Keresés

Részletes keresés

kavkaz Creative Commons License 2005.02.10 0 0 253
Ez pina.
Előzmény: rovó (236)
rovó Creative Commons License 2005.02.10 0 0 252

 

 

Ez egy 1600-as években nyomtatott kötet korabeli, lapszéli jegyzete. A jegyzet felső sora egy eddig ismeretlen székely ábécé. Az alsó sorból eddig ennyit olvastunk el:

 

... annyának vér szerint ...

 

A korabeli helyesírás nem azonos a maival, sőt a székely betűk is eltérnek esetenként attól, amit ismerünk. Egészen pontosan a következő a betű szerinti olvasat:

 

.... annianak vér zerint ...

 

A rovásírásos bejegyzést eddig sehol sem közölték, a megelőző és következő részek elolvasásában segíthettek. A felirat végéről nincs képem, amint lesz, béteszem.

Öregkamasz Creative Commons License 2005.02.09 0 0 251
Szia lebben!
Nem olyan nehéz egy új név, pláne neked! (LOBBAN(?) esetleg?)
De tudd, hogy sokan visszavárunk.
Itt nem tudom, hogy lehet "PRIVI"-ben üzenni, de nincsen meg az e-mailed már, küld el!
Üdv!
Előzmény: lebben (250)
lebben Creative Commons License 2005.02.09 0 0 250
régóta terveztem, és most adódott a helyzet...nem volt kedvem új nevet kitalálni...
Előzmény: Öregkamasz (245)
nezz_körül Creative Commons License 2005.02.09 0 0 249
Bocánat, lemaradt a képkettőskereszttel
Előzmény: nezz_körül (248)
nezz_körül Creative Commons License 2005.02.09 0 0 248
Nepálból, kettőskereszt
Előzmény: nezz_körül (247)
nezz_körül Creative Commons License 2005.02.09 0 0 247
Egy másik listáról: http://forum.origo.hu/forum?act=show&fid=81175&page=4&order=&hiview=0 Rovás-leletek összehasonlítása: Link7. Ez lehet érdekes !!! és pár link: Link1. Link2. Link3. Link4. Link5. Link6. Link7. Ez lehet érdekes !!! Link8. Link9. Link10. 452.
rovó Creative Commons License 2005.02.08 0 0 246

 

 

Kínai bambuszcsík Kr. e. 433-ból.

Öregkamasz Creative Commons License 2005.02.08 0 0 245
Szia lebben! Itt is!
Remélem nem zavarlak, ha futja a "túloldali" nyüzsgésből, majd benézek ide is.
Üdv!
Előzmény: lebben (244)
lebben Creative Commons License 2005.02.08 0 0 244
tar.hu lebben.....nagy a kép...em
Előzmény: rovó (242)
lebben Creative Commons License 2005.02.08 0 0 243
parthian monograms
Előzmény: rovó (242)
rovó Creative Commons License 2005.02.07 0 0 242

 

 

Ezek az alább említett Xia korabeli jelek.

Előzmény: rovó (241)
rovó Creative Commons License 2005.02.07 0 0 241

 

 

A Xia dinasztia korából (Kr. e. 2000 - Kr. e. 1600) származó kínai írásjelek Erlitouból. Több székely rovásjel megfelelője felismerhető közöttük. A jelek fényképét Dr. Érdy Miklós hozta Kínából.

 

A kínai történeti feljegyzések szerint a hun nép ősapja a Xia dinasztia egyik tagja volt, a Xia dinasztia pedig a kezdetek azon bölcs uralkodóitól származott, akik a kultúrára tanították a kínaiakat. Ezt úgy is mondhatjuk, hogy a kínaiakat a hunok ősei tanították a kultúrára.

 

A fenti kínai jelek közül 8 azonosítható székely rovásjellel.

rovó Creative Commons License 2005.02.07 0 0 240

Kedves lebben!

 

Érdemtelenül tiszteltél meg a különböző nyelvű szövegek értékelésére vonatkozó kéréseddel, mert engem ezekből két nyelvre is teljesen eredménytelenül oktattak. Bátran kijelenthetem, hogy ami a nyelvtanulást illeti, én a pedagógia csődje vagyok.  Sohasem tudtam annyi erőt venni magamon, hogy otthon a kezembe vegyek bármiféle nyelvkönyvet.

 

Ha valóban kíváncsi vagy a véleményemre, akkor légyszi, fordítsd le őket és úgy tedd közzé! Lehet, hogy ezzel másoknak is örömet fogsz szerezni.

