Sir 24.30-34
"Olyan vagyok, mint a folyam mellékága, mint a csatorna, amely átszeli a kertet.
Így szóltam: "Öntözni akarom kertemet, locsolni akarom a virágágyaimat." De nézd csak, az árkom folyóvá változott, a folyamból pedig tenger kerekedett.
Tanításom ragyogjon, mint a hajnalpír, akarom, hogy messze hatoljon sugara.
Prófétai szózatként ontom tanításom, hadd hallják, akikre hagyom: a késő nemzedékek.
Látjátok, én nemcsak magamért küzdöttem; mindenkiért, aki bölcsességet keres."
"Christos Annesti!" - Alithos Annesti ! Igen Krisztus valóban feltámadt !
Isten Szava él és eleven !
„Nem vettétek észre, miként küldöm el Szentlelkemet, a bölcsesség hordozóját a magasságos mennyből? Ami azelőtt megközelíthetetlennek és elérhetetlennek tűnt előttetek, jóakaratomból hamarosan leszáll rátok.
"Szabadíts meg minket!" - kérik egyesek. "Jöjj és erősíts meg minket, Atyám!" - hallom a kiáltást teremtésemtől. "Küldd el nekünk sietve Szentlelkedet a magasságból!" - kiáltják mások szomjúságukban. Vagy így szólnak: "Kelj fel! Ments meg minket!"
E kiáltásokra így válaszolok: Tömjénhez hasonló illatot lehelek teremtésemre. Szétárasztom illatomat, ahogyan még sohasem tettem a történelem folyamán. Nem olvastátok?
"Olyan vagyok, mint a folyam mellékága, mint a csatorna, amely átszeli a kertet. Így szóltam: ,Öntözni akarom kertemet, locsolni akarom virágágyaimat.' De nézd csak, az árkom folyóvá változott, a folyómból pedig tenger kerekedett. Tanításom ragyogjon mint a hajnalpír, akarom, hogy messze hatoljon sugara. Prófétai szózatként ontom tanításom, hadd hallják, akikre hagyom: a késő nemzedékek."
(Sir 24, 30-33.)
És népem ezt fogja mondani: "Nézzétek! Nézzétek, hogyan közeledik Atyánk felhőként! Nézzétek, miként árasztja ki Szentlelkét áldásával!" Meg akarom gyógyítani hűtlenségeteket, meg akarom gyógyítani hitehagyásotokat és mindannyiatoknak tiszta szívet adok, hogy ne kelljen szégyenkezve elkerülnötök engem. Közületek sokan megdöbbenve, zavartan és álmélkodva fognak állni. Mások kételyeket fognak forgatni szívükben vagy sziklánál is jobban megkeményítik arcukat Szentlelkem erőteljes jelenlétében. Pedig csak Fiam ígéretét teljesítem...”
"E virág által foglak összegyűjteni benneteket a különböző népekből és vallásokból, és ki fogom nyilvánítani előttetek atyai szeretetemet és irgalmamat. Az ő törékenységén keresztül fogom életre kelteni a nemzeteket, és megújítom őket lelki forradalommal. Az a szándékom, hogy e virágszál által mutassam meg szentségemet minden nemzet előtt. Azoknak azonban, akik megtiltják prófétáimnak, hogy prófétáljanak, trónomról csodálatos prófétai figyelmeztetést és parancsot adok választottammal kapcsolatban, őt pedig felkenem, hogy ne álljon ellen prófétai felszólításomnak."
"Egyiptom! Én prófétát támasztottam földedből, te pedig egykor kenyeret adtál Fiamnak, miért ne támaszthatnék tehát újból prófétát belőled? E prófétából az én Szavam hallatszik, amíg fel nem fedi és nyilvánosságra nem hozza az ördögök szarvait.
"Ki ne jövendölne, ha szól az Úr, az Isten?"
"Jár-e együtt két ember, ha nem értenek egyet?"
"Valóban, az Isten, az Úr nem tesz semmit anélkül, hogy szándékát el ne árulná szolgáinak, a prófétáknak"
….. Nyugtasson meg téged az én olajom! Elhatároztam, hogy irgalmam kinyilvánításával megmentem ezt a nemzedéket. Legyetek ezért boldogok ti mindannyian, akik hangom dallamát halljátok és teljetek el velem, a ti Istenetekkel!”
Atyám, Szavad oly gyengéden kedves
Betűi napról napra életre kelnek
Kézen fogják egymást és táncra perdülnek
Gyógyítják az epekedő szíveket
Előlép az egyik, adja értelmét, s máris adja tovább könyvét
S már a másik mondja; itt vagyok, érts meg, hallgass meg
S élet kel fel belőletek, láng lobban fel, élő
Gondolat mellétek lép és ért, és lép, és halad már
Már értelem nem is földön jár
Szárnyat kapott, repül fel, repül egyre feljebb
S repülve is táncra kel
Ének hangzik, édes ének
Veletek szív él
Benned él
Benned lángol
Él
Tavasz első hírnöke, virág szerelmese, kicsi méhecske
Meleg első sugarára, leszállsz a megnyíló virágra
S virág mondja, jó veled
S boldogságát viszed tovább
Tudd meg titkomat, figyelj megsúgom neked
Tudd meg és súgd meg a virágnak, első mit meghall ez legyen
A szerelem betege vagyok, égek és remélek, szerelemben élek
Ó te virágot követő apró levelecske
Bódító illatra előpattanó zöld sziget
Szélbe kapaszkodó szép üzenet
Látod a virág már tudja, méhecske megsúgta neki
Nézd mily boldogan találkoznak, szirmok egymást mint ölelik
Neked is megsúgom nézz a napra, látod ?
Látod én a Fény szerelmese vagyok, az ölelő Szereteté
Te levelet megölelő szellő, útjaidat merre vezeted ?
Látod itt a tavasz hozza titkát, s titok mondja légy egy velem
Ugye hallod, mint énekel virág és levél, gally bólogat hozzá, igen, igen
Te már tudod a titkot, ó vidd, vidd el messzire
Ne rejtsd el, ne akaszd fel szögre, kiáltsd ki világ elébe
Keretezd be, s mond; láttam, hallottam, higgyétek el
Mosolyt láttam, boldogságot, a sűrű levelek közül kacagás hallott
Ketten voltak, a menyasszony és vőlegény
„ Béke legyen veletek! Az én Szavam világosság, az én Szavam béke és szeretet. Szavam egység és reménység. Jöjjetek hozzám, és gyakrabban olvassátok Szavamat!
