Sziasztok
Egy olyan topikot kívánok létrehozni , ahol a szakrális ház építésrő és tetőépítésről esik szó .
Rég elfeledett fa kötések , ács-szerkezeti megoldások , furfangos ötletek .
Kérünk ide minden fotót ami az ,, életem nagy műve ,,-ként lehetne aposztrofálni .
Nem a merőleges és precíz megoldások hanem inkább az elrugaszkodott , fantázia dús ,egyéni ötletek tárháza ként kívánnám működtetni .
Teret kívánok adni a régi ács mesterséggel kapcsolatos tudás megjelenítésére és megtárgyalására, sok fotó melléklettel .l
Oké. Akkor egy elméleti kérdés: Elméletileg, ha én lekapok (nem én, mestőr, csak családba van, nem próbálkozsó, stb.) egy tetőt, és újat ácsolunk (persze az eredetivel közel azonosat), visszamegy a régi héjazat, akkor ehhez elvileg kell zengedély?
Namármost, ha igen, és a terület (tanya) akkora, hogy oda új építésre nem adható ki engedély a beépíthető terület nagysága miatt, akkor mi a helyzet? Vagy ha meglévő épületen lebontom és új tetőt építek, az felújításnak minősül?
Következő: ha bontási és építási, illetve felújítási engedély van, akkor jól sejtem, hogy kell felelős kivitelező? Akkor mégse megy kalákában?
Vagy ha csak nekiállunk, megcsináljuk (persze szaxerűen), akkor hány év bitó járhat érte?
Ebben osztom a véleményed. 2,5-3 millió forintos beruházással még sziget rendszert is lehet telepíteni, ami nap-szél villamos kombó. Ha erre még rátelepít az ember egy hőszivattyús fűtésrendszert, akkor teljes az energiafüggetlenség. Esetleg még lehet cizellázni fúrott kúttal, házi víztisztítóval, amiből nem csak az agyontukmált drága csillivillik, meg MLM-esek vannak.
Az igazi probléma ott van, hogy akik igazán rá lennének szorulva, nekik nemhogy egy milliójuk, de százezer forintjuk sincs arra, hogy kitörjenek az energia- és szolgáltatófüggőség mókuskerekéből.
És aki vissza szeretne térni a fatüzeléshez, és nincs olyan szerencséje, hogy meglévő kéménnyel rendelkezik, az agyon van verve a szerelt kémény kötelezvényével. Én elhiszem, hogy szuperek ezek a kerámia kémények, de sokszáz évig jó volt a tégla is, és ha odafigyeltek rá, nem is volt veszélyforrás. Most akkor mindenki hülye, csak a hivatal a helikopter?
De ha már itt tartunk, még egy anomália: az épületen kívül létesített szerelt kéményre nem kell építési engedély. Igen ám, de ha egy felújítás vagy átalakítás az épület tartószerkezetének megbontásával jár, akkor más a helyzet.
Aha. Építesz egy szerelt kéményt a tűzfalon kívül, király, nem kell engedéllyel szuttyogni. Ja, hogy vezeted bele a kályhacsövet a főfal áttörése nélkül?
Ez jó kérdés.Ilyen jellegű megkeresés még nem volt.Lapos tető esetén úgy helyezzük el,hogy lentről nem látszik. Ferde tető esetén ez leheteten,de sokat segít esztétikailag,ha a tervező eleve tervez a napelemekkel és megfelelő helyet bíztosítanak arra,hogy egy összefüggő mezőbe lehessen telepíteni a modulokat,nem pedig szanaszét.
Léteznek tetőfedő anyagként is napelemek,de ezek is pont olyanok szinre és felületre,mint a hagyományos táblák,csak "utánozzák" formára a cserepet,üveget.