 

Az orosz sorstárs egyik állítása Goitoszirosz szkíta isten nevére vonatkozik s e szkíta névben Ozirisz (eredeti egyiptomi ejtése szerint talán Usziri) nevét véli felfedezni. Nos, ennek a névnek van megfelelője az obi-ugoroknál is (a hangalakjára most nem emlékszem pontosan, talán Otar alakú volt), meg az asszír népnév és Assur isten neve is ide tartozik, többek között (mintha egy etruszk megfelelő is lenne). Ebben az elterjedt névben én a magyar Ősúr kifejezést vélem felismerni. Mind az ős, mind pedig az úr szavunknak széles körben van megfelelője az ókori magaskultúrákban. Nem lenne semmi csodálatos abban, hogy az Ősúr összetétel is megtalálható. Ha az Estan/Istin (azaz Ős Ten = Isten) összetétel párja megvan a hettitáknál és a suméreknél is ...

 

Ami a "Proto-Palestinian, Proto-Sinaian and Proto-Byblian (Bübloszi?)"  írásokat illeti, ezekről azt feltételezik, hogy (ha jól emlékszem) a Kr. e. II. évezred végén (valamilyen rokon írás képében) eljutottak a sztyeppére is. Én úgy gondolom, hogy a kiinduló írásrendszerek körét egy kissé szélesíteni kellene, mert ide tartozik pl. a hettita hieroglif, az urartui hieroglif és a tepe yahyai jelrendszer is. Ezeket kevésbé ismerik és emlegetik, de mindegyiknek kb. 20-20 jele azonos a székely rovásírással. S a szkíta jelek között is van kb. ennyi megfelelője a székely rovásjeleknek. Azaz a székely írás őse került ekkortájt (a szkítákkal együtt?) északra.

 

Ami az orosz szerző által közzétett írásképeket illeti, lennének kérdéseim:

 

1., Miért nem közöl mellettük fényképet is?

 

2., Milyen ábécével olvasta el őket?

 

3., Ezek a jelek nem nagyon emlékeztetnek sem a szkíta jelekre, sem a délebbi magaskultúrák írásaira. Honnan a bátorság?

Előzmény: lebben (238)
lebben Creative Commons License 2005.02.07 0 0 239
Han Ong-Er, Çarık,
Siz çerik,
Bargıl!
Erni içigig kötir,
Ozgıl!

King Ong-Er, Çarık,
You soldiers,
Do depart!
The heroes as willingly-joined volunteers, raise up to heaven,
Reach (eternal) peace!

Çarık/Çaruk name of the Issyk people, which may be the source of the Turkish clan mentioned in Mahmud Kashgari DLT where Çaruk (Çarık/Çarıg) is mentioned as the name of one of the twenty Turkish clans, who, together with "Kirghiz, Kiptchak, Oghuz, Tokhsi, Yaghma, Çigil and Ughrak, speak only one language, that is, pure Turkish" (DLT I, 30). They lived in the city of Barçuk (DLT I, 381) which Kashgari says was the city of Afrasiyab (Alp Er Tonga), the ancient king of the Turanians (Turks) in the Shahname. This city was located east of Kashgar and south of Aksu in Eastern Turkistan, the region only about 250 miles away from the town of Esik where the inscription was found. Çaruks are also mentioned under the name of Çaruk-lu ("belonging to the Çaruk") as one of the 22 Oghuz tribes (DLT I, 58). Their colonies seem to have lived in Khwarezm, Crimea, and Caucasus under the name of Çagruq/Çıgrak. The name is also mentioned in Uighur texts found by M. A. Stein, Hungarian-born British archaeologist, in Tun-huang in Central Asia, where Çarıg is one of the ten (royal) clans, and one of the five of the Tarduş group (western part) of the Kök-Türk empire. The age of the Uighur texts is accepted to be not later than A.D. 8th century [probably much earlier]-----

CSÓRI HUNOK,AKIK UJGUR SZKÍTÁK...?
Előzmény: rovó (227)
lebben Creative Commons License 2005.02.07 0 0 238
Rovó,érdekel a véleményed...http://public.kubsu.ru/~usr02898/sl4.htm
First, I use the results of the decipherment of the ancient Western Slavonic and Russian inscriptions (Rjabchikov 1998a: 5-6; 1998b: 23). Second, I use the results of the Slavonic interpretation of the Proto-Palestinian, Proto-Sinaian and Proto-Byblian inscriptions (Rjabchikov 1998a: 22-3).

