Keresés

Részletes keresés

cíprian Creative Commons License 2008.03.10 0 0 936

"Nagyon fontos, hogy ha nincs vonzóerő, mert nincs, akkor kell egy erő ami összenyomja a világegyetemet elég picire."

 

Nagyon érdekes téma, hogy az anyag hogyan hat önmagára. Ebben talán a legérdekesebb, hogy az anyag saját gravitációja hogyan hat vissza önmagára az anyagra. Az általános relativitáselmélet ma már egy hatalmas építmény, azonban jobbára azzal foglalkozik, hogy az anyag gravitációja hogyan hat a környezetére. Ha le akarunk ásni az anyag belsejébe, akkor eljutunk a kvantumgravitációig, amely egyelőre nincs beszélőviszonyban a relativitáselmélettel. Nem véletlen, hogy a fizikusok manapság a legvonzóbb témának a kvantumgravitációt tartják.

Előzmény: Astrojan (933)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.03.10 0 0 935

Szia!

 

  Alapvetően hibás a megközelítésed.

 

  A foton lévén, hogy c sebességgel halad, befogódás-elnyelődés nélkül

semmilyen más fotonnal, részecskével sem kerülhet kapcsolatba.

 

  Ebből adódóan, az interferenciáláshoz szükséges interakcióban sem vehet részt.

Előzmény: Aurora11 (912)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.03.10 0 0 934

Szia!

 

  Megértem az aggodalmad, de sajnos így hívják azt a valamit aminek

a sokasága a fénysugarat alkotja.

 

   A "haladó" kifejezés így igazából nem jelző, hanem csak arra utal, hogy nem

arról az energia csomagról írtam ami még nem lépett ki és arról sem ami már befogódot..

 

 

Előzmény: Törölt nick (913)
Astrojan Creative Commons License 2008.03.10 0 0 933

Atomnyi méretű sohasem volt a világegyetem, nincs olyan erő ami atom méretűvé nyomná össze, de még csak diónyi sem volt, eltekintve a tudós urak agykörfogatától.

 

Nagyon fontos, hogy ha nincs vonzóerő, mert nincs, akkor kell egy erő ami összenyomja a világegyetemet elég picire. Ez az elég pici egy nagyon nagy fekete lyuk mérete, galaxis méret jobban közelíti mint a dió.

 

Azt tudod mit jelent, hogy virtuális? Azt, hogy látszólagos, nem létező. Ezzel ne számolj, mert ez nincs. Virtuális részecske nem létezik sem pozitív hátmég negatív energiával. A virtuális részecskék száma tehát csak akkor nő meg ha te képzelődsz. Máskor nem.

 

 

Privatti 924, A fizika szerint természeti törvény tiltja "nagyon nagy" tömegű fekete lyuk felrobbanását..

 

a te fizikád szerint lehet, az enyém szerint pedig pontosan megköveteli. Ez a relelmes hamuka a megálló időről meg csak akkor jöhet számításba ha lehoznak egy GPS -t és a valóságban is meglesz a 0.3 sec eltérés. Inkább neked kellene mutatni egy kisérletet ahol megáll az idő.

 

A relelm meg nem természeti törvény ha nem tudnád.

Előzmény: Aurora11 (922)
Aurora11 Creative Commons License 2008.03.09 0 0 922

Asztrofizika órán azt hallottam,hogy ez nem volt sűrűségileg szinglaritás.Ha ró/ró(kritikus) egységekben az összenergia 1 volt akkor az infláció előtt a mozgási energia mondjuk 1.1 volt a potenciális energia akkor minusz 0,1 egység.Az infláció után a mozgási energia kettő lett,a potenciális energia minusz egy.Szóval ahogy megnőtt a virtuális(negatív energiájú) részecskék száma ugyanúgy megnőtt a pozitív energiájú(nem virtuális, vagy valós) részecskék száma.Az összenergia nem változott csak a mozgási és potenciális energia aránya tolódott el.Állítólag amikor atomnyi volt a világegyetem nem volt annyira iszonyatosan nagy sűrűségű a világegyetem.

fizikus.atw.hu/jegyzetek/asztrofiz-ből

Előzmény: Astrojan (921)
Astrojan Creative Commons License 2008.03.09 0 0 921

..ha atomnyi méretű volt a világegyetem és felfúvodott az infláció miatt, akkor az akkori elemi részecskéknek nem kellett volna felfúvodnia?

