Balog Zoltán miniszter ma (2017. március 29-én) este benyújtott egy törvényjavaslatot, miszerint az EU-n kívüli, harmadik országokban székhellyel rendelkező egyetemek csak kétoldalú kormányközi megállapodás alapján működhetnének Magyarországon.
Környezettudomány és környezetpolitika (ebből vajon mennyi a természettudomány és mennyi a rizsa?)
Közpolitika (külön még a politológia mellé? minek?)
Nemzetközi kapcsolatok és európai tanulmányok (hát persze, az kell, ott képzik a jövő nemzetközi lobbistáit és EU-bürokratáit)
Társadalmi nemek tanulmánya (no comment)
Továbbá kérdéses, hogy van-e olyan, hogy "Középkortudomány". Ti. miért csak külön a középkor?
Persze, tudom: a Történelemtudomány szak csak az új- és jelenkor történetével foglalkozik. Úgy kellett kikönyörögni annak idején sorostól, hogy legalább a középkorral hadd foglalkozzon egy csoport vagy tanszék. És a végső, meggyőző érv az volt, hogy "hiszen azon keresztül remekül meg lehet ismertetni a különböző kelet-európai országokból származó hallgatókkal, hogy milyen nacionalista kliséken keresztül építenek hamis képet a saját múltjukról az országaik".
Vagyis a tanszék maga is egyfajta "nacionalizmus-tanulmányok" tanszék.
Oroszországban 2016. decemberében visszavonták az 1994 óta működő Szentpétervári Európai Egyetem (European University at St. Petersburg, EUSP) engedélyét.Az EUSP 2007-től működtethetett doktori képzést is, több mint 94 oktató tanított itt, és főleg a társadalomtudományos képzések domináltak, szociológusokat, antropológusokat, történészeket és közgazdászokat is oktattak az EUSP-n. A hivatalos indoklás szerint az egyetem sorozatosan megsértette az egyetemi oktatásra vonatkozó állami szabályokat, de az is belejátszott, hogy az egyetemet olyan nyugati alapítványok pénzelték, mint Soros György alapítványa, a George Soros Foundation, a John and Catherine MacArthur Foundation, a Ford Alapítvány, a Spencer Foundation, a Carnegie Foundation, és a Foundation ZEIT-Stiftung.
topictársaink jó részének halványlilla fogalma sincs a CEU-ról. de a tények nem ismerete nem zavarja öket, hogy habzó szájjal magyarkodjanak.
Örkény egypercese jut eszembe ..))) magyarni
NÉZZÜNK BIZAKODVA A JÖVŐBE!
Körülbelüli száztíz-száztizenöt év múlva, egy szép nyári napon, soron kívül megkondítják majd az ország összes harangjait. Sokan rá se hederítenek, pedig az a csengés-bongás nagy változások hírnöke lesz!Addigra Visegrádon újjáépül az egykori királyi palota, sosem látott pompával, óriási termekkel, függőkertekkel. Az avatási ünnepségen - azt jelzi majd a harangkongás - néhány aggastyánnak könnybe lábad a szeme. Valóban, az lesz az a perc, az a nagy és régen esedékes perc, amikor véget ér az ezeréves pechszéria.Visegrád akkor már nem ennek a csöpp kis országnak lesz a székhelye, hanem a Dunai Magyar Köztársaságnak, melynek négy vagy öt tenger mossa partjait. „Dunainak” azért fogják hívni a köztársaságot, nehogy összekeverjék egy másikkal, az Alsórajnai Magyar Köztársasággal. Ez utóbbit akkor se magyarok lakják majd, hanem kopott öltözékű, elnyűtt alsórajnaiak, akik csak kabalából vették föl a magyar nevet.
Le se lehet írni, milyen jó dolog lesz akkor magyarnak lenni!
Elég talán annyit mondani, hogy a „magyar” szó - potom száztizenöt év alatt - igévé változik, mely addigra minden élő nyelvbe felszívódik, méghozzá kellemes jelentéstartalommal.„Magyarni” franciául például annyit tesz majd: magamat jól leszopni.
Spanyolul: utcán pénzt találni, érte lehajolni; katalán nyelvjárásban: „Könnyedén hajolgatok, amióta kínzó derékzsábámból kigyógyultam.”
