Keresés

alázat és szeretet,

„Eljöttem az égből, hogy elérjelek benneteket, de hallgattatok-e rám? Leszálltam trónomról, hogy szobátokba jöjjek, udvaroljak nektek és arra emlékeztesselek, hogy országom örökösei vagytok. Eljöttem lakóhelyemről és bejártam a pusztaságot titeket keresve. Az ég Ura sohasem tagadta meg tőletek szeretetét! Megengedtem szemednek, teremtés, hogy láthasd a Királyt szépségében, hogy magához vonzzon. Nevem tiszteletére életre keltettem a holtat, hogy beszéljen nektek országomról. Hol késik válaszotok? És ti, akik az egységről beszéltek, azt gondoljátok, hogy üres szavak fognak egyesíteni benneteket?

Ki áll készen közületek arra, hogy lemondjon minden kényelméről, és kövessen engem? Mondjátok, ki vet véget elsőként közületek az egységért és békéért való szenvedésemnek és sóhajaimnak, mielőtt az óra eljönne? Az az óra, amelytől minden angyalom remeg. Ki az a lélek közöttetek, aki elveti a nemzetekben a szeretet és a béke magjait? Ki az, aki kedvemért hűségesen fogja követni a világosságot Nevemet híva segítségül éjjel és nappal? Ki lesz az közületek, aki elsőként lép véres lábnyomaimba? őszintén kerestek-e engem? Értsétek meg, hogy eljönnek azok a napok, amikor mennydörgéssel és tűzzel jövök el, de szomorúságomra sokakat fogok közületek úgy találni, hogy mit sem tudtok róla, mert mély álomban lesztek! Egyik hírvivőt küldöm a másik után, teremtés, hogy áttörjem süketségedet, de most fáradt vagyok ellenállásod és fásultságod miatt. Nagyon fáradt vagyok hidegséged miatt. Fáradt vagyok gőgöd és merevséged miatt, amit akkor látok amikor az egység érdekében kellene összegyűlnötök. Megtöltötted és túlcsordítottad az érzéketlenség kelyhét.

Saját hangotoktól megmárosodva szembeszegültök az én hangommal, de ez nem lesz örökre így. Hamarosan elbuktok, mivel saját hangotok félrevezető ostobasága miatt szegültetek szembe hangommal. Nyilvánvaló, hogy Egyházam a ti megosztottságotok miatt hever romokban. Hit hiányában nem fogadjátok el tanácsomat és kívánságomnak sem tesztek eleget, de le fogom leplezni szíveteket saját magatok és az egész világ előtt. Le fogom leplezni, miként terveztétek titokban, hogy tönkreteszitek törvényemet.

Fel fogják törni a hatodik pecsétet és ti mindannyian sötétségbe merültök. Nem lesz világosság, mert az alvilág füstje olyan lesz, mint egy nagy kemence füstje, és elsötétül tőle a nap és a levegő. Igazságosságom kelyhe által kígyókhoz és viperákhoz teszlek hasonlóvá benneteket. Hasatokon fogtok csúszni és a föld porát fogjátok enni a sötétség ama napjaiban. Földre terítelek, és emlékeztetlek benneteket, hogy nem vagytok jobbak, mint a viperák... Fulladozni fogtok, meg fogtok fulladni bűneitekben. Haragomban leterítelek benneteket, és rátok taposok.

Értitek? Négy angyalom parancsomra várva, félelemmel eltelve áll trónom körül. Amikor majd mennydörgést hallotok, és látjátok a villámok fényét, tudjátok, hogy elérkezett igazságosságom órája. A Föld megrázkódik és mint hullócsillag kilendül helyéből hegyeket és szigeteket mozdítva ki helyükből. Egész nemzetek fognak megsemmisülni. A mennybolt eltűnik mint felgöngyölt könyvtekercs, ahogyan látomásodban láttad leányom. Nagy szenvedést fog átélni minden ember, és jaj a hitetleneknek! Hallgass meg: Ha így szólnak ma hozzád az emberek: „Ó, az élő Isten irgalmas lesz hozzánk! A te jövendölésed nem Istentől való, hanem saját lelkedből!” Mondd meg nekik: Holtak vagytok, bár azt mondják rólatok, hogy éltek. A ti hitetlenségetek ítél el benneteket, mert nem akartatok hinni irgalmasságom idejében, és megakadályoztátok hangomat, hogy szócsöveimen keresztül figyelmeztesse és megmentse teremtményeimet. Ti is meghaltok majd, mint a rosszak.