 

Jó kérdés lenne, ha lett volna felfúvódás. De nem volt. Mivel szingularitás nincs ezért nem kellett a világegyetemnek egy pontból képződnie. Felrobbanhatott egy (nagyon nagy) fekete lyuk mint egy kézigránát, ez volt a Nagy Bumm. De semmiképpen nem egy matematikai vagy egy atomi méretű pont robbant fel, ez csak a relelm vízilója.

 

Persze lehetett a robbanás sebessége sokkal nagyobb mint c, hiszen a gravitonok amik szétszórták az anyagot, sokkal nagyobb sebességűek. De ezt nem nevezném felfúvódásnak, mert az elképzelt felfúvódás csak a másodperc igen kis törtrésze

(10-30 sec) lenne és erre csak azért van szüksége a relelmnek, hogy a matematikai pont, magyarul a semmi és egy focilabda mérete közötti szakadékot áthidalja.

 

Nem lehet, hogy régi elemi részecskék voltak azok az anyagtömörülések, amikből a mostani galaxisok lettek? Nem lehet.

 

DVAG = Dark energy Vacuum energy Aether Gravity

 

Előzmény: Aurora11 (920)
Aurora11 Creative Commons License 2008.03.08 0 0 920
Azt tudom.De ha atomnyi méretű volt a világegyetem és felfúvodott az infláció miatt,akkor az akkori elemi részecskéknek nem kellett volna felfúvodnia?Nem lehet ,hogy régi elemi részecskék voltak azok az anyagtömörülések,amikből a mostani galaxisok lettek?Szerintem ezért nem homogén az anyageloszlás a világegyetem.
Előzmény: Törölt nick (919)
Aurora11 Creative Commons License 2008.03.07 0 0 918
:)
Előzmény: páltr (917)
páltr Creative Commons License 2008.03.07 0 0 917
Hát a szomszéd nő, aki netto 150 kg, az tömeg, ő maga szerint fogyott fél év óta havonta 2,5%-ot 6 hónapja. Szerintem ugyanolyan kövér , bár lehet, hogy én is fogytam, talán minden relatív.
Előzmény: Aurora11 (915)
Aurora11 Creative Commons License 2008.03.07 0 0 912
Létrejönne csak szóródás nem. Ezért nem látjuk magát a fénysugarat,mert az szóródás eredményeként jut a szemünkbe. De az elektromágneses hullámok anyagtalan közegben is képesek interferenciára. Meg az elektronfelhőnek nincs éles határa.Szóval valójában kis valószínűleg mindenhol van elektronfelhő ahol proton is van mindenhol kis valószínséggel.
Előzmény: Gézoo4 (906)
Aurora11 Creative Commons License 2008.03.07 0 0 911
Az anyag hatása az áramvonalak eloszlását,fluxusát befolyásolja.
Előzmény: Aurora11 (910)
Aurora11 Creative Commons License 2008.03.07 0 0 910

Igen.Szeretem az elektromágneses erőtér,illetve annak váltakozó fajtája,az elektromágneses hullámok objektív anyagáramlásak.Az elektromágneses erővonalak,a mikroármlatok erővonalai.Statikus elektromágneses térhez stacionárius áramlási sebességtér,váltakozó elektromágneses térhez időben váltakozó ármkép tarzozik.

Lineráris áramlást véges sok áramképből(bázisállapot) rakható össze:

energiaoperátor mátrixoperátor,n bázisvektor esetén n szer n-es.

Az invezoperátor,a mátrixának inverzéből képezett inverzoperátor.

Az egységoperátor az egység- mátrixoperátor(Kronecker-delta).

Nem lineáris áramlást kontinuumvégtelensok áramlási képből(bázisállapotból) rakható össze:

energiaoperátor kontinuumvégtelensok elemből álló értelmezési tartományú,differenciáloperátor,vagyis függvényoperátor.

Az inverzoperátor,az inverz függvényoperátor(Green-függvény).Az egységoperátor a az egység-függvényoperátor(Dirac-delta).

Szerintem az interferencia valóságos anyagáramlás áramvonalképében fellépő változások interferenciája.Anyagtalan környezetben is létezik.

Előzmény: Gézoo4 (909)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.03.07 0 0 909

Szia!

