SSD már amennyire tudom felejtős otthon próbálkozni, régen hdd még volt esély. Van profi cég, aki nem olcsón helyreállít. Mondjuk ha csak pár adat kell, ki tudja.
Még nem tudom. Elsősorban az idei szilvaszüretre koncentrálok vele, valamint idén is kinéz kétszáz kilónyi "leveses" törköly, meg némi alma. De ha már rendelek, akkor egy fuvarral a jövő terveire is érdemes készülni, szóval lehet, hogy több hordó lesz belőle, nagyobb térfogattal. Arra is kell gondolnom, hogy az új hordó első 2-3 töltete nem maradhat sokáig benne a túlérlelés elkerülése végett, de el akarom kerülni azt is, hogy két töltet között kiszáradjon, tehát folyamatosan "etetni kell" a hordókat. Az általam főzött mennyiségek esetén ez nem is olyan triviális feladat.
Összességében valahol 10 liter körüli hordókban gondolkodom, de egy mennyiség és ütemterv számítás kell majd a döntés előtt.
Még annyit írták, hogy jellemzően az eperfából és borókából nem készítenek túl nagy hordókat, mert nem könnyű hozzá kellően nagy faanyagot szerezni, de a többi fafajtából (tölgy, akác, kőris, cseresznye) folyamatosan készülnek nagy hordók is, így ezzekkel nem szokott gond lenni.
A notebook SSD-je pusztult meg, nem bootol róla a gép. Kiszereltem és USB-s külső házba tettem, hogy másik gépre dugva talán menthető még valami, de már nem ismeri fel másik gép sem. Mivel ezt a gépet nem használtam munkára, így ősrégi az utolsó backup róla, a hordós őrületem kialakulása sajnos frissebb nála. De ha valaki megkotlott SSD helyreállításban jártas, az jó lenne, ezzel semmi tapasztalatom.
Köszönöm, hogy időt szánsz a válaszokra, sok dologban hasonlóan gondolkodunk!
Az első versenyre való beküldés sutyiban történt, 2-3 emberen kívül nem tudta senki, őszintén megmondom féltem picit a felsüléstől, mert egyrészt a környezetemben nincs másik olyan emberke, aki érdemben foglalkozna a pálinkával, illetve aki foglalkozik vele, az az én "hülye" dolgaimra csak a fejét vakarja, merhogy minek ezt a sok hülyeséget csinálni a cefrével, meg nem kell abba semmit tenni. Másrészt az ilyen emberek által készített pálinka kóstolásával nem vagyok előrébb, mert legfeljebb annyit tudok megállapítani, hogy az enyém jobb. Jó lett volna egy olyan valaki a környéken, aki hasonló módon gondolkodik, mint én és az ő párlataival összekóstolni az enyémeket, de sajnos a mai napig nincs ilyen. Ezért neveztem a versenyekre. Az ismerősök véleményére nem adok annyira, mert ha azt is mondják, hogy "fúdejó", simán mondhatják azért is, hogy ne bántsanak meg...nem mintha olyan sértődős lennék, elviselem és elfogadom a rossz kritikát is.
Amit viszont eldöntöttem, hogy az összes idén készült párlatomból küldök be a jövő évi versenyekre. Hogy melyikekre, azt még kérdés...
Hordó téma:
Én írtam Neked ide, hogy ha rendelsz legközelebb, akkor gondolj rám, nem tudsz esetleg egy árlistát feldobni valahova? A legutóbbi hozzászólásod azért már körvonalazta, hogy melyik fajták érdekelnének, de jó lenne végigböngészni, hogy mi a teljes választék.
Van itthon most egy üveg Zsindelyes fahordós kajszim, de nekem nagyon vékony. Lágy, meg szép színe van, meg minden, de nincs ráírva, hogy milyen hordóban volt érlelve, meg olyan túlhígított jellege van. Nekem csalódás. Megpróbálnám saját párlattal saját hordó(k)ban.
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Szolgálati közlemény: akit érdekel a szerb fahordó rendelés, lassan kezdjen el gondolkodni a méretben és fafajtában, mert nálam 1-2 héten belül le lesz szüretelve a szilva (kiderül mennyi cefre lesz belőle), aztán nálam aktuális lesz a rendelés.
Bár ígértem részletes beszámolót a hordós ügyekről, de sajnos megdöglött a számítógépem, így a korábban már elkészült fotókat és leírásokat buktam, nincs is időm újra nekiállni a munkának (most is csak telefonról írok). Ezért csak annyit tudok az eddig összegyűlt tapasztalatokból megosztani, hogy versenyen és "élőben" is jól teljesítettek, abszolút elégedett vagyok velük. Perkátáról például 4 aranyat, 3 ezüstöt és 3 bronz érmet hoztak a hordós tételeim, emellett a hordós Platina-díjat (kategória legjobb tétele) is sikerült bezsebelni. Kárászra pedig a kóstolás alapján picit (számomra) túlérlelt tételeket vittem, ott 1 arany, 5 ezüst és 5 bronz lett a hordós kísérletek "jutalma".
Korábbi impulzusaim a versenyeredményekkel némi igazolást nyertek, a cseresznyefa hordó a legdögösebb, a kategóriagyőztes kombinációt is ez hozta (meggy pálinkával), de más gyümölcsökkel is jól funkcionált - igazából mindennel, utcahosszal lett a kedvenc fafajtám. A szerbek szerint a német vásárlók főleg újhullámos whiskeyhez viszik.
Az akác is jolly joker, harsányabb, édesebb ízekkel, viszont könnyű túltolni (nagyon vigyázni kell az érlelési idővel).
A kőris tűnik a legjobbnak akkor, ha ágyas pálinkát akarunk tovább bonyolítani hordós ízekkel, vagy a tölgyhöz hasonló hordós ízeket keresünk, csak savas mellékízek nélkül. Körtéhez is merem ajánlani, nem csak azért, mert visszafoggottabb a tölgynél, de meglepően lággyá teszi a párlatot, erre a német hordós írásokban is találni utalást.
A borókafa passzol szerintem leginkább az almákhoz, de picit megosztó ízvilág, szokni kell, a szerbek szerint erdei gyümölcsökhöz a legjobb. Kékszőlő törkölybe is lehet egy csavart vinni vele, úgy általában a nem illatos fajtáknak szerintem kellemes kiegészítése.
Az eperfa csak kajszival tűnik hibátlan párosításnak, nekem csalódás, számomra körtével sem volt meggyőző, viszont ez is szépen lágyít, igaz a kőrissel e téren nem tud versenyezni.
A tölgy pedig szilvával és törköllyel stimmel, de szerintem messze nem kimagasló az imént említett fafajtákhoz képest.
Vigyázni kell a hordós érleléssel, mert annyi mindent ki lehet próbálni vele, hogy nagyon be tudja szippantani az embert. Én például idén eddig minden gyümölcsöt hordós célokra főztem, "most fut" a műhelyben egy szisztematikus kajszi teszt (durván marcipánosság és hordó kapcsolata), lesz irsai kör, és a szilvát is hordóba szánom. Nem bántam meg, hogy belevágtam a hordózásba.
Akit érdekel majd a rendelés, keressen, majd még egyeztetni kell a szerbekkel, hogy még áll-e az év eleji árlistájuk, az új vámszabályok mit jelentenek az ő esetükben, illetve idén ősszel milyen fákból és milyen átfutási idővel vállalják a hordók gyártását.
Ennél a menetesszár végén van elég hely a csavar körül dugókulcsnak, vagy olyan, mint az enyém: a fémház pereme miatt csak villáskulccsal oldhatók a csavarjai?
Ne legyél kishitű, bír az többet is! Igaz én mindig raktam hozzá Foamsolt, de úgy 25-28 liter bármiből mehetett bele áthabzás nélkül (meggy is), a "rekord" 32 liter volt almából. Mondjuk nem atommáglyával aláfűtve.
De való igaz, hogy nem tömegtermelésre való méretosztály, én is milliliterben vezettem a jegyzeteimet vele. Jobban megbecsüli így az ember a végeredményt, azt az 1-3 liter pálinkát.
Az a rövid üvegoszlop nagyon tetszik, rengeteg helyet lehet vele spórolni "belmagasságilag". Valamikor tettél fel róla alis linket, de nem találom, bemásolnád megint? Több kollégánál is éppen csak elfért a fémoszlop, illetve van olyan is, aki ezért nem vágott bele az oszloposításba, mert túl kicsi hozzá a belmagasság.
"Megvolt a Perkátai Párlatverseny díjkiosztója is és ide is beküldtem próbából a Gála almámat. Csak ezt az egy tételt küldtem, kíváncsi voltam mennyivel szigorúbb itt a Zsűri, mint Porrogon és igazából itt 1 ponttal kapott kevesebbet, mint ott, de ez pont elég volt arra, hogy ezüst helyett "csak" bronz legyen. Mindegy, én ennek is nagyon örülök, illetve most már tudom, hogy ha két érem közötti határon táncol a pálinka minősége, akkor Porrogon valószínűleg pozitív irányba dől, Perkátán pedig negatívba. Persze természetesen sok minden más mellett azon is múlik, hogy épp melyik zsűritaghoz osztják ki a tételt, aznap hányadik tételként kóstolja, nem beszélve arról, hogy Porrogon 2 ember bírál egy tételt, Perkátán pedig 4. Nincs ezzel semmi gond, sőt, én jobb szeretem, ha szigorúbb az elbírálás, ez talán méginkább arra sarkall, hogy ennél is jobban odafigyeljek a befolyásoló tényezőkre, illetve Perkáta talán nagyobb név a versenyek között, így a perkátai bronzot legalább annyira értékelem, mint a porrogi ezüstöt."
Még 1 gondolat: nem feltétlenül szigorúbb a perkátai zsűri, inkább picit máson van a hangsúly, és nyilván az is sokat számít, hogy melyik versenyen mennyi idő alatt, hány bírálónak kell "ledarálni" a tételeket. Perkátán elvileg több hétvégére esett a mutatvány, hogy tisztábbak legyenek a bírák, de akár azon is múlhat néhány pont, hogy mikor történt a bírálat - főleg a tavalyi (tehát az év elején még viszonylag friss) főzeteknél 1-2 hónap sokat számíthat az összképet illetően. Ha bizonytalan vagy 1-1 tételt illetően, küldd el 2 versenyre, és ha kb. hasonló bírálatot kapsz, akkor valószínűleg hiteles képet ad a párlatról. Ha az egyik helyen aranyat ér, a másikon érmet sem kap, akkor vagy bajban, mert lehet a verseny hibája is (nem elég jók a bírák), de lehet a párlat sajátossága is, mivel vannak olyan kevésbé ismert fajták egy-egy gyümölcsön belül, amit ha nem ismer a bíráló, simán behúzza erjesztési hibának, miközben az adott gyümölcs valódi karakteréről van szó. Almánák, szőlőnél, de még baracknál is simán vannak ilyen fajták, ha nem mainstream fajtáról van szó, hát megy a fejvakarás, hogy mi lehet a pohárban.
Másik oldalról viszont nem is mindig egyetlen tételre és annak bírálatára érdemes koncentrálni, hanem az általános versenyszereplésre. A fejlődésedre jó indikátor lehet az, ha látod, hogy egy idő után már nem az a csoda, ha érmet minősítést ér el egy tételed, hanem az, ha nem kap érmet. Aztán a következő lépés, ha már esnek be arany minősítések is és így tovább. Persze ettől még egy ezüstös tétel is lehet amúgy kiváló darab, de akár érem nélkül is zárhatja egy olyan tétel, ami valamiért kifogott a bírálón (nekem egyszer egy bakonyi ősöreg, ismeretlen almafáról szedett gyümölcsre írták, hogy valószínűleg mézezve(!) lett a párlat, pedig csak ilyen mézes karaktere volt az almának), pont ezért a tendencia is lehet jó jel, nem csak egy-egy konkrét tétel bírálata.
A díjátadókon való kóstolási lehetőség is hasznos lehet a tanulásra, az embernek van lehetősége a legjobb minősítéseket összeszedő tételet megkóstolni, összehasonlítani a saját teljesítményével. Nyilván akinek a közelében sok hobbifőző kolléga van, ez verseny nélkül is megoldható. A lényeg, hogy ezt az egészet sosem szabad véresen komolyan venni, egyrészt mert szubjektív és nem laboranalitikai módon dől el az érem sorsa, másrészt nem múlik rajta a hobbifőző üzleti terve vagy párlatárfolyama, szóval olyan nagy tétje azért nincs.
A fúvókákat kell kicserélni PB gázhoz valóra, pár 100 Ft darabja. Esztergályos csinál egy közbetétet, ahol a vezetékes gáz beérkezett, ami utána már tudod hosszabitani és szűkíteni. Fűtés szerelő szakembet segít, keress egyet. A gáz nem játék. Van aki nem is javasolja, de nekem eddig bevált. Csináltam 4 lábát menetesszárból, igy a Destilatori alá pont jó, kb. 8-10 cm az üst aljátol. Valamint egy állítható nyomáscsökkentő a PB palackra, neten találni, itt a fórumon láttam és vettem 1től 10ig állítható 2,5e.ft.volt. Szuper. Az epruvettát is használom, főleg a végén, külön üvegekbe szedem ahogy utána szimatoljam meddig mehet a középpárlatba.
Azt öntsd ki. A vasalóba való víz, nem ivóvíz, érsd. nem élelmiszer és nem desztillált víz, hanem ion cserélt, de ez már részlet kérdés. Ha illatosítva van, az meg pláne nem emberi fogyasztásra alkalmas.
Az ivóvizeket onnan ismered meg, hogy az élelmiszerekkel együtt árulják, nem a vasalók között és nem az autós boltban. :)
Köszönöm szépen. Akkor ez elég melós, naponta kétszer cserélni. Nekem most csak kb 2x25 liter cefrém van, szilva, azok már leerjedtek, viszont még egy biztosan lesz, szintén szilva, Althann ringló. Folyamatosan szedem, idén raschel hálót feszítettünk ki a szilvafák alá, és a hullottat és rázottat szedem össze, kimagozom, most egyenlőre csak lefagyasztom magozás után. Ha összejön kb 25 kiló, akkor húsdarálóval lenyomom és indítom be az erjedést. Szóval én elég kicsiben csinálom. Ennél az erjesztésnél kipróbálom ezt a fagyasztott palackos dolgot. Szóval akkor az a jó, ha 18 fokon tartjuk a cefrét. Eddig a fagyasztott palackokat a hűtővíz hűtésére használtam.
Azért kérdeztem az alszesz tárolását, mert a kb 50 liter cefrét három alkalommal tudom lefőzni, mert csak egy 20 literes duplafalu főzőm van. csak hétvégén főzők, ezzel a duplafaluval elég hosszú idő egy adag lefőzése. és így egy-két hétig kell tárolnom legalább az alszeszt. Gondoltam, ha nincs tele töltve a tároló ballon alszesszel, akkor már észteresedhetnek a komponensek, azoknak a forráspontja pedig már gondolom magasabb, mint észteresedés nélkül. Szóval ha tárolnunk kell az alszeszt, akkor is fontos, hogy levegő nélkül tároljuk? mint a cefrét.
Új vagyok errefelé, szóval előre is bocsánat ha hülyeséget kérdeznék!
A legutóbbi főzés alkalmával történt egy kis baleset, mivel a sima helyett, véletlenül illatosított desztillált víz került a pálinkába... Az az igazság, hogy drága volt a barack és egyelőre nem is érezni rajta változást, úgyhogy sajnálnám kiönteni. Ellenben persze nem akarok senkit se megmérgezni vele.
Szóval valaki esetleg járt már így, vagy tudja hogy mit használnak az illatosításhoz?
Hőmérővel kombinált PH mérővel mérem a cefre hőmérsékletét. Az a tapasztalatom, hogy egy 120 literes hordóban lévő 80-90 liter erjedő cefrét 25 fokos helyiségben erjesztve 4db 1,5 literes jeges palackkal 8-12 órán át 20 fok alatt lehet tartani, utána csere friss fagyott palackokra... Most, hogy lehűlt a levegő az utóbbi pár napban, már csak 3db palackot cserélgetek/hordó. Jelenleg 17-18 fokos a cefre bennük.
Szerintem jöhetnek az egzotikumokkal kapcsolatos írások is a fórumra, egyrészt mert abból is lehet tanulni, másrészt úgysem pörög mostanában túlságosan a topik, némi vitaindító nem árt a felpörgetéséhez.
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Nem. Nem felesleges a pálinkafőző. Felesleges arra várni, hogy mesterszintre fejleszd a cefrekészítést. Ezt senki se így kezdte. Végig kell járni az utat, minden zökkenővel együtt. Kell is hibázni, mert abból lehet a legtöbbet tanulni.
Ilyen hozzáállással, szerintem nagyon hamar, jó pálinkákat tudnál főzni. Ha teheted, kezd is el mielőbb. És vidd versenyre. Meglátod, sokkal többet fog érni neked az érem, amit azután kapsz.
Nekem egy meggyem volt, amit újra kellett finomítani, az alapanyag tökéletes volt, szemenként válogattam, és magoztam. Egy ízbomba volt, csak karcos, fogtam a pálinka felét, és újrafinomítottam. Vettem el belőle elő- és utópárlatot is, az eredmény: tökéletes lágyság. Ezt visszakevertem a karcos feléhez, és pörkölt meggyfapálcán érleltem. A legjobb pálinkám lett. Idén sajnos nálunk lefagyott a meggy, pedig nagyon készültem rá. De majd talán jövőre.
Így van, így kerek, hogy mindent Te magad megcsinálsz. Ez adja az egész dolognak a szépségét, hogy a nullából, kemény munkával értéket teremtesz.