Szeretteim, én vagyok az, Jézus, az irgalmas, Jézus, a ti Szabadítótok, aki e gyenge eszköz által szállok le, hogy szavaimat belé véssem. Teremtés, végtelen szeretetemből és túlcsorduló irgalmamból szállok le ebbe a sötétségbe, ebbe a sivatagba és szárazságba, hogy kiárasszam rátok Lelkemet! Leszállok, hogy megöntözzem ezt a száraz talajt, és folyókat fakasszak ebből a szomjas földből. Leszállok, hogy reggeli harmatként árasszam rátok áldásaimat. Azért jövök, hogy elűzzek minden gonoszságot; és kigyomláljam a bűnöket - békét és szeretetet ültetve helyébe. Ajkam kiszáradt a szeretetszomjúságtól. Szükségem van szeretetetekre, szomjazom a szeretetre, szomjazom a szeretetre...
Mennyire vágyik Szent Szívem arra; hogy megtanuljatok szeretni engem! Mennyire vágyom arra, hogy egyszer elérjetek a szeretet magaslatára, és hallhassam, amint így kiáltotok: "Abba"!... Akkor... csak akkor kezdenek majd begyógyulni Sebeim... Mennyire vágyom arra, hogy papjaim merítsenek végtelen szeretetemből, és megtöltsék szívüket! Irántuk való szeretetem olyan , hogy nagyságát fel sem fogják, amíg az égbe nem jutnak. Odaadás legyen a zászlójuk, hűség a fáklyájuk, tisztaság az ünneplő ruhájuk és szeretet a jelvényük, hogy engem ismerjenek fel bennük bárányaim, és világosan lássák képmásomat. Azt akarom, hogy pásztoraim legyenek tiszták, és jó gyümölcsöt teremjen tisztaságuk! Szerezzetek örömet Szentséges Szívemnek, és tökéletesen engedelmeskedjetek parancsolataimnak. Szeretni annyit jelent, mint parancsolataimat követni. Szeressétek egymást!
Ó világosságom gyermekei, éljétek Szavaimat, éljétek Szavaimat... Fogadjátok békémet és lakozzék bennetek! Fogadjátok szeretetemet és engedjétek; hogy betöltsön benneteket! Teljesen megújítalak benneteket, ha megnyíltok előttem: Bízzatok bennem, jöjjetek hozzám, és új nemzetet alakítok belőletek, tiszta nemzetet! Éljétek üzeneteimet, elmélkedjetek üzeneteimen! Szeretettel jöjjetek hozzám! Kövessétek lábam nyomát, mert elvezet benneteket hozzám, az én házamba, amely a ti házatok is. Tökéletlenségetek ellenére se legyetek félénkek! Karjaimat kitárom felétek, még ha langyos is szeretetetek. Boruljatok karjaimba, és én, aki a szeretet Mestere vagyok, megtanítalak arra, hogyan szeressetek engem és hogyan szeressétek egymást. Jöjjenek hozzám még azok is, akik nem szeretnek engem! Megbocsátottam nektek, jöjjetek és meggyógyítalak benneteket! Áldottak vagytok mindannyian, akik hisztek, pedig nem láttatok. Áldottak az én kis lelkeim, akiket különösen szeretek. Maradjatok kicsinyek és egyszerűek! Soha ne próbáljatok valamivé válni, maradjatok kicsinyek, hogy bejuthassatok Szent Szívem mélységeibe! Legyetek olyanok, mint a kisgyermekek, gyermeki hittel, mert ez az, ami Atyámnak tetszik. Soha ne hagyjátok abba az imádságot! Szerezzetek nekem örömet, és szívetekkel imádkozzatok! Kérem, hogy imádkozzatok az egységért, Testem egységéért! Kérem, hogy imádkozzatok a pápáért és a pátriárkáért! Kérem, hogy imádkozzatok minden papért! Imádkozzatok, hogy azok a bárányok, akik nem állnak Péter vezetése alatt, visszatérjenek Péterhez és kiengesztelődjenek. Imádkozzatok, hogy egy nyáj legyen egyetlen pásztorral! Imádkozzatok a békéért, az egységért, és hogy nagyobb szeretet legyen közöttetek! Imádkozzatok, hogy egyetlen tabernákulum körül dicsérhessetek! Egyesüljetek szeretteim és legyetek egy, éppen úgy, ahogy az Atya és én Egy és ugyanaz vagyunk. Megáldalak benneteket.”
Ki az ki feltűnt az éjszakában? kit láttam elhaladni ablakom alatt?
Kinek énekét hallom? kinek énekétől nem tudok aludni éjjel és nappal?
Mondjátok halljátok éneket? halljátok zenéjét? szívbe markoló könnyező versét?
Mért hívsz engem szobám árnyékából? mért szólítasz nevemen? ki vagy te, hogy ismered keresztnevemet?
Látod szobámból ki nem léphetek, magasra épített lépcsőmről le nem léphetek
Jönnék, még sem tehetem
Szaladnék, de kőszobám nem enged
Felállnék, de nézd, már lefeküdtem, takarómat megigazítottam, látod nem kellhetek
Zenédet mért mondod? Mért hallom egyre közelebb?
Mért mondod szerelmes mindent tehet?
Ne gyere fel hozzám, be nem engedlek, meg ne tedd!
Mért jöttél ablakom alá? versedet mért mondod oly keservesen?
Oh látlak, látlak, ablakomban állsz
Látlak, látom könnyeidet
Gyere kinyitom ablakot, kinyitom szobámnak ajtaját, várj beengedlek
Engedd kendőmet elővegyem, engedd arcodat megtörölhessem
Ó engedd hallanom énekedet, engedd meglátnom szívedet
„Nemzedék! Nem mondhatod, nem, soha nem mondhatod Megváltódnak, amikor majd eljön az Ő napja: "Egyedül fekszem a földön, és senki sincs, ki felemelne." Amikor majd tűzzel sújt le rád, megéget és kiszárít, és kertjeid éppúgy elszáradnak, mint szőlőid, ne mondd Megváltódnak, nemzedék: "Hozz valami enni és innivalót!", hanem most tarts bűnbánatot és most hagyd abba a rossz felszítását! és az istentelenekre pedig, akik Urunk örök áldozatát megszentségtelenítik és a halál a barátjuk, hevesebben fog ráesni a tűz, mint valaha, hacsak meg nem hallja az Úr bűnbánatuk kiáltását.”
