Tegnap leválasztottam a nyulaimat egy kicsit későn ketrechiány miatt 2,5 hónaposan,és különválogattam a bakokat és a nőstényeket.Lett 8 bak és 4 nőstény.A bakokkal semmi gond nem volt viszont a nőstények egyet kiszemeltek (3 db alomtestvér ,egy nem) és reggelre addig kínozták míg két hátsó lábára lebénult,így kényszer vágni kellett :-( .Nektek volt már ilyen?,gondlom már későn történt az összerakás.
Szia. A körmeit időnként vágni kell.A fogait meg tudod nézni,ha a hüvejk és mutató ujjaddal a 2 állkapocs közt oldalról szétfeszíted a száját.( szorosan fogd másik kézzel a marjához a fülét,ha nagyfülü.
A körmeinél látszik az eleven rész,nyilván az fölött vágd csípőfogóval,de a metszőolló is jó.
Bocs, kimard egy válasz. Tudnám külön nevelni a különböző korú állatokat, de minek? A lényeg az, nem a gyors nevelés a cél, hanem a minőség! Azt vágom ki a tömegből, amelyik éppen elérte a vágó szintet, rántott, sült, pörkölt, kolbász, ami éppen kell. Ha "besokallok", megy a fagyiba.
"Ami nálad (paradox módon) az uniformizált", hát ha a rét uniformizált, akkor igen. De, szerintem inkább a táp az uniformizált, laborba kifejlesztett takarmány, persze a nyulakat soha nem kérdezték meg! :-)
" A természetben is így működik, azért szaporodnak, mint a nyulak" -szerinted a természetben hányszor fial egy anyanyúl ? Havonta ?
Az is igaz , hogy működik a sűrű ( havonta ) fialtatás , de ahhoz olyan nyulak , és olyan takarmány szükséges . Azaz az erre kitenyésztett hibridek , és táp . A táp azért kell ilyenkor mert az anya hagyományos takarmányozással nem tud annyi tápanyagot ( fehérje , ásványi sók , nyomelemek , vitaminok ) felvenni amennyi az álladó fialáshoz és tejtermeléshez szükséges . Mert a fiak nem csak "úgy lesznek" az anyába , hanem azokat az anya szervezete neveli .
Ezek szerint a debrecenivel , és a panonnal hiába vesződtek annyit , hiszen Te ezt elérted házi nyulakkal , és hagyományos takarmányozással .
Egy kcsit elmegyünk egymás mellett. Te kiemeled a "félelmet". Legyet, rossz volt, félre érhető, elismerem. Pusztán arra reagáltam egyik lakótársunk "nem ajánlotta" a sűrített fedeztetést, rákérdeztem a miértre és hozzá fűztem, hogy szerintem miért jó.
Már sokszor téma a táp előnye és hátránya is. Valóban, kezdő nyulásztat koromban, "szegény ember disznaja" takarmányozási és tartási módon tanultam, azután a kényelmesebb tápozással tértem, mert kevés volt az időm. Ma már, 25-30 éve visszatértem a munkásabb, de költség kímélőbb, közel természetes tartásra. Itt nincs semmiféle "hiány takarmány", illetve azzal vélhetően összefüggő betegség.
Aki úgy nevel, hogy 3 hónap után már kés alá termeli, természetesen megteheti tápozással, kap egy laza tömegű vizes súlyos tömeget. Én lassabban nevelem, nem csöpög belőle a húslé, nem a sok nyúlzsír a célom, jóval jobb a minőség, jobb a párzási készségük, szerintem. Ellenállóbbak, tapasztaltam. Nagy gazdaságban tápoznak/tak és alkalmazták a sűrített fedeztetést, 6-8 fialás után kivágták, mert szerencsétlen anya az egyoldalú táp takarmányozás miatt, igen csak leromlott. Szerintem a táp nem Isten,kommersz, sokszor ellenőrizhetetlen alapok, tömegélelmezésre, gyors profit szerzésre jó, de minősége csapni való, szerintem.
Természetesen, mindenki úgy termel, ahogy szimpatikusabb, én így.
