"A mai robbanó motorok kipuffogó gázai 800-900 fokosak. "
Ez igaz, bár a kipufogódobban/csőben azért alaposan lehülnek (8-900 fok már sárga/fehér izzás hőmérséklete), de mi köze ennek a vízbontáshoz ? Ha hidrogénnel hajtanál motort, akkoris ugyanennyi (ha nem magasabb) lenne a távozó gázok hőmérséklete.
"Így, megfelelő technológiával 90% feletti hatásfokot is el lehetne érni. "
"Megfelelő technológiával" sok mindent el lehet(ne) érni, de miből gondolod, hogy a diafragmás módszer hatásfok elérné az elektromos vízbontás hatásfokát..?
Már ha egyátalán működne.
1.) ha a hidrogénionok át is jutnak a diafragmán, hogy jutnak át az atomtörzshez tartozó elektronok ?
A hidrogénion magában csak egy proton, abból nem lesz hidrogéngáz.. az oxigénről le kell szakítani két darab elektront, és azt is a hidrogénionok után küldeni, a diafragmán át.
2.) ahogy egy hidrogénion átjut a diafragmán, úgy a diafragma "túloldalán" már egy pozitív töltés lesz, az innensőn meg negatív. A második hidrogéniont már a negatív töltésű oldalról kell átpaszírozni a pozitív töltésü oldalra.. az ellentétes töltések vonzzák egymást. Mi lenne a hajtóereje annak, hogy egy pozitív töltés elszakadjon egy alaposan negatív töltésű (vonzó) halmaztól, és csatlakozzon egy alaposan pozitív töltésű (taszító) halmazhoz..?
3.) ahhoz, hogy a molekulákat kapjál, csökkenteni kell a hőmérsékletet. Ahogy a hidrogén átjutott a diafragmán egy egyik oldalra, ugyanúgy vissza is jut a másik oldalra. Energetikailag sokkal kedvezőbb, ha H2O keletkezik, mint ha H2 és O2. Miért menne a folyamat az energetikailag kedvezőtlenebb irányba..?
4.) mellesleg szerintem az ionizálódott vízből származó hidrogénatomok nem H+, hanem H3O+ formájában vannak jelen, még 600 fokon is.
Érdekes ötlet, de ennyi erővel a CuSO4 oldatba is tehetsz olyan diafragmát, ami csak a SO4 ionokat engedi át (ilyen létezik is - nagy könnyebbség..! :), és az elméleted szerint így két külön térrészbe szét tudnánk választani a töltéseket -> elektromos áramot nyerhetnénk.
Természetesen ez sem működik, de ezt talán egyszerűbb kipróbálni.. :)
és mivan,ha a szénhidrogén tüzelőanyagot csak katalizitorként használom,hogy a vele,mellete bejuttatot vizet a kellő hőfokra hevitse?
Az optimális keverék,már takarékosabb szénhidrogén felhasználást eredményezne.
De nem ezzel foglalkozott, a BKV?
Persze mágnes csapágyakkal,és kerámia stb.alkatrészekkel a motorokat is lehetne magassabb hőfokon járatni.Ezzel csökkene a hőküszöb okozta teljesítmény veszteség.
Kiváncsi lennék egy ilyen 6-700c fokon üzemelő motor mennyi üzemanyaggal elégedne meg?
Bár én még mindig az elektromos áram egyéb elérési útját látom igazi megoldásnak.
Nos, a mostani elektrolízises bontás hatásfoka kb.50-70%
Így, megfelelő technológiával 90% feletti hatásfokot is el lehetne érni.
A mai robbanó motorok kipuffogó gázai 800-900 fokosak.
A víz bontási hőmérséklete 600 Cfok. Itt gyakorlatilag csak oxigén, és hidrogénionok vannak. Ha ezeket nem hagyjuk rekombinálódni egymással, hanem "mechnikusan" szétválasztjuk őket, akkor hő energiát, vegyi energiaként nyerünk. Ez minden további nélkül ismét elégethetjük a motorunk robbanóterében, kiegészítve a benzin-levegő keveréket.
Nem valamiféle csodaszerkenytyűnek szánnám, de a hatásfokot lehetne vele növelni.
> A 600 Cfokos vízgőzt tessék hidrogéniont áteresztő diafragmán átpaszírozni.