„Az én prófétáim szava az én szájamból származik, éget, mint a tűz, és egyetlen képmutató sem szereti. Kimondott szavam összetör, mint a kalapács, megüti a megkeményedett szíveket, és összetöri őket. Hogyan mondhatnám, hogy kezd kirügyezni a béke, amikor országaitok gonoszságba merültek, és férgek rágják a holtakat? Hogyan mondhatnám, hogy szíveteket megindította a szeretet, amikor kétszínű nyelvetek Lelkemet káromolja? Országaitok tele vannak prostítúcióval, nem, ők nem tisztelnek engem mint Atyjukat, hanem mindenkor tiszteletlenek irántam... és rátok szakadt az éjszaka anélkül, hogy észrevettétek volna. Úgy kúszott végig az egész földkerekségen, mint a halál. Hogyan mondhatnám: "Ti megdicsőítitek Nevemet", hogyan mondhatnám: "Ti megszentelitek Nevemet", amikor egész lényetek éjszaka?
Egyik angyalt küldöm a másik nyomában, hogy visszhangozzák szavaimat és áttörjék süketségeteket. Ó... de közületek milyen sokan ítélitek meg őket emberi mérték szerint, mert megkeményedett szívetek miatt semmi sem hatol belétek. Valóban itt van az az óra, amikor a halál üldözőbe veszi az életet. Elűzitek angyalaimat birtokaitokról, amelyek valójában az én birtokaim. Durván bántok velük, mint a gonosztevőkkel. Minden eddiginél elszántabban igyekeztek megölni lelküket és az én Lelkemet, és azt gondoljátok, hogy szent kötelességeteket teljesítitek irántam. De nem lesz hatalmatok felettük, mivel élet minden szó, amit kiejtenek, és az élet erősebb a halálnál, a szeretet hatalmasabb a gonoszságnál, mert az én Lelkem az ő Szent Társuk, és Ő kíséri angyalaimat. Ezért bárhová mennek angyalaim, Lelkem is velük van. Kezdettől fogva arról szól üzenetem, hogy szeressétek egymást, engesztelődjetek ki az én szeretetemben, hogy szentül éljetek és megszenteljétek Nevemet. Az én üzenetem még mindig ez, de olyan kevesen követtétek...
Miért ragaszkodtok annyira ehhez a múló világhoz? Arra tanítottalak, hogy ne aggódjatok életetek miatt! Vajon nem gondoskodnék életetekről ? Felékesíteném lelketeket, ha engednétek. Amióta ez az üzenet elkezdődött, sohasem hagytam fel azzal, hogy hívjalak, térjetek vissza hozzám és változtassátok meg életeteket! Elégtételt, bűnbánatot és virrasztó imát kértem.
Tömjént kértem tőletek, tömjént a szívetekből.
Ó bárcsak tudnátok, milyen hatékony és ékesszóló lehet imátok, ha a szívetekből fakad! Imátok meg tud dönteni minden gonosz birodalmat ebben a világban, gyökerestül ki tudja tépni a gonoszságot, és le tudja törni a tíz szarvat, amely most elnyeli gyermekeimet és a világot! Imátok le tudja győzni a gonosz erőket, bár ezek az erők hatalmasok. Tömjénetek meg tudja tisztítani e világot. Mondom nektek, ne engedjetek pihenést magatoknak, nehogy próbára legyetek téve!
Legyetek olyan éberek, mint még sohasem! Nem foglak elhagyni benneteket, veletek vagyok. Azért vagyok veletek, hogy erőt adjak, nehogy kihagyjon lélegzetetek. Veletek vagyok, én sarjaim, és csak arra várok, hogy kegyes lehessek hozzátok és átültethesselek benneteket gyönyörűségem kertjébe. Látjátok, magamra vállalom ügyeteket, megvédelek, nehogy elnyeljen benneteket az ellenség.”
„Boldog az a szív, amely békét köt testvérével, mert a Magasságbeli gyermekének fogják nevezni. Boldog az a szív, amely nem járkál többé az éjszakában, és igazán kibékül testvérével. Nemcsak kegyeimnek fog örvendeni, hanem valóban fel fogom fedni előtte Szentséges Szívem kimeríthetetlen gazdagságát! Sugárzó szépségén csodálkozva azt fogják mondani a körülötte lévő emberek: „Valóban benne él az Isten!””
A veréb is társsal jár, a galamb is társra talál
Hát én páromat hol lelem
Megállok, figyelek, kiáltok; hol lellek ?
Keresem folyót, szaladok partjára
Keresem hegyet, felszaladok csúcsára
Hangomat engedem neki a szélnek; hol keresselek ?
Járom a nappalt, járom éjjelt; nappal és éj állatai, kérdezlek titeket, páromat keresem, hol lelem ?
Megállok múltidéző fa előtt; látod az eget, látod a földet, látod e kedvesemet ?
Megállok mezőn, hajlok fű illatába, virágok udvarába; láttátok lába nyomát ? éreztétek bódító illatát ?
Állj meg ! merülj el a csendben ! merülj el semmiségedben !
Rakd le igádat, hagyd el gondjaidat
Nyisd ki kapudat, s engedd be !
Maga lép be hozzád, csak hidd el
Ő jön ott vőlegény ruhában, ezer közül is legszebb
Ő jön, megismered Szívét hozza kezében
Ő jön, mosolya, fényessége, dísze szent beszéde
Jósága bársony, akarata erő, lépése fényesség
Hozzád lép, Szeretet Ő
„Hallgass rám testvér! Lélek! Mindörökre szakíts elgondolásoddal, hogy Isten csak a Neki felajánlott lelkekhez közeledik, és csak őket emeli fel. "Én nem csak a felajánlott lelkekhez közeledem. Nem teszek különbséget. Talán részrehajló Isten vagyok? Szenved a Szívem, mert olyan sokan gondoljátok, hogy csak felajánlott testvéreknek adom kegyelmeimet! Látod gyermekem, milyen kevéssé értenek meg enyéim?