 

  Remélem addigra az egyenes válaszod is megszületik.

 

  Azaz létezhet-e anyagtalan környezetben interferencia ?

Előzmény: Aurora11 (908)
Aurora11 Creative Commons License 2008.03.07 0 0 908

Sziasztok,délután még visszjövök.Jó fórumozást mindenkinek!

Aurora

Előzmény: Gézoo4 (906)
Aurora11 Creative Commons License 2008.03.07 0 0 907

A hullámfüggvény fizikai létező,az interferencia a detektoroktól független.Erre példa pont a Josephson dióda. Mágneses teret arról az oldalról kapcsolták rá,ahol pont szupraveztő van,és azon át jutott át a szigetelőhőz. Csak az a baj,hogy a szupravezetőben nincs mágneses tér csak a szigetlőben jelenik meg hirtelen.Mágneses tér=hullámfüggvény=interferencia. Szerintem a ha nem vákuumban ahol nincsenek atomok,detektorok ott is ugyanúgy létrejön interferencia,mert akkor a Josephson-dióda szigetelőrétegéhez sem juthatott volna el a hullám,mert a félvezető kiszórítja magából a mágneses teret,de a szigetelőréteghez mégis eljuthat. A mágneses tér csak a szigetelő felől érkezhet.

Előzmény: Gézoo4 (906)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.03.07 0 0 906

Az állítólagban egyetértünk. 

 

   Egy másik fontos kérdés:  Létezhet-e interferencia haladó fotonok között?

 

  Azaz ernyőn, detektoron (anyaghalmazon, elektronfelhőkön) kívűl létrejöhet-e

interferencia?

 

  Vagy csak kizárólag elektronfelhők felszínén tapasztalható jelenség az interferencia?

Előzmény: Aurora11 (905)
Aurora11 Creative Commons License 2008.03.07 0 0 905

Selényi kísérlet állítólag azt mutatta ki,hogy már egyetlen foton is teljes interferenciaképet mutat,csak halványat,és a fotonszám növekedtével erősödik az interferenciakép erőssége.

Miért a részecskéket nem úgy erőszakolják össze a határozatlansági relációval,hogy mint hullámcsomagok szétfolynak(ellapulnak)?

Mindenképp megnézem!:)

Előzmény: Gézoo4 (904)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.03.07 0 0 904

Nos, nem.  Még részecskékkel sem így van.

 

  Javaslom keresd meg a Philips filmjét.. korábban itt valamelyik topicban

volt hozzá egy link.

 

  Senki sem "folyik" szét.  Egy foton egyetlen nyomot hoz létre, de!

 

  Ha pl. 1 másodpercenként nagyon sokáig engedünk be egy-egy fotont, akkor

hosszú idő alatt a véletlenszerűnek látszó ponthalmazban kialakulnak az interferenciacsíkok.

 

 

Előzmény: Aurora11 (903)
Aurora11 Creative Commons License 2008.03.07 0 0 903

Csak nagyon halvány lenne.De teljes interferenciképet kaounk annak ellenére,hogy csak egyetlen foton jutott be,ami a részecskekép szerint az ernyőnek egyetlen pontjába csapódhatna be.Az egyés foton elfolyik és befedi az egész lemezt.

De egyes kisérletekben a hullámkép arc bukkan fel,másikban a részecskekép arc bukkan fel.Az interferenciakísérletekben a hullámképet kell alkalmazni.

Előzmény: Gézoo4 (898)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.03.07 0 0 902

Ha lehetne akkor a kérdésre válaszolj!

 

  

Előzmény: Aurora11 (899)
Aurora11 Creative Commons License 2008.03.07 0 0 901
Igen!
Előzmény: Gézoo4 (898)
Aurora11 Creative Commons License 2008.03.07 0 0 900

Fotonként nem alkalmazható. Egy fotonnyi hullám(áttérve a hullámképre) igen.De a hullámvonulat folytonos. Egy fotonnyi hllám a hullámvonulat azon kicsi szakasza,ami a részecskeképbeli fotonhoz tartozna.

Szóval igen,de nem a foton,hanem az ahoz tartozó hullámvonulat egy darabja.