A minap kaptunk egy felkérést ,hogy kocsibeállóra telepítsünk napelemes rendszert. Ezen febátorodva megkerestem néhány embert és közülük Dudik Úr ajánlotta ezt a fórumot. Szeretném a figyelmükbe ajánlani ,ha megrendelőjük érdeklődik az innovatív dolgok iránt és emellett még környezettudatos a gondolkodása, ajánljanak a tetőre, kocsibeállóra, szaletlire Napelemes rendszert neki.Ezzel a megoldással bőven megtermelhető egy családi ház villamos energiaigénye. Szaletli, kocsibeálló esetén javasoltuk már,hogy a napelem akár tetőfedő anyagként is felszerelhető,ha ezt előre végiggondoljuk ,már eleve így készíti el az ács mester a szerkezetet,így még esztétikusabb építmény születik,amely tényleg a jövőbe mutat. A kerti építmények tető kihasználási igénye abban az esetben szokott felmerülni,ha a háztető túlságosan tagolt,vagy már tele van pakolva kollektorral. Jellemzően a kívánt terület legalább 16m2,déli tájolás,38 hajlásszög.
Amennyiben valakinek felkeltette az érdeklődését a rendszer,keressen meg és dolgozzunk össze úgy,hogy mindnyájan jól járjunk.
Az a 7. - kép a Boldog Asszony fálya azaz székoszlop karpánttal és a két oldala rálapolással könnyítve. Ide kerül a fogópár.
Természetesen minden 4 . szaruállásra esik egy fő szaruállás, tehát mindn 4. szaruállás van ebben a formályában kialakitva.
Ige amit látsz az egy un. ,, üres fedélszék ,, maketje.
Itt nincs székállás . Minden szarufa egymást támasztja. Igy az ollós csapnál a ,, fiú ,, rész gyengébb mint a két szárral rendelkező befoglaló szaru. Ezért a befoglalót egy colstok szélességével gyengítjük és a fiú rész ugyan annyival hosszabbra hagyjuk. Körmös , egyenes ütköztetés a neve.
Gyökerei ezer évre nyúlik vissza, mert a villás ágú szarufáknál figyelhető meg az arányos teherátadás.
Érdekes képek, engem a hetedik érdekelne, a fecskefark után. Adott az oszlop, cirka 45°-os szögben meg a két rövidebb tartó. Ez megvan, és arra teszitek rá a vízszintes gerendát? Az oszlopba a két rövid milyen módon csatlakozik? Egymásra illeszeszkednek, mint az utána következő képen, amikor a közepéig van levésve az egyik, a másik meg az ellenkező szélétől a közepéig (ugye hogy egy szintben legyenek)?
Nem értek hozzá, csak érdeklődnék, érdekel hogyan oldották meg régen. Mennyit bír egy ilyen szerkezet? Pl. tetőnél valahol látszik, hogy csak az oszlop egyik fele tartja a rá szögben rátett gerendát, nem nyomja kifelé?
Ez egy érdekes fa födémeknél is használatos fecskefarkas csapolás. Jelenleg a képkeretezők használják , de a régi asztalosmestereknél is megfigyelhető.
Ácsok ezt a kérdést 200-as szeggel oldják meg.
Hagyományos tetőknél szeg nem volt, egyrészt mert drága volt, másrészt saját anyagából kell megoldani mindennemű csatlakozást idegen anyag bevitele nélkül.
Van egy pár hagyományos fakapcsolat kiszerkesztve és kidolgozva.
Ha szeretnéátek, akkor töltök még fel képeket , magyarázattal együtt.
Szeretnék egy írást megosztani veletek, egy olvasó küldte be egy honlapra, én meg fogtam, és ide - is - bemásoltam :D
Nem első helyen hallom, hogy a gépészek sikeresen hozzák vissza a régi technikákat, és nem a hiperszuper, megszámlálhatatlan alkatrészből álló gépészeti rendszert szerelik be a házaikba.
Kérném a kedves moderáTROLLT, aki legutóbb törölte egy hasonló bejegyzésemet, ezt hagyja békén, ez IS a témába vág, ahogy AZ IS a témába vágott, amit önkényűen kitörölt.