Ez miért is lenne jó..?
Felmelegíted a vízgőzt 600 fokra, egy (kis) része disszociál. A Bolzman-görbe "jobb szélén" lévő, legnagyobb energiájú vízmolekulák.
Talán találsz olyan diafragmát, amit csak a hidrogénionokat engedi át, elvben O.K., és akkor mi van..? Így akarod szétválasztani a +/- töltéseket ? Vagy vízbontásra akarod használni ?
Miután a legnagyobb energiájú molekulák disszociálnak, és mennek át a diafragmán, folyamatosan melegítened kell a vízgőzt, hogy fennmaradjon a 600 fokos átlaghőmérséklet.. és mire az utolsó vízmolekulát is elbontottad, pont annyi hőenergiát fektettél be, mint amennyi a víz termikus elbontásához kell, +veszteségek..
Viszont az az ötlet jó, hogy a vizet "csak" energiatárolásra használjuk fel. Tehát keresünk egy helyet, ahol olcsó az energia (pl. sivatagban a napenergia), ezzel az energiával vizet bontunk, a hidrogént palackokba komprimáljuk, az oxigént kiengedjük a levegőbe, majd a H2 palackokat gázüzemű autókban felhasználjuk. (+vizet vizünk a sivatagba, bontani.. :)
Ez jó ötlet, de most még távolról sem kifizetődő..
Az hosszabb távú energia tárolásnak(jelenleg) a leghatékonyabb módjaként a vegyi tárolást ismerjük. (Ezt használja a biológia is.)
Az egyszerűbben előállítható anyagok közül a legnagyobb tömegfajlagos tároló képessége a hidrogén gáznak van. ~120MJ/kg.
Sajnos a sűrűsége rengeteg tárolási problémát vet fel.~0,09kg/m3
a hidrogén a legszerencsésebben, kezelhető nyomáson, a magnéziumhidridban tárolható, ám ennek már csak a fával összemérhető a fajlagos energiasűrűsége.
~14M/kg
Szerencsésebb lenne az rövid szénláncú olefinokban tárolni az energiát. Ezek nyomás allatt, folyadékként tárolhatóak. 45-120MJ/kg
Sajnos ezeknek a szintézise elég bonyolult.
Ha csak az adott mennyiségű víz adott idő alatti elbontása volna a vita tárgya, akkor nincs vita.
Szerintem ezt erősen félreérted, vagy magyarázod.
Csak teljesítmény kérdése a dolog. Van erre többféle módszer is.
Ha azt mondod "plazmagáz" én azt mondom "plazholnap-gáz".
Valószínűtlenségi-hajtómű!...
Erről is olvashatsz eleget, még a működési elv leírásást is, a felfedezésének leírását is, és a felfedező sorsát is.
Mégsem takar valóságot.
Jelen esetben a "plazmagáz" kifejezésnek sincs több értelme.
A nem hagyományos vízbontásnak, mint a leírtak szerint ellenőrizhető módja is van, rosszabb a hatásfoka mint a "hagyományosnak".
Én javasoltam egy jónak tűnő megoldást, de arra még nem találtam alkalmas anyagot. A 600 Cfokos vízgőzt tessék hidrogéniont áteresztő diafragmán átpaszírozni.
Húzzál ívet a vízben, ha ez a vágyad. A keletkező gáz energiai egyenértékét, pedig vesd össze a folyadék melegedésével, a gáz melegedésével, az aluminium fém, és a keletkező vegyületeinek enregetikai egyenértékeivel. Valószínűleg képtelen leszel erre, megfelelő vizsgáló és mérő apparátus híján.
Az ív, 10-20 ezer C fokos hőmérséklete pedig, semmiféle az ismertektől eltérő folyamatra nem enged következtetni. Az, hogy mennyi gázt fejlesztes itt is leginkább a befektetett energia, és a hatásfok aránya adja meg.
Ha neked nem hülyeség ez, ám szíved joga. Lehet úgy is következetes a gondolkodás mód, ha nem a kiindulási tények, hanem a cél gondolatokhoz köti a menetet az ember.
De. Az "aluminium faló"-szerkezet tulajdonképpen egy akkumulátor lenne. A máshol a rendszerbe fektetett energiát (aludrót gyártása) elérhetővé tenné egy mozgó járműben.