Én se nézem le azt, aki veszi a gyümölcsöt, én is szoktam, bár jobbára egzotikumokat, amit amúgy sem lehetne itthon megtermelni.
A hordós irsai jól hangzik. Idén én is hordózni fogok, amit csak lehet, muskotályból brandyt, és Grand Marniert, almából meg Calvadost fogok készíteni, a többit inkább nem is említem. Eretnek módon, nekem a pálinka mellék vonal, a fő csapásirány, a nyugati párlatok. Itt sorakoznak most is a kis hordók, az ágyam mellett, ha kell kéznél legyenek. :)
Harmadik éve csinálom a cefréim. Az első 2-3 cefrémet összehasonlítva a mostaniakkal, kb. fényévek a különbség. Az elmúlt 2 évben kb. mindegyik itthon fellelhető pálinkával kapcsolatos, könnyen beszerezhető könyvet elolvastam, tanultam, és ha már a cefrézés elméletében nem nagyon van fehér folt, az eszközparkomban azért még vannak hiányosságok. Mindegyik hiányosságra van olcsó, de azért elmegy megoldás, meg van a drága és tökéletes megoldás. Most nagyjából a tökéletesítés 2/3-ánál járok, az idei beszerzések közé egy szőlőzúzó, egy jobb minőségű PH mérő (ami remélhetőleg nem 2 évet bír majd), meg ilyen-olyan apróbb cefrézéssel kapcsolatos eszköz tartozik. Épp tegnap sikerült faterral csináltatnom egy cefrebunda lenyomkodó kézi készüléket, ami egy 30cm átmérőjű rozsdamentes szitából, 2db 5cm átmérőjű rozsdamentes alátétből és egy 120cm hosszú vas nyélből áll. Azért vas, mert épp nem volt olyan rozsdamentes anyag, amiből meg lehetett volna csinálni. Eltakarítottam és épp ma reggel próbáltam ki. Ezzel a bundanyomkodás kb. 20 másodperc/hordó, az előző megoldásommal 1-2 perc volt. A vas nyelet is le fogom cserélni rozsdamentesre. Akkor lesz tökéletes.
Amíg ezek a magamnak felállított célok nem teljesülnek, addig ámbár jó lenne, de mégis teljesen feleslegesnek tartom, hogy legyen saját főzőm. Viszont a cefrézésem minőségéről, illetve az eddig bejárt útról igenis szeretnék kézzelfogható bizonyítékot. Ezért küldöm versenyre a bérfőzetett párlataim. Eddig mindössze 3 minta ment 2 versenyre és a 3 éremmel azt igazolták vissza, hogy az út jó, de még van hová fejlődni. Főzde szempontjából is az első mellényúlás volt, most a másodiknál már én diktálok. Ott vagyok végig a hordók utánfutóról való leszedésétől a kész párlat befokolásáig, én is kóstolok, EP-UP elválasztást szintén kontrollálom. Egyelőre főzés szinten az elméleti tanulás szintjén vagyok, a főzdében sokat segítenek, illetve tavaly az Irsait meg annak a törkölyét kényszerből én tisztáztam újra egy kölcsön kis főzővel az előző főzde által elcseszett durva UP-osság miatt. Annyira nem sikerült rosszul, mert Porrogon ezüstöt ért az is. Szóval én nem a más tollával történő ékeskedés miatt küldöm versenyre a párlataim és osztom meg itt az eredményem, hanem mert valahol ezek az eredmények az itteni segítségeknek és információknak is köszönhetőek, illetve azért küldtem erre a két versenyre, mert véleményem szerint a kismillió itthoni verseny közül ez a kettő benne van a top 5-ben. Itt a bírák nem "haza pontoznak", nem linkek, az általuk kiadott bírálati lap hozzáadott értéket képvisel. Ha nem lenne oklevél, érem, díjátadó rendezvény, csak postán kapnék egy A4-es bírálati lapot, akkor is beküldeném.
Az, meg hogy csak azok küldjék/küldhessék be a párlataikat, akik a saját gyümölcsüket a saját kertjükben/ültetvényükön termelik meg, maguk szedik le, maguk cefrézik és maguk főzik a saját főzőjükön egyszerűen butaság. Biztos van ilyen verseny is az országban, de itt akkor már a vadontermő gyümölcsök ki is estek, az azokból készített párlatok nem is versenyezhetnének. Illetve a versenyeken azért van magánfőzött és bérfőzetett kategória, hogy az olyanok is kapjanak visszajelzést a saját elvégzett munkájukról, mint én. Mutass nekem olyan magánfőzőt, aki legalább 4-5 féle gyümölcsöt tud saját termésből becefrézni. Akinek csak 3db almafája van a kertben, az minden évben csak almapálinkát küldhessen versenyre? Szerintem ez életszerűtlen... Természetesen elfogadom a véleményedet, viszont nem értek vele egyet a fentiek fényében.
A cefre hibát már én is kikóstolom (legalábbis azt hiszem magamról), a főzési hibákat meg pláne. Egyszer a szilvámra megírták, hogy meleg erjedéses, pont az volt, amit lusta voltam levinni a pincébe. Rendezvény és rendezvény között van nagy különbség, ahogy van mezei futó verseny és vb is.
+1 gondolat: én a saját kertemből főzök, nekem ettől lesz igazán sportértéke a dolognak, de egy pálinka ettől teljesen függetlenül lehet jó vagy rossz, maga a tény, hogy saját gyümölcsből van, még nem menti meg a rossz pálinkát. Pont ezért nem nézem le azt, aki veszi a "kész" gyümölcsöt, megspórolva ezzel a "pálinkafőzés első 6 hónapját" (a tavaszi lemosózástól a szüretig), hiszen nem mindenkinek hobbija a kertészkedés, vagy lehet, hogy nincs is rá lehetősége. Ettől még a pálinka közös kapocs, és könnyű az átjárás egyik "kasztból" a másikba. Én pl. idén először vettem irsai olivért, mert nálam nem terem, de ki szeretném próbálni, hogy mit lehet vele kihozni hordó érleléssel. Most akkor köpjem szembe magam? Mindenki a térbeli, az anyagi és időbeli lehetőségei szerint vesz részt ebben a hobbiban, szerintem nem a különbséget kell nézni, hanem azt, ami közös. Azt mondják, hogy a pálinka közelebb hozza az embereket, hát legyen akkor tényleg így.
Az általam ismert és kipróbált pálinkaversenyek erősen eltérnek az általad vázolt forgatókönyvtől, szerencsére. Nyilván a szubjektum tökéletesen nem zárható ki, és én is kaptam olyan bírálatot, ami bizonyosan téves volt, de ezeken simán túl tudom tenni magam. Ez is csak egy hobbi, nem kell véresen komolyan venni, és akkor akár még valóban fejlődni is lehet általa. Egy jófajta motiváció, hogy az ember próbáljon többet elérni, és néha hasznunkra válik, ha nem csak a szokásos közegünk (barátok, családtagok) ad visszajelzést a párlatainkról. Nem istenek a bírálók sem, de ettől még lehet értéke a versenynek, ahogy a díjátadók után a kóstolási lehetőségnek is, pl. ötletek, inspiráció merítéséhez.
A kollégát pedig azért vettem "védelmembe", mert emlékszem az elmúlt időszakból a munkásságára, példamutató módon áll hozzá a témához és akar fejlődni - ha mindenki így viszonyulna a pálinkafőzéshez, akkor máshol tartana már a hazai pálinka színvonal.
Igazad van... részben. Onnantól, hogy valaki más főzi, az eredmény nem sokat fog visszaadni abból, hogy mondjuk a cefrézésen mit kéne változtatni. Ha valami nem klappol, akkor egyből a bérfőző lesz a hibás, vagy az, aki eladta a szar gyümölcsöt. Ugye, hogy életszerű? Az a tiszta, ha az ember, a munka 100%-át ő maga csinálja, a fametszéstől a palackozásig. így nem kérdés, ha rosszul sikerül, kinek a hibája, ha meg jól, kinek az érdeme.
A versenyekről egyébként meg van a véleményem. Borversenyeken tipikus, hogy a zsűri cigizik, kávézik, tormakrémes szendvicset zabál, be*aszva érkezik, nehogy már érezzék is az ízeket. Na meg a ki, kinek a valakije tényező is bejátszik. Versenyzői oldalról is vannak szép dolgok. Tudok konkrétan olyanról, aki, hogy a borfesztiválra kivihesse a szarját, egy Gere borral nevezett. Ami rögtön kiderült, mikor a zsűri kihúzta a dugót, ott virított rajta a felirat. :)
Pálinkaversenyen még nem jártam, de még ha vannak is kivételek, gondolom, ott sem lehet sokkal másképp.
Miért ékeskedne más tollával? Versenyeken a a bérfőzető és a főzde is megmérettetik, nyilván annyiban, amennyi részük van a produktumban, ez egy külön kategória. Arról sincs szó, hogy mindenki "ékeskedés" miatt megy versenyre, ez egy egyszerű és olcsó módja, hogy írásos visszajelzéshez jusson valaki szakemberektől, amiből tud következtetni, tovább lépni vagy csak a kíváncsiságát kielégíteni, hogy mit gondol egy képzett bíráló a produktumáról.
Hűtőház 2-5-10 celsius 1-2 hétig, vagy egyszerűen tegyem árnyékos, hűvös helyre és várjam, meg míg besárgul?
Hűvös, védett helyre tedd, hideg nem jó, addig érleld amíg sárga, illatos, édes, leves nem lesz, közben lehet, hogy válogatni kell, kidobni a rohadásnak induló darabokat.
Az utóérlelő helyiség hőmérséklete 1525 °C között változhat, ami szoros összefüggésben van az utóérleléshez szükséges időtartammal. Rövidebb ideig tárolt körte utóérleléséhez magasabb hőmérséklet vagy ugyanolyan hőmérsékleten hosszabb idő szükséges (Millim és Panait, 1979).
Van egy másik olvasata is a dolognak: egy jó versenyen használható bírálatot kapsz, ami alapján megismerheted a cefrézés és főzés során vétett hibáidat, igy jövőre javíthatsz a pálinkádon. Mert a verseny inkább minősítés, ahol kimondottan van bérfőzető kategória, ahol eleve kötelező nevesíteni a főzdét. Én is jártam már olyan főzdében, ahol ki vannak rakva a kuncsaftok versenyoklevelei, afféle büszkeségként és persze jó reklámként. Ha jól emlékszem, a kolléga nem csak leadja a cefrét, majd felveszi a pálinkát, hanem végig ott van a főzdében és próbál tanulni a főzőmestertől, így valahol aktív részese a procedúrának. Szerintem semmi rossz nincs ebben. Amit a főzdében és a versenyeken tanul, mind hasznára fog válni akkor, amikor eljut odáig, hogy megvegye az első saját pálinkafőzőjét.
Létezik ez a dolog. Szerintem nem ritkaság. Én nem szoktam versenyre vinni, de akivel régebben főzettem, Ő kimondottan örült és büszke volt, ha nyertek az általa főzött pálinkával. Persze nem bánta, ha megemlítették a nevét. Legalább olyan fontos az Ő munkája is, de tudod, rossz cefréből nem lehet jó pálinkát főzni. Viszont jó cefréből lehet rosszat.
Jól értem, hogy versenyekre hordod a pálinkáidat, amiket nem te főztél? Hirtelen az a hasonlat jut eszembe, mint ha borversenyen a szőlész venné át az elismerést a borász helyett. De ez sem teljesen helytálló, mert a szőlész legalább az alapanyagot megtermeli, és nem megveszi. Nem akarok rosszindulatú lenni, mert elismerésre méltó, hogy milyen precízen kezeled a cefrézést. De más tollával ékeskedni, csak szerintem visszás?
Eltelt újabb 1-2 hét és megint van leírnivalóm, ha nem bánjátok.
Megvolt a Perkátai Párlatverseny díjkiosztója is és ide is beküldtem próbából a Gála almámat. Csak ezt az egy tételt küldtem, kíváncsi voltam mennyivel szigorúbb itt a Zsűri, mint Porrogon és igazából itt 1 ponttal kapott kevesebbet, mint ott, de ez pont elég volt arra, hogy ezüst helyett "csak" bronz legyen. Mindegy, én ennek is nagyon örülök, illetve most már tudom, hogy ha két érem közötti határon táncol a pálinka minősége, akkor Porrogon valószínűleg pozitív irányba dől, Perkátán pedig negatívba. Persze természetesen sok minden más mellett azon is múlik, hogy épp melyik zsűritaghoz osztják ki a tételt, aznap hányadik tételként kóstolja, nem beszélve arról, hogy Porrogon 2 ember bírál egy tételt, Perkátán pedig 4. Nincs ezzel semmi gond, sőt, én jobb szeretem, ha szigorúbb az elbírálás, ez talán méginkább arra sarkall, hogy ennél is jobban odafigyeljek a befolyásoló tényezőkre, illetve Perkáta talán nagyobb név a versenyek között, így a perkátai bronzot legalább annyira értékelem, mint a porrogi ezüstöt.
Közben lefőtt a Lepotica cefrém is, ismerőstől vettem a szilvát, igazi étkezési minőség volt, egyáltalán nem volt túlérett, sőt! Idén a szilvánál is arra törekedtem, hogy inkább legyen kevesebb a BRIX és több a sav, a frissebb ízvilág felé próbáltam elmenni és szerintem sikerült is. A gyümölcsből kinyomott lé 18-as BRIX-et mutatott, az elindított cefre 16 felett valamennyivel, beoltás után 11. napra főzettem, a végeredmény 10,34 liter 45%-os párlat 100 liter cefrére vetítve. A főzőmester azt mondta, hogy ennél azért jobbra számított a cefre minőségét látva, viszont ízében és illatában már most ki tudom jelenteni, hogy a tavalyi nekifutásnál ez egyértelműen jobb lett.
Indításkor:
Főzdében beszivattyúzás előtt:
Jelenleg már az Irsai bugyogtatja a kotyogókat a pincében. Kedden hoztuk el a bogyózott szőlőt a termelőtől, megismertek a hordóba dobált fagyasztott vizes palackjaimról. :)
Most is elég sok szőlőszem maradt egyben a bogyózáskor, így annyit csináltunk, hogy a tanácsotokra hallgatva nem szűrögettem, egyszerűen áttekertük egy szőlőzúzón úgy beállítva, hogy magot semmiképp ne roppantson. A benne maradt kocsány- és levéldarabok egy részét a zúzáskor kiszedegettük, nyilván maradt benne valamennyi, de az nem gondolom, hogy olyan sokmindent befolyásolna. Tegnap dél körül oltottam be, ma reggelre már dolgoztak a kotyogók.
Darálás után:
Ma reggeli beinduláskor:
Hétvégére az a terv, hogy szedünk némi Vilmoskörtét, ha már van olyan állapotban. Próbáltam utánaolvasni, jó az az infó, hogy 11-es BRIX-től felfelé és kettévágás után, ha a magjai feketék, akkor már szedhető utóérlelésre? Illetve utóérleléskor mire kell figyelnem? Hűtőház 2-5-10 celsius 1-2 hétig, vagy egyszerűen tegyem árnyékos, hűvös helyre és várjam, meg míg besárgul?
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Köszönöm. És nem a misztikum vezérelt, hanem arra gondoltam, hogy van egy ilyen edényem úgyis. A Thumper egy más történetet, nem keverném a kisüsti pálinkafőzéssel. Sajnos annyi cefrém pillanatnyilag nincs, hogy kísérletezgessek vele, talán jövőre. Ezért is kérdeztem, hogy érdemes e megpróbálni csak mint egy üres fazék, a deflegmáció-rektifikáció hatását? És hogy mi van akkor ha esetleg összegyűlik benne egy kis flegma.
Igen, de ne gondold, hogy az attól már egy másik misztikum, deflegmáció-rektifikáció, részleges kondenzáció-újra párolgásból áll a gőz megtisztulási folyamata a kevésbé illékony részektől. Ha bele pöfög a flegmába, akkor növekszik a rektifikáció, ezzel a tisztulás hatásfoka, ugyanez történik oszlopos főzőben a tányérokon, buborékoltatják a flegmát (más néven refluxot), csak még spécibb a kialakítása, nagyobb felületen találkozik a gőz-golyadék állapot.
Nincs túl nagy jelentősége, hogy vissza folyjon, de a pipát sem venném le, hagy dolgozzon, ha már ki van alakítva, ugyanazok a folyamatok hajtják így is, csak még hatékonyabb, vannak ilyen osztrák, tradicionális berendezések is hasonló megoldással.
Általánosságban a "gömbben" nincs semmi, léghűtéses deflegmátorként működik, ha kiiktatod az U alakú csövet a belső részéből akkor az is azt a funkciót fogja ellátni, következésképpen magasabb KP átlag, esetlegesen illatosabb aromásabb párlat finomításnál.
Ja, köszi. Egyébként ilyesmi. Csak arra gondoltam, hogy hasonló mint egy gömb, ha nem teszek bele semmi folyadékot. Nem thumperként használnám. Egy ilyen rendszerben nem tudom mennyi flegma keletkezik, de az itt nem folyna vissza az üstbe. Mondjuk azt sem tudom, mi van ezekben a erősítő gömbökbe.
Cefrézéshez szerintem felesleges használnod, finomításkor viszont jól jöhet, tegyél egy kísérletet vele és nélküle, majd meglátod a KP átlagának a különbségét, és hogy melyik ízvilág jön be neked jobban. Én aszalvánnyal is próbálkoznék(finonmításkor) és egyfajta aromakosárként.
