A ROCKWOOL-ról így elég sommás az ítélet. Mihez képest drága? A terméklistán több tucat anyag szerepel, ha a megfelelőt választod a megfelelő helyre (ez általában igaz a többire is) akkor nem drágább a többinél.
Alapigazság az, hogy soha nem egy-egy anyag árát kell nézni, hanem teljes szerkezet együttes költségét a munkadíjat is figyelembe véve. Egy fajlagosan drágább anyaggal (pl. XPS hőszig.) megspórolhatsz egy csomó, más anyagnál elengedhetetlen szerkezeti réteget, és összeségében olcsóbb a teljes szerkezet.
Ne feledkezzetek meg az olcsó hús és a híg lé összefüggéséről! Az első bejelentkezésem kicsit hosszúra sikerült, de talán nem volt haszontalan.
Van-e valakinek tapasztalata, hogyan lehet elérni, hogy egy erkély ne "húzza" be a hideget. Azt már elmulasztottam, hogy a fűtéscsövet a beeresztésen keresztül vigyem és így melegítsem a sugárzó hideg levegőt. Most arra gondoltam, hogy az eddig burkolatlan teraszt először hungarocell-lel, vagy Heratektával borítanám be, és valamilyen fortéllyal utána burkolnék rá. Kivitelezhető-e ez a megoldás?
Egy egyszerű kérdésem volna: Dupla ablaknál a két ablak közti levegő szigetel ugye? Szabad vagy nem a kettő közé akármit rakni, ez javít vagy ront e a szigetelésen?
Az ablakok szélein a réseket mennyire szabad és mivel lehet leszigetelni?
tehát elég jó (értsd, nem csak a szabványoknak felel meg, hanem valóban jó hőszigetelést ad) bámelyik a kettő közül + hőszig vakolat?
egyébként csinálok majd egy táblázatot, amiben összehasonlítom egy PTH30+7/8cm cell vagy +..raklith7,5cm, PTH38+5cm cell vagy +raklith, PTH44+hőszig vakolat, YTONG300+Ncm...raklith, és YTONG375+hőszig vakolat árakat.
"Ha PTH 44 vagy YTONG 37,5, akkor kell-e külön hőszig. réteg, vagy elég egy hőszig. vakolat? "
Ha ezt teszed, gondosan megoldottad a hőtechnikát, unokáid is áldanak érte.
Ytongra ( 30) ne tegyél PSH hőszigetelést: " visszaduzzad" a pára, lecsapódhat, penészveszély!!!
PTH30+4 cm PSH, éppen megfelel. 5-6 cm PSH egész jó eredmény. Gondold el, 1 cm többlet PSH mindössze cca 200 Ft/m2. Egyébként taktikázhatsz a vastagsággal annak függvényében, hogy az adott homlokzat milyen tájolású. Csak ne felejtsd el ezt az ablakok beépítése előtt kitalálni, mert baromi ronda, ha egy épületen a beépítési mélységek ugrálnak.
Üdv B.P.
Ha mán ecce nem akarsz drájvitolni, akkor inkább 4 cm polisztirol-gyöngyös vakolat, mint perlites. Van ilyen a Terranovának és az LB Knaufnak, cca 1 mm szemnagyságú bogyókkal.
Üdv B.P.
Nekem ez még MAGAS, mert most alapozok, de hadd folyjak bele az agyalásba. Nekem van valami emlékem ezekről. Szarufán fólia, ezt léc szorítja szegelve a szarufához (DE NEM KERESZTBEN, hanem a léc a szarufán lovagol!) Ettől lesz valami kiszellőzés. Aztán jön a keresztbeléc vizszintesen (vagy OSB, ha zsindely lesz), ami a cserepet tartja. Vagy cserepesnél nem kell kiszellőzés??
OFF
Amúgy nekem zsindely lesz (tudom-tudom, valaki elhúzta a száját:))). Most jön a kontra: gyerekek, olyan szép zsindelyeket lehet kapni, ne csúfítsátok el a házatok tetejét mindenféle gagyi cseréppel :)))))))))))
ON
Hadd tudjam a rétegrendet, mire a vállalkozóm odaér.
Mellesleg kifogtam egy remek fickót. Ha ilyen marad (és megengedi), majd közlöm az adatait.
Crawen, kösz de nekem már fent van a tetőfólia(hálós)de csak egyszerüen a szarufára szegelve, aztán lécezés+cserép.
mostmár tisztul a kép: lécelek keresztbe(hőszig-nek)aztán hosszába a gipszkartonnak.
II-ik fejezethez: a PHT 38 annyi mintha PHT30+4cm,(???) nem egy házat tudok amelyik PHT30ból van, plusz szigetelés nélkül és mégsem penészedik + csorog a víz az ablakról. Létezik hogy 2 év alatt nem szárad ki a fal ?
Szóval ezt kell a betonhoz keverni, pontos adatot nem tudok mondani, milyen arányban, de a zsákokon rajta van. Nagyon nagy előnye, hogy iszonyúan könnyű, és bizonyos fokig remekül szigeteli is a födémet.
360-400 kg/m3 cement, 170 l víz, némi vegyszer, ha géppel hordod fel az anyagot. Van hazai PSH alternatíva is: BAUMIX Kft " drazsír", Ercsi, volt cukorgyár területe.( Ők azok, akik tavaly nyáron porrá égtek) Kb.2/3-ba kerül.
Másik alternatíva: LIAPOR F3. Ez ún. duzzasztott agyagkavics, 360-420 kg/m3, 55-60 EU/m3. " Szárazon" feltöltésként alkalmazható.
Hány forint különbség van a C8-../FN és a C12-../FN beton között? 420? Egy durván 40-50m3-es alapozásnál 21 e Ft-nál kevesebb. A kérdés inkább az, hogy a kapu és az építési hely között mi történik. Írásod alapján gyalog kell behordani a beton, feléleszteni egy kis "vízzel", oszt mehet a helyire.
Ha már így kell történnie, feltétlenül adj a következőkre: aki a betont vízzel higítja, az egyéb bűncslekményekre is képes. Magyarul: ne csökkentsd készbetonod szilárdágát fölösleges vízzel. Tegyél bele képlékenyítő/folyósító adalékszert ( STABIMENT, MUREXIN, ... termékeket)!!!
Ne engedd meg a vibrátor használatának elmaradását!!!
Tényleg nem buggyanthat a mixer 5-6 m-ről ( vibrátorral még 3-4 m-t tovább tudod vinni)közvetlenül bele a gödörbe? Mert akkor tényleg megfelene a C8-32/kk.
Üdv B.P.
No látod! A PONTOS ÉS JÓ válaszoknak helye van itten. De szakértők részéről - lassan mondom - csak a PONTOS ÉS JÓ-knak. Tévedés olyan kavarodást csinálhat szegény építtetői fejekben, amelyet a falu kőművese okoz. Egyik kollégám így fogalmazta meg: "szellemi környezetszennyezés". No ez az, amitől nekünk óvakodnunk kell.
Sok sikert! B.P.
>mi a véleményed a ROCKWOOLról, azon kívül hogy drága ...?
Jó fajta anyag, és tényleg drága.
A Therwoolin is jó, de a testsűrűségre - ahogy furcsanevű :))) javasolta - tényleg figyelj!
>akkor erre keresztbe fel kell majd raknod egy 5cm -mármint a szarufára keresztbe?
Igen, a szarufára kereszbe, mégpedig úgy, hogy előtte tartóléceket szegelsz fel, erre tudod az 5 cm vastag szigetelést felerősíteni (pl. tűzőkapoccsal).
>egy hőtükör fólia - ki ő, páraáteresztő vagy fogó?
Ennek párazáró fóliának kell lennie.
Leírok egy általános rétegrendet, belülről kifelé haladva:
-belső burkolat + felületképzés (pl gipszkarton + diszpi)
-a burkolat tartóváza (pl. lécváz)
-párazáró fólia (de van olyan szálas anyagú hőszig, amire ez a fólia már rá van kasírozva)
-15 cm hőszigetelés (5cm + 10cm)
-kb. 5 cm légrés
-tetőfólia (nem kifeszítve kell felhelyezni, hanem a szarufák közé lógjon be kb. 2cm-t, mintegy vályút alkotva, hálóerősítésű legyen, nem sima PE fólia! minimum 10 cm átfedéssel)
-ellenlécezés (ez szorítja le a tetőfóliát, a szarufára kell szegezni hosszában)
-tetőlécezés
-tetőfedés
Ha anyagilag megteheted, mindenképp az Ytongot válaszd! Szerkezetének köszönhetően, szigetelés szempontjából a legjobb amit választhatsz. Sokan nem tesznek rá semmilyen szigetelést, mert nem igazán szükséges, de volt olyan ügyfelem aki rakott rá egy 3 centis rendszert. Egy 3 centis rendszer ára azt hiszem még elviselhető anyagilag.