Napok óta figyelem, hogy az egyik anyanyulam (másfél éves, eddig háromszor fialt) aki éppen nyári pihenőjét tölti, alig eszik. Látszatra semmi baja, csak alig eszik. Kivettem ketrecéből, hogy megnézzem közelebbről és akkor vettem észre, hogy a lábain jó nagyra nőtt karmok vannak. Levágjam? Van köze az étvágytalansághoz? Fogai is megnőhettek? Azt hogy lehet megnézni? Köszönöm!
Ha jól értem, akkor a válaszod lényege, hogy te együtt tartod a különböző életkorú, de azonos ivarú egyedeket, és ezért nem tudnád megoldani az életkornak megfelelő (választó, hízó..) tápválasztást. Ergo, ha mindenkinek ugyanazt adsz, az mindenkinek jó, mert életkortól független a takarmányozásod mikéntje.
Ez oké, értem.
Az általad leírt tartás-nevelés rendszer szerintem kifejezetten egyedi, teljesen eltér a "szokásostól". Így egyedi körülményeket is kíván. Ami nálad (paradox módon) az uniformizált, azaz teljesen "mindenkinekjó" takarmányozást jelenti.
De miért kell annak félnie az intenzív szaporítástól, aki tápozik? Ezt még sajnos mindig nem értem. Ha én az életkoruknak és igénybevételüknek megfelelően tudom táplálni TÁPPAL a nyulaimat, az miért baj (szerinted)?
Gondolom, nincs ördöngösség. Aki természetes takarmánnyal etet, biztosítja a közel természetes életmódot. A tápozás intenzív takarmányoztatás, külön adagolja, -nevelő, hízó-, tápot, jobb esetben. Gazdaságossági szempontból is adagolja a táp takarmányt. Természetes takarmányozásnál nincs különválasztva a korosztály, azt aszt és annyit, eszik amennyit akar, illetve szervezetének szüksége van. Réti szénával is tökéletesen kielégíthető az egészséges.
Én úgy takarmányozok, hogy alapvető a réti széna, lucerna széna, szemes takarmány az árpa, zab, búza, kukorica, tritikálé, napraforgó, egyéb a nyalósó és persze a víz. Semmiféle kemikália premix kütyü nincs.
Októberben kezdem a sűrített fedeztetést, egészen március végéig, 8-12 anya és 3 bak, közte pihenő. Kétévenként cserélem az anya állományt, a bakokat ritkábban. A szaporulatot ivar szerint nevelem, korosztálytól függetlenül, együtt van a 6 hetes és a 8 hónapos is. Az alap állomány ketrecei 1,2 m2 , a szaporulat 8-10 m2 -en él.
Elhullás minimális, betegség egyáltalán nem jellemző, a myxót kordában tartom vakcinalással.
A tápban, tudom nagyjából elvileg minden benne van ami egy átlagos nyúlnak megvan, viszont minden nyúl is egyedi.
Nem lesz semmi baja. A természetben is így működik, azért szaporodnak, mint a nyulak" :-) Most van rengeteg természetes kajájuk, tökéletesen regenerálódnak. Persze, aki tápozik, lehet félelme.
Sziasztok!Készülnek a nyúlketrecek majd teszek fel képet , még csak 90 %-ban van meg 2 db a 6 -ból.Még kell trágyalevezető,szénatartó meg pihenődeszka.
Miért nem? Minden szakkönyveb olvasható, úgy hívják, hogy sűrített fedeztetés. Hivatkozás: dr. Holdas, A nyúltenyésztők kézikönyve.
Az én gyakorlatom is ez, októbertől áprilisig, minden anyát fialás után azonnal bepároztatom. Nyáron pihennek. Egy anyát általában 3 évig tartom meg. Most van kb. (ugrálnak nehéz megszámolni :-)), 50 vágó nyulam és a fagyiba legalább annyi, jó részt már panírozva. Karácson tájékán vágom nagyokat, abból lesz a kolbász. Igaz, ez a módszer inkább nagyüzemben dívik, de a melegben nem terhelem őket, így nincs különösebb gond.
