Elsősorban a FROG-7-es (R-70?) hordozójárműve. Négytengelyes, portálhidas, első és negyedik tengelye kormányzott, ezek a tengelyek dupla trapézlengőkaros felfüggesztésűek, emlékeim szerint torziós rugózással és teleszkópos lengéscsillapítóval. A középső két tengely teljesen mereven van az alvázhoz csavarozva. Honlapon van róla anyag.
OFF Tüdőgyulladásom volt, állítólag megmaradok. 3 hétig voltam otthon, ebből szigorúan 1 hétig nyomtam az ágyat. Szövődményként fáj a jobb térdem, mert úgy le voltam gyengülve, hogy összeestem, mind a másfél mázsámmal rá a térdemre:-)
Kis betegeskedés meg karácsonyozás miatt csak most kerültem újra netközelbe.
Először is egy örömteli hír: barátaim névnapi ajándékként bejegyeztették a www.nagyvasak.hu-t. Végre működik a domain, de egyelőre még nincs rajta tartalom, hamarosan dolgozom rajta.
A hómarós témához hozzászólva, bár UPIUPI már kivesézte:
A '30-as években a szovjetúnió megvette az amerikai harckocsiépítő mérnök Christie szabadalmát. Ez a harckocsi volt a T-34 őse. Christie a Hispano-Suiza motorjait használta, ezek egyikéből lett a V-34, egy alumínium blokkos 12 hengeres, mellékhajtókaros 60°-os dízel V motor, hengerenként 2 szeleppel. A maga korában csodálatos motor. A T-54-ben ennek a motornak a továbbfejlesztett változata volt már hengerenként 4 szeleppel, ez lett a V-54.
A szovjet mérnökök már ekkor tudták, mi az az építőszekrény elv és családelvűség. Ezért ezt a jól bevált motort számtalan helyen, számtalan változatban gyártották, de a lényeg, hogy az alkatrészek túlnyomó részben csereszabatosak voltak.
Volt tehát a V-54 a maga 540 Le-jével, és a PTSz-M-ben alkalmazott ugyanekkora V-54 P a maga kb 375 Le-jével.
Az AT-T vontatóba a V-54 módosított változata került A-401 néven, 400 Le-sen. Megjegyzem, a BAT, MDK, BTM motorok is apró dolgokban egymástól és az AT-T-től.
Az eddigi motorokon - mivel lánctalpas járművekhez készültek - nincs lendkerékház.
Teherautókhoz is használták a V-54 változatait, a MAZ-535-be a D12 A-375 motor került 375 Le-vel. A MAZ-537-esbe a D12 A-525 került 525 Le-vel. A MAZ-530 bányadömper D12 A-450 típusú motort kapott 450 Le-vel. Ezeken a motorokon már van lendkerékház, emiatt tömegük jóval nagyobb.
Az eddigi motorok mind különböző teljesítményűek, eltérő típusszámúak és kivitelüek, más-más helyen készültek, mégis mind a V-54-esből származtathatóak és alkatrészeik nagyrészt csereszabatosak. Ezeken kívül a motorcsaládnak léteztek stabil, hajó, stb tagjai is, ezeket azonban közelről nem ismerem, ezért nem is írok róluk.
És valóban ennek a motorcsaládnak léteztek hathengeres változatai is. A PT-76 úszó harckocsiban, a BTR-50 lánctalpas lövészpáncélosban, a GSzP-55 úszó kompban, a silkában a "félbevágott" tehát soros hatos V-54 klón van. Természetesen egymáshoz képest apró különbségekkel. És valóban ilyen soros hatos motor van a ZiL-157 hómaró változatának a hátuljában is. Ez a motor hajtja a járművet és a maródobot is. A benzinmotort elhagyták.
Ez a motorcsalád egyébként egy dologról nagyon jól felismerhető, mégpedig a szelepfedeléről. Érdemes megnézni a honlapomon a Budafoki képeket a rendezvények menüpontban.
És még egy kicsit a motorokról: a JaMZ gyár gyárt V6-os motort JaMZ-236 V8-ast JaMZ-238 és V-12-est JaMZ-242. Még előtte JaAZ-ként gyártotta a kétütemű dízel 4 hengeres JaAZ M-204-et és a 6 hengeres M-206-ot. A négyhengeres a MAZ-200 típuscsalád és a BMK-130 csónak motorja volt, a hatosat a KrAZ-214-be és családjába építették. Ez a kétütemű motorcsalád egyébként amerikai GM fejlesztés. A négyütemű tudtommal már saját fejlesztés.
Sok pletykát nem szabad tehát elhinni, de azt, hogy valamiben hk motor van, azt szabad. A darabszámra és a motor fajtájára viszont ügyelni kell, egynél több motort ritkán építettek egy járműbe. Többször, több embertől hallottam már, hogy a MAZ-537-ben és az ISz hk-ban 4 darab T-34 motor van. Kétmotorosok egyébként pl.: BAZ-135 (ZiL-135) ebben két ZiL-375 (Benzines URAL) motor van, egyik motor a bal, a másik a jobb oldalt hajtja. BTR-60, ebben a motorok két-két tengelyt hajtanak. A későbbi BTR-ek már egy motorosak.
Bocsi, volt itt szó régebben, hogy a Magyar Honvédség eladta a BMP-ket a görögöknek. Ma tudtam meg, hogy csak akarta, a görögök visszaléptek, a németektől kaptak olcsóbban mást. A mi BMP-ink meg Kalocsán parkíroznak.
Nem feltétlenül. Nézd meg például a silózógépeket (csak a távoli rokonság okán): azok is 400-500-550 LE-sek. Ráadásul attól hogy a harckocsiban 500 LE, más felhasználásnál lehet kevesebb, ami mind az élettartamra, mind a nyomaték görbére jó hatással van.
A benzinmotor - lévén ZIL - magát az autót hajtotta. A hk motor hátul volt egy lemezbőlés más egyébből készült bodegában, és a hómarótárcsát hajtotta egy áttételen keresztül.
Ahogy visszaemlékszem arra a masinára, nem elképzelhetetlen, hogy valami "maszek" dolog volt, mert a bodega a kocsi tetején ugyanolyan volt, mint egy régi híradó kocsi.
Vélelmezésem szerint Tüzér tévedett ebben - bár nem szokott - el sem fér az eredeti ZIL motor a hidraulikától meg a kardántól és egyéb kacatoktól.Teljesen más a hajtása a hómarónak, mint a teherautónak.
Akkor csak az a kérdés mit működtetett a Volt tüzér 6962-es hozzászólásában említett benzinmotor. A képet csak Rába motor miatt teszem be,mert látható a füstjén,hogy mindent megtesz azért,hogy szégyenben ne maradjon a hk motorhoz képest. :)
Tehát:adott egy hk-alapon és főelemekkel működő motor (akár stabilmotornak is nevezhetnénk),ami a marót hajtja.Ezzel közlekedik,és kardánnal a maródobot is ez hajtja.A Volt tüzér hozzászólásában viszont szerepel egy benzinmotor is.Lehet,hogy létezett egy ilyen változat is,pl.a harcászati helyváltoztatás gyorsasága tette szük- ségessé,és a hk-motorral csak a marót hajtotta?Azt tudom,hogy a KPM-es gép 40-es tempója az már a csúcs.