Sok emberhez közeledtem, akik nem tartoznak Egyházamhoz, igen, ... szánalmas lelkek ezek ... Hűséges követőimmé, tanítványaimmá, szentekké tettem őket. Ennek ellenére sok egyházi tekintélyviselő tekinti semminek műveimet és néz keresztül rajtuk. Sohasem ismerték el ezeket a lelkeket, semmit sem tudnak róluk, és sokat elutasítottak saját előítéletük miatt, amely szerint Isten csak olyan hűséges lelkekhez közeledik, akik szerzetesruhát hordanak! Ez tévedés, ó mennyire tévedtek!
Bárcsak tudnátok, hogy milyen sok lélekhez közeledtem, akik nem voltak szerzetesruha viselésére kötelezve, vagy nem voltak hűségesek hozzám, és én mégis szentekké tettem őket!
….. Sok lelket térítettem meg üzenetemmel, a "Béke és szeretet" üzenetével. Elveszett bárányok jöttek vissza hozzám, és borultak karjaimba. Örülj lélek! Van-e nagyobb csoda annál, mint amikor az elveszett bárány megtalálja Mesterét? Van-e nagyobb öröme a Pásztornak annál, mint amikor megtalálja elveszett bárányát? Dicsőíts engem X, dicsőítsd műveimet, kedves... Hintsd el magjaimat, dicsőíts engem, és viseld keresztemet, a "Béke és szeretet "keresztjét! Ismerd fel a Pásztor hívását, hirdesd testvéreidnek, szomszédaidnak megszabadító csodáimat! Hirdesd a jó hírt, hirdesd műveimet! Tedd ismertté műveimet! Tedd ismertté csodáimat! Eljöttem hozzád, és megtöltöttem lámpásodat. Az én világosságomat adtam neked, ne rejtsd el ezt a lámpást ágyad alá, mert úgy semmi haszna sincsen. Jöjj, örülj testvér, azért töltöttem meg lámpásodat, hogy a lámpatartón világítson. Hadd lássa mindenki a világosságot, és tudja meg, hogy tőlem való. Eljöttem hozzád, lélek, te felismertél engem, lélek, beengedtél, és én veled ettem, te meg velem. Örülj! Hirdesd szent művemet! Úgy tisztelj engem X, hogy házad tetejére teszed világosságomat, hogy mindenki láthassa. Hadd lássa mindenki, aki észre akarja venni ezt a világosságot. Össze fognak gyűlni mindenfelől. Ismertesd velük, miképpen jöttem hozzád, és adtam neked ezt a világosságot. Fogadd békémet!”
... Szentlélek által megszólalhatnak a szentek és üzennek. Külön szól a mennyei Atya, Jézus, Szűzanya, Szent István, Szent Filoména, Szent Pio atya, II. János Pál, Avilai Szent Teréz, stb. a Szentlélek által. Amikor erre felhatalmazást kapnak az Úrtól.
Most Árpád-házi Szent Margit, majd Szent István és végül a Szűzanya üzenetét osztom meg.... <><
Árpád-házi Szent Margit
„Én Magyar nemzetem!
Amikor Atyám és Én magam felajánlottam életemet égő áldozatként az Úrnak, még nem tudhattam, hogy közel ezer év távlatában hányszor kell ezt megtennem. Megtenni másnak, hogy az a nép, mely az enyém, melyet annyira szeretek, melyet annyira szeretünk sokan, hány és hány tatárjárást kell, hogy megérjen?
Íme most is egy új tatárjárás küszöbén, amikor a sáskahad nem a földeket emészti fel, hanem a lelkeket akarja a kárhozatba taszítani. Minden erőmmel azon vagyok, hogy kiengeszteljem az Urat, a mi Istenünket, a fönséges Királyt értetek. Tegyétek hát ti is ezt minél többen, boruljatok le Krisztusunk keresztje előtt és ajánljátok fel magatokat neki, égő áldozatul, azzal hogy kimondjátok, legyen meg a te akaratod.
Drága népem!
Egy új Kán söpör végig rajtatok, egy új Had, melyet sokkal nagyobb vezér vezet, mint akkor a tatárokat, a liberalizmus hada magával a sátánnal az élen akarja letarolni ezt a nemzetet.
Ne hagyjátok! Ne hagyjátok testvéreim!
Vállaljatok el mindent el az Úrért, vállaljátok el azt az egy plusz imát, vállaljátok el a szelet hús helyet a szelet kenyeret, és a bor helyet, a vizet, hogy ismét megtörténjék a csoda, és a sereg visszavonuljon osztozkodni.” Ámen.
<>< <>< <><
Szent István Üzenete: Vasárnap, hamvazószerda előtt három nappal.
Én magyar népem. Halld hát az Úr szavát, mit nekünk tudtul adott, s az Ő akaratából, és engedélyével a tudomásotokra hozhatok.
„Te magyar nép szívemnek kedves nemzete. Vesztetekbe indultatok, mert bár látszólag Velem vagytok, szívetek távol ál tőlem és parancsaimat megvetitek. Saját tetszésetekre magyarázzátok, és a bennetek lakó Igémet megölitek, hogy ne kelljen hallanotok lelkiismeretetek vádló szavát.
Halld hát te magyar nép, halld hát mind, kinek fejét keresztvíz érte: nagy a te bűnöd, és a pokol tornácán táncolsz, ha nem térsz meg. Az idő sürget, rövid a megtérés ideje. Siess hát legbelsőbb szobádba, mert a megtorlás már a küszöbön áll, nehogy elvesszél.
Nagy nemzetek állnak kapuidban, hogy végleg megsemmisítsenek, ha oldalukra állsz, az örök halál a részed, ne hidd hát, hogy álnokul elárulva Engem, megmentheted magad. Ha ellenállsz nekik, meghalsz! A szabadítód csak Én lehetek!
Itt állnak kapuidban, és lesnek, mikor tudnak „lecsapni” rád. És akkor, jaj lesz neked, és pusztulás lesz nyomukban. Megölik elsőszülötteidet, és írmagodat is kiirtják. Nyomorod, oly nagy lesz, hogy saját húsod után éhezel. S, mikor megtépázott tested a földön hever, dögkeselyűk végzik be a munkájukat.
