Öt körös radiátor fűtés a szobákba lapradiátorokkal és a fürdőkbe törölköző szárítókkal
A házat 5 éve vettük. Már az elején furcsa volt, hogy a folyosón egy 2,5 méteres szakasz és a wc hidegebb, mint bárhol máshol a házban.
Tavaly megcseréltem az osztót a gyűjtővel, mert ahogy az első képen látszik, a visszatérő volt felülre szerelve, de a felső cső a melegebb fűtéskor, így gondolom, hogy az az előremenő és az alsó, rózsaszín burkolatú a visszatérő (első kép, amit az eladóktól kaptam, a másodikat most fotóztam):
Infra hőmérővel végigmértem a padlók felületét. A szobák laminált padlósak, a többi kövezett:
Mivel sajnos kispórolták az áramlásmérőket, ezért csak az imbusz tekergetésével tudok állítgatni az előremenőn. A visszatérőn lévő thermoszelepeket nem piszkáltam. Azokon csak lazán rajta van a kupak és egyik sincs beszorulva. jelenleg a jobb szélső csap teljesen nyitva van, az összes többi pedig úgy, hogy a belső része a szelep síkjáig van feltekerve (a teljesen nyitott az kb 2mm-t áll ki a síkból).
Tegnap megpróbálkoztam azzal, hogy az összes kört elzártam, kivéve a 7-iket, ami a hidegebb és 20 percig járattam a fűtést. Sajnos a hátsó padlófűtéssel együtt mennek a radiátorok is, így azok egy csomó hőt elvontak, de az előremenő szelepen 40 fokot mértem, a visszatérőn meg 38 körül. A 20 perc alatt 1 fokot melegedett a padló a hideg részen. A mosóban, viszont 2-t és volt egy olyan rész is (2 járólapnyi), ahol 4 fokot. A lekapcsolás után fél órával újra mértem és a hideg padlószakasz újabb 2 fokot melegedett.
Szerintetek jól van összeszerelve az osztó-gyűjtő? Mit jelent a fekete és a rózsaszín burkolat? Jó az, ha a felsőn jön a meleg víz? Be tudom állítani áramlásmérő nélkül és ha igen, akkor hogy csináljam (csak imbusz és inframérő van)?
A fűtéses fórumban azt mondták, hogy vagy vegyek áramlásmérős osztót, ami durván 65000 Ft lenne a far típusból, vagy vegyek egy komplett watts áramlásmérős osztó-gyűjtőt és cseréljem le arra, ami kijönne kb 40 rongyból, ha a far végzáróját a leeresztővel meg a hőmérővel átszerelem a watts-ra.
Tavaly slaggal át is mosattam kicsit. Nem sok kosz jött ki belőle:
A víz-gáz-fűtés boltban azt mondták, hogy át kellene mosni a rendszert géppel. Ők 50-ért csinálnák a 120m2 padlót + radiátorokat.
Köszönöm. Nincs még,egy eladó házat nézek, ahol csak padlófűtés van mindenhol (2 szint = 250m2 + 70m2 szuterén/garázs alul, de ott radiátorok). Nincs szigetelve a ház, csak az ablakok újak. Annyit tudok egyelőre hogy Buderus kazán van. Most próbálok infókat gyűjteni. Helyiségek járólap + laminált. Előző a legjobb ugye padlóhoz, de valaki írta lentebb hogy tavasz-ősz között viszont hűvös, ami igaz. Nomeg a kisgyerekek elesnek azért még. Gondolom szőnyeget nem jó lerakni...
A laminált alatt nem tudom mi van, de itt is olvasom hogy iszappapír a legjobb. Esetleg a vinyl, de mindkettőhöz tökéletes padló kell.
Ha bármennyire is le van szigetelve a ház 0 értelme van elzárni a nem fűtött helyeket. Ha most működik a rendszer ráadásul jól pláne nem szabad hozzányúlni...
Igen, lehet. Az osztó visszatérő ágán kell zárni azt, amelyiket nem akarod, hogy meleg legyen.
Nem tudom milyen a rendszered, (esetleg egy képet tegyél fel az osztódról), de a nem használt szobák zárásával megváltozik az áramlás, tehát kicsit játszadozni kell a behangolással.
padlófűtésnél is lehet szobánként szabályozni a fűtést (pl 5 halóból csak 2-3 használt, stb), mint a radiátornál lecsavarni a szelepet? Ha igen, hogy működik ez?
"A villanyszerelo, kartonos aljzatbetonozas után dolgozik. "
Ööö... részben biztosan :) Az aljzatbeton ugye a legfelső betonréteg, amire már csak a burkolat jön. Ebben van a padlófűtés, illetve ez alatt (részben a hőszigetelésben) futnak a víz-, fűtés- és a villanyvezetékek csövei is. A szerelőbetonon, ugye. Vagyis az aljzatbetonozás előtt az összes kiállásnak meg kell már lennie, szóval elég sokat dolgoznak előtte a mesteremberek.
Kivéve, persze, ha semmi nem megy a padlóban, pl. mert nincs padlófűtés, vagy felújításnál nincs lehetőség/keret feltörni, minden a falon/falban megy, vagy gipszkartonnal takarva.
A gipszkartonozást is szokás a szerelőbetontól indítani, könnyűszerkezetes házaknál biztosan. Anélkül elég nehéz lenne pl. úsztatott aljzatot csinálni.
Van valakinek tapasztalata műszállal erősített esztrich betonnal?