A cikket örömmel osztom meg veletek, és várom a véleményeket.
jonapot István vagyok köszönöm a sok hozzá szolást sajnos mostanában nem vagyok gép közelben mert vidékki munkán vagyok mindenképp lessz értesités a statikusi véleményröl de én is egy feszitö müre gondoltam 15x20 as gerenda középen függöleges föggesztés és kétoldalt visszatámasztva persze 4-5 cm ert fel feszitve több helyen látam rola rajzot, régi ács könyvekben 8-12 m áthidalásokra használják, és az én esetemben elfér a padlkástérben de a vasat mindenképp kihagynám mégegyszer köszönet és jelentkezem üdv István
Ha a topik nyitója sérelmezi a levelezést, ami nem csak a fáról szól, de a fa védelmében, kímélésében, akkor talán még igazat is adok neki, de mivel nem Ő problémázik, hanem olyan, akinek talán semmi köze az építéshez mert érdemi választ nem ad, addig ez részedről csak beleVAU.
"...Egy olyan topikot kívánok létrehozni , ahol a szakrális ház építésrő és tetőépítésről esik szó . Rég elfeledett fa kötések , ács-szerkezeti megoldások , furfangos ötletek . Kérünk ide minden fotót ami az ,, életem nagy műve ,,-ként lehetne aposztrofálni . Nem a merőleges és precíz megoldások hanem inkább az elrugaszkodott , fantázia dús ,egyéni ötletek tárháza ként kívánnám működtetni . Teret kívánok adni a régi ács mesterséggel kapcsolatos tudás megjelenítésére és megtárgyalására..."
A fentieknek egyetlen jelen topikbeli hozzászólásod sem felel meg, ellenben okoskodástól és személyeskedéstől nem mentes. Az, hogy a topik filozófiájától eltérsz, és alternatív megoldást javasolsz, még rendben van, de amikor megemlítik, hogy itt más az alapelv, és ezt okoskodásban személyeskedve reagálod le, bocsáss meg, de inkább nem minősítem.
Egyébként még mindig nem tudom, kinek mi haszna lenne abból, hogy minél több hsz-t írjon, de nem is érdekel. Azt viszont tudom, hogy ellenérdekelt vagyok válaszolni neked, mert csak az időmet pocsékolom.
"Uraim, az idő pénz, de pénzért egy percet sem adnak." (Juratovics Aladár)
Itt rajtad kívül tisztelettel írogatun jót, rosszat.
" Te dudálsz valamit, meg ép-it-ész, de rohadtul nem egy kottából zenéltek, én meg hiába kontráznék, nem lesz ebből seggre esett fene se, ha nem érted meg a topik alapfilozófáját"
Ha érdemben, valamennyi szakmai háttérrel nem tudsz hozzászólni jó-rossz ötletekkel, tanácsokkal, ezt a tanyasi stílust a ""kontrázásoddal""" együtt, hagyd otthon
Az még sosem volt baj, hogy egy kérdésre többféle megoldásokat tartalmazó válaszok lettek írogatva, a kérdező szíve-joga melyik irányba indul el
Részedről csak a "" kontrázás"" volt, talán csak a minél több hsz-re hajtasz?
Kérdés csupán a konkrét témát felvető részéről volt.
Te dudálsz valamit, meg ép-it-ész, de rohadtul nem egy kottából zenéltek, én meg hiába kontráznék, nem lesz ebből seggre esett fene se, ha nem érted meg a topik alapfilozófáját.
Azt meg, hogy vas, vagy fa tartószerkezetet, avagy azok kombinációját használ a kérdező, meg mennyire akar/kell dokumentációhoz/stilisztikához kötnie magát, bízzuk most már rá. Nem tisztem helyette állást foglalni, de gondolom, elolvasta fent a topikleírást mielőtt feltette kérdését, és lehet, hogy rég be is vágta az ajtót az őrült disszonáns hangzavar miatt.
AZ, hogy a szeg mennyisége összefüggésben lenne a teherbirással ?? nonszensz.
Mert ez azt jelentené, hogy egy tenyérnyi hejre beverek 100 db 100-as szeget és akkor 10.000 kg-ot birna el a szerkezet vagy mit is akar ez jelenteni, hogy kell érteni és ennek mi az alapja ??""
Hol van a gyakorlatban tenyérnyi helyen 100 db 100-as szeg? Nem sok olyan fa van, ami ezt repedés nélkül kibírná, de ezt Neked is tudnod kell, mivel felügyeled, tanítod a fával kapcsolatos dolgokat, nem is értem a kérdésedet.