Mert nagy a te bűnöd, súlyos a te árulásod! És felhallatszott Hozzám, bűneid következményeinek panaszos szava!
Térj meg hát szíved legbelsejében, míg nem késő. Ölts lelkedben szőrcsuhát, szórj fejedre hamut, és térden csúszva, jöjj Elém könyörögni, irgalmamért. Megtört megalázott szívvel, fővel, járj előttem, hogy bűnbánó imád, meghallgattatást találjon.
Térj vissza parancsaimhoz, teljes szívedből, mert csak az őszinte, igaz megbánást fogadhatom el.
S mielőtt Elém járulsz, minden embertársaddal békülj meg, egyezz ki, mert amilyen mértékkel mérsz, olyan mértékkel mérhetek neked is.
A színlelésből, álszeretetből, elegem van!
Megrágom és kiköpöm számból, mint valami utálatos dolgot, mely csak a külső sötétségbe való!
Irgalmat, igaz bánatot, igaz Tőlem való szeretetet akarok! S minden bálványtól való menteséget, mert Számomra utálat tárgya a megosztott szív.
Tarts hát bűnbánatot, és térj vissza teljesen parancsaimhoz, hogy irgalmazzak neked, mert nem lelem örömem a halálban.
Én azt akarom, hogy ÉLJ!”
Úgy legyen!
<>< <>< <><
Előbb Szent István király szólt és nem tudtuk mi legyen ezzel az üzenettel, az utasítást később kaptuk a Szűzanya által.
Szűzanya üzenete
„Drága gyermekeim!
Itt az idő, hogy az-az üzenet, mely birtokotokban van, napvilágra kerüljön. Mert már meg kell, hogy értsétek, veszély fenyeget titeket. A sátán acsarkodása, mely a kiválasztott szeretet nép ellen szól, hogy minél több lelket el tudjon magával ragadni. Gyermekeim! Én, mint égi Édesanyátok, nem engedhetem ezt meg, ezért kell, hogy szóljak. Kell, hogy figyelmeztesselek titeket, annak az üzenetnek minden szava szó szerint igaz. Látszólag visszavonul a fegyveres hatalom, hogy engedje a tüntetéseket, de a beépített emberek forradalomig, fegyveres forradalomig akarják vinni ezeket a tüntetéseket, hogy úgymond kívülről kelljen hozni segítséget, mert Európa nem engedhet meg polgárháborút, egyetlen hozzátartozó államban sem. Nagy cselvetés ez gyermekeim, ezért az üzenet hangozzék el minden egyes szószékről, mindenegyes szószékről, hogy akinek van füle a hallásra az hallja meg és térjen vissza az Úrhoz szívében, az Ő parancsaihoz. Gondoljatok arra gyermekeim, szeretet fiam azt ígérte, hogy boldogok a szelídek, mert ők öröklik a földet. Nem engedhetitek meg magatoknak ti, akik az én gyermekeimnek valljátok magatokat, akik azt mondjátok, hogy Szent Fiamat követitek. Nem engedhetitek meg magatoknak, hogy belekeveredjetek mindebbe. Húzódjatok be templomaitokba, ott kérjétek Mennyei Atyánkat teljes szívetekből, teljes lelketekből, hogy a kint tomboló félrevezetett tömeget akadályozza meg abban, hogy megtévesztettségükben a sátánt szolgálva, olyan lángot lobbantsanak, amely nem Szent Fiam szeretetének tüze. Tartsatok böjtöt ezen a napon, oly szigorú böjtöt, melyet még soha életekben nem tartottatok. Engeszteljétek az ég Urát, hogy ne szabadítsa rátok haragjának árját és éljétek Szent Fiam határtalan irgalmát és szeretetét, különösen azon a napon, hogy ne a sátán győzzön, mert rajtatok múlik a ti szívetek szelídségén és szeretetén, hogy mivé fajul ez a nap.
Gyermekeim! A ti igazságotok, nem Szent Fiam igazsága, ha a saját igazatokat keresitek, elbuktok. Ne engedjetek a csábításnak! Az igazság maga Szent Fiam, a keresztre feszített, aki most is ott van a keresztfán. Nézzetek rá! Az igazság csak is ott van! Szívetekből megbocsátva ellenségeiteknek, imádkozzátok vele együtt: „Atyám bocsáss meg nekik, mert nem tudják mit cselekszenek” A győzelem így a tiétek lesz. Az a győzelem melyet Szent Fiam ígért, mindazoknak, akik szeretik és követik őt. Ámen. Engedjétek meg Szent Fiamnak, hogy Ő mutassa meg hatalmát, szelídséggel, türelemmel, szeretettel ne akadályozzátok meg benne a ti akaratotokkal. Ámen.”
„Oly sok misztériumom van elrejtve előletek! Azt a keveset, amit felfedtem előttetek, sokan csak emberi szemmel nézik és így nem fogják fel. Vagy félreteszik, vagy tévesen magyarázzák. Miképpen tudjátok az én műveimet emberi művekkel összehasonlítani? A tudományt nem lehet isteni művekkel összehasonlítani. Az olyan lenne, mintha engem akarnátok összehasonlítani az emberekkel! Igaz, hogy az én műveim szokatlannak tűnnek előttetek. Nagyon fáj nekem azt látni, hogy még papi lelkeim is kételkednek műveimben, vonakodnak hinni benne. Így ahelyett, hogy segítenének, hátráltatnak engem. Teremtésem pusztasággá változott. Száraz, terméketlen, és szeretetre szomjazik. Mivel fognak bárányaim táplálkozni, ha nincs semmijük, amivel megkínálhatnák őket?”