A rendelkezésre álló szűkös magasság miatt próbálnék minél alacsonyabb esztrich réteggel fedni egy klasszikus acélhálóra fektetett padlófűtés esetén. Egy esztrich betonnal foglalkozó cég javasolta, hogy ilyen műszál erősítéssel (http://fiber-tech.hu/adfil-stabil-f40/) akár 5 cm-es teljes esztrich rétegvastagság is elegendő lehet (5 mm acélháló + 20 mm cső + 25 mm fedés).
Vegyszerekkel kapcsolatban még annyit hozzátennék, hogy a szomszédnál tisztítás előtt 3 hétig volt a rendszerben Fernox F3, majd ezt követte a gépi vegyszeres tisztítás, de erősebb vegyszerrel ami tisztítást követően alaposan ki lett mosva. Az algásodás megelőzéshez ajánlják ugyan a Fernox AF-10-et (~11e HUF), de ugyan ilyen összetételű algaölőt lehet kapni töredék összegért. Pl én a Fernox F3-at is bevizsgáltattam itt a laborban legfőbb összetevője propilén glikol amit külön is megvásárolhatsz.
Padlófűtés esetén, ha szeretnék burkolatot cserélni (járólap), akkor azt simán bármilyen átlagos burkoló meg tudja csinálni, vagy ehhez speciális tudás kell (muttodomén, pl mikor veri fel nehogy belefúrjon a csőbe, stb).
Illetve ilyenkor lehet/kell-e ellenőrizni, ha már úgyis fel van verve a burkolat?
Annyi információm van, hogy neki az osztókat leszerelték mivel a szelepüléken annyi lerakódás volt, hogy nem zárt így direktbe csatlakoztatták a kompresszort az előre és visszatérő csövekre, majd Fernox vegyszerrel mosatták át körönként. Az osztók visszaszerelése után mosatták ki alaposan a rendszert majd légtelenítették. Öntöttek bele algásodásgátlót mivel a fő probléma ez és csak részben a korrózió.
Sajnos az illető csak Borsodban dolgozik, saját építésű gépe van, 86 ezret fizetett vegyszerrel együtt, kb 6 órát vett igénybe.
Nagyságrendileg mit jelent a húzós ár? Ami a videón van, az a kompresszoros tisztítás, ahol meg van nyomva 6 bárral vajon tud olyat mint amiről te beszélsz?
Amit furcsállok, hogy a diagramok alapján, azonos paraméterekkel (előre-, visszatérő víz hőmérséklet, igényelt szoba hőmérséklet, cső osztásköz, burkolattípus) a Minitec rendszer 1 cm-es csöveivel nagyjából ugyanakkora teljesítmény jön ki, mint a Classic (acélhálós) 2 cm-es csöveivel.
Meglepő, hogy negyed akkora csőfelület (d = 1 cm vs d = 2 cm) hogy tud nagyjából ugyanannyit leadni.
Ami eltérés, az a cső feletti beton takarás vastagság (Minitec = 4 mm, Classic = 45 mm).
Számíthat ennyit a takarás vastagság különbség, hogy ellensúlyozhatja a kisebb csőátmérő miatt hőleadó felületet?
Üdv ! Semennyire ,ami a későbbi burkolásban hátrányt jelentene ,lehet úgy is kell még a padlókiegyenlítés a felületre ,és akkor végképp eltűnnek az esetlegesen előforduló építkezési hibák !:-)
De manapság ugye már nem alszanak téli álmot, hanem télen is dolgoznak a mesteremberek, a vakoláshoz, gépészkedéshez, kartonozáshoz nem árt a plusz 10 - 15 fokos belső hőmérséklet, azt pedig vagy hőlégfúvóval, vagy már beüzemelt kazánnal, padlófűtéssel lehet biztosítani a házban.
A padlófűtés csövekre terített esztrich réteg mennyire járható és sérülékeny?
Azért kérdezem, mert valószínűleg a padlófűtés kiépítése után fognak még különböző mesterek dolgozni a házon (pl. ács, villanyszerelő) és ezért a svéd parkettát csak lehetőleg minél később raknám le, hogy ne tegyék tönkre.
Ráadásul nálam valószínűleg Upnor Minitec rendszer lesz, aminél különösen alacsony az aljzatkiegyenlítő fedőréteg, összesen olyan 16-20 mm, a csövek felett csupán 6-10 mm. A javasolt anyag pedig ez: https://baumit.hu/termek/baumit-nivello-quattro.
Egy tapasztalatot tudok csak hozzátenni, sorházban lakunk a szomszédnak ugyan az a rendszer van azzal a különbséggel, hogy nekünk még szénacél fűtéscsövek vannak. Mind a kettőnknél öntöttek a rendszerbe Fernox tisztító folyadékot majd hálózati vízzel minden kör alaposan ki lett járatva míg teljesen tiszta víz nem jött ki. Én esetemben a korrózió miatt fekete víz jött ki, szomszédnál tiszta, de a fűtés hatékonysága mind a két esetben hőfokban nem volt mérhető magyarán szólva semmi változást nem tapasztaltunk. A szomszédnál viszont végeztek utána egy gépi mosatást (ultrahangos, rezegtetés stb.) olyan lerakódásokat hozott ki, amit a hálózati víz nem tudott, a fűtés utána szuper jó lett mindenhol, de árban kissé húzós.
Az előremnők teljesen ki vannak tekerve a visszatérőn hangoltam, hogy hova mennyi víz forduljon meg.
Ami érdekesség az egészben, hogy mikor írtam a fórumon, levettem a keringtető szivattyúm sebességét maxról minre és minden helységben 1 fokkal nőt a felület hőmérséklete.