Van egy dupla falu pálinkafőzőnk. Szerintetek a képen bekarikázott csavar, az az olajszint maximális szintjét jelöli? Mert most fullon van olajjal. Mert azt vettem észre, ha csak kb 10 liter cefrét töltök a 20 literes üstbe, akkor ahol a hab volt kb, ott mintha kicsit odakozmált volna. köszi előre is.
Sziasztok, Ha nekem van egy 7literes kukta thumperem, közvetlenül a 35 literes főző kupolára szerelve, az is működhet erősítő feltétként, ha nem teszek bele semmit főzéskor? Mivel hogy a flegma ebből nem tud visszafolyni az üstbe a thumper belső kialakítása miatt?
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Én igénylem, hogy tiszta ízek legyenek, ha van valami erősítés, ez könnyebben összejön, minden ilyen fejlesztés ebbe az irányba mutat, jobb elválasztás, erősebb szesz, jobb illat, tisztább gyümölcs ízek, rövidebb szájérzet.
Jó lesz az, utópárlat elválasztásod könnyebben megy majd, a finomítás elején nem indul el a bugyogás a szitán, csak később, nálam legalábbis így ment, ez elején kevés a gömbben a csurgalék.
Még egyenlőre nem föztem evel a szettel,meglátom mi lesz belöle.Szilvával fogom kezdeni,kiváncsi vagyok,hogy itt van ez a tányér benne,milyen változásokat fog hozni.Remélem semmi rosszat.
Eltolódik egylépcsős irányába, jelentősen erősít, úgyhogy "klasszikus" kisüstit kicsit nehezebb főzni.
Eleve a gömb erősít, léghűtéses deflegmátorként működik, az onnan jövő flegma visszacsorog a szitatányérra, ahol az alulról jövő gőz felforralja és részleges lepárlást idéz elő már cefrefőzés alatt is.
Az alszesz jóval magasabb szeszfokú lesz, mint egy "sima" lepárlással.
Krumpli főz gömbbel, ő többet tud erről (erősítés, gömb takarása, hűtése) mondani.
Igen,van a nyakban egy szittányér,gondolom,hogy az.Nem akartam,hogy legyen,de amikor megrendeltem nem tudtam,hogy benne lesz ugyh ezvan.Miben változtatja ez meg a lepárlást finomitáskor?Mivel lesz másabb mint e nélkül?
Nekem van mind a két helyen, gömb felettit nem is nézem már, be se kapcsolom. Változtatok egy paraméteren (fűtés, keverő motor fordulat, stb.) a hűtő felettin gyönyörűen látom, hogy változott a hőmérséklet.
2 helyen érdemes mérni, az üstben és a hűtő felett. A hűtő felett látszik milyen töményen jön, az üstben pedig az, hogy mennyi alkohol van még. A fűtést vagy a vizes deflegmátort beállítom a hűtő feletti hőmérséklethez, úgy ahogy más az eprüvettához, ehhez képest a sisak hőmérő vagy akármilyen más köztes mérés, egy köztes állapotot mutat.
A hűtő felett tudod mérni azt a hőmérsékletet, ami szoros összefüggésben van a kifolyó párlat alkohol fokával, a gömb fölött, alatt, akárhol máshol köztes állapotokat mérsz, ami még változni fog, mire kondenzál, ezért ajánlják a mérési pontot oda tenni, ahol véget ér a deflgmáció.
Miért kellene átrakni a hőmérőt? Az ott van jó helyen a páracső legmagasabb pontján, ami után már nincs deflegmáció, ami beleszólna az alkohol tartalomba.
Ha jól látom, a bal oldali 90 fokos íven van hőmérőnek hely. Azt rakd át a másik oldalra a gömb fölé.
A 2"-os hűtőt bilincsekkel hozzáfogod egy oszlophoz (legegyszerűbb egy napernyő talpba befogott oszlop), raksz rá egy 2"->1.5" szűkítőt és egy 1.5"-ról induló epruvettát és kész is vagy.
Alszesz térfogata (liter) szorozva az alkoholfokával, majd osztva kettővel - ez az 50 %.
Ezt az értéket hasonlítom össze a pillanatnyilag lefolyt KP mennyisége (liter) szorozva a lefolyt KP alkoholfokával. Mikor elérem ezt az értéket 2 tized hőmérséklet emelkedésenként (páracsőben mérve, hűtő felett) kóstolgatom a kifolyó párlatot. Általános kivitelezésű, felépítésű kisüsti pálinkafőzővel az alszesz alkoholtartalmának 50 %-a biztos, hogy átvihető a KP-ba, normális cefre alapanyagból készült alszesz esetben (valószínű ennél több lesz, nálam is több szokott lenni, eddig nem kóstolgatom, mert akkor a végére "elfáradok".
példa:
kiinduló állapot:
10 liter - 25 fokos alszesz
20x25/2=250
lefolyt mennyiség:
3 lieter - 78 fokos KP
3*78=234 - lassan elkezdek kóstolgatni.
Az UP kostolását is meg kell tanulni, az én módszerem:
"Nagyon fontos, hogy nem a gyümölcsre, az UP-ra jellemző aromákat keresünk.
...ujjunkra folyatva, a nyelvünk hátsó részével ízlelve vizsgáljuk a párlatot. Ennek az a magyarázata, hogy az ízlelőbimbóink a nyelv felszínén találhatók, hátsó részén érzékeljük a keserű, elöl az édes, kétoldalt előrébb a sós, hátrébb pedig a savanyú ízeket."
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Ha kitapasztaltad a főződ és lefőztél már hasonló tételt (pl. egy másik szőlőt) egy idő (mondjuk egy szezon, 6-10 főzés) után "vakon" is fog menni.
Én pl. tudom, hogy adott gyümölcs átlagos erősségű alszeszénél mennyi idő múlva, hány Celsius foknál fog megindulni, kb. mikorra várható a KP eleje, vége.
Az EP lecsepegtetése után csak a literes mérőedényeket cserélgetem mondjuk 90 fokig (közben dolgozok a számítógépen), -közben ezért nézem az epruvetta fokolóját is- aztán odafigyelek mert kb. 91-92 foknál van általában nálam a KP valószínű vége, onnantól kell szagolni/ízlelni.
EP-re váltás után pár fokonként külön gyűjtök (utólag visszakóstolom). Ami jónak bizonyul, mehet a KP-hoz.
Ehhez persze kell egy csomó főzés (én minden főzés adatát gépbe rögzítem, így a következő években tudom, hogy mire lehet számítani).
Nem, kiindulhatsz pl abból, hogy van 27liter, 28%-os szilva alszeszed, ebből lesz 7.3liter 45%-os pálinkád, akkor visszaszámolsz, fokolsz közben és kitalálod, hogy 4literig semmi dolgod. Lehet így, de akkora élmény végig kóstolgatni, hogy nem érdemes kihagyni, ha még nem volt meg. :)
A hőmérő segítség, ha már kialakult valamilyen módszered, pl. megfigyelted, hogy 85foknál el kell kezdeni figyelni az UP-t. Kóstolgasd végig, használj köpőedényt és öblíts, figyelj rá, hogy friss maradj! :)
Tudom,hogy izelni kell,amikor eljön az a pont amikor már jön az utópárlat.De mi az a pont?Épitettem be a páracső legmagasabb pontjába egy hőmérőt,sok helyen olvastam,hogy ez segitséget nyujt,csak nem tudom,hogy milyet.
- Kell vele foglalkozni mégis? Nem kell. Ki kell tapasztalni az adott főzőt, Krumplinak 50%, de neki kapitális réz felületei vannak, lehet másnál más az arány, ez nem megy sajnos ilyen arany metszés alapon, az ízlés is benne van vastagon szerencsére. :)
Ez nem egy instrukció, csak egy jóslás, nem kell vele foglalkozni. Ez EP, UP elválasztás is érzékszervi alapon történik, kóstolgatod, szagolgatod, ha bizonytalan vagy szétszeded több edénybe.
Hello.Szeretnék kérdezni erről az up elválasztásról.Azt,hogy az alszesz alkoholtartalmának 50 % át azt,hogy határozom meg,hogy mennyi lesz?Ugy,hogy a alszesz mennyiségét (liter), alkoholfokát, majd a két számot összeszorozom és kettővel elosztom?
A legegyszerübb ha darálás után, a mosás követóen szárazra törlöd és vékonyan bekened étolajjal, a következő használatig bírni fogja,semmi rizikó nincs benne.
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Az őszibarack magház szétnyílhat, és a magból kilúgozódhat a kesernyés íz, én erre gondoltam . Mint a meggynél, hogy még darálnak bele magostól is, hogy érződjön a marcipános íze .
Én arra tippeltem, hogy sok mag maradhatott benne, mert ez egy vett házifőzés. Most olvasom, és megpróbálom átengedni, kation gyantán, hátha javítok rajta valamit .
Márpedig úgy nézem az lesz belőle, ha senki nem ad tanácsot kinek lehetne elkótyavetyélni, hogy legalább az eltakarítás költségének egy része visszajöjjön.
Fafaragós oldalon olvastam, hogy ők csak nyugalmi állapotban döntött fa után érdeklődnek. Ez túl vizes nekik.
Nem mintha így is-úgy is nem kéne évekig szárítani...
A pálinkát, kationcserélő gyantán jobb átengedni, vagy vegyesgyantán, hogy selymesebb legyen az íze ? . És hányszor célszerű átengedni, ha van rá lehetőségem, és időm ?
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Minden hozzászólónak köszönöm a megjegyzést, véleményt, útmutatást, segítséget, a préselésről ennek fényében le is tettem. Viszont a fúrós turmixot valszeg bevetem, az egyrészt jóval gyorsabb, mint préselni, másrészt a bogyózó által meg nem roppantott szemekkel elbánik. A "modern iskolát" próbálom követni, mióta elkezdtem ezt az egészet, csak ugye otthoni körülmények között... Ez azt jelenti, hogy minden lépést és előírást a nagykönyvnek megfelelően próbálok csinálni, de pl a cefre hűtését csak 12 óránként cserélt fagyott vizes palackokkal tudom megoldani. Másképp nem nagyon lehet olcsón megoldani, illetve nem tudok más módszert.
Agy nem idetartozó rövid történet, tegnap megyek Fosforsavért a helyi vegyi boltba, kikérem, kifizetem, majd hátraküldtek a kollégához, aki éppen méri ki a kért mennyiséget. 60 év körüli fószer, odamegyek, odaadja, azt mondja "Pálinkába?". Mondom neki "Isten őrizz, cefrébe!". Legyint egyet, "Áh! Régen az öregek se tettek bele, mégis volt pálinka!". Nem álltam le vele vitatkozni... :)
Dupla falu pálinkafőzőm van, annyi olajat töltöttem bele, hogy működés közben kitölti teljesen az olaj helyét. Ez befolyással lehet a cefre desztillálására, hogy nem a felső kifolyóig van töltve? Elvileg négy litert kellene bele tölteni, de egy része kifolyt, így aztán amikor után töltöttem a végére több került bele. A dupla falú főzőkben szokott áramlani, mozogni a cefre?
A zúzás során a legkisebb bogyót is meg kell roppantani a hengereknek, de a legngyobb mag sem sérülhet meg. Ha nálad sok az egész bogyó,.akkor valami beállítási gond lehet.
Ahogy a többiek is írták, szerintem is teljesen felesleges a préselés, ha azután újra összeöntöd. Szeszfőzdés ismerősöm azt mondta, ha ízek, aromák a cél, akkor szimpla bogyózást csinaljak csak, ne préseljek és ne mustot erjesszek.
Az egész szemest egy szélsőséges példának hoztam fel. A bogyozó-zúzó kinyitja annyira a szemet, amennyire kell az erjedéshez, a többi a pektin lebomlásán múlik, ezt vagy gyorsítod pektin bontóval, vagy rá bízod a saját enzimjeire a bontást. Én azt gondolom, kerülni kell az olyan beavatkozásokat, amik jelentősen gyorsítják az erjedést, mert az melegedéssel jár és ettől még inkább gyorsul a folyamat, ezt hívják öngerjesztésnek, a leggyorsabban a szín lé erjed. A "a modern iskola" úgy kezdődik, hogy hűtik a tartályokat, teljes feltárás, masszív beoltás és 16fok körül tartás, ha ebből kihagyod a hűtést, akkor a modern iskolának annyi. :)
Felesleges munka. Ha kell, csapasd szét fúrószáras cefreaprítóval. A héjon meg a pektinbontó átsegíti az élesztőt. Egyébként ha egész szem gyümölcsöt találsz a cefrében, nagy valószínűséggel az is le van erjed. Kóstold meg, hogy édes e.
Felénk szerencsére bogyózva árulják a szőlőt, és a bogyózó össze is töri a szemeket.
Pedig én tényleg a feltárás miatt préselném. A minél több lé kinyerése lenne a cél, de így a törkölyösség benne maradna. Értem én, hogy egész szemest is erjesztenek, tudom, hogy Te már szilvából is csináltál ilyet, de szerintem az egy másik liga úgy megcsinálni, hogy jó is legyen. A múlt évi kanyarban még külön erjesztettem a mustot meg a törkölyt és a bogyózás után azért elég sok szem maradt egyben. Most ugye kérdem én, hogy ha ugye a modern iskola szerint arra törekszünk, hogy a gyümölcs minél jobban fel legyen tárva annak érdekében, hogy az élesztő hozzá tudjon férni, akkor ez egészben maradt szemeket a héjon keresztül hogy érik el? Félreértés ne essék, távol álljon tőlem, hogy okoskodni akarjak, töredék tapasztalattal rendelkezek Hozzátok képest, viszont tanulni szeretnék és csak a miértjére vagyok kíváncsi!
az egy hordónyi bogyózott szőlőt kipréselem és a kijövő törkölyt visszateszem ugyanabba a hordóba a musthoz
feleslegesen levegőzteted, le kellene hűteni az alapanyagot, amennyire tudod és bogyózni, beoltani, minek préselni, ha utána összeöntöd? A szőlőt erjesztik egész fürtösen is, tehát a sértetlen szem erjed meg ekkor, szóval ha a feltárás miatt préseled, teljesen felesleges.
Egyrészt kész lett a kajszi pálinka, kb. 95 kiló barack lett cefrézve, amiből ugye kiugrottak a magok, a végeredmény pedig 7 liter 46,2 fokos párlat. A mennyiséget tekintve - ahogy Csernobilban mondták - nem jó, de nem is tragikus, illetve azt mondanám, hogy kb. hozta a papírformát. EP-UP érzésem szerint nincs, ami biztos, hogy a két évvel ezelőtti első próbálkozásomnál jobban sikerült. Azt ízre nehezebbnek éreztem, valszeg valamennyi UP jutott bele, illetve a baracklekvárosság mellett nem igazán éreztem benne más ízt, aromát, nem volt rossz, de a jelenlegi bőven felülmúlja majd.
Az idei már ízében sokkal komplexebb, nem a lekvárosság dominál, megvan, de nem nyomja el a többi ízt, vastag, de nem érzem nehéznek, szóval mindenképp előrelépés. Persze biztos nem tökéletes a mintavevő csap hiánya miatt, de kevesebb EP lett elvéve, illetve 60 foknál vágattam a végét. Az utolsó kifolyó litert kóstoltam, egyáltalán nem volt UP-os jellege, nem is érzem, hogy az lenne, szóval úgy gondolom, hogy a lehetőségekből kihoztam a maximumot.
Cefre erjedés után hordónyitáskor:
Cefre közvetlen beszivattyúzás előtt néhány km zötykölődés után:
Másrészt holnapi project a Lepotica. A környékünkön némileg később érik, mint máshol, már jó két hete látom a hirdetéseket, hogy máshol már szedhető, vihető, itt még most kezdik szedni a vasárnap hajnalba átvonuló vihar miatt is. Most nem felejtek el BRIX-et mérni...
Irsaira is leadtam a rendelést, az is némileg később érik, minimum 1 hetet csúszik a szüret kezdete 2020-hoz képest. Tavalyhoz képest annyit változtatok a cefrézésen, hogy nem szedem külön a törkölyt, hanem az egy hordónyi bogyózott szőlőt kipréselem és a kijövő törkölyt visszateszem ugyanabba a hordóba a musthoz. Kíváncsi vagyok mennyiben változik az íze, ha nem csak a must van leerjesztve, hanem benne lesz a törköly ízanyaga is...
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Sziasztok , sárga barack mag zamat eléréséhez a cefrébe vagy alszesz főzéskor kell beletenni a magtoretet és kb. milyen mennyiséggel kell számolni ?köszönöm!!
Üdv, tavaly ősszel sikerült a Destilatori főző vásárlás, Vandox kolléga tanácsára Fég 24 gázégő lett átalakítva PB-re. Tavasszal találtam a neten egy kis futószalag villanymotort, amit megvettem, majd Rézműves fórumtárs tett rá, plusz az üstben keverő lapátot, a páracsőben a hőmérőnek foglalatot készített.
Személyesen is köszöntem, és itt is megköszönném a munkáját.
Még esetleg az üst ház hőszigetelésében kérek tanácsot, aki már csinált.
Nem reklámnak szánom: Én vettem egy ilyen öntöttvas gázzsámolyt, flinke meg möller néven fut, 6-7 ezer volt strausaustria-nál, most már 9-10 ezer ft, de nekem sokkal szimpatikusabb, mint a szokásos 3 lábú kínai. És szerintem erősebb is. Testvérem rögtön el is kunyerálta tőlem.
Mondjuk 34-35 cm átmérőjű! Erre is írnak mindenféle teljesítmény adatot, itt épp 8,5 kW-ot írnak.