„Közeledik az én napom! Úgy jövök el, mint a tolvaj, váratlanul, anélkül, hogy figyelmeztetnélek. Jeruzsálem! Elárultál engem, Uradat, és szíved közepében maga a gonosz vert gyökeret. Igen Jeruzsálem, a te bensődben található a lándzsa hegye; árulás és eretnekség szivárgott beléd. Hogyan gondolhattad, hogy nem veszem észre gonoszságodat! Váratlanul jövök hozzád, hogy megdöntselek. Közvetlenül ajtódban állok, villámként fogok lecsapni rád, és megsemmisítelek. Ellenfelem hatalmát választottad, nem az én kegyelmemet. A Gonoszságot választottad a fekete vadállatra támaszkodva, és nem a Világosságot. Eljövök, és saját kezemmel borítom föl székeiteket, legyőzök minden gonosztevőt, aki eltorlaszolja az Igazsághoz vezető utat. Jeruzsálem! Megpróbáltatásaid éppen hogy megkezdődtek, tüzemben akarlak megmosni és megtisztítani. Ki akarom irtani és ki akarom égetni gonosz gyökereidet, és azokat a tanokat, amelyek Testemet bemocskolták. Pásztorodat már nem akarod többé. Hiúságtól, engedetlenségtől és széthúzástól ittasan hogyan gondolhatod, hogy képes vagy fennmaradni? Engedetlenségeddel kiéheztetted bárányaimat, mivel saját céljaidat keresed, nem az enyémet. Jeruzsálem! Olyan sok szomorúságot okozol nekem! Mennyire vágyódtam mindig arra, hogy egyesítselek és egybegyűjtselek benneteket gyermekeim, ahogy a tyúk gyűjti szárnya alá csibéit és védi meg őket; de ti visszautasítottátok... Nem szűnt meg véres könnyeket ontani szemem és Szent Édesanyátok szeme, mivel oly sok igazságtalanságot látok saját házamban . Örökkétartó szeretettel szerettelek benneteket, mégis elárultak és megsebeztek saját barátaim... Irgalmam nagy, és hajlandó vagyok nektek teljesen megbocsátani. Nem tekintem Sebeimet, hajlandó vagyok elfelejteni bűneiteket.”
„Imádkozzatok, imádkozzatok, imádkozzatok, de szeretettel imádkozzatok! Nyissátok ki szíveteket, és meggyógyítalak titeket. Szeretettel fizessetek a rosszért, keressétek a jót, és a Jóság válaszolni fog nektek a magasságból és a mi hasonlatosságunkra fog megváltoztatni benneteket. Mindent tudok, és minden dolgot megfigyelek, de amit ebben a nemzedékben látok, az nem hasonlít hozzánk. Kihívó viselkedést, erőszakot, kapzsiságot, beképzeltséget és olyan gonoszságot látok, ami felülmúlja a gonosz lelkek gonoszságát. Ellenem és minden szent dolog ellen való lázadást szít, és olyan bűnöket követ el nemzedéketek, melyek tönkre tehetik lelketeket. Bűn minden rossz cselekedet... Emeljétek fel szemeteket, és igyekezzetek engem megtalálni! Ne legyetek a világ szépségének áldozatai, mert az ilyenfajta szépség imádata sok bűnnek okozója.
A vadállat hasonlatosságára dolgoztad ki tervedet, nemzedék, hogy megkoronázd gonoszságodat és a vadállattal együtt fogod elkövetni bűnödet, hogy megszüntesd örök áldozatomat és helyébe felállítsd a vészthozó undokságot. Nem hallottad? "Amikor az igaz elfordul az igazságtól és gonoszságot művel, akkor azért hal meg, vagyis elkövetett gonoszsága miatt hal meg. Amikor a bűnös elfordul a bűntől, amit elkövetett, s a törvényhez és az igazsághoz igazodik, megmenti életét. Magába szállt és elfordult elkövetett bűneitől, azért életben marad, és nem hal meg." Szememből véres könnyek hullanak és zokogok. Ó milyen bánatot okozol nekem, nemzedék! Mert halál kúszott be házadba, és te nem vetted észre! Oly kevesen bánják meg bűneiket... közületek legtöbben nem mondják, amit mondanod kellene, nemzedék. Nem bánod meg bűneidet, és gonoszságodban nem mondod: "Mit tettem életemmel, lelkemmel és szívemmel?" Bűneitek megbánásának legkisebb jelére megbocsátok és elfelejtem vétketeket. Boldog az az ember, aki elmélkedik szavaimon és felszólításaimon és jó érzékkel megfontolja. Meg fog menekülni. Megáldalak, teljes Szívemből megáldalak. IC”
„Az én békémet adom neked! Fogadd el mint szeretetem adományát. Vedd Szavamat, és prófétálj a nemzeteknek: "És újra kiárad ránk a Lélek a magasból. Akkor a sivatag gyümölcstermő kert lesz. Az igazságosság békét terem"
olyan békét, amilyent még nem ismert a világ.
"Népem békességben lakik majd otthonában".Igen, az én Szentséges Szívemben élnek majd, mert "megoltalmazom őket". De mielőtt még ez a pusztaság termékeny földdé és gondozott szőlővé válna, eljön leheletem mint kénköves áramlat, ráfúj erre a sötét világra, és mindent lángra gyújt, hogy megtisztítsa, teljesen megújítsa és egyetlen szent néppé egyesítse e korszak embereit. A hitehagyottakat szent néppé teszem, közömbösségüket Istenük iránti buzgóssággá alakítom. Szentté teszlek benneteket, mivel én Szent vagyok. Ne feledd, hogy városom a régi romokon épül újjá! (...) Légy áldott!”
„Béke legyen veled! Imádkozz azokért, akik az éj leple alatt akarják tönkretenni szőlőmet! Imádkozz … , hogy megenyhüljön haragom e lelkek iránt! Sebeim láttán felgerjed Atyám igazságossága e nemzedék bűnei miatt. Amikor látja, miként bánnak engesztelő áldozatommal, és mennyire összeverik, megostorozzák és szétszaggatják Testemet, úgy érzi, hogy szét kell szórnia a nemzeteket, és porrá kell törnie őket. Még angyalaim is remegnek attól, ami a Földdel történhetne. Abbám már csak azért a néhány lélekért engesztelődik meg, akik feláldozzák magukat, és szeretnek engem.