Talán azért idegenkedsz a vastól. Pedig valószínű. hogy már vasból készült szeget használtok a fa helyett.
Olvasd át mégegyszer hátha megérted, nem darabszámról van szó. Egy 65-ös szeg 65 kg nyíróerőt képes elviselni az öreg fakopács szerint és szerintem nem sokat hazudik, mert ha a vasbakba oldalanként 2-2 százasszeget bedodunk, meg lehet pakolni téglával rendesen és bírja
Kevered a szeget mint az előző hsz-edben a pucolást, miszerint az szerinted vakolatleverést is jelenthet
Ezt egy magát müszaki ellenőrnek titulált szakinak illene tudni.
Az az érzésem,hogy kezdjük kiönteni a gyereket a fürdővizzel együtt.
Autentikus megoldásokról kell, hogy szóljon ez a topik.
Hagyjuk a ragasztásos technológiát + az I gerendát.
Jelen esetben ez egy speciális szitu.
Régiek akként gondolkodtak, hogy a FA mit bir ki és e szerint az elvszerint rendezték a teret.
Magam részéről több féle megoldást is tudnék ajánlani a T.kérdezőnek a cca. 5.5m-es tér áthidalásának a megoldására. Csak ahoz látni kell , felmérni a rendelkezésre álló teret ( pl. egy felső feszitőmű kiépitése végett ) de még műszakilag, tehát az irott épitésügyi előirásoknak is meg kell felelni.
Régen sem tudtak tanácsot adni 100 km távolságról, akkor Én miért tudnék. Fénykép arra elég, hogy mindenképpen statikus bevonását javasoljam.
AZ, hogy a szeg mennyisége összefüggésben lenne a teherbirással ?? nonszensz.
Mert ez azt jelentené, hogy egy tenyérnyi hejre beverek 100 db 100-as szeget és akkor 10.000 kg-ot birna el a szerkezet vagy mit is akar ez jelenteni, hogy kell érteni és ennek mi az alapja ??
Tehát több egyenlőre a kérdés,mint az elfogadható válasz.
Rendben, én nem vagyok építész, csak egy kőműves fia, villanyászból lett firkász, így csak ugatom a témát, viszont átlátom, és azt is, hogy igazad van. Igazat adok maximálisan abban, hogy sokszor kompromisszumot kell kötni az ésszerűség és az esztétikum között. Viszont hol volt ez a kérdező kérdésében?
Hiába igényes valaki, ha nincs rá pénze, marad az igényesség, látszat nélkül.
"" fa természetközeliségét "" Erre bizony költeni kell, pl adott esetben talán a ragasztott megoldás, de itt találkozni kell az igényességnek és a pénztárcának, de látható külömbség van a gyalult és a ragasztott felület között.
Látszó szarufák esetén is lehet vasat alkalmazni abban a magasságban, ahol nem látszik, más esetben oda rakod ahová akarod
Az biztos, hogy a szeg vékonyabb az I tartónál, de anno egy profi fakopács azt mondta, hogy annyi nyíróerőt képes elviselni, ahányas szeget használunk.
Szerintem a fa szerkezet ekkora fesztávolságnál és ilyen keresztmetszett mellett meghajolhat.
Ha ez valami sarokpont, hajlat vagy csomópont közvetlen közelében található ..... hát, szerintem elkell egy statikus.
Egyébbként van rá megoldás, pl. ha a két egymásra fektetett gerendák közzé stafit raksz merőlegesen belapolva. Akkor ez biztos nyerő ... de nem árt az óvatosság ..
Mondja egy Épitési Műszaki Ellenőr,,, aki vagyok ...
Azonban a "Tartószerkezetet kár a szöggel összekeverni."
De ha még tartószerkezetnél maradunk, akkor is azért van némi nemű differencia a fa és az acélgerendák között, talán egy kicsivel több, mint a 80-as és a 100-as szög között.
...és ez még nem is azon elvek világa, ahol a fa természetközeliségét az acél szocrealitásával ütköztetjük.