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Ezek nem tények, ezek ellenőrizhetetlen adatok. Akkor lennének tények, ha valamilyen minősítő szervezet adná hozzá a nevét. Egy kínai import hobbi berendezés dobozán garantáltan semmilyen tényt nem találsz. :)
Én 5kW-ot tartom reálisnak, mert 30mBar-on az 50literes teli üstöt 1óra alatt tudom a hőszigetelt üstházban felfűteni vele és ha kiszámolod ahhoz kb 5kW szükséges.
Nem csináltam, nem mértem, csak láttam, és tíz éve volt. :) De ha arra gondolsz, hogy a szulfit igazából nem kipárolog, hanem föloxidálódik, akkor asszem, ez így lehet.
Igen ez jól hangzik. A kérdésem csupán annyi, hányan szellőztettek már ki borból szabad ként? Mekkora induló értékről mennyire sikerült levinni és mindezt hány óra/nap alatt, milyen módszerrel?
Főzött valaki kénes bort? Tapasztalat? A tísztázásnál tartok, nagyo szúrós, nem tudom megszagolni. A boron nem éreztem ennyíre. Ki kell dobnom az egészet? Nem a sajátom. A segítséget megköszönöm.
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Az nem mindegy, hogy a 12óra végén hány kW/óra a megtermelt hőenergia. Krumpli főzési üzem ideje /palack a hőszigetelt üstjében nem össze hasonlítható a te üzem időddel /palack, mivel más a működéshez szükséges teljesítmény igényetek.
Az eredeti berendezésnél sincs, ezek szabadtéri sütés-főzéhez szánt hobbi készülékek. Milyen hatásfokot tudsz értelmezni egy bográcsozásnál? Ha kék a láng nagy része, az jó, ha a 90%-ka kék az kiváló, kb itt megáll a hatásfok kérdés.
Ahhoz, hogy milyen hatásfokkal alakítja hővé a gázt egy égő, nincs köze a hőszigetelésnek.
Ha nincs hőszigetelés, jól kialakított üstház, még nagyobb a jelentősége a gázégő hatékonyságának, mivel elkerülhetetlen a többlet fogyasztás.
Ez a kínai égőt az eredeti papír dobozában 5kW-osnak árulják, biztos ki lehet 10kW-ot is venni belőle, de annak ára van. Mint gyakran, most is kb az érv szól csak mellette, hogy ez polcról levehető, míg egy kazánégőt barkácsolni kell. :)
Ha nem lángmodulációt és szigetelt zárt üstházat használsz, a mi körülményeink közt szerintem nincs lényegi különbség egy C18-as (adatok szerint PB-n 0.62 m3/óra, min. 0.32 m3/óra, PB: 2.34kg/m3) és a kínai 13kW-os (tapasztalat szerint inkább 10kW) PB fogyasztása között, mindkettő 12 +/- 2 átlag üzemórát bírhat egy 11.5kg-os palackkal.
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Én elengedtem a merkaptán témát, majd kiderül idővel, hogy merre kanyarodik az érés.
Viszont!
Sajnos idén csak 1q kajszit tudtam cefrézni, az is készen van már, ma viszem főzetni, csak sajnos ekkora mennyiséget nem tudnak lefőzni a jó főzdében, kénytelen vagyok a régibe vinni, ahol nincs mintavevő csap.
Kérdésem, hogy mennyi előpárlatot vetessek el, illetve hol vágassam el a végét, ha jó minőségű cefréről van szó?
Az én tervem 2dl EP-t elengedni és 60 foknál vágni a végét. A végével talán könnyebb dolgom lesz, a kifolyó párlatot tudom kóstolni. Tudom, hogy lutri így, de nincs más lehetőségem...
A kontakt a rézzel főző függő, mindkét technikában jelen lehet. Sőt, gyanítom egy réz buborék sapkában van igazán jelen. Nem tudom milyen oxidációra gondolsz, de az inkább egy következménye valaminek.
Az egyetlen markáns különbség a kisüsti és az oszlopos technológia között a párlat nézőpontjából, hogy kisüstinél sokkal hosszabb a magas hőmérsékleten tartás. Nyilván sok különbség van, de ha egy részecske útját követed, más konkrét különbség nincs, kétszer kell végig mennie a rendszeren, de ugyan olyan hatások érik.
Nem tudom, nem értem az összefüggést, nekem elsőnek a cimborám említette meg a merkaptánt. Minden meggy főzésénél mondja, hogy gyorsan meg kell inni, mert merkaptános lesz. Nekem még nem volt.
Egylépcsősők panaszkodtak, ha egy évnél tovább tárolják meggyet, nagy eséllyel merkaptános lesz. Én vittem nekik az enyémből, az nem volt az. A poén az volt, hogy volt aminek az alapanyagát azonos helyről, egyszerre vettük.
Ok. Többet nem kérdezek. Nem gondoltam volna, hogy olyan gyakori jelenség szellőztetés utáni a merkaptán illat, hogy még statisztikára is fussa belőle. ;)
Pálinkában szerintem ennyi. Borban rosszabb a helyzet, mert sok ként használunk és oxidáció hatására atalakulhat sokkal erősebb kötések lesznek, asszem pl merkaptán, más. Talán szó van erről is ebben a tanulmányban.
Ha jól értem, arról van szó, hogy a fém visszatartja a fehérjék bomlása során keletkező kénhidrogént a pálinkában-borban. Oxigén hatására viszont lassan felszabadul a kötött kénhidrogén, és kipárolog, és szaglik. (Megjegyzem, a réz-kén kötés rohadt erős, úgyhogy vannak kérdések.) Így aztán előbb-utőbb kipárolog az összes kötött kénhidrogén, és megszűnik a probléma. Közben, sajnos, aroma is biztos tűnik el.
A pálinkába réz azért csak úgy kerülhet, ha réz volt a hűtő, és a cefre legalább némileg ecetes volt, ami kioldja a rezet a hűtőből. Úgyhogy feltehetően több dolog együttállása szükséges.
Tavaly jártam így érdi bőtermővel, ep re gyanakodtam, szellőztettem, lassan elmúlt. Biztos némi illat is elpárolog ilyenkor. Most Egy éves, semmi baja, finom, iható.
Ha nincs kellemetlen szag, de szellőzteted, szvsz kialakulhat.
Ha kialakult, mert oxidalodott pl a h2s, akkor marad a hosszú, mikrooxidáció, legalábbis ezt a következtetést vontam le, amikor foglalkoztam a témával sokat boros témában.
a konklúzió, szerintem a hordót írták körül tudományosan:
SH2 and MeSH are natural by-products of fermentation and are also natural by-products of the metal-polyphenol catalyzed degradation of sulfur-amino acids. In addition, SH2 and MeSH accumulate in wine as stable complexes with metal cations, notably with Cu(II), meaning that traditional copper finning operations do not remove, just conceal these molecules and can increase the catalytic ability of the wine to form more of these off-odors. Once the complexes are formed, aeration operations are useless for removing these compounds. Bonded forms will be slowly released when the wine is stored in anoxia, possibly because under those conditions Cu(II) is reduced to Cu°. The rate at which free molecules are released is proportional to the amount of bonded forms and inversely proportional to the copper content. The present tools most effective for dealing with this problem are prevention, extended micro-oxigenation and avoiding the use of completely tight closures. Notwithstanding this, the new understanding of the problem, the ability to make a correct diagnose of the problem and the development of analytical essays for assessing in advance the wine tendency to develop reductive off-odors will trigger the development of safer and more satisfactory solutions.
Szellőztetést én a pálinkánál a kellemetlen szagok kiengedésére értem, ha nincs ilyen, akkor nincs mit szellőztetni rajta, az idő oldja meg, hogy szépen kisimuljon, ettől persze ahány ház..
Abban is van ráció, hogy ne oxidáld az ilyet, meg az ellenkezőjében is, boros témában végzett nem rövid kereséseim alapján pont ebben a témában. De ez picit hosszú.
Nem ismerem a részleteket, fogalmam sincs hogy alakulhat ki. A pálinka és a gyümölcs cefre készítés hozzáférhető szakirodalma az alapokkal foglalkozik (és abból is csak a technológiai cefrézéssel), így ne csodálkozz, ha ilyen mélységben nem találsz információt, erről, se másról. Persze ettől még lehet -és kell is- ezt fenntartással kezelni, mint információt, pont azért mert nincs hozzá hiteles forrás.
Picit utánaolvastam ennek a merkaptánnak, valamint kénessavnak, de semmilyen utalást nem találtam arra vonatkozóan, hogy a meggynél a szellőztetés miatt alakulna ki.
Sólyom könyvében az van, hogy a kénből alakul ki, ami meg a rohadt, illetve penészes gyümölcs miatt jön létre, illetve még permetszer, illetve hordófertőtlenítő anyag is belekavarhat és főzésnél átmegy a párlatba. Derítéssel javítható az eredmény...
Namost nálam ez legalább négy ok miatt nem állhat fenn, hogy ként kapott volna bármilyen módon.
- A hordók tökéletesen tiszták voltak cefrézés előtt és soha nem használtam bennük ként sem sav, sem egyéb más formában
- A gyümölcsöt mostuk két léből, kézzel átválogattuk, alapból nem volt benne rohadt, a hibásak pedig válogatásnál szelektálva lettek
- Az termelőt, akitől a meggyet vettem, megkérdeztem a permetezésről, az utolsó permetezés már nagyon nem mostanában volt
- Ha a most lefőtt pálinkát kitöltöm pohárba, 1-2 percig szellőztetem, akkor a szúrósság eltűnik és egyértelmű friss, meggy illata van, illetve ízhibát nem érzek, már így frissen is érezni, hogy jól sikerült.
Kérdem én ennek fényében, hogy ha egy lefőtt, friss, meggypálinka készítése során egyáltalán nem alkalmazunk ként, akkor a szellőztetés hatására hogyan jöhet létre mégis idővel etil-merkaptán?
(Amúgy valszeg túlmisztifikálom és az ég világon nem lesz semmi gond, akár szellőztetem, akár nem, illetve pár hónap pihenő után összeáll. Jövőre kiderül, megy versenyre ez is...)
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Faeper cefre főzés tapasztalatok az idén? Nekem a seregélyek nagyon sokat bezavartak, amikor nem voltam otthon, bizony megdézsmálták. Most erjed egy kis adag, savaztam, semmi más adalék, három nap alatt az erjedés szinte egészen leállt, a hétvégén főzöm.
Hogyan tisztítjátok meg a faeper szedést? A hullomás faeper nagyon mocskos, még fóliával fogva is, ágak, levelek, madárpiszok... stb. szennyezik be. Ezt kézzel pucolgatom, de nagyonmelós.
Mag nélkül nagyjából 230 liter cefre volt a kiindulási alap, BRIX 5-ig erjedt le, 8 nap alatt kész lett úgy, hogy hűtöttem erjedés közben.
Uvaferm CM-mel oltottam, plusz a szokásos adalékok, hordónyitás után ilyen volt:
Ez meg néhány kilóméter zötykölődést követően a főzdében közvetlen beszivattyúzás előtt.
Látszik, hogy a pektinbontó szépen mindent ledolgozott a héjról, pedig nem is raktam bele többet az előírtnál.
0,4 liter EP elvétel után kóstoltuk, illatoltuk, majd azonnal váltottuk a középpárlatra, mert már nyoma sem volt EP-nek. Ha kicsit hamarabb kóstolunk, lehet korábban is lehetett volna váltani, de nem bánkódom ezen, 1-1,5 decivel remélhetőleg nem dobtunk el túl sok aromát. A KP viszont nagyon hosszú volt. Nem kergettük az üstöt, hagytunk neki időt és a vége felé az utolsó liter kisajtolása után sem éreztünk UP-ra utaló jeleket, max. annyit, hogy vízzel kihígítva mintha picit édeskésebb lett volna az íz, a végén jövő magkarakter mondhatni elmaradt, vagy annyira kevés volt, hogy nem igazán lehetett érezni, a végén inkább citrusos jegyek jöttek.
A lefőtt 12 liter párlat szeszfoka 83 volt 20 celsiusra visszaszámolva, így lett belőle 22 liter 45.2 fokos pálinka. Ami feltűnt és a főzőmester is mondta, hogy főzés közben a meggynél a kóstolás előtt szellőztetni kell a poharat, mert ilyen szúrós, a mester szerint kénes illata/szaga van. Ez állítólag a meggy sajátossága, 1-2 perc után viszont eltűnik a pohárból és totál jön a meggy illata. Úgyhogy most jön néhány nap szellőztetés a pincében, majd pihengethet pár hónapot.
Sziasztok! kezdő pálinkafőzőként kérnék egy kis segítséget.
Kaptam a szomszédból kb 20 kg kajszibarackot egy nagy vödörbe, ami már nála forrásnak indult, viszont valamennyi mag maradt a cefrében, amit ma szedtem ki a vödör aljából 20-30 db.
Ez lehet valamilyen téren probléma? Köszönöm a segítséget!
Azért az etanol illata (vodkaillat) nem szokott kibukni a pálinkából, hogyha nincsen töknkrefinomítva, ilyennel kereskedelemben sem gyakran találkoztam. Persze lehet, hogy m.robi sem azt érezte, csak arra asszociált.
Sziasztok. Tegnap este egy házibulin voltam. Pálinkát ittunk. Gyümölcs illat mellett volt egy erős szesz illat érződött. Etil alkohol illat szerintem. Ez mitől van? Miért nem csak a gyümölcs illat érződik? Utópárlatos a nedű?
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Sztem a magyarázat a kémiában keresendő, és igen, reális, én is próbtam, ha nincs kihegyezve az ep elválasztás, akkor az összegyűjtött ep újra lefőzhető, töményíthető, és hasznos alkoholt és aromát nyerhetsz ki belőle.
Sziasztok! Lefőztünk ma egy kis meggy- málna cefréből pálinkát, de nem ez a lényeg. Korábban olvastam hogy lefőzik a tárolt elő, ill utó párlatokat. Gondoltam kipróbálom. Tisztázásnál lementem 40 fokig, azután beleöntöttem 3. hétdecis üveg előpárlatot. Abból ki jött 7 deci szúrósszagú előpárlat, és több mint 1 liter elfogadhatónak mondott kp. Nem mentem 50 alá. Reális ez? És mi a magyarázata?
Én értelek és megértem a mozzanataid. Ugyanis én is túlaggódtam az első 2 évben _mindent_. Aztán van ami felesleges, a mag témában vagy kóstolj ilyet is olyat is, vagy erjessz kétfélét és majd rájössz.
A rekeszben mosással az a bajom, hogy az olyan, mintha csak megmutatnád neki a vizet, attól még nem lesz tiszta. Szüretelő kádban lévő vízbe borítom bele egyesével a rekeszeket, ott átforgatom, szűrővel kihalászom a tetejére felülő levelek, szárak, egyéb hulladék nagy részét, utána átszedem egy kisebb lavór tiszta vízbe és onnan megy a tiszta gyümölcs szár nélkül egy másik lavórba. A szüretelő kádból durván 3 rekeszenként cserélem tisztára a vizet, a lavórból inkább 2 rekeszenként. Nagyon sok gané jön le még a második mosással is, lehet, hogy a cefrét nem cseszné el, de nem engedi a lelkiismeretem, folyamatosan azon járna az agyam, hogy van benne kosz.
A maggal együtt erjesztéssel is az a bajom, hogy itt is két tábor van. Van aki azt mondja, hogy semmit nem módosít az ízén, ha csak főzés előtt szűri le az ember, van aki meg azt mondja, hogy magában a gyümölcsben is marad annyi magkarakter, ami kell, így erjesztés előtt mindenképp magozzuk ki. Én meg úgy vagyok vele, hogy minél kevesebb esélyt adjak annak, hogy valami nem olyan lesz, mint kellene, így inkább magozok.
Jövőre picit egyszerűbb, ha a rekeszekben lemosod, majd beöntöd egy magas vödörbe 1-2 rekesszel. Keverőszárral pépesíted, ami összeszedi a szárakat, a szár nélküli pépet öntöd a végleges hordóba. Magot a főzés előtt nem öntöd az üstbe, a nagyja leül az aljára.
Rákövetkező évben kihagyod a kisadagos vödrözést és egyből nagy hordóban pépesíted, de ez nem lesz 100%-os.
Tegnap délelőtt elkészültem az idei első cefrémmel. Kalandos volt, fáradt vagyok, fáj mindenem, de ma reggelre már kotyognak a kotyogók.
Szóval sajnos nem tudtam szerezni épkézláb Újfehértói Fürtös meggyet, két helyről próbálkoztam, mindkét helyen olyan volt, mint a sörét, alig volt hús a magon. Viszont némi közbenjárással sikerült vennem Debreceni Bőtermőből befőtt minőségűt. Olyan volt, hogy szinte megszólalt, húsos, finom, kukacmentes, na, szóval kifogástalan, viszont nagyon sok volt benne a száras.
Két napja reggel elhoztam M10-es rekeszekben, dél körül kezdtük szárazni, meg átmosni két léből, este 11-re végeztünk, hárman csináltuk, a végén már állni alig bírtunk. Mivel ugyanazokba a rekeszekbe raktuk vissza, mint amikből koszosan kivettük, így persze a rekeszeket is tisztára kellett mosni, na ez egy marha nagy szívás, nem kívánom senkinek a szivaccsal X ideje rárakódott dzsuva dörzsölését.
Egy éjszakát pihent a pincében, reggel felpakoltam a futóra és elvittem kimagoztatni, majd hordókban haza, le a pincébe, sav, pektinbontó, tápanyagok, élesztő, jeges palackok, ma reggelre meg is indult.