Ó … ! Nagy az én fájdalmam! Kicsi lélek, szenvedélyesen szeretlek! Kifinomítom és megtisztítom a készséges lelkeket, akik szívesen adnak elégtételt, és engesztelnek mások helyett. Áldozatot vállaló lelkekre van szükségem, akik a szeretet áldozatává, szenvedésem áldozatává válnak, akik meghalnak önmaguk számára, akik hajlandók megosztani velem keresztemet. Készséges lelkekre van szükségem, akik megengedik, hogy saját kezemmel alakítsam őket élő feszületté. Másképpen hogyan tudnám visszatartani Atyám kezét, hogy le ne sújtson rátok? Meg kell változnia, meg kell térnie, és szentül kell élnie a világnak! Nem engedem, hogy továbbra is megszentségtelenítsék Szent Nevemet! Szenvedésem kiújul misztikus Testemben, és annyira szenvedek, mint kínszenvedésem idején. Leányom, ismét a Kálvária útját járom, minden órában újból keresztre feszítenek engem, aki Szeretet vagyok. Ezt érdemlem?
Gyermekem! Szereteteddel könnyíthetsz rajtam! Szeress, és engesztelj, böjtölj és hozz áldozatot! Ez tartja vissza Atyám haragját. … , engedd meg, hogy betöltsem lelkedet, engedd, hogy igénybe vegyelek! Ó leányom... könnyeid megvigasztalnak. Virágom, az én könnyeimben oldd fel a tieidet, hogy eggyé váljanak. Atyám megengesztelődik, ha meglátja könnyeimben a te könnyeidet. Én, Jézus, megáldalak benneteket, megáldom azokat a kegytárgyakat is, amelyek otthonotokban vannak.”
„A világ álomittas, és súlyos kockázatot vállal, mivel nem tudja, mi vár rá. Bűne és hitehagyása halált hoz rá. Senki sem tudja, mikor jön el az én napom. Hirtelen lepi meg őket az az óra. Nagy dolgokat tettem ma megmentésetekre. Mindenhol új szőlőskerteket ültettem. A sivatagból kertet és gyümölcsöst alakítottam. Az előrelátható gyász miatt szomorkodó Apa vagyok, mivel látom, hogy ez a világ mennyivel inkább kész gyilkolni, mint szeretni. Súlyos gyermekgyilkosságok történnek nap mint nap. Bárhová tekintek, árulást, gyilkosságot, romlottságot, házasságtörést, csalást, rendetlen házasságot, vallást gúnyoló embereket, a lelkek megrontását, hamis esküt, a természet ellen elkövetett bűnöket látok. Hogyan maradhatnék hát csendben? Ezért fogja utolérni az igazságosság a tömeget.
Olyan nyíltan beszélek, mint az apa, aki gondban van, bár megsértették és szomorú. A mennyből sóhajt fel hangom, hallgassatok meg: Van-e még közöttetek igaz ember?”
Itt jársz köztünk és néven szólítasz minket, meghívsz minket
Szólsz kicsihez, jelentéktelenhez, szólsz hatalmashoz, hatalmaskodóhoz
Gyere, kövess !
Megállsz élő mellett, megállsz halott mellett
Állj fel és kövess !
Halott megremeg, tétova lépése tudatlan, gondolata tudatlan, Fény mutatja – ide lépj, gyere !
Élő nem érti, hallja mégsem érti
Látja, szeme mégis megrebben
Halott lép mellé, már mosolyog, kezét nyújtja, már ő mondja, gyere
Hit, remény, szeretet, erős kötelék lépéshez, erős kötelék szóhoz, erős kötelék hallgatáshoz
Térd meghajol, megköszön és engesztel
Mikor szavad engem támad, kifeszített nyilad, mikor ellenem feszíted, kirepített nyílvessződ Jézust találja, az ellen támadsz, Ki Béke fejedelme, s irgalma gyümölcse ellen emeled kezedet
S e bűn súlyát, csak a Bíró elé vitt bűnbánat tudja feloldani
Béke és alázat, áldás és szeretet
Boldogan szaladok virág mezőben
Éneklek délidőben
Este nevetek, jókedvemben örvendezek
Itt vagy velem
Elbújok, elő bújok
Nézz rám itt vagyok
Rád nézek
Játékosan nevetünk
Játékban ha megállsz, megállok figyelek
Mutatod ködöt, eléd térdelek
Jó, hogy vagy, Szent Szeretet
Lépésünk együtt jár
Szívünk egymásban megnyugszik
Kérésünk száll az égbe
Jó mosolyodban
Jó boldogságodban
Béke és szeretet Szigete
„ ... Én, az Úr, előtte állok, tüzet és vizet teszek elébe. Megadtam neki a szabadságot, hogy válasszon. Kezét arra nyújthatja, amerre akarja. Ismerem minden cselekedetét. Látom irántam való tudatos és nyílt őszinteségét, valamint tudatos és leplezetlen képmutatását is. "Siess, jöjj hozzám, és felébresztem lángodat: a benned égő kis láng hamar ellobban! Örökké tartó szeretettel szeretlek, és irgalmam határtalan! Kegyelmemben vagy!"
Sokan mondják manapság: együnk, igyunk, mert holnapra meghalunk! Ne hazudjatok magatoknak! Térjetek észhez, és nézzetek rám, Istenetekre! Törvényemnek engedelmeskedni annyi, mint szeretni engem, és aki szeretetben él, bennem él. Nincs szükségem a ti időtök tudósaira és bölcseire, sem tanítómestereire. Szegénységre... egyszerűségre van szükségem! Érted?
Eljönnek a napok, amikor szívetekbe írom törvényemet. Eljövök az irgalomnak ezen napjaiban, hogy felkészítsem a nemzeteket, és arra emlékeztessem őket, hogy meg tudom tisztítani bensőtöket a gonoszságtól és a halott cselekedetektől, amelyek az örök tűzre vethetnek benneteket. E nemzedék szíve azonban elromlott, és bár nyíltan szólok a nemzetekhez, még nem hallgatnak rám. Jöjj, vedd fel keresztedet, és kövess engem! Megáldom minden lépésedet! Sokakat meghívtam vendégségembe, de csak kevesen készek eljönni. Ezért mondom nektek: Menjetek most a szegényekhez! Menjetek a papokhoz! Némelyiket holtnak találjátok, de ne aggódjatok, életre fogom kelteni őket. Én emeltelek fel titeket, és másokat is fel fogok emelni. Menjetek hát a szegényekhez, a betegekhez, és gondoskodjatok róla, hogy házam megteljék! Hadd csodálkozzanak azok, akiket elsőként hívtam meg vendégségembe, de visszautasítottak! Hadd csodálkozzanak, látva, hogy a vakok visszanyerik látásukat, hogy a szegények meggazdagodnak az én tudásommal, a halottak pedig életre kelnek! Az én gazdagságomban gyarapodjatok! Ne sorvadjatok el! Tartsatok ki, és dolgozzatok dicsőségemért!... Gyermekeim, hagyjatok fel önzéstekkel! Az én országom nagyon közel van hozzátok. Legyetek buzgók, és kövessétek Szavamat. Maradjatok tiszták, és tanuljatok meg semmivé válni, hogy Lelkem lélegezhessen bennetek ! Nem azért választottalak benneteket angyalaim, mert méltóak vagytok, hanem azért, mert szegények vagytok és nyomorúságosak. Dicsőítsétek meg Nevemet azzal, hogy újból találkoztok, és nekem szolgáltok! Tegyetek sok jót! Mindig veletek vagyok!”