Amikor elérkezik a sötétség órája, megmutatom nektek bensőtöket. Ki fogom fordítani lelketeket, és amikor meglátjátok, hogy lelketek szénfekete, nemcsak olyan lelki kínt fogtok érezni, mint azelőtt még soha, hanem fájdalmatokban melleteket fogjátok verni, mondván, hogy a ti sötétségetek sokkal rosszabb, mint a titeket körülvevő sötétség. Ami téged illet   Így fogom megmutatni igazságosságomat a nemzetek előtt, és minden nemzet érezni fogja ítéletemet, amikor az az óra eljön. Jobban megritkítom az emberi életet, mint bármikor azelőtt. Majd pedig, amikor haragom megenyhül, mindegyikőtökben elhelyezem trónomat, és együtt, egy hangon, egy szívvel, egy nyelven fogtok dicsérni engem, a Bárányt."

„Ma a Pásztor szól. Ma a Pásztor keresi elveszett és szétszéledt juhait. Sokan hallják hangját, de nem mindenki ismeri fel egyeseket még bosszant is hangja. Mindaz, aki az enyém, visszatér hozzám. Az én juhaim, amelyek hozzám tartoznak, meg fogják hallani hangomat és örülni fognak lépteim neszének. Akik nem ismerik fel hangomat, nem az én juhaim. Megbíztam embereket, hogy őrizzék nyájamat visszatérésemig, de alighogy elmentem, éppenhogy kiléptem, a megbízott emberek bementek a városba, hogy „magas székeket” keressenek. Nem olvastátok?

„Jaj a gonosz pásztornak,
aki magára hagyja a nyájat!”

Ezért emlékeztetlek folytonosan benneteket, hogy országom közöttetek van. Sohasem hagytam fel azzal, hogy azokra az igazságokra emlékeztesselek, amelyeket én magam adtam nektek. És most ne ügyelnék arra, hogy igazságot szolgáltassanak juhaimnak? Azoknak a juhoknak, amelyek meghalnak legelő hiányában? A Szentírást nem lehet elvetni. Az én Szavam élő és cselekvő, de ti hitehagyott szívetekben elhagytátok Szavamat, pásztorok.

Azok a hűségesek, akik nem állítják, hogy látnak Azok hűségesek és igazak, akik kezdettől fogva sohasem nyitották ki szemüket és nem tettek úgy, mintha olyanok lennének, mint az Isten, mert jót és rosszat ismernek. Azok a pásztorok a hűségesek, akik őrizték juhaimat, kezükben bottal velük maradtak, nem öltöttek szembetűnő ruhákat kezükben jogarral nem ültek trónomra azt állítva, hogy istenek. Azok az én igazi pásztoraim, akik életüket adták juhaimért, akik igényt tarthatnak arra, amit a Lélek ad nekik. Fel fogjátok ismerni őket a testükön lévő sebekről, amelyeket barátaik házában kaptak. Hamarosan azonban, amikor az én napom eljön, nem lesz több kufár.”

„ Megengedem Egyházamnak, hogy ábrázoljon engem.  Ne fosszátok meg ruháimtól Testemet, ékesítsétek, szépítsétek, hagyjátok meg olyannak, amilyen.

Ó teremtés, nem támasztottam-e szenteket és prófétákat, hogy figyelmeztesselek az idők végére? Nem jövendöltem-e meg, hogy mennyei csarnokomból angyalt küldök nektek titkos szándékom kihirdetésére, hogy beteljesülhessen?  Szavam változatlansága újból be fog igazolódni.  Nem mondtam-e meg nektek előre, hogy az lesz hírvivőm küldetése, hogy közvetítse kinyilatkoztatásomat? Az én tanúságtételem a prófétaság lelke.  Örüljetek és vigadjatok mindannyian, akik hűségesek vagytok hozzám! Jaj a hűtleneknek, mert Szavam úgy éri utol őket, mint a kard, lesújt rájuk, megsemmisíti hamis bölcsességüket, ami teremtésemnek azt sugallja, hogy a Sátán hálójába essen, bárányaimat pedig istentelen, félelmet nem ismerő, erkölcstelen néppé alakítsa.

Végtelen irgalmamból szállok le a Földre, hogy figyelmeztesselek benneteket.  Én beszélek, az Igazság Lelke, figyeljetek, mit mondok egyházaimnak! Teremtés, ne maradj tétlen, add tovább figyelmeztetésemet!  Én, az Úr, az ajtóban állok és zörgetek. Aki meghallja hangomat és kinyitja az ajtót, ahhoz bemegyek, és vele étkezem, ő meg velem. Ne féljetek, én beteljesítem Szavam.  Előtted állok.  ”