Jövő héten kellene csinálni egy topictalálkozót. Sjose és én is Pesten leszünk, úgy volt, hogy a hét első három napján érnék rá, sajnos azóta maradt a hétfő és a kedd. Várom a reakciókat, mindenekelőtt sjosetól.
A TF-en vannak a könyvtárban házi készítésű fordítások, egyszer olvastam ilyet angol klubokról. Valamikor a hetvenes években készült, nagyon magyartalan lett a fordítás, sajnos csak ennyire emlékszem.
A Rubicon magazin legújabb (tegnap megjelent) számában Hadas Miklós egy írása olvasható a modern sport kialakulásáról. Még nem olvastam el, de szép képek vannak hozzá :-)
Bár az egyiknek rossz az aláírása: a MAC-pálya helyett a Fradi-pálya látható rajta.
Nem tudom, volt-e már róla szó, de tudjátok-e hogy mikortól és ami fontosabb miért volt az ellentét az FTC és az MTK között? Szóval hogy mi az igazi eredete...
Köszi, a bácsival csináltam interjút még 1997-ben. Az nb1.hu színvonalát jelzi, hogy a cikkben elfelejtették közölni, hogy a bácsi már két éve meghalt... Aztán most feltűnt ez az interjú a "semmiből", apropó nélkül.
Április kiemelkedô sporteseménye volt a Ferencváros-Hungária összecsapás, amely szó szerint értendô, hiszen az FTC-MTK találkozókhoz hagyományosan hozzátartoztak a küzdelem és a szurkolás hevében elkövetett – többnyire nyolc napon belül gyógyuló – atrocitások (gyengébbek kedvéért: pofonok)
Csak azt nem értem, hogy fértek el ebben a stadionban 40 ezren. Sőt, most olvastam hogy volt olyan magyar-osztrák, amikor 45 ezren zsúfolódtak össze... Oké hogy állóhelyek, nade ez akkor sem lehetett valami komfortos...
Én nem tudom, de sok lehetőség nem lehet. Budapesten, nagy lelátó. lg biztos tudja.:) Ezekből valamelyik:
Budapesti pályák befogadóképessége (Nemzeti Sport 1926. 12. 24.) FTC 40000 MTK 40000 UTE 25000 Postás 15000 BEAC 12000 Millenáris 12000 MÁV 10000 Amerikai u. 10000 MAC 8000 III. ker. 8000
Egyébként 1919-ben, a román megszállás alatt állt a budapesti villamosközlekedés. Egyszer Kispestre pl. különvonattal jutott el az Újpest-tábor, de azt is úgy meg kellett szervezni, hogy minden szurkolót felírtak. Valami 500-an jelentkeztek a túrára. Persze az újpesti újságok egyből megírták, hogy "Ennyi áldozatot csak egy igazán sportszerető és UTE rajongó közönség tud és erre alig is van példa Bpesten..." példaként meg a Kispest-szurkolókat hozzák, akik alig 50-en jöttek Újpestre, annak is a jó része tartalék játékos, meg klubtag volt :-)
Ha jól tudom, a román megszállás alatt sötétedés után kijárási tilalom is volt Pesten.
Érdekes. A budapesti lakcímtár információs oldalai szerint meccsnapokon külön M, F, Ú jelzésű villamosok közlekedtek (némileg növelt tarifával) az egyes stadionokhoz. Itt pedig arról írsz, hogy a villamosközlekedést leállították. A meccs miatt, vagy azért mert épp 1919-et írtunk?
A labdarúgó bajnokság elsô osztályába 15 fôvárosi csapat küzdött egymással. A mérkôzések látogatottsága nem csökkent, de nem is növekedett. Továbbra is a nagy csapatok (MTK, FTC, UTE stb.) összecsapását kísérte a legnagyobb figyelem., nem egyszer 20-25 000 fizetô nézô is kiment. Csak egy példa, ami viszont jellemzô a korabeli városi állapotokra. Az MTK-UTE mérkôzésre (1:1) 15 000 nézô gyûlt össze a lelátókon. A rossz közlekedési viszonyok miatt már a déli órákban megindult a vándorlás a Hungária út felé. Az újpestiek jobb híján stráfkocsikkal szállították oda-vissza közönségüket (a fiatalok kedvéért a stráfkocsi nem autómárka volt, hanem egy olyan rakfelületû, lovakkal vontatott szekér, ami nagyobb terhek szállítására szolgált). A villamosok hatósági rendelettel szabályozva, kora délután már nem jártak. Az újpestieknek lett volna indokuk arra, hogy nem kísérik el csapatukat a város másik végébe, de ez fel sem merült bennük. Inkább vállalták, hogy a puccos pesti utcákon kinevetik ôket az ormótlan és személyszállításra alig alkalmas szekereken. A fakó, kopott társzekerek lovai unottan rágcsálták a Hungária úti kerítés kiégett füvét a meccs alatt és várták a vissza indulást. De mintha megérezték volna, hogy utasaik valamely örülnek a – döntetlennek – és vidáman galoppozva vitték haza ôket. A tudósító ezt írta másnap: „Bizonyosan feljegyzi majd a sporttörténelem, hogy volt idô, amikor Újpest népe még a stráfkocsin való vándorlás unalmával is megbirkózott, csakhogy kedvenc csapatát láthassa játszani.” Hát, most – ebben a könyvben – valóban följegyezte a sporttörténelem…