Találkoztatok már ilyen párzási problémával?:
Kaptunk egy ismerőstől kölcsön pároztatni egy gyönyörű bakot (egy nősténye van, akinek kb.10hetes fiókái vannak), beraktuk az egyik anyánkhoz, elkezdték a párzást, kb fél óra múlva amikor bementünk csupa vér volt a ketrec. Szőrtépés vagy seb egyik nyúlon sem volt és az anya sem volt sosem verekedős! Később átnéztem nagyon alaposan mindkét nyulat, semmilyen sérülésük nincs. Másnap beraktam a bakot egy másik anyához és kb 1.5perc múlva ugyancsak véres volt mindkét nyúl. Kiderült, hogy a bak nyúl kukijából folyt a vér (nem csepegett!), a szerszámja hegyén van egy egész apró seb, ami gondolom a párzásnál mindig felszakad... Nem tudom, érdemes-e várni a gyógyulásra, pároztatni vagy adjuk vissza. Biztos , h nem szifiliszes és nem beltenyésztett. Fordult már elő ilyen veletek? Mitől lehet ez? Esetleg túl aktív volt az első nősténnyel vagy még otthon megsérült vhogy? Amúgy jókedvű, aktív... A heréi mondjuk óriásiak... Mi lehet a gond?
Nagyon pályakezdők vagyunk nyúl témában!Volna pár kérdésem!Hasas nyulat vettem,meg is ellett rendesen kora reggel de később ráfeküdt a picikre és összenyomta öket.Nem ez az elsö ellés 4-5.ellés lehet mitöl van az hogy ráfekszik a fészekre?Ellés után mennyi idö után lehet ujra befedeztetni?
Nagy Csincsillákat tartok és Pest megyében élek Bp-től pár km-re.
Érdeklődöm, hogy köztetek tartja-e valaki ezt a fajtát, vagy szeretné -e tartani, mert vannak eladó 10hét körüli kisnyuszijaim, valamint egy 7hónapos nőstény.
:-)
Kösz az infót!Értem a gondolatod de 2 hetesen még olyan picikék, hogy nem nagyon tudnám hova oltani.Nekem ez bevált,ha a későbbiekben valami probléma lenne a dologgal akkor lejjebb tolom az időt.
A disznó zsírt inkább kenyérre kend és paprikával, paradicsommal fogyaszt el egészségedre, Neked így többet használ.
Nem tudod hatásosan, -a hallójárat, fülkagyló mélységére kenekedni, -sérülés nélkül. Ha, már mindená ron házi praktikát akarsz alkalmazni, javaslom a közönséges étolajat, bele keverve valamilyen, -akár porított tablettát-, fertőtlenítőt és tiszta szárnyas tollal kend, bőven és naponta. Ha, rendbe látod, még nem szabad habba hagyni, az atka pete olyan pici, hogy szabad szemmel nem látod, vissza esik és tovább fertőzi a többieket is.
Patika készítményeket is lehet kapni, jobb mint a házi kutyulék, minden állatpatikában megkapod, a gyógyszerész jót fog adni.
Lábait is kezelni kell fertőtlenítéssel, hisz azzal vakarja a viszkető fülét, tovább terjeszt. Természetesen, alaposan ki kell fertőtleníteni, -én gáz lánggal szoktam a klórmeszelés előtt.
A renderes, alapos tisztán tartásnál nem alakul ki fülatka.
Sokszor olyan bődületes marhaságot lehet olvasni a myxoval kapcsolatban, hogy kínomban kaparom a falat. Amit írsz igaz, de kicsit módosítanám, a kisnyulakat a 3. hét után oltja az irodalom. Én letoltam 2 hétre, mert a védettség kialakulása 10-12 nap, az anya "örökítő képessége" (jó ostobán fogalmaztam) 4 hét, tehát, mire az anyai védettség elmúlik, a myxovac megkezdi áldásos hatását.
Sokat írtunk már a myxoról, a védekezésről, időbeni hatásosságáról, de, mint ha süket füleket talál! Hogy miért nem olvasnak vissza, vagy szakkönyvekben tájékoznak, nem is értem.
Mindennek a csúcsa, hogy olyat keresnek, mely már átesett a fertőzésbe! Jól írod, csak egy védett, -bármi módon alakult ki, az utódok védtelenek!
Kösz az infót a szúnyog rajzáshoz. Itt nálam, (Budapest XVII.) nincs jelentős szúnyog mennyiség, meg, hát egyre kevesebben tartanak nyulat. Felkészültem, bespájzoltam 80 adagot, az első gyanús (ha engem megcsíp a dög, ha egy van engem megtalál!) jelre azonnal szúrok.