Cefre induló brix 17, úgy, hogy a magozásnál ment hozzá valamennyi víz is, tehát maga a gyümölcs picit magasabb lehetett.
Tegnap még szedtünk egy mázsa kajszit is, az ma kerül majd hordóba, ha délután nem szakad le az ég...
"Hozzád intézném a kérdésem, mert nagyon otthon vagy a "kínai" egylépcsős témában. Terveztem, hogy összeállítom a saját rendszerem, de addig halogattam, amíg megsarcolták a kínából rendelt termékeket. Tudsz olyan eladót aki európai raktárból is küld cuccokat?"
A kollégák, akiknek oszlopbeszerzésben segítettem (meg én is), mind közvetlenül Kínából rendeltünk és kifizettük a vámot+áfát is. Nem tudok európai raktárból szállítókat, csak a StillDragont (akit a többiek másolnak), de az olyan drága, hogy onnét valószínűleg nem akarsz majd rendelni. A kínai forrás viszont vámmal és áfával együtt is megéri - a TNT szállítja, nagyon gyorsan itt van, 2 A4-es papírt e-mailben kitöltve-visszaküldve megvan a vámügyintézés, nincs elkallódó csomag, kimarad a Magyar Posta összes nyűgje is. 500$-ból megvan a 4"-os, 3 szintes, buboréksapkás fém oszlop az alábbihoz hasonló kiszerelésben:
Erre jön még rá a vám+áfa, de így is garantáltan kijössz 200e Ft alatt. Elvileg van már egy hazai forgalmazó is, de inkább nem linkelném, sem az ár, sem a hozzáértés nem tűnik kedvezőbbnek a kínaiakhoz képest. Ja, és ez itt a lényeg: a kínaiak igazából azt adnak, amit kérsz. Ha egyedi igényeid vannak, akkor úgy legózzák össze a készletet, ha pedig egyedi méretek kellenek, azt is legyártják. Így nem fizetsz olyanért, amire nincs szükséges. Az utolsó bilincsig, tömítésig mindent ki lehet húzni a listáról, ha az felesleges lenne.
Tudom, sokan az utóbbi időben darabonként válogatták össze, pl. AliExpressről a komponenseket, így el tudták kerülni a vámot és áfát, ez július 1. óta körülményesebb, de alapból sem szoktam javasolni ezt a megoldást, mert nem egy kollégával álltam/állok levelezésben, akiknek 1-2 alkatrész nem nagyon akar ideérni, és áll a projekt - elég bosszantó, ha pl. egy könyök vagy szűkítő miatt nem tudod felavatni a friss gyümölccsel a friss oszlopot. Korábban én is a darabonként legózásnak voltam a híve, de mióta ilyen jó kapcsolatot sikerült kialakítani a kínai gyártóval, azóta az "egy dobozban mindent" rendelés híve vagyok, egyszerűen kevesebb a macera vele.
A legjobb megoldás a rézszövet, X méteres göngyölegből az ember az oszlop átmérőjéhez szükséges hosszt vágja le, feltekerve szépen beterpeszt a csőbe, felülről töltettel is terhelhető, és kellő felületet ad arra, hogy egyrészt katalizátorként is funkcionáljon, másrészt a kondenzátum csatornázásával, visszatartásával elég időt ad a gőznek a kontakthoz. 10 centis hengerekből pedig szépen kirakható a kívánt hossz. Figyelembe véve, hogy a HETP értéke alacsonyabb a gyűrűs töltethez képest (olvasmányélményeim alapján 13 centi dereng a sima 6 mm-es rézgyűrű 24 centijéhez képest), sokkal könnyebben kezelhető (megmarad a csőben), tisztítani is egyszerűbb, igazából praktikusabbnak tartom a többi megoldásnál.
Hogy én hányszor kergettem a kiboruló, lepotyogó, elguruló rézgyűrűket a padlón, mire eljutottam odáig, hogy lecseréljem a képen is látható rézszövetre... - életem jobb döntései közé sorolom.
Az más kérdés, hogy réz buboréksapkás és tálcás rendszernél feleslegnek tartok bármilyen töltetet is, de való igaz, erre vonatkozó szisztematikus tesztjeim nincsenek, így csak elméleti okokat tudok felhozni megalapozásul. Viszont egy másik kolléga szintén most tart itt, vagyis várhatóan 1-2 héten belül életre kel a 4"-os oszlopa és egy szükségszerű közdarabot réztöltetes szegmensként kíván használni, szóval egyre több infó fog összegyűlni ennek hasznosságáról/feleslegességéről a gyakorlatban is, ami mindenképpen hasznos ismeret lesz a közösségnek.
"az oroszoknál több helyen láttam, hogy ezt tuszkolják a csőbe a töltet megtartására"
Az orosz eladó adott grátisz egy rézhuzal "labdát", de az 2"-osba való és szinte lehetetlen megbontani, vagy ellapítani. Egyébként is soknak gondolnám (kivéve ha mégis whiskyre vetemednék ... amit nem nagyon kultiválok).
Egyelőre a töltet csak lehetőség, még ki kell tapasztalni a főzőt.
Hozzád intézném a kérdésem, mert nagyon otthon vagy a "kínai" egylépcsős témában. Terveztem, hogy összeállítom a saját rendszerem, de addig halogattam, amíg megsarcolták a kínából rendelt termékeket. Tudsz olyan eladót aki európai raktárból is küld cuccokat?
"Eleve opcionálisra terveztem, mert szerintem pálinkához elég lesz a három 4"-os tálca. Ősszel szőlőből lesz majd a legnagyobb mennyiség (no meg az a legolcsóbb kísérletezésre), akkor kipróbálom az alul/felül verziókat azonos hordó cefréből."
Ugye, milyen jó dolog a tri-clampes modularitás? Valamiért divat itthon folyton lefikázni (csilli-villi rozsdamentes, meg nem optimalizált, nem méretezett stb), de pont az itt is tárgyalt kísérletekhez nincs kényelmesebb felállás, hiszen pár bilincs oldásával-zárásával teljesen más működésre lehet bírni az oszlopot. Majd feltétlenül számolj be az eredményekről! Kérdés: ez az aliexpresses "ultrashort" 4"-os oszlop? Mekkora az üveges tag magassága az alsó és felső TC csonk között?
Spirál töltet megtartásához: konyhai rozsdamentes dörzsi? Ha jól emlékszem, a Viledának van nem galvanizált RM súrolója, az oroszoknál több helyen láttam, hogy ezt tuszkolják a csőbe a töltet megtartására - szépen beterpeszt, a fölötte lévő 1-2 kg réztöltet súlyától sem csúszik ki a csőből, a gőz is át tud rajta jutni.
Miért nem csinálod meg magad a rézspirált? Tetszőleges étmérővel és-hosszal.
Kell hozzá egy szabályozható fordulatú fúrógép, egy hosszabb magrúd, egy 3x3-4 centi keresztmetszetű, kb. 30-40 centis keményfa léc, és egy támasztó "csapágy" a magrúdnak. Alapanyag MCU1,5 falkábel. 100méter 5-6ezer Ft.
A farudat két helyen, keresztbe át kell fúrni. A nagyobbik átmenő furat átmérője magrúd átmérő plusz 2x a huzalvastagság. Pl. 8mm-es magrúd és 1,5mm-es vezeték esetén 11mm. A farúd másik oldalára kell egy huzalvezető furat. Úgy kell pozicionálni, hogy pont a magfurat tetejére essen. Így a huzal pont a magrúd tetejéreérkezik. Nem kell teljesen átfúrni a rudat, csak a magfuratig. Ez lesz a huzalvezető szerszám. Használat előtt a magfuratot és a huzalvezető furatot alaposan olajozni.
Az MCU kábelt le kell blankolni teljes hosszában. A magrudat befogod a fúrógépbe. A vezetőszerszámba befűzöd a huzalt úgy, hogy a magfuraton kilóg 3-4 centinyire a huzalvég. Ráhúzod a magrúdra. A huzalvéget kicsi faékkel a fúrógép tokmány pofái közötti résbe beékelni. A magrúd másik végét csúszócsapággyal kitámasztani, hogy ne csapkodjon. Lassú fordulaton indítva a fúrógépet szépen fel lehet tekerni a magra a huzalt. Időnként 1-1 csepp olajat cseppenteni a huzalvezető furatba. Némi ellentartás szükséges, hogy a menetek egymás mellé kerüljenek.
8mm-es magra 1 méter hosszú spirálhoz kb. 20 méter 1,5-es huzal kell.
Ez a módszer bevált. Én 8-as magrúdra 1,6mm-es kantálhuzalt tekertem. Az sokkal keményebb anyag, mint a réz, mégis szép spirál lett.
Eleve opcionálisra terveztem, mert szerintem pálinkához elég lesz a három 4"-os tálca.
Ősszel szőlőből lesz majd a legnagyobb mennyiség (no meg az a legolcsóbb kísérletezésre), akkor kipróbálom az alul/felül verziókat azonos hordó cefréből.
"Az oszlop és a deflegmátor közé van még egy 30cm-es "csövem" (töltetes oszlopnak használnám), de a hozzá vett szűrőn átesnek az oroszoktól rendelt réz spirálok (https://www.ebay.com/itm/284262384296), úgyhogy keresnem kell még valamilyen kis lyukú réz hálót az aljára."
Egyszer ki kéne próbálni, hogy mekkora a különbség a deflegmátor alá és fölé szerelt réztöltetes szegmens esetén, mert a defi alá rakva végülis töltetes oszlopként viselkedik ez a 30 centis szakasz - ha fullon van rézzel, akkor az a töltet típusától, geometriájától függően már felér +1 tálcával, ha pedig nem rézgyűrűt/spirált használsz, hanem rézhálót, akkor az meg +2 tálcával. A deflegmátor fölé szerelve - mivel ott már nincs akkora visszafolyó reflux - elvileg csak a katalizáló hatása érvényesül. Bár az megint jó kérdés, hogy erre mennyi szükség van, én úgy gondolom, hogy a tálcákkal és sapkákkal érintkező gőz megkapja azt a rézmennyiséget, amire "szüksége van", köszönhetően a deflegmátor miatti újból és újból folyadékként visszacsöpögő, majd felfűtve minden szintet ismét végigjáró gőz "körfolyamatnak".
De érdekes lenne ugyanabból a cefréből defi fölé és alá szerelt réztöltettel főzni egyet (azonos fejhőmérséklet-idő függvénnyel), aztán kóstolni, van-e számottevő különbség.
Így még nem jártam, elkészült meggy cefrémre megcsináltam a légmentes víz zárást de a zsák amibe a vizet öntöttem kiszakadt és így olyan 20 liter víz a hordóba került. Szerintetek lesz ebből probléma a főzés során? (Mennyiségi/minőségi) Szerdán lesz kifőzve. Köszönöm a válaszokat!
Mivel a keverőszelepeim "elvesztek" a kínai postadzsungelben, ezért most a "sima" kétkörös lett implementálva.
Az oszlop és a deflegmátor közé van még egy 30cm-es "csövem" (töltetes oszlopnak használnám), de a hozzá vett szűrőn átesnek az oroszoktól rendelt réz spirálok (https://www.ebay.com/itm/284262384296), úgyhogy keresnem kell még valamilyen kis lyukú réz hálót az aljára.
Én izgultam mind2 alkalommal, mert nagyon romlekony alapanyag, de jó lett. Az első eljutott valamelyik zd-re is rezmuves által, pont most kaptam meg a bíráló lapot, eddig csak az oklevél volt meg.
Én savaztam, nem kockáztattam. Sok sikert a jó erjedéshez:)
Igen. Beszéltem vele már előtte nekem is ezt az árat mondta. Kicsit sokaltam ezért szétnéztem pár helyen és sikerült olcsóbb málnát szereznem. Nem nagy mennyiségű de nekem elég. Egyébként korrektnek tűnt a telefonon.
Ez egy mini torony, rögtön tálcával kezdődik és tálcával végződik. A képen látható kék tömítés kezdő ill. végződő elem, mert tk. ez is egy L-profil, tehát csak egyik oldalról tud fogadni üvegcsövet. Az üveg-üveg közé másfajta van. Már össze van rakva a rendszer csak még nem próbáltam ki. De most megerősítettetek, hogy jól okoskodtam, és a fehér az egyéb összeállításhoz való. :) Kösz!
A fehér tömítés az üvegoszlopsor aljára és tetejére való, ahol az üveghenger és a fém záróelem találkozik. Azt a célt szolgálja, hogy az üveg és a fém közötti tömítés biztosított legyen, mivel oda a vastagabb, hornyolt (kék) tömítés nem fér be, a sima tri-clampes tömítés pedig nem jó, mert középen "dudoros", így a dudor miatt nem fér be az üveg a fém hüvelybe, illetve nem tömít rendesen. A képen látható kék elem két üveghenger közé megy, a közepén lévő horonyba pedig a buboréksapkás réztálca. Nem tudom, mennyire volt érthető, de ezen a linken fotókkal és leírással együtt láthatod, melyik hová való.
Üvegoszloposok segítségét kérném. Az alul ill. felül lévő, szilikon (kék) tömítéshez kaptam egy, L-profilú (fehér) tömítést is. Összerakásnál úgy gondolkodtam, hogy erre (fehér) akkor van szükség, ha nem rögtön tálcával indul az építmény, ezért kihagytam. Most rendeltem még hozzá tartalék tömítést, ami szintén két darabból áll, és elbizonytalanodtam...
Sajnos ezek a gyümölcsök, ha nem saját kertben saját részre termesztődnek, akkor csak a tehetősebbek kiváltsága. Kereskedelmi főzdéknek is bőven mínuszos, csak a szortiment szélesítése miatt tartják, bérfőzetőként meg végképp nehéz összeszedni/vásárolni annyi ilyen jellegű gyümölcsöt, hogy külön kifőzzék. Speckó helyeken pici üstben is 100 liter körül van a minimum, amivel tudnak foglalkozni. Jelen esetben 130.000 Ft-os alapanyaggal kellene számolni, jó esetben ad 4 litert, 32.500Ft/liter, amire még rájön a szállítás, munka, segédanyagok...
Azért a málna az málna. Főztem már belőle, egy aromabomba. Keveset ad, de az aztán... Sajnos nem engedhetem meg magamnak, hogy minden évben főzzek, de ez már az én bajom...
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Nem nagyképűség, inkább csak szarkazmus. A magyar valóságtól nagyon messze van, hogy eperből, málnából cefrézzünk. Odáig jutottunk, hogy a magyar gyümölcs már luxuscikk. Röhej, de jelenleg banánból, narancsból sokkal sokkal reálisabb pálinkát főzni.
amúgy idén nem terveztem venni, önmérséklet miatt 2 évente veszek, de ha tudsz hidegben spontán beindult málnát 500ért, szólj, aztán beszélhetünk róla.
A figyelmet szeretném felhívni arra ,hogy van eladó Fertődi zamatos málna.
Saját termelésű ,kiváló minőségű ,rekeszes piaci minőség hordóba szórva. Lekvárnak és szörpnek 1. osztályú , de igényesebbek cefrének is ezt viszik. 1300.-/kg
A termés hordóba van szedve , szállításig a hűtve tárolás megoldott.
Azt nem lehet levágni, mert azt a külső üst falára szegecseltem, az összeforrasztás előtt, azt így terveztem, mert úgy lett erős a rögzítés...ettől még lehet üstház, azon kívül is...:):)...
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Igen, jól emlékszel...az üstház, vagyis a "szoknya" miatt vágtam le a fogantyúkat a dupla falról, mert nagyon kiálltak. Utána kicsit lerövidítve, ezüsttel visszaforrasztottam feljebb, a szimpla részre és így mégis van fogantyú, de nem áll ki annyira...
Miért akarod levágni a fülét? :o Egyébként egy használt lemezhordóból, egy marék popszegecs, maradék kőzetgyapot, egy flex korong és egy flakon festék felhasználásával egy délután elkészíthető a hőszigetelt üstház...
Igen,valamikor még régebben volt itt feltöltve neki kép,hogy le lett vágva a két fogantyu meg ilyenek egy halfőzőnél és asszerint a kép szerint lesz az enyém is.
Lenne még egy kérdésem.Amikor rendeltem az ugymond nyakat amire ment a kör defi,nem tudtam,hogy az a nyak egy része lesz az egylépcsős szitatányér modulnak ha jol tudom.Azt szeretném megkérdezni,hogy melyik
része hova megy.Melyik vége legyen az üstnek és melyik végére menjen rá a kör defi?
Az egyik ismerősöm fogja csinálni,valahol volt egy kép,amikor rézműves alakitott át egy halfőzőt,aszerint fogjuk az üstházt is késziteni,mivel nekem is 100 as halfőzöm van.
A keverővel ne finomkodj, 200mm átmérőjű 3 tollas hajócsavar szerű 15-20 fokban, lemezből hajlítva pl tökéletes, kb 120-150-es fordulat, az állítás az jól jön. Át kell keverni az egészet intenzíven, megtáltosodik tőle az üst. Jó az a páracső, tökéletes.
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Igen,ki kell tapasztalnom még most ezekkel a dolgokkal az elválasztást,fog még hozzá jönni üstház is meg keverő is,itt a keverőnél mennyire számit az,hogy lehessen állitani a forgás sebbességét?Az előpárlattal nincs gondom,csak az utópárlathoz kell némi kiindulási pont és hát látom sok helyen,hogy a jol elhelyezett hőmérő a páracsőnél sok segitséget nyujt,vagyis kiinduláspontot,tudom,hogy a érzékszervi elválasztás nélkül nem megy.
A hőmérőnek a legmagasabb ponton kell lennie, legközelebb a kilépő gőzhöz.