Előzmény: Gézoo4 (897)
Aurora11 Creative Commons License 2008.03.07 0 0 899
Mi a véleményed arról,hogy a komplex fázisnak fizikai jelentést adva lehetővé válhat-e az egyrészecskés leírási mód? A Schrödinger-egyenlet egyfajta áramlástani képlet,mikroméretekre vonatkozó(viszkozitási tagot el lehet hanyagolni) Navier-Stokes egyenlet a bázisállapotokkal lineárissá tett változata. A bázisállapotok idealizált áramlási típusoknak felelnek meg. Ilyen típusnak az egyrészecskés leírás segítségével egy típussal helyettesítjük. Mondjuk csak örvény áramlási képeket használjuk csak.A bázisállapotok közötti áramlás az idealizált örvények méretének fluktuációjuknak relatív fázisát jelentené. Ezek összessége a teljes állapotú örvény az ami már nem fluktuál,és a makroszkópikus világban is megfigyelhetünk,és tartalmazza a leküzdhetetlen (v,grad)v-t. A kvantumechanika ezt leküzdi,amikor a teljes állapotot felbontja bázisállapotok összeségévé. Egy bázisállapot legyen az EGY részecskének,bozonnak az egyik energiaállapota. Ez az energia a komplex fázissal jelemezhető,ami a bázisállapothoz tartozó bázisvektor Hilbert-térbeli frekvenciaírányát jelenti.
Előzmény: Gézoo4 (894)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.03.07 0 0 898

Könnyítek a helyzeteden.

 

  Ha pl 1 másodpercenként egyetlen fotont engedünk rá két réssel ellátott

kamrára, akkor az ott lévő ernyőn, kialakulhat-e interferenciakép?

Előzmény: Gézoo4 (897)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.03.07 0 0 897

Légyszi a kérdésre válaszolj..

 

  Egyetlen foton okozhat-e szerinted interferenciaképet?

Előzmény: Aurora11 (896)
Aurora11 Creative Commons License 2008.03.07 0 0 896
Nem,ez csak hullámképpel lehet az megmagyarázni.Csak a nagyszögű interferenciánál a hullám olyan közeli szakaszával is képes interferáni,ami a részecske is hullámképet egyesíteni akaró tűsugár elmélet lehetetlenné tenné.Csak a részecskéke és a hullámképet nem lehet egyszesíteni a tűsugárelmélettel.Két független tárgyalási modell.
Előzmény: Gézoo4 (894)
Aurora11 Creative Commons License 2008.03.07 0 0 895
Vagyis fontos,hogy ki mit gondol!Csak az nem jó,hogy ha a személyi kultusz túlságosan dominál.
Előzmény: Aurora11 (893)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.03.07 0 0 894

Szia!

  Látom bátor vagy. Ennek örülök.

 

  Miután a hullám-részecske kérdés izgat, elsőre egy kérdés:

Egyetlen fotonnal képezhető-e interferenciakép?

Előzmény: Aurora11 (889)
Aurora11 Creative Commons License 2008.03.07 0 0 893

Szia!

 

Gravitont akartam írni!:)

Mi az a DVAG?Kár,hogy nem mondhatod el az okot!

Nem kell foglalkozni,hogy ki mit gondol.

Előzmény: Astrojan (892)
Astrojan Creative Commons License 2008.03.07 0 0 892

Hogy mehet a fény a fénysebesség 300 000 -szeresével?

 

Nem a fény megy c2 -el, hanem a graviton párok DNS pályán, egyenes vonalban. A két graviton fél kalimpálása egymást tökéletesen kiegészíti, ezért lesz egyenes a pálya miközben egymás körül keringenek.

 

Ennek ellenére van lehetőség az akár c2 körüli foton sebességre is. A fekete lyuk eseményhorizontja alatt egy befelé igyekvő foton sebessége rendkívül megnőhet a befelé áramló DVAG sodrás miatt. Kifelé már nem jön semmi. Az eseményhorizonton pedig a kifelé tartó foton kívülről szemlélve áll.

 

Az okot nem mondhatom el, de nyomós oka van.

 

A graviton-részecske spirált milyen kölcsönhatás tartja egyben? Fogalmam nincs

 

..lehet, hogy igazad van, de az elismert tökfejekkel nem lesz könnyű dolgod. :(

 

Ühüm. De a kevésbé elismertekkel sincs... :)

 

Előzmény: Aurora11 (885)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!