Kérem ne bántsa az Archiwebet! Nem azért mondom ezt, mert az én kölyköm, de állítom, hogy függetlenül attól, hogy üzleti vállalkozás, ebben a műfajban ezt ennél tisztességesebben nem lehet csinálni.
Hiába fizetettek a céganyagok, olyasmi nem jelenhet meg bennük, amit megfelelő műszaki dokumentáció nem támaszt alá.
A cégoldalakat, illetve az Adattár anyagait SZERKESZTJÜK, kontrolláljuk. Figyelünk arra, hogy ÉMI engedéllyel nem rendelkező termék lehetőleg ne szerepeljen.
Mindjárt egy példával szolgálok:
X.Y. cég könnyűszerkezetes készháztechnikát akart ismertetni, lakóház céljára. Kiderítettem, hogy a terméke csak mezőgazdasági létesítményre engedélyezett. A megrendelt anyagot nem közöltük le. Más. A külföldi anyagok hazai forgalmazói gyakran nem értenek a szakmához annyit, hogy korrekt leírást adjanak. Ilyenkor az, hogy a Magyarországon szabványos adatok és mértékegységek szerepeljenek, mégpedig érthető magyar nyelvű szöveg kíséretében, az nagyon nagy részben az én munkám.
Kedves Varga Illés Levente!
Nem vagyok megsértve, de megkérem, ha talál a mienknél jobb és korrektebb építőipari honlapot, azonnal értesítsen!
A transportbetonra épp ma kérdeztem rá telefonon egy budaörsi cégnél (ld. Yellow Pages):
C8: 5900
C10: 6400
C12: 6900
Ezek netto árak és köbméterre értendők. Erre rájön még a szállítás, ami erőteljesen távolságfüggő, nagyságrendileg 100 Ft/km csak abban nem vagyok biztos, hogy köbméterre vagy fuvarra :-(
Nagyjából hasonló árakat kaptam a többi felhívott cégtől is, bár most ahogy nézem a szórás ~20 % körül van, és még valami: több helyen jelezték, hogy februártól mennek fel az áraik a benzináremelés miatt.
Köszönöm a választ, megnyugtattál, hogy az ajánlat túl nagy, így esetleg másik vállalkozóval kell kezdenem. Egyébként van-e az építőipari szakmában valamilyen táblázat a szükséges munka mennyiségéről és ennek díjazásáról? Pl földmunka 1m3 kiásás, 4 óra, x eFt, alapozás x eFt, stb...?
Olyanra is gondolok, mint pl az autószerelésnél léteznek olyan jegyzékek, amelyek egyes munkákhoz meghatározzák az elszámolható munkaórákat (legalábbis a komolyabb autógyárak megadják ezt a márkaszervizeknek), amelyet aztán a szervíz a saját rezsiórabérével szoroz fel.
A beton kérdése pedig úgy merült fel, hogy mennyivel olcsóbb házilagosan keverni a betont, mint hozatni? Ennek számolásához kellett volna a lapátnál egzaktabb mértékegység használata, mivel azt tudom, hogy mennyibe került a transport beton, de azt nem, hogy házilagosan 1 m3 sóderhez hány zsák cementet kell megvennem (ekkor tudnám összehasonlítani).
Gondolom a transport beton drágább, mint a házilagos, máskülönben nem keverné házilag az építkezők nagy része, csak az a kérdés, hogy sokkal drágább-e vagy csak egy kicsivel?
Építészettel, építőanyagokkal (gyárak, kereskedők)és hasonló témákkal kapcsolatos linkeket keresek.
Nagyon kéne pl: Betonyp lap, Üveggyapot, transzportbeton termékek és árak Érd és környékén és Pesten. (És egy csomó minden más.) Van valakinek valami ötlete, hogy a hagyományos telefonkönyv-postacím-buszozás -on kívül hogyan lehet ennek utánajárni?
A Bertelsman ArchiWebjét ismerem, de bűn lassú és áttekinthetetlen, valamint csak fizetett info van benne, ami az összes 5%-a.