Mivel a "páracső" -jelen esetben a 2"-os idom- vízszintes, azért ebben az esetben a gömb fölötti rész jöhet csak szóba (a páracsőben már minimális mértékű deflegmáció fellép).
Az elválasztást hőmérő (no meg szeszfokoló) szerint neked kell kitapasztalni (minden főző másképp viselkedik), de egy átlagos erősítő feltét nélküli főzőnél a tisztázás 78-80 foknál kezdődik (előpárlat) és 92-92.5 foknál éri el az 50%-os kifolyó szeszfokot.
Mivel neked még egy gömb is van rajta, ezért kicsit másképp fog viselkedni.
A páracsőnek a belső átmérője 45 mm maradhat vagy tul nagy az átmérő?Nem tudom,hogy hol kell lennie a hőmérőnek,ezen is változtani akarok és szeretnék segitséget kérni ahhoz is,hogy hogyan kell hőmérő szerint elv
Üdv.Szerintetek ennek igy van értelme?Eddig egy 2 méter hosszu páracsövet használtam spirálos hütővel,most akarok váltani átfolyos hűtőre.Egyenlőre még csak oda van probálva,majd lenne felfüggesztés is csinálva hozzá.Csak arra lennék kiváncsi,hogy szerintetek jo lenne ez igy?
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Beleférne természetesen az új motor is(sőt), csak próbáltam óvatos lenni a becslésekkel. Az elektromos fűtéssel kapcsolatban pedig az a meglátásom, hogy a megvalósítása nem indokolja azt az árkülönbözetet, amit felárként kérnek érte, a gázfűtéssel ellenben, de érthető a hozzáállás a gyártók részéről, mert a növekvő igényt és a keresletet figyelembe véve,(egy kicsit "trendi" is) kihasználják a helyzet adta lehetőséget, tudván, hogy a "házilag" készítés több sebből vérzik(hozzáértés hiánya , utánajárás, megfelelő szakember stb.)
"Elektromos előkészítés... hát... Gondom az vele, hogy a Tatramat fűtőbetét menete M48x2, itt 2 colos menetű karmantyú van felhegesztve. Metrikus menet élszöge 60 fok, Witvorthe 55 fok, más menetemelkedés, nem passzol egymásba. Így hőmérséklet érzékelőt / korlátozót a fűtőszálra, vagy szint érzékelőt stb... nem lehet beépíteni. jobb lett volna "lefenekelt" Na 60-80 TC."
Én is biztosan TC csonkokat rakattam volna az üst aljára, elég szélesnek tűnik a választék hossz és teljesítmény terén is, na meg így árban sem lenne rossz.
"Valóban úgy tűnik, hogy eladásra készült, minden komolyabb számítás nélkül ebbe az árba simán beleférne a keverőmotor(nem feltétlen új), a fűtőpatronok és a lángterelő szoknya, úgy talán vonzóbb ajánlat lenne, persze ez nem feltétlenül egyezi az eladó érdekeivel...."
Még az új motor is beleférne, ahogy a komplett villanyos fűtés is. Most vagy én nem értek valamit (gázzal fűtök), vagy tényleg itthon valamiért túl van dimenzionálva ez a villanyos dolog, legalábbis a hazai komplett oszlopos főzőknél valamiért iszonyat nagy az ugrás árban gázos és villanyos változat között (akár 160e Ft), miközben az érdemi befektetést nem az a 2 patron és a vezérlőelektronika igényli, hanem a 3 fázis behúzása az üst mellé, ha nem lenne kéznél, de ez a felhasználó magánköltsége.
Már komplett szettben is megkapja az ember:
De az oroszok ennél egyszerűbb cuccokkal is jót mennek.
Annak idején körbejártam a témát, Tatramat 3 kW (3x1 kW) verhetetlen áron volt. (most Br: 7600 Ft). Kialakításánál fontos volt, hogy gyári tokozású, burkolatú, IP védettsége megfelelő legyen.
Gondom az vele, hogy a Tatramat fűtőbetét menete M48x2, itt 2 colos menetű karmantyú van felhegesztve. Metrikus menet élszöge 60 fok, Witvorthe 55 fok, más menetemelkedés, nem passzol egymásba. Így hőmérséklet érzékelőt / korlátozót a fűtőszálra, vagy szint érzékelőt stb... nem lehet beépíteni. jobb lett volna "lefenekelt" Na 60-80 TC.
Valóban úgy tűnik, hogy eladásra készült, minden komolyabb számítás nélkül ebbe az árba simán beleférne a keverőmotor(nem feltétlen új), a fűtőpatronok és a lángterelő szoknya, úgy talán vonzóbb ajánlat lenne, persze ez nem feltétlenül egyezi az eladó érdekeivel....
Múltkor szó volt a polgárdi üstről, mint oszlophoz létező alternatíváról, aminél egyedi kéréseket is megvalósít a mester. Ma belefutottam a jófogáson egy ilyen példányba, valaki már oszloppal együtt árulja, így néz ki (a hirdetés fotóit raktam ide):
A 3. képen látható a típus előnye, az elektromos fűtőpatronok előkészítése, a 4. képen pedig a hátránya, a lángfogó szoknya hiánya, amiben a kiskőrösi konstrukció jobb (ott viszont gyárilag nincs elég hely a külső és belső fenék között a patronnak, ez újratervezést igényel).
A hirdetés érdekessége nekem leginkább az volt, hogy 650e Ft-ot kér érte a hirdető, amiből arra tippelek, hogy ez már direkt továbbértékesítésre készült, és a tényleges bekerülési költség valamint a hirdetett ár közötti különbség az eladó haszna lenne, hiszen ennyiért egyszerűen drága, másrészt ez a totál gyári kínai csomag (4 szintes, analóg hőmérős stb), nem úgy tűnik, hogy a tényleges pálinkafőzésre optimalizálással foglalkoztak volna.
Az egyik kolléga hamarosan eljut a próbafőzésig az egyedi polgárdi üstjével (villanyos fűtés, keverőmotor, betekintőnyílás stb), remélem majd tesz fel képeket és beszámolót róla, azon látszani fog, mennyi lehetőség van a konstrukcióban.
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Jelentés a pálinkaműhelyből: tegnap felavattam az új üstöt és egyben az utóbbi idők fejlesztéseit is bevethettem élesben. Vendégem is volt hozzá, az egyik csendes fórumtársunk tisztelt meg jelenlétével "üzemlátogatási" célzattal, mivel neki is a hetekben érkezett meg a kínai oszlopa, és szerette volna látni, hogyan megy ez "élesben" (ezért is a 2 szék):
Az új üst miatt elég óvatosan, sok időt felemésztve csináltuk meg a melót, nem akartam, hogy az előző üsthöz képest közel 2.5x nagyobb üst vagy akár az olajos duplikáció megtréfáljon. Még picit szokni kell, de teljesen rendben van, a 35 literes zárt vizes üstömhöz képest ez picit lassabban jelenik meg a fejhőmérsékletben a gázcsap tekerése, más érdemi különbséget nem vettem észre. Egy fél üstnyi Idared almát főztünk, szerintem jól sikerült, az eddig kisüstiben utazó kolléga is meg volt vele elégedve, szóval nagy baj nem lehet az eredménnyel. A ProCap sapkás oszlopot a fenti körülmények miatt nem igazán hajtottuk meg, bőven lett volna benne tartalék.
Az oszlop többi új eleme is hiba nélkül teljesített, a keverőmotorról például bebizonyosodott, hogy kényelmesen lehet beszélgetni mellette, egyáltalán nem mondható hangosnak. A működéséről kis videó is született, ezen látható, hogy bár megmozgatja az üst teljes tartalmát, még lehetne javítani a "keverési képen", szélesebb és hosszabb lapáttal valószínűleg máshogy alakulna az örvénylés. Szerencsére magát a lapátot csak 1 csavar tartja, hazai kisiparos pedig legyártja a kért formát és méretet, ha arról van szó.
Az epruvetta is jól muzsikál, a kollégával egyetértettünk abban, hogy a mintavevő csappal kiegészítve kényelmes a használata, egyőnk sem bánta meg a beszerzését. A multifunkciós 2"-os Tri-clamp csonkra főzés idejére szerelt betekintőüveg azért párásodásra hajlamos, így nem 100% az élmény, valamint nem jut elég fény az üstbe, így be kell világítani, hogy lássa az ember, mi folyik a cefrével. Esetleg LED-esíteni kell az oszlop alját, és akkor lesz elég fény az üstben is.
A 90°-os könyököt helyettesítő T-szelep viszont maradéktalanul bevált, a kar állásától függően a véghűtő és/vagy az oszlop felé lehet vele zúdítani a mosóvizet, ami hatásos. Az oszlop mosásáról szintén született egy kis videó, ezen látható, hogy ha kellően nagy a felülről érkező nyomás, akkor a sapkákon keresztül lefolyó víz egyrészt szépen lemossa az oszlop falát is, másrészt jó magas lesz a folyadékszint, ami szintén a hatékony tisztítást segíti elő:
Az üstmosó CIP fej is végre ki lett próbálva, a jó sűrű almacefre jó tesztalanynak bizonyult. Az eredmény az alábbi képeken látható:
Ahogy látszik is, viszonylag szép munkát végez, a moslék túlnyomó többségét szépen leviszi az üst faláról és a sisak belső feléről, de azért nem 100%-os ez a megoldás sem. A fenti fotón a lapos üstfedéllel egy vonalban húzódó leeresztőcsap hátránya is látszik, egy domború fenék alsó leeresztéssel hatékonyabban vinné ki az aljára lefolyó szmötyit, de ebben az árkategóriában ez van.
Kapott amúgy az oszlop egy új hőmérőt is, a korábbi húshőmérőmet azért cseréltem le az LT-101-es típusra, mert így nem a deflegmátor fölött van a kijelző, hanem a hosszú vezeték miatt oda rakom a hőmérőt, ahová csak akarom, akár az üst melletti asztalkára is tehetném, a kényelmesebb, karosszékből történő leolvasás érdekében. Ez a típus a beállított hőfok elérése esetén riasztani is tud, nehogy lekéssen az ember az EP érkezéséről, bár ezt a funkciót a múltkori "majdnem" tűzeset után nem kívánom használni, ott kell ülni és kész.
Az érzékszervek indokolatlan tompítását elkerülendő szigorúan csak a főzés után pedig előkerültek kóstolásra a hordós tételek:
A kolléga ugyanis szintén bontogatja szárnyait az érlelés terén, így meg tudtuk kóstolni egymás hordós tételeit, véleményt mondani róluk - hasznos tapasztalatok és visszajelzések születtek.
A kísérleti napot végül sikeresnek nyilvánítottuk, az átépített/kibővített rendszer jól működik, így most már tényleg jöhet a saját gyümölcs a kertemből.
"Fentiekből következik, hogy a legegyszerűbb, mindenféle kiépítésben is jól működni tudó üst, a víz-gőz üzemű.
Mindenféle fűtési módból ki lehet hozni az eredményt, de nem ugyanazzal a befektetett munkával. Persze ez nem változtat azon, hogy a piacot lefedő tőkeszegény, ütőképes koncepcióval nem rendelkező vállalkozók mit állítanak elő kis darabszámban, alacsony hatékonysággal, magas áron és mit tud megvásárolni az, aki nem szeretne barkácsolni pl konyhai üstöt és milyen kompromisszumokkal fog együtt élni, amikről esetleg nem is tud, jobb esetben nem is érdekli, ugye bizonyos nézőpontból ezek "felesleges részletkérdések".
Ez itt a lényeg, a piaci elérhetőség. Víz-gőz üzemű üstöt nem sokan gyártanak (egyedi koncepció alapján főleg nem), olajos viszont van 5-6 kisiparostól, igazából működnek, szóval hobbista szintre elegendőnek gondolom. Nyilván bitang jól néznek ki a nagykonyhai üstök, látom és értem a hozzájuk kapcsolódó műszaki előnyöket, de ez használtan lutri, újonnan pedig másik liga árban is. Igazából a hobbista attitűd az elfogadható kompromisszumokról szól, ez is beletartozik.
"Hobbi szinten bármi jó, szimpla, vizes, olajos. Viszont ha szigorodnak a szabályok, és mérnökök kezdenek el tervezni élelmiszerrel kapcsolatban, akkor zárt vizes van."
Igen, én ezt az egészet mindig csak hobbista szemmel nézem, ahogy a múltkori oszlopátmérős vita is igazából arról szólt, hogy az ipari megoldás egy dolog, a működőképes hobbista lehetőség pedig egy másik dolog, szerintem ilyen kontextusban kell ezt nézni. Az üst kapcsán pedig valóban fontos tényező az elérhetőség, hiszen ami nincs a piacon "polcról leemelhető" állapotban, amögött hiába van űrtechnológia, hobbistáknál nem játszik.
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Működő képes lesz, a cefrét akkor is úgy kell kivedrezni belőle, mert nincs megfelelő leeresztő keresztmetszet hozzá. Szóval kell egy üstfedő, annak a zárja, tömítése, egy új leeresztő kivág, befarag, behegeszt, nyomás próbál. Ez akárhogy is nézzük haladó felkészülést igénylő projekt. :)
Ennek wd-40 kellett+ szétszed, összerak, régen hasznàlhattàk. Régi hàzat mentem, szépítem. Műanyag nyílászárókra csere, a régi gerébtokos ablakokat, a hőszigetelés azonnal frankó lett, eltűnt a hűvös és a huzat. Kívül szép, belül barlang szerű, mindenhol az ablakok-ajtók körül téglàk, omlott vakolat. Meg kettő cserépkàlyhàt építtetek, egy màr megvan 95%-ban. Legyen jó fűtés is, ha màr van hőszigetelés. Aztán majd a jàrólapos, nem az anyag dràga,,legyen szêp is, akkor màr...🙂 Gondolkodom, lehet ki kêne tanulnom inkàbb, a lapozást, mert a munkaerő a dràga.
Beragadt gàzcsap, eltömődött gázvezetékek, alapjàrati rendszer komplett, egy darab volt kapható a vàrosomban, ràadàsul pb fúvókàval, màk,,,, gőzszelepet hajkuràszni, vizesvàgàs, 50 km, fel óra,, alapvetően minden megvolt 200 K alatt ês kb, 5 nap meló. Mostani projekjeim 10x dràgàbbak, mind időben, mind pénzben. Fiamat úgyis kőművesnek adom majd ...Kajszi itt is elfagyott. Mondjuk nem sok időm van főzni. A főzővel anno kockàztattam, senki nem làtott bele, kívülről szêp volt, mondom, nem sok baja lehet, be is jôtt a megérzês. Ha több baja lett volna, akkor is max, 300-ba befêr, thumperestől.
Ha jól emlékszem, több dolgot is javítgatott rajta, nem volt hadra fogható. Ha te működőképeset akarsz, az részemről érthető, de azok drágábbak. Viszont az idő a legdrágább.
Ez igaz, de nem biztos, hogy nagy szerszámigény, tudás kell, ahhoz, hogy veszel egy működőkepés 100 literes üstöt, fémnyomóval csináltatsz rá fedőt, nézd Robi főzőjét.
Ez a kérdés is kb. a keverőmotor - üstház tengelyen dől el.
Egy szimpla üstnél, ha sikerül olyan állapotot létre hozni, hogy a fenék és az oldalfal ugyanazzal a hőmérsékletű forró levegővel találkozzon a köpenyben (üstház) és ez nem haladja meg a 150-180C fokot, akkor biztos nincs "hősokk". Ha nincs üstház, van helyette reduktor nélküli "tuning" égő, ami izzítja a feneket, nincs rendes keverő, ami átforgatná a cefrét, akkor már felmerül a "hősokk" kérdése. Illetve az elválasztások sem lesznek olyan jók, mintha az üstben egyenletes hőmérséklet lenne, ez egy az egyben ki fog érződni az eredményen, égett íz, égett gumi íz stb, barnás elszíneződés stb.
Olajos üstnél, ha nincs megfelelő keresztmetszetű olajtér, amiben a cirkuláció megindul, nincs rendes üstház, ami elosztja a fűtést, nincs hatékony keverő, akkor oda is tud égni szélsőséges esetben, ha a feltételek teljesülnek, ez tökéletes megoldás. Nyilván egy bika keverő kompenzálja az üstházat, valahogy osztani kell a hőt ez a lényeg.
Vizes üstnél, ha nincs üstház, nincs keverő, akkor nincs korrekt hőátadás. Ennyi. így bármilyen silány konstrukcióval, tuning gáz lándzsával, bármivel kb ugyanazt az eredményt lehet elérni, legfeljebb a felfűtési idő nő, de a köpeny felületen bevitt energia konstans és egyenletes lesz, égés, kozma, leégés és ennek bármilyen átmenete kizárt.
Fentiekből következik, hogy a legegyszerűbb, mindenféle kiépítésben is jól működni tudó üst, a víz-gőz üzemű.
Mindenféle fűtési módból ki lehet hozni az eredményt, de nem ugyanazzal a befektetett munkával. Persze ez nem változtat azon, hogy a piacot lefedő tőkeszegény, ütőképes koncepcióval nem rendelkező vállalkozók mit állítanak elő kis darabszámban, alacsony hatékonysággal, magas áron és mit tud megvásárolni az, aki nem szeretne barkácsolni pl konyhai üstöt és milyen kompromisszumokkal fog együtt élni, amikről esetleg nem is tud, jobb esetben nem is érdekli, ugye bizonyos nézőpontból ezek "felesleges részletkérdések".
Szükséges hőmennyiséget alacsonyabb köpeny közeg hőmérsékletnél be lehet vinni, az nem hátrány. Gőzősnél a főzés végére pár fokkal melegebb a köpeny hőmérséklet a párlat hőmérsékleténél (páracsőben mérve).
Ezt ki mondta:
"De ha a szimplafalú főzőkben - ahol gyakorlatilag közvetlenül kapja a hőbetápot a cefre - sem probléma ez ésszel tekert fűtés mellett..."
Hobbi szinten bármi jó, szimpla, vizes, olajos. Viszont ha szigorodnak a szabályok, és mérnökök kezdenek el tervezni élelmiszerrel kapcsolatban, akkor zárt vizes van. Gondolom nem kell neked ecsetelnem miért biztonságosabb és praktikusabb a vizes. Ezt el kell ismerni, közben én is csak egy szimplával főzök. Hobbi szinten használd sikkerrel a főződet, meg mindenki, de ha rangsorolni kell akkor sztem vizes kezd.
Nem hátralépés, idézve lentebbről, sok szempontot kell figyelembe venni vásárláskor, nem azért írtam, reagáltam. Inkább elméleti síkon.
"No, pont ez az egyik problémám, hogy a gyártók nagyobb része nem akar foglalkozni a nyomásproblémákkal és inkább nyílt üstöt csinál. Csodálkoztam is, hogy Te vizesről váltottál olajosra, de gondolom ugyanazon probléma miatt. Én meg nem akarok olajosat. :-p"
Engem nem kimondottan zavart a váltás, nem érzem/gondolom az olajost visszalépésnek. Nekem úgy tűnik, hogy az olajostól való ódzkodás inkább a kisüstis módszertan miatt alakult ki (ha jól értettem, a kommentek általában a lassabb "gázreakció" hátrányairól szólnak), oszlopos főzőnél ennek jóval kevesebb jelentőségét látom, felfűtésig van egy gázcsapállás, aztán EP elválasztás alatt van egy gázcsapállás, végül KP-től UP-ig, menet közben pedig mindent a deflegmátorral szabályozok, nem a gázcsappal, így ez nem okoz gondot. Persze simán lehet, hogy félreértettem a dolgot, és nem ez volt az érvelés lényege.
A másik téma, ami itt többször előjött az olajossal kapcsolatban, hogy a vizeshez/gőzöshöz képest magasabb közeghőmérséklet miatt "hősokkot kap" a cefre, más lesz a párlat aroma profilja. De ha a szimplafalú főzőkben - ahol gyakorlatilag közvetlenül kapja a hőbetápot a cefre - sem probléma ez ésszel tekert fűtés mellett, akkor a duplafalúnál, ahol azért jóval korrektebb módon oszlik el a betáplált hőenergia, miért lenne ez gond? Főleg rendes keverőmotorral folyamatosan mozgásban tartva.
A harmadik szempont az energiahatékonyság szokott lenni, de ezek talán csak a lefőzhető mennyiségre vonatkozó jogszabályi keretek feszegetése esetén jelentenek valós kérdést, a "saját kertem lefőzése" során ez nem oszt, nem szoroz, ahhoz a pár száz liter cefréhez nem érdemes ezt számolgatni. Az viszont szempont, hogy olajosból van valamekkora választék a kisiparosoknál. Nem tökéletes egyik sem, de legalább lehet egyedi megoldásokat kérni rá, ehhez képest zárt vizesből meg az 50 literes Pankán kívül nem láttam mást - 220e Ft-ért pedig még nincs üstfedeled, a leeresztőcsonkra csapod, a feltöltőcsonkokra szelepeid, a nyomásszabályozásra lefúvató-, és vákuumszeleped, és nem hiszem, hogy egyedi igényeket kiszolgálnának. Szóval valahol ez a hazai realitás.
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Ehelyett ma szalonképes/ebb/ állapotba hoztam a DES100-at.
Öt év nyílt szini főzés (szaletli alatt), szabadtéri tárolás megtette a hatását (még úgy is, hogy minden tavasszal kivettem az üstöt és lepucoltam kicsit).
Lecsiszoltam a rozsdát az üstházról, passziváltam, lefestettem 650 fokig hőálló festékkel, újraforrasztottam az üst alján a talpcsapágy rögzítéseket (az egyik gyöngyözött), kimostam a hűtőt, feltöltöttem a spirált trisós vízzel holnapig.
50-200 eFt-t veszel egy konyhai gőzős üstöt. Ráköltesz 100-200 eFt (fedő, burkolat leeresztő, motor stb...) és van egy 100 literes 3 mm-es anyagból, ideális geometria mérettel, kiváló fenékformával egy komoly főződ.
Ezt nulláról felépíteni kb. 700-800 eFt. Egyet végigszenvedtem, másikat biztos nem csinálnék.
"Tudsz olyan üst beszerzési forrást, ami megfelel a lentebb leírt kívánalmaknak és megáll 200k környékén???"
A kiskőrösi 100 literes (mint ez itt) rozsdamentes, olajos duplafalú üst, 2"-os leeresztőcsappal (igaz sík üstfenékkel, tehát a kifolyó alja és a fenék alja egy síkba esik, emiatt az utolsó cseppig nem fog kifolyni csak enyhe döntés hatására), Tri-clamp csonkokkal (oszlophoz, miegymáshoz) kb. 200e. Tudtommal a kiskőrösi mester üstházat is készít rendelésre, valamint biztos vagyok benne, hogy kérésre fűtőpatronnak is csinál helyet, igaz a "szériaüstnél" nincs elég hely a belső és külső fenéklemez között egy 2"-os fűtőpatronnak, tehát ott a lemezfelhasználást módosítani kell (a hazai üstök jellegzetességei valahol a táblás lemez méreteiből adódó "optimalizálás" eredményei). Üstházzal és fűtőpatronnal már biztos 200e Ft felett lenne a konstrukció, de legalább vállalja az elképzelések megvalósítását.
Az egyik "csendes" fórumtársunknak most épült a fehérvári/polgárdi üst villanyos fűtéssel, rákérdezhetek nála, hogy mennyi lett a vége. Az is duplafalú olajos, leeresztőcsappal, meg kapott motor felfüggesztést, betekintőnyílást, fűtőpatront stb.
A kereslet az enyhítéssel megnőtt, a kínálat pedig esetleges, gyakorlatilag nincs.
Egy-két éve lehetett venni gázos 100l-es nagykonyhait 100-150k környékén, ma ennyiért csak olyan roncsot ajánlanak, ami még alsó hangon egy év ráfordítást igényel (még akkor is, ha van némi fémmegmunkálási tapasztalat és felszereltség).
Én is vártam, hogy a csődbe menő kiskonyhák elkezdik árulni olcsón a meglévő (tudom, szemétség, de sajnos ilyen az élet...) felszerelést, de vagy nem publikus felületeken történt, vagy meg se történt. A kínált 500k..1M üstök valahogy nekem nem rentábilisak. :-p
"Az üstöt akkor is meg kell venned. Tapasztalatom szerint az a gond, hogy aki egy elfogadható üstöt gyárt (értem ez alatt a dupla falú, vizes -esetleg olajos-, leeresztővel ellátott 50-100l-es termékeket, esetleg elektromos fűtésre is előkészítve, ne adj' sten valamilyen üstház is van hozzá), az ugyanúgy, ahogy mi, fel tud építeni egy komplett egylépcsős lepárlót, amin sokkal nagyobb a haszon."
Vegyes a kép, én is belefutottam több olyan üstfaragóba is, aki csak az általa sorozatgyártott kész terméket hajlandó értékesíteni, mást nem vállal, de talán pont a kínai oszlopok térhódítása miatt most már vannak olyan kisiparosok is, akik a kért alapot legyártják neked, az oszlop meg a te dolgod. A kiskőrösi és a fehérvári (polgárdi) mester például ilyen, előbbinél készült az én üstöm, igazából a "szériától" eltérő bármilyen módosításra hajlandó, utóbbinál pedig 2 csendes fórumtársunknak is mostanában készült el az üstje, akik kínai oszlopot építenek rá. Egyiküknél elektromos fűtéssel lesz, ami szintén egyedi rendelésre készült. Igaz ezek nyitott (tehát praktikusan olajos) rendszerek, nem zárt vizesek, bár én ezt nem tartom gyengébb konstrukciónak. Ilyen kondíciókkal az alap kínai oszlopos főző kihozható 400e Ft-ból, a keverőmotorral, elektromos fűtéssel és minden extrával ellátott "deluxe" változattal pedig 700e Ft-nál meg lehet állni.
Persze a hazai kisipartól egyelőre nem várhatunk ilyen csodaufókat (1760$ + vámáfa), mint a kínaiaktól (100 literes duplafalú, elektromos fűtés tri-clampes patronokkal, 8"-os tri-clampes oszlopelőkészítés, üst alatti leeresztő stb):
"Szerintem a kínai modulrendszerűvel nem lehet árban versenyezni."
Szerintem sem. Még az oroszoktól is olcsóbban megjön egy-egy egyedi gyártású rozsdamentes cucc (nekem a korábbi talpas epruvettám pl. onnét jött), nemzetközi postadíjjal együtt. Csak hát ahogy az itt is elhangzott már, a kínai tri-clampes cucc nem "optimalizált", jelentsen ez bármit is. Még jó, hogy szegény pálinka nem tud róla, hogy ő márpedig egy optimalizálatlan pálinka...
És az a vicc, hogy ha kéred, a kínaiak is vállalnak egyedi gyártást - nekem a tri-clampes epruvettán kívül az üstmosófej is egyedi méretben készült, felár nélkül.
Tapasztalatom szerint az a gond, hogy aki egy elfogadható üstöt gyárt (értem ez alatt a dupla falú, vizes -esetleg olajos-, leeresztővel ellátott 50-100l-es termékeket, esetleg elektromos fűtésre is előkészítve, ne adj' sten valamilyen üstház is van hozzá), az ugyanúgy, ahogy mi, fel tud építeni egy komplett egylépcsős lepárlót, amin sokkal nagyobb a haszon.
Próbáltam hasonló (vizes) üstöt keresni, de mindenhonnan lepattantam, mondván, vegyek komplett főzőt, vagy olyan irreális árat mondtak, amiért már nem éri meg.
"Van ez a zöldes színű, ecsettel felhordható, "mindenölő" cucc, ami visz rovart/gombát, de én félek tőle, hogy az élesztőt is kinyírja, ha ott marad a levegőben. Nincs valami kizárólag rovarölő szer, amivel meg tudok szabadulni tőlük?"
A legtöbb rovar-gombaölő motyó megelőzésre való, a már fertőzött fánál nem hatékonyak. Viszont létezik kimondottan fertőzött fa utókezelésére alkalmas szer, ami farontó rovarok ellen való (gombára nem), beltérre is alkalmas, nincs kipárolgása (ahogy általában az összes beltérre alkalmas motyónak sincs): Bochemit Plus I (ráadásul színtelen, így esztétikus megoldás).
"A végkifejlet annyi lett, hogy a közeljövőben elmegyek hozzá és leülünk átbeszélni, hogy mi, merre, mennyi és bízom benne, hogy lesz olyan kompromisszumos megoldása, amit a jövőt illetően be tudok tervezni, el is fér a tervezett helyén, illetve nem kell érte megnyerni az ötöst."
Reméljük, hogy tud adni valami elfogadható ajánlatot, de azért fogadást nem mernék rá kötni, mert a hazai egyedi szakmunka ára sajnos nagyon megdobja az ilyen projektek árát - ami teljesen jogos, mert ha valaki nem hobbiból hegeszt, hanem azért, hogy ebből éljen, akkor neki is pénzbe kerül a tej-kenyér-miegymás. Múltkor összeszedtem a hazai oszlopos főzők árait, az általad említett Gres-Inox pedig a termékei alapján a Pálinka Mester és Panka vonal megoldásait viszi tovább, picit finomítva rajtuk - az üst például tök ugyanaz, mint az előbbi kettőnél. Ezek alapján pedig azt tippelném, hogy az árak sem tudnak jelentősen alacsonyabbak lenni, márpedig a töltetes oszlopért ennyit kiadni túlzás, inkább a buboréksapkás modelljük lehet érdekes (több szempontból is), de az ránézésre nem áll meg 1 millió alatt. Ha már tudsz részleteket, kérlek oszd meg velünk, mert a hazai piacnak jót tesz, ha minél több iparos verseng a magánfőzők kegyeiért.
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Ha jól taktikázok az idén sokkal drágább lesz az alma (és általában minden gyümölcs) mint az előző években,ezért bebiztosítottam magam potom áron. Kieső kb. 10%. Munka van vele, de ilyenkor összefogás van, a 17 évestől a 86évesig mindenki kiveszi a részét.....
Ezzel Te ne foglalkozz, írjadcsak szépen ide ami ki akar jönni belőled, páran azért még vagyunk, akik szívesen olvassák! Nem beszélve arról, hogy nekem nincs facebookom, pedig ugyanakkora részt foglalok el a téridő kontinuumból, mint bárki más...
Ha már elkezdtem írni ezt a hozzászólást, akkor én se fejezném be ilyen gyorsan...
Szóval a most felkerült e-pálinkás videóban az egyik hazai főző gyártóval készített interjút a János. Végignézés/hallgatás után szimpatikus volt a csávó, így felhívtam, nem vette fel elsőre, viszont rövid időn belül visszahívott és beszélgettünk egy pár percet az itthon kapható főzőkkel kapcsolatos ilyen-olyan aggályaimról, elmondtam neki röviden a történetem a meghiúsult saját főző projektemről és kérdeztem tőle, hogy van-e arra vonatkozóan megoldás, hogy ne az 1,2 milla feletti kategória és a 600.000-es nemszimpi kategóriából kelljen választani oszlopos főzőt, hanem valami köztes, de időtálló megoldás is szóba jöhessen, mivel ők egyedi igények szerint építik a főzőiket.
A végkifejlet annyi lett, hogy a közeljövőben elmegyek hozzá és leülünk átbeszélni, hogy mi, merre, mennyi és bízom benne, hogy lesz olyan kompromisszumos megoldása, amit a jövőt illetően be tudok tervezni, el is fér a tervezett helyén, illetve nem kell érte megnyerni az ötöst.
Más téma...
A félpincém (ahol az erjesztés történik) teteje fából van, keresztgerendák, rajta lécek, annak a tetején szalma, azon pedig sár+szalma keverékével a tapasztás. Namost a gerendákat elkezdte enni a szú, vagy más fene tudja milyen bogarak, ilyen szép kis kupacokat vájnak ki finom forgácsból, amit eddig minden szezon előtt leporszívóztam, kitakarítottam és csak utána ment le a cefre. A kérdésem az lenne, hogy mivel tudom ezeket a rohadékokat megförmeszteni, hogy ne egyék tovább a fát, mert ugyan maga a faanyag valszeg jóval idősebb, mint én és kb. olyan kemény, hogy a szöget nem lehet beleverni, de azért gondolom előbb-utóbb csak meggyengül a bogarak ténykedésétől.
Van ez a zöldes színű, ecsettel felhordható, "mindenölő" cucc, ami visz rovart/gombát, de én félek tőle, hogy az élesztőt is kinyírja, ha ott marad a levegőben. Nincs valami kizárólag rovarölő szer, amivel meg tudok szabadulni tőlük?
Úgy tűnik némi kajszit is tudok idén szerválni, mint kiderült kollégámnak van egy gyümölcsöse, ahol van több fajta is. Létezik olyan kajszifajta, amivel semmiképp ne foglalkozzak pálinka szempontból?
"Régen jobban pörgött a topic. Más topicba mentek, akik már nem aktívak itt?"
A (talán) legnagyobb facebookos csoportban "holtszezonban" is van téma, igaz sokszor ott is - ahogy itt is - feleslegesen ölik egymást az emberek jelentéktelen részletek és/vagy ízlésháború kapcsán. Nekem hamarosan lesz újabb beszámolóm, de már kezdem magam kellemetlenül érezni, hogy kvázi blogként használom a topikot.
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Éppen ezt gondolom, de képlékeny is. Szeretnék úgy főzni alacsony dedflegmáción, hogy az UP ne essen be a végére, tehát elindul a KP, hirtelen lemenni 60%-ra és azon végig vinni, ~58% up. Biztos vagyok benne, hogy lehet úgy alacsony deflegmáción vinni, hogy nem lesz utóízes, kóstoltam ilyet. A cseh párlat 55% KP, tornyoson ?! Nyoma sincs mellékíznek. Szóval valahogy megoldható.
Azt nem írtam, de egyértelmű, hogy a hígítás az egészet lehúzza, tehát minden alacsonyabb töménységben zajlik, mivel a főző deflegmációja kb állandó, feltételezve, hogy ugyanaz a fűtés teljesítménye. Tehát, ha egy 35%-os alszeszt hígítok 25%-ra, akkor az up 68% helyett 58%-on jön, persze hozzávetőlegesen, de az biztos, hogy jóval alacsonyabban.
Nekem az ep elválasztása soha nem okozott gondot, jól kitapintható a határ. Ami miatt konkrétan nem hígítom fel, az az up, minél magasabban érkezek hozzá, annál részletesebb, jellemzően 65-70% (eddig 79%volt a legmagasabb). Szilvánál félre teszek egy üveg marcipános részt, ami már up, annak az eleje, de kellemes, ebből valamikor vissza teszek egy keveset, ha éppen olyanom van, utána jön egy mély gesztenyés, keserű íz. Ha az up-hoz mondjuk 55-60%-nál érkezem, akkor nem találom a határokat, az olyan, hogy ráfogom egy ponton, hogy na ebből elég volt, ebben az esetben a párlat utóíze nem tiszta, nem marad utána tiszta szájérzet. Ez pont szilvánál nem zavar annyira, esetleg pont be is jön, de másnál nem szeretem.