The text of Saka consists of the two parts. The upper text has one determinative, the sign of a horse on the right. This text reads p(i)-u-r-u v(e) n-r v(e) l-e-sh HORSE. The first word is comparable with Russian burya 'storm', Sivka-burka (Belyakova 1995: 131) 'fairytale horse' (where the epithet Sivka may be compared with the name of the Indo-Aryan god Shiva). The sign of the Linear A (B) 75 ve is a preposition, cf. Russian v 'in, into, at'. The word n-r, otherwise nar is comparable with Old Church Slavonic naroy 'fury; aspiration'. The term lesh is comparable with Russian loshad' 'horse' and Old Church Slavonic l'shchati 'to shine' (Rjabchikov 1998a: 8). It is known that the horse is equal to the fire in the Indo-Aryan mythology (Propp 1998: 264). I think that the decoded fragment reports about the solar horse (2).
Előzmény: rovó (227)
rovó Creative Commons License 2005.02.07 0 0 237

 

 

Hortobágyi ivótülök felülnézeti világmodellje (az "f", azaz Föld rovásjel rokona)  Lükő nyomán

rovó Creative Commons License 2005.02.06 0 0 236

 

 

Ez meg a székely "us", azaz "ős" szójel. Ebből nyilvánvaló, hogy az alábbi népi ábrázolás székely jelek rokonait használja, azaz a tartalmára lehet következtetni, tehát egy hieroglifikus népi írásról van szó. (Hieroglifa = szent véset).

Előzmény: rovó (235)
rovó Creative Commons License 2005.02.06 0 0 235

 

 

A székely írás "s" betűjének változatai.

rovó Creative Commons License 2005.02.04 0 0 234

 

 

A milejszegi mángorló tulipánja a sarok hegyén (azaz az "s" rovásjel felett) áll, belsejében az "us" (ős) jele.

rovó Creative Commons License 2005.02.04 0 0 233

 

Ez "cak"-ként olvasható ki (a "c" és az "ak" jelek összevonása).

rovó Creative Commons License 2005.02.04 0 0 232

 

Ez egy másik "b" a csészéről.

rovó Creative Commons License 2005.02.04 0 0 231

 

A "b" rovásjel megfelelője a szkíta ezüstcsészéről.

rovó Creative Commons License 2005.02.04 0 0 230
Négy éremoldalt tettem fel. Ezt melyikből olvastad ki?
Előzmény: ftonyo (229)
ftonyo Creative Commons License 2005.02.04 0 0 229

"Tény, hogy valamilyen magyarázatot kellene adni a Kukai által vizsgált "esetleg rovásírásos" oldalra is. S eddig Kukai magyarázata a legjobb. Ha neked van jobb olvasatod, add elő!"

 

Nem figyelsz:)))

 

Már irtam, hogy: REGIA CIVITAS (Királyi város). A kutatók közt csak az a vita, hogy ez Esztergom vagy Székesfehérvár lenne-é....

Előzmény: rovó (225)
rovó Creative Commons License 2005.02.03 0 0 228

Mindent összevetve kb. 20 azonos jel található a szkíta és a székely jelek között.

 

Ez azért lehetséges, mert a szkíták őshazájában és a környékén több olyan írás is volt, ami a székely rovásírás közeli rokonának számít (azaz kb. 20 azonos alakú jele volt).

Előzmény: rovó (227)
rovó Creative Commons License 2005.02.03 0 0 227

 

Az Isszik kurgán szkíta feliratos ezüstcsészéje.

 

 

 

A második szkíta jel pl. azonos a székely "ak" jellel.

rovó Creative Commons License 2005.02.03 0 0 226

Igen, igazad van, ez az értelmezés jó lehet.

 

A horezmi és párthus(?) érmeken is szerepelt Niké-nek, a győzelem istennőjének az alakja. 

Előzmény: ftonyo (224)
rovó Creative Commons License 2005.02.03 0 0 225

Lehet, hogy Kukai rossz irányba indult el, s az is lehet, hogy az egész megfejtése rossz.

 

Ennek ellenére lehetséges azonban, hogy a kereszt csak a latin feliratban jelöli a szöveg kezdetét, a rovássorban azonban beletartozik a szövegbe (ha van rovássoros szöveg).

 

Tény, hogy valamilyen magyarázatot kellene adni a Kukai által vizsgált "esetleg rovásírásos" oldalra is. S eddig Kukai magyarázata a legjobb. Ha neked van jobb olvasatod, add elő!

Előzmény: ftonyo (223)
ftonyo Creative Commons License 2005.02.03 0 0 224

A kereszt felirata nem értelmetlen:

 

Előoldalon:

 

IC XC  NHKA

 

Lvt már leirta, hogy a bizánci korban az étát az "i" leirására is használták, értelme:

 

Jézus Krisztus győzz!

Előzmény: rovó (164)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!