Több táplálékuk volt. Akkoriban őserdők borították a szárazföldeket, köszönhetően többek közt annak, h a szénmennyiség a felszínen volt, és részt vett a bioszféra körforgásában, és a táplálékbőség lehetővé tette a növényevő állatok ekkorára növését.
Alig 2,5 milliárdan !!! És átlagtömegünk is alig volt 75 kg.
Ezt nézve 187,5 millió tonna volt 1950-ben az emberi massza tömege világviszonylatban.
Vagyis 70 év alatt 492,5 millió tonna biomasszába rögzült eszméletlen mennyiségű SZÉNatom: elég csak az ALDÓZ MONOSZACHARIDOK összetevőire gondolni: a TRIÓZ (3 szénatomos) , PENTÓZ ( 5 szénatomos) HEXÓZ ( 6 szénatomos ) vegyületekre.....
nem 38 tonnát nyomtak, hanem "csupán" tizennyolcat.
Megelégszem egy 5 tonnás tehénnel is, csak nyomják már az oxigént.
Ha nem az O2-től voltak nagyok a dinók, akkor mitől? Valahol írták, hogy több volt az O2.
...de a linkelt tanulmány alapján végig 21% volt mindig...
pár idézet:
szén-dioxid ma már nyomanyagnak számít.
a Föld hőmérséklete nem különbözhetett alapvetően a jelenlegi értékektől
a Nap teljes energiája (az erős UV sugárzás ellenére) ebben az időszakban mintegy 25%-kal kisebb lehetett, mint a jelenlegi érték.
Ez az ún. hideg Nap paradoxon csak úgy oldható fel, ha a fentiek alapján elfogadjuk, hogy közel négymilliárd évvel ezelőtt az őslégkör jóval több üvegházhatású gázt, elsősorban szén-dioxidot tartalmazott, mint napjainkban.
Számítások szerint az élet keletkezésének idején a szén-dioxid parciális nyomása mintegy hatszázszor nagyobb lehetett, mint manapság, míg a felszíni hőmérséklet 85 °C körül mozoghatott
Minden jel arra mutat, hogy a Föld története során a hőmérséklet sohasem volt olyan szélsőséges, hogy veszélyeztette volna az életet.
Ebből következik, hogy a szén-dioxid pont olyan ütemben került a karbonátos kőzetekbe, hogy az üvegházhatás csökkenése kiegyenlítette a napsugárzás energiájának növekedését.
A légköri szén-dioxid és a szilikátos kőzetek reakciója következtében a szén-dioxid a légkörünkben lassan nyomanyaggá vált, így kb. 600 millió éve mennyisége már közel lehetett a jelenlegi értékhez.
A lemeztektonikai mozgások ugyanis hol egyesítik, hol széttagolják a szárazföldeket, ami az éghajlatot is befolyásolja. Ha a szárazföldek egyesülnek, akkor hűvösebb az éghajlat, mivel kevésbé érvényesül az óceánok mérséklő hatása.
Érdekes kérdés, hogy vajon miért pont 21%-os értéken állt be az egyensúly. Nem a véletlen műve. Alacsonyabb értéken nem lenne a légzés számára elegendő oxigén. Magasabb értéken viszont elpusztulnának a fotoszintetizáló szervezetek. Arról nem is beszélve, hogy a tűzveszély sokkal nagyobb lenne.
Szerintem éppen azt próbáltam elkülöníteni. Az a riport az az volt, rosszindulatú propaganda. De azt is írtam, hogy ez kölcsönös, az itteni propagandának se sok köze van a nyugati viszonyokhoz, a terroristákkal, migránsokkal, energia krízissel, nem váltogatással egyebekkel, bár létezik az mind, de nem úgy ahogyan itt sokan elképzelik.
"Az oxigén jelenlegi térfogati aránya (kereken 21%) mintegy 300 millió évvel ezelőtt alakult ki. Ez az az időpont, amióta légkörünk összetétele, legalábbis ami a fő összetevőket (nitrogén, oxigén, argon) illeti, állandó. Más szavakkal ez az időpont, amikor az oxigén forrásai és nyelői a jelenlegi egyensúlyba kerültek. Érdekes kérdés, hogy vajon miért pont 21%-os értéken állt be az egyensúly. Nem a véletlen műve. Alacsonyabb értéken nem lenne a légzés számára elegendő oxigén. Magasabb értéken viszont elpusztulnának a fotoszintetizáló szervezetek. Arról nem is beszélve, hogy a tűzveszély sokkal nagyobb lenne (Lovelock, 1979).
Láttuk, hogy a légkör a bioszférával szoros összefüggésben fejlődött. 300 millió év óta azonban sem az oxigén mennyisége, sem a fő összetevők aránya nem változott: a fejlődés befejeződött. Hiba jelentek meg a zárvatermő növények, hiába haltak ki a dinoszauruszok, hiába alakultak ki az emlősök, a levegő alapvető összetétele ugyanaz maradt (ez természetesen nem vonatkozik az 1%-nál jóval kisebb részarányú nyomanyagokra). Nem változott a levegő tömege, így a nyomása sem."