Segítség - mél - köszönet
www.extra.hu/vargailles (építészmérnök és kutúrális vállalkozó)
Először az első kérdésre: ez az ár nekem is durván soknak tűnik. Alkupozíciónak én a helyedben mondanék vissza egy mindösszesen kb. 250 ezres ellenajánlatot, és figyelném a hatást. Lehet, hogy még annál is lejjebb lehet menni.
Általánosságban viszont azt mondom, hogy kérjél más ajánlatokat is, szabad verseny jelleggel, rafinériával (véletlenül megemlítve pl., hogy már a jövő héten kezdeni tudna egy másik vállalkozó igen kedvező áron, csakhát a bizalom ugye...).
A beton keveréséhez. Kétféle módon szokás betont összeállítani:
1. Szigorú recept szerint, amikor nemcsak a leendő szilárdság, de a konzisztencia, a kötésgyorsaság, a repedésmentesség stb. is fontos szempontok. Ehhez komoly számítások kellenek, pl. nagyon pontosan kell beállítani az úgynevezett víz-cement tényezőt, tömegezrelék pontossággal kell adagolni a cementet. A betongyárakban így készül a transzportbeton.
2. Ahogy szokás szerint. Ekkor a mester lapáttal adagolja a keverőbe a sódert, zsákkal a cementet és slaggal a vizet. Így is remek betont lehet csinálni, csak a szakember jobb, ha behunyja a szemét.
Az én új évem jól kezdődött, mert felhívott a kőmíves és adott egy árajánlatot, amitől kissé padlót fogtam. Úgyhogy lenne néhány (=jópár) kérdésem.
Egy kb 2x30 nm-es iker faházat szándékozom(tam?) építettni nyaralónak (a másik fele az anyósé! :-) A faházzal nincs különösebb gond nem mérik túl drágán. Az alapozáshoz és az emésztő (15 m3) elkészítéséhez felkértem egy helybeli kőmívest, aki lazán adott egy 700e anyag + 650e munkadíj ajánlatot. Ez nekem igencsak soknak tűnik. Tud-e nekem valaki segíteni abban, hogy kb mekkora munka, hány munkanap és mi a reális ár, amit ki lehet fizetni ezért a munkáért?
Az alap méretei:
Kb 10 x 6 m alapterület, összesen 48 m 30-as, 1m mély sávalap, a föld felett 40 cm, erre jön kb 60 nm vasbeton lemez aljzat. + kb 25 nm terasz (ez is födön "fekszik")
Érdemes-e zsalukövet használni, vagy olcsóbb a hagyományos zsaluzás?
Szakmai kérdés:
Ifjabb koromban mikor a betonkeverő mellett lapátoltam, a pontos technológiai utasítás szerint 3-7 lapát soderhez kellett 1 lapát cementet tennem attól függően, hogy milyen erős betont kellett keverni. Ezt a mértékegységet most nem tudom összegyeztetni a C8 ... C12 típusú betonokhoz, ami a szagirodalomban megjelenik. Tehát azt kérdezném:
1 m3 C8, C10, C12 minőségű betonhoz kell kb 1 m3 sóder plusz _X_ zsák cement, nos erre az X-re vagyok kíváncsi.
Ugyanez a gyakorlatban (ha esetleg átképezném magam kubikosnak) a C? beton készítésekor hány lapát sóderhez kell az 1 lapát cementet keverni?
Kedves tacsa!
:-))))))))))), szóval nagyon jót nevettem az ötleteden. Jó volt végre egy nagyot nevetni, ha már az unalmas szilveszteri tévéműsor alatt nem tudtam. Köszi! Azért lenne egy kérdésem is: mostanában szeretnék lakást (családi házat) venni Pesten belül, a jelenlegi eladása után. Mit érdemes megnézni egy használt lakás esetén?
Az én mosogatógépem is kézimeghajtású, de nem vájdlingos, hanem medencés.
Fontos különbség még a motiváció: ez nálam vagy önkéntes (ez ritka) vagy kényszeres (vendég jön vagy már nincs tiszta tányér és pohár)
A legmodernebb légbuborékos mosogatást egy szívószál fordított üzemű használatával lehet előállítani, bele kell fújni a vízbe a buborékot (vigyázat, szívás esetén a szánkban undorító lúgos íz lesz).
A kézihajtású mosogatógép további előnye, hogy áramszünet esetén ugyanúgy nem működik, mint a gépi hajtású, ugyanis vagy a vízhőfok, vagy a szükséges megvilágítás hiányára hivatkozva mindenképpen elhalaszthatjuk a mosogatást.
Részvétem, a mienk is tönkrement, de nem az Y2K miatt, hanem alulról gyön a rozsdás lev, folyván a kék padlócsempe közti fehér (volt) fúgára!!
Nem ment tönkre a család mosogatógépe viszont , a kézihajtányos: tegnap kb. 30 percig működött. Úgy indul, hogy Töpörtő mamija megpuszil, és megkérdezi: ugye elmosogatsz??? / Mire teljes sebességgel elindul a vájdlingtöltés majd a kaparászás - súrolás és öblögetés, végül a kiöntés >>> mosogató még a szoszédban bedolgozás alatt ugyanis, de már rohadtul kezden unni a két vájdlingos módszert.
P.s.:
Töpörtő továbbra is eszik , iszik, alszik, kakil és persze nő.NŐŐŐ!
Most így még a pezsik hatása alatt felvetném, hogy ha Káposzta és Obi wan közel laknak, esetleg gépi berendezések helyett eccerűen "'légvezetékekkel"' megoldható lenne a "'páracsere" : Obi wan konyhájából át kellene a kaktuszok köré vezetni a Káposztáékhoz a (tej)fölös párát. Így az Obi wan is megmaradna, meg a Káposzta is jóllakna / hi hihi hi
Káposzta!
Kruppos köhögés miatt vettünk hideg párásítót. Nagyon jó. Boneco típusú. Egész fűtésidényben megy. Nincs köhécselés, krákogás. A Murányinál volt a legolcsóbb. Van egy kis hangja, de a gyereket nem zavarja. Egy barátunk idén vett egy másik típust: mikrohullámú porlasztós párologtató. Talán az is Boneco. Előnye, hogy teljesen hangtalan, hátránya, hogy nem rakhatod bútor közelébe, mert tönkremehet. Persze a bútorra gondoltam. De ha van hely, ez nem gond.
Távfűtésnél különösen jól esik, mert a szoba hőmérséklete 1-2 fokkal kevesebb lesz.
Van meleg párologtatónk is (ez a mienk, szülőké), talán egy kicsit fűt is. Ufesa típusú. Jobb mint a semmi. De ha egyszer sok pénzünk lesz (mikor?), mi is kapunk egy hideg párásítót.
üdv
gorilka
Párásítani elég egyszerű. A fűtőberendezéshez minél közelebb (pl. éppen rá) le kell tenni vizet lapos edényben. Amikor elfogy, pótolni kell. Átlagos fűtésnél kb. 5 cl/legkobmeter/nap fogy.
Elég jól párologtat még a szobában száradó ruha is.
Ígéretemhez hűen 30-án vettem egy Whirlpool páraelszívót (250 m3/óra) és csodák csodája a páratartalom valahogy nem képes azóta 56-57 % fölé menni még főzés közben sem. Nagyon úgy fest, hogy sikerült megoldanom ilyen egyszerűen a problémát, bár ezt a még csak pár napos üzemelés után nem lehet egyértelműen kijelenteni. A lényeg, hogy több órás főzés-tesztüzem közben sem nedvesedik a fal, mert szinte alig nő a páratartalom.
Obi!
A páralecsapódás nem a külső hőmérséklettől függ, csak attól, hogy a kinti hideg mennyire hűti le a szigeteletlen (hőhidat képező) szerkezet belső felületét.
(kis tudomány: A páramennyiséget a többi gázhoz {ld. légnyomás} hasonlóan nyomásadattal adjuk meg, mert a súlyerő nemigen mérhető. A telítési páranyomás az a nyomásérték, amely az adott hőmérsékleten még éppen nem csapódik ki. Ez jelenti a relatív páratartalomban a 100%-ot.
Elméleti alap: fizikai gáztörvények, pl. Huygens-Fresnel elv, Boyle-Mariot törvény stb.)
A belső térben annál nagyobb lehet a kicsapódás nélküli páratartalom, minél melegebb van, de ebbe rondít bele a hőhíd.
Mindenkinek kívánok minden olyat, amit magának szeretne akár titokban a jövő esztendőre is kívánni, legyetek jövőre is legaláb olyan boldogok és egészségesek , mint az idén! BUÉK minenkinek, még Juci varngyának is a lépcsőházban. Ma éjjel kirakok az egérnek is sajtot, aztán majd holnap éjjel kirakom az egérfogó üveget!
Köszönöm a segítséget, azt hiszem még ma veszek egy páraelszívót, az biztosan fog segíteni. Egyúttal szeretnék eredményekben gazdag békés boldog új évet kívánni mindenkinek!
Először is mélységes részvétem, hogy az Ünnepek táján ilyen vizes dolgokkal kell foglalkozz. Kérdésedre válaszként: ha alacsonyabb a hőmérséklet, akkor kisebb a hőmérséklet különbség, így a kicsapódás szerintem. Ha a hőmérséklet magasabb , a kicsapódás nagyobb. Ezek fizikai folyamatok, a Hacsek szerint leírtak szerint működve. Az azért felmerül bennem, hogy ha ennyi víz vagyon a levegőben, akkor nem alagsorban vagytok-e, és nem-e a szigetelés a ház fala körül hibádzik???? Az egy más megoldást kívánna. A szellőztetés mindenképp segít, és valószínűleg ez párosítva a magasabb hőmérséklettel a kedvezőbb tüneti kezelés.
Addig is még gondolkozok, hátha eszembe jut valami lelki támogatás.
Örülök, hogy válaszoltál még ilyenkor is. Még az a kérdésem lenne, hogy mi a jobb egy adott külső hőmérséklet és páratartalom esetén: ha a szoba hőmérséklete kisebb; pl.21 fok, vagy nagyobb: pl. 23 fok? Előre is köszi!
Üdv: Obi wan
Az a legfontosabb tudnivaló, hogy a relatív páratartalom értéke hőmérsékletfüggő. A pára mindenhol kicsapódik, ahol a rel. páratartalom 100% fölé megy, más szóval a hőmérséklet harmatpont alá süllyed.
Hogy ez a problémád téli hidegben jön elő, nem véletlen. A különböző hőszigeteletlen szerkezeti elemek hőhidat képeznek, és a belső fűtött tér felületén harmatpont alatti részek keletkeznek.
A pótlólagos hőszigetelésen kívül csak a párátlanítás (szellőztetés, elszívás) segíthet.
Szóval elszomorító, hogy még ilyenkor is ilyen dolgokkal kell foglalkoznom, DE: tegnap vettem észre, hogy a kisebbik szobában is penészedik a fal a szekrény mögött. A szobában állandóan 23 fok van gázkonvektor által. A szekrény mellett és mögött a faltól 1 cm-re viszont csak 15 fokos a levegő (hőmérővel mértem meg!). Itt folyik a víz a falon és már penészedik is! Azt már tudom, hogy a szekrényt el kell húzni teljesen a faltól és az javít a helyzeten, de mi van akkor ha nem tűnik el teljesen ez a káros folyamat? Ez a kisszoba abszolút nem nevezhető vizes helyiségnek, mégis penészedik a fal. Egyszerűen nem értem!
Azt szeretném, ha valaki újfent elmagyarázná, hogy milyen megoldások lehetségesek a fal hőszigetelésén kívül, mivel az nem vitelezhető ki. Pl. ha szellőztetek, akkor az jót tesz-e e káros folyamat csökkentésének vagy nem, mert a levegő relatív nedvességtartalmát mérő műszer szerint a szobában a páratartalom lecsökken a szellőztetés által 70 %-ról sokszor 45-50-re, de a szellőztetés után lassan megint felszökik 65-re. Ilyenkor milyen folyamatok játszódnak le pontosan?