Nem bonyolult, de a túl biztos esettel fontos illatokat is eldobhatsz. Egy időben erre sok időt szántam és próbálkoztam, és ezt tapasztaltam amit írtam, annyi kiegészítéssel, hogy így és sokkal gyakoribb mintavételezéssel lényeges illatokat mentettem meg.
Meg is fordíthatjuk a logikát, ha még jobban erősíted az alszeszt cefrefőzés során úgy könnyebb az elválasztás?
De pontosítok, (régebben egzakt voltam és talán ebben a párbeszédben is az elején, azt írtam) 18-20 körüli alszesznél könnyebbnek bizonyult az ep elválasztása, mint 25 vagy meginkább afelett.
Tehát ha nem visszük el a pontatlan fogalmazás miatt, úgy érdemibb a beszélgetés.
De tévedhetek és érdekel a téma, ezért is dobtam be.
Külön érdekes amit írsz, hogy sehol sincs ez a finomítás előtti hígítás, csak itt lett ennek hagyománya.
Szerintem az EP elválasztás annyira nem bonyolult dolog. Szerintem talán minden 10. pálinka EP-os. Biztosra akarsz menni többet veszel el, (több aromát dobsz ki)
Viszont az UP szempontjából nézve kb.: minden második-harmadik párlat hibás. Jön a számomra érdekes kérdés, mi lehet ennek az oka? Technikai, személyi, tudás, hagyomány, ízlelés stb...?
Ez egy tudományos módszer, hogy elviszed az állítást a szélére és ott vizsgálod.
Én leírtam ezzel kapcsolatban, amit gondolok, többet nem tudok hozzá tenni. Egyetemen ezt nem tanítják, Panyikné nem hígít, Sólyom Lajos nem hígít, kipróbáltam, már én sem hígítok. Jövőre lehet, hogy fogok megint. Passz. :)
Mondjuk szőlő/bor képes erős alszeszt adni, ahol már széles skála áll rendelkezésre. Melyiknél könnyebb: 20-25 körüli alszesz vagy eredeti töménységben jóval efelett?
Csak ennyi a kérdés.
A 10%-ra azért nem reagáltam már az előzőnél sem, mert konstruktív mederben szerettem volna tartani.
Több paraméteres ez is, a dupla alatt ha egy nagy tömegre gondolsz, mint a tied, azzal nehezebb, de pl az én duplámban 5-6liter vízzel, elektromos fűtéssel, egyszerűbb, mint az előző szimplámban.
Csepegve tudnál indulni, tapasztalatom szerint az EP elválasztás eltarthat akár 10-20 percig vagy tovább is, akkor szinte a cseppek között felfedezhető a határvonal. Ez azért lenne lényeges mert az elején jövő aromák nem lennének kidobva. Ennek a feltétele jó konstrukciós főző, jó fűtés, megfelelő hatékonyságú keverés, fűtés szabályzás stb...
Csak példának írtam az up-ot, mert ott könnyebb megfigyelni. Közben eszembe jutott azt is írtad, hogy a fűtés szabályzása nálad korlátozott és nem tudsz ep-nál csepegve indulni.
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
A víz úgy jön ide, hogy az is egy olyan komponens, amit részben el szeretnél választan. Ugyanez van UP-nál, alacsonyabb töménységen, jobban átfedik egymást az összetevők. Lehet félreértettük ezt és csak az aceton ilyesmi elválasztása miatt van, ezt írja a reggeli doksi is, nem pedig a határ keresés miatt, régebben én is ezt gondoltam, de a gyakorlatban jobb töményebben hagyni, erre jutottam. Próbáltad nem hígítva?
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
:) oké, akkor ehhez mit szólsz, ez még telefonon is középen van, Kokofermes javítva.
Pálinkás jó reggelt!
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
ne space-eket használj, hanem a középre rendezés gombot, úgy mindenféle monitoron középre kerül a szöveg, ha közökkel tologatod, akkor csak neked lesz éppen középen :)
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Jelentés a (pálinka)műhelyből: lassan tényleg kezd minden a helyére kerülni az új üstömön, amikor időm engedi, zajlik minden elem indítás-, és "nyomáspróbája", közben "megmozdult" az almacefre is, szóval mire minden letesztelve, átgőzölve, addigra jövő héten jöhet az éles főzési próba is. Itt tartok most:
Múltkor valaki kérdezte (nem emlékszem, pontosan ki és mikor), hogy a véghűtő és tűszelep előtt mennyire van lecsökkentve a hálózati víz nyomása, most megmértem: nálam 4.4 bart mutat a nyomácsökkentőre szerelt manométer, ez után még folyt rajta a tűszelep pici keresztmetszete, így érem el a 30-60 liter/óra vízigényhez ideális térfogatáramot.
Az előzetesen számolt módon a műhely plafonja és az oszlop felső pontja között maradt közel 5 ujjnyi távolságom, így a sisakot oszlopostól is le tudom emelni, ha arra lenne szükség, valamint így gurítható az üst, nem akad el sehol a plafonban:
Szintén téma volt itt a topikban, ezért jelentem: a keverőmotor miatt nem borul fel az üst, a hangja is teljesen oké. 1300-as fordulaton forog maga a motor, ezt redukálja a hajtómű 100 rpm környékére. A próbakeverés vízzel megvolt, az oszlop Tri-clamp nyílásán keresztül kis videót is készítettem róla.
Felkerült a helyére a CIP üstmosó is, ennek ideális működéséhez jó nagy nyomás kell, szerencsére a hálózati víznél erre nincs panasz, ilyenkor szépen forog a fej és szórja a vizet nagy lendülettel. Eddig csak "fedezékből" teszteltem, kis videó erről is készült (közben próbáltam nem eláztatni a telefont). Nyilván csodákra ez sem lesz képes, de reményeim szerint a szmötyi nagyját lehozza az üst faláról és a sisakról.
Főzés alatt persze felesleges lenne az üstmosó fejet a sisakba lógatni, így ilyenkor a szintén bilincses betekintőüveg kerül a 2"-os Tri-clamp csonkra:
Ha kiforrt a cefre, akkor a szivattyúzásról is igyekszem majd videót rögzíteni.
Nem akarok beleszólni, hogy ti miért így csináljátok, azt tudom elmondani, én miért így: pl alszesz indul, látom hol áll a fokoló, tudom mennyi ideig kell szednem, hány literre számíthatok. Finomításkor ua, látom hol indul, 65-70-75-80-85, ebből tudok következtetni a főzés jellemzőire, pl 85, akkor végig így jön, gyors beesés lesz, egy ideig nyugi, aztán nagyon kell figyelnem, 65 akkor gyenge alszesz, végig maradok mellette, 70-75 lassú beesés, néha rápillantok, de nem kell stresszelni. Nekem ez elég segítség.
Nem általános dolog, de semmi extra nincs benne, mivel pl. nálam csak a KP halad át az epruvettám az EP UP "választóvonal" természetesen poharazgatva van (majd később érzékszervi elbírálás alapján derül ki, hogy mi megy a KP-ba és mi nem)esélye nincs arra, hogy az oda nem való párlatrészek az epruvettában keveredjenek, hogy megértsd, az elválasztásoknál ki van iktatva. Ilyen egyszerű, miért kell ezt túlmisztifikálni?
És a hígítatlan alszesz még egy pozitív hozadéka: magasabb alkoholfokon a kozmaolajak kevésbé illékonyak.
Nem alkalmazok kozmaolajszűrést, az italaim mégsem opálosodnak, 40 fokosan is tiszták.
Az epruvetta témához:
Látom, vagytok itt néhányan, akik nyitottak az új dolgokra. De akik hagyományból fejüket homokba dugva, arról vitáznak, hogy miért nem jó az epruvetta, azokat kár is győzködni. Tény, hogy 2-3 deci középpárlatokkal b#szakodva tényleg nem sokat ér. De értelmes mennyiséget főzve, nagyon hasznos kis eszköz. Ha ugyanabból a cefréből több adagot főzök, másodszorra már kóstolnom sem kell, mert már szeszfok alapján pontosan tudom, hol kell majd vágni.
Régebben Green leírta, hogy tisztasági betéttel hogy lehet feltuningolni a szétszedett pp szűrőgyertyát, nem szűr ki minden fajta olajat, ezt többen tapasztaltuk, a pamut a true way. :)
Így. Próbálj meg feltörölni étolajat műszálas ronggyal vagy pelenkával. Az iparban olaj szűrésre cellulóz szálas szűrőket használnak kizárólag. Más kérdés, hogy egy pp gyertya nincs párban egy kv filterrel, vagy kozmetikai koronggal, de ez csak a tokozása, rendszerbe állítási nehézsége miatt van.
"Szűrő gyertya tekintetében a kulcsszó a pamut, olajat azzal tudsz "felitatni". Lehet PP is, de akkor az egy másik szűrő lesz. Kávé filter, kozmetikai korong mind így működnek, magára rántja az olajat, PP nem tud ilyet, szűrni nyilván szűr, de ha már klónozunk.."
Ez tényleg így van? Mármint nem megkérdőjelezni akarom a mondást, de én próbáltam pamut kozmetikai koronggal és kávéfilterrel is, de nekem az 5 mikronos PP tűnik eddig a leghatékonyabbnak kozmaolaj szűrésére. Vagy ez amiatt van, hogy előtte hűtöm a párlatot (kicsapatom) és ezért hatékony a PP, szobahőmérsékleten viszont csak mechanikai szűrőként viselkedne?
Szűrő gyertya tekintetében a kulcsszó a pamut, olajat azzal tudsz "felitatni". Lehet PP is, de akkor az egy másik szűrő lesz. Kávé filter, kozmetikai korong mind így működnek, magára rántja az olajat, PP nem tud ilyet, szűrni nyilván szűr, de ha már klónozunk..
Nincs semmi trükk, állandó szintet tart, nem ürül le ennyi, a tömény szesz a szűrőház térfogatában kihígul olaj felúszik, mint a Szőllősi félében, alulról van kivezetve szifonnal .
"Születhetne egy másik szíved csücske is, egy Hegyó-filt jellegű, annak szabadalmát tiszteletben tartó, a mi arányainkhoz illesztett szűrő ! :) Ha gondolod, tervezzük újra a logikáját megtartva, egy sima szűrőről van szó kb."
Milyen a szűrőház belseje? Van benne valami trükk, belső "diffúzor", áramlásszabályozó, bukó vagy egyéb elem? Ha nem túl bonyolult, akkor simán megoldják nekünk a kínaiak, a belsejébe pedig keresünk mondjuk egy 5 mikronos PP szűrőbetétet valamelyik vizes boltban. A felvetés amúgy nagyon jó, én már egy ideje minden párlatot átszűrök az 5 mikronos PurePro szűrőn, de az nem integrált része a főzőberendezésnek, és végül is semmi akadálya, hogy ez is Tri-clampes alakot öltsön.
Ha szerencsénk van, akkor a legelterjedtebb 2"-os csőmérethez van passzoló filter, bár valószínűleg 1.5" is elég lenne hozzá. A szelepes rész mi célt szolgál a Hagyó-féle konstrukciónál?
"szép darab lett egyértelmű, szükség van rá abban a tekintetben is, ha valaki ragaszkodik hozzá, legyen rá megoldás a rendszerben"
Igen, az esztétika is szempont, van némi "dögfaktora", ha már egyszer mindig megkapja a tri-clampes oszlop, hogy "rozsdamentes csilli-villi" - na akkor legyen tényleg rozsdamentes és tényleg csilli-villi is. Az már csak mellékes, hogy jó pálinkát is lehet rajta főzni... :)
Tegnap turmixoltam le egy fél üstnyi almát kísérleti célokra, a saját kertem gyümölcsei előtt szeretnék még egy rendszerpróbát tartani az új komponensekkel (T szeleptől a keverőig mindennel). Lehet, hogy csinálok egy videót arról, hogy én mire és hogyan használom a "klempes" epruvettát és a többi kiegészítőt.
"Egy 2-3eFt-os műanyag hőmérőben én nem látok semmi cizelláltságot sem, ugyanúgy olvasom le állva, mint 5-6éve az epruvettát guggolva, a különbség kb annyi, ha hozzáérek a fűtéshez, azt a hőmérő azonnal jelzi."
Ezért tartom kényelmesnek és hasznosnak a Tri-clamp epruvettát, mert egyrészt jó magasságban van az üstsisak magasságában (nem kell hajolgatni, vagy plusz asztalkát rakni az üst mellé, nem lehet felborítani sem), másrészt a mintavevő csap miatt kvázi "bypassolható" az epruvetta puffer, a véghűtőről lejövő párlatot lehet szinte közvetlenül vizsgálni az elválasztási határoknál. A fejhőmérő alapján látom, hogy már közeleg mondjuk az UP, így a csappal elkezdek kóstolgatni, illatolni. A tisztán KP szakaszt is szoktam kóstolgatni, hogy lássam, a főzés során hogy változik a hőmérséklet növekedésével az íz/illat profil, ebben is partner a mintavevő csap. És így nem kell a padlón álló párlatgyűjtő edényhez futó tömlőhöz hajolgatni, kényelmes magasságból tudok mintázni.
Ettől még a főzést a fejhőmérő alapján szabályozom, az epruvetta pedig egy főzést támogató eszköz a fentieknek megfelelően, ami kiváltja a végső szeszfok meghatározásához használt "összetörendő" üveghengert is. Amennyi üveget már eltörtem vagy felborítottam (ügyetlen vagyok, na) már csak ezért is megérte. Azt viszont nem gondolnám, hogy megéri ezen veszekedni, ahhoz súlytalan dolog ez.
A magyarázat ehhez egyébként, hogy az EP elválasztásnál a tisztulási hányados 25% alszesz töménységhez tartozó gőzállapotnál ideális, de a jó minőségű cefrénél, kb nincs szükség erre, mert meg sem jelennek azok a komponensek (aceton pl.), amiknél ennek tétje van. Én 30-35-40%-ra főzöm az alszeszt és nem hígítom vissza egy ideje, így tudok 70% fölött lenni végig a kp-al.
Elválasztani nem hiszem, hogy jobban lehet hígítva, már azt gondolom inkább nehezebb, mert a vizet, amit bele tettél azt is el kell választanod és a főződ kapacitása ehhez véges. Az illatok pedig jobban elő jönnek magasabb alkoholú KP-ból, ahogy írja a kolléga, csak más szavakkal. Ez a hígítás egyébként nem tudom honnan jön, nem tanítanak ilyet pl az egyetemen.
Thumper nélkül főztem, hagyományosan két lépcsőben. Az alszeszt nemhogy 25-re, inkább alá 18-20 körülre hígítottam vissza, mert azt tapasztaltam, hogy így könnyebb az elválasztás.
A szívem csücske, mivel kimondottan az én megkeresésemre kezdték el gyártani a kínaiak
Születhetne egy másik szíved csücske is, egy Hegyó-filt jellegű, annak szabadalmát tiszteletben tartó, a mi arányainkhoz illesztett szűrő ! :) Ha gondolod, tervezzük újra a logikáját megtartva, egy sima szűrőről van szó kb.
A szűrést a készülék belsejében elhelyezett gyertya alakú pamut szűrőhenger végzi.
Nagyjából tudjuk jó ideje, hogy egy berögzült dologról van szó, ami szépen kikopott azoknál, akik a gyors hatékony megoldásokat keresik, akik pedig szeretik minden téren megadni a módját, látják a stílust egy üveg műszerben, használják tovább, amit megszoktak, szó sincs arról hogy egy fajta üdvözülés lenne, ami jól esik azt kell használni. Egy 2-3eFt-os műanyag hőmérőben én nem látok semmi cizelláltságot sem, ugyanúgy olvasom le állva, mint 5-6éve az epruvettát guggolva, a különbség kb annyi, ha hozzáérek a fűtéshez, azt a hőmérő azonnal jelzi. Az pedig, hogy meg tudom figyelni az up-t elő jelző apró jeleket, egy extra. Ennyi. :) peace
"Részben tesszük azért, hogy segítsünk azoknak akik még nem indultak el az úton, vagy nem tudják merre induljanak." Miképpen gondolod mindezt, ha egy mérőeszköz használatával kapcsolatban elfogultan, tapasztalatok nélkül, nem releváns magyarázkodással próbálod a magad igazát szajkózni. Ha a hivatásos szakma és a magánfőzők nagy többsége nem vonja kétségbe a létjogosultságát, sőt, kötelezővé teszi vagy ajánlja a használatát, akkor nem értem miért kell megmagyarázni az ellenkezőjét. Én nem írtam, hogy szükségtelen a fejhőmérő, magam is használom csakúgy mint az epruvettát, és úgy gondolom, hogy az olvasónak lehetőség szerint adjunk objektív, korrekt és szakmai szempontból is helytálló tájékoztatást.....
Így is van, ezen igen nagy kár lenne veszekedni. Ki ezt, ki azt szereti/alkalmazza. Mindkettő járható út. Persze lehet cizellálni a folyamatot,a folyamat részeit, az már talán a profi kategória felé viszi el az ügyet.
Kollégák, ne vesszetek már össze az epruvetta miatt, a lényeg úgyis az ízlelés-illatolás megkerülhetetlensége az EP-KP és a KP-UP határ közelében. Hogy mi jelzi előre az említett határokat, az meg egyéni preferencia kérdése, úgysem szeszfok vagy fejhőmérséklet alapján vágunk, hanem érzékszervi vizsgálatra alapozva - én legalábbis így szoktam csinálni.
na talán most
...és "szoknya"...
...