Érdemes lenne ezen az úton is elindulni. Valahol környezetbarát módon (napenergia, szél, apály/dagály vagy ami tetszik) megtermeljük az energiát, és valamibe belesűrítjük. Ezután lehetőleg környezetkímélő módon felhasználjuk valahol máshol, például a kedvenc "vízzel hajtott autónkban".
Csak azt kéne kitalálni, hogy mi legyen az a közeg, amibe belesűrítünk.
Milyen jó lenne a nyári nagy meleget belegyűjteni egy kis dobozba, aztán télen apránként kiengedni a lakásba... hmmm
végigolvastam a topicot, de szerintem az összes terv, ahol vizet kell(ene) bontani, humbug.
Akárhogyis bontod a vizet (elektromos árammal, hővel, vegyszerrel) mindíg ugyanazt az energiát kell befektetned, amit visszakapsz a hidrogén/oxigén elegy elégetése során, mínusz az összes veszteség..
A tulajdonképpeni vita tárgya, hogy el lehet-e gázosítani cirka három liter vizet 40 perc alatt. Ha igen, akkor hogyan? Na ez a kérdés. Hogy mit kezdesz a durranógázzal az nem ide tartozik. Persze, tudom... topikcím. Tehát lehet vele autót is hajtani éppen.
A Tuvok-Meyer leírásban valami "plazmagázról" beszélnek, amiről állítólag senki nem tud semmit. Itt meg jön mindenki a hagyományos vízbontással. Én csak megkörnyékeztem összesen 2 verziót kicsit viccesen és hopp, mehetek nyalókát kapálni inkább. Tudod mit? Nem hülyeség egyik terv sem. Csak nem tudunk pontos építési tervet hozzájuk. Igaz, amíg nem látjuk működni, addig nem mondhatjuk, hogy ez vagy az a nyerő. Viszont ez esetben azt se mondhatjuk, hogy hülyeség. Az álalam "alufaló"-nak hívott szerkezet emlékeztet a Meyer-félére. Méghozzá a működési elvéből fakadóan. Az alább linkelt képek szerinti (számomra is szimpatikus) módszerrel kísérleteztél Te is, de nem vezetett eredményre. Viszont nem is "plazmás". Tehát -az eredménytelenségből kifolyólag- számomra ez tévutat jelent. Marad az ívhúzós-plazmás verzió. Én erre fogok rászállni, ha eljutok odáig. Akkor ez most hülyeség? Vagy konkrétan mi bajod van? :)
Megcsináltam a szerkentyűt, és 0-330 KHz-ig végigjátszottama frekikkel, de semmi eredmény,a sima DC-vel több gázt termeltem. Tuvok-Mejer projekt 3, szerintem ott lesz a kutya elásva.
Ez a konfig és variánsai több helyen fellelhetők a net-en. Csak a frekvencia lenne a lényeg, de az nincs meg sehol pontosan. A belinkelt kapcsolás frekije biztosan nem.
VPE, pont ezt linkeltem be .zip-ként, mint tutit. De még a topik elejéről copyztam befele. Mennyibe fáj 2 rövidke rozsdamentes csőcafat? :)) Azt a tekercset nem igazán értem a csövek tetején. A leírásban sem találtam rá utalást, hogy azt hogyanmán, na. (stainless steel "donut" coil)
Na, ezmilyenalufaló?! :)) Inkább a rozsdamentes csövezés. Most azt nem tudom, hogy mindenképpen szikráznia kell a szerencsétlennek, vagy elég csak a szimpla vízbontás. Bár ez utóbbi 12V-on kicsit nehéz lesz. Mind1, ha nem megy, majd építek valami szabályozható nagyfeszet is hozzája. Vagy nagyfesz. impulzussal támogatom mindegyik kocka elejét :) szűretlen primkó transzverter ide is rulez. Még a végén bejelentem, mint korszakalkotót. :D
Szavazzatok: melyik szerintetek a legtutibb készülék? Szerintem ezittez.
Egyébként ma komolyan elgondolkodtam egy ilyen plazma-sz@rságos vízbontó megépítésén... ha megy és viszi a kis suzukimat, akkor OK. Ha nem, akkor csöcs. Ennyi belefér. Végülis nem bonyolult maga a szerkezet és a kocsit se kellene nagyon széttúrni miatta. :D