„Atyám, hűséges szeretetedben fordulj Japán felé! Siess hozzá irgalmadban! Hallgasd meg a szegényt és a nyomorúságost! Megmentő hatalmaddal keltsd életre Japánt, hogy Téged dicsőítsen! Ó gyengéd Atyám! Tanítsd őket törvényedre gyermekkoruktól kezdve, hogy hirdessék csodáidat és szüntelen himnuszként a Neked szóló himnuszt! Legyen ez a nemzet Himnuszhoz szóló himnusz, a tömjén ellenállhatatlan illata! Hozzád könyörgök, ó Uram, és kérlek Téged, hogy jöjj Szavaddal e nemzethez! Amen.”
Áldott a kéz mely fölemel
Áldott
Áldott a szem mely Reád tekint
Áldott
Áldott, ki meglát ostya képében
Áldott
Áldott, ki hitben meglát Téged
Áldott
Ott vagy kicsi kenyérben és adsz
Téged tartó kezet megsimogatod
Reád néző szemet erőddel jól lakatod
S ha könny hull érted, emeled Atyához
Irgalom sugarában megfürdetsz minket
S közöny, ha hozzád ér
Megremegsz
Ó mit teszel ?
Király áll ajtómban, újabb pillanat újabb vércsepp gördül ki Szívéből, fájdalmait számlálja
Ó szem, ha mit látsz szembe átrakhatnád
Fül, mit meghallasz értelembe plántálhatnád
Ó értelem, ha értelemnek tálcán adhatnál
Kérdezed mit tegyél még, hogy megértsük, mit mutassál, hogy felismerjünk
Kérdezed a szólót, észak követét
Kérj ! mit tegyek még ?
Fürdettél Magadban, Fénybe állítottál, Tükröddel megajándékoztál, szeretetet élem, szeretetet, többet mit test viselhet, emelem magasba, mutatom Fényem, mutatom dicsőséged, halott nem hallja, nem érti, kinevet, ó küld el felismerő Lelkedet
Kit délre küldtem, tőled kérdezem
Kérj ! mit tegyek még ?
Beszéltem szépségről, beszéltem szörnyűségről, beszéltem szavadról, beszéltem Szent Igédről, mutattam meg szörnyet, mutattam gyűlölet szemeit, nem értik, mondják bolond vagyok, összenevetnek, ha kezükkel bántanának jobban elviselném, de ne nézzed, ébreszd fel őket szépséges Lelkeddel
Kit keletre küldtem, te mit mondasz ?
Kiálltam hegy tetejére, hangomat kieresztettem, beszéltem erővel, beszéltem gyengéden, éneket vettem ajkaimra, nézd a madarak összegyűltek, nézd négylábú állatokat, nézd földnek és égnek lakóit, mind hallgatják dicsérő énekemet, de halottak nem jönnek, tedd lássanak, tedd kérlek meg, hogy meghallják szavadat
És nyugat küldötte, beszélj
Léptem kettőt előre és egyet vissza, tettem tanúságot lendülettel és türelemmel, vittem mit adtál, odaadtam, megtettem mindig akaratod, s látod s látod ki ismer és felemel, már lassan felismer, adj erőt neki
Mindnyájan kérjük akaratodat, mindnyájan kérjük szent nyomodat, mutass előre, mutass szent hegyedre, akaratod felismerésére
Béke legyen veletek! 
testvér! Lélek! Mindörökre szakíts elgondolásoddal, hogy Isten csak a Neki felajánlott lelkekhez közeledik, és csak őket emeli fel. "Én nem csak a felajánlott lelkekhez közeledem. Nem teszek különbséget. Talán részrehajló Isten vagyok? Szenved a Szívem, mert olyan sokan gondoljátok, hogy csak felajánlott testvéreknek adom kegyelmeimet! 
A tudományt nem lehet isteni művekkel összehasonlítani. Az olyan lenne, mintha engem akarnátok összehasonlítani az emberekkel! Igaz, hogy az én műveim szokatlannak tűnnek előttetek. Nagyon fáj nekem azt látni, hogy még papi lelkeim is kételkednek műveimben, vonakodnak hinni benne. Így ahelyett, hogy segítenének, hátráltatnak engem. Teremtésem pusztasággá változott. Száraz, terméketlen, és szeretetre szomjazik. Mivel fognak bárányaim táplálkozni, ha nincs semmijük, amivel megkínálhatnák őket?” 
„Közeledik az én napom! Úgy jövök el, mint a tolvaj, váratlanul, anélkül, hogy figyelmeztetnélek. Jeruzsálem! Elárultál engem, Uradat, és szíved közepében maga a gonosz vert gyökeret. Igen Jeruzsálem, a te bensődben található a lándzsa hegye; árulás és eretnekség szivárgott beléd. Hogyan gondolhattad, hogy nem veszem észre gonoszságodat! Váratlanul jövök hozzád, hogy megdöntselek. Közvetlenül ajtódban állok, villámként fogok lecsapni rád, és megsemmisítelek. 
IC”
Imádkozz azokért, akik az éj leple alatt akarják tönkretenni szőlőmet! Imádkozz … , hogy megenyhüljön haragom e lelkek 
... Én, az Úr, előtte állok, tüzet és vizet teszek elébe. Megadtam neki a szabadságot, hogy válasszon. Kezét arra nyújthatja, amerre akarja. Ismerem minden cselekedetét. Látom irántam való tudatos és nyílt őszinteségét, valamint tudatos és leplezetlen képmutatását is. 