És ha valaki Londonban így szól: I am going magyarni (vagyis szó szerint: megyek magyarni), ez azt jelenti: „Ahhoz az isteni nőhöz, akit ott látsz, most odamegyek, megszólítom, belekarolok, hazaviszem és...” (Itt egy csúnya szó következik.)Más példa: „Én magyarok, te magyarsz, ő magyarik” (mert ikes lesz az ige) hét civilizált nyelven (norvégül, görögül, bolgárul, baszk nyelven stb.) azt jelenti majd: „Ropogós kacsasültet eszem (eszel, eszik), idei uborkasalátával, miközben Yehudi Menuhin a »Csak egy kislány«-t húzza a fülembe.”Továbbá: „Anyuka, mehetek magyarni? - Magyarhatsz!” - lettül azt jelenti, hogy egy kisfiú elkéredzkedik moziba, s az édesanyja, némi habozás után, elengedi, pedig a filmet csak tizennyolc éven felüliek látogathatják.
De hagyjuk a külföldet! Itthon is sok mindent másként hívnak majd. Például a „vanília” helyett, mely idegen szó, a „háború” megy át a köztudatba, minthogy régi jelentését amúgy is elvesztette. A visegrádi cukrászdában tehát a fagylaltospult fölött ez lesz kiírva:Eper Puncs Háború Csokoládé
Így fogunk élni. Addig, ezt a pár évet, ki kell bírni.
"Felsólítom a Kormányt": Mégis kinek és minek képzeli magát ez a liberónáci agyhalott primitív bunkó Michael Ignatieff? Milyen alapon szólítja fel egy független állam törvényesen és demokratikusan megválasztott kormányát? Az USA azonnal kiutasítana egy ilyen faszkalapot, Magyarországnak is pontosan úgy kellene tennie. Húzzon el Vilniusba vagy oda, ahol szóba állnak vele.
Tudom, védhetetlen annak a nemzetközi csalónak a kezeit nyaldosni, aki országok tönkretételéből szerzi vagyonát, amivel aztán országok belügyeibe avatkozik bele...
Ezek a fórumok arra nagyon jók, hogy világossá válnak a határvonalak, és lehet tudni, hogy ki hol áll.
Vannak a globalisták, meg a nemzeti szinten gondolkodók.
A globalistáknak meg az a dolga, hogy a társait a vízbe lökdösse, és abban reménykedjen, hogy a krokodil őt eszi meg utóljára.
A CEU most is törvénytelenül működik. A tegnap benyújtott törvényjavaslat elfogadása, ill. a törvény életbe lépése után pedig annyira törvénytelen lesz, hogy ha akarnák sem tudnák törvényessé tenni a működésüket.
Ezért aztán ideje csomagolni. Vilniusz már türelmetlen!
Köszönöm válaszod, azt hiszem remekül szemlélteti az, amit a tolerancia és az általad képviselt magyarságszemlélet összeegyeztethetetlenségéről írtam.
Meghatározol egy világnézetet, egy kulturális érdeklődési irányt, egy kötelező tudást és aki ezt nem fogadja el, azt azonnal kizársz a magyarságból, illetve a magyarságtudattal rendeklkezők köréből.
Meghatározod, hogy kinek mit kell éreznie, gondolnia és aki nem fogadja el az áltakad meghatározattakat, azokat kiírod a magyarságból. Milyen összhangban áll ez a magyarságtudattal?
Mitől kevésbé magyar az, akit nem érdekel a lovasijászat, de világszinvonalon elismert Göthe-kutató, vagy a Helenisztikai tanszék vezetője, vagy egy buszvezető, akinek kedvenc elfoglaltsága Dvořák cselló koncsertójának hallgatása, de azt se tudja mi fán terem a szent korona tan?
Milyen jogon állapítod te meg, hogy mit kell éreznem, tudnom, gondolnom ahhoz, hogy magyarnak érezhessem magam?
Mi van azokkal a komoly magyar történészekkel, akik szerint a kettős kereszt nem rovásírásból, hanem Bizáncsból került a címerbe?
Mi van azokkal, akik egész életükben legjobb meggyőződésük harcolnak azért, hogy Magyarországnak és a magyar népnek jobb legyen, csak épp nem egyezik a véleményük a tieddel? Ők sem magyarok, illetve ők sem rendelkeznek megfelelő magyarságtudattal?